Személyi jövedelemadó

Átírás

1 Kreditpontos képzés Vállalkozói szak 4 kredit 1 Személyi jövedelemadó 2 1

2 Biztosításokkal,fogalmakkal kapcsolatos változások Kockázati biztosítás fogalmának módosulása Kockázati biztosítások leglényegesebb ismérve, hogy a biztosító csak akkor teljesít, ha bekövetkezik a biztosítási esemény. Ilyennek tekinthető a kockázati élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás. Ezek díja, ha azt nem magánszemély, hanem kifizető fizeti, kifizetőnként a minimálbér 30 százalékáig adómentes, a biztosító szolgáltatása főszabályként szintén adómentes. Nem kockázati biztosítások (a vegyes biztosítások)kifizető által fizetett díja kivéve a határozatlan idejű, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (whole life) rendszeres díja kifizetői adófizetés mellett adóköteles, az adóterhelés mértéke a díj 51,17 százaléka. A vegyes biztosításokból függetlenül attól, hogy annak díját magánszemély adózott bevételéből vagy kifizetői adófizetés mellett kifizető fizette kamatjövedelem keletkezik, kivéve az olyan szolgáltatásokat, amelyek a törvény szerint adómentesek (a haláleseti kifizetés, a baleseti, a betegségi szolgáltatás, a nyugdíjszolgáltatás,járadékszolgáltatás). 3 Abban az esetben, ha vegyes biztosításról van szó, akkor a kockázati részt el kell különíteni az adóköteles és az adómentes rész megállapítása érdekében. Amennyiben erre nincs mód, akkor a befizetésre kerülő összeg után adózni kell a kifizetőnek, vagy a magánszemélynek. 4 2

3 Továbbra is a minimálbér 30 százaléka lehet az adómentes rész havonta, amennyiben nincs mód díjkivonásra a más személy által befizetett összegből (1. számú melléklet 6.3.pont). Amennyiben a befizető magánszemély és díjkivonás történik, akkor nincs adókötelezettség, mivel adóköteles pénzéből történt a befizetés. Ha a kockázati biztosítást eltérő szolgáltatás tartalomra (pl. fekvő-és járóbeteg-ellátás, vagy csak járóbeteg-ellátás) kötik, akkor a csoportképző ismérv alapján kell meghatározni a évtől az egy főre jutó biztosítási díjat. 5 Teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás Befizetés (1. számú melléklet 6.9. pont) A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás, nem minősül kockázatinak, határozatlan időre szól. A díjat (szerződőként, bejelentett díjfizetőként) rendszeresen kell fizetni, korlátozott díjnövekedés mellett. A díjnövekedést és a díjelőírást (nem a befizetést) biztosítási évenként kell vizsgálni, ami nem azonos az adóévvel. Az átmeneti rendelkezés szerint [84/Y. (2) bek. c) pont] a díjnövekedés mértékére és gyakoriságára vonatkozó rendelkezést a december 31-ét követően befizetett díjaknál kell vizsgálni. A nem rendszeres díjak után 70. szerint kell adózni. 6 3

4 Biztosítás módosítása Eredeti szerződő (kifizető) határozottá alakítja (tartammódosítás) Amennyiben a kifizető a biztosítást a szerződéskötést követően határozott időtartamúvá alakítja át, akkor a biztosítás vegyes életbiztosítássá alakul, és csak a módosítást követően befizetett összeg válik adókötelessé (Szja tv. 70. ). Eredeti szerződő helyébe a magánszemély lép Amennyiben a magánszemély lép a szerződő helyébe, akkor nincs adóztatási pont, de ha a magánszemély kivonja a befizetett összeget, akkor egyéb jövedelme keletkezik. Jövedelemnek, a bevételnek a magánszemély befizetését és az adóköteles részt meghaladó összeg minősül abban az esetben, ha a biztosítási díj az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.9. pontja alapján volt adómentes. 7 Adómentes biztosítói teljesítések Amennyiben a biztosítási díj az Szja tv. 1 számú mellékletének 6.3. pontja alapján volt mentes, akkor a szerződés alapján kifizetett összeg napi forintot meghaladó része válik csak adókötelessé azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni. Abban az esetben, ha a díj összege más rendelkezés alapján volt adómentes, akkor a kifizetésre kerülő teljes összeg adómentes bevételnek minősül. Egyéni vállalkozónál és őstermelőnél nem adómentes a kifizetésre kerülő összeg, amennyiben a költségei között a díjat elszámolta a magánszemély. 8 4

5 Külföldi jövedelem átszámítása a) bevétel esetében -ha a törvény másként nem rendelkezik -a bevételszerzés időpontjában, b) kiadás esetében a teljesítés időpontjában c) dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor, d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján, e) pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában, f) a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében -a magánszemély döntése alapján -a teljesítéskor vagy az adóév utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni. 9 Bérjövedelem megszerzés időpontja (26 ) Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni évtől érvényes szabályozás 10 5

6 Bevallási kötelezettség Adónyilatkozat Önadózás alapján az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás 11 Adónyilatkozat a) az adóelőleg megállapítása során a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesített; vagy b) az adóelőleg megállapítása során csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített a jövedelemből -megosztás nélkül -családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt; vagy c) a magánszemély az adóéven belül több adóelőleget megállapító munkáltatónál is érvényesített a jövedelemből -megosztás nélkül -családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, ha ca) a magánszemélynek nem állt fenn párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval, cb) a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kiállított adatlapot a magánszemély a következő munkáltatója számára átadta, cc) a későbbi munkáltató az adó-, adóelőleg megállapításakor, a családi kedvezmény, adókedvezmény figyelembevételekor az előző munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe vette. 12 6

7 Ingatlan értékesítés Vagyoni értékű jog átruházására is kiterjed a 10. évet követő % adóalap csökkentés Termőföld értékesítése megszűnt a jövedelemkorlát termőföldnek minősül a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld. (2013. évi CXXII. törvény a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról) [Szja tv pont] Birtok-összevonási cél: akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld a település közigazgatási határától függetlenül egymással szomszédossá válik 13 Külföldi vendégművész adózása A külföldi illetőségű előadóművész (zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi és más hasonló előadóművész, segédszínész, statiszta) választhatja, hogy az e tevékenységéből kifizetőnek nem minősülő személytől származó, belföldön adóköteles bevételének 70 százalékát tekinti jövedelemnek. A 16 százalékos adót Magyarország elhagyását megelőzően vallja be a NAV által rendszeresített magyar és angol nyelvű nyomtatványon és fizeti azt meg. A bevétel része a költségtérítés és a biztosított szállás szokásos piaci értéke. Az így számított jövedelem nem része az összevont adóalapnak. 14 7

8 Ha a bevétel bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból nem kell jövedelmet számítani. Ha meghaladja, az értékhatár túllépését követően az adót a 200 ezer forint bevétel figyelembe vételével megállapított jövedelem után kell megfizetni. 15 Családi adóalap csökkentés és járulék kedvezmény A családi kedvezmény az eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén: Ft, három és minden további eltartott esetén: Ft. (29/A. (2)) 16 8

9 A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot kapja; b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély 17 Eljárási szabályok A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe. A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. 18 9

10 Megosztás szabályai A jogosult az őt megillető családi kedvezményt - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban - megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható. 19 Megosztás szabályai Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető -nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének -az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket

11 Felváltva gondozott gyermek Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő -valamint a szülő házastársa -vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak. 21 Nyilatkozat/ munkáltató eljárása A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata. Adóelőleg nyilatkozat minták (

12 A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a biztosított által, vagy az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a jogosultat, jogosultakat terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összege. (Tbj. 24/A. ) 23 Bevallás/ évközi érvényesítés Érvényesíthető családi kedvezmény Ha a családi kedvezményre jogosultak év közben családi járulékkedvezménytérvényesítettek, akkor a bevallásban, munkáltatói elszámolásban a jogosultak vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezményt csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény 625 százaléka

13 Ft/hó éves Ft 2 gyermek alapján havi Ft, éves Ft adóalapkedv Ft havonta és Ft éves szinten a járulékkedvezmény %-a Ft 25 Családi járulékkedvezmény 3 kedvezményezett eltartott esetében Havibér Ft Gyerekek után járó kedv Ft Fizetendő szja 0 Ft Érvényesített kedv Ft Járulék ( )x0, Ft Természetbeni eg.bizt.jár (max.4%) Ft Pénzbeli eg.bizt.jár (max.3%) Ft Nyugdíjjárulék (max.10%) 7000 Ft Fizetendő járulék Ft Havi nettó jövedelem növekedés Ft 26 13

14 Esettanulmány: 1 kereső 3 gyerek Havibér Ft Gyerekek után járó kedv Ft Fizetendő szja a kedv. miatt 0 Ft Érvényesített kedvezmény Ft Fennmaradó kedvezmény Ft, adója 16% ( )x0,16 adó Ft Természetbeni eg.bizt.jár (4%) Ft Pénzbeli eg.bizt.jár (3%) 9000 Ft Nyugdíjjárulék(10%) Ft Összesen Ft Havi nettó jövedelem növekedés Ft 27 Forrás : Emberi Erőforrások Minisztériuma 28 14

15 Két kereső, három eltartott, kedvezményezett Esettanulmány Anya Apa Család együtt Bruttó bér Családi adóalap kedvezmény Érvényesített szja kedvezmény nyilatkozat alapján Járulékkedvezmény 0 ( )*16% = Érvényesített járulék kedv. 0 4 % % Nettó bér Értékpapír jövedelem Kamatjövedelemnek minősül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányuló rendelkezések szerint megállapított rész(az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értékének és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek együttes összegét) Öröklés esetén az értékpapír megszerzésre fordított értéke az illeték kiszabáshoz figyelembe vett érték

16 Rendelkezések/ pénztári nyilatkozatok Önkéntes pénztári kedvezmény egységesítés Ft Nyugdíjpénztár, önsegélyező, egészség Új lehetőség: nyugdíjbiztosítási kedvezmény max Ft Együtt összesen Ft/év 31 Nyugdíjbiztosítás tartalma Nyugdíjbiztosítás olyan életbiztosítás, ahol biztosítói teljesítés a biztosított halála, vagy a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve elérési szolgáltatás nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig legalább 10 év eltelik (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják)

17 Adó rendelkezés/ felső határ Összehasonlítás Nyugdíjbiztosítás Önkéntes pénztár NYESZ 20 % max % max % max e Ft Várakozási idő 10 év 10 év 10 év Hozzáférés Nyugdíjba vonulás Min. 10/15 év Korábbi rendelkezés esetén 120 % visszafizetési kötelezettség Nyugdíjba vonulás 10 év utáni rendelkezés szja és eho kötelezettség Nyugdíjba vonulás Korábbi rendelkezés esetén 120 % visszafizetési kötelezettség Minimális díj változó pénztárfüggő változó adómentesség 5. évtől kamatadó mentes Kamatadó mentes Öröklés igen igen igen Kamatadó mentes 33 Fogalmak- utalvány Utalvány fogalmába január 1-jétől nem tartoznak bele a visszaváltható utalványok. (Szja tv. 69. (3), 1. sz. melléklet 9.1. pont) 34 17

18 Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül az 1. sz. melléklet szerint nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék-vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány -a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével -nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek. 35 Munkavállalói értékpapír programok Nem kell a NAV-nál előzetesen nyilvántartásba vetetni Nem köthető munkateljesítményhez, vagy feladathoz Nincs kötelező részvételi arány (10 százalék volt), de a vezető tisztségviselők száma továbbra sem haladhatja meg a programban résztvevő magánszemélyek 25 százalékát 36 18

19 Intervenciós támogatás adózása az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, illetve munkaerőpiaci képzésben részt vevő magánszemély számára jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt juttatott étkezési, közlekedési és szállás költségtérítés, megélhetési támogatás; 37 Béren kívüli juttatások Széchenyi pihenőkártya Erzsébet utalvány Természetbeni étkezés Iskolakezdési támogatás 38 19

20 Széchenyi pihenő kártya Alszámla neve szálláshely vendéglátás szabadidő Maximális összeg Fajtái: Étkezési Gyermekvédelmi Ajándék Iskolai Szabadidő 40 20

21 A sporteseményre szóló belépőjegyek, bérletek adómentességének változása A sporteseményre szólóbelépőjegyeket, bérleteket nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is összeghatártól függetlenül adhatnak adómentesen a magánszemélyeknek, de csak akkor, ha a belépőjegy, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. (1. számú melléklet a) pont) 41 Kulturális szolgáltatások kedvezménye változatlan Az 50 ezer forintos korlát a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kulturális szolgáltatásigénybevételére vonatkozó jegy bérlet juttatására vonatkozik majd. (1. számú melléklet b) pont) 42 21

22 Adómentesség A munkáltató által lakáscélú felhasználásra (Szja tv. 1. sz. melléklet 2.7, 9.3. pont) a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). 43 Jogszerű felhasználás alapja: hitelszerződés, törlesztést igazoló okirat nyilatkozat a méltányolható lakásigényről 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól 44 22

23 Általános forgalmi adó 45 Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó rendelkezések Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. Törvény 58. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Ez a szakasz az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések tekintetében határozza meg a fizetendő adó megállapításának időpontját. Elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek közöttfolyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában összevontan díjfizetés (tipikusan ilyenek az átalánydíjas ügyletek)

24 Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó rendelkezések új szabály 58 Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja. Teljesítés időpontja: nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja Két tényállás: a) ha az adott időszakban ténylegesen teljesített és elszámolt teljesítésektől függ az ellenérték, vagy b) ha az ellenértéket a tényleges teljesítésektől függetlenül meghatározott időszakra állapítják meg. 47 Kivételek 1. Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásról vagy 2. telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékétmeghatározott időszakra állapítják meg, vagy azon termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás vonatkozásában is, amelyet a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít a telekommunikációs szolgáltatás igénybevevője részére, feltéve hogy a termékértékesítés szolgáltatás felek közötti elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor. " 48 24

25 telekommunikációs szolgáltatások: jel, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb értelmezhető információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, ideértve az ezek továbbítására, kibocsátására és vételére szolgáló rendszerek használatára vonatkozó jogok időleges vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való hozzáférés biztosítását is [Áfa tv pont] 49 Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések Az olyan június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége is június 30-át követő időpont. Azoknál az elszámolási időszakoknál kell(lehet) csak az új szabályt, az elszámolási időszak utolsó napját teljesítési időpontnak tekinteni, ahol mind a teljes elszámolási időszak, mind a fizetési határidő már június 30-át követő napra esik

26 Példák folyamatosan teljesített szolgáltatásra Folyamatos karbantartási szerződés Őrzés, biztonsági szolgálat Kertápolás, gondozás Tanácsadás Jogi szolgáltatás Bérbeadás+ kapcsolódó közüzemi költség továbbszámlázása Telefonszolgáltatás 51 Évközi módosítás Az Országgyűlés elé június elején beterjesztett T/168. számú törvényjavaslat alapján a módosítást elhalasztották volna és csak a december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakokra kellett volna alkalmazni az új szabályokat. A jogalkotó egyrészről visszavonta halasztási szándékát, másrészről letett a korábban tervezett július 1-jén hatályba lépő új szabályozás bevezetéséről. Ez alapján a július 1-jét követően megkezdett elszámolási időszakokra vonatkozóan is a korábban, június 30-áig hatályba lévő szabályok maradnak érvényben, vagyis az időszakos elszámolási ügyletek teljesítési időpontja továbbra is a fizetés esedékessége. Az elfogadott jogszabály a kihirdetést követő napon július 4-én lépett hatályba

27 Adóalap és adó utólagos módosításnak esetei 53 Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. ( 77. (1) bek.) 54 27

28 Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a termék 10. a) pontja szerinti értékesítése, bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet lekötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; az 58. szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítikazt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket. (77. (2) bek.) 55 Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt. (77. (3) bek.) 56 28

29 ún. pénzvisszatérítésre jogosító ügylet Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti (adóalap csökkentésre jogosító ügylet) ELADÓ KÖZBENSŐ ELADÓ VEVŐ visszatérítés 57 Feltételek a) az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet közvetlenül a pénzvisszatérítésre jogosult részére teljesítettek (pénzvisszatérítésre jogosító ügylet), belföldönteljesített adóköteles ügylet, és b) a visszatérítendő összeg kisebb, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg. ( 77 (4-5) bek.) 58 29

30 Bizonylata A pénzt visszatérítő adóalany az alábbiakkal rendelkezzen: a) a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint b) a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette. 59 Számviteli bizonylat a) a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és adóalany esetén adószáma, b) a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott ügylet vonatkozásában

31 Példa Termelő három nagyker. felé értékesít Nagyker Ft/db Ft/db Ft/db Vevő vásárol 2200 Ft egységáron a 2. nagyker-től Visszatérítendő összeg kevesebb legyen mint 1000 Ft. Termelő: a visszatérítés időszakában (ha a feltételek teljesülnek csökkentheti az adóalapját. Vevő, ha van levonási joga, a visszatérítés időszakában csökkenti a levonható adóját, fizetendő adót növelő tételként számolja el. 61 Adóalap és fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása Áfa tv. 153/B. Az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet ha az a fizetendő adót érinti, a megállapított fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben; c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. (4) bekezdése szerinti esetben; d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. (5) bekezdés szerinti esetben (360 napon belül mégis kiléptették a terméket)

32 Levonható adó utólagos módosulásának elszámolása Áfa tv. 153/C. Ha az eredetileg levonható adó csökken a számla kézhezvétele időszaka (de nem később, mint a korrekciós számla/okirat kibocsátásának hónapját követő hó 15. napja) pénz visszatérítés időszaka az Áfa tv. 77. (4) bek. szerinti esetben a változás bekövetkezésének időszaka Ha a levonható adó nő legkorábban a számla (okirat) kézhezvételének időszaka 63 A pénzvisszatérítésre jogosult adóalany korrekciós kötelezettsége Az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. (4) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy ezen adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult, azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a pénzvisszatérítést kapja

33 Utólagos adóalap csökkentés feltételei összefoglalva Áfa tv. 78. (ÖSSZEFOGLALÓ) Csökkentés lehetősége 1. Szerződés módosulása, megszűnése miatt visszatérített előleg, ellenérték esetében (77. (1) bekezdés) 2. Zárt végű lízing, bérbeadás, vagyoni értékű jog átengedés meghiúsulása miatti visszarendezés esetében (77. (2) bekezdés a) pont) Csökkentés feltétele 1. Számla korrekciója, ha az ügyletet számla kísérte, ha nem volt számla, mert azt nem kellett kiállítani, akkor elegendő a csökkentés alap feltételeként a 77. -ban meghatározott pénz visszatérítés 2. Számla korrekció szükséges, ha volt számla, ha nem kellett kiállítani, akkor elegendő a visszarendezés jellemzően mindig kell kiállítani számlát a nem azonnali fizetés miatt 65 Utólagos adóalap csökkentés feltételei összefoglalva Áfa tv. 78. Csökkentés lehetősége 3. Betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíj visszatérítése (77. (2) bekezdés b) pont) szerinti ügylet elszámolási időszakának egésze tekintetében visszatérített, visszatérítendő ellenérték (77. (2) bekezdés c) pont) 5. Engedmények, üzletpolitikai engedmény (77. (3) bekezdés) Az adóalap, adó csökkenésből eredő korrekciók elszámolására vonatkozó szabályok 153/B. Csökkentés feltétele 3. Ha volt számla, akkor annak korrekciója szükséges, ha nem kellett számlát kiállítani, azért nem kísérte az ügyletet számla, akkor elegendő a betétdíj visszatérítése 4. Az ügylet teljesítését tanúsító számla korrekciója szükséges, ha volt számla, ha nem kellett kiállítani, elegendő feltétel az ellenérték visszatérítése 5. Számla korrekciója kötelező, ha nem volt számla az ügyletről (még ha nem is volt kötelező a kibocsátása), nincs lehetőség adólap csökkentésre 66 33

34 AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA [Áfa tv. 153/B. ] A 153/B. szerint elszámolható további esetek az adóalany az adóalap és/vagy az adó meghatározása során tévedett a szerződésben megállapodott ellenértéknél magasabb ellenértéket vett figyelembe magasabb adómértéket alkalmazott adómentesség helyett adókötelesen számlázta az ügyletet területi hatályon kívüli ügyletet belföldi adóköteles ügyletként számlázott belföldi fordított adózás helyett adót számított fel 67 AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA [Áfa tv. 153/B. ] Az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet ha az a fizetendő adót érinti, a megállapított fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben; c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. (4) bekezdése szerinti esetben; d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. (5) bekezdés szerinti esetben (360 napon belül mégis kiléptették a terméket). Az 55. (2) bekezdés szerinti számla érvénytelenítés esetében (teljesítés hiányában számlakibocsátás történt, de az értékesítőként szereplő kimenti magát és korrigál, vevő figyelmét felhívja) ez nem alkalmazható

35 Más tagállamba irányuló értékesítés Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a törvényben meghatározott feltétel a határidőben, 90 napon belül történő kiléptetés teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása. 69 Pénzforgalmi áfa Adóalany választásán alapul Együttes feltételek: Kkv tv. Szerint kisvállakozás, vagy annak minősülne a törvény szerint Belföldön letelepedett, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye belföldön van Nem áll csőd, felszámolás hatálya alatt Nem választott alanyi adómentességet 196/ B (1) bek.) 70 35

36 További feltétel értékhatár tekintetében: göngyölített ellenérték áfa nélkül nem éri el a 125 millió Ft-ot Tárgyévben és tárgyévet megelőző évben (196/C (1) bek) 71 lényeg Adóalanynak a fizetendő adóját akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette, a beszerzései tekintetében levonási jogát akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megfizeti. A pénzforgalmi elszámolás vonatkozik az adóalany által fizetendő adóra, valamint a beszerzéseit terhelő levonható adóra

37 Pénzforgalmi áfa megszűnésének esetei a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalanya pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő évre nem kívánja alkalmazni, b) a választásra jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal, c) a naptári év utolsó napjával, ha a következő év január 1-jén az adóalany nem minősül kisvállalkozásnak, d) az eljárás jogerős elrendelését megelıző nappal, ha az adóalany csőd, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, e) az adóalany tevékenysége szüneteltetését megelőző nappal. [Áfa tv. 196/F. (1) bek.] 73 Hatással van a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevőjének levonási jogára is, ugyanis a vevő levonási joga is csak akkor keletkezik, ha a vételárat a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany részére megtéríti 74 37

38 Számlán jelezni kell az adóalany választását pénzforgalmi elszámolás 75 Adólevonási jog alkalmazása Belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Ha a különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a) az elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban a megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, vagy b) a ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. (153/A ) 76 38

39 Adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla; termék Közösségen belüli beszerzése esetében a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg -ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére -mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek; névre szóló, a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozat, valamint névre szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről, mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek, vagy ha a fizetendő adót közvetett vámjogi képviselője állapította meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó fizetendő adóként történt megállapításáról és bevallásáról; 77 Adólevonási jog korlátozása (124 ) a) a motorbenzint (vtsz , , , ) terhelő előzetesen felszámított adó; b) az a) pontban nem említett egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges; c) az a) és b) pontban nem említett egyéb terméket terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges; d) a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó; e) a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz ből) terhelő előzetesen felszámított adó; 78 39

40 f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó; g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó; j) az élelmiszert terhelő előzetesen felszámított adó; k) az italt terhelő előzetesen felszámított adó. 79 Nem vonható le az adó: a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást, a taxi szolgáltatást ( SZJ ), a parkolási szolgáltatást, az úthasználati szolgáltatást, a vendéglátó-ipari szolgáltatást, a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) terhelő előzetesen felszámított adó

41 a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ és ), a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ ), az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ ból) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka. a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka. 81 Előzetesen felszámított adó megosztása Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés)

42 Arányosítás L = A x L(H); L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege; A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege; L(H): a levonási hányados, amelynek -számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének -ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is -adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel, -nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének -ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is -adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen. 83 Levonható adó utólagos módosulásának elszámolása Ha az eredetileg levonható adó csökken a számla kézhezvétele időszaka (de nem később, mint a korrekciós számla/okirat kibocsátásának hónapját követő hó 15. napja) pénz visszatérítés időszaka az Áfa tv. 77. (4) bek. szerinti esetben a változás bekövetkezésének időszaka Ha a levonható adó nő legkorábban a számla (okirat) kézhezvételének időszaka A Közösségen belüli beszerzés, belföldi fordított adózás, import önadózás, saját rezsis beruházás keretében megállapított adó, mint levonható adó esetében a különbözetet akkor kell figyelembe venni, amikor a fizetendő adó csökkenését vagy növekedését el kell számolni. (Kötelezővé vált az egyidejű elszámolás.) [Áfa tv. 153/C., 153/D. ] 84 42

43 Tárgyi eszköz korrekció Áfa tv új (4) bek. Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. szerinti apport, jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a korrekciós kötelezettség alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd vagy az üzletágat átruházó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni. 85 Példa: tárgyi eszköz használatba vételi időpontja: május előzetesen felszámított adó 2 millió forint a beszerzéskor alkalmazott levonási hányad 40%, levont adó összege Ft évben a levonási hányad 55% *(0,4-0,55)= [10 e Ft küszöb értéket meghaladja] /5= Ft a pótlólag levonható adó, korrekció ilyenkor kötelező! 86 43

44 Példa folytatása: a tárgyi eszközt június 30-án apportálják évi levonási hányad (a teljes évi ellenérték figyelembe vételével) 30% *(0,4-0,3)= Ft /5*6/12= a pótlólag fizetendő adó Időarányosan! az apportba vevő évi levonási hányada (a teljes évi ellenérték figyelembe vételével) 60% *(0,4-0,6)= /5*6/12= a pótlólag levonható adó 87 Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását, a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 240 hónapos figyelési időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani, b) a nem ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 60 hónapos figyelési időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani. Hatályba lépési szabály: arra kell kötelezően alkalmazni, amikor a vagyoni értékű jog szerzése január 1. napján vagy azt követően történt, de lehet a korábban szerzettre is alkalmazni

45 Számlázási irányelv, áfa a gyakorlatban /45/EU irányelv Célok, már január 1-től Számlázási szabályok előmozdítása és további egyszerűsítése, Tagállami számlázási szabályok további harmonizálása Papíralapú és elektronikus számlák egyenlő kezelése Eredet hitelessége, tartalom sértetlensége és olvashatóság biztosítása terén választási szabadság 90 45

46 Számlázási változások 168/ A számla eredetének hitelessége, tartalmának sértetlensége, olvashatósága Ez bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással elérhető, amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot létesít. De az egyes adóalanyok határozzák meg, hogy ezt milyen módon biztosítják. 91 Számlázási változások 168/ A számla eredetének hitelessége=számla kibocsátó azonosságának biztosítása (259 6/A pont) tartalmának sértetlensége=számla adattartalmát nem változtatták meg (259 1/A pont) olvashatósága =alapos vizsgálat és magyarázat nélkül is olvasható legyen

47 168/A (2) Üzleti ellenőrzési eljárás Célja: ellenőrzi, hogy a számla megfelelően lett-e kibocsátva (nem adólevonási jog ellenőrzése, azon túlmutat) Tartalmilag helyes számlakibocsátás történt-e? Megfelelő ügylet Megfelelő teljesítésre kötelezett Megfelelő ellenérték Megfelelő fizetési címzett 93 Számlázási változások A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát, akár papíralapú, akár elektronikus formában bocsátották ki. Bármely időpontban kell a fentieket biztosítani, függetlenül attól, hogy változott az informatikai rendszer

48 Számlázási változások Üzleti ellenőrzési eljárás:* Az ellenőrzési nyomvonal/kapcsolat forrásdokumentumokat, feldolgozott tranzakciókat és a kettő közötti kapcsolatra vonatkozó hivatkozásokat foglal magában (pl. megrendelés, fuvarlevél, szerződés, fizetési felszólítás stb.) Egy ellenőrzési nyomvonal akkor megbízható, ha az igazoló dokumentumok és a feldolgozott tranzakciók közötti kapcsolat könnyen követhető * 2013-as tájékoztató az új számlázási szabályokról NAV 95 Számla kötelező adattartalma (169 ) a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére -a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján -az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére -a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján -az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. (1) bekezdésa) ésb) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a pénzforgalmi elszámolás kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; 96 48

49 i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az önszámlázás kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; n) a fordított adózás kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. -ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a pontjában meghatározott adatok; p) a különbözet szerinti szabályozás -utazási irodák kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; q) a különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek vagy a különbözet szerinti szabályozás - műalkotások, vagy a különbözet szerinti szabályozás -gyűjteménydarabok és régiségek kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma. 97 Előleg számlázása, végszámla Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak, a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. (59 ) A végszámla készítésére ateljesítéskor, vagy ahhoz közeli időpontban kerül sor. A végszámla minden esetben az előlegszámla adataiból indul ki, és hivatkozási számlaszámként vissza is utal az előlegszámlára

50 Módosító, érvénytelenítő számla A korrekció jellege alapján két csoportot különböztethetünk meg egymástól. Vannak a valódi javítások, amikor az eredeti számla valamely adata hibás volt, és azt kell javítani (például elírták a vevő nevét), illetve vannak azok a korrekciók, amelyek nem valódi javítások, ugyanis az eredeti számla nem hibás, pusztán egy utólag bekövetkezett körülmény miatt kell azt módosítani (például egy utólagosan számlázott engedmény esetén). A számla korrekciója körében egyetlen jogszabály sem írja elő, hogy a korrekciós bizonylatnak mi legyen a megnevezése, ezért a számlával egy tekintet alá eső okirat bármilyen megnevezéssel (például sztornó számla, helyesbítő számla, jóváíró számla, módosító számla, érvénytelenítő számla vagy akár számla) elfogadható, ha ez a bizonylat egyébként tartalmában megfelel az Áfa tv a szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratnak, abból kiderül a korrekció ténye, illetve a tényleges helyzetnek megfelelően korrigálja az eredeti bizonylatot 99 Számlával egy tekintet alá eső okirat az okirat kibocsátásának kelte; az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van

51 Az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet és A taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet /2005. (X.27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 114/2007. (XII.29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról (Eat) Egyszerűsített számla kibocsátásának lehetőségei A vevői adószám feltüntetése a számlán (az Áfa törvény 169. d) pontjához) Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget Számla és nyugta kibocsátás szabályai NAV Információs füzet

52 Új jogszabály 2014-ben! Magyar Közlöny június 30-án megjelent 89. számában került kihirdetésre, az új, számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos NGM rendelet (23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet). A rendelet július 1-jén lép hatályba, egyes rendelkezéseket csak október 1-jétől, illetve július 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet hatályát veszti. 103 A változás értelmében az adóalany köteles az általa használt számlázóprogram: a) nevét, azonosítóját; b) fejlesztőjének nevét, és ha van adószámát; c) értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát; d) beszerzésének, használata megkezdésének, vagy saját fejlesztésű program használata esetén a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját; a d) pont szerinti időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni

53 Adóalany köteles a használatból kivont program adatait, továbbá a használatból történő kivonásának időpontját is bejelenteni az adóhatóság számára. 105 A számlázási programhoz a fejlesztőknek továbbra is dokumentációt kell készíteniük, amelyet a felhasználók rendelkezésére kell bocsátaniuk. A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a program funkciói megváltoznak, akkor a dokumentációt is frissíteni kell. A felhasználónak a program dokumentációját meg kell őriznie, méghozzá az ezen számlázóprogrammal kibocsátott számlákban áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig

54 A rendelet szerint a digitalizálásra továbbra is a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHMrendelet előírásait kell alkalmazni, továbbra is alkalmazni kell a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKMrendelet rendelkezéseit, miszerint a digitális archiválás csak legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy külön akkreditációhoz kötött ún. zárt rendszer útján lehetséges. 107 Nyugta bizonylat A nyugta kötelező adattartalma a következő: a) a nyugta kibocsátásának kelte; b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. Új szabály! Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kelte helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. (pl. színházjegy)

55 Nyugta 173/A Új szabály július 1-jétől: A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésérevonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. A nyugta megjelenési formája Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki július 1-jétől a nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú. 109 Pénztárgép ának fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az Áfa-törvény 166. (1) bekezdés alapján, ha az adóalany a 165. (1) bekezdés b.) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany a hivatkozott szabályok alapján akkor mentesül, ha a vevő, igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot és a vevő nem kér számlát. Az Áfa-törvény előzőekben hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani

56 Törvényi előírás alapján mentesüla nyugtaadási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha sajtóterméket értékesít; a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását. 111 A bizonylatadási kötelezettség elmulasztása (azaz az adóalany nem ad számlát, illetve ez alóli mentesülés esetén nem bocsát ki nyugtát) vagy a nem jogszabálynak megfelelő bizonylat kibocsátása az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 172. (1) bekezdés e.) pontja, illetve (2) bekezdése alapján mulasztási bírság jogkövetkezménnyel jár

57 Adózás rendje 113 Adóhatósági ellenőrzés július 1-jétől a megbízólevél elektronikus úton is kézbesíthető. [Art. 93. (1) bekezdés] A revízió által vizsgálat alá vonható adózói nyilvántartások, bizonylatok mellé bevezeti az azok vezetéséhez alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek vizsgálatát is. [Art. 95. (1) bekezdés és 119. (1) bekezdés h) pont]

58 Ellenőrzés célja Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást. 115 Ellenőrzések fajtái a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), az állami garancia beváltásához kapcsolódó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés

59 Ellenőrzés megindítása Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor július 1-jétől a megbízólevél elektronikus úton is kézbesíthető. (93. (1)) 117 Ellenőrzési határidők Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja, az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzésben kell dönteni. az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni. az adóhatóság az ellenőrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenőrzésre előírt törvényi határidőt meg tudja tartani

60 Határidők az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja, jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére, az ellenőrzés határideje -beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap,központosított ellenőrzés esetében 120 nap,állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap. az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Nem számít be a határidőbe: ügygondnok kirendelés, belföldi jogsegély, szakértő kirendelése, kapcsolódó ellenőrzés elrendelése, külföldi adóhatóság megkeresése 119 Képviselet, jogok és kötelezettségek Általános képviseleti szabályok az Art 7 szerint Jogok és kötelezettségek az ellenőrzött és az adóhatóság részéről

61 Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. A helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is. 121 Ellenőrzés befejezése Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Ha az ellenőrzés a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásával összefüggésben tartalmaz megállapítást, a jegyzőkönyv tartalmazza a magánszemélyek azonosításához szükséges adatokat is. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell, az ellenőrzés a postára adás napjával zárul. Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át. (104 )

62 Ellenőrzésre történő kiválasztás Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság az adózó által benyújtott bevallások, az adatszolgáltatások, az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások, az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományok, nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre. (89, 90 ) 123 Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, úgy adószám felfüggesztést alkalmaz

63 A kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont különösen, ha az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A. -a alapján törölte; az adózó tagja, vezető tisztségviselője egyéni vállalkozói igazolványát öt éven belül az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos fizetési, bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt vonták vissza. A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami adóhatóság elnöke utasításban határozza meg. 125 Felhívás bevallás kiegészítésére Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért. A felhívás alapján a magánszemély az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól nyilatkozatot tesz. Ha az állami adóhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenőrizheti a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat, a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelem (bevétel) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek

64 Felhívás önellenőrzésre Az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót - önellenőrzésre történő felhívás útján - önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében. 127 Jogorvoslati lehetőségek Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést a törvény megengedi. A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Illeték: az Illetéktörvény alapján az eljárások illetékötelesek

65 Új eljárásra utasítás Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő és ezért új eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes szerv -amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik -csak a jogszabálysértő megállapítások (intézkedések) tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot (végzést) helybenhagyja vagy megváltoztatja. 129 Felügyeleti intézkedés A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre abban az esetben jár el, ha a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott vagy a NAV elnöke felettes szervként az ügyben már döntést hozott

66 Súlyosítási tilalom Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta. 131 Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát -a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével -a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak

67 Jogkövetkezmények A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. 133 Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. Magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a 172 esetei alapján

68 Az adózói iratanyag adóhatóság általi bevonásának határideje: a revízió az ellenőrzés befejezéséig vizsgálhatja a hivatali helyiségben az iratanyagot (nem csak 60 napig), melyhez immár nincs szükség az adóhatóság vezetőjének engedélyére és az adózó egyidejű értesítésére. [Art. 96. (3) bekezdés] Mintavételre vonatkozó részletszabályok: biztosítja az adózó vagy képviselője jelenlétét a mintavétel során, továbbá a mintavétel adózó általi elvégzését. Az adózó kérheti továbbá a vizsgálat során meg nem semmisült minta visszaadását. A vizsgálati költségek csak jogsértés esetén terhelik az adózót. [Art. 98. (4) bekezdés] 135 Önellenőrzés- változások Az önellenőrzés szabályai szerint lesz mód a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásáról benyújtott bevallás (BEU) helyesbítésére. Eddig nem a bevallási nyomtatványon, hanem külön, módosítás iránti kérelemre rendszeresített nyomtatványon lehetett megtenni, mivel illeték önellenőrzésére nem volt mód. [Art. 49. (1) bekezdés] Megszűnik az önellenőrzési tilalom az adóbevallás benyújtására előírt határidővel összefüggésben, azaz az adózó az önellenőrzéssel élhet az adóbevallás benyújtási határidejét megelőzően is. A helyesbített adó és a költségvetési támogatás esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettség pedig nem keletkezik. [Art. 51. (1a) és (3) bekezdés] Az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezésekből kikerült az import-áfával összefüggő kedvezmény-szabály (az Áfa tv. változásával összhangban, mivel feleslegesség vált), így már önellenőrzésnek számít. [Art. 49. (3) bekezdés]

69 Önellenőrzés szabályai Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és -ha törvény előírja -az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése. (49 ) 137 Korlátozások Nincs helye önellenőrzésnek: ha nem került bevallás benyújtásra ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg ha adóhatóság állapított meg adót, költségvetési támogatást ha elévült Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás -a vizsgált időszak tekintetében -önellenőrzéssel nem helyesbíthető

70 Nyilvántartás Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást -a magánszemély jövedelemadója kivételével -a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni. 139 Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti. Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén kell bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni. Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja

71 Önellenőrzési pótlék Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%- ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. 141 Fizetési könnyítések Fizetési könnyítések fajtái: - részletfizetés - halasztás - mérséklés A hátralék részletekben történő megfizetését, halasztását, vagy - családi, szociális indokokra hivatkozva - méltányosságból történő elengedését akár egy kérelmen belül külön-külön, vagy együttesen is kérelmezheti az adózó. Nyomtatványok, csatolandó iratok meghatározása ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

72 Fizetési halasztás és részletfizetés az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra. 143 Eljárás költsége, illetéke:2013. január 1-jétől a fizetési kedvezményre irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás a magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók esetén illetékmentes, míg a gazdálkodó és egyéb szervezeteket a kérelem előterjesztésekor ,-Ft eljárási illetékkötelezettség terheli. Késedelmi pótlék:fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén főszabályként késedelmi pótlékot kell felszámítani, de a pótlék kiszabása az adózó kérelmére vagy hivatalból kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Határidő elmulasztása:az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti. Amennyiben a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem határidőben teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Szja-ban érvényesíthető: a forintot meg nem haladó fizetendő adóra legfeljebb 6 havi pótlékmentes, egyenlő részletekben való törlesztés, a bevallási nyomtatványon kell megjelölni

73 Fizetési könnyítés és végrehajtás Ha az adózó kérelmét megfelelő módon nyújtotta be (bevallási kötelezettségüket kötelezően elektronikus úton teljesítő adózók részére ezen lehetőség csak elektronikus úton érhető el), és kérelme az abban megjelölt hátralék tekintetében első kérelemnek minősül, úgy a végrehajtás a törvény erejénél fogva szünetel 145 Készpénz fizetések korlátozása A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó az adóköteles tevékenysége keretében, egy másik pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózóval kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés az általános forgalmi adóval növeltellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzkifizetést. Szankciók: a szabály megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot kell fizetni mindkét félnek

74 EFER rendszer 147 Az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer útján történő fizetés esetén lehetősége van az adózónak több adónemen fennálló tartozásának egy tranzakcióvaltörténő rendezésére, ehhez azonban az szükséges, hogy rendelkezzen az összeg felosztásáról, azaz arról, hogy melyik adónemre mekkora összeget kíván befizetni. Ehhez kapcsolódó elszámolási szabállyal egészül ki az Art. arra az esetre, mikor az adózó nem csatolt felosztási rendelkezést a befizetéséhez. (43. (5a) Szentirmainé bekezdés) Holi Gabriella

75 149 Sorrend (rendelkezés hiányában hivatalból): 1. Magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. 2. Fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. 3. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. 4. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni

76 Számlázó programok bejelentése, próbaszámlázás 24/1995. (XI. 22.) PM rendeleta számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról! 1/E (2) A számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A próbaszámlázás jogintézménye a számítógépes számlázó programok számlázási folyamatának ellenőrzésére szolgál. 151 Társadalombiztosítás

77 Biztosítottak köre, változások A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedik, összege január 1-jétől havonta 6810 forint lesz. Megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik. 153 Jogviszonyok bemutatása Munkaviszony és a közalkalmazotti, köztisztviselői és egyéb speciális jogviszonyok Megbízási jogviszony Egyéb jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony Vállalkozási: egyéni, társas vállalkozás

78 A járulékkulcsok változatlanok: nyugdíjjárulék 10% természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3% munkaerő-piaci járulék 1,5% (együtt 8,5%) szociális hozzájárulási adó 27% A járulékalapok mértéke szintén változatlan: nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum, illetve a minimálbér az ügyvezetőnél, mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese, vagy a minimálbér másfélszerese, a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum, illetve a minimálbér 112,5%-a. 155 Minimálbér: Ft/hó Garantált bérminimum: Ft