EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyszám: EBH/516- /2007 Ügyintéző: dr. Szathmári Réka Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a dr. M. P. ügyvéd által képviselt B. K. Á., B. S. és T.O.F. kérelmezőknek az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a T. A vezérigazgató által képviselt FOOD-CLEAN Zrt. (7400 Kaposvár Damjanich u. 6/B. 3/2.) eljárás alá vonttal szemben előterjesztett beadványa alapján meghozta a következő H A T Á R O Z A T O T A Hatóság megállapítja, hogy a FOOD-CLEAN Zrt. (7400 Kaposvár Damjanich u. 6/B. 3/2.) eljárás alá vont kérelmezőkkel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. c) és e) pontjába ütköző módon közvetlen hátrányos megkülönböztetést, valamint a 10. (1) bekezdésben foglalt zaklatást alkalmazott azzal, hogy a kérelmezők munkahelyi felettesei több alkalommal megjegyzést tettek a kérelmezők roma származására, továbbá több alkalommal kijelentették, hogy nem kívánnak cigányokkal együtt dolgozni és ezzel összefüggésben, roma származásuk, illetőleg bőrszínük miatt, munkaviszonyukat próbaidő alatt megszüntette. A Hatóság eljárás alá vontat eltiltja a jogsértő magatartás további folytatásától. A Hatóság elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 6 hónapra történő nyilvánosságra hozatalát a című honlapján, valamint a K. Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézeti Egység honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az arra jogosult a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál benyújtandó keresettel kérheti. A vizsgálat során Ft azaz harmincezer-nyolcszázhuszonegy forint eljárási költség merült fel, melyet a FOOD-CLEAN Zrt. köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, annak mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. I N D O K O L Á S

2 A kérelmezők azzal a panasszal fordultak május 30.-án a Hatósághoz, hogy korábbi munkáltatójuk, a K. Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézeti Egységénél takarítói tevékenységet ellátó FOOD-CLEAN Zrt. hátrányosan megkülönböztette őket roma származásuk miatt. A december 31.-ig közalkalmazotti jogviszonyban, takarítóként dolgozó kérelmezőket 2006.január 1.-től az eljárás alá vont, mint jogutód továbbfoglalkoztatta február 27.-én aláírattak velük egy megállapodást a munkaviszony február 28. napjával, közös megegyezéssel történő megszüntetéséről és egyidejűleg egy új munkaszerződést kaptak március 1.-től. A munkáltató székhelye, illetve telephelye megváltoztatásával indokolta eljárását. Az aláírást követően észlelték a munkavállalók, hogy az új munkaszerződésben egy hónap próbaidőt kötöttek ki március 23.-án a munkáltató a három kérelmező és egy negyedik munkatársuk munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondta. Az elbocsátottak jogi képviselőjük útján Munkaügyi Bírósághoz fordultak. A bírósági eljárás a munkaviszony jóhiszemű és tisztességes eljárás, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütköző, jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt folyik. Az eljárás alá vont előkészítő iratában ismertette annak a saját hatáskörben lefolytatott belső vizsgálatnak az eredményét, amelyet a kérelmezők bejelentésére elrendelt. A Hatóság tárgyalást tartott az ügyben, ahol eljárás alá vontként hallgatta meg a FOOD- CLEAN Zrt. képviseletében Sz. F. meghatalmazottat, valamint tanúként a jogsértő magatartást közvetlenül megvalósító A.G.I.-t és D.I.-t (a kérelmezők korábbi feletteseit), továbbá a kérelmezőkkel egyidejűleg elbocsátott, magát nem roma származásúnak valló Ő. J.- t. A három kérelmező azért fordult a Hatósághoz, mert közvetlen munkahelyi feletteseik többször kijelentették, hogy cigányokkal nem kívánnak együtt dolgozni, illetve, hogy minél előbb el kell távolítani őket. A kérelmezők a tárgyaláson fenntartották a kérelmükben előadottakat és azzal egészítették ki, hogy az elszenvedett sérelmeik miatt kártérítést igényelnek a hatóságtól. A Hatóság tájékoztatta a kérelmezőket az általa alkalmazható szankciókról. Ennek ismeretében kérték, hogy a Hatóság állapítsa meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Az eljárás alá vont meghatalmazottja másolatban csatolta a munkáltató által elrendelt és lefolytatott fegyelmi eljárás eredményét. A április 17.-én kelt dokumentum megállapította, hogy a két munkahelyi vezető valóban tett rasszista kijelentéseket, emiatt fegyelmi büntetésben részesítésüket javasolta, továbbá ajánlotta, hogy az akkor felvenni tervezett 2 főt roma származásúak közül válasszák ki. Az eljárás alá vont munkáltató április 27.-én megrovásban részesítette A. B.-t és D. I.-t. Az eljárás alá vont által csatolt munkáltatói fegyelmi határozatok b) pontja egyértelműen megnevezi a munkavállalók vétkességét rasszista megnyilvánulásban. Az eljárás alá vont vezérigazgatója írásban, meghatalmazottja a tárgyaláson szóban visszautasította, hogy a cég foglalkoztatáspolitikája diszkriminatív lenne. Az eljárás alá vont a tárgyaláson ismertette az általa kezdeményezett, június 1.-én, Pécsett tartott peren kívüli egyezségi kísérlet eredményét és csatolta az arról készült feljegyzés másolatát. E szerint az eljárás alá vont hajlandó a kérelmezők munkaviszonyát helyreállítani úgy, hogy azt a végkielégítés és felmondási idő szempontjából folyamatosnak tekintik, továbbá nem zárkózott el a munkaviszony felmondása és helyreállítása közötti időre eső elmaradt munkabér kompenzálásától. B. K. Á. és B.S. úgy nyilatkozott, hogy azért nem fogadják el az ajánlatot, mert akkor még A. B.I. és D. I. is vezető beosztásban voltak. Az eljárás alá vont kimentésként adta elő, hogy becslésük szerint az ország egész területén működő cég munkavállalóinak kb. 40 %-a roma származású, noha erről felmérést és nyilvántartást nem készítettek, továbbá a k.-i Kórház és Rendelőintézetnél korábban és jelenleg is dolgozik roma származású munkavállaló.

3 Az eljárás alá vont azzal is védekezett, hogy a kérelmezők problémája a korábbi csoportvezetők manipulációjának eredménye, amit a kaposvári központban nem vettek észre, amikor telefonon jelezték, hogy név szerint kiket kellene elküldeni. A tanúként meghallgatott A. B. I. és D. I. is tagadta, hogy ő tett javaslatot az elbocsátandó személyekre. Ezzel szemben az eljárás alá vont előkészítő iratában, továbbá a meghatalmazottja a tárgyaláson előadta, hogy az elbocsátandó személyekre a csoportvezetők tettek javaslatot, mivel ők voltak abban a helyzetben, hogy pontosan ismerték a dolgozók teljesítményét. A magát nem roma származásúnak valló, a kérelmezőkkel egyidejűleg elbocsátott Ő. J. tanú előadta, hogy hallotta, amikor a csoportvezető és helyettese sértő megjegyzést tett a kérelmezők és az új dolgozónak jelentkező személy roma származására. A hatóság által kezdeményezett újabb egyezségi kísérlet alkalmával a korábbi csoportvezető és helyettese már nem vezető beosztásban dolgoztak az eljárás alá vontnál. Ennek ellenére a kérelmezők nem fogadták el a továbbfoglalkoztatásukra vonatkozó ajánlatot. A Hatóság figyelembe véve az eljárás alá vont által lefolytatott belső vizsgálat eredményét és a meghallgatott tanúk nyilatkozatát, megalapozottnak találta a kérelmezők állítását. Az eljárás alá vont maga sem tagadta, hogy a kérelmezők közvetlen felettesei az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző megjegyzést tettek a kérelmezők roma származására. A munkáltatói jog gyakorlója által elrendelt belső vizsgálat is erre a megállapításra jutott. A kérelmezők kisebbségi származására vonatkozó sértő, lealacsonyító megjegyzések alkalmasak voltak megalázó, kiszolgáltatottság érzetét keltő munkahelyi légkör kialakítására. A korábbi felettesek visszaéltek munkahelyi, hatalmi, hierarchikus helyzetükkel. Közvetlen munkahelyi vezetőként tisztában kellett azzal lenniük, hogy felelősek az egyenlő bánásmód követelményének biztosításáért a munkafeltételek megállapítása és biztosítása során, amit az Ebktv. 21. e) pontja fogalmaz meg. A munkahelyi felettesek által tanúsított magatartás közvetlenül befolyásolta az irányítása alatt dolgozók munkahelyi körülményeit, munkafeltételeit. Egy olyan munkahelyi légkör, amelyben a munkahelyi vezetők a beosztottak kisebbségi származására negatív megjegyzéseket tesznek, - ami végső soron a kérelmezők elbocsátásához is vezetett -, nem tekinthető az egyenlő bánásmód követelményét biztosító munkakörülménynek, illetve munkafeltételnek. Az eljárás alá vont ugyanakkor visszautasította, hogy az alkalmazottak jogsértő magatartásából a cég diszkriminatív foglalkoztatáspolitikájára lehet következtetni. A Hatóság nem fogadta el az eljárás alá vont cég kimentésként felhozott azon érvelését, mely szerint országosan munkavállalóinak csaknem fele a roma kisebbséghez tartozik, illetve azt, hogy a munkavégzés helyszínén folyamatosan foglalkoztattak roma származású munkavállalót, mivel jelen ügy elbírálása szempontjából ennek jelentősége nem volt. A Hatóság jelen eljárásában nem az eljárás alá vont cég foglalkoztatáspolitikáját vizsgálta, hanem a cég kérelmezőkkel szemben tanúsított magatartását. A Hatóság a közvetlen felettesek tanúvallomásával szemben az eljárás alá vont nyilatkozatát fogadta el, mely szerint a kérelmezők közvetlen felettesei tettek javaslatot az elbocsátandó személyekre. A kérelmezők 5, 7 illetve 8 éve dolgoztak a K. Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézeti Egységénél közalkalmazotti jogviszonyban, takarítói munkakörben január 1.-től a takarítói tevékenységet a FOOD-CLEAN Zrt. látta el jogutódként és átvette a korábban ott dolgozó takarítónőket. A csoportvezető A. B. I. és helyettese, D. I. ettől kezdve több alkalommal megjegyzést tett a kérelmezők roma származására. A munkáltató február 27.-én a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződést iratott alá a kérelmezőkkel úgy, hogy egyidejűleg egy új munkaszerződést kaptak március 1.-től. A munkáltató székhelye, illetve telephelye megváltoztatásával indokolta

4 eljárását. Az aláírást követően észlelték a munkavállalók, hogy az új munkaszerződés egy hónap próbaidőt kötött ki március 23.-án a munkáltató a három kérelmező és egy negyedik munkatársuk munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondta. Az elbocsátottak jogi képviselőjük útján Munkaügyi Bírósághoz fordultak. A bírósági eljárás a munkaviszony jóhiszemű és tisztességes eljárás, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütköző, jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt folyik. A kérelmezők a munkaviszony megszüntetését követően közvetlenül T. A. vezérigazgatónak jelezték, hogy elbocsátásukra azért került sor, mert közvetlen feletteseik több esetben is sértő megjegyzést tettek roma származásukra. A vezérigazgató azonnal belső vizsgálatot rendelt el, majd a kérelmezők állításait alátámasztó vizsgálati megállapítások alapján április 27.-én megrovásban részesítette a két vezetőt. A kérelmezőknek felajánlotta továbbfoglalkoztatásukat, melyet ők azért nem fogadtak el, mert A. B. I. és D. I. változatlanul csoportvezető, illetve helyettes munkakörben dolgoztak ugyanott. Ezt követően július 1.-től vonta vissza a munkáltató a vezetők megbízását és változatlanul fenntartotta a kérelmezők számára tett korábbi ajánlatát. A hatóság egyezségkötést kísérelt meg létrehozni a felek között és tájékoztatta kérelmezőket, hogy amennyiben ismét munkába állnak az nem akadálya annak, hogy a munkaügyi bíróság előtt már megindított perben érvényt szerezzenek anyagi követeléseiknek. Az egyezségkötés eredménytelen volt. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 1. -a akként rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, azok csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése kimondja, hogy: A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint: Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. Figyelembe vette a Hatóság a Faji Egyenlőségi Irányelv (2000/43/EK) rendelkezéseit, különös tekintettel annak 1. cikkelyében foglaltakat, amely a célok között fogalmazza meg a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés elleni keretrendszer kialakítását azzal a szándékkal, hogy az egyenlő bánásmód elve megvalósuljon többek között a foglakoztatás területén is. A Faji Egyenlőségi Irányelv 2. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint közvetlen megkülönböztetés áll fenn, ha egy személlyel szemben faji vagy etnikai alapon kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy eljárnának. Az Ebktv. 10. (1) bekezdés értelmében zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a tv. 8. -ban meghatározott tulajdonságával függ össze és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Az Ebktv. 21. szerint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:

5 c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; Jelen eljárásban az eljárás alá vont mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az eltérő bánásmód, amely valamely faji vagy etnikai származáshoz kapcsolódó tulajdonságon alapul, nem jelent megkülönböztetést, amennyiben a vonatkozó konkrét foglalkozási tevékenység természetéből vagy végzésének a körülményeiből adódóan ez a tulajdonság valódi és döntő foglalkoztatási követelménynek számít, feltéve, hogy a cél jogszerű és a követelmény arányos. A fentiek miatt a Hatóság a kérelmezők kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy az egyenlő bánásmód követelménye sérült akkor, amikor a kérelmezők munkaviszonyának ideje alatt olyan munkahelyi légkör alakult ki, ami kimeríti az Ebktv.-ben foglalt zaklatás törvényi tényállását, valamint közvetlen hátrányos megkülönböztetés valósult meg azzal, hogy ezt követően az eljárás alá vont a kérelmezők munkaviszonyát próbaidő alatt felmondta. A Hatóság hatáskörébe csak az egyenlő bánásmód követelményének vizsgálata tartozik és nincs törvényi felhatalmazása annak vizsgálatára, hogy a munkáltató jogszerűen járt-e el székhely, illetve telephely változásra hivatkozva - az új munkaszerződés aláíratásakor. A Hatóság az Ebktv. 16. (1) bekezdésben b), c) és d) pontjaiban megállapított szankciókat alkalmazta. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az eljárás alá vont mellőzi a jelen határozatban foglaltak figyelembe vételét és a jövőben hasonló jogsértő tevékenységet folytat, kérelem esetén újabb eljárásnak teheti ki magát. A szankció megállapításánál a Hatóság figyelembe vette, hogy az eljárás alá vont, amint tudomást szerzett az esetről, munkáltatói intézkedést kezdeményezett annak kivizsgálására. Ugyanakkor felelősséggel tartozik a beosztott vezetők magatartásáért, a fegyelmi büntetés pedig nem elégséges kimentési ok, hiszen a sérelem ennek ellenére bekövetkezett. Mindezek mellett a fegyelmi eljárás eredményeként is csupán egy megrovás fegyelmi büntetést alkalmazott. A hatósági eljárás alatt egy másik ügyben szintén elmarasztaló döntést hozott a hatóság a FOOD-CLEAN Zrt. ellen, mivel egy másik település egészségügyi intézményében takarítói tevékenységet ellátó telephelyén 7 ott dolgozó takarítónőt hátrányosan megkülönböztetett roma származásuk miatt azzal, hogy a szükségessé váló létszámleépítés alkalmával valamennyi roma munkavállalót elbocsátotta. Az eljárás során felmerült eljárási költség a 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet 14. (2) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményét megsértő eljárás alá vont gazdasági társaságot, a FOOD-CLEAN Zrt.-t terheli. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 17. (3) bekezdése biztosítja. Határozatomat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 15. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Budapest, november Dr. Demeter Judit elnök

6 Határozatot kapják: 1. B. K. Á. 2. B. S. 3. T. O. F. 4. dr. M. P. ügyvéd 5. T. A. vezérigazgató FOOD-CLEAN Zrt. (7400 Kaposvár Damjanich u. 6/B. 3/2.) 6. Irattár 7. Gazdasági Iroda