H A T Á R O Z A T O T

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/420/ /2016. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság () Kérelmező kérelmére Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere (3525 Miskolc, Városház tér 8.) (a továbbiakban: eljárás alá vont) és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (3525 Miskolc, Városház tér 8.) (a továbbiakban: bepanaszolt) ellen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban érdemi vizsgálatot követően tárgyalás mellőzésével az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont polgármester a kérelmezővel szemben szexuális irányultságával, nemi identitásával összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság a kérelmezőnek a bepanaszolt önkormányzat ellen előterjesztett kérelmét elutasítja. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vont polgármester részére megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát az eljárás alá vont azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizált módon - a hatóság honlapján. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vontat ,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára átutalással kell megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatásai Bírósághoz címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető, hogy a bíróság tárgyalás tartásával bírálja el az ügyet. 1

2 A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. Az eljárással kapcsolatban költség nem merült fel. INDOKOLÁS A kérelmező a hatósághoz június 7. napján érkezett kérelmében, valamint a hiánypótlásra felhívó végzésben foglaltakra válaszul előadta, hogy november 8. napján tartotta alakuló közgyűlését, céljai között szerepel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogainak védelme, jogegyenlőségük és érdekképviseletük előmozdítása, önszerveződésük támogatása, esélyegyenlőségük elősegítése. Azt követően, hogy a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelmüket december 6. napján postára adták, tudomásukra jutott, hogy miután az egyesület nevében szerepel a Miskolc szó, a névhasználathoz szükséges beszerezni a bepanaszolt önkormányzat, illetve az eljárás alá vont polgármester engedélyét. Ennek érdekében január 8. napján kérelemmel fordultak a város polgármesteri hivatalához (a továbbiakban: polgármesteri hivatal). Az eljárás alá vont polgármester január 18. napján kelt nyilatkozatában nem járult hozzá, hogy a szervezet a nevében a Miskolc szót feltüntesse, illetve használja. Időközben a nyilvántartásba vételi kérelemre tekintettel a Miskolci Törvényszék január 14. napján kelt végzésével a kérelmező nyilvántartásba vételét annak ellenére elrendelte, hogy nem csatolt névhasználati engedélyt, a végzés február 18. napján jogerőre emelkedett. A kérelmező előadta, hogy a H. Társaság közérdekű adatigénylése kapcsán Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) tájékoztatta az igénylőt (a H. Társaságot) a és közötti időszakra vonatkozóan a teljesített és elutasított névhasználati kérelmekről, a tájékoztatást a kérelmező is megismerte. A kérelmező nyilatkozott arról, hogy az adatkérés teljesítése alapján 2011 óta egyedül az ő névhasználati kérelmét utasították el, 51 személy részére pedig engedélyezte a névhasználatot a polgármester. A kérelmező előadta, hogy kérdésére az önkormányzat azzal indokolta az elutasítást, hogy a céljaik szerint munkájukat nem Miskolcon, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében látják el. A kérelmező nyilatkozott arról is, hogy a bírósági nyilvántartásban 331 olyan szervezet szerepel, amelynek a nevében a Miskolc szó megtalálható, közülük 6 szervezet működési területe terjed ki Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területére: az É. Egyesülete, a M. F. T., a M. N. K. B. Alapítvány, a M. S. Egyesület, valamint a M. S. B. Alapítvány. A kérelmező a kérelmében kifejtette jogi álláspontját, ennek körében hivatkozott arra, hogy amennyiben a hátrány a védett tulajdonsággal rendelkező személyekre tekintettel ér más személyt vagy szervezetet, úgy átsugárzó diszkriminációról beszélhetünk, így a kérelmező tagjainak védett tulajdonsága (szexuális irányultsága, nemi identitása) az, ami megalapozza a kérelmet. Álláspontja szerint a névhasználat megtagadásának valódi indoka a kérelmező tagjainak szexuális irányultsága és nemi identitása volt. Hátrányként a névhasználat megtagadását jelölte meg, valamint azt, hogy a Miskolci Törvényszék április 25. napján kelt végzésével kilátásba helyezte törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatását arra az esetre, ha nevéből nem hagyja el a Miskolc nevet. Kifejtette, hogy mindennapos működése is megnehezült, külső szakemberek bevonása vált szükségessé, nőtt az adminisztrációval töltött idő, honlapja, Facebook-oldala ezen a néven érhető el, promóciós tárgyakat is készítettek. Összehasonlítható helyzetben lévő csoportként pedig azokat a szervezeteket jelölte meg, amelyeknek az eljárás alá vont év óta engedélyezte a Miskolc név használatát. 2

3 A kérelmező külön beadványban nyilatkozott arról is, hogy a szeptember 21. napja óta működő M. M. Civil Társaság döntötte el, hogy a civil társasági működési forma korlátai miatt a tevékenységét a jövőben nyilvántartásba vett egyesületként kívánja folytatni, erre tekintettel kérte az eljárás alá vontat, hogy a létrejövő egyesület számára engedélyezze a névhasználatot. A kérelmező az eljárás alá vont polgármesterrel, valamint az önkormányzattal szemben terjesztette elő a kérelmét. Hivatkozott arra, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a város nevének használatáról szóló 19/1994 (V.3.) számú rendelete (a továbbiakban: Rendelet) alapján ugyan kizárólag a polgármester volt az, aki nyilatkozatával megtagadta a névhasználatot, a nyilatkozatot azonban az önkormányzat képviseletében írta alá. A kérelmező kérte, hogy a hatóság állapítsa meg a jogsértést, szankcióként az eljárás alá vont polgármestert, valamint a bepanaszolt önkormányzatot tiltsa el a további jogsértéstől, és szabjon ki velük szemben bírságot. A kérelmező csatolta alapszabályát, a Miskolci Törvényszék számú végzéseit, a névhasználatra vonatkozó kérvényt, az eljárás alá vont... számú nyilatkozatát, a jegyző számú tájékoztatását, valamint meghatalmazást. A hatóság július 7. napján értesítette az eljárás alá vont polgármestert, hogy vele szemben eljárást indított az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt, és nyilatkozattételre hívta fel. Az eljárás alá vont augusztus 16. napján érkezett érdemi védekezésében előadta, hogy a kérelmező a névhasználati kérelmét a nyilvántartásba vételi kérelem bíróságra való benyújtását követően küldte meg a részére. A névhasználati kérelmet azonban nem a már megalakult kérelmező akinek a nyilvántartásba vétele már folyamatban volt nyújtotta be, hanem a M. M. Civil Társaság, 3770 Sajószentpéter. címmel. Álláspontja szerint emiatt, valamint figyelemmel arra, hogy kérelmező egyéb iratot nem csatolt a kérelméhez, a kérelemben szereplő a szervezet helyi székhelyű kifejezésből nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy székhelyként melyik helységre utal a kérelem benyújtója. A kérelem feladásának körülményeiből, így a borítékon található feliratokból alappal lehetett feltételezni, hogy a kérelmező nem miskolci székhelyű. Az eljárás alá vont kiemelte, hogy a kérelmező nem fejtette ki, hogy tevékenységének jelentősége, jellege miért teszi indokolttá a városnév használatát, kizárólag a személyes kötődésre helyezte a hangsúlyt. A kérelemből nem volt megállapítható, hogy tevékenysége miként járulhat hozzá a város megbecsülésének fokozásához. Előadta, hogy a kérelemben ugyan szerepel, hogy a kérelmező elő kívánja mozdítani, a megye és megyeszékhely népszerűségét, azt azonban nem valószínűsítette, hogy ez milyen jellegű népszerűséget jelent, a közélet mely területén, mely feladathoz kapcsolódóan, milyen eszközökkel, rendezvényekkel kívánja azt elérni. Mindezek miatt az eljárás alá vont álláspontja szerint a kérelmező által adott leírás nem alkalmas annak megállapítására, hogy a névhasználat engedélyezése szolgálja-e a város érdekeit. Az eljárás alá vont hivatkozott arra is, hogy a kérelmező által kifejteni kívánt tevékenységek specifikusan, vagyis jellegüknél fogva nem csak Miskolchoz köthető tevékenységek. Álláspontja szerint a kérelmező olyan globális, általános jellegű célokat, elképzeléseket fogalmazott meg, amelyek nem helyi értékekhez, hanem általános, akár a megyehatárokat átlépő, nem kizárólag helyi szinten értelmezhető tevékenységekhez kapcsolódnak. 3

4 Az eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy nem felel meg a valóságnak a kérelmező azon állítása, amely szerint óta kizárólag tőle tagadta meg a névhasználatot. Ebben a körben hivatkozott arra, hogy a Rendelet 3. (3) bekezdése alapján az önkormányzat egyik szerve nyilvántartást vezet az engedélyekről, az engedélyezett névhasználat módjáról és idejéről, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat kizárólag az engedélyezett névviselésről kell, hogy nyilvántartást vezessen, az elutasított kérelmekről azonban nem. Nyilatkozott arról, hogy az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: Irattári rendelet) szabályai szerint a névhasználatra vonatkozó ügyiratok kötelező megőrzési ideje 5 év, ezért a kérelmező adatszolgáltatási kérelmét kizárólag 5 évre visszamenőleg tudta teljesíteni. Az eljárás alá vont polgármester nyilatkozott arról is, hogy jelen eljárás kapcsán összegyűjtötte az elutasított kérelmekkel kapcsolatos adatokat is, és megállapította, hogy a kérelmezőén kívül további 3 esetben került még sor az engedély megtagadására. Az eljárás alá vont kitért a kérelmező által megnevezett 6 szervezetre, amelyek működési területe Borsod-Abaúj-Zemplén Megyére terjed ki, és nyilatkozott arról, hogy közülük 5 szervezet nem nyújtott be névhasználat iránti kérelmet. Az egyetlen szervezet, amelyik a névhasználat engedélyezését kérte, a M. S. B. Alapítvány volt, részére az engedélyt február 21. napján adták ki. Az engedély kiadásának oka az volt, hogy a szervezet olyan személyeket köt össze, akik élete egy súlyos betegség miatt egy ponton azonos: sugárkezelésüket Miskolcon, a B. Kórház O. Intézetében végezték, amely a megyében egyedül végez ilyen jellegű tevékenységet. Álláspontja szerint a Miskolcon szó, mint helyhatározó alkalmazása, viselése indokolt és nem sérti a város érdekeit. A másik öt szervezet tekintetében az eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy ők jogellenesen használják a Miskolc nevet, tekintettel arra, hogy a név használatára nem kértek engedélyt. Előadta, hogy kérelem hiányában csak bejelentés vagy hivatali tevékenység során szerez tudomást a jogellenes névhasználatról, ugyanis a nyilvántartásba vételt végző illetékes törvényszék nem köteles őt értesíteni, amennyiben valamely szervezet nevében a Miskolc szó szerepel. Amennyiben a nyilvántartásba vételt végző illetékes törvényszék azt észleli, hogy egy szervezet nem csatolt valamennyi, a jogszabályban előírt dokumentumot, és iratcsatolási kötelezettségének a hiánypótlásra való felhívást követően sem tett eleget, köteles a kérelmet elutasítani. Az eljárás alá vont tájékoztatta a hatóságot arról, hogy a Miskolc szót a nevükben engedély nélkül használó szervezeteket fel fogja szólítani, hogy hagyjanak fel jogsértő tevékenységükkel, a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a Miskolci Törvényszék figyelmét is fel fogja hívni az engedély nélküli névhasználat tényére. Az eljárás alá vont polgármester kiemelte, hogy a kérelmező eljárása álláspontja szerint rosszhiszemű, tekintettel arra, hogy a kérelmező a kérelmében nem említette meg azt a tényt, hogy névhasználati kérelmét az egyesület nyilvántartásba vételét elrendelő végzés keltezését (2016. január 14.) röviddel megelőzően nyújtotta be. A kérelem keltezés nélkül érkezett a polgármesteri hivatalba január 7. napján. Az eljárás alá vont hivatkozott a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI törvény (a továbbiakban: nyilvántartási törvény) 21. (6) bekezdésére, amely szerint amennyiben a szervezet neve, vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön 4

5 jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot, továbbá a Rendeletre, amelynek előírása szerint a Miskolc név használata engedélyhez kötött. Álláspontja szerint a fenti jogszabályokra figyelemmel a kérelmezőnek a nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolnia kellett volna a névhasználati engedélyt. Miután a kérelmező ezt elmulasztotta, nyilvántartásba vételére jogsértő módon került sor. Az eljárás alá vont hivatkozott arra, hogy a kérelmezőnek kellő gondosság mellett ismernie kellett a nyilvántartási törvény előírásait, hiszen azok betartásával kellett előkészítenie és benyújtania a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. Kiemelte, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás szabályai, a szükséges tudnivalók a oldalon a civil szervezetekkel kapcsolatos menüpont alatt bárki számára elérhetők. Az eljárás alá vont hangsúlyozta azt is, hogy a kérelmező, bár alapító okirata november 8. napján kelt, névhasználati kérelmét úgy nyújtotta be, hogy abban nem jelölte meg sem az alapító okirata szerinti elnevezést, sem konkrét székhelyét, ezeket az információkat elhallgatta. Az eljárás alá vont álláspontja szerint a kérelmező a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokon kívül megsértette a polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk) valamint a bírói gyakorlat alapján kialakult, a jogi személyt megillető névviseléshez való jogot, megsértve ezzel az önkormányzat személyiségi jogait. Az eljárás alá vont nyilatkozatához csatolta a Rendelet szövegét, a közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmet, a... számú tájékoztatást, a névhasználat engedélyezésére és megtagadására vonatkozó táblázatot, valamint a kérelmező nyilvántartásba vett adatairól szóló kivonatot. A hatóság felhívására a kérelmező szeptember 26. napján érkezett beadványában nyilatkozott arról, hogy a M. M. Civil Társaságnak nem jogutódja, új, önálló jogi személy. Hivatkozott arra, hogy az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta. Álláspontja szerint az eljárás alá vontnak kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy a bíróság olyan szervezeteket jegyzett be, amelyek nem kértek névhasználati engedélyt és működésük nem Miskolc városára, hanem a megyére terjed ki. A kérelmező kérte a hatóságot, hogy kötelezze az eljárás alá vontat annak igazolására, hogy ezekkel a szervezettekkel szemben törvényességi eljárást kezdeményezett. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ilyen eljárás kezdeményezése az eljárás alá vont diszkriminatív eljárásának kimentésére nem alkalmas. Megjegyezte a kérelmező azt is, hogy a névviselési engedély megtagadásáról rendelkező határozatot mint közigazgatási ügyben keletkezett határozatot nem látták el indokolással, ami megnehezíti az igényérvényesítést. Álláspontja szerint a polgármester a Ket. 12. (3) bekezdése szerint a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság, a Ket. 72. (1) bekezdése alapján pedig a közigazgatási határozatnak tartalmaznia kell többek között a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. A kérelmező kiemelte, hogy amennyiben, a székhely, jogutódlás, a város megbecsülésének fokozása tekintetében az általa szolgáltatott adatok nem voltak egyértelműek, az eljárás alá vontnak lehetősége lett volna ezeket tisztázni, hiánypótlás keretében. A kérelmező az eljárás alá vont védekezésére, amely szerint a kérelmező azonban nem valószínűsítette, hogy ez milyen jellegű népszerűséget jelent, a közélet mely területén vagy mely feladatához kapcsolódóan pontosan milyen eszközükkel, rendezvényekkel kívánja ezt elérni rámutatott arra, hogy a 5

6 Rendelet csupán annyit ír elő, hogy a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező megnevezését és címét, valamint a városnév tervezett használatával kiegészített megnevezését, a névhasználat célját, idejét, esetleges időleges alkalmát. A kérelmező álláspontja szerint tehát az eljárás alá vont indokolási kötelezettségének nem tett eleget: amennyiben a fentiek indokául szolgáltak a névhasználati engedély megtagadásának, arra a nyilatkozat indokolásában ki kellett volna térnie. A kérelmező nyilatkozott arról is, hogy az eljárás alá vont védekezésének ellentmond az a tény, hogy a névhasználatra jogosultak között szerepel a M. T. Zrt., amely nyilvánvalóan nem kizárólag Miskolcon működik, és az sem világos, hogy mennyiben járul hozzá a város jó hírnevének öregbítéséhez. Álláspontja szerint ugyanez áll fenn a C. R. Kft, valamint a szintén országos tevékenységi körű I. H. Kft. vonatkozásában is. A kérelmező érveinek kifejtése mellet egyezségi ajánlatot fogalmazott meg az eljárás alá vont felé. A hatóság felhívására az eljárás alá vont október 26. napján érkezett beadványában a kérelmező nyilatkozatára észrevételt nem tett, egyezségi ajánlatára nem nyilatkozott. Nyilatkozott azonban arról, hogy a kérelmezőn kívül a Miskolc nevet jogellenesen használó szervezeteket felszólította a névhasználat jogszerűségének igazolására, ennek hiányában a névhasználat abbahagyására. Nyilatkozatához a felhívásokat csatolta. A hatóság a kérelmet érdemben megvizsgálta. Az abban foglaltak, a bizonyítási eljárás során az ügyfelek által tett nyilatkozatok, az okirati bizonyítékok, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a következőket állapította meg. A M. M. Civil Társaság néven működő szervezet működési formát kívánt váltani, amelyre tekintettel november 8. napján megszületett a kérelmező létesítő okirata. A kérelmező céljai között szerepel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogainak védelme, jogegyenlőségük és érdekképviseletük előmozdítása, önszerveződésük támogatása, esélyegyenlőségük elősegítése. A kérelmező december 6. napján nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be a Miskolci Törvényszékre, majd miután az egyesület nevében szerepel a Miskolc szó annak szükségességét észlelve, január 7. vagy 8. napján névhasználat iránti kérelemmel fordult a város polgármesteri hivatalához. Névhasználati kérelmében előadta, hogy a M. M. Civil Társaság célja, hogy egyesületté váljon, a tagok többsége miskolci, a szervezet helyi székhelyű, és ezen nem kíván változtatni, mert küldetése van a várossal, több olyan programja van, amely a város megismerését és népszerűsítését célozza. Programjai többségét a városban tervezi lebonyolítani, a névhasználattal a városhoz való erős kötődést kívánja kifejezni. A kérelem tartalmazza ezen kívül az egyesület céljainak és tevékenységének részletes ismertetését. A kérelmet M. K., mint a kérelmező egyesület elnöke írta alá. Az eljárás alá vont polgármester január 18. napján kelt nyilatkozatában nem járult hozzá, hogy a kérelmező a nevében a Miskolc szót feltüntesse, illetve használja, a nyilatkozatot írásban nem indokolta. A későbbiekben a kérelmező azt a tájékoztatást kapta, hogy a névhasználati engedély megtagadásának oka az volt, hogy a tevékenységét nem Miskolcon, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területén látja el. A Miskolci Törvényszék számú, 6

7 2016. január 14. napján kelt, és február 18. napján jogerőre emelkedett végzésével elrendelte a kérelmező nyilvántartásba vételét. A H. Társaságot a kiadott, illetve elutasított névhasználati kérelmekre vonatkozó közérdekű adatigénylési kérelemre tekintettel az eljárás alá vont arról tájékoztatta, hogy és közötti időszakra vonatkozóan összesen 51 személynek (természetes személy, gazdasági társaság, civil szervezet) engedélyezte a Miskolc név használatát. A tájékoztatásban nyilatkozott arról is, hogy a kérelmet csak részben, a és közötti időszakra vonatkozóan tudja teljesíteni, figyelemmel az Irattári rendelet mellékletét képező egységes irattári tervre, amelynek értelmében a névhasználatra vonatkozó ügyiratok megőrzési ideje 5 év. Az eljárás alá vont a hatóság részére az adatigénylésre adott tájékoztatásban szereplő adatoktól eltérő tartalmú tájékoztatást adott: összegyűjtötte az elutasított kérelmekkel kapcsolatos adatokat is, és megállapította, hogy a kérelmezőén kívül további 3 esetben került sor az engedély megtagadására. A kérelmező ezen túlmenően a birosag.hu oldalon megtalálható adatokból értesült arról, hogy 6 olyan, a nevében a Miskolc szót használó szervezet szerepel a nyilvántartásban, amelynek a működési területe az egész megyére kiterjed. Az eljárás alá vont nyilatkozott arról, hogy a 6 szervezet közül 5 nem kért a névhasználathoz hozzájárulást. A hatóság döntésének meghozatalakor az alábbi jogszabályokra volt figyelemmel. Az Alaptörvény XV. Cikk (2) bekezdése alapján Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján a hatóság a kérelem beérkezését követően hatáskörét vizsgálva megállapította, hogy az Ebktv. személyi hatálya a bepanaszolt önkormányzatra és az eljárás alá vont polgármesterre a törvény 4. b) pontja értelmében kiterjed. Az egyenlő bánásmód követelményét a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani. Az Ebktv. 7. (1) bekezdés alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Az Ebktv. 8. m) és n) pontjai értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt szexuális irányultsága, nemi identitása miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Az Ebktv. 19. (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy 7

8 a) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy - közérdekű igényérvényesítés esetén - ennek közvetlen veszélye fenyeget, és b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Az Ebktv. 7. (2) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát más alapvető jog érvényesülésének érdekében, elkerülhetetlen esetekben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. sz. állásfoglalása értelmében amennyiben az eljárást indító fél a diszkriminációt egy védett tulajdonsággal (eredeti védett tulajdonság) rendelkező személlyel való közvetlen rokoni, baráti kapcsolata okán osztozva a joghátrányban szenvedi el, a jogvédelmet az eredeti védett tulajdonság alapján igényelheti. Ebben az esetben beszélünk átsugárzó diszkriminációról (discrimination through association). A Rendelet 2. (2) bekezdése szerint a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező megnevezését és címét, valamint a városnév tervezett használatával kiegészített megnevezését, a névhasználat célját, idejét, esetleges időleges alkalmát. A Rendelet 3. (1) bekezdése alapján az engedély megadása, elutasítása, feltételhez kötése, az ideiglenes vagy valamely alkalomhoz történő engedélyezése, felfüggesztése, illetve az érdemtelenség megállapítása és emiatt az engedély megvonása a polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik. A Rendelet 3. (3) bekezdése alapján a rendelet végrehajtásával kapcsolatos ügyviteli teendőket a Humán Főosztály Kulturális és Idegenforgalmi Osztálya végzi. Ez a belső szervezeti egység nyilvántartást vezet az engedélyekről, az engedélyezett névhasználat módjáról és idejéről. Az Irattári rendelet melléklete szerint a névhasználattal kapcsolatos iratok megőrzési ideje 5 év. A hatóság vizsgálata jelen ügyben arra irányult, hogy az eljárás alá vont polgármester, illetve a bepanaszolt önkormányzat kérelmezővel szemben megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét védett tulajdonságaival összefüggésben. Kérelmező az Ebktv. 19. (1) bekezdésében foglalt valószínűsítési kötelezettségének eleget tett védett tulajdonságai: szexuális irányultsága, nemi identitása, és az őt ért sérelem tekintetében. Nyilatkozataiban megfelelően részletezte a sérelmet, tehát azt, hogy névhasználati kérelme elutasításra került. 8

9 A hatóság megállapította, hogy a fenti tényállásra és az alkalmazott jogszabályokra figyelemmel a kérelem a bepanaszolt önkormányzattal szemben az alábbiak szerint alaptalan. A kérelmező hátrányként azt jelölte meg, hogy névhasználati kérelme elutasításra került. A Rendelet 3. (1) bekezdése alapján a névhasználati kérelemről való döntés, tehát a névhasználat engedélyezése vagy elutasítása a polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik, ennek megfelelően a kérelmező kérelmét a bepanaszolt polgármester utasította el. Miután a Rendelet egyértelműen a polgármester hatáskörébe utalja a döntést, az volt megállapítható, hogy a kérelmezőt hátrány az önkormányzat részéről nem érte, a bepanaszolt önkormányzat nem sértette meg a kérelmezővel szemben, védett tulajdonságával összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság ugyanakkor megállapította, hogy a fenti tényállásra és az alkalmazott jogszabályokra figyelemmel a kérelem az eljárás alá vont polgármesterrel szemben az alábbiak szerint alapos. A hatóság megállapította, hogy a kérelmezőkkel az Ebktv. 8. -ában megkívánt összehasonlítható helyzetben azok a természetes személyek, civil szervezetek, gazdasági társaságok vannak, amelyek részére az eljárás alá vont engedélyezte a névhasználatot. A hatóság az eljárás alá vont védekezés körében tett nyilatkozatait részletesen vizsgálta, és megállapította, hogy eljárás alá vont az Ebktv. 7. (2) bekezdése szerint magát kimenteni nem tudta, nem bizonyította, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta. Az eljárás alá vont kimentésként előadta, hogy a névhasználati kérelmet nem a már megalakult kérelmező, - akinek a nyilvántartásba vétele már folyamatban volt - nyújtotta be, hanem a M. M. Civil Társaság, 3770 Sajószentpéter... címmel. Álláspontja szerint emiatt, valamint figyelemmel arra, hogy a kérelmező egyéb iratot nem csatolt a kérelméhez, a kérelemben szereplő a szervezet helyi székhelyű kifejezésből nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy melyik helységre utal a kérelem benyújtója. A kérelem feladásának körülményeiből, így a borítékon található feliratokból alappal lehetett feltételezni, hogy a kérelmező nem miskolci székhelyű. A hatóság a fenti kimentést nem fogadta el, tekintettel arra, hogy a névhasználati kérelem tartalmából, az indokolásából amely szerint: a tömörülés célja, hogy egyesületté váljon, a tagok többsége miskolci, erősen lokálpatrióta beállítottságú, kötődnek a városhoz, a szervezet helyi székhelyű, és ezen nem kíván változtatni, mert küldetése van a várossal, több olyan programja van, amely a város megismerését és népszerűsítését célozza, valamint programjai többségét a városban tervezi lebonyolítani, a névhasználattal a városhoz való erős kötődést kívánja kifejezni a nyelvtani értelmezés szabályai szerint egyértelműen következik, hogy az egyesület székhelye Miskolc. Megjegyzi a hatóság, hogy a névhasználatra engedélyt kapott szervezetek között több olyan is van, amelynek a székhelye nem Miskolc. Az I. H. Kft. székhelye Egerben, a R. Alapítványé Gödöllőn, a M. T. Zrt-é Budapesten, a P. M. G. Egyesületé Kistokajban található. Tehát az eljárás alá vont gyakorlata azt mutatja, hogy a névhasználati engedély megadásakor a nem miskolci székhely nem jelent akadályt. 9

10 Szintén nem szolgál kimentésül az az érv, amely szerint bár a kérelmező alapító okirata november 8. napján kelt, névhasználati kérelmét úgy nyújtotta be, hogy abban nem jelölte meg sem az alapító okirata szerinti elnevezést, sem konkrét székhelyét, ezeket az információkat elhallgatta. A hatóság álláspontja ezzel szemben az, hogy amennyiben az eljárás alá vont bizonytalan volt atekintetben, hogy a kérelmezőnek mi a neve, illetve mi a székhelye, úgy a kérelem pontosítására, a hiányok pótlására kellett volna őt felhívnia. A rendelkezésre álló nyilatkozatokból és okiratokból pedig nem vonható le az a következtetés, hogy a kérelmező elhallgatta a fenti adatokat, hiszen a ténylegesen szolgáltatott adatokkal nem kívánta magát kedvezőbb színben feltüntetni. Az eljárás alá vont kimentésként előadta azt is, hogy a kérelmező nem fejtette ki, hogy tevékenységének jelentősége, jellege miért teszi indokolttá a városnév használatát, kizárólag személyes kötődésére helyezte a hangsúlyt. Álláspontja szerint a kérelemből nem állapítható meg, hogy tevékenysége miként járulhat hozzá a város megbecsülésének fokozásához, és bár a kérelemben nyilatkozott arról a kérelmező, hogy elő kívánja mozdítani a megye és a megyeszékhely népszerűségét, arra azonban nem tért ki, hogy ez milyen jellegű népszerűséget jelent, a közélet mely területén, mely feladathoz kapcsolódóan, milyen eszközökkel, rendezvényekkel kívánja azt elérni. Összességében tehát az volt az eljárás alá vont álláspontja, hogy a kérelmező által adott indokolás nem volt alkalmas annak megállapítására, hogy a névhasználat engedélyezése szolgálja-e a város érdekeit. A fenti érveket sem fogadta el a hatóság kimentésként, mert álláspontja szerint a kérelmező kellően alátámasztotta, megindokolta, hogy miért kívánja a Miskolc nevet használni elnevezésében. A kérelemben részletesen ismertetésre került, hogy a kérelmező milyen programokat, rendezvényeket kíván lebonyolítani: többek között biztonságos közösségi tereket kíván létrehozni, identitáserősítő csoportokat, kulturális programokat szervez, mentálhigiénés tanácsadást végez, képzéseket, konferenciákat tart. Megjegyzi a hatóság, hogy önmagában az a tény, hogy egy magyar nagyváros rendelkezik helyi kötődésű, a nevében is a városra utaló LMBT-szervezettel, alkalmas az ismertségének és megbecsülésének emelésére, tehát a város érdekeit szolgálja. Az Ebktv, valamint a nemzetközi jogi egyezmények, így többek között az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió Alapjogi Chartája kiemelt fontosságot tulajdonítanak a védett tulajdonsággal rendelkező személyek esélyegyenlőségének, a velük való diszkriminációtól mentes bánásmódnak, így azokat is védik, akiket nemi identitásuk, szexuális irányultságuk miatt ér hátrányos megkülönböztetés. Kiemeli a hatóság azt is, hogy az eljárás alá vont noha a bizonyítási teher az ő oldalán jelentkezik kimentési érvelésének alátámasztása keretében nem hivatkozott arra, hogy a kérelmezővel összehasonlítható helyzetben lévő személyek, szervezetek hogyan és mivel indokolták a névhasználat engedélyezése iránti kérelmüket, és ezek az indokok mennyiben térnek el azoktól, amelyeket a kérelmező felhozott. A hatóság rámutat arra is, hogy amennyiben az eljárás alá vont polgármester úgy ítélte meg, hogy a kérelem indokolása nem megfelelő, a döntését nem tudta megalapozottan meghozni, mert a kérelmező által adott indokolás nem volt alkalmas annak megállapítására, hogy a névhasználat engedélyezése szolgálja-e a város érdekeit, úgy lehetősége lett volna a kérelmezőt a hiányok pótlására, indokainak bővebb és szélesebb körű ismertetésére felhívni. Az eljárás alá 10

11 vont ezt azonban nem tette meg, hanem az általa hiányosnak ítélt adatok alapján hozta meg mérlegelés alapján a döntését. A hatóság ugyancsak nem fogadta el kimentési okként, hogy a kérelmező által kifejteni kívánt tevékenységek jellegüknél fogva nem csak Miskolchoz köthető tevékenységek. Az eljárás alá vont álláspontja szerint a kérelmező olyan globális, általános jellegű célokat, elképzeléseket fogalmazott meg, amelyek nem helyi értékekhez, hanem általános, akár a megyehatárokat átlépő nem kizárólag helyi szinten értelmezhető tevékenységekhez kapcsolódnak. Azonban azok között a szervezetek között, akiknek az eljárás alá vont engedélyezte a névhasználatot, több olyan is található, amelynek a tevékenysége nem korlátozódik Miskolcra, tehát a város határait átlépi: nyilvánvalóan ide tartoznak azok az engedéllyel rendelkezők, akiknek a székhelye nem Miskolcon van, valamint a R. B. P. T. Kft, amelynek a cégnyilvántartás szerint fióktelepei vannak Császártöltésen, Sátoraljaújhelyen, Tarjánban és további 5 településen. Megállapítható tehát, hogy az eljárás alá vont az összehasonlítható helyzetben lévő személyek, szervezetek esetében nem alkalmazta azt a névhasználatból kizáró okot, amely szerint a névhasználati engedéllyel bíró kizárólag Miskolc városában fejtheti ki a tevékenységét. Az eljárás alá vont a kimentés körében nyilatkozott arról, hogy az adatigénylőnek szolgáltatott adatokkal szemben nem a kérelmező volt az egyetlen, akinek a névhasználati kérelmét elutasította, 3 további szervezetnek, a L. T. Kft-nek, a M. B. B-nek, valamint az A. U. Bt-nek nem engedélyezte a névhasználatot. Arra vonatkozóan azonban, hogy a számukra miért nem adta meg az engedélyt, semmiféle nyilatkozatot nem terjesztett elő, noha a bizonyítási teher az ő oldalán jelentkezik. Önmagában pedig az a tény, hogy az 54 névhasználati kérelemből a kérelmezőén kívül másik hármat is elutasított az eljárás alá vont, nem szolgálhat kimentésül annak vizsgálatakor, hogy a kérelmező kérelmét védett tulajdonsága miatt utasította-e el a polgármester. A hatóság elfogadta az eljárás alá vont nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmező által Borsod-Abaúj-Zemplén megyei működési területűként megjelölt 6 szervezet közül kizárólag egy kért névhasználati engedélyt. Nem fogadta el azonban kimentésként az arra való hivatkozást, hogy az egyetlen szervezet, amelyik engedélyért folyamodott, azt azért kapta meg, mert a szervezet olyan személyeket köt össze, akik élete egy súlyos betegség miatt egy ponton azonos: sugárkezelésüket Miskolcon, a B. Kórház O. Intézetében végezték. Álláspontja szerint a Miskolcon szó, mint helyhatározó alkalmazása, viselése indokolt, és nem sérti a város érdekeit. A hatóság rámutat arra, hogy az eljárás alá vont által felhozott indok nem ad magyarázatot arra, hogy jelen szervezet esetében miért tekintett el a kizárólagos miskolci működési területtől, amikor a kérelmező esetében ezt nem tette, noha a kérelmező a kérelemben úgy nyilatkozott, hogy programjai többségét Miskolcon kívánja megvalósítani, és nevével csakúgy, mint a M. S. B. Alapítvány a városhoz való erős kötődést kívánja kifejezni. Megjegyzi a hatóság, hogy a Miskolc nevet engedély nélkül használó szervezetekkel kapcsolatban az eljárás alá vont augusztus 10. napján kelt nyilatkozatában előadta, hogy fel fogja szólítani őket, hogy hagyjanak fel jogsértő tevékenységükkel, illetve, hogy a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a Miskolci Törvényszék figyelmét is fel fogja hívni az engedély nélküli névhasználat tényére. A felszólításokra azonban csak október 3. napján, az eljárás megindulásáról való értesítés (tehát az 5 szervezet jogellenes névhasználatáról való tudomásszerzés) időpontját, július 12. napját közel 3 hónappal követően került sor. A felszólítások kizárólag arra az esetre helyezik kilátásba a törvényszék értesítését, ha a felszólított szervezet nem igazolja, hogy milyen jogalap, döntés alapján használja a Miskolc nevet. Az 11

12 eljárás alá vont azonban maga nyilatkozott úgy az eljárásban, így nyilvánvalóan tudomással is bír arról, hogy nem adott névhasználati engedélyt az É. Egyesülete, a M. F. T., a M. N. K. B. Alapítvány, valamint a M. S. Egyesület részére, tehát ezek a szervezetek jogellenes használják a város nevét, ezért őket a jogszerű használat igazolására felhívni szükségtelen. Mindebből, tehát a szükségtelen felhívásból, valamint a törvényszék értesítésének elmaradásából az a következtetés vonható le, hogy a fenti szervezetek jogsértő névhasználata kevéssé volt sérelmes az eljárás alá vont számára, mit a kérelmező névhasználata, akinek a jogszerűtlen névhasználatáról az engedély megtagadását három hónappal követően, a szervezet külön felhívása nélkül április 22. napján tájékoztatta a Miskolci Törvényszéket. Ugyancsak megjegyzi a hatóság, hogy a kérelmező rosszhiszemű eljárására való hivatkozás nem fog helyt, ugyanis a kérelmező nem csak arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés január 14. napján kelt, és február 18. napján emelkedett jogerőre, hanem arról is, hogy január 8. napján (az eljárás alá vont álláspontja szerint január 7. napján) igényelte a névhasználati engedélyt. A hatóság rámutat arra, hogy nem abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező a nyilvántartásba vétel iránti eljárása során megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak, maradéktalanul betartotta-e azokat, megsértette-e a névhasználattal az önkormányzat személyiségi jogait, hanem kizárólag abban, hogy az eljárás alá vont magatartása sérti-e az egyenlő bánásmód követelményét, alkalmazott-e közvetlen hátrányos megkülönböztetést a kérelmezővel szemben a védett tulajdonságai miatt. Szintén nem vizsgálta a hatóság azt a kérdést, hogy a névviselési engedély megtagadásáról rendelkező nyilatkozatot mint a kérelmező álláspontja szerint közigazgatási ügyben keletkezett határozatot az eljárás alá vont polgármesternek indokolnia kellet volna-e, tekintettel arra, hogy a hatóság nem jogosult vizsgálni, hogy az eljárás alá vont nyilatkozata megfelel-e a Ket. rendelkezéseinek. A hatóság a kérelmező azon bizonyítási indítványának, amely szerint a hatóság hívja fel az eljárás alá vontat adatszolgáltatásra arra vonatkozóan hogy a többi névhasználati engedélyt igénylő személy kérelmét is ugyanazon szempontrendszer alapján, ugyanolyan alapossággal vizsgálta-e, mint a kérelmezőét mint szükségtelent elutasította, tekintettel arra, hogy a határozat alapjául szolgáló tényállás enélkül is teljes körűen feltárható volt. A hatóság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az eljárás alá vont nem tudta magát kimenteni, nem bizonyította, hogy a kérelmező névhasználat iránti kérelme elutasításának indoka nem a szexuális irányultsága, nemi identitása volt. Fentiekre tekintettel a hatóság a kérelmező kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés formájában valósult meg. A jogkövetkezmények megállapítása során a hatóság mérlegelte az eset összes körülményeit, a jogsértés súlyát, azt, hogy a jogsértés a kérelmezőn keresztül több természetes személyt érint, és alkalmas volt arra, hogy a kérelmező működését megnehezítse. A bírság összegét a hatóság az eset összes körülményeire, és az eljárás alá vont teljesítőképességére tekintettel állapította meg. 12

13 Előbbiekre tekintettel a hatóság az eljárás alá vonttal szemben az Ebktv. 17/A. (1) bekezdés b) és c) valamint d) pontjaiban meghatározott szankciók alkalmazásáról döntött azzal, hogy a jövőbeni hasonló jogsértések megelőzése érdekében elrendelte a hatóság honlapján a jogsértést megállapító jogerős határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát az eljárás alá vont azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizált módon, valamint ötszázezer forint bírságot szabott ki. A késedelmi pótlék fizetéséről a Ket a rendelkezik. Jelen ügyben az ügyintézési határidő az Ebktv. 14. (5) bekezdése szerint 75 nap, amely nem került túllépésre. Határozatomat az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 96. -a, 100. (2) bekezdése, illetve 109. (1) bekezdés a) pontja biztosítja, az Ebktv. 17/B. -a figyelembevételével. A határozat elleni fellebbezést a Ket (1) a) és d) pontjai, valamint az Ebktv. 17/B. (1) bekezdése zárja ki. Budapest, november 29. dr. Honecz Ágnes elnök 13