Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Átírás

1 Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt Marsi Erika Főigazgató Asszony! Kérjük tisztelt Főigazgató Asszonyt, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének J-B-IV-24/2007 számú határozatát saját hatáskörben visszavonni szíveskedjék. INDOKLÁS I.) Téves tényállás A PSZÁF J-B-IV-24/2007 sz. határozatában azaz ötszázezer forint bírságot szabott ki a pénztárra, arra a tényállásra alapozva, hogy a pénztár megsértette 268/1997 (XII.22.) Kormányrendelet 21/H -ban foglaltakat. A fenti tényállás nem valósult meg. A határozat indoklásában hivatkozott cikket (Napi Gazdaság január 27) nem a Patika Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár tette közzé. A 1

2 családi pillér címmel megjelent cikket - mint azt a tartalmából és az aláírásból egyértelműen kiderül - nem a Patika Egészségpénztár tette közé. Az 1993 évi XCVI törvény (öpt) szerint önkéntes pénztárat kizárólag természetes személyek alapíthatnak, így a cikkben használ többes szám első személy is csak természetes személyeket jelölhet és nem egy egészségpénztárat. Az a tény pedig, hogy a Patika Egészségpénztár tagjai milyen megfontolásból alapítanak egy nyugdíjpénztárat, nem képezhet jogalapot a Patika Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár megbírságolására. A Fővárosi Bíróság állandó joggyakorlata alapján is jogszabálysértő, ha a hatóság a tények felderítése nélkül hoz határozatot (KGD 1992/212.). II.) A PSZÁF a határozathozatal során megsértette az eljárási rendet Sajnálatos módon a határozathozatali eljárásban nem tudtunk élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény 51. (1) bekezdésében biztosított jogunkkal. 51. (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által január 29-én kelt 5539/1/2007 iktatószámú levelében csupán a hozamszámítás módjáról kértek tájékoztatást (melléklet). A levélben nem tájékoztatták a pénzárat arról, hogy eljárás van folyamatban, ezzel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megsértette a évi CXL. törvény 29. (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat. (3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától, b) a kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. Az értesítés mellőzésére a törvény csak a 29. (4) bekezdésben foglalt esetekben ad lehetőséget, amelyek jelen esetben egyértelműen nem álltak fenn. Ugyanakkor az értesítés bármilyen esetben történő mellőzése esetén a törvény 70. (1) bekezdésben foglaltak szerinti jog sérült. 70. (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől 2

3 számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. (2) Az értesítés mellőzhető, ha az ügyfél már a bizonyítási eljárás során megismert minden bizonyítékot, és módjában állt gyakorolni az (1) bekezdésben meghatározott jogait, vagy ha az ellenérdekű ügyfél nélküli ügyben a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét. (3) Nem akadálya az eljárás befejezésének, ha az ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél a hatóság által meghatározott határidőben nem élt az (1) bekezdésben meghatározott jogával. Így a határozathozatali eljárás során a PSZÁF nem tisztázta kellően a tényállást, ezzel megsértette a törvény 50. (1) bekezdését és a 2. (3) bekezdését. 2. (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. (2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (3) A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. 50. (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Az eljárás során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem biztosította az ügyfél számára a jogokról és kötelezettségekről való tudomásszerzést, ezzel a törvény 5. (1) bekezdését sértette meg. A fentiek során megállapítható, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megsértette az ügyféllel történő együttműködés kötelmének elvét (1. (2) bekezdés), valamint a jogos érdekek korlátozásának tilalmát (1. (3) bekezdés). 3

4 III.) Az ügyfélegyenlőség elvének megsértése A határozat megsértette a bírság mértékének megállapítása során az Ket. 2. -ban alapelvi szinten kimondott ügyfélegyenlőség elvét is, miszerint Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. A Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata szerint a közigazgatási szervnek egységes jogalkalmazással az ugyanolyan tényállású ügyekben azonos tartalmú döntést kell hoznia (KGD 2000/136.). Mellékelünk néhányat a szankcionáló és szankciót mellőző, pénztárakat érintő határozatokból, előlapként hozzátűzve az PSZÁF internetes honlapján közzétett szankcionálási politika című szempontrendszerét. A csatolt határozatokban megjelölt jogsértések összehasonlíthatatlanul súlyosabbak voltak a jelen esetben tévesen felrótt cselekménynél, hasonló mértékű szankció alkalmazására azonban egy esetben sem került sor. Mindez bizonyítja, hogy a határozat jogszabálysértő, mert az Ket 2. -ben meghatározott elvbe ütközik. IV.) Összefoglalás A fentiek alapján megállapítható, hogy eljárási jogszabálysértés jelentős: az ügyfél nyilatkozattételi joga az eljárás során súlyosan korlátozva volt, továbbá a tényállás tisztázása oly mértékben hiányos, hogy az a határozat érdemére is kihat, amely hiányosságok nem orvosolhatók. A bírság kiszabása során sérült az ügyfélegyenlőség elve is. Amennyiben a PSZÁF a határozatot hatályában fenntartja, az olyan jogi precedenst teremt, amely alapján egy pénztárról megjelenő információért csakis a Pénztár felel, függetlenül attól, hogy azt ki teszi közzé. Aggályosnak látjuk, hogy ez alapján az önkéntes pénztári szférában milyen folyamatok indulhatnak meg. A határozatban foglalt tényállás nem felel meg a valóságnak, így a pénztár nem élhet a közzétevő médium felé sem kártérítési igénnyel, sem helyreigazítási kérelemmel. Mindazonáltal a pénztár az esetlegesen jogerőssé váló határozat birtokában kötelességének érzi, hogy a valódi tényállást és immár a PSZÁF által jóváhagyott 4

5 újraszámolt hozamot ismertesse annak ellenére, hogy erre a PSZÁF határozata nem kötelezte. Budapest, április 10. Tisztelettel: Horváthné Dr. Soós Katalin az Igazgató Tanács elnöke Patika Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Mellékletek: PSZÁF 5539/1/2007 ikt. sz. levele PSZÁF Szankcionálási politika (www.pszaf.hu) PSZAF J-IV-30/2007/B. sz. határozata PSZAF J-IV-12/2007. sz. határozata PSZAF J-IV-150/2006. sz. határozata PSZAF /IV/194/2002/B. sz. határozata PSZAF J-B-IV-48/2005. sz. határozata 5