DR. CSÁTALJAY ZSUZSANNA ROVATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DR. CSÁTALJAY ZSUZSANNA ROVATA"

Átírás

1 Általános forgalmi adó a hazai és nemzetközi gyakorlatban III. évfolyam 10. szám, október T A R T A L O M dr. Csátaljay Zsuzsanna rovata A tételes áfa-bevallás 1 Mi a rendelkezés célja? A nyilatkozat formája Mirôl kell bevallást tenni a számlakibocsátónak? Mirôl ad jelentést a számla befogadója? Példa az értékhatár számítására és az összesítô jelentésben történô szerepeltetésre A számlakorrekciók és érvénytelenítô (stornó-) számlák Elôlegbevallás az összesítô jelentésben Idôszaki elszámolás A pénzforgalmi adózás és a tételes áfa-bevallás Vira Sándor rovata Pénzforgalmi áfa 2013-tól 6 A pénzforgalmi adózás választásának feltételei, alkalmazásának megszûnése Adófizetési kötelezettség keletkezése Levonási jog gyakorlása A számla kiállítása Adóáthárítással nem járó ügyletek Bonácz Zsolt rovata A fordított adózás speciális 9 kérdései A számlakibocsátó nem adóalany A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre Az irányelv fiktívszámla-esetei és a fordított adózás DR. CSÁTALJAY ZSUZSANNA ROVATA A tételes áfa-bevallás 2013-tól az adózás rendjérôl szóló törvény (Art.) új, 31/B -sal bôvül, és az eddigi áfa-bevallásokon felül egy újabb bevallási kötelezettséget ír elô, melyet azon eredeti alapszámlák tekintetében kell elôször alkalmazni, ahol az adókötelezettség és a levonási jog keletkezése december 31-ét követi. E szerint az áfa-alanynak tételesen, számlánként kell adatot szolgáltatnia azon belföldi termékértékesítéseirôl, szolgáltatásnyújtásairól, illetve termékbeszerzéseirôl, szolgáltatás-igénybevételeirôl, amelyekre vonatkozó adóösszeg egy meghatározott értékhatárt, a 2 millió forintot meghaladja. Az erre vonatkozó bevallástervezetet már közzé is tették az adóhatóság honlapján. Jelen cikk keretében a törvényszöveg és a bevallás, valamint annak útmutatója alapján figyelembe véve az eddig felmerült elôzetes gyakorlati kérdéseket próbálunk segítséget nyújtani a szabály értelmezéséhez, a rendszerek elôkészítéséhez. Mi a rendelkezés célja? Mivel ez az új bevallás nem csupán a partnerekrôl és a partnerenkénti összesített forgalomról ad számot (mint a közösségi összesítô nyilatkozat), hanem számlaszintû adatszolgáltatást ír elô, elvileg ezentúl lehetôsége lehet arra az adóhatóságnak, hogy az áfa-levonási jogot érvényesítô befogadó oldaláról kiindulva helyszíni ellenôrzés nélkül, illetve az elôtt a nála rendelkezésre álló adatokból informálódjon, hogy az adott számla áfa-összegét a számlakibocsátó is szerepeltette-e az áfa-bevallásban. Amennyiben nem, ez a tény már egyfajta kiválasztási szempont lehet az ellenôrzésnél a fiktív, teljesítés nélküli számlák kiállítására szakosodott számlázási láncok felderítéséhez. Ilyen módon eljutva a számlakibocsátóhoz további olyan cégekre nézve nyerhetôk ki adatok, amelyek a szóban forgó számlakibocsátó által kiállított számla alapján eszközöltek adólevonást. Így a megindított ellenôrzések nagyobb eséllyel tudnak majd eredményesebben, valóban a számlagyárak felderítésére összpontosítani. Tehát az ellenôrzésre történô célirányos kiválasztást segíti elô. Ez azonban csak elmélet marad addig, amíg az adóhatóságnál nem készül el ennek informatikai háttere is, amely nemcsak az adatok fogadását és feldolgozását igényli amely már feltehetôen január 1-jétôl megteremtôdik, hanem ilyen hatalmas adatállományban különféle paraméterekre történô keresést is, azaz az összes adózó összes bevallására vonatkozó adatok összekapcsolását egy zárt rendszerré. A már kihirdetett szabályozásból azt a következtetést lehet levonni, hogy ennek legkésôbb július 1-jére el kell készülnie, ugyanis ettôl az idôponttól kezdôdôen nagyon fontos garanciális szabályként az adózóknak lehetôségük lesz arra, hogy tájékoztatást kérjenek az adóhatóságtól, valószínûleg elektronikus lekérdezés formájában arról, hogy adószám szerint mely adózók szerepeltettek adatot rájuk vonatkozóan a tételes áfabevallásukban. Ez nyilvánvalóan csak akkor lesz lehetséges, ha a már említett összekapcsolt rendszer kiépül, viszont ekkortól már értelemszerûen az adóhatóság is hatékonyan fel tudja használni az ellenôrzésre történô kiválasztásnál ezt a rendszert. A rendszer amellett, hogy hatékony lehet az adócsalások megakadályozására a prevenció által és a tényleges, célirányos ellenôrzöttségi szint A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2 áfa&számlázás növelésével, a jogkövetô adóalanyok számára jelentôs adminisztrációs terhet jelent. A nyilatkozat formája A nyilatkozat neve összesítô jelentés, amely a 65-ös áfa-bevallás melléklete lesz ( M jelzéssel), és ugyanazon gyakorisággal kell beadni, mint az áfa-bevallást. Az A jelzésû fôlapon az adózónak összesítenie kell, hogy tárgy bevallási idôszakban összesen hány partnerrel hány darab számla alapján összesen milyen adóalap- és adóöszszegben teljesített, illetve vett igénybe termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, külön sorban nyilatkozva az alapszámlák és a korrekciós számlák öszszesített adatairól. A részletezô lapokon kereskedelmi partnerenként kell jelentést tenni számlaszintû bontásban az adott számla számáról, teljesítési idôpontjáról, az adóalap és az adó összegérôl, külön lapokon a beszerzésekrôl és külön az értékesítésekrôl. Ezenkívül külön lapon kell nyilatkozni szintén partnerenként azokról a számlakorrekciókról, illetve érvénytelenítô (stornó-) számlákról, amelyeknél akár az eredeti számlán szereplô áthárított adóösszeg, akár a korrekciós számlán áthárított adóösszeg eléri vagy meghaladja a jelzett 2 millió forintos összeghatárt. A korrekciós számlák tekintetében nyilatkozni kell elôször az eredeti számla adatairól, annak számáról, teljesítési idôpontjáról (a számla kelte rovat kitöltése az eredeti számlánál nem kötelezô), az adó alapjáról és az adó összegérôl. A következô sorban kell szerepeltetni a korrekciós számla számát, a korrekciós számla tényére való utalást, továbbá a teljesítési idôpontot, az elôzmény számla számát, a számla keltét, a különbözet adóalapját és -összegét elôjellel. Amennyiben már volt az eredeti számlának a szóban forgó módosítást megelôzôen korrekciója, azt is szerepeltetni kell. Minden korrekcióhoz tehát minimum két sorban tartozik adat. Mirôl kell bevallást tenni a számlakibocsátónak? Elôször tisztázzuk, hogy amikor az adóalany számlakibocsátó pozícióban van, milyen ügyletekrôl és melyik bevallási idôszakban kell bevallást adnia! A számlakibocsátónak mindazon kibocsátott számlákról összesítô jelentést kell beadnia, amelyen szereplô áthárított áfa-összeg eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Ebbôl következôen nem kell nyilatkozni a tárgyi mentes, az alanyi mentesség alá tartozó, illetve a fordított áfás számlákról. (Az más kérdés, hogy a mezôgazdasági fordított adózású ügyletekrôl másik bevallási nyomtatvány keretében kell nyilatkozatot tenni.) Nem kell (nem is lehet) továbbá szerepeltetni azokat a számlákat, amelyeken feltüntetett adóösszeg nem éri el a jelzett összeghatárt. Gyûjtôszámlánál sem (tehát amikor a felek külön elôzetes írásbeli megállapodás alapján a több, egyedileg teljesített és elkülönülô ügyletet a bevallási idôszakon belül egyetlen gyûjtôszámlába foglalják) az egyedi ügyletek áthárított adóösszege számít, hanem a számla összesített adóösszege, és egyetlen sorban kell a nyilatkozatban is szerepeltetni, függetlenül attól, hogy több egyedi ügyletrôl állítják ki a gyûjtôszámlát. Mivel a gyûjtôszámlán több ügylet szerepel, amelyeknek általában eltérô a teljesítési idôpontja, kérdésként felmerül, hogy melyik teljesítési idôpontot kell szerepeltetni a tételes áfa-bevallásban. Erre vonatkozóan nem ad támpontot az áfatörvény; jelenleg hivatalos hatósági álláspontot sem tettek közzé, álláspontom szerint ezért bármelyik idôpont megfelelô lehet, de talán a legutolsó ügylet teljesítési idôpontját érdemes választani. Az adókötelezettség keletkezési idôpontja, azaz a teljesítés idôpontja szerinti tételes áfa-bevallásban kell szerepeltetni az adott számla adatait. Az adót tartalmazó számlákról csak akkor kell nyilatkozni, ha a számla befogadója is adóalany. A nem áfa-alany magánszemély vagy az eva-alany felé kibocsátott számlákról tehát nem kell adatot szolgáltatni. Ha azonban a számlakibocsátó eva-alany tekintve hogy az áfatörvény szabályai szerint áthárított áfa-összeget tartalmazó számlát kell kibocsátania, neki is adatot kell szolgáltatnia az áfaalany felé kiállított számláiról évente, az eva bevallásával egyidejûleg. A különleges adómegállapítási eljárást alkalmazó áfa-alanyok közül a használt ingóságra vonatkozó különbözet szerinti eljárást alkalmazóknak nem kell jelentést tenniük, hiszen nem állíthatnak ki áthárított adót tartalmazó számlát. Az idegenforgalmi árrés adózást alkalmazó adóalany ugyan kiállít áfát tartalmazó számlát, de ha nem adóalany magánszemély az utas (márpedig fôszabály szerint az adóalany csak akkor lehet, ha saját nevében saját javára veszi igénybe a szolgáltatást), akkor az igénybe vevô személye miatt nem kell jelentést tenni. Fontos, hogy a számlakibocsátónak nem kell összevonnia az értékhatár számításánál az ugyanazon vevô felé teljesített ügyleteket, csak azokat a számlákat kell szerepeltetnie, amelyeken feltüntetett adóösszeg számlánként eléri az értékhatárt. Az adatszolgáltatás megkönnyítése érdekében tekintve, hogy adószám alapján kell adatot szolgáltatni a kereskedelmi partnerrôl 2013-tól azoknál a számláknál, amelyeken az áthárított adóösszeg eléri vagy meghaladja a jelzett összeghatárt, kötelezô lesz feltüntetni a vevô adószámát, így a számlán szereplô adatokból kinyerhetô lesz ez az információ is az összesítô jelentés elkészítésekor. Mirôl ad jelentést a számla befogadója? A számla befogadójának a számlakibocsátóhoz hasonlóan összesítô bevallást kell adnia azon számlákról, amelyeken szereplô áthárított adóösszeg eléri vagy meghaladja a 2 millió forintos összeghatárt. Ezen számlákról neki is tételesen, kereskedelmi partnerek szerinti bontásban szerepeltetni kell az egyes számlák számát, teljesítési idôpontját, adóalapját, adóösszegét. Az ügylet megnevezésérôl (a szolgáltatás, termékértékesítés tartalmáról) tehát sem számlakibocsátói, sem befogadói pozícióban nem kell nyilatkozni. A számlabefogadónak ezenfelül van egy többletkötelezettsége: olyan számlákról is nyilatkoznia kell, amelyekrôl a kibocsátójának nem. Ha ugyanis ugyanazon bevallási idôszakban vesz figyelembe ugyanazon számlakibocsátótól több számla alapján levonható adót, és a számlákban áthárított adóösszeg egyenként nem is éri el az értékhatárt, amennyiben öszszeszámítva eléri vagy meghaladja azt, akkor ezekrôl a számlákról is adatot kell szolgáltatni. Azonban ezekrôl a számlákról csak partnerenkénti öszszesített adóösszeget kell megadni, nem kell feltüntetni a 65M 02-es számú lapon, nem kell sem számlaszámo-

3 áfa&számlázás 3 kat, sem teljesítési idôpontokat, sem az adóalap összegét szerepeltetni. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy az összeszámításra csak akkor kerül sor, ha az ugyanazon számlakibocsátótól származó számlákat ugyanabban a bevallási idôszakban állítja be levonhatóként az adóalany, függetlenül a számlán szereplô teljesítési idôponttól. (Értelemszerûen a számlán szereplô teljesítési idôpontnál korábbi bevallásban nem szerepeltetheti a befogadó a számlát, csak késôbbiben, de elévülési idôn 5 éven belül tetszôlegesen bármelyik késôbbiben.) Ezért tulajdonképpen az összevont tételek szerepeltetését tudatosan el tudja kerülni az adóalany a levonható adókénti szerepeltetés eltolásával egy olyan idôszakra, amelyben nincsen az értékhatárt együttesen elérô egyéb számla. Éppen ezért félô, hogy az áfa-csalók éppen ezt a lehetôséget fogják kihasználni, és kisebb adóösszegû számlákat fognak kiállítani, amelyek ide-oda rakosgatásával próbálják majd elkerülni, hogy a számlakapcsolataik az adóhatóság látókörébe kerüljenek. Ez pedig nagyon nagy probléma lenne, hiszen ennek a tisztességes adózókat is sújtó hatalmas többlettehernek éppen az lehetne egyedül a hozadéka, hogy ezeket a szereplôket kiszûrik. A számlabefogadónál csak azon számlák tekintetében merül fel egyáltalán a szerepeltetés, amelyek nem elég, hogy áthárított adót tartalmaznak, de az az adó akár csak részben is levonható, sôt csak akkor kell szerepeltetni, ha ténylegesen figyelembe is vette az adóalany a 65-ös áfa-bevallásban levonható adóként. Azokról az ügyletekrôl kiállított számlák, amelyekre tételes levonási tiltás vonatkozik (pl. saját célú személygépkocsi, lakóingatlan, jacht, 125 cm 3 -t meghaladó motor stb. nem továbbértékesítési, bérbeadási célú beszerzése), nemcsak az áfa-bevallásban, hanem az összesítô jelentésben sem szerepeltetendôek. Ugyanezért nem kell jelentést tenni a kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódó (vagy magáncélú) beszerzésekrôl sem. Ezekre az ügyletekre is igaz, hogy a számlakibocsátó öszszesítôjében fognak szerepelni, de a befogadónál nem. (Persze ha a személygépkocsi a 87. miatt eleve tárgyi mentesen értékesül, a számlakibocsátó sem nyilatkozik róla.) Problémásabb azoknak az ügyleteknek a megítélése, amelyekben foglalt adóösszeg részben levonható, például valamilyen arányosítási, megosztási módszerrel. Ezekre a számlákra vonatkozóan kell adatot szolgáltatni a tételes áfa-bevallásban (feltéve természetesen, hogy egyéb kitételeknek megfelel, és az adóalany levonhatóként figyelembe vett arra vonatkozóan adatot a normál áfa-bevallásban. További kérdés, hogy milyen összegben szerepeltesse a számlabefogadó a tételes áfa-bevallásban. Tekintettel arra, hogy a jogszabály az adóalanyra áthárított adóösszeg szerepeltetését kéri, továbbá a leggyakrabban alkalmazott arányosítási módszerek nem is ismernek számlánkénti arányosítást, csak bevallási idôszakonkéntit, álláspontom szerint az adóalanyra áthárított teljes áfa-összeget és adóalapot jelenteni kell, függetlenül attól, hogy abból az arányosítás módszerével mennyi volt levonható. Ebben az esetben a partner összesítô bevallásával megegyezik ugyan a tételes áfa-jelentés, azonban a saját 65-ös bevallásban szereplô adattal nem. Tekintettel arra, hogy a számlakibocsátónak a teljesítési idôpont szerinti bevallásban kell feltüntetnie a számlán szereplô tételt, míg a befogadó attól számítva bármikor, egyértelmû, hogy ez a bevallás az ellenoldali adatok ugyanazon bevallási idôszakra vonatkozó számszaki összevezetésére nem feltétlenül alkalmas, arra azonban igen, hogy a partneri hálózatot és az egy-egy partnerrel bonyolított üzleti kapcsolatok nagyságrendjét felmérje az adóhatóság, illetve a késôbbiek folyamán a rendszer kiépülésével a számlaszintû nyomon követésre is megfelel. Példa az értékhatár számítására és az összesítô jelentésben történô szerepeltetésre Tegyük fel, hogy A számlakibocsátó B befogadó részére februári teljesítési idôponttal 3 darab számlát állít ki, egyenként , és forint adóösszeggel. A számlakibocsátó csak a adóösszegû számláról ad nyilatkozatot, de arról részletesen: a számlaszámról, teljesítési idôpontról, adóalapról és adóösszegrôl. Ha feltételezzük, hogy a számlabefogadó mindhárom számla alapján ôt megilletô levonási jogát februárban gyakorolja, akkor mindhárom számláról jelentést kell tennie, csak eltérô módon: mivel a forint adótartalmú számla önmagában is meghaladja a jelzett összeghatárt, arról tételesen kell jelentést tennie a számlabefogadónak, azaz a számlaszám mellett a teljesítési idôpontról, adóalapról és adóösszegrôl. A másik két számla adóösszege sem egyenként, sem összeadva nem éri el az értékhatárt, így ha február hónapban A számlakibocsátótól csak ezen két számla áfa-tartalmát helyezné levonásba, akkor nem kellene errôl a két számláról adatot szolgáltatni. Azonban a február havi bevallásban még szerepel a forintos számla is szintén A számlakibocsátótól, így az értékhatár számításánál ezt a számlát is hozzá kell számítani, annak ellenére, hogy annak adóösszege már önmagában eléri az értékhatárt. Az összeszámítás eredményeképpen a három számla együttes adóösszege is értelemszerûen meghaladja az értékhatárt, ezért a másik két számla adóösszegét is szerepeltetni kell az összesítô jelentésben. Mivel azonban e két számla adóösszege egyenként nem éri el az összeghatárt, nem kell tételesen külön számlaszám, teljesítési idôpont, adóalap szerepeltetésével adatot szolgáltatni, csak az összevont adóösszeget ( forint) kell szerepeltetni az adott kereskedelmi partner vonatkozásában. Ha a két kisebb összegû számla áfa-tartalmát például a következô hónapban (márciusban) venné figyelembe a befogadó, és abban a hónapban nem lenne A számlakibocsátótól más olyan levonható adóként figyelembe vett számla, amellyel együtt már elérnék az értékhatárt, akkor ezen számlák tekintetében még azok összesített adóösszegérôl sem kellene jelentést tenni. A számlakorrekciók és érvénytelenítô (stornó-) számlák Mint korábban szó volt róla, a helyesbítô számla, korrekciós számla, számlával egy tekintet alá esô okirat, továbbá a stornó- és érvénytelenítô számla azaz valamennyi adóeltérést eredményezô számla módosítását szerepeltetni kell az összesítô jelentésben, feltéve, hogy akár a módosítást megelôzôen, akár azt követôen eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Ennek a szabálynak az értelmezése körül le-

4 4 áfa&számlázás hetnek bizonytalanságok. A törvény szövegébôl arra lehet következtetni, hogy akkor is kell jelentést tenni, ha az eredeti számla adóösszege nem is haladja meg a jelzett összeghatárt, de a módosítás eredményeképpen már meghaladja azt. (Például egy forint áfa-összegû eredeti számlán megnövelik a fizetendô adót forinttal a módosítás során.) A módosítások és érvénytelenítések kezelése az útmutató-tervezet szerint úgy fog történni, hogy ugyanabban a táblázatban az elsô sorban az eredeti számlára vonatkozóan kell adatot szerepeltetni, a következô sorban pedig a módosító számlára. Ha például az eredeti számlán szereplô adóösszeg , amely a módosítás eredményeképpen re csökken, akkor arról a második, módosítást tartalmazó sorban a módosító számla sorszáma, elôzmény számla sorszáma, a bizonylat korrekciós jellegének valamint az ügylet teljesítési idôpontjának és a módosító számla keltének feltüntetése mellett nem a forintot és az arra vonatkozó adóalapot kell feltüntetni, hanem a forintos különbözetet negatív elôjellel. Ha a szóban forgó eredeti számlának a mostani korrekció vagy érvénytelenítés elôtt is volt már korrekciója, azt is szerepeltetni kell-e az elôzmény számlák között külön sorokban, ami egyes esetekben egész hoszszú történetfelsorolást eredményezhet, az elôzmény számlaszámok többszörös ismétlésével. Még áttekinthetetlenebbé és bonyolultabbá teszi a helyzetet a nyomtatvány szerencsétlen szerkesztése, amely ugyanabba a táblázatba folytatólagosan egymás alá kéri feltüntetni az eredeti számlák ismétlését (amely adatról már értelemszerûen az eredeti idôszaki tételes összesítôben szolgáltatott az adóalany adatot) és az új, módosító számlán szereplô tételt. Kérdéses, hogy azokat a számlakorrekciókat is kell-e szerepeltetni az összesítôben akár a tárgyidôszakban, akár elôzményként, amelyek során nem az adóalapban és/vagy az -összegben történt módosítás, csupán egyéb adatban. A korrekciós és az érvénytelenítô számlára vonatkozó adatszolgáltatást ahhoz a bevalláshoz kapcsolódóan kell megtenni, amelyikben a módosítás hatását szerepeltetni kell. Ez a számlakibocsátónál mindig az eredeti teljesítés idôpontjára vonatkozó önellenôrzést jelenti, ha a korrekció eredményeképpen nô a fizetendô adó, és az azt tartalmazó bevallás már esedékes volt. (Az idôszaki elszámolásos ügyletekrôl külön szólok.) Ha a fizetendô adó csökken, akkor az Áfa tv ai szerinti esetekben ez azt jelenti, hogy önellenôrzés nélkül lehet korrigálni abban az idôszakban, amikor a korrekciós számla a vevô személyes rendelkezésére áll. A hatályos jogszabály alapján ez szinte az összes esetet felöleli, csak egy-két nem tipikus kivétel van. (Ilyen kivétel például, amikor kapcsolt felek közötti, konkrét korábbi egyedi értékesítések ára csökken pénzügyi kiegyenlítéssel is járó, felek közötti transzferár-korrekció miatt, vagy amikor a felek a szerzôdésükben elôzetesen átalány ellenértékben egyeztek meg, amelyet a teljesítést követôen a tényleges adatok függvényében történô elszámolás során utólag lecsökkentenek stb.) A korrekciós számla befogadójának pedig bármilyen irányú korrekció esetén a számla kézhezvételének idôpontja szerinti bevallásban kell figyelembe venni a különbözetet. Több problémát indukál a törvényi szabályozás, illetve a nyomtatvány. Az egyik a teljesítési idôpont kérdése. Az Áfa tv a szerint a korrekciós számlának nem kötelezô tartalmi eleme a teljesítési idôpont, mint ahogy a gazdasági esemény szereplôinek adatai sem és semmilyen olyan adat, amely az eredeti számlához képest nem tartalmaz módosítást. Ez teljesen érthetô is, hiszen a korrekciós számla az eredeti számlával együtt tartalmazza az adókötelezettséget, így a változatlan adatokat nem kell a korrekciós számlán megismételni. (Természetesen nem kifogásolható, ha mégis megismétlik ezeket is, mivel több adatot lehet szerepeltetni a törvényben elôírtnál, csak kevesebbet nem.) Ezért nagyon helyesen maga a törvényszöveg sem írja elô az összesítô jelentésben a korrekciós számla teljesítési idôpontjának szerepeltetését, csak az eredeti számla tekintetében elôírás ez az adat. A törvényszövegen túlterjeszkedve azonban a bevallás nyomtatványtervezete a korrekciós számla tekintetében is kötelezô adatként kéri a teljesítési idôpont szerepeltetését, amelyrôl elô is írja, hogy nem különbözhet az eredeti számla teljesítési idôpontjától. Ez a legtöbb esetben elviekben igaz is, hiszen a gazdasági esemény az eredeti idôpontban megtörtént, nem hozza késôbbre a teljesítést, ha a számlán valamilyen más adatot javítunk. Azonban a legtöbb nemzetközileg használt program egyébként a magyar szabályozás és logika szerint helytelenül nem tud a kibocsátás dátuma elôtti napra teljesítési idôpontot generálni. Így ha a tételes összesítôben megjelenik a korrekciós számla tekintetében a kibocsátás napja mint teljesítési idôpont, az eredeti számlán pedig az eredeti teljesítési idôpont, a bevallás kitöltése során valószínûleg hibaüzenet fog megjelenni. Az pedig csupán a programalkotókon múlik, hogy ez olyan súlyos hibának fog-e minôsülni, amely nem is engedi kitölteni az összesítôt, vagy csak olyannak, amelyet majd az adóhatóság javít ki hivatalból a feldolgozás keretében megtörténô hibajavítás során. Mindenesetre ha így marad a nyomtatvány, nagyon úgy néz ki, hogy a nemzetközi számlázási rendszereket alkalmazóknak is meg kell oldaniuk, hogy a korrekciós számlán az eredeti számlával megegyezô teljesítési idôpontot tudjanak feltüntetni. Más kérdés, hogy a bevallás-útmutató alapján nem kezelhetôek megfelelôen azok a korrekciós számlák, amelyek éppen a teljesítési idôpontot (is) korrigálják (mondjuk az adóalap mellett). Ilyenkor értelemszerûen nem egyezhet meg az eredeti számla teljesítési idôpontja a korrekciós számláéval. Esetleg ennek következtében a tételes áfa-bevallási nyomtatvány oly módon megpróbálná bekorlátozni megint csak a törvényen túlterjeszkedve a számlakorrekciót, hogy egy korrekciós számlán csak egyfajta hiba korrigálható? Nyilvánvalóan ez nem lenne jogszerû (megint csak a nyúl viszi a vadászpuskát vagy a farok csóválja a kutyát szindróma), ezért csak reménykedni tudok, hogy az útmutatóban szereplô összefüggés megsértése elengedô hiba lesz a bevallásfeldolgozó rendszerben. A másik probléma lehet az adómegállapítási idôszak kérdése azokban az estekben, amikor a korrekciós számla kibocsátójának a fizetendô adó csökkenése miatt nem kell önellenôrzést végezni, hanem a tárgyidôszakban

5 áfa&számlázás 5 figyelembe veheti a különbözet összegét fizetendô áfát csökkentô tételként. Az áfatörvény szövege 2008-tól úgy szól, hogy ilyen esetben csak abban a bevallási idôszakban szerepeltetheti a számlakibocsátó a különbözetet, amikor a korrekciós számla a befogadó személyes rendelkezésére áll, azaz amikor a befogadó a számlát kézhez veszi (és nem feltétlenül akkor, amikor kibocsátja.) A törvény pontosan ugyanezt az idôpontot írja elô a számlabefogadó számára, amikor a korrekciós számla következtében keletkezô levonhatóadó-csökkenést figyelembe kell vennie az áfa-bevallásában (amit bevallás technikailag fizetendôadóemelkedésként kell kezelni), és ennek eredményeként a tételes áfa-összesítô jelentésben. Mivel ez a két idôpont azonos a törvény szerint és ez esetben elvileg egyik félnél sem fordulhatna elô ennél késôbbi vagy korábbi idôpont, az összesítô áfa-bevallásban is ugyanazon adómegállapítási idôszakban kellene szerepeltetni az eltérést a korrekciós számla kibocsátójánál és a befogadónál. Ez a gyakorlatban azonban nincs feltétlenül így. Amikor 2008-ban az említett áfatörvénybeli rendelkezés hatályba lépett, a felesleges adminisztráció elkerülése érdekében egyébként helyesen egyedi hatósági állásfoglalásokkal és az adóhatósági ellenôrzési gyakorlattal is szentesítve olyan adózói gyakorlat alakult ki, amely nem feltétlenül várja el a számlakibocsátótól, hogy a fizetendôadó-csökkenést eredményezô korrekciók elszámolásához minden számlánál beszerezze a befogadó kézhezvételt igazoló nyilatkozatát, hanem amennyiben a postára adást tudja igazolni, akkor ô saját érdekkörében már mindent megtett annak érdekében, hogy a módosítás ellentétjét a számla címzettje elszámolja a bevallásában, ha esetleg rajta kívül álló okból mégsem érkezik meg a korrekciós számla (például a postán elkallódik, vagy a címzett nem veszi át); az az áfa-rendszer mûködési elveibôl következôen már nem eshetne az ô terhére. Most viszont azzal, hogy 2013-tól adatot kell szolgáltatni a korrekciókról, a bevallási idôszak végén elkészített és feladott korrekciós számláknál az elôbb kifejtett gyakorlat következtében esetlegesen elôforduló idôszak-eltérés könnyen tetten érhetô. Ha például a havi bevalló korrekciós számlakibocsátó március 28-án kibocsát egy fizetendôadó-csökkenést eredményezô korrekciós számlát, amelyet 30-án postára is ad, elôfordulhat, hogy a befogadó csak áprilisban veszi kézhez. Ilyenkor jellemzôen a számlakibocsátó még a márciusi bevallásban számolja el a fizetendôáfacsökkenést, viszont a befogadó csak az áprilisiban a -növekedést. Kérdés, hogy az adóhatóság menynyire rugalmasan fogja kezelni ezt az eltérést, egyáltalán figyelni fogja-e. (2013 elején még várhatóan nem is lesz arra képes a rendszer, hogy az egyes partnerek szövevényét összekapcsolja.) Véleményem szerint az lenne a helyes gyakorlat, ha az adóhatóság ezt a kérdést is rugalmasan kezelné a fent említettek szerint. Mindenesetre a rendszerfejlesztôknek fel van adva a lecke, milyen dátumra állítsák be a bevallásba szerepeltetést. (A korrekciós számla kibocsátási dátumára, bevállalva az idôszak végén kiállított számlák kockázatát, vagy a kibocsátás dátumára ráhagyva pár napot, esetleg a vevô általi írásos visszaigazolást elvárva annak megérkezéséhez igazítva?) A korrekciós számlákra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség azokra a számlákra vonatkozik elôször, amelyek eredeti számlái alapján teljesített adókötelezettség is már december 31-e után keletkezik. Elôlegbevallás az összesítô jelentésben Az elôleg szerepeltetésének idôpontja és az értékhatár számítása tekintetében úgy tûnik, hogy a hatóságnál is bizonytalanság uralkodik; egyelôre nincs kialakult álláspont és a törvénynek is lehetnek eltérô olvasatai. Levezethetô olyan értelmezés is a jogszabályból, hogy az elôleg mint önálló számlakiállításra és a befogadónál áfalevonásra jogalapot teremtô ügylet függetlenül attól, hogy még nincs teljesítés és a tényleges teljesítésrôl kiállítandó számlához tartalmában szervesen kapcsolódik az alapszámlához hasonlóan, amely áfa-szempontból új teljesítés, önállóan esik számításba az értékhatár figyelésénél, és abban a tételes áfa-bevallásban kell figyelembe venni, amelyben az adókötelezettség, a levonási jog keletkezett, tekintet nélkül az alapszámlára. Elképzelhetô azonban a tételes áfa-bevallás szempontjából valamilyen gyûjtögetés is, hogy a végteljesítésig ne szerepeljen a tételes áfa-bevallásban. Csak reménykedni tudok, hogy ez a kérdés hamarosan tisztázódik Idôszaki elszámolás Az Áfa tv a szerinti ügyleteknél a fizetés esedékessége a teljesítési idôpont, és az ennek megfelelô áfa-bevallásban is kell szerepeltetni a számlakibocsátónál és a -befogadónál is. Ugyanez igaz a tételes áfa-bevallásban történô szerepeltetésre is. Amennyiben az eredetileg kiszámlázotthoz képest nô az ellenérték, akkor az nem számlakorrekció, hanem új teljesítés, arról nem korrekciós számlát, hanem új, eredeti számlát kell kiállítani egy eljövendô esedékességi, teljesítési idôpontot megjelölve. Ezért ez a módosítás nem jár együtt önellenôrzéssel, és a tételes áfa-bevallást sem kell módosítani, hanem az új esedékesség szerinti idôszakban kell nem a korrekciós lapon, hanem az új számla lapon szerepeltetni. Abban az esetben, ha a korrekció fizetendôadó-csökkenést eredményez, a számla kibocsátójának korrekciós számlát kell kiállítania, vagyis a korrekciós számlákra rendszeresített lapon kell szerepeltetni arra vonatkozóan adatot az összesítô jelentésben. Fôszabály szerint nem kell önellenôriznie, hanem a korrekciós számla vevô általi kézhezvételének áfa-bevallásában és tételes összesítô jelentésében kell figyelembe venni a különbözetet. A pénzforgalmi adózás és a tételes áfa-bevallás A jövô évtôl választható pénzforgalmiáfa-adózónak a tételes áfa-bevallását is a normál adóbevallásához igazodva kell beadni, vagyis abban az idôszakban kell a kibocsátott számláiról tételesen bevallást adnia, amikor az ellenértéket kézhez veszi, a levonható adót tartalmazó számlák szerepeltetését is a normál áfa-bevallásban való figyelembevétel idôszaka határozza meg. Az értékhatár számítására vonatkozó szabályokat ennél az adózói körnél is alkalmazni kell. Pénzforgalmi adózótól beszerzô adóalany ugyanúgy csak abban az összesítô áfa-jelentésben szerepeltethet adatot, amelyben az ellenértéket megfizette. dr. Csátaljay Zsuzsanna

6 6 áfa&számlázás VIRA SÁNDOR ROVATA Pénzforgalmi áfa 2013-tól Az országgyûlés a munkahelyi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosítását tartalmazó jogszabályban elfogadta az áfatörvény olyan irányú módosítását, hogy a kisebb gazdasági potenciállal rendelkezô gazdálkodók áfa-kötelezettségüknek akkor tegyenek eleget, amikor értékesítésük ellenértékét megkapják. Az új szabály bevezetésére a 90-es évek közepétôl várnak a magyar vállalkozók. Az adózási mód alkalmazása esetén elkerülhetôek lesznek az olyan felszámolási eljárások, amelyek abból adódnak, hogy a vevôk nemfizetése esetén a teljesítésekbôl adódó áfa-fizetési kötelezettség olyan mértékûre növekszik, amely a vállalkozó által finanszírozhatatlannak minôsül. A szabály bevezetése továbbá azt eredményezi, hogy a gazdálkodás finanszírozásához kevesebb pénzeszköz szükséges, amely a jelenlegi drága hiteleket, valamint a hitelképességgel szemben támasztott fokozott követelményeket figyelembe véve igen kedvezô hatással lehet a gazdálkodásra. Az viszont nem ismert, hogy a költségvetés tervezésekor figyelemmel voltak-e a szabály állami büdzsére gyakorolt kedvezôtlen hatására. Nyilvánvaló, hogy a vállalkozásoknál (ideiglenesen) hagyott adó a költségvetés bevételeire kedvezôtlen hatással lesz. Hasonló (nem azonos) hatású intézkedés volt, amikor a teljes import áfát önadózóvá tették a törvényben, azonban néhány hónap múlva szükségessé vált a szabály módosítása a kedvezôtlenül alakuló áfa-bevételek okán (akkor nem számoltak a bevezetésbôl adódó költségvetési kieséssel). A bevezetés elsô hónapjaiban vélhetôen csökkeni fog az áfa-bevétel. A pénzforgalmi adózási technika lényege, hogy az eladó akkor fizet adót, amikor megkapja az értékesítés ellenértékét, és olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenértéket megkapta. A vevô ennek tükörképét alkalmazza: akkor vonhatja le az adót, amikor kifizeti az ellenértéket, és olyan mértékig, amilyen mértékig megfizette az ellenértéket. A pénzforgalmi adózás választásának feltételei A pénzforgalmi adózási technika választható adómegállapítási módszer. Bárki élhet vele, aki megfelel az alábbiakban részletezett feltételeknek. Sôt kijelenthetô, hogy nem választható, hanem kötelezôen alkalmazandó a gazdálkodás finanszírozásának törvényszerûségeire figyelemmel. Megjegyzem, elôfordulhat, hogy a vevô ragaszkodik ahhoz, hogy a beszállítója ne alkalmazza, ne válassza a pénzforgalmi adózást, hiszen választása esetén a vevô a jelenlegi helyzetnél kedvezôtlenebb pénzügyi pozícióba kerül. A pénzforgalmi adózást akkor választhatja az adóalany a tárgyévre (elôször 2013-ra), ha a tárgyév elsô napján a évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv tv.) rendelkezései szerint kisvállalkozásnak minôsül. Kisvállalkozásnak az a vállalkozás minôsül, akinek mérlegfôösszege vagy árbevétele 10 millió eurónál alacsonyabb, és foglalkoztatotti létszáma 50 fônél kevesebb. Az adatokat az utolsó beszámolóval lezárt év alapján kell vizsgálni (2013-ra történô választás esetén a évi mérlegadatokból kell kiindulni, a forint/euró átváltásánál a december 31-ei MNB árfolyammal kell számolni). Az értékek vizsgálatánál az adózó, valamint a partner és kapcsolódó vállalkozásainak adatait összevontan (konszolidáltan) kell figyelembe venni [Kkv tv. 5. ]. A választást megelôzôen a kapcsolt és partnervállalkozásoknak alapos vizsgálatot szükséges folytatni a feltétel teljesülésének vizsgálatára, hiszen lehetséges, hogy az adózó önmagában megfelel a kritériumoknak, de a kapcsolódó vállalkozásokkal együttesen már nem. Továbbá az olyan cég, amelyben az állam vagy az önkormányzat 25%-nál nagyobb részben tulajdonos, nem minôsül kisvállalkozásnak, így a pénzforgalmi adózást nem választhatja (az állami és önkormányzati részesedés vizsgálata során figyelemmel kell lenni az említett törvény 19. -ában foglaltakra). További feltétele a pénzforgalmi adózásnak, hogy az adózó bevétele a tárgyévet megelôzô évben (2012- ben) és várhatóan a tárgyévben (2013-ban) ne haladja meg a 125 millió forintot (ez esetben már nem kell a partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait összesíteni). Vélhetôen a bevételi korlát jelent igazi korlátot a választás szempontjából az adóalanyok tömegénél, és nem a mérlegfôösszeg vagy az alkalmazotti létszám. A bevételek számbavételénél nem kell számolni a befektetett eszközök értékesítésébôl származó bevétellel, a közérdekre tekintettel adómentes bevételekkel, valamint a 86. (1) bekezdés a) g) pontjában említett adómentes tevékenységek bevételével. Nem számít bele az értékhatárba a közösségi adómentes termékértékesítés bevétele sem. A jogszabály nem foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, álláspontom szerint azonban a kapott elôleg (ha nem a kivételekhez kapcsolódik) beleszámít az összeghatárba az áfatörvény logikájából adódóan. Nem választhatja a pénzforgalmi adózást az, aki csôd- és felszámolási eljárás hatálya alatt áll. Továbbá nem választhatják a pénzforgalmi adózást azon külföldi vállalkozások, akiknek belföldön nincs telephelyük, kizárólag adószámmal rendelkeznek. A pénzforgalmi adózást a tárgyévet megelôzô év utolsó napjáig kell választania az adóalanynak (2013-ra történô választást december 31- ig kell bejelenteni). A már kialakult hagyományoknak megfelelôen az év közben alakult adóalanyok is választhatják az adózási módot akkor, ha várhatóan tárgyévben idôarányosan alatta maradnak az értékhatárnak. Az adóalany a pénzforgalmi adózást tárgyévre választja, de amennyiben a tárgyévet követô évben is alkalmazni kívánja, nem kell ismételten bejelentenie hasonlóan az egyéb különös adózási szabályokhoz. A pénzforgalmi adózási szabályok alkalmazásának megszûnése Megszûnik a pénzforgalmi adózás, ha az adott évet követôen az adóalany nem kívánja alkalmazni, és az adott év végén errôl bejelentést tesz az adóhatóságnak (például, ha 2014-re

7 áfa&számlázás 7 nem kívánja a szabályt alkalmazni, december 31-ig kell ezt bejelentenie). Megszûnik a pénzforgalmi adózás az arra jogosító értékhatár év közbeni túllépése esetén, azon a napon, ami követi az értékhatár túllépésének napját. A jogszabályból nem derül ki, melyik napra gondol, amikor az értékhatár túllépésének napjáról beszél. A törvény szövege alapján eldönthetetlen polémia, hogy az adott számla kiállítási napjára vagy teljesítési idôpontjára gondol a jogszabályalkotó, amikor a túllépés napjáról beszél. Véleményem szerint általános teljesítési idôpontú szerzôdés esetén a teljesítési idôpontot kell a túllépés napján érteni, míg határozott idôszaki elszámoláskor a számlakiállítás idôpontját. Mivel a jogszabály nem rendezi a kérdést, álláspontom kizárólag véleménynek minôsül. Ezen vélemény is okozhat problémákat, azonban az általános teljesítési idôpontú ügyletek és a határozott idôszaki elszámolású ügyletek e szempontból történô azonos kezelése beláthatatlan értelmezési anomáliákhoz vezethet. Amennyiben a határérték túllépése miatt szûnik meg a pénzforgalmi elszámolás lehetôsége, az adóalany a megszûnést követô két évben nem választhatja újra ezt az elszámolási módot. Megszûnik a pénzforgalmi elszámolás lehetôsége, ha az adott év elsô napján az adóalany nem minôsül kisvállalkozásnak. Az elôírásból adódóan a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanynak minden évet megelôzô év decemberében szükséges a korábbiakban említett vizsgálatot elvégezni a Kkv törvény elôsírásainak figyelembevételével. A fentiekben említett bármelyik okból szûnik meg a pénzforgalmi elszámolás alkalmazási lehetôsége, a megszûnést megelôzôen kiállított számlák esetében továbbra is az ellenérték beérkezésekor keletkezik az adókötelezettség. Például, ha az adóalany december 15-ei teljesítési idôponttal állít ki számlát a pénzforgalmi elszámolás idôszakában, és ennek ellenértéke február 8-án folyik be, és 2014-re bejelenti, hogy nem kívánja a különös szabályt alkalmazni, akkor a kiállított számla után, ha februárban folyik be az ellenérték, februárban kell adót fizetnie az adóalanynak, függetlenül attól, hogy ebben az idôpontban már nem alkalmazza a különös szabályt. Megszûnik a pénzforgalmi elszámolás alkalmazási lehetôsége, ha az adóalany csôd- vagy felszámolási eljárás hatálya alá kerül. Ez esetben azon teljesítések után, amelyek esetében kifizetetlenség okán még nem fizetett adót, a tevékenységet záró adóbevallásban kell a számlák adótartalmát fizetendô adóként szerepeltetnie. Akkor sem alkalmazható a különös szabály, ha az adóalany szünetelteti a tevékenységét. Ekkor azon teljesítések után, amelyek esetében kifizetetlenség miatt még nem fizetett adót, a tevékenység szünetelése okán benyújtott, soron kívüli adóbevallásban kell a számlák adótartalmát fizetendô adóként szerepeltetnie. Nem él az adóalany a pénzforgalmi elszámolás lehetôségével akkor sem, ha jogutód nélkül megszûnik ez nyilvánvaló. Ez esetben azon teljesítések után, amelyekkel kapcsolatban kifizetetlenség okán még nem fizetett adót, a tevékenységet záró adóbevallásban kell a számlák adótartalmát fizetendô adóként szerepeltetnie. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany áfatörvény szerinti jogállása olyan módon változik meg, hogy tôle adófizetés nem követelhetô (például a következô évre alanyi adómentességet választ), azon teljesítései után, amelyek esetében kifizetetlenség miatt nem fizetett adót, a jogállásának megváltozását megelôzô napon keletkezik adókötelezettsége. Adófizetési kötelezettség keletkezése a pénzforgalmi elszámolás esetében A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanynak az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után akkor keletkezik adófizetési kötelezettsége, amikor teljesítménye ellenértékét megkapja. Vagyis nem a számlára írt teljesítési idôpontot magában foglaló adómegállapítási idôszakban kell szerepeltetni a számla adótartalmát, hanem abban az idôpontban amikor a követelésként számon tartott ellenérték befolyik a pénztárába, vagy jóváírják a bankszámláján. Az ellenérték megfizetésének minôsül, ha engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás vagy bármilyen egyéb okból szûnik meg a követelés. Álláspontom szerint a jogalkotónak továbbra sem állt szándékában a behajthatatlan követelések esetében a fizetendô adót elengedni. Vagyis, ha a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany vevôjét felszámolják, mivel a követelést nem egyenlítette ki, akkor a behajthatatlanság megállapításakor a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik a kiegyenlítetlen számla adótartalma után. A pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó különös adómegállapítási szabály nem alkalmazható részletre értékesített termékek esetében [Áfa tv. 10. a)]. Ha a különös szabályt alkalmazó adóalany részletre értékesít terméket, úgy jár el, mint minden más adóalany, vagyis rendre a termék birtokba adásakor keletkezik az adófizetési kötelezettsége. Nem vonatkozik továbbá a különös szabály a közösségi adómentes termékértékesítésre sem. Ha az adóalany az Áfa tv a szerinti adómentes értékesítést végez, az értékesítés ellenértékét a számla kiállításának napját magában foglaló idôszakban szerepelteti a bevallásában, és az öszszesítô nyilatkozatában, de legkésôbb (ha a számlát nem állították ki) a teljesítést követô hó 15. napját magában foglaló adóelszámolási idôszakban. Nem alkalmazható a különös szabály akkor, ha az adóalany a következô adózási módok valamelyikét alkalmazza az adott értékesítésre: utazásszervezési szolgáltatásra, használt ingóságokra, mûalkotásokra, befektetési aranyra vonatkozó különös szabály. A tiltás nem azt jelenti, hogy a pénzforgalmi szabályt nem alkalmazhatják azon személyek, akik a felsorolt különös szabályok valamelyikét választották, hanem azt, hogy kizárólag arra az egyedi értékesítésre nem szabad alkalmazni, amely az említett különös szabályok alapján adózik. Az elôzôek alapján látható, hogy az adófizetési kötelezettség rendre a teljesítési idôpontot követôen keletkezik a különös szabályt alkalmazó adóalanynál, ha a teljesítési idôponthoz képest halasztott fizetésrôl van szó. Elôfordulhat azonban, hogy a különös

8 8 áfa&számlázás szabályt alkalmazó személynek korábban kell adót fizetnie, mint a teljesítési idôpont. Ez akkor lehetséges, amikor határozott idôszaki elszámolású ügylet esetében (ahol a teljesítési idôpont a fizetési határidô) a vevô korábban fizet a fizetési határidônél, így a teljesítési idôpontot megelôzôen kapja kézhez az ellenértéket az eladó, ennek következtében korábban keletkezik nála adókötelezettség, mint a teljesítési idôpont. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany nem egy összegben, hanem részletekben kapja meg teljesítésének ellenértékét, akkor az egyes részleteknél a részletek erejéig keletkezik adókötelezettsége. (Figyelemmel a korábban kivételként említett, a termék részletre történô értékesítésére, ahol a teljes érték után a birtokba adáskor kell adót fizetni!) A pénzforgalmi elszámolás megszûnése okán keletkezô adókötelezettség idôpontját az elôzô részben foglaltak tartalmazzák. Levonási jog gyakorlása a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany esetében A pénzforgalmi elszámolást gyakorló adóalany a beszerzései során számára felszámított adót olyan mértékben vonhatja le, amilyen mértékben megfizeti az ellenértéket. A levonási jog az ellenérték megfizetésekor, illetve részbeni megfizetésekor keletkezik. Nyilvánvaló, hogy az idôpontot követôen bármikor lehetséges elévülési idôben gyakorolni a levonási jogot. Részben megfizetett ellenérték esetében a részlet adótartalmát a visszafelé (felülrôl) számított adókulcs alkalmazásával lehet meghatározni. Megfizetésnek számít, ha a kötelezettség engedményezés, tartozásátvállalás vagy más módon szûnik meg. Amennyiben a pénzforgalmi adózást alkalmazó adóalany megszûnik, tevékenységét szünetelteti, felszámolás, végelszámolás alá kerül, vagy jogállása olyan módon változik meg, amelynek következtében adót nem vonhat le, a kifizetetlenség miatt le nem vont adót a záró, soron kívüli bevallásában, illetve a jogállásának megváltozását megelôzô napot tartalmazó adóelszámolási idôszakról benyújtott bevallásában igényelheti vissza vagy vonhatja le. Levonási jog pénzforgalmi elszámolású számla esetében az általános szabályok szerint adózó vevônél Az általános (nem pénzforgalmi) szabályok szerint adózó adóalany akkor gyakorolhatja adólevonási jogát a pénzforgalmi elszámolású számla esetében, amikor a számla ellenértékét megfizeti. Amennyiben egy adott elszámolási idôszakban csak részben fizeti ki az ellenértéket, az adólevonási jog is csak részben gyakorolható. Kifizetésnek számít a korábban említettek szerint minden olyan gazdasági aktus, amellyel a tartozás megszûnik. Elôfordulhat, hogy a vevô nem kíván olyan adóalannyal szerzôdni, aki a pénzforgalmi elszámolást választja, hiszen így a levonási jogot például egy 90 napos fizetési határidô esetében jóval késôbb gyakorolhatja, mint az általános esetben. Ha a vevô ragaszkodik az általános szabályok szerinti számlához, ez olyan módon teljesíthetô, hogy a pénzforgalmi utalást nem tüntetjük fel. Ennek hatására mind az adófizetési kötelezettség, mind a levonási jog a teljesítési idôpontban keletkezik. A probléma másik oldala, hogy e mulasztás esetén a számlát kiállító adóalany mulasztási bírsággal sújtható (de minek?). A számla kiállítása A pénzforgalmi szabályt alkalmazó adóalany a számláját ugyanolyan módon állítja ki, mint a többi adóalany (az eddig megszokott módon), azonban a számlán feltünteti, hogy a pénzforgalmi elszámolás szabályait alkalmazta, például pénzforgalmi elszámolású számla. A számlán a teljesítési idôpont feltüntetése az általános szabályok alapján szükséges, ugyanakkor megállapítható, hogy gyakorlati haszna nincs a feltüntetett idôpontnak az áfa-elszámolás tekintetében. Számviteli szempontok alapján az idôpont szükségese nem kérdôjelezhetô meg. Fontos, hogy amennyiben a számlán nincs utalás a pénzforgalmi elszámolásra, az adott számla áfa-tartalmát az általános szabályok szerint kell megállapítani. Ha a kiegyenlített vagy részben kiegyenlített pénzforgalmi elszámolású számlát módosítják vagy stornózzák, és ennek hatására az áthárított adó csökken, akkor a módosítás vagy a stornó hatását mind a számlakiállító, mind a - befogadó akkor veszi figyelembe, mikor az ellenértéket visszafizették. Ha a pénzforgalmi elszámolású számlát úgy módosították, hogy annak hatására az áthárított adó növekszik, a számla kiállítójának adókötelezettsége és a vevô adólevonási joga a korrigált adóösszeg esetében akkor keletkezik, amikor a vevô megfizeti a számlakorrekció értékét. Értelemszerûen a kiegyenlítetlen pénzforgalmi elszámolású számla csökkenô irányú módosítása nem eredményez bevallási korrekciót, hiszen annak adótartalmát még sem a vevônél, sem az eladónál nem vallották be a kifizetetlenség okán. Adóáthárítással nem járó ügyletek pénzforgalmi elszámolást választó adóalany esetében Azon ügyleteknél, ahol a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany olyan számlát állít ki, amelyen nem szerepel adó, az általános szabályok szerint kell a számla adóalapját a bevallásban feltüntetni. Közösségi adómentes értékesítés esetén a számla dátumát tartalmazó adóelszámolási idôszakban, egyéb adómentes ügylet és fordított adózású ügylet esetén a teljesítési idôpontot tartalmazó adóelszámolási idôszakban kell az ügyletet szerepeltetni. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany olyan számlát kap, amely után neki kell az adót fordított adózással megfizetni, szintén az általános szabályok szerint ját el. Közösségi termékbeszerzés esetén a számla dátuma szerinti idôszakban, az Áfa tv. 37. (1) bekezdése szerinti szolgáltatás esetében a teljesítési idôpontban, míg egyéb fordított adózású ügyletnél a számla kézhezvételekor, az ellenérték megfizetésekor vagy a teljesítést követô hónap 15. napján keletkezik adókötelezettség annak függvényében, hogy melyik a korábbi idôpont. Jelen írás a jogszabály elsô olvasata alapján készült, és elsôsorban azt a célt szolgálja, hogy az új adózási mód alapjait megismertesse az olvasóval. A jogszabály alkalmazási anomáliái (amelyek vélhetôen számos esetben fordulnak majd elô) az elsô olvasat során nem kerültek felszínre, illetve amelyek mégis, azok tárgyalása csak az érthetôség rovására lett volna lehetséges, így ezektôl eltekintettem. Vira Sándor (Saldo Zrt. igazgatóhelyettes)

9 A számlakibocsátó nem adóalany Az irányelv szerint tartalmilag feltétlenül hiteltelennek minôsül az a számla, amely nem adóalanytól származik. Az irányelv hivatkozik az Áfa tv. 5. (1) bekezdésére, amely a saját néven folytatott gazdasági tevékenyséáfa&számlázás 9 BONÁCZ ZSOLT ROVATA A fordított adózás speciális kérdései Tekintettel arra, hogy január 1-jétôl új törvény lépett hatályba, az adóhatóság kiadta a kiutalás elôtti áfa-ellenôrzések elvégzésének elôsegítésérôl szóló 7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelvet, amely a hatályát vesztett törvényhez kapcsolódó 7003/2002. (PK. 21.) PM irányelvet váltotta fel. Cikkünkben azt tárgyaljuk, miként kell alkalmazni a fordított adózás szabályait, ha a termék beszerzôje, a szolgáltatás igénybevevôje által befogadott számlát az adóhatóság az irányelvben foglaltak szerint fiktívnek minôsíti. Az alábbi ügyleteknél az áfát a termék beszerzôje, szolgáltatás igénybevevôje fizeti, feltéve, hogy a felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany ideértve az eva hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is, valamint egyik félnek sincs olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tôle adó fizetése ne lenne követelhetô: a) az Áfa tv. 10. d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; b) szolgáltatásnyújtásnak minôsülô olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bôvítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történô megszüntetését is irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bôvítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles, amelyrôl a szolgáltatás igénybevevôje elôzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának; c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerô kölcsönzése, kirendelése, illetôleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében; d) a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében; e) a 86. (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítô adóalany élt a 88. -ban említett választási jogával; f) az adós és hitelezô viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 ezer forintnak megfelelô pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha az értékesítô adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerôsen megállapító eljárás hatálya alatt áll; h) üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékû jog (kibocsátási egység) átruházása; i) a 6/A számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében. Amennyiben az adós és hitelezô viszonylatában ingatlanértékesítésre kerül sor, valamint felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerôsen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany tárgyi eszköznek minôsülô ingatlant értékesít, a fordított adózás szabályait akkor kell alkalmazni, ha az értékesítô az adókötelessé tételt választotta. Az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a többi érintett féltôl, hogy a következôkkel kapcsolatban nyilatkozzon, továbbá az adóhatóság honlapján információkat szerezhet az alábbiakra vonatkozóan: a másik fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany-e ideértve az eva hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is, a másik félnek nincs-e olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tôle adó fizetése ne lenne követelhetô, továbbá ingatlanértékesítés esetén az értékesítô adóalany élt-e és milyen terjedelemben az adókötelessé tétel választásának lehetôségével. Az állami adóhatóság az adózót terhelô adókötelezettség jogszerû teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerû igénybevételéhez a honlapján eddig is közzétett adatok körét kibôvítette a fordított adózás alkalmazásához kapcsolódó információkkal is. Ennek alapján az adóhatóság folyamatosan közzéteszi az adókötelessé tétel idôpontjának megadásával, ha az áfa-alanynak minôsülô adózó (ideértve a csoportos áfa-alanyt is) az Áfa tv. 88. (1) bekezdése alapján az adómentes ingatlanértékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta. Az Áfa tv ának alkalmazáshoz nem szükséges az adóalanyok ingatlan bérbeadással összefüggôen tett választásra vonatkozó nyilatkozata, de ez az információ a gazdasági kapcsolatok során az érintetteknek hasznos információ lehet. Az ingatlanértékesítéssel, bérbeadással összefüggô adókötelessé tétel választására vonatkozó adatok lekérdezésére az Adatbázisok/Adatbázislekérdezések/Adóalanyok listái/áfaalanyok útvonalon van lehetôség. Az ingatlannal összefüggô adókötelessé tétel választására vonatkozóan adat csak akkor jelenik meg az egyes áfaalanyok lekérdezése során, amennyiben ilyen irányú választást az adóalany az adóhatóságnak bejelentett. Az Áfa tv január 1-jétôl hatályba lépett rendelkezéseit figyelembe véve az adóhatóság kiadta a kiutalás elôtti áfa-ellenôrzések elvégzésének elôsegítésérôl szóló 7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelvet (a továbbiakban: irányelv). Az adóhatóság az irányelv kibocsátásával kettôs célt kívánt elérni: egyrészt a kiutalás elôtti áfa-ellenôrzések preventív hatásainak erôsítését, másrészt annak megakadályozását, hogy a kiutalás elôtti ellenôrzések indokolatlanul ne akadályozzák a vállalkozások folyamatos gazdasági tevékenységét. Az irányelv III. részének 2. pontja foglalkozik a fiktív számla fogalmával és eseteivel. Nézzük most meg ezeket az eseteket!

10 10 áfa&számlázás get írja elô az adóalanyiság feltételeként. Az irányelv hivatkozik arra, hogy a számlakibocsátóként feltüntetett társaság adóalanyisága tehát a Gt. szabályai és a cégbírósági nyilvántartás adatai alapján bírálható el. A Gt. 15. (1) bekezdése alapján a gazdasági társaság elôtársaságként mûködhet a társasági szerzôdés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a cégbíróság jogerôs bejegyzése napjáig. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez köti, e tevékenységet a gazdasági társaság csak engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Az irányelv értelmében nem minôsül adóalanynak a számlakibocsátó különösen az alábbi esetekben: a) A magát gazdasági társaságként feltüntetô számlakibocsátó a Cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, továbbá attól az idôponttól kezdôdôen, hogy a bejegyzési kérelmét jogerôsen elutasították, a cégeljárást jogerôs végzéssel megszüntették [Gt. 16. (3)]. Ezekben az esetekben ugyanis a társaság (elôtársaság) az errôl való tudomásszerzést követôen saját nevében nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket, illetve köteles mûködését haladéktalanul megszüntetni. A cégbejegyzési eljárás idôtartama alatt a Gt. 16. (1) bekezdése szerint a társaság a saját nevében kötelezettségeket vállalhat, gazdasági tevékenységet folytathat, tehát az adóalanyiság a társasági szerzôdés kelte és a bejegyzést elutasító végzés jogerôre emelkedésének idôpontja között fennáll. A társaság ezen idôszakban kibocsátott számláján feltüntetett elôzetesen felszámított adó a törvényben foglalt egyéb feltételek fennállása esetén levonható, amennyiben a gazdasági esemény teljesítése megtörtént. b) A céget a Cégbíróság a cégjegyzékbôl jogerôsen törölte. A gazdasági társaság a cégjegyzékbôl való jogerôs törlést követôen nem minôsül létezô jogalanynak, így adóalanynak sem. Ezekben az esetekben fogalmilag is hiányzik a saját név alatt folytatott gazdasági tevékenység feltétele. c) Az Art. 24/A -ában szabályozott esetekben és eljárás szerint a számlakibocsátóként feltüntetett adózó adószámát a felfüggesztést követôen az adóhatóság jogerôs határozattal törölte. A felfüggesztést elrendelô, valamint az azt megszüntetô határozatot, illetve az adószám törlését elrendelô határozatot az Art. 54. (5) bekezdés b) c) pontjaiban foglaltak alapján az adóhatóság honlapján is közzéteszi. d) A számlakibocsátóként feltüntetett cég fiktív, mert cégbejegyzésére hamis vagy lopott okiratok alapján került sor. Ez esetben a társasági szerzôdés semmis és a bûncselekmény következményeképpen bejegyzett társaság számlája a kiállítás idôpontjától függetlenül, fiktívnek minôsül. e) Természetes személy saját nevében folytatott gazdasági tevékenysége alapján adóalanynak akkor minôsül, ha eleget tett a vonatkozó törvényi kötelezettségnek. Az Art. 16. (1) és (2) bekezdés szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkezô adózó folytathat, illetve az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az adóhatóságnál bejelentkezni. Nem minôsül hiteles dokumentumnak tehát adólevonásra sem jogosít a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minôség közlésével áthárított adót tüntetnek fel. A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív Az irányelv szerint a gazdasági esemény vonatkozásában az értékesítés tárgyát képezô termék, szolgáltatás teljesítését igazoló tények, körülmények, bizonylatok (készlet-nyilvántar- Extra szolgáltatások elôfizetôinknek Ingyenes es tanácsadó szolgáltatás: Szerkesztôségünk szakértôink közremûködésével 7 munkanapon belül válaszol adózási-számviteli kérdésére. (A kérdés terjedelme maximum 1000 karakter lehet szóközökkel együtt.) Szakmai kérdését a következô címre juttathatja el: VEZINFÓ-KLUB online hírlevél: Szakmai cikkekkel, amelyek a szaktájékoztató írásaihoz képest rövidebb, célirányosabb tartalmak, és a gyakoribb megjelenés miatt hatékonyan lefedik az újság egy-egy száma között eltelt idôszak számviteli, adózási, jogi változásait. Kedvezmények: 30 40% kedvezmény a kiadó nyomtatott és elektronikus szakkönyveibôl, 20% kedvezmény szakmai elôadásaink részvételi díjából. JÖN! Hamarosan elkészül a szaktájékoztató önálló honlapja, ahol kedvére böngészhet a korábbi tartalmakból cikkekre, szerzôkre, témákra, idôszakra szûrve.

11 áfa&számlázás 11 tások, leltárak, szállítás, tárolás, továbbértékesítés vagy vállalkozási célú felhasználás bizonylatai stb.) alapján állapítható meg, hogy a számlában feltüntetett teljesítés a valóságban megtörtént, megtalálható és bizonyítható, vagy sem. Az irányelv alapján a gazdasági esemény fiktív különösen akkor, ha: a) A számlán szereplô felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény [Áfa tv ]. A tartalmi helytállóság egyik követelménye, hogy a gazdasági esemény ténylegesen a számlában feltüntetett személyek között menjen végbe. b) Az irányelv alapján jellemzôen a fiktív ügyletek körébe sorolható, amikor az ún. értékesítési láncolat esetében a gazdasági láncolatban szereplô árualap eredete nem lelhetô fel, valamint ha a szállítási, illetve tárolási, raktározási kapacitás, a valós mûködéshez nélkülözhetetlen likvid pénzeszköz hiánya miatt megállapítható, hogy az adózó a tisztázatlan eredetû, nagy volumenû árut az általa megnevezett szállítóitól nem szerezhette be, melybôl következôen az esetleges továbbértékesítés(ek) ténye sem igazolt. c) A felek között létrejött szerzôdés semmis, színlelt szerzôdés, jogszabályba ütközô megállapodás. d) A valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással. A számlán szereplô gazdasági eseményhez képest a valóságban más esemény jött létre. Az irányelv leszögezi, hogy kizárólag hiteles számla szerinti gazdasági esemény adhat alapot az adólevonási jog gyakorlására, így a számlán feltüntetett valótlan ellenérték is tartalmi hiteltelenséget eredményezhet, a hiteltelen számla hitelességét a számla esetleges kijavításával sem lehet orvosolni. A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre Az irányelv felhozza azt az eset is, amikor a megtörtént gazdasági eseményrôl kiállított számlában feltüntetett egyébként adóalanynak minôsülô számlakibocsátó bizonyítottan nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével. Az irányelv alapján ebben az esetben a számlát olyan ismeretlen személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerzôdést, tehát hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység megléte. Az irányelv szerint fiktív számla alapján akkor sem gyakorolható levonási jog, ha utóbb ismertté válik, hogy a számlán feltüntetett gazdasági esemény ténylegesen kik között ment végbe. Az irányelv kizárja a számla hitelességének annak javításával való helyreállítását. Ennek következtében tételesen kimondja, hogy a fiktív számlás ügyekben az érintett bizonylatok tekintetében sem a javítás, sem a helyesbítés nem lehetséges, ezért ilyen számlára adólevonási jog nem alapítható. Az irányelv alapján nem tekinthetô fiktívnek a számla abban az esetben, ha a vizsgálat megállapítása szerint a gazdasági esemény megtörtént, de a számlában feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg (pl. mennyiségi eltérés). Az irányelv leszögezi: hibás adattartalmú számla, attól függôen, hogy a korrekció érinti-e az adó alapját, helyesbítéssel vagy kijavítással orvosolható, továbbá nem lehet automatikusan az adólevonás jogosulatlanságát megállapítani, hanem fel kell hívni a számlabefogadó adózót a számla hibájának korrigálására. A következôkben azt tekintem át, hogy az irányelvben említett fiktívszámla-alesetek adóhatósági megállapítása esetén a fordított adózással kapcsolatos szabályok milyen módon érvényesülnek. Az irányelv fiktívszámla-esetei és a fordított adózás Amennyiben a számlán feltüntetett kibocsátó az irányelvben foglaltak alapján nem tekinthetô adóalanynak, az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepel az adóalanyok között. Ennek következtében a fordított adózás alkalmazásához nélkülözhetetlen feltétel nem áll elô, amely szerint az Áfa tv (1) bekezdésében felsorolt ügyletben részt vevô felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany ideértve az eva hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is. Ebbôl adódóan az ügyletre nem lehet irányadó a fordított adózás; az ügyletet ténylegesen teljesítô személy az egyenes adózás szabályai szerint kötelezett az adófizetésre, még akkor is, ha a teljesített ügylet egyébként az Áfa tv (1) bekezdése alá sorolható. A számla befogadója nem kötelezhetô adófizetésre, amely folytán adólevonási joga sem keletkezhet. Abban az esetben, ha a számla befogadója ugyanazon bevallás keretében a fizetendô adót, és az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történô kizárólagos használat folytán ezzel egyezô összegû levonható adót is elszámolt, s az adóhatóság a vizsgálat során feltárja, hogy a számlakibocsátó az irányelv szerint nem minôsíthetô adóalanynak, akkor a fizetendô és a levonható adót egyaránt csökkentenie kell, de ebbôl a számlabefogadó terhére, illetve javára nem jelentkezhet adókülönbözet. Az Áfa tv (1) bekezdésében felsorolt ténylegesen megvalósult gazdasági eseményekrôl kibocsátott, áthárított adót nem tartalmazó számla befogadása az adózók szempontjából még akkor sem jár adókockázattal feltéve, hogy a fizetendô és a levonható adó ugyanazon bevallásban került elszámolásra, ha az adóhatóság az irányelv szerint a kibocsátó adóalanyiságának hiányát állapítja meg. Ugyanis az adóhatóság erre alapozva terhére adókülönbözetet nem írhat elô, valamint a számla tényleges kibocsátója részére nem fizetett meg áfa címén pénzösszeget, amelynek levonhatóságát az adóhatóság vélhetôen elutasítaná. Abban az esetben, ha a számlabefogadó kizárólag, illetve részben adólevonásra nem jogosító gazdasági tevékenységéhez hasznosította a számlán feltüntetett ténylegesen megvalósult termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, akkor érdekében áll, hogy az ellenôrzés tárgyát képezze az is, miszerint a számlakibocsátó nyilvántartott adóalanynak tekinthetô-e. Az irányelv természetes személy adóalanyiságára vonatkozó pontja (lásd A számlakibocsátó nem adóalany alcím alatti e) pontot) ellentétes a 2006/112/EK rendeletben foglaltakkal. Az Európai Bíróság a C 324/11. számú ügyben hozott ítéletében amely a Legfelsôbb Bíróság megkere-

12 12 áfa&számlázás sésére elôzetes döntéshozatali eljárásban született egyértelmûen leszögezte, hogy az a magánszemély is adóalanynak tekinthetô, aki ténylegesen gazdasági tevékenységet végzett, de a számlakibocsátás idôpontjában nem szerepelt az egyéni vállalkozók nyilvántartásában. Ezáltal adólevonásra jogosít az a számla, amelynél az azt kibocsátó természetes személy egyéni vállalkozói igazolványát a szolgáltatások nyújtását vagy a vonatkozó számla kibocsátását megelôzôen visszavonták, feltéve, hogy a számla az irányelv 226. cikkében megkövetelt valamennyi különösen a hivatkozott számlákat kiállító személy és a nyújtott szolgáltatások jellegének meghatározásához szükséges adatot tartalmazza. Az ítélet alapján adólevonásra jogosít az a számla is, amelyet az egyéni vállalkozók nyilvántartásából törölt természetes személy bocsátott ki az általa teljesített termékértékesítésrôl, szolgáltatásnyújtásról, feltéve, hogy a számla az irányelv 226. cikkében megkövetelt valamennyi adatot magában foglalja. Az Európai Bíróság ítélete az elôzôekben leírtak vonatkozásában nem releváns, mivel a természetes személy nem tekinthetô az adóhatóság által nyilvántartott adóalanynak. Abban az esetben, ha a számlán feltüntetett az Áfa tv (1) bekezdésében említett gazdasági esemény egyáltalán nem valósult meg, a számla befogadója nyilvánvalóan nem lehet kötelezett adófizetésre, és adólevonási jog sem illeti meg. Elôfordulhat az az eset, hogy a számlán feltüntetett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem sorolható az Áfa tv (1) bekezdésében felsoroltak közé, de a felek között ténylegesen valamely az Áfa tv (1) bekezdésében említett gazdasági esemény valósult meg. Ekkor a számla befogadója adófizetésre kötelezett, feltéve, hogy az Áfa tv a alá sorolható ügyletet ténylegesen teljesítô a számlát más tartalommal kibocsátó személy nyilvántartott adóalany. A számlabefogadó adólevonáshoz fûzôdô jogára nem hat ki, hogy a számlán nem a felek között ténylegesen megtörtént gazdasági esemény szerepel. Az Áfa tv (1) bekezdés bb) alpontja alapján fordított adózás esetén az adólevonási jog tárgyi feltétele az adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetôleg ha a fizetendô adó megállapításakor számla nem áll rendelkezésére mindazon okiratok, amelyek a fizetendô adó összegszerû megállapításához szükségesek. Tekintettel arra, hogy a felhozott esetben a számla nem a ténylegesen megtörtént ügyletet tartalmazza, nem tekinthetô az ügylet teljesítését tanúsító számlának. Ennek következtében az adólevonási jogot alátámaszthatják mindazon egyéb iratok, dokumentumok is, amelyek alapján a fizetendô adó összege meghatározható. Egyébként az Európai Bíróság több ítéletében is leszögezte, hogy fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet esetében a fizetendô adó elszámolása teremti meg az adólevonás jogát, amely adminisztratív módon nem korlátozható. Az irányelv szerint a fiktív számla harmadik típusa az, amikor a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre. Tegyük fel, hogy a számlán feltüntetett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás besorolható az Áfa tv (1) bekezdésében felsoroltak közé, de azt ténylegesen nem a számlán feltüntetett kibocsátó teljesítette. Ebben az esetben azt kell tisztázni, hogy a számlán feltüntetett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást amely szerepel az Áfa tv (1) bekezdésében felsoroltak között ténylegesen ki teljesítette. Amennyiben a ténylegesen teljesítô személy nem nyilvántartott adóalany, a fordított adózás alkalmazásának nélkülözhetetlen feltétele nem áll elô, amely szerint az Áfa tv (1) bekezdésében felsorolt ügyletben részt vevô felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany ideértve az eva hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is. Ebbôl adódóan az ügyletre nem lehet irányadó a fordított adózás; az ügyletet ténylegesen teljesítô személy az egyenes adózás szabályai szerint kötelezett az adófizetésre, még akkor is, ha a teljesített ügylet egyébként az Áfa tv (1) bekezdése alá sorolható. Ennek megfelelôen a számla befogadója nem kötelezhetô adófizetésre, amely miatt adólevonási joga sem keletkezhet. Abban az esetben, ha az ügyletet ténylegesen teljesítô személy nyilvántartott adóalany, a fordított adózás szabályai az irányadóak, tehát adófizetésre a termék beszerzôje, a szolgáltatás igénybevevôje kötelezett, függetlenül attól, hogy a számlán kibocsátóként más személy szerepel. Az Áfa tv (1) bekezdés bb) alpont alapján fordított adózás esetén az adólevonási jog tárgyi feltétele az adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetôleg ha a fizetendô adó megállapításakor számla nem áll rendelkezésére mindazon okiratok, amelyek a fizetendô adó összegszerû megállapításához szükségesek. A felhozott esetben a számla a ténylegesen megtörtént ügyletet tartalmazza, ezért az ügylet teljesítését tanúsító számlának minôsíthetô, függetlenül attól, hogy azon kiállítóként nem a ténylegesen teljesítô személy került feltüntetésre. Erre az esetre is vonatkoztathatók az Európai Bíróság azon ítéletei, amelyek szerint fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet esetében a fizetendô adó elszámolása teremti meg az adólevonás jogát, amelyet adminisztratív módon nem lehet korlátozni. Bonácz Zsolt Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerzôk, szerkesztôk: Bonácz Zsolt, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Sike Olga, Vadász Iván, Vira Sándor Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN Minden jog fenntartva! Az Áfa&Számlázás szaktájékoztató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, többszörözése, fordítása, közreadása és publikációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával megengedett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenôrizzük; a megjelenés idôpontjában meglévô köteles gondosságunk ellenére átvett téves értesülésekért felelôsséget nem vállalunk.

Belföldi áfa összesítő jelentés

Belföldi áfa összesítő jelentés Belföldi áfa összesítő jelentés Készítette: Balogh Szabolcs NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatása Kiutalás Előtti Ellenőrzési osztály 2. A belföldi áfa összesítő jelentésre vonatkozó jogszabályi háttér: Az

Részletesebben

Az általános forgalmi adó törvény módosítása 2013.

Az általános forgalmi adó törvény módosítása 2013. Az általános forgalmi adó törvény módosítása 2013. Értelmező rendelkezések 259. Új fogalmak: adattartalom sértetlensége elektronikus számla eredet hitelesége üzletág 13-01-28 2 A papír és elektronikus

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA

Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA 2013. július 1. 1 Általános Forgalmi Adó Forgalom Eladás ( fizetendő ) Beszerzés (levonható ) 2 Ingatlan fogalmak Új Építési telek Régi Beépítetlen telek 3 Bary-

Részletesebben

Várható változások 2012

Várható változások 2012 Áfa 2012. Közhatalmi tevékenység fogalma 2011. 12. 31-ig: feltétel az, hogy a tevékenység során az államigazgatási jogkörben okozott kár szabályai alkalmazandók legyenek 2012-től ez a kitétel megszűnik

Részletesebben

2012.12.14. ÁFA PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS ADÓVÁLTOZÁSOK - 2013 ÁFA, ART, IPA EGYÉB VÁLTOZÁSOK PÉNZFORGALMI ÁFA PÉNZFORGALMI ÁFA PÉNZFORGALMI ÁFA

2012.12.14. ÁFA PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS ADÓVÁLTOZÁSOK - 2013 ÁFA, ART, IPA EGYÉB VÁLTOZÁSOK PÉNZFORGALMI ÁFA PÉNZFORGALMI ÁFA PÉNZFORGALMI ÁFA ÁFA ADÓVÁLTOZÁSOK - 2013 ÁFA, ART, IPA 2012. december 13. PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS ÁFA. XIII/A. FEJEZET alapján EGYÉB VÁLTOZÁSOK 2012 Bilance Kft. 2012 Moore Stephens Wagner Kft. www.bilance.hu www.moorestephens.co.hu

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA II. [Áfa tv. 58. (1) bek., Mód. tv.* 10. ] FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA II. [Áfa tv. 58. (1) bek., Mód. tv.* 10. ] FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Áfa szakmai nap Változások 2015. E-számlázás Közösségi áfa Bírósági ítéletek - Gyakorlat 2015. március 24. Előadó: 10 00-11 00 Sike Olga főosztályvezető helyettes, NAV FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től 1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

Palotai Kinga. Általános forgalmi adó változások 2013

Palotai Kinga. Általános forgalmi adó változások 2013 Palotai Kinga Általános forgalmi adó változások 2013 ÁFA VÁLTOZÁSOK OKOK, CÉLOK Jogharmonizáció különös tekintettel: számlázás Adópolitikai célok: Adócsalás elleni küzdelem összesítő jelentés, fordított

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

A változásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések

A változásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések Tájékoztató a 2015. január 1-jétől a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatokra (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testekre vonatkozó 5%-os adómérték alkalmazásáról Az egyes adótörvények és

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

1365 2013. évi Áfa bevallás, január 1-től

1365 2013. évi Áfa bevallás, január 1-től 1365 2013. évi Áfa bevallás, január 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról 2012.06.28. Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (Áfa tv. 142. (1) bekezdés i) pont, 142. (8) bekezdés, Art. 31/A. ) A

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Áfa változások 2013. Dr. Gróf Gabriella

Áfa változások 2013. Dr. Gróf Gabriella 2013 Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CXLVI. törvény (pénzforgalmi elszámolás) Hatály: 2012. október 16. 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2013. április 1. 2013. július 1. Köztestület jogszabályon

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

2013. Az általános forgalmi adó törvény módosítása

2013. Az általános forgalmi adó törvény módosítása Az általános forgalmi adó törvény módosítása 2013. Ideiglenesen más tagállamba történő kivitel 12. Abban az esetben sem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás, ha a

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Évközi változások Ingyenes átadások és adomány

Évközi változások Ingyenes átadások és adomány Áfa 2010-2011. 1 Évközi változások Ingyenes átadások és adomány Ingyenes átadás: a) Az adó levonható és nincs áfa-fizetés: Vállalkozási célú kisértékű termék Áruminta Adomány (feltéve, ha a beszerzéskor

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 2013.10.02.

ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 2013.10.02. Az üzletág átruházás nem jár áfa fizetési kötelezettséggel. Üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A HATÁROZOTT IDŐSZAKI ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK SZÁMLÁZÁSÁNAK 2015. JÚLIUS 01-TŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A HATÁROZOTT IDŐSZAKI ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK SZÁMLÁZÁSÁNAK 2015. JÚLIUS 01-TŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSÁRÓL BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: konyvvizsgalat@barama.hu Honlap: www.barama.hu TÁJÉKOZTATÓ A HATÁROZOTT IDŐSZAKI

Részletesebben

Adóalanyiság. Az új Áfa törvény. Ingatlanok sorozat jellegű értékesítése. Ingatlanok sorozat jellegű értékesítése

Adóalanyiság. Az új Áfa törvény. Ingatlanok sorozat jellegű értékesítése. Ingatlanok sorozat jellegű értékesítése Adóalanyiság Az új Áfa törvény Az áfa alanyiság akkor jön létre, ha valaki gazdasági tevékenységet végez. Gazdasági tevékenység: Előadó: dr. Teszéri-Rácz Ildikó adójogi szakjogász üzletszerű a tevékenység

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Tájékoztató az adatexporttal összefüggésben felmerült egyes kérdésekről [23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 11/A. -a és 2-3.

Tájékoztató az adatexporttal összefüggésben felmerült egyes kérdésekről [23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 11/A. -a és 2-3. Tájékoztató az adatexporttal összefüggésben felmerült egyes kérdésekről [23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 11/A. -a és 2-3. mellékletei] A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

A fordított adózás 2015. január elsejétől egyes acélipari termékekre is kiterjed (Áfa tv. 142. (1) bekezdés j) pontja és 6/B.

A fordított adózás 2015. január elsejétől egyes acélipari termékekre is kiterjed (Áfa tv. 142. (1) bekezdés j) pontja és 6/B. A fordított adózás 2015. január elsejétől egyes acélipari termékekre is kiterjed (Áfa tv. 142. (1) bekezdés j) pontja és 6/B. számú melléklete) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014.

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

ÁFA tv. változások 2014

ÁFA tv. változások 2014 ÁFA tv. változások 2014 Áfa tv. 58.. Főszabály [58. (1)]: Ha a felek időszakonként, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítési időpont az érintett időszak utolsó napja. Kivétel

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

ÁFA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI

ÁFA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI ÁFA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI 2012. december 13. 1 Titre de la présentation TELJESÍTÉSI HELY KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK BÉRBEADÁSAKOR Adóalany részére történő bérbeadás Nem adóalany részére történő bérbeadás Hosszú

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Évközi változások Ingyenes átadások és adomány

Évközi változások Ingyenes átadások és adomány Áfa 2010-2011. 1 Évközi változások Ingyenes átadások és adomány Ingyenes átadás: a) Az adó levonható és nincs áfa-fizetés: Vállalkozási célú kisértékű termék Áruminta Adomány (feltéve, ha a beszerzéskor

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Általános forgalmi adó törvény 2013. évközi és 2014. évi változásai. Csehné Telek Klára

Általános forgalmi adó törvény 2013. évközi és 2014. évi változásai. Csehné Telek Klára Általános forgalmi adó törvény 2013. évközi és 2014. évi változásai Csehné Telek Klára Az Áfa tv. 2013. évközi változásai 2013.04.21-től hatályos Ingatlanok használatbavételi engedélyének változása. Engedély

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től A szolgáltatásnyújtások teljesítési helye Általános szabály (tv.37. ) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások estén: a teljesítési hely ahol A szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett

Részletesebben

1065 2010. évi Áfa bevallás, január 1-től

1065 2010. évi Áfa bevallás, január 1-től 1065 2010. évi Áfa bevallás, január 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _- ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2013. január 1-től Közösségen belüli termékmozgatás Nem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás,

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Ingatlan építéséhez rendelt konténeres szállítás, ill. az asztalos ajtójavító munkája fordított áfás-e 2008.05.01 után?

Ingatlan építéséhez rendelt konténeres szállítás, ill. az asztalos ajtójavító munkája fordított áfás-e 2008.05.01 után? Ingatlan építéséhez rendelt konténeres szállítás, ill. az asztalos ajtójavító munkája fordított áfás-e 2008.05.01 után? Eredeti címe: Fordított áfa szolgáltatás esetén Beküldte: Dianee, 17:12, 06/04/08

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

ÁFA kulcs változás. 2012. január 1-től

ÁFA kulcs változás. 2012. január 1-től ÁFA kulcs változás 2012. január 1-től 2011. évi CLVI. törvény 112-133. Tartalom: 1. Főszabály 2. Külön szabály az 58. esetében 3. Előleg részteljesítés végszámla készítette: Vadász Iván Budapest, 2012.

Részletesebben

Általános forgalmi adó. Feladatok

Általános forgalmi adó. Feladatok Általános forgalmi adó Feladatok Általános forgalmi adó 1. Adóköteles teljesítés Adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén Adólevonási jog illeti meg az adóalanyt A kulcsok mértéke Általános/normál

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT ESZKÖZÖK ÁFA JOGI MEGÍTÉLÉSE

KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT ESZKÖZÖK ÁFA JOGI MEGÍTÉLÉSE APEH Közép-dunántúli Regionális Fıigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Fıosztály Tájékoztatási és Koordinációs Osztály Név: KNOW-HOW AUDIT Kft Cím: 2800 Tatabánya Ifjúmunkás út 23. fsz/2.

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZABADFORGALOM SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ - ÁFA KISZABÁS NÉLKÜLI - VÁMKEZELÉS FOLYAMATÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A SZABADFORGALOM SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ - ÁFA KISZABÁS NÉLKÜLI - VÁMKEZELÉS FOLYAMATÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A SZABADFORGALOM SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ - ÁFA KISZABÁS NÉLKÜLI - VÁMKEZELÉS FOLYAMATÁRÓL A közösségi vámjogszabályok a szabad forgalom számára történő vámkezelések esetén közvetlen illetve közvetett

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence Kedves Ügyfelünk! Az év vége közeledtével a társaságoknál újra felmerül a feltöltési kötelezettség, vagyis az, hogy bizonyos adónemeknél december 20-ig az addig befizetett adóelőlegeket ki kell egészíteni

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL Budapest, 2008 Szerzők: Dr. Farkas Alexandra Dr. Kovács Tamás Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna Nagyné Véber Györgyi Dr. Rónai Gábor Száraz Tünde Varga Zoltán

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz

Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz Tartalom 1 Pénzforgalmi ÁFA... 2 1.1 Pénzforgalmi ÁFA választásának beállítása...

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2001. (XI.20.), 9/2004. (IV.20.), 21/2004. (XII. 07.) 7/2005. (IV.05.) és 16/2007. (XI.27.) rendeletével módosított 5/1999. (VI.29.) számú rendelet

Részletesebben