EDUTEX a TMTE felnôttképzési programja. Sikeres marketing szimpózium

Átírás

1 SZAKMAI ÉLET EDUTEX a TMTE felnôttképzési programja A Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület tól kiemelten foglalkozik a felnôttkori képzéssel, az ún. élethosszig tartó tanulással a textil-, ruházati és tisztító ipari szakemberek számára szervezett iskolarendszeren kívüli oktatás keretében. A különbözô ismeretfelújító és továbbképzések célja, hogy a szakemberek naprakész ismeretekkel meg tudjanak felelni a versenyképesség kritériumának és számos egyéb kihívásnak, különös tekintettel az Európa Uniós követelményekre. Ennek érdekében hozta létre az egyesület a TMTE-EDUTEX Felnôttképzési Programok c. modult, mint a témával külön foglalkozó oktatási részlegét. Korábban az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) a TMTE-t nyilvántartásba vette, így az egyesület a felnôttképzésre jogosult szervezetként végezheti a tevékenységséget. A várhatóan a közeljövôben létrejövô hálózati akkreditáció révén (a MTESZ tagszervezeteként) a TMTE-EDUTEX az egyes programok tanúsíttatása után mint akkreditált képzôhely mûködhet. A felnôttképzési tevékenység szakmai felügyeletét 15 fôs szakmai tanácsadó testület látja el, egyrészt az éves képzési tervek elfogadásával és a végrehajtás értékelésével, másrészt az oktatások nyilvánosságának biztosításával ill. a közönségkapcsolat kialakításának elôsegítésével. A felnôttképzési tervben jelenleg a következô fôbb témakörök szerepelnek: textil- és ruházati ipari minôsítô, anyagvizsgáló és vegyi laboránsképzés, textil- és ruházati termékek forgalomba hozatalával, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek, új típusú kelmék ruhaipari feldolgozásával összefüggô továbbképzés, számítógépes ruhaipari szerkesztô, szériázó képzés, ruhaipari technikus ill. szalagvezetô tréning, termelésirányítás a mikro-, kis- és középvállalkozású ruhaipari rendszerekben, textil-, ruházati- ill. tisztítóipari mûszaki vezetô képzés, textiltisztító szalon (fiók-) vezetô képzés, Újszerû anyagok, eljárások és tanúsítási rendszerek a textil- és ruházati iparban c. képzés kereskedelemmel foglalkozók részére. A TMTE-EDUTEX Felnôttképzési Programok lebonyolításával foglalkozók természetesen szívesen vesznek minden olyan kezdeményezést, amely az oktatási tervbe felvehetô újabb szakmai ismeretfelújító- ill. továbbképzô témákat tartalmaz. A javaslatokat a TMTE titkárságára kérjük eljuttatni (tel. és fax: , titkarsag.tmte@mtesz.hu). K. Cs. Sikeres marketing szimpózium A TMTE a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal közösen három témakörbôl álló szakmai továbbképzést szervezett elsôsorban a textil- és ruházati késztermékek gyártóinak. A programsorozat célja az volt, hogy a magyar vállalkozók megismerkedjenek azokkal a módszerekkel, amelyek lehetôvé teszik az ugyancsak erôs versenynek kitett nyugateurópai textil-és textilruházati ipar sikereit. A program elsô elôadását Andreas Novak, a német Apparel Commerce GmbH tanácsadó cég igazgatója tartotta. Ezen az egynapos tréningen A ruhaipari termelékenység növelésének gyakorlati módszerei volt a téma. A résztvevôk számára nagyon hasznos gyakorlati módszerek, jól használható eszközöket ismertetett az elôadó március 5-6-án a TREND 2 divatközpontban került sor a második rendezvényre A vállalkozások beilleszkedése a nemzetközi divatmarketing folyamatába címmel. Az elôadó Bernd Sonntag volt, aki több évtizedes németországi ruhaipari tevékenység után az utóbbi évtizedekben a kelet-európai országok ruhaiparában folytatott marketing tanácsadói munkát. A szimpózium két napján sok és részletes információt kaptak a résztvevôk az európai, ezen belül fôleg a német ruházati piacról és a legújabb piaci folyamatokról és módszerekrôl. Ezek megismerése segít mindazoknak, akik a bérmunka helyett vagy mellett saját kollekcióval is ki akarnak lépni a piacra. Azok a folyamatok, trendek, amelyek jelenleg a nyugat-európai ruházati piacokat jellemzik, jellemzôek lesznek vagy már ma is azok a magyar és a kelet-európai piacokon is. Az elôadásból részletesen meg lehetett ismerni a ruházati piac mûködését, a piac szereplôinek a gyártóknak, kollekció tulajdonosoknak, a kereskedôknek és a fogyasztóknak a magatartását. Az elôadó beszélt a kollekció kialakításáról a célcsoportul kiválasztott fogyasztók elvárásainak megfelelôen. Bemutatta a 2004 tavasz-nyári szezon alapanyag-, forma- és színtrendjeit. Téma volt az elektronikus kereskedelem, és a ruházati üzletek kialakításának és mûködtetésének legújabb tendenciái. Bár a bérmunka nem volt a szeminárium témája, mégis tanulságos gondolatokat hallottunk errôl MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 33

2 SZAKMAI ÉLET is az elôadótól, aki jól ismeri a vetélytárs kelet-európai országok teljesítményét ezen a területen. A programsorozat harmadik egynapos elôadása a gazdálkodás és finanszírozás kérdéseivel foglalkozott április 4-én. Az elôadó a sikeres olasz textil-és textilruházati ipar ezirányú tapasztalataival és módszereivel ismertette meg a résztvevôket. (mk) Továbbképzô elôadás a színekrôl A TMTE Minôségszabályozó és Anyagvizsgáló Szakosztálya március 13-án egynapos továbbképzô elôadást rendezett Amit a színekrôl tudni kell címmel. A textil-, ruházati- és textiltisztító szakemberek számára szervezett programon közel 60 fô vett részt, közöttük szép számmal szakirányú fôiskolai tanulmányaikat folytató hallgatók is. A bevezetô elôadást Kutasi Csaba tartotta, Színtani alapfogalmak, színek rendszerezése és szubjektív összehasonlítása címmel. Elôadásában a színészlelésrôl, a színlátással kapcsolatos fizikai és kémiai folyamatokkal, a színkeverési módokkal, a szín- és szerkezet közötti összefüggésekkel, a hígítással együtt járó világosodás mellett esetenként elôforduló árnyalat-változások okaival, a kezdeti szín-rendszerezési törekvésekkel, a színek vizuális összehasonlításának szabályos kritériumaival, a Pantone színalbum felépítésével, valamint az ink-jet színmintázással foglalkozott. Jantai Tamásné (Anilin Rt.) A mûszeres színmérés területei és gyakorlata a textiliparban címmel tartott elôadásában többek között a vizuális színkülönbség-értékelés problémáiról, a színhûség-értékelés hibáiról, a mûszeres színmérés elônyeirôl, a különféle mesterséges fényforrásoknak a színkülönbség meghatározásában jelentkezô különbségeirôl, a színmérô berendezésekkel szerzett információk felhasználási lehetôségeirôl (receptkészítés, festékkonyha-vezérlés stb.) beszélt. Szólt a technikai fejlesztések beszerzési árairól az objektív színméréssel (1,5 3 millió Ft), a receptszámítással (komplett rendszernél 3 12 millió Ft), ill. a színkommunikációval (1 8 millió Ft) összefüggésben, továbbá elhangzott, hogy a hazai textiliparban jelenleg mintegy 30 %-os a színméréses technika elterjedtsége. A színtartóság vizsgálati módszerei címmel tartott elôadásában Szalay László (Innovatext Rt.) számos fontos kérdést érintett. Beszélt a szabványok szerepérôl, a különbözô színtartósági mutatókról és azok mérési módszereirôl, és bemutatta egy olyan nemzetközi színtartósági körvizsgálat eredményeit is, amelyet számos laboratórium bevonásával végeztek és aminek során a vizuális fokozat-meghatározások esetenként rendkívüli szóródásokat is mutattak. Korszerû színezék és színezés-technológiák címmel Orbánné dr. Piskó Ágota tartott elôadást. Felelevenítette színezékkel, a színezéssel, a színezett textília minôségével és a színezô-berendezésekkel kapcsolatos ismeretek. Beszélt a korszerû színezékekkel szemben támasztott követelményekrôl, különös tekintettel a könnyû kezelhetôségre, a jó reprodukálhatóságra, az egészség- és környezetvédelem szempontjaira. Bemutatott néhány érdekes, korszerû színezési eljárást, ezen belül külön figyelmet érdemeltek a szálkeverékek, a mikroszálas termékek és az ECOcímkés tanúsítású színezékek és eljárások. A színezékek veszélyesanyag-tartalmáról, a színezéssel kapcsolatos gyakorlati problémákról Jancsó Eszter ( Innovatext Rt.) számolt be. Kiemelte az Európai Unióban már hatályos azo-törvény elôírásait, beszélt a Textiltermékek és a környezetvédelem tárgyú, a közelmúltban hatályba lépett ugyancsak európai uniós törvényrôl, amely szintén számos tilalommal, korlátozással hat a textilszínezésre. Megemlítette, hogy ezek a törvények hazánkban is azonnal kötelezôk lesznek, amint tagok leszünk az Európai Unióban. Beszélt ezután az elôadó a színezési gyakorlatban tapasztalt hiányokról, hibákról, és felhívta a figyelmet arra, a partnerek közötti szerzôdéses kapcsolatnál milyen fontos a színezett textíliával kapcsolatos követelmények szabatos meghatározása. A Trendszínek értelmezése a divatban címmel Bajczár Éva (Magyar Divat Intézet) tartott szemléletes elôadást. Ismertette az INTERCOLOR Nemzetközi Színbizottság szerepét (ennek Magyarország is tagja), valamint a 2003/2004 ôszi-téli szezon divattrendjét. Kutasi Csaba Kamarai rendezvény a textil- és textilruházati vállalkozóknak A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kézmûipari Tagozata szervezésében a közelmúltban országos rendezvényre került sor a szervezet kôbányai székhelyén, az Irány az EU programsorozaton belül. A Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület és a Kamara közötti együttmûködést jól példázza, hogy a rendezvényen Belsô piaci kihívások a textil-, ruhaés bôripari vállalkozások számára címmel dr. Pataki Pál, az Innovatext Rt. vezérigazgatója tartott elôadást. 34 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

3 SZAKMAI ÉLET Az elôadó szólt a piaci és jogi szabályozás alá esô textiltermékek forgalmazási változásairól, kiemelve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hazai törvénynek az Európai Unió elôírásaival összhangban megvalósuló szabályozó szerepét. Így például hangsúlyozta az elôadó, hogy a nyersanyag-összetétellel kapcsolatos rendelet már több éve érvényben van. Az elôadásban szó esett az eddigi és az újabb EU-projektekrôl, ill. a hazai pályázati részvételrôl. Fontos segédletet jelentenek a Kamara által kiadott Tanácsadói Füzetek (mûszaki irányelvek, CE -megfelelôség jel, export, külkereskedelemi ismeretek, belkereskedelmi tudnivalók, áruforgalmi- és szállítmányozási alapismeretek, vámszabályozás), ill. a TMTE ezekkel kapcsolatos CD-kiadványai. Az elôadást követôen számos kérdés hangzott el, fôleg a kvóták és a vámszabályozás témakörei kerültek górcsô alá. A BKIK Kézmûipari Tagozata folytatja immár hagyományokkal rendelkezô-, sikeres programsorozatát az Irány az EU címmel, hasonlóan újabb rendezvényeket szervez folyamatosan a TMTE. K. Cs. Faliszônyegek, selyemképek a Textilmúzeumban A Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeként március 18-ától a hó végéig volt látható az Évfordulók, Táncfordulók, Testfordulók címû kiállítás az óbudai Textilmúzeumban. Az idôszakos tárlat elnevezése a tavaszi jubileumok mellett a kiállított tárgyak dinamikájára ill. az emberi testtel összefüggô textil-ábrázolásokra utal. A kiállításon a Hannoverben élô alkotópáros, Csomós Éva textilmûvész és Simon Florentz fotómûvész gyapjú- és hernyóselyem alapanyagú textilalkotásai voltakláthatók. Az Art Proits faliszônyegeket és térformákat Csomós Éva készítette gyapjúból. E különleges technika a Brnoi Gyapjúipari Kutató Intézethez fûzôdik, a helyi szakemberek által kifejlesztett eljárás védelem alatt áll. A csehországi Art Proits mûhelyt a tulajdonos Zoia- Schmitter Kasparova mûvésznô vezeti, a technika megôrzésére is elsajátítására létrejött iskola egyik növendéke a most kiállító mûvésznô is. A nyers és színes gyapjú-szálhalmazból kialakított fátyolszerû színátmenetes rétegek, képezik a faliképek fô felületeit. A díszítô-elemeket és kontúrokat vágással ill. sodrással formált textilrészek alkotják a kompozíciókban. A hatást fokozza a nemezek, csipkék, szôttesek és fóliák képbe való, kollázsszerû applikálása is. A selyemprint eljárással készült alkotások Simon Florentz fotómûvész nevéhez fûzôdnek. A fotótechnikát megelevenítô mûveknél a polaroid módszerû ábrázolások transzferálással kerülnek a selyem-hordozóra. Az ilyen jellegû mûvészi kémiai mintázás tehát nem egy sokszorosító nyomási eljárás, hanem az egyedi akvarell-szerû textilábrázolási módszerek egyik exkluzív megoldása. Különleges, fotografálásos textilnyomatokban gyönyörködhetett a látogató. Április-májusban még mozgalmasabb programok várnak a Textilmúzeumba látogatókra, így április elsô felében a Minta Alapítvány designereinek Minta Rétegek kiállítására, május végéig pedig Szomszédaink Barátaink címmel osztrák foltvarró mûvészek bemutatójára kerül sor. Kutasi Csaba Magyar Európamérnökök Napja Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közelsége elôtérbe hozta a diplomáknak a közösségen belüli konvertibilitása kérdéseit is. A mérnöki oklevelek elismerése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Erre vonatkozólag az ún. Bolognai megállapodás tartalmaz irányelveket. A Nemzetközi Mérnökszervezetek Európai Szövetsége (FEANI) olyan minôsítési rendszert dolgozott ki, amely ajánlásnak tekinthetô a tagországok számára. Ezt az elôterjesztést a múlt év ôszén az Európai Parlament is megtárgyalta. Mivel egy ilyen súlyú elôterjesztés hosszabb egyeztetést tesz szükségessé, a végleges álláspont kialakítása erre az évre várható. A FEANI Magyar Nemzeti Bizottsága a évi magyar Európa-mérnökök Napja alkalmából, március 11-én rendezett konferencián tárgyalta meg a soron következô feladatokat, a minôsítés hazai feltételeit. Ezen az összejövetelen került sor az idei Eur-Ing oklevelek átadására is. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a rektor és a magyar nemzeti bizottság elnökének jelenlétében dr. Pungor Ernô akadémikus, a FEANI Magyar Minôsítô Bizottságának elnöke 29 jelöltnek adta át az oklevelet. Ezzel a magyar európamérnökök száma 584-re emelkedett. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a TMTE közremûködésével most vette át európa-mérnöki oklevelét dr. Tamási András okl. vegyészmérnök is, aki a BASF Hungária Kft. munkatársaként szoros kapcsolatban áll magyar textilipari cégekkel, hatékony szakmai közremûködésével eredményesen segíti a festô-kikészítô üzemek munkáját. K.I. MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 35

4 VÁLLALATI KÖRKÉP Az egyetlen hazai nyomógyár: a Maya Rt. A távol-keleti termékek konkurenciájával a magyar textilipar nem bírja a versenyt. A hajdan világhírû, évszázados hagyományokkal rendelkezô magyar pamutnyomóipar a szemünk láttára zsugorodik egyre kisebbre. A szakma legnagyobb nyomóüzemei, a Goldberger, a Textilfestôgyár megszûntével úgy tûnik most már a Kistext nyomottáru-gyártása is a végóráit éli. Az egyetlen ma is mûködô hazai nyomógyár mindössze 15 éve alakult, mint a világhírû és Németországban akkoriban piacvezetô KBC kelmenyomógyár magyarországi üzeme. A fennállása óta szép sikereket, szakmai eredményeket felmutató gyárat az alapító cég néhány éve eladta, jelenleg a legnagyobb német textil csoportnak, a Daun and Cie. AG-nek a tulajdonában van. Az Európán végigvonuló konkurenciaharc a Mayát sem kímélte. A 150 alkalmazottal mûködô nyomógyár válaszút elé került: vagy véglegesen feladja a harcot és leállítja a termelést, vagy megkísérli a túlélést. A cég vezetôi az utóbbi lehetôséget választották. Ennek a stratégiának ismeretében nagy érdeklôdéssel vártuk a cég tavaszi divatbemutatóját. A Maya és barátai a Stefánia Palotában találkoztak. A vendégeket a cég ügyvezetô igazgatója, Dr. Arne Deussen köszöntötte és tájékoztatta az elôttünk álló év terveirôl. Terveik szerint ebben az évben olyan költségcsökkentô, eredményt növelô intézkedéseket tesznek, hogy az utóbbi idôszak veszteséges gazdálkodása után idén a vállalati mérleg már nyereséget fog kimutatni. A stratégia alapja a piaci munka jelentôs erôsítése és a gazdaságosabb áruválaszték kialakítása. A gyártmányfejlesztés és a minôségi termelés az alapja az idei munkának. A fejlesztési elképzelé-sekrôl a Maya tervezô csoport nevében Páczelt Andrea iparmûvész tájékoztatta a megjelenteket. A Százszorszép mottóval jelzett impozáns divatbemutatón a Maya által gyártott, fôleg pamutból és viszkózból készült könnyû, lágy esésû szövetekbôl láttunk ízelítôt. A bemutatott modellek túlnyomóan nyomott anyagokból készültek, de sok esetben nyomott és egyszínû kelmék kombinációival is találkoztunk. A divatbemutató láttán az a benyomásunk, hogy a mintatervezôk elsôsorban a fiatalsághoz kívántak szólni, a bemutatott modellek zöme ezt a fogyasztói csoportot kívánta megcélozni. A ruhák tervezésében a vezetô magyar divattervezôk vettek részt. A Maya partnerei mellett a tervezôk között ott találtuk elmaradhatatlanul a cég mûvészeti vezetôjét, Deés Enikôt is. A jól sikerült összejövetel, a bemutatott üzleti célok és az ezek megvalósítását alátámasztó termékbemutató arra enged következtetni, hogy realitása van annak, hogy a Maya a kitûzött céljait az év folyamán el tudja érni. Dr. Kerényi István 36 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

5 PIACI HELYZET A magyar textilipar helyzete 1999 és 2002 között a statisztikus szemével* Farkasné Rejtô Gabriella Központi Statisztikai Hivatal A textilipar részesedése a feldolgozóipari termelésben az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Ez az arány 1999-ben még 3,6%, 2002 novemberében már csak 3% volt, melybôl 1,2%-ot a textíliagyártás (a klasszikus textilipari tevékenységek: a fonás, szövés, kötés-hurkolás, kikészítés, konfekcionálás a ruházati termékek kivételével) tett ki, 1,8%-ot pedig a ruházati termékek gyártása képviselt (beleértve a szôrmekikészítést és -konfekcionálást is). Jelentôségük mégsem elhanyagolható, hiszen 1999-ben ebben a két ágazatban foglalkoztatták a feldolgozóiparban alkalmazottak 14%-át, arányuk még 2002-ben is meghaladta a 10%-ot. Ebbôl is kitûnik, hogy nagyon magas az élômunka szerepe a termelésben. Az alkalmazásban állók száma mindkét ágazatban jelentôsen csökkent a vizsgált idôszakban, a textíliagyártás területén majd 6000 fôvel, a ruházati iparban pedig megközelítôleg fôvel dolgoztak kevesebben (ebbôl több, mint 8000 ember 2002-ben veszítette el állását!). Ezzel párhuzamosan 2002 elsô tizenegy hónapjában a textilipar mindkét ágazatában 4-4%-kal visszaesett a termelés az elôzô év azonos idôszakához képest. A negatív irányú változás azonban más-más okokra vezethetô vissza. A textíliagyártás területén mûködô 20 szakágazat közül 1999 és 2001 között 7-rôl 18-ra emelkedett a visszaesô szakágazatok száma elsô tizenegy hónapjában 12 szakágazat tartozott a leépülôk közé, de tényleges növekedés csak a legkisebb súlyú szakágazatokban következett be. Az évi 9%- os, ill. a évi 25%-os bruttó termelésiértékbôvülés után 2001-ben piacvesztés következett be (a belföldi értékesítés 23%-kal, az export 6%-kal esett vissza a évihez viszonyítva), ami miatt, továbbá a gyárbezárások, valamint adminisztratív okok (a fôtevékenység átsorolása) következtében 14%-kal esett vissza az ágazat termelése. A 2001 január-novemberi idôszakhoz képest további 25%-kal csökkent a belföldi értékesítés, amit az export 13%- os növekedése sem tudott kompenzálni. A ruházati termékek gyártásánál 1999 és 2001 között folyamatos volt a termelés növekedése, 2002-ben azonban ebben az exportorientált és a magas, 40% feletti exportbérmunka-hányad miatt rendkívül kiszolgáltatott helyzetû ágazatban az év elsô tizenegy hónapjában 10%-kal csökkent az exportértékesítés. A csökkenést a vállalkozások a nemzetközi piacok beszûkülésén túl a forint sávszélesítésével, illetve a minimálbér drasztikus emelésének hatásával magyarázták. * A felhasznált adatok a 4 fô feletti vállalkozások körére vonatkoznak. A évi adatok elôzetesek. MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 37

6 PIACI HELYZET A textil-és ruházati ipar a számok tükrében Helyzetjelentés augusztus és január között A textil- és ruházati ipart 1999 és 2001 között, a belsô strukturális változások mellett, bruttó termelési értékének folyóáron mért folyamatos növekedése jellemezte. A ruházati iparban a termelés folyamatos bôvülése, a textiliparban a termelési szint tartása volt jellemzô ben és különösen a második félév során a piaci pozíciók változása miatt mind a két szakágazatnál fordulat következett be: 2002-ben az éves szinten elért millió forintos bruttó termelési érték már 4,5 %-kal elmaradt az elôzô évihez viszonyítva. A év indulásában ez a tendencia tovább folytatódik. Az években a textil- és ruházati ipar export értékesítését is a dinamikus növekedés határozta meg. A 2002-ben elért millió forintos export árbevétel ugyanakkor már 3,6 %-os csökkenést jelentett. Az exportértékesítés belsô struktúrájában a textil- és ruházati ipar között eltérô folyamatok valósultak meg. A textilipar 2002-ben volumenben 14,5 % növekedést, a ruházati ipar 8,2 % csökkenést tudott produkált. A ruházati iparban bekövetkezett csökkenés elsôsorban a bérmunka konstrukciók vissza szorulására vezethetô vissza. A ruházati termékek növekvô hazai fogyasztásán belül a textil- és ruházati ipar belföldi értékesítése A textil- és ruházati ipar termelési és értékesítési adatai, Termelési érték millió Ft Export értékesítés millió Ft Belföldi értékesítés millió Ft MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

7 PIACI HELYZET folyamatosan háttérbe szorult ben a millió forintos belföldi értékesítés 5,2 %-os csökkenést jelentett. A hazai textil- és ruházati vállalkozások belföldi értékesítése eltérô tendenciákat mutat, a textiliparban folyamatosan csökken, a ruházati iparban a visszaesô exportértékesítést részben a belföldi piacok bôvülése ellensúlyozta. A textilipar belföldi értékesítése 2002-ben 23,6 %-kal csökkent, ugyanakkor a ruházati iparban 16,8 %-os növekedés valósult meg. A belföldi piacokon kialakult tendenciák a év indulására is jellemzôk. Galambos Attila A textil-és ruházati ipar fôbb külkereskedelmi mutatói forintban ill. devizában január-december Kivitel Behozatal 2002 millió Ft 2002/2001 % 2002 millió Ft 2002/2001 % Textil rost és hulladék , ,0 Textil fonal, szövet és egyéb textilipari készgyártmány , ,7 Ruházati cikk és öltözet kiegészítô , ,9 Kivitel Behozatal millió $ 2002/2001 % 2002 millió $ 2002/2001 % Textil rost és hulladék 95,0 102,6 40,3 111,9 Textil fonal, szövet és egyéb textilipari készgyártmány 1116,6 104,6 452,0 111,7 Ruházati cikk és öltözet kiegészítés 632,5 104,6 1284,1 96,2 Forrás: GKM Külker. Stat. A pamut piaci helyzete A 2001/2002 szezonban a világon 21 millió tonna gyapotot termesztettek és az elkövetkezô öt évre az elôrejelzések évente hasonló, a 20 millió tonnát kissé meghaladó termést jósolnak. A pamut export az elmúlt tíz évben 5,5 6,3 millió tonna között mozgott és az elkövetkezô években várhatóan 6,4 millió tonna/év körül stabilizálódik. A gyapot összes termôterülete 33 millió hektár (ha) körül van, ez az utóbbi 50 évben alig változott. Mindössze két jelentôs változás állott be ebben az idôszakban. 1984/85-ben telítôdött a piac és emiatt a raktárkészletek 6-ról 10,1 millió tonnára emelkedtek. Ezért a termôterületet a korábbi 35,2 millió ha-ról 1986/87-ben 29,5 millió ha-ra csökkentették. Leestek az árak is: 1986 nyarán 37 cent/lb volt, s ez volt az azóta eltelt idôben a legalacsonyabb pamutár, amit csak ben múltak alul, amikor az 35 cent/lb-re süllyedt tavaszán azonban 115 cent/lb-t érte el a pamut ára, ami arra ösztönözte a termelôket, hogy ismét növeljék a termôterületet. Az 1995/96 szezonban 35,8 millió haon termesztettek gyapotot és ennek következtében 2 millió tonnával nôtt a termelés. Jelentôsen változtak a terméshozamok is az idôk folyamán és 1990 között a hozam megkétszerezôdött és 580 kg/ha-ra nôtt. A 2001/2002 szezonban 605 kg/ha hozamot mértek és várhatóan e körül lesz az elkövetkezô években is. Az USA-ban a hazai pamutfelhasználás 1997 óta jelentôsen, 35 %-kal csökkent, miközben a termôterület változatlan maradt. A hazai felhasználás visszaesését az export erôteljes fokozásával ellensúlyozták: az USA 1,47-rôl 2,18 millió tonnára, csaknem 50 %- kal növelte pamutexportját, és ezzel az USA részesedése a világ 6,25 millió tonnára rúgó pamutexportjából 1/3-ra emelkedett. Az elôre- MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 39

8 PIACI HELYZET jelzések szerint ez az arány az elkövetkezô években is megmarad. Ami Brazíliát illeti, itt 2004-ig a pamutexport évi 230 ezer tonnányi növekedésével számolnak. Argentína, amely korábban a negyedik legnagyobb pamutexportôr volt, most a 20. helyre esett vissza. Türkmenisztán pamutexportja szintén csökkent, jelenleg a világranglista 10. helyén áll 100 ezer tonna/év körüli pamutexportjával. A pamutfogyasztásban kevés változás várható. E tekintetben Pakisztán már megelôzte az USA-t és a 3. helyre került, és jelentôs mértékben nôtt Brazília pamutfogyasztása is. Kína pamutból 80 %-ban önellátó, de emellett jelenleg mintegy évi 400 ezer tonna pamutot vásárol is (fôleg az USA-ból), és ez 2004/2005-re várhatóan 550 ezer tonna körüli értékre növekszik. Hasonló nagyságrendû importôr Indonézia is, amelynek pamut behozatala évek óta ezer tonna/év között ingadozik. India pamutimportja évi 300 ezer tonna körül van és marad valószínûleg a következô években is, habár itt némileg csökkenô tendencia figyelhetô meg. Az európai textilipar %-ban afrikai és közép-ázsiai országokból vásárolja pamutszükségletét. Törökország 17 %-kal részesedik, a fennmaradó részen az USA, Dél-Amerika, India, Pakisztán és Ausztrália osztozik. Rieter Link, augusztus (LK) A Levi Strauss új márkaterméke Az évek óta eladási nehézségekkel küzdô Levi Strauss San Franciscoban bejelentette, hogy 2003 júliusában Signature néven megjelenik új farmerruházati termékeivel a piacon. Az új termékcsaláddal a Levi s azokat a vevôket szeretné visszahódítani, akik mindenek elôtt olcsón szeretnének vásárolni. Az új cikkek forgalmazására a Wal-Mart diszkont áruházlánccal kötött szerzôdést, de számításba jöhetnek egyéb kifejezetten olcsó árut forgalmazó cégek is. A Levi s részérôl ez a lépés arra irányuló kísérlet, hogy megnyerjen magának egy igen gyorsan növekvô fogyasztói réteget. A statisztikák azt mutatják, hogy a vásárlók kb. egy harmada az USA-ban a Wal-Mart, a Target és a hasonló diszkont áruházakban szerzi be az ilyen típusú termékeket. A Levi s korábban nehézségei ellenére határozottan visszautasította, hogy termékeit diszkont áruházakban árulják. Ezt a kiskaput végül is azért nyitotta meg, mert az 1996 óta tartó csökkenô értékesítési tendenciát nem tudta megállítani: az évi 7,1 milliárd USA-dolláros forgalommal szemben ben eladásai várhatóan mindössze 4 milliárd dollárt tettek ki. Szakértôi becslések szerint ha a tendenciát valamilyen drasztikus lépéssel nem tudja megfordítani, 3 éven belül teljesen padlóra kerülhet a közel 150 éves cég. Az elmúlt években a Levi s számos területen racionalizálta mûködését: teljesen átalakította beszerzési rendszerét, nagyfokú centralizációt vezetett be, a gyártást pedig elvitte az olcsó bérû országok felé. Az USA-beli gyártást 2 gyár kivételével teljesen leállította, 3600 ember munkahelyét szüntetve meg. Úgy tûnik azonban, ez nem volt elegendô. A tipikusan USA dollár közötti áron forgalmazott farmernadrágok a vásárlók széles tömegei számára drágának bizonyultak. (Igaz, néhány drága üzletben dollárért is elkeltek a patinás márkatermékek, de ez a forgalom fenntartásához nem bizonyult elegendônek.) Az új Signature farmernadrágok várhatóan dollár körüli árszinten kerülnek a amerikai piacra, ezzel még mindig elôkelô helyre sorolva a hasonló termékeket dollár között kínáló Wal-Mart-nál és a hozzá hasonlóknál. Az új termék minôségét illetôen a Levi s megnyugtatta az érdeklôdôket, hogy tartósságban és egyéb viseleti tulajdonságokban a Signature ugyanazt tudja, mint a hagyományos Levi s termékek. A különbség az lesz, hogy egyszerûbb, csupaszabb lesz a külsô képe, kevesebb varrattal, és olcsóbb, szerényebb címkékkel látják majd el ôket. Az indigókék farmernadrágok után a cég tervezi a termékskála bôvítését: kordnadrágok és dzsekik is meg fognak jelenni Signature márkánévvel. A diszkont márka piacra dobása egyesek szerint nem veszélytelen akció a nagynevû cég részérôl. Nem lehet pontosan felmérni, hogy a régi, hagyományos partnerei, mint a Sears, vagy a J. C. Penney áruházláncok hogyan reagálnak az akcióra. Képesek lesznek-e a Signature eladások kompenzálni azoknak a vevôknek az esetleges kiesését, akik eddig megvették a Levi s farmernadrágokat, most viszont ôk is elmennek az olcsóbb termékek irányában? Az aggodalmat nem lehet kizárni, az azonban egyértelmû, hogy valamilyen drasztikus lépést tennie kellett a cégnek helyzete megmentése érdekében. A vevôk jelentôs része ugyanis a Signature nélkül is elment az olcsóbb konkurensekhez az elmúlt években. AP Online (J. V. V.) 40 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

9 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Stäubli szövés-elôkészítô berendezések R. Furrer, Stäubli AG Szabó Rudolf, Ing-Tex Bt. A Delta automata befûzôgépekkel való láncbefûzés a gyakorlatban bevált és a piac gyorsan elfogadta: segítségével sikerült az automata befûzôt csaknem minden területre kiterjeszteni, ahol ezt korábban csak részben alkalmazták. Fontos célkitûzés az automata befûzés egyre általánosabbá válása. Cikkünkben a Delta befûzôgépek fejlesztésének és a gyakorlatban való alkalmazásának tapasztalatait adjuk közre. A szövés-elôkészítésen belül a befûzés helyzete egyre nagyobb jelentôségû. Minden cikket, amelyet egy szövôgépen szôni akarunk, legalább egyszer a gyártás kezdetén be kell fûzni a szövés szerszámaiba. A szövödében az egyik legfontosabb követelmény a gyártási kapacitás kihasználásának növelése. Ez azt jelenti, hogy elôírt idôre a szükséges lánchengereknek befûzve készen kell lenniük, hogy a lefogyó szövôgépen a cikkváltás idôveszteség nélkül végrehajtható legyen. A befûzô jelentôsége A szövödék többségében egyre többféle cikk fordul elô. Rövidülnek a darabhosszak, igényingadozás mutatkozik a vevôk oldaláról, követelmény a rugalmasság és a reakcióképesség, Nagy hangsúlyt kapnak a kész szövet minôségi követelményei, valamint a szövôgépek termelékenységének szakadatlan növekedése iránti igény. Mindez a befûzô jelentôségét támasztja alá. Azokban a szövödékben is, amelyekben kevés különbözô cikket szônek, a szövôgépek teljesítmény-növekedésének következtében egyre gyakrabban kell a lánchengereket cserélni, a befûzôben a szükséges kapacitásoknak rendelkezésre kell állniuk, ill. növelni kell azokat. A szövôgépek teljesítmény- és a lánchengerváltás gyakoriság-növekedésének összevetése mutatja, hogy a lánchenger-átmérôk, ill. lánchosszak növekedésének ellenére a szövôgépek vetülékbeviteli teljesítményének nagyobb mérvû növekedése miatt a szövési ciklusidôk nem növelhetôk. Emiatt keletkeznek az elkerülhetetlen gépállások és az ezzel járó termeléskiesések. Természetesen, ha ugyanaz a cikk marad a szövôgépen, lánchenger-cserekor nem kell minden esetben újrafûzni a láncot, ahol a minôség és a géphatásfok megfelelô, elegendô a szövôgépen való kötözés. Azonos befûzés esetén ezáltal elkerülhetô a láncok újra fûzése. Ezzel ellentétben vannak szövödék, amelyeknek cikkválasztéka nagyon nagy. Egy nagy cikkválaszték gyakran nem csak azt jelenti, hogy csaknem minden szövôgép más cikket szô, hanem a darabhosszak is egyre rövidebbekké válnak. A szövôgépek vetülékbeviteli teljesítményének szakadatlan növelése egyben azt is jelenti, hogy egyre több lánchengert mindig gyorsabban kell a szövôüzem számára készíteni (1. ábra). 1.ábra. Szövôgépek teljesítmény-növekedése és a cikkváltásgyakoriság változása (WIR=vetülékbeviteli teljesítmény, v, m/min) a) Lánchenger-csere relatív gyakorisága. b) Lánchenger-csere relatív gyakorisága nyersáru gyártása esetén, tarkánszövés esetén Miért szükséges az automata befûzés? Az elsô automata befûzôgép prototípusát már ben kialakították. Ebben az idôben még nem volt kötözôgép, emiatt minden leszôtt lánc után a szövôgépet újra kellett fûzni. Ez számottevô gépállást okozott és a kézi befûzés élômunka-igénye is jelentôs volt. H.D. Colman [3] befûzôgépének prototípusa nem hozott áttörést, ebben az idôben feltalált lánckötözôgépet azonban sikeresen vezették be a gyakorlatban. A befûzôgépet az üzemi gyakorlatban csak az 1920-as években kezdték alkalmazni. Így letették egy módszer alapkövét, amely ugyan a nyüstbefûzést nem forradalmasította (hasonlítva a szövôgépeknek a szövési folyamathoz), csupán egy manuális mûveletet automatizált. Az automata befûzôgép a kézi befûzéshez képest 5-10-szeres termelékenység-növekedést eredményez, a cikk fajtájától, a lánchengeren levô láncszámtól, a lánchenger-szélességétôl, a befûzési minta bonyolultságától, a nyüstök számától és a befûzendô lánctól függôen. Ehhez MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 41

10 MÛSZAKI FEJLESZTÉS erôs érvként szolgálnak még a következô tényezôk, mint a rugalmasság és a gyors reakcióképesség az ingadozó igényekhez, a kiszolgáló személyzettôl való függetlenség, változatlan befûzési minôség, hibátlan befûzés függetlenül a befûzési mintától, nyüstszámtól, fonalfajtától, stb. minden esetben egy automata befûzôgép alkalmazása mellett szól (2. ábra). 2. ábra. Teljesítmény-növekedés automata befûzôgép esetén A Delta automata befûzôgép Az USTER EMU automata befûzôgépet a Zellweger 1954-ben fejlesztette ki. Az EMU befûzôgép tette lehetôvé a láncok direkt befûzését két lánchengerig a nyüstökbe és a géptípustól függôen a lammellákba. 25 évvel késôbb követte ezt az USTER Delta, amely az EMU-hoz képest a bordába való befûzéssel is kiegészült. Ezt a gépet a klasszikus gépfelépítési konstrukció jellemzi. Egy központi motorról kapja a hajtását és minden mozgást bütyökpárral, csuklós karral valósít meg. Az elektronika alkalmazása minimális. A fordulatszám-szabályozás és csak néhány legfontosabb rész és mûködés ellenôrzése volt elektronikus. Mindkét géptípus eladása sikeres volt, 700-nál több gépet értékesítettek. Az ITMA 91-en mutatta be a Zellweger USTER elôször a teljesen új befûzôgépet, a Delta 200-ast és vezette azt be a piacon. Közel 5 év fejlesztési munka után készült el a gép, amely a gyakorlat számára a teljesítmény-kapacitás és rugalmasság legmagasabb igényeit is kielégítette. Technikailag a Delta 200-as eltérô az addigi gépépítéstôl. A központi hajtást és a bütyökpárokat egyedileg vezérelt motorok váltották fel, a mozgásokat pneumatikusan kapcsolják és hajtják végre, a mûködéseket érzékelôk ellenôrzik. A rendszer ellen-ôrzését egy egymásra épített elektronikai rendszer végzi. Az új fejlesztés egyik legfontosabb célja volt, hogy az alkalmazási területre a szövés különbözô szerszámai (nyüstök, lamellák, bordák, nyüstkeretek) ne jelentsenek korlátozást. Így például a nyüstök és lamellák tárból való leválasztásához nincs szükség leélezésre, vagy kulcsnyílásra, így a befûzôgép nem igényli a szövô szerszámok teljes cseréjét. A fejlesztés piaci siker bizonyítja, hogy ma kb. 250 db Delta 200-as berendezés üzemel szerte a világon. Jóllehet a gépek építése egymáshoz hasonló, de a gépeket a vevô igényeinek megfelelôen alakítják ki. Miután a Stäubli 1994-ben a szövés-elôkészítô rendszer területét átvette a Zellweger USTER-tôl, a befûzôgépek fejlesztése nem állt meg. Csupán 2 évi fejlesztési idôt követôen jelent meg a Delta 100-as befûzôgép (ez különösen filamentfonalakhoz alkalmas), amelyet elôször az OTEMAS 97-en mutattak be. Ezzel a géppel az volt a cél, hogy egy jól körülhatárolt alkalmazási területre nagy rugalmasságú, kiváló ár/teljesítmény-arányú gépet bocsássanak egy prosperáló piaci terület rendelkezésére. A párizsi ITMA 99-en mutatták be a Delta 110- es gépet, amely a Delta 100-asnak egy továbbfejlesztett változata (3. ábra). A Delta 110 egyidejûleg a lamellákba is befûz, és ezzel egy univerzális befûzôgép született minden elképzelhetô alkalmazási területre, közepes teljesítmény-szinten. Az új befûzôgép-generációból, a Delta 100/110-bôl mostanra 100-nál többet adtak el. Az új befûzôgépek a Delta 100/110 és a Delta 200-as gép összevetô adatait az 1. táblázat tartalmazza. 3. ábra. Delta 100/110 befûzôgép képe 1. táblázat Delta 100/110 Delta 200 Befûzési elv kampó hajlékony fogó Befûzés/min 100 (140) 200 Nyüstök száma Tartósínek száma Lamellasorok száma 6 8 Láncszélesség, m 2,3 4,0-ig Lánccsíkok száma 1 2 Befûzhetô lánchengerek száma 8 óra alatt MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

11 MÛSZAKI FEJLESZTÉS A Delta 100/110/200-as gépekkel szerzett gyártási tapasztalatok A közepes teljesitmény-tartományú felhasználók 3-4 lánc/8h befûzéssel már elégedettek. A tömegtermelésre berendezkedô, túlnyomó részt a filamentszövés területén a 100 befûzés/min teljesítmény az igényeket éppen csak lefedi. Számos üzem az új ajánlatoknál a Speedback egységet is igényli, amely lehetôséget teremt a 140 befûzés/min teljesítmény elérésére. A Speedback a már üzemelô befûzôgépekre utólag is felszerelhetô. Tarkánszövô üzemekben a befûzési sebesség növelése még fokozottabb igényként jelentkezik. Megállapítható, hogy ezen a területen a befûzés-növekedés igénye általánosan jelentkezô A Delta 100/110 alkalmazható filamentfonalak, pamut, tarkánszôtt pamut és gyapjú típusú fonalakra és a nyüstök minden gond nélkül befûzhetôk. Az elvárások teljesültek, bizonyos területeken még felül is múlták. Különbözô láncok dtex között a beállítások változtatása nélkül befûzhetôk. A gép átállítása más nyüsttípusra egyszerû kézi mûvelettel és szerszámok nélkül végezhetô. Ezáltal az alkalmazási terület egy nagy rugalmasságot ér el. Az alkalmazási terület jövôbeni kibôvítésére a Delta 100/110 gépet különleges fonalfinomságú és tulajdonságú fonalakra (pl. fonal mûszaki szövetekhez, geotextíliákhoz, szônyeg alapszövetekhez) a vevôi igényeknek megfelelôen alkalmassá teszik. A Delta 200-as befûzôgép minden befûzési igényt kielégítô. A Delta 200-as befûzôgép (4. ábra) moduláris felépítésû, s a bonyolult, sokrétû befûzési igényeknek megfelelôen felszerelhetô egészen 4 m befûzési szélességig. A gép alkalmas két lánchengerrôl, két láncsíkból való befûzésre, két lamellacsoport használható. A nyüstök vége lehet O, J vagy C formájú simplex, vagy duplex kialakítású, dupla-, simavagy alagútbordába való befûzésre is alkalmas. A maximális nyüstszám 28. A Delta 200-as gép csipesze a 4. ábra. Delta 200-as befûzôgép mûködési elve, az alkalmazható szövô-szerszámok kialakítása leválasztott láncot megfogja, s így a láncvéget fogva húzza be a szerszámokba, míg a Delta 100/110 befûzô-család hurok formában húzza be a láncot. A Delta 200-as gép a befûzhetô láncok széles tartományában alkalmazható, s 200 befûzés/min teljesítmény elérését teszi lehetôvé. Egy automata befûzôgéptôl elvárják, hogy a befûzés minôsége gyakorlatilag 100 %-os legyen, amely technológiailag jól kiforrott modulokkal és korszerû ellenôrzô érzékelôkkel érhetô el. A befûzött lánc a programozott cikkcsoportnak megfelelô. Utánmûvelet csak akkor jelentkezik, ha a nyüstök erôsen elhasználódtak, vagy a láncok elôkészítése kifogásolható. A befûzési minôség magas színvonala a gyakorlat számára teljesen kielégítô. A tapasztalatok igazolják, hogy a befûzött láncok mintázata hibátlan, és normál kiszolgálásnál a javítható hiba (pl. elszakadt, vagy nem befûzött lánc) láncra vonatkoztatva 0,04 %. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy átlagosan számolva 5000 lánc/lánchenger esetén lánchengerenként két beavatkozás várható. A gépgyártó mûhelyében a berendezést a vevô fonalával és szerszámaival tesztelik. Ez lehetôvé teszi a gépgyártónál a modulok pontos megválasztását és beállítását. A gépgyártótól való kiszállítás elôtt a csomagoláshoz csak a hosszú elemeket szerelik le, ezáltal a vevônél a szerelésigény minimális. 1-2 napos szerelômunka után a befûzôgép üzemkész. A Delta 110-es gép helyigénye 5x9 m, a teremmagasság 2,45 m. Sikeres beüzemelést követôen a gép a harmadik vagy a negyedik szerelési nap után a láncok befüzésére alkalmas. A hátralévô beüzemelési idôben a kezelô betanítása, az egész folyamat optimálása, az anyagáram a lánchengerraktár, a befûzô és a szövöde között kialakítható. A Delta 100/110 használói megerôsítik a berendezés egyszerûségét. A kiszolgáló személyzet gyorsan megtanulja a kézi mûveleteket és a folyamatok lefutását akkor is, ha még soha nem dolgozott befûzôgépen. A fenti mûveleteket egyetlen személy elvégezheti. A gép és berendezés beállításához semmiféle szerszámra sincs szükség és minden, a beállításhoz szükséges mûvelet a kezelôállásból elvégezhetô. Az alkatrész-felhasználás csekély és függ a teljesítménytôl, a lánc anyagától és a nyüstök elhasználódásától. Az átszerelési- és karbantartási munkálatokat a kezelô maga végezheti. A legtöbb javítást a vevônél kiképzett személy elvégezheti. Egy lényeges elôny, hogy a befûzés közvetlenül a lánchengerrôl végezhetô, amellyel ellentétben van a másik rendszer, ami egy segédláncról fûz be, amelyhez az új láncokat hozzákötik, ezáltal lényegében a kötözés mûvelete feleslegessé válik. MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 43

12 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Várható tendenciák a szövéselôkészítô berendezések piacán A befûzôgépek alkalmazását új térségekre is kiterjesztik, ahol eddig az automata befûzést csak kis részben alkalmazták (pld. Kína, Indonézia). Világviszonylatban egyre kevesebb helyen alkalmaznak kézi befûzést. A racionalizálási igény tovább növekszik, ami az Uni-Link rendszer alkalmazását elôsegíti. Ezen túlmenôen új alkalmazási területekre is behatol az automata befûzés (pld. mûszaki szövetek gyártása). Milyen új megoldások várhatók? Delta 110 típus 4 m láncszélességig. A meglévô változatlan alap-paraméterû Delta 110 berendezés nagy bordaszélességû (4 m) változtatát is kifejlesztik. Ezzel azon üzemek jönnek számításba, amelyek ugyan nagy bordaszélességben szônek, de a befûzési igény nem túl magas (pld. ágynemû, nyersáru gyártók, de a filamentszövôk is). Delta 120 mûszaki szövetek gyártására. A Delta 120 a Delta 110-es továbbfejlesztése mûszaki szövetekhez és durva fonalakhoz 6 m befûzési szélességig. A számításba jöhetô vevôkör a mûszaki szövödék azok sokoldalúságával és rendkívül széles fonalpaletta befûzési igényével. Uni-Therm gyakorlati segédeszköz rugalmas fonalakhoz Uni-Therm fonalrögzítô berendezés megkönnyíti és racionalizálja a munka lefolyását és a folyamatokat a szövés-elôkészítôben. Ezzel a berendezéssel a rugalmas és túlsodrott filament láncok termikusan kezelhetôk, vagyis azokat egy elôírt hômérsékletre hevítik, ezáltal a lánc elveszíti rugalmasságát. Ezen mûvelettel a fenti láncok hagyományos módon tovább kezelhetôk, úgy viselkednek, mint a normál, nem rugalmas láncok. A berendezés alkalmazása a következô: Az elôzô mûvelet végén a láncokat, a következô mûvelet megkezdése elôtt, az elsô néhány méteres szakaszon az Uni-Therm berendezéssel termikusan rögzítik. A következô folyamatban a láncokat manuálisan, félautomatikusan vagy automatikusan befûzik a nyüstökbe, vagy a körülményektôl függôen a szövôgépen kötözik, így a mûvelet egyszerûbb. Ezáltal egy nem rugalmas lánc cikkváltáskor könnyebben kezelhetô a szövôgépen. Az Uni-Therm alkalmazása az alábbi fonalaknál különösen jelentôs: rugalmas fonalak (pl. Lycra), terjedelmesített, magas sodratú és filament fonalak. Az idôtrabló elôkészület, sok esetben órákon keresztüli vasalás, egy néhány perces fálautomata folyamattal kiváltható. Idômegtakarítás keletkezik a láncok kötözésnél is és a szövôgépre való fektetésekor. Egy ilyen berendezés gyors amortizációja akkor is megtérül, ha csak néha dolgoznak fel rugalmas láncokat. Az Uni-Therm kezelése rendkívül egyszerû, amit egy személy végezhet. A kezelendô lánc végét a lánchengerkocsiról lefejtik, a láncsíkot az Uni-Therm-be befûzik és a végét a felhengerlô lánchoz rögzítik. A motorikus hajtású felhengerlôt forgatva, amit a kezelô egy lábpedál lenyomásával hoz mûködésbe, a fûtôelemre süllyesztett láncokat áthúzza és eközben termikusan rögzíti. A szükséges termikusan rögzített lánchossz elérésekor a motor leáll, a fonalsíkot leemelik a fûtômezôrôl és manuálisan visszatekerik a lánchengerre. Ezáltal a lánc néhány perc után kész a következô folyamatra (5. ábra). Az Uni-Therm kezelôtábláján csak néhány adatot kell megadni: pl. a rögzítési hôfokot, a felhengerlési sebességét stb. A láncfeszesség egy állítható súrlódó fékkel a szükséges szintre szabályozható. Az összes fenti érték tapasztalati adatok alapján adható meg. A rögzítés minôségének jóságát döntôen befolyásolja a megadott hômérséklet stabilitása a teljes láncszélességben (2,3 cm-ig). Egyenletes hôleadás biztonságához és a fûtôtest gyors hôleadásához a 2 C hômérséklet-állandóság komoly követelményt támaszt a fejlesztôkkel szemben. 5. ábra. Az Uni-Therm fonalrögzítô berendezés mûködési vázlata 1 Lánchenger (max. 230 cm), 2 Állítható súrlódó-fék. 3 Fûtôelem (aktív pozícióban max. hômérséklet 250 ± 2 ºC). 4 Motoros elhúzó (v= 0,5 3 m/s) Szövödei anyagáram Uni-Link alkalmazása esetén A lánchenger-raktár és a szövöde közötti racionalizálás és automatizálás céljára az Uni-Link készülék eredményesen alkalmazható Delta befûzôgép termékcsalád esetén is. Az Uni-Therm berendezésen túlmenôen az Uni-Port és a Warplink alkalmazása cikkváltásnál egyre jelentôsebb. Az Uni-Frame-t ak- 44 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

13 MÛSZAKI FEJLESZTÉS kor használják, ha alternatívaként nem a szövôgépen a szövödében, hanem a befûzôben az új láncot egy már befûzött nyüstökhöz kötöznek. Ez az eljárás akkor lehet érdekes, ha a nyüstök szövôgépbôl való kiszerelése és beszerelése a modern Quick Style Change -vel felszerelt, s így a folyamat gyorsan végrehajtható. Cikkváltás lefolyása Uni-Port és Warplink alkalmazása esetén A szövô szerszámokat a szövôgépbôl való kiszerelést követôen az Uni-Port-ra helyezik. Az Uni-Port horgaira átakasztják az összes szövô szerszámot, a lefogyott lánchenger a berendezés alsó részére kerül. A további mûveletekig a nyüstök a lánchengerkocsin maradnak, amint az az Uni-Port berendezésnél látható, közbülsôleg tárolják. A befûzés a Delta 100/110 vagy 200 berendezéssel végezhetô. A befûzés befejeztével a befûzôgéprôl a szerszámokat az Uni-Port berendezésre helyezik át. Ezután következhet a láncok végére a fólia ráhegesztése a Warplink (6. ábra) berendezéssel. Warplink alkalmazásával elmarad a szövôgépen a beszövôruha csomózása, ami idôtrabló, nagy tapasztalatot igénylô. A fólia bevezetése a szövethúzó alá néhány perc alatt befûzhetô. Ezen túlmenôen a fóliával a lánc teljes szélességében azonos láncfeszültség valósítható meg, ezáltal a beszövés egyszerûsödik és lerövidül. Összességében a Warplink alkalmazásával cikkváltásonként perc takarítható meg. 6. ábra. Warplink mûködési vázlata Az új nyüstökbe fûzött láncokat a ráhegesztett fóliával az Uni-Port-ra átakasztják és lánchengerkocsin tárolva kiegyenlítôként szolgál. Amint a cikkváltás esedékessé válik, hozzák a lánchengert, s az Uni-Port készülékre átakasztják a szerszámokat és a kívánt szövôgéphez viszik. A folyamat ezzel lezárul. Döntô ebben a folyamatban, hogy nincs felesleges mûvelet vagy feleslegessé váló átrakás és mozgatás, valamint a kézi mûveletek a minimálisra csökkenthetôk. A technológiai lépcsôk világosak és egyszerûek, s nem igényelnek számottevô beruházást. A szervezési igény lecsökken. Döntô azonban, hogy az Uni-Link rendszer alkalmazása nem csak ott megtérülô, ahol a szövôgépek a legújabb gyártásúak és ugyanazon típusúak. Az Uni-Link ugyanabban az üzemben minden hátrány nélkül ott is használható, ahol a szövôgépek, azok beállítása, a szállítókocsik, a beemelô szerkezet és a tárolókocsik különbözô típusúak és az építésmód késôbbi adaptálású. Ezzel válik az Uni-Link az univerzális Quick Style System egy nagyon jó ár/teljesítménytényezôjûvé. Lánckötözés Lánchengercsere esetén a hordozható kötözôgéppel a szövôgépen való lánckötözés általánosan elterjedt. Ez az eljárás azonos láncszám és befûzés esetén alkalmazható, s alacsonyabb láncszámú, nyersárut, farmert gyártó szövödék számára ma is gazdaságos megoldás. A korszerû kötözôgéppel szembeni követelmények: széleskörû felhasználási terület a szálasanyagot és fonalfinomságot tekintve, rövid láncelôkészítési idô, könnyû kezelhetôség, magas kötözési sebesség, automatikus ismétlés csökkentett sebességgel, ha a fonalleválasztás elsô kísérletre nem sikerült, kettôsfonal ellenôrzés (ez különösen írezett, fonalkereszt nélküli láncoknál fontos), többszínû láncok kötözése, kötözés fonalkereszttel vagy a nélkül, csomószámláló a láncszám ellenôrzésére, átállíthatóság egyszeres csomóról kettôs csomókötésre (kettôs csomó filamentfonalak kötözésekor ajánlatos), mikroprocesszor vezérlésû funkciók. Szövôgépen való kötözés esetén a szövôgép állásideje a következôkben ismertetett módon csökkenthetô. Idômegtakarítás az egyedülálló Stäubli befogó-elv alkalmazásával A Stäubli által kifejlesztett új, egyedülálló fonalmegfogással a láncok gyorsan és egyszerûen feszíthetôk, ami a láncsík körülcsavarás nélküli megfogásával érhetô el. Erre a célra fogazott befogófésûket használnak, amelyek erôkifejtés nélkül fekteth- MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 45

14 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Kettôsfonal keletkezése írezett láncok esetében A Stäubli TOPMATIC kötözôgépen 1987 óta alkalmazzák az elektronikus láncôrt, ez idô óta e szerkezet igen jól bevált a gyakorlatban is. A kettôsfonalat elektronikusan felismerik, és az automatikus gyorsblokkoló a csomókötés létrejöttét megelôzôen leállítja a gépet. A kettôsfonal tehát már keletkezésének pillanatában kiszûrhetô, így csökkenthetô a lánc beszövésekori javítási munkaigény. A szövôgép hatásfoka növelhetô és a szövet minôsége javítható egy olyan elektronikus kettôsfonalôr által, amely fonalkereszttel vagy a nélkül üzemel. A szövödei vizsgálatok azt mutatták, hogy szövôgépenként a keresztezett láncokra naponta mintegy három láncszakadás vezethetô vissza, amelyek elektronikus kettôsfonal-ôr alkalmazásával elkerülhetôk lettek volna. A Stäubli szövéselôkészítô berendezések nagyban hozzájárulnak a gazdaságos, hatékony, jó minôségû szövetgyártáshoz, egy korszerû szövetgyártási technológiai sor szerves részét alkotják. 7. ábra. Láncsík-befogás két lehetséges alternatívája a) Befogás fonalsík eltérés nélkül, b) Befogás fonalsík eltéréssel etôk a feszített láncsíkra. A megfogó szerkezet egy sín, amelyet a befogófésûkhöz préselve rögzíti a láncsíkot (7/a ábra). Az általánosan használt megoldások többnyire a láncsík körülcsavarás elvén (7/b ábra) alapulnak. Ezen fonalmegfogásoknál a már megfeszített láncokat meglazítják, és a megfogósíneket a láncok rögzítéséhez nagy erôkifejtéssel préselik a fonalak közé. Erre azért van szükség, mert ezeknél a megoldásoknál a fonalakat U alakban vezetik a fogósínek köré. A láncok meglazításakor elôfordulhat (különösen laza, vagy rugalmas fonalaknál), hogy a láncok keresztezik egymást, vagy néhány lánc belazul. Miután a jól megfeszített láncok kötözésének hatékonysága jobb, így a Stäubli befogó-elv szerinti fonalmegfogás nem csak a feszítésnél, hanem a kötözésnél is idôt takarít meg. A kötözôgép a láncokat egy tûvel leválasztja, amelynek horgastû kialakítása a fonalátmérônek megfelelô. Fonalkereszt nélkül dolgozva írezett láncnál elôfordulhat, hogy az egymás melletti láncok összeragadnak. Ez a kötözésnél kettôs láncot okoz, amelyet a kötözés után el kell vezetni. Az elvezetett (keresztezett) láncokban a párhuzamosan vezetettekhez képest nagyobb a feszültség, így a szakadásszám gyakorisága is megnövekszik. Irodalom (1) Furrer, R., Melliand Textilber. 8 (1999), (2) Furrer, R., Melliand Textilber. 5 (1999), (3) Kurzbiographie Howard D. Colman, (4) R. Furrer, M Wolf: Melliand Textilber. 10/ (5) R. Furrer, R. Szabó; Delta 100/110 típusú befûzôgépek gyakorlati tapasztalatai. IN-TEC-HED kiadvány p (6) R. Szabó; Rugalmasság a szövés-elôkészítésben. Magyar Textiltechnika 1997/2. p Varrócérnák Szegély cérnák Hímzô cérnák Szintetikus cérnák teljes választéka Svájci minôség magyar áron REWATEX AG CH-9630 Wattwil, Svájc Képviselet: ARTEMIX Kft Budapest, Madách u Tel.:/fax: MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

15 MÛSZAKI FEJLESZTÉS A telítés és mosás gépeinek fejlesztése I. rész Dr. Bonkáló Tamás A gépgyárak sok új gépet ajánlanak a textilkikészítô ipar számára. A felhasználóknak akár az újonnan fejlesztett gépek, akár használt gépek vásárlásakor szükségük van olyan ismeretekre, amelyek birtokában a kínálatból a nekik legmegfelelôbbet tudják kiválasztani. Ehhez kíván segítséget nyújtani a most kezdôdô cikksorozatunk. A préselô hengerek a kelme üregeibôl továbi levegôt szorítanak ki, helyébe folyadék jut be. Leggyakrabban két préselôhengeres fulárt használnak. Préselés helyett egyes kelmefajtákhoz a vákuumos elszívás is indokolt lehet. 1. A telítés A textilkikészítés gépeinek ismertetésében sokat szerepeltek újabban a telítô (impregnáló) és mosó berendezések, mert a rajtuk végezhetô mûveletek felértékelôdtek az egylépcsôs eljárások terjedésével. Mûködési elvük és fejlesztésük célja sokban hasonló: ilyen többek között a vízmegtakarítás a környezetszennyezés csökkentése érdekében és a vákuum alkalmazása. A folyamatok modellje és a leírásukhoz levezetett közelítô képletek nagy része több évtizede ismert [1,2,3], de a számítógép tette lehetôvé gyakorlati alkalmazásukat, erre néhány példát is közöl ez az ismertetés. A fejlesztés irányait itt bemutató néhány géptípus nem értékítélet, választásukat az indokolta, hogy megfelelô vázlatok álltak rendelkezésre az elvek bemutatására. A telítés v. impregnálás célja oldott vagy diszpergált vegyszermennyiség kelmébe juttatása. A kifutó kelme vegyszertartalmát préshengerekkel, egyes esetekben pedig vákuumos elszívással állítják be. A telítéshez érkezô kelme lehet száraz (pontosabban: csak a környezet páratartalmától függô egyensúlyi nedvesség van benne), vagy tartalmazhat annyi nedvességet, amennyi a telítést megelôzô mûveletben benne maradt. 1.1 Száraz kelme telítése Erre a célra még többnyire a fulárt (1. ábra) használják. A gép teknôjében a fürdô behatolásához négyféle hatás érvényesül: A folyadékba merülô kelme nagyobb üregeibôl a levegô a felhajtó erô hatására távozik. Amikor a kelme a merítô hengerre fut, a felületére tapadt határréteg az ábrán berajzolt nyíl irányában keresztülhalad a kelmén és levegôt szorít ki. Érvényesül a kapillárisok szívóhatása. 1. ábra. a) Kéthengeres fulár elvi rajza, b) folyadékkiszorító test A préshengerek elôtt a ráncok megszüntetésére szolgáló szélesítôt és a kéz behúzásának megakadályozására védôberendezést kell felszerelni, az itt közölt elvi rajzok ezeket nem tüntetik fel. A befutó kelme 1 kg-ja w be kg/kg nedvességet tartalmaz. A szárazon befutó kelmében higroszkópos egyensúlyi nedvesség van, tehát w be = w e. A kelme folyadékfelvétele: w ki w be, az utántöltéshez szükséges oldat mennyisége ugyanannyi: w u = w ki w be kg/kg, ezt szintszabályozó állítja be. Az 1 kg kelmébe impregnált vegyszer tömege legyen M kg/kg, ezt a mennyiséget w u kg/kg folyadékmennyiségben kell feloldani, az utántöltéshez használt oldat koncentrációja tehát c u = M/w u kg/kg; ha híg vizes oldatot használnak, pl. g/liter is írható. A teknô térfogatát a lehetô legkisebbre készítik, két okból: a mûvelet végén minél kevesebb vegyszer jusson a csatornába, másrészt, hogy a fürdô koncentrációja stabil legyen (l. késôbb). A térfogat csökkentésére folyadékkiszorító testet is használnak (1b ábra) A fürdô koncentrációjának lehetséges változása Amennyiben az oldott anyagnak van affinitása, a kimenô kelmében a koncentráció nagyobb mint a fürdôé. Ha a fürdô koncentrációja c, a kelmében x c MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 47

16 MÛSZAKI FEJLESZTÉS lesz, ahol x>1, vagyis a kelme kihúzza a vegyszert. A fürdôben és a kelmében a koncentráció addig csökken, ameddig a fürdô az egyensúlyi koncentrációt eléri. Az oldószernek is lehet affinitása, ilyenkor x<1. Az x szorzó azt mutatja, hogy a kelmében hányszoros a koncentráció a telítô fürdô elhagyásakor. A végleges koncentráció a kelmében kellô pihentetés után áll be. Az x tényezôt az affinitáson kívül befolyásolja a hômérséklet, a fürdôben tartózkodás idôtartama, a gép konstrukciója, a kipréselés mértéke stb. A koncentráció automatikus szabályozására az ágensektôl függôen sokféle, általában költséges megoldást dolgoztak ki [5,6]. A koncentráció-változás elkerülhetô, ha már induláskor az egyensúlyi koncentráció van a teknôben. Ezt tapasztalatból vagy próbákkal lehet beállítani. Ebben segíthet, hogy számítógépes táblázatkezelô programmal könnyen meg lehet határozni a koncentráció változását. A kifutó kelme 1 kg-ja folyamatosan w u kg/kg fürdôt hord ki, ugyanannyit pótol a szintszabályozó. A fürdô emiatt cserélôdik, m kg kelme átfutása után a cserélt mennyiség m wu. Egy V térfogatú teknôben a kicserélôdések száma: z = w u.m/v. Ha egy adott pillanatban a kicserélôdött folyadékmennyiség w u m = V, vagyis az áthaladó kelmetömeg V térfogatú fürdôt vitt magával, a fürdô egyszer cserélôdött ki, így z = w u m/v = 1. Ebbôl az is kitûnik, hogy kisebb teknôben arányosan kisebb tömeg kell ugyanakkora fürdôcseréhez. Ha a kezdô fürdôkoncentráció c 0, és z számú kicserélôdés után a fürdô koncentrációja c, a c/c 0 arányt az (1) képletbôl lehet meghatározni, amit a 2. ábra mutat. A képletben dimenzió nélküli számok szerepelnek, ami megkönnyíti az egyik fuláron. pl. laborfuláron kapott eredmények átszámítását egy másikra. 2. ábra. Az affinitástól függô koncentráció-változás a fürdôcsere függvényében fulárnak és árufajtának megfelelô K i értékeket táblázatba foglalni. Pl. legyen a teknô térfogata 40 l, a kelme 1,4 m széles, és 0,15 kg/m 2 területi sûrûségû, továbbá a w u folyadékfelvétel 0,9 kg/kg. A folyómétertömeg: m 1 = 1,4 0,15 = 0,21 kg/m, ebbôl K i = w u m 1 /V = 0,9 0,21/40 = 0,0047. Így z = K i l a koncentrációváltozás (1) képlete ezzel a gyakorlatnak jobban megfelel: (1a) Az egyes technológiákhoz táblázatkezelô programmal el lehet készíteni a 3. ábrának megfelelô, x < 1-et is feltüntetô diagramokat. Az ábra K i = 0,0047-re készült, a 200 m kb. egyszeres fürdôcserének felel meg. (1) Az x paraméterrel jelzett görbék aszimptotája 1/x. Így a 2. ábrán pl. x = 1,20 értékhez c/c o = 1/x = 1/1,20 = 0,83 egyensúlyi arány tartozik, amit a görbe z = 3-nál már elég jól megközelít. 1.3 A képlet gyakorlati alkalmazása A gyakorlatban nem fürdôcserével, hanem kelmehosszúsággal (l) és az 1 folyóméterre jutó m1 tömeggel számolnak, ezért m helyett l m 1 -et célszerû írni, így z= w u m 1 l/v. Egy adott impregnáló berendezésen V változatlan érték, a fürdôfelvételt pedig a technológia egy adott termékre rögzíti. A w u m 1 /V tört emiatt a termékre jellemzô állandó értékkel helyettesíthetô, ezt az i termékre K i -vel jelöljük. Személyi számítógéppel egyszerûen lehet egy adott 3. ábra. Az affinitástól függô koncentrációváltozás a hosszúság függvényében 48 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

17 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Amennyiben induláskor az utántöltô tartályból töltik fel az impregnáló teknôt, benne a fürdô c u -ról c e = c u /x-re fog hígulni. A változást az induló fürdô hígításával lehet csökkenteni. Amennyiben a kezdeti koncentrációt c u /x értékre állítják be, a fürdô koncentrációja kezdettôl fogva állandó marad, ami ritkán sikerülhet. Az induló koncentráció beállításában segíthetnek korábbi tapasztalatok és laboratóriumi próbák, de jól használhatók az 1a képlet alapján készített táblázatok v. diagramok. A koncentrációkat közvetett úton, pl. színméréssel is meg lehet állapítani. Példa. A 2. és 3. ábrákon az x = 1,20 affinitásnak megfelelô 1/1,20 = 0,83 koncentráció-arány kissé túlzott hígítással 0,75-re sikerült (l. a szaggatott vonalakat). Az egyensúly így is hamarabb áll be, mint ha az eredeti c/c u = 1 értékkel indultak volna. A szaggatott görbe a 3. ábrán 60 m átfutása után két skálaosztással feljebb van. Keresünk tehát felül egy olyan emelkedô görbét, amelynél a növekmény ugyanennyi. Pontosan ilyen nincsen, a 60 m- nek megfelelô ponton kb. az x = 0,93 görbe menne át, ennek c/c e = 1/0,93 = 1,075 arány felel meg. A kiindulási értéket ezzel szorozva 0,75 1,075 = 0,81 adódik a tényleges 0,83 helyett. Az eltérés a két görbe között becsléssel megállapított x és a kerekített K i értékeknek tulajdonítható. Számítógéppel tetszôleges pontosságú diagramot lehet készíteni, így pontos lehet a közelítés, ezért elég rövidebb kelmével próbálkozni. Ehhez rendszerint megfelel a telítendô tétellel azonos tulajdonságú selejtes szövet is. Egy adott koncentráció-eltéréshez tartozó kelmehosszúságot is meg lehet határozni. Ugyanis az (1a) képlet elsô tagjának értéke a végleges egyensúlyi koncentráció-aránynak felel meg, a második tag pedig az eltérést mutatja az egyensúlyi koncentráció-aránytól. Az utóbbi exponenciálisan csökken ahogy a görbe 1/x-hez közelít. Az eltérés abszolút értékét (mert az eltérés negatív is lehet) az egyensúlyhoz tartozó 1/x értékkel osztva megkaphatjuk az eltérés p százalékban kifejezett értékét l függvényében: (2) A képletet rendezve megállapítható, hogy hány méter átfutása után lesz a koncentrációviszony eltérése p%: (3) 4. ábra. A hosszúság a p eltérés és x függvényében Az összefüggést szemléltetô 4. ábrából az is kitûnik, hogy színezéskor minél kisebb affinitású színezéket célszerû alkalmazni. Közvetve a hígítás fontossága is megállapítható, mert ez egyenértékû az x = 1-hez, vagyis 0 m hosszúsághoz közelítéssel. A példához K i értékét 40 l térfogatú teknôhöz számoltuk. A teknô térfogatcsökkenésével arányosan csökken a hosszúság is. A kis térfogat azért is elônyös, mert megálláskor a koncentráció megváltozhat. A szövet ilyenkor hosszabb ideig van a fürdôben és több ágenst vehet fel, ha a szintszabályozó némi késéssel reagál Száraz kelmék telítése merítés nélkül Az ún. folyadékszegény vagy MA eljárások merítés nélkül juttatják az oldatot a kelmébe, így a nedvességtartalma kisebb lehet mint préselés után, ami az impregnálást követô szárításkor kevesebb hôenergiát igényel A teknô el is maradhat, vagy térfogata minimálisra csökkenthetô, általában 12(16 liter/m kelmeszélességre. Erre néhány példa: A merülôhengeres megoldásban (5a ábra) kis térfogatú teknôbe érdes felületû hengert merítenek, ez a kelmét egyik oldalán érinti. A folyadékfelvételt a henger fordulatszámának változtatásával, és egyes megoldásokban préselôhengerrel is szabályozzák. Egy másik változatban a két oldalra külön viszik fel a fürdôt (BTM). Porlasztáskor a fúvókák szerkezete és elhelyezése a szélesség mentén egyenletes folyadékfelvitelt igényel. A Kleinewefers cég kétféle komponenst nyom az egymást átfedô lapos sugarú fúvókákba (5b ábra). A fürdôbôl habot készítenek, ezt szétterítik és átpréselik a kelmén. A telítô oldaton kívül a levegô mennyiségét is szabályozni kell a habgenerátorban. MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 49

18 MÛSZAKI FEJLESZTÉS 5. ábra. Impregnálás merítés nélkül A fürdô behatolását a felsorolt módszerek rendszerint vákuumos átszívással is segítik. A felsorolt és a hasonló célú módszerek jól nedvszívó kelmékhez használhatók, amihez megfelelô elôkészítésükre van szükség. Száraz kelmébe a folyadék behatolását megkönnyíti a Termotex-elv (Rusznák), amelynek lényege, hogy a szövetet közvetlenül a merülés elôtt 100 C fölé melegítik. Az egyensúlyi we nedvességtartalomból fejlôdô gôz kiszorítja a pórusokban és a kapillárisokban levô levegôt. A gôz a fürdôbe merüléskor kondenzál, és helyébe a keletkezô vákuum beszívja a folyadékot [4]. kell elérni, hogy telítés után az üregekben az oldat koncentrációja elérje a kívánt értéket. Ez háromféleképpen valósulhat meg: A kipréselés után visszamaradó wki nedvességtartalom nagyobb, mint az érkezô w be (7. ábra), különben a folyadékszint változna. A w u = w ki w be többletet a kelme a c koncentrációjú fürdôbôl szívja be. Az utántöltött mennyiség jóval kisebb, mint száraz kelme telítésekor, ezért a koncentrációja nagyobb. A bemenô nedvességtartalom egy része helyet cserél a fürdôvel, fôleg amikor a vezetôhengereknél a határréteg keresztülhatol a kelmén. Diffúzió is segíti a vegyszer behatolását. Az utóbbi két hatás együttesen fejezhetô ki egy y tényezôvel: az érkezô w be nedvességtartalomnak egy része, y w be helyet cserél a fürdôvel. Az y a kicserélôdési tényezô (néha f-fel is jelölik). A kelmébe jutó fürdô összesen: w ki - w be +y w be Nedves kelme telítése Nedves kelme telítésére többnyire impregnálógépet használnak (l. az 6a ábrán). A tömény vegyszert keverôtartályba vezetik, ahol a szivattyúval cirkuláltatott impregnáló fürdôvel keveredik. A kád elôtt perforált falú folyadékelosztó egyenletesen osztja el a higított vegyszert. A b) ábra egy csökkentett térfogatú megoldás elvét mutatja (BTM). 7. ábra. A nedves kelme telítési folyamatának modelllje 6. ábra. a) Impregnálógép elvi rajza, b) a kis térfogatú nedves impregnálás egyik elve Ha a kelme nedvesen érkezik, elôtte kipréseléssel vagy más módon már beállították a nedvességtartalmát, ami pamut esetében többnyire w be = 0,55 0,75 kg/kg. Az érkezô kelme nedvességtartalma ingadozhat, ezért pontosan kell beállítani, ami szabályozó beépítését teheti szükségessé. A nedvesen érkezô kelme üregeit víz tölti ki, ilyenkor azt Az 1 kg kelmére jutó vegyszer tömege a behatolt fürdômennyiség és a koncentráció szorzata. Ha pl. nedvesen érkezik a kelme és affinitás is van, abban az esetben a c koncentrációjú fürdôbôl kivitt koncentráció a kelmében x.c, az 1 kg kelmébe impregnált vegyszer mennyiség tehát: M = (w ki - w be + yw be) x c (4) Ez a telítés legbonyolultabb esete, ebbôl vezethetôk le a már ismertetett egyszerûbbek (y = 0 és/vagy x = 1) A vegyszeradagolás leggyakoribb módja, hogy az 1 kg kelméhez szükséges komponenseket tömény oldatban, adagoló szivattyúval juttatják be, 50 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

19 MÛSZAKI FEJLESZTÉS az áthaladó kelmetömeg sebességével és tömegével arányosan, ezenkívül szintszabályozóval vizet engednek hozzá. Így a fürdôszint stabil marad, és beáll a kívánt koncentráció. A hagyományos kád térfogata nagy, wu csekély, emiatt a folyadékcserék száma kis érték. Affinitás esetén ezért az induló hígítást többnyire tapasztalatból állítják be, ennek ellenôrzéséhez segíthet egy a 3b ábrának megfelelô diagram. A fejlesztés itt is a térfogat csökkentésére irányul, úgy is, hogy a tartózkodási idô hosszú (6b ábra), és úgy is, hogy minimális, az utóbbi az addíciós impregnálás. A kimenô nedvességet 1,3 1,5 kg/kg-ra növelik, a kipréselô hengerek helyett a szövethez nyomott rugalmas elemekkel. A fürdôben megtett út rövidsége miatt y értéke elhanyagolható. Az utántöltés koncentrációját úgy állítják be, hogy a befutó nedvességtartalommal keveredve együttesen eredményezzék a kívánt koncentrációt. A Flexnip (Küsters) teknô falait alul összeszorító sûrített levegôs tömlôk állítják be a kilépô nedvességet (8a ábra), rugalmas pengéket alkalmaz többek között a BTM és a Goller cég (8b és 8c ábra). Egy, az 1b ábrán bemutatott teknôhöz hasonló berendezés a fürdôt intenzíven cirkuláltatja a merülôtest és a teknô közötti térben (Benninger). További megoldások porlasztással juttatják az oldatot a nedves szövetre (Kleinewefers). Az addíciós impregnálást abban az esetben lehet alkalmazni, amikor a telítést hosszabb ideig tartó tárolás vagy mercerezés követi, hogy a kellô koncentráció beállhasson. A nagyobb nedvességtartalom még meg is könnyíti az öblítést. 8. ábra. Példák az addíciós impregnálásra Az addíciós megoldásokban megvan a kis fürdôtérfogat minden elônye. Mivel y értéke rendszerint elhanyagolható, az induló hígításhoz lehet a 3. ábra mintájára készített diagramokat használni. Az addíciós impregnálástól meg kell különböztetni a nedvesrôl nedvesre impregnálást, amellyel meg lehet takarítani egy szárítási mûveletet a telítés elôtt. Alkalmazásának feltétele itt is az, hogy az érkezô nedvesség minél kisebb legyen, de kilépô nedvességtartalom itt korlátozottabb, mert rendszerint szárítás következik. Ezért mindkét nedvességtartalmat célszerû folyamatosan mérni [7] A telítés gyakorlatában használt mértékegységek Az ismertetett összefüggések a koncentrációkat is és a nedveségtartalmat is 1 kg teljesen száraz kelmére adják meg, mert így a képletek az anyagtól függetlenek. A gyakorlatban viszont a mértékegységeket célszerû az egyes technológiákhoz alkalmazkodva kiválasztani. Gyártás közben idôtrabló lehet a száraz msz tömeg eléréséhez a teljes kiszárítás, ezért gyakran a higroszkópos nedvességet tartalmazó m sz (1+w e ) tömeget tekintik száraznak, tehát egységnek nem az 1 kg, hanem 1+w e kg számít. Az 1 kg kelme folyadékfelvételét ilyenkor százalékban adják meg: (5) Ezt kipréselési foknak is nevezik. Ha pl. 60%-ig lehet a folyadékot eltávolítani, ez többnyire kipréselési fokot jelent, a tényleges nedvességtartalom ennek (1+w e )-szerese. Ha pl. a száraz kelme kezdetben 12% nedvességet tartalmazott, a tényleges nedvességtaralma 1,12-szer nagyobb a kipréselési foknál, vagyis 67,2%. Kísérleti eredmények értékelése vagy egy berendezés vásárlása alkalmával ezért tisztázni kell, hogy az adat a szabványos körülmények között teljesen kiszárított, vagy adott nedvességet is tartalmazó anyagra vonatkozik-e. Irodalom 1. Peter,M., Rouette, H.K.:Grundlagen der Textilveredlung, 13. kiadás, Deutscher Fachverlag, Frankfurt am Main (1989) 2. Bonkáló, T., Reicher, J.: Textilkikészítôipari mûveletek, gépek, elôkészítés, fehérítés. Könnyûipari Mûszaki Fôiskola, Textiltechnológia Tanszék, Budapest (1999) 3. Rouette, H. K.: Encyclopedia of Textile Finishing. Vol Springer, New York (2002) 4. Rusznák, I. (szerk.): Textilkémia. Tankönyvkiadó, Budapest (1982). 5. fejezet 5. Toksdorf, F.P.,Tixen, R.,Bernhardt, R.:Tailing im KKV und Econtrol Verfahren. Melliand Textilberichte (2001) 6. Weber, H. P.:Ein modernes, praxisbew(hrtes Konzept für Flottenauftrag und Waschprozess. Textilveredlung 32 (1/2) (1997) 7. Jannsen, L., Thoma, S.: Online Mess und Dosiersystem für die Nass- in Nass Impr(gnierung. Melliand (2002) MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2 51

20 MÛSZAKI FEJLESZTÉS Az Autocoro 312 turbinás fonógép Brucker Antal Az Autocoro 312 két éve jelent meg a fonógépek piacán és megbízhatósága révén azóta világszerte elismerést aratott. Már több mint 400 gépet helyeztek üzembe, nagyobbrészt Európában és Ázsiában. Sikerét elsôsorban a durvább fonalak gyártásánál kínált elônyeinek köszönheti. Ezek közül különösen kiemelendôk a következôk: az Event Identification System (EIS), a gép és a Coromat intelligens vezérlése, az Elektronic Vacuum Adjustment (EVA), azaz a szenzorvezérelt fonásivákuum-szabályozás, a Magnetic Rotor Positioning System (MRPS), a Corobox SE 11mágneses tengelycsapágyazása. hibajelzô követelményprofiljának felel meg. Ennek gazdasági elônyei a felfonásnál, az idômegtakarításnál és hulladék mennyiségének csökkentésénél mutatkoznak. Az elôny a fonalminôséget illetôen az, hogy a fonalhibák a csévérôl teljesen leszívásra kerülnek és rosszul beállított leszívási hossz esetén sem maradhatnak a csévén. Felfonás Az üres hüvelyre történô felfonás elve az 1. ábrán látható. A felfonás egy üres hüvelyre mindig csévecsere után következik, vagy ha a gépet egy parti váltás után újraindítják. Az EIS Az EIS a gépegységek és az automatika közötti kommunikációt valósítja meg, de nem csak a fonóegységek követelményeit koordinálja a Cromat szerint, hanem a Corobox SE 11 üzemelési körülményeit is. Az EIS a gép és az automatika intelligens vezérlése. Elôtétszalag Elôtét nélkül a fonógép nem tud dolgozni. Ennek a gyakorlatban jelentkezô követelménynek az Autocoro 312 eleget tesz. Az EIS hiányzó elôtétszalag esetén a fonóegységet a Coromaton keresztül rögtön hibajelzôre állítja. A Coromat ekkor megállás nélkül elhajt ehhez a fonóegységhez, és nem kezd addig semmi akciót. Ez jelentôsen megnöveli a Coromat felhasználhatóságát a fonóegységeknek az elôtétszalagokkal való biztosításánál és növeli a gép termelékenységét. Fonalvég keresés A Coromat szívócsônél egy szenzor van, amely a beszívott fonal felett ôrködik. Ezt követôen a szenzor megvizsgálja, hogy van-e fonal, és csak azután kerülhet sor a következô mûveletekre. A fonalkeresés azonnal befejezôdik, amint a Coromat a felsô fonalat megtalálja a csévén. Az EIS ezzel jelentôsen megrövidíti és racionalizálja a fonalkeresést. További elôny, hogy az EIS a fonalszakadás és tisztítási vágás között különbséget tud tenni. Fonalszakadásnál a hiba közvetlenül a fonalvégen található, a leszívott hossz ennek megfelelôen redukálható. A lehúzott fonalhossz alapján az EIS a szakadás okát is meghatározza. Egy tisztítási vágásnál a lehúzott fonalhossz a 1. ábra 52 MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2