A munkaviszony megszüntetésének

Átírás

1 A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései

2 A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás [Mt. 64. (2) bekezdés]. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. (2) bekezdés].

3 A joggyakorlat elemzése A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja 2015-ben 1782 jogerősen befejezett peres ügyet vizsgált. A vizsgált ügyek 53 %-ban (!) jogellenesnek találta a bíróság a munkáltatói felmondást. A felmondás jogellenességének megállapítása számos okra vezethető vissza (bizonyítási nehézség, alaki hiba, stb.), de nem elhanyagolható a bírói gyakorlat változásának szerepe sem. A legfrissebb joggyakorlatot a Munkajog évi II. számában több cikk is bemutatja.

4 A munkavállaló magatartására alapított munkáltatói felmondás okszerűsége Nem minősül okszerűnek a huzamosabb ideje fennálló munkaviszony egyszeri késésre alapozott felmondása (MK 95. számú állásfoglalás). A felmondási okként megjelölt kötelezettségszegéseket azok súlya, gyakorisága figyelembevételével kell értékelni. Néhány késedelmes adatrögzítés nem minősül okszerű felmondási oknak (BH ). Jogszerű felmondási indok lehet a hasonló munkát végző munkavállalók hibaszázalékát többszörösen meghaladó hibával történő munkavégzés (Mfv. I /2009.).

5 A munkavállaló teljesítményére alapított munkáltatói felmondás Nem felel meg az okszerűség követelményének az az indokolás, amely szerint a munkavállaló hiányosságokkal végzi a munkáját, vagy munkája az elvárástól elmarad, ha nem bizonyított, hogy azt a munkavállaló képességei, illetve magatartása okozta (Mfv. II /1999.).

6 A munkáltatói felmondás időszerűsége Az adott év májusában lezárult vizsgálat súlyos kötelezettségszegéseket (valótlan túlmunka igazolás, személygépkocsi használatának szabálytalan engedélyezése) állapított meg a munkavállaló terhére. Erre figyelemmel a munkáltató az október 25-én kelt felmondással a munkavállaló munkaviszonyát megszűntette. A felmondás elkésettségére való munkavállalói hivatkozást nem tartotta megalapozottnak az első- és másodfokú bíróság, elfogadta a munkáltató azon indokát, miszerint csak öt hónap után találta meg a munkavállaló munkakörére megfelelő utódot.

7 A munkáltatói felmondás időszerűsége A Kúria a felmondást jogellenesnek ítélte. Arra a következtetésre jutott, hogy ha a bizalom elvesztése ellenére a munkaviszony huzamosabb ideig fenntartható, erre az okra hivatkozva a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg (Mfv. I /2015.).

8 A világos felmondási indok A felmondási indok világossága azt jelenti, hogy a munkavállaló számára legyen egyértelmű a munkaviszonya megszüntetésének indoka. Ezért nem állapítható meg a világos indokolás hiánya, ha annak tartalmát a munkavállaló nyilvánvalóan megismerte és megértette (BH ).

9 A munkahelyen kívüli magatartás értékelése A pedagógusi munkakört betöltő munkavállaló egyházi fenntartású iskolában látta el feladatát, az erre irányuló munkaszerződés kifejezetten kikötötte, hogy a munkahelyén kívül sem tanúsíthat egyházi alkalmazotthoz méltatlan, az egyházat sértő magatartást, illetve az egyház tanításaival ellentétes magatartás rendes vagy rendkívüli felmondás alapját képező ok lehet. A munkavállaló egy kollegája házastársával élettársai kapcsolatot létesített, úgy, hogy egyébként ő is házasságban élt. A munkáltató e körülményre tekintettel a munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntette, és végkielégítést a munkavállalónak nem fizetett.

10 A munkahelyen kívüli magatartás megítélése A végkielégítés megfizetésére irányuló munkavállalói keresetnek az első- és másodfokú bíróság helyt adott. Álláspontjuk szerint a munkavállaló magánéletével kapcsolatos magatartása nincs közvetlen hatással a munkaviszony ellátására, ezért a felmondás jogellenes. Ebből eredően a munkavállalót a végkielégítés megilleti.

11 A munkahelyen kívüli magatartás megítélése A Kúria a munkavállaló keresetét elutasította. Abból indult ki, hogy a munkáltató végkielégítés fizetési kötelezettsége csak azokban az esetekben áll fenn, amikor a munkavállaló magatartása és a munkaviszonya megszüntetése között nincs okozati összegfüggés. Ezért ha a munkáltató jogszerű felmondásának indoka a munkavállaló bármely - munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, abban az esetben végkielégítésre nem jogosult. Az adott esetben pedig a munkavállaló a felmondás jogellenességére nem hivatkozott (Mfv. I /2016., 25/2017. számú munkaügyi elvi határozat).

12 A munkavállaló képességére alapított munkáltatói felmondás A bírói gyakorlat az egészségügyi (!) alkalmatlanságot, mint felmondási indokot a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatról szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet előírásai alapján vizsgálja. Ez alapján nem tekinti jogszerű indoknak az ideiglenes alkalmatlanságot, továbbá általában nem fogadja el a kezelő orvos általános egészségi állapotra vonatkozó véleményét (Vélemény pont).

13 A munkavállaló képességére alapított munkáltatói felmondás A Vélemény kifejti, hogy a munkáltató a legkisebb kétség esetén akkor jár el helyesen, ha az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kéri a munkaköri alkalmasság II. fokon történő orvosi elbírálását, majd a II. fokú egészségügyi szerv véleménye alapján dönt a munkaviszony esetleges felmondásáról. A foglalkozás egészségügyi vizsgálat eredménye mivel nem minősül közigazgatási határozatnak - bíróság előtt nem támadható.

14 A munkavállaló képességére alapított munkáltatói felmondás A munkáltatóra a munkaköri alkalmassági vélemény kötelező. Amennyiben a vélemény szerint a foglalkoztatás nem lehetséges, más munkakör felajánlásának kötelezettsége hiányában egészségi alkalmatlanság címén a munkaviszony felmondható. Adott esetben a vélemény szerint a munkavállaló foglalkozásszerűen gépjárművet nem vezethet, noha jogosítványa megmaradt. Az eljárt bíróságok (bizonyítás lefolytatását követően) a felmondást jogszerűnek ítélték meg (Mfv /2016.).

15 A munkavállaló képességre alapított munkáltatói felmondás Amennyiben a peres eljárásban a foglalkozás-egészségügyi vélemény megdől, jogszerűen levonható az a következtetés, hogy a munkáltató nem bizonyította az egészségi alkalmatlanságra alapított felmondási indokot. A foglalkozás- egészségügyi orvos működése ugyanis nem független a munkáltató működésétől, hiszen a munkáltató megbízása alapján jár el, ezért a véleményéért köteles a perben helytállni (Mfv /2017.).

16 Az egészségi alkalmatlanság következtében kialakult helyzet Köteles-e a munkáltató felmondással megszüntetni az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló munkaviszonyát? Megilleti-e állásidőre járó díjazás az érintett munkavállalót? 16/2017. számú munkaügyi elvi határozat. Munkajog 2017.I. és 2018.I. szám.