EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám:EBH/94/2008 Ügyintéző:.dr. G.K. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Dr. M. E. ügyvéd által képviselt Sz-né B.M., M. S-né és M. R. Kérelmezők által a B.Q.B. Kft. Cg , 2030 Érd, Torockói út 20.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi hozta: HATÁROZATOT A Hatóság megállapítja, hogy a B.Q.B. Kft. Kérelmezőkkel szemben etnikai kisebbséghez való tartozásuk miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy kérelmezőket roma kisebbséghez tartozásuk miatt nem alkalmazta takarítói munkára. A Hatóság a B.Q.B. Kft.-nek megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és Ft azaz Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a Határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára kell megfizetni. Elrendeli továbbá a Határozat 90 napra történő nyilvános közzétételét a honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett de a Hatóságnál benyújtott keresettel. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A keresetlevélben kérhető, hogy az ügyben a bíróság háromtagú tanácsban járjon el. Az eljárásban felmerült Ft azaz kettőezer hatszázhatvannégy forint eljárási költséget az eljárás alá vont B.Q.B. Kft. viseli, amelyet köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségüknek nem tesz eleget határidőben, késedelmi pótlékot kell fizetnie, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. I n d o k o l á s Sz-né B.M., M. S-né és M. R. jogi képviselőjük útján január 7-én kérelemmel fordultak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Előadták, hogy november 27-én Sz-né megjelent a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Érdi Kirendeltségén, hogy a munkanélküli kiskönyvébe pecsételtessen. A munkaügyi kirendeltségen az ügyintéző átadott a részére néhány telefonszámot, ahol takarítói munkára kerestek jelentkezőket. Így kapta meg Szné B.György telefonszámát is, aki a B.Q.B. Kft. vezetője. Még aznap felhívta számot, és beszélt

2 B. Györggyel, aki elmondta, hogy Budaörsre keres takarítókat, irodák takarítására, másnap reggel hat órakor már lehet kezdeni a munkát. Sz-né megkérdezte, hogy van-e szükség több emberre is, mert ő tudna még két főt vinni. B. György válasza igenlő volt. Ezt követően B. György arról érdeklődött, hogy van-e kérelmezőnek gépkocsija, mert a benzinpénzt kifizetik. Érdeklődött arról is, hogy milyen idős az autó, és mióta van jogosítványa a kérelmezőnek, van-e biztosítás a járművön, mivel van két további érdi alkalmazottja, akiket szállítani kellene Érd és Budaörs között. Az eljárás alá vont vezetője azt is megkérdezte Kérelmezőtől, hány gyereke van és milyen életkorúak mondván, hogy ezt tudnia kell a műszakbeosztás miatt. Végül a felek megállapodtak abban, hogy november 28-án reggel hatkor találkoznak az Auchan áruház parkolójában Budaörsön. A beszélgetés végén Sz-né megkérdezte, nem jelent-e problémát, hogy romák, mire B. György annyit válaszolt hogy köszöni szépen, és megszakította a beszélgetést. Másnap, november 28-án mindhárom kérelmező bement a munkaügyi központ érdi kirendeltségére, ahol előadták, mi történt előző napon. Az érdi kirendeltség vezető nem akarta elhinni, de Kérelmezők kérésének eleget téve felhívta a B.Q.B. Kft. vezetőjét, aki neki is megerősítette, hogy romákat nem alkalmaz, mert a kollégái nem szeretnének együtt dolgozni velük. Kérelmezők a beadványukhoz mellékelték a kirendeltség-vezető január 7-én tett írásbeli nyilatkozatát, amely megerősíti a fentieket. A nyilatkozat tartalmazza, mely szerint a B.Q.B. Kft. két fő munkaerőigényt jelentett be a kirendeltségen takarítói állásra, így kapta meg a cég telefonszámát Sz-né is. A Hatóság az ügyben tárgyalást tartott, amelyen mindhárom Kérelmezőt, és a B.Q. B. Kft. vezetőjét, B. Györgyöt személyesen meghallgatta. Sz-né elmondta, hogy ő volt, aki telefonon beszélt B. Györggyel, a beszélgetés kb. 20 percig tartott. Kérelmező legutolsó mondata az volt, hogy nem jelent-e problémát, hogy cigány, mire B. György elkezdett kacagni és letette a telefont. Kérelmező regisztrált munkanélküli, azonban másfél hete sikerült közmunkában elhelyezkednie. A munkaügyi központ kirendeltség-vezetője személyesen hívta fel másnap az eljárás alá vont cég vezetőjét, és próbálta rábeszélni, hogy legalább próbaidőre alkalmazza Kérelmezőket, azonban B. György ez elől is elzárkózott, és kérte, hogy inkább töröljék a munkaerő igénylését. M. S-né és M. R. ugyancsak hallották ezt a beszélgetést, és annak alátámasztására, hogy bent jártak az érdi kirendeltségen, M. R. bemutatta a Hatóságnak a munkavállalói kiskönyvét, amelyben be van pecsételve a november 28-i dátum. B. György a tárgyaláson elmondta, hogy kb. egy percet beszélt Sz-néval telefonon, ez alatt szó volt arról, hogy hol dolgoznának a jelentkezők, arról is, hogy szükség van gépkocsira az emberek szállítása céljából. Előadta, hogy egy férfit és egy nőt szeretett volna alkalmazni a takarítói munkára. Tájékoztatta Kérelmezőt továbbá arról, hogy milyen műszakban dolgoznának. Elmondása szerint nem örült annak, hogy Sz.-nénak még viszonylag friss, négy hónapos jogosítványa van. Mindezek után B. György közölte Kérelmezővel, hogy az állás be van töltve, de felírja a neveket és telefonszámot, hogy üresedés esetén majd visszajelezzen. Elmondása szerint amikor ezt Kérelmező meghallotta, megkérdezte tőle: azért nem veszel fel, mert cigány vagyok?. Erre ő nem kívánta folytatni a beszélgetést, és valóban letette a telefont. Az eljárás alá vont a tárgyaláson elmondta, hogy november elején adta be a munkaerő iránti igényét a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Érdi Kirendeltségén két főre. Azt nem jelezte a kirendeltség felé, hogy időközben az álláshelyeket már betöltötte más

3 munkavállalókkal, egyébként is december vagy január 15-én lejárt volna a nyilvántartási határidő, így nem sok értelmét látta a bejelentésnek. Emlékezett arra, hogy a Munkaügyi Központ kirendeltségének a vezetője korábban felhívta telefonon, de ekkor csak arról volt szó, hogy az állás már be van töltve. Amikor rákérdezett a kirendeltség-vezetőnél, hogy személyesen bemenjen-e lemondani a bejelentett munkaerő igényt, azt a választ kapta, hogy nem szükséges, úgyis rövidesen lejár a nyilvántartási határidő. Eljárás alá vont a tárgyaláson sérelmezte, hogy a kirendeltségen a mai napig ki van téve a cég telefonszáma, és a napokban is keresték az állás iránt érdeklődők. B. György a Hatóság kérdésére előadta még, hogy az állásokat családon belül töltötte be, az egyik helyre a sógorát, a másikra a vejét alkalmazta, kb. november elejétől. A B.Q.B. Kft. családi vállalkozás, ami azt jelenti, hogy alkalmanként a felesége is bejár dolgozni azokban az időszakokban, amikor nincs ki a létszám. Jelenleg nincs üres álláshely, de jelentkezők továbbra is vannak, akiknek a nevét és telefonszámát fel szokta jegyezni szükség esetére. Reggel hat órai kezdéssel egyébként nincs munkavégzés, a délelőtti műszak reggel 7-től 15 óráig tart, a délutáni este 8 tól hajnali 4 óráig tart, mintegy főt foglalkoztatnak két irodaház takarítására. Az órabérről Kérelmezővel nem beszélt, elmondása szerint senkinek nem fizet a cég 800 Ft-os órabért. Sz-né a tárgyaláson kétségbe vonta az eljárás alá vont által előadottakat, rámutatott arra, hogy egyébként honnan szerzett tolna tudomást a másnap reggel hat órakor történő találkozásról a budaörsi Auchan Áruház parkolójában. Észrevételezte továbbá, hogy egy percben annyi mindenről, amit az eljárás alá vont maga is megerősített, nem is lehetett volna beszélni. Végül előadta, hogy ha az eljárás alá vont a beszélgetés elején azt közli velük, hogy már nincs üres álláshely, nem mentek volna be másnap panaszkodni a kirendeltség-vezetőnek és ügyvédhez sem fordulnak. A Hatóságnak a kérelemben foglaltak alapján vizsgálnia kellett, hogy Kérelmezőkkel szemben etnikai kisebbséghez tartozásuk miatt az eljárás alá vont cég megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét, továbbá hátrányos megkülönböztetést alkalmazott-e akkor, amikor a bejelentett munkaerő igénnyel ellentétben nem vette fel őket dolgozni. A Hatóság vizsgálta, hogy a Kérelmezőket ért hátrány, mely szerint az eljárás alá vontnál nem helyezkedtek el, összefüggésben áll-e Kérelmezőknek az Ebktv. 8. -ában felsorolt védett tulajdonsága közül az etnikai kisebbséghez tartozásával. A Kérelmezők és az eljárás alá vont által előadottakból, továbbá az ügyfelek által csatolt dokumentumokból a Hatóság az alábbiakat állapította meg: A Kérelmezők valamennyien regisztrált munkanélküliek voltak november 27-én. Az eljárás alá vont cég november elején 2 fő takarítói munkakörben való alkalmazására jelentett be igényt a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Érdi Kirendeltségén. Az igényét hivatalosan nem vonta vissza november 27-ig, tehát a kirendeltség vezetője átadhatta az eljárás alá vont telefonszámát Sz-né Kérelmezőnek. A telefonbeszélgetés megtörténtét mind Sz.-né, mind az eljárás alá vont cég vezetője megerősítette, a beszélgetés időtartamát illetően a felek eltérően nyilatkoztak, azonban a Hatóság e vonatkozásban a Kérelmező által elmondottakat fogadta el, arra tekintettel, hogy a beszélgetés során az eljárás alá vont széleskörű tájékoztatást adott Kérelmezőnek és gyakorlatilag mind a munka jellege, mind a helyszín, mind a munkába járás körülményei meg lettek határozva. A Hatóság nem tartja valószínűnek, hogy kb. egyperces telefonbeszélgetés alatt ilyen széleskörű tájékoztatás megtehető, különösen úgy, hogy a beszélgetés kérdések és az azokra adott válaszok folyamata. Nem fogadta el a Hatóság az eljárás alá vont azon védekezését sem, hogy az állásokat korábban már betöltötték, ezzel kapcsolatban az eljárás alá vont előadásában ellentmondás volt, amikor

4 elmondása szerint november elején ment be a munkaügyi kirendeltségre és jelentett be munkaerő iránti igényt, azonban az állást már november elején családtagjaival be- töltötte. A családtagokkal ugyanis betölthette volna még azt megelőzően, hogy bejelenti az igényt a kirendeltségen. Nem fogadta el a Hatóság Kérelmező előadását abban a vonatkozásban sem, hogy a munkavégzés körülményeinek minden részletére kiterjedő megbeszélését követően közölte csak a Kérelmezővel, hogy nincs üres álláshely, és inkább adja meg a telefonszámát, nevét, majd egy későbbi alkalommal felhívja. Amennyiben valóban betöltött állásokról lett volna szó, az eljárás alá vont a Hatóság álláspontja szerint nem bocsátkozott volna feleslegesen hosszas telefonbeszélgetésbe a munkavégzés helyét, idejét, a gépkocsi használatot és jogosítványt, biztosítást stb. illetően. A Kérelmezők által előadottakat támasztotta alá a munkaügyi kirendeltség vezetőjének az ügyben tett írásbeli nyilatkozata is. Az osztott bizonyítás szabályai értelmében (Ebktv. 19. (1) bekezdés) a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy őt hátrány érte, és a jogsértéskor rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal. Ennek Kérelmezők valamennyien eleget tettek az eljárás során, így a továbbiakban már az eljárás alá vont gazdasági társaságot terhelte annak bizonyítása, hogy a Kérelmezők által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, illetve az egyenlő bánásmód követelményét velük szemben megtartották, vagy nem voltak kötelesek megtartani (Ebktv. 19. (2) bekezdés). Az eljárás alá vont által előadottakat a Hatóság több ponton is egymásnak ellentmondónak találta, így kimentését arra hivatkozással, hogy a Kérelmezők jelentkezésekor már nem volt üres állás, nem tudta elfogadni. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) 5. d) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében köteles megtartani. Az Ebktv. 21. a) pontjának értelmében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a munkához való hozzájutásban, a nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a B.Q.B. Kft. azzal, hogy Kérelmezőket nem alkalmazta a szakképesítést nem igénylő takarítói munkára a munkaügyi kirendeltségen leadott igénye ellenére azt követően, hogy a munkavégzésről történt telefoni megbeszélés végén Sz-né B. M. elmondta, hogy mindhárman a roma kisebbséghez tartoznak, megsértette Kérelmezőkkel szemben az egyenlő bánásmód követelményét, Kérelmezőknek az Ebktv. 8. e) pontja szerinti védett tulajdonságuk miatt. Ezzel a cselekményével az eljárás alá vont közvetlen diszkriminációt alkalmazott Kérelmezőkkel szemben. Az Ebktv. 22. (1) bekezdés a) pontja értelmében nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. Az eljárás alá vont gazdasági társaság vezetője semmivel sem tudta bizonyítani, hogy abban az időpontban, amikor Sz-né telefonon jelentkezett a munkára, az álláshelyek már nem voltak üresek. Az eljárás alá vont céggel szemben alkalmazott szankciókkal a Hatóság célja az volt, hogy azok a jogsértéssel arányban álljanak, ugyanakkor a jövőre nézve visszatartó erejük legyen. Ezért az Ebktv. 16. b) és c) pontja mellett- a sérelmet szenvedettek nagyobb számára is tekintettel-

5 alkalmazandónak tartotta a pénzbírság kiszabását is. Ez utóbbi szankció alkalmazásakor a Hatóság figyelemmel volt az eljárás alá vont gazdasági társaság vagyoni helyzetére, és alapul vette a B.Q.B. Kft és os üzleti évekre vonatkozó egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakat. A Hatóság tekintettel volt arra a körülményre is, hogy az eljárás alá vont a munkaügyi központ kirendeltségén munkaerőigény bejelentéssel élt, amelyet nem mondott vissza. Figyelembe vette a Hatóság, hogy a romák elhelyezkedése a munkaerőpiacon különösen nehéz, még a szakképesítést nem igénylő területeken is. A Hatóság a bírság kiszabását indokoltnak tartja arra a körülményre figyelemmel is, hogy a leginkább visszatartó erővel ez a szankció bír. A jogerős bírsággal sújtott munkáltató ugyanis az évi XXXIII. törvény 15. -ában írt rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerének eleget nem téve a központi költségvetésből és az elkülönítet állami pénzalapokból nyújtott támogatások többségétől elesik. A Hatóság a szankciók alkalmazásánál tekintettel volt továbbá arra, hogy jelen ügyet megelőzően több hasonló ügyben folytatott le eljárást, és állapított meg jogsértést, amely ügyek honlapján közzétételre kerültek a jogesetgyűjteményben, s amelyekről a különböző médiaszereplések alkalmával széleskörű tájékoztatást kapott a közvélemény, tehát mindenki által megismerhetővé váltak illetve válhattak. A Hatóság eljárására és hatáskörére az Ebktv., a Ket., valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet szabályai vonatkoznak. Az eljárás során felmerült eljárási költség a 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet 14. (2) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményét megsértő eljárás alá vont gazdasági társaságot terheli. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bíróság előtti felülvizsgálatát az Ebktv. 17. (3) bekezdése biztosítja. Budapest február 04. Dr. Demeter Judit elnök