Online pénztárgép Pénzváltók

Átírás

1 VIII. évfolyam 2. szám, február A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja TARTALOM 3 Bonácz Zsolt A különbözet szerinti adózás módszerei A két módszer A saját vállalkozásban végzett beruházás fogalma Az adólevonási jog gyakorlása a beruházás időszakában Bizonylatolás 7 Dr. Csátaljay Zsuzsanna Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2017-es változásai (2. rész) A termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő adószámának feltüntetése az áthárított adót tartalmazó számlán január 1-jétől Adatszolgáltatás számlázás online bekötése a NAV-hoz A belföldi áfaösszesítő jelentés értékhatárának csökkenése Belföldi és nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása Online pénztárgép Pénzváltók 16 Vira Sándor A szabad forgalomba nem helyezett termék értékesítése adómentes 17 Rácz Gábor Az online pénztárgéphasználatra kötelezettek körének 2017-es bővítése pénzváltók A pénzváltók működési struktúrája, a tevékenység végzésére vonatkozó szabályozás A pénzváltók díjazásának bizonylatolása Az online pénztárgép használata Nyugta helyett számla

2 KIEMELT KÉPZÉS ÁFA + SZÁMLÁZÁS 2017 Belföldi + Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása Id pont: március , Helyszín: MOHA Ház ap G a út ) E adó: Dr. Csátaljay Zsuzsanna Ft t * ét va bb tv v t vé a f Jelentkezés a kiadó weboldalán: www v h További szakmai napok a Vezinfónál Kreditpontok!

3 BONÁCZ ZSOLT ROVATA A KÜLÖNBÖZET SZERINTI ADÓZÁS MÓDSZEREI A viszonteladónak a különbözet szerinti adózás szabályait kötelező alkalmazni, ha az áfatörvényben foglalt tényállás fennáll. Tehát a különbözet szerinti adózás az általános, s nem a sajátos szabály. Az adózónak azonban jogában áll az általános szabályok szerinti adózást választani, ha döntését az adóhatóságnál előzetesen bejelenti, amelytől a választás évét követő második naptári év végéig nem térhet el. Amennyiben újabb bejelentést nem tesz, akkor az általános szabályok szerinti adózás választása két évvel meghosszabbodik. Műalkotás alatt az áfatörvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8. számú melléklet I. részében felsorolt termékeket kell érteni. Gyűjteménydarabnak az Áfa tv. 8. számú melléklet II. részében felsorolt termékeket kell teki nteni. Régiségek az Áfa tv. 8. számú melléklet III. részében felsorolt termékek. Kizárólag olyan használt in góság értékesítése során lehet alkalmazni a különbözet szerinti adózás szabályait, amely beszerzéskori állapotában, illetve kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában eredeti rendeltetésének megfelelően használható. nyil ván tartásbavétel e helye szerinti tagállamának azon jog a vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv (2006/112/EK irányelv) cikkei nek, feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz; d) olyan adóalany, aki (amely) az értékesítésre a különbözet szerinti adózást alkalmazta, vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítésére ilyen minőségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv cikkeinek. Tipp A viszonteladó az általa importált használt ingóság továbbértékesítésénél nem alkalmazhatja a különbözet szerinti adózást. Új közlekedési eszköz (Áfa tv pont) értékesítésére akkor sem lehet alkalmazni a különbözet szerinti adózás szabályait, ha a következőkben említett adózási feltételek fennállnak. Az Áfa tv. XVI. fejezete használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében az eladó számára az adó alapjának megállapítására kötelezően alkalmazandó szabályokat állapít meg, ha a beszerzés eleve továbbértékesítési céllal történt (azaz saját célú használat, hasznosítás nem történt a beszerzés és az értékesítés között), valamint a beszerzés az alábbi személyektől történt: a) nem adóalany személy, szervezet; b) olyan adóalany, akinek (amelynek) értékesítése az Áfa tv a szerint mentes volt az adó alól; c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minőségében a Közösség Tipp Alanyi adómentes belföldi adóalanytól beszerzett, nem tárgyi eszköznek minősülő termék továbbértékesítésénél akkor lehet a különbö zet szerinti adózás szabályait alkalmazni, ha az elad ó az Áfa tv a szerinti adómentesség alkalmazása folytán nem számított fel áfát. Alanyi adómentes más tagállambeli adóalanytól beszerzett, nem tárgyi eszköznek minősülő termék továbbértékesítésénél akkor lehet a különbözet szerinti adózás szabályait alkalmazni, ha az eladó saját tagállamának joga szerinti (magyar Áfa tv ában foglaltakkal azonos jogcímen fennálló) adómentesség alkalmazása folytán nem számított fel áfát. Az alábbi esetekben a különbözet szerinti adózást a viszonteladó saját döntése alapján, az adóhatóságnál tett előzetes bejelentése alapján alkalmazhatja: a) általa importált műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség esetében, ÁFA & SZÁMLÁZÁS 3

4 b) műalkotás annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzés esetében, azzal, hogy ettől a választás évét követő második naptári év végéig nem térhet el, ha újabb bejelentést nem tesz, akkor az általános szabályok szerinti adózás választása ugyanezzel az időtartammal meghosszabbodik. A különbözet szerinti adózás lényege, hogy a viszonteladó az értékesítés során elért árrésben foglalt adó erejéig kötelezett adófizetésre. Az értékesítésről kizárólag olyan számlát bocsáthat ki, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz. A két módszer Az Áfa tv. az adómegállapítás két módszerét ismeri, a globálist és az egyedi nyilvántartáson alapulót, azzal, hogy a fő szabály az utóbbi. Globális nyilvántartás esetén az árrés az adott adómegállapítási időszakban értékesített termékek együttes vételárának, illetve a beszerzett termékek együttes beszerzési értékének különbözete. Globális nyilvántartásnál negatív árrés esetén az adóalapot nullának kell tekinteni. A globális nyilvántartás szabályait nem lehet alkalmazni annál a terméknél, amelynek egyedi beszerzési értéke meghaladta az forintot, valamint beszerzési értéktől függetlenül akkor sem, ha a viszonteladó a különbözet szerinti adózást saját döntése alapján alkalmazza (lásd az előző tippet). A globális nyilvántartás választását előzetesen kell bejelenteni az adóhatóságnál, amelytől a választás évét követő naptári év végéig nem lehet eltér ni. Amennyiben az adózó újabb bejelentést nem tesz, akkor a globális nyilvántartás szerinti adózás vá lasztása ugyanezzel az időtartammal meghosszabbodik. Egyedi nyilvántartás esetén az árrés az értékesített termék vételárának és beszerzési értékének különbözete. Egyedi nyilvántartás alapján kötelező a fizetendő adót meghatározni, ha az adott termék beszerzési értéke meghaladta az forintot. Negatív árkülönbözet esetén az adóalapot nullának kell tekinteni. A globális nyilvántartás kisebb adminisztrációs kötelezettséggel jár, mivel nem kell a termékek beszerzési és eladási árát, s ennek következtében az árrést egyedileg nyilvántartani. Tegyük fel, hogy a különbözet szerinti adózást alkalmazó viszonteladó havi bevallásra kötelezett, és január hónap folyamán az 1. táblázat szerinti értékesítéseket, illetve beszerzéseket hajtotta végre: Időpont Terméktípus fajtája Ügylet Beszerzési ár Eladási ár A beszerzés B beszerzés A értékesítés A beszerzés C értékesítés C értékesítés B beszerzés A értékesítés Összesen táblázat Globális nyilvántartásnál a januári árrés forint, amely 4252 forint fizetendő adót tartalmaz. Azonban jól meg kell fontolni a globális nyilvántartás alkalmazását, mivel bizonyos esetekben a viszonteladó számára nagyobb fizetendő adót eredményez. Tegyük fel, hogy a különbözet szerinti adózást alkalmazó viszonteladó szezonális jellegű termékek értékesítésével foglalkozik, s ennek következtében az év bizonyos időszakában többségében beszerzéseket végez árukészletének feltöltése érdekében, majd ezt követően azokat kiárusítja, s ezen időszakban árubeszerzéseinek volumene elenyésző. A szóban forgó adóalany január hónap folyamán a következő értékesítéseket, valamint beszerzéseket hajtotta végre (2. táblázat): Időpont Terméktípus fajtája Ügylet Beszerzési ár Eladási ár A1 beszerzés A2 beszerzés B értékesítés A3 beszerzés A4 beszerzés B értékesítés A5 beszerzés A6 beszerzés Összesen táblázat Globális nyilvántartásnál a január havi árrés összege 0 forint, amelynek következtében az adóalany terhére fizetendő adó nem keletkezett. A szóban forgó adóalany februárban (3. táblázat) a januárban beszerzett termékeket értékesítette, s további beszerzéseket hajtott végre. Globális nyilvántartás esetén a február havi árrés összege forint, amelynek következtében az adóalany terhére forint ( Ft 0,2126) fizetendő adó keletkezett. Globális nyilvántartásnál a január és február hónap tekintetében összesen megállapított befizetendő adó forint. 4 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

5 Időpont Terméktípus fajtája Ügylet Beszerzési ár Eladási ár A1 értékesítés A2 értékesítés B beszerzés A3 értékesítés A4 értékesítés B beszerzés A5 értékesítés A6 értékesítés Összesen táblázat A 4. táblázat azt mutatja, hogy az adóalany terhére milyen összegű befizetendő adó lenne megállapítható, ha az A típusú termékek tekintetében az egyedi nyilvántartás szerinti módszert alkalmazta volna. Az egyedi nyilvántartás szerinti módszer alkalmazása az adóalany számára forint ( Ft Ft) adóelőnnyel járt volna. A globális nyilvántartás szerinti módszer az adóalany számára azt eredményezte, hogy a beszerzések és az értékesítések között január hónapban jelentkező eltérés nem vehető figyelembe a február havi adókötelezettség megállapítása során, s ez az adóalany számára adóhátrányt okozott. Terméktípus Eladási ár Beszerzési ár Árrés A A A A A A Összesen Árrésben lévő áfa (21,26%) táblázat A példából levonható következtetés: a globális nyilvántartás módszerének választása kedvezőtlen lehet akkor, ha egyes bevallási időszak(ok)ban a beszerzések volumene jóval meghaladja az értékesítések volumenét, azonban más időszak(ok)ban az értékesítések volumene jóval meghaladja a beszerzések volumenét. Bonácz Zsolt adószakértő BONÁCZ ZSOLT ROVATA A SAJÁT VÁLLALKOZÁSBAN VÉGZETT BERUHÁZÁS FOGALMA A vállalkozások számára lényeges, hogy tisztában legyenek a saját vállalkozásban végzett beruházás fogalmával. Ugyanis ezen a jogcímen akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha a kivitelezéshez felhasznált termékekhez, igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem, vagy csak részben volt levonásba helyezhető. Röviden szót ejtünk az áfalevonás és a bizonylatolás szabályairól is. Az áfatörvény (a továbbiakban: Áfa tv.) értelmező rendelkezés keretében a saját vállalkozásban végzett beruházás fogalmát nem határozza meg, kizárólag a tárgyi eszköz fogalmát az Áfa tv pontjában, amely szerint tárgyi eszköz az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább egy évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását. Az Áfa tv. 11. (2) bekezdés a) pontja alapján tárgyi eszköz saját vállalkozásban végzett beruházás keretében történő létrehozása termékértékesítésnek minősül. A számviteli szabályozástól eltérően az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok nem tekinthetők tárgyi eszköznek, így annak saját vállalkozásban végzett beruházás útján történő létrehozatala az Áfa tv. rendszerében nem értelmezhető. Az Áfa tv. 11. (2) bekezdése szerint nem minősül saját vállalkozásban végzett beruházásnak a meglevő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése. Ugyancsak nem tekinthető saját vállalkozásban végzett beruházásnak az említett munkák elvégzése, ha azt bérelt eszközön (ingóság vagy ingatlan) végzik. ÁFA & SZÁMLÁZÁS 5

6 Az Áfa tv. 11. (2) bekezdése alapján a tárgyi eszköz létesítése saját vállalkozásban termékértékesítésnek minősül, függetlenül attól, hogy a kivitelezéshez felhasznált termékekhez, igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezhető-e vagy sem. A saját vállalkozásban végzett beruházás fogalma Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő évi 11. számában 271. pont alatt kiadott állásfoglalás szerint a saját előállítás azt jelenti, hogy a beruházó maga is közreműködik, tehát az új tárgyi eszköz létesítésével kapcsolatosan saját teljesítményértéket a vonatkozó számviteli előírások szerint elszámol. Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő évi 5. számában 78. pont alatt kiadott állásfoglalás az előzőleg említett állásfoglaláshoz kapcsolódóan definiálta a saját teljesítményérték fogalmát, amely a saját vagy bérelt munkaeszközzel, saját munkavállalóval végzett munkák önköltsége; a készen vásárolt anyagok, alkatrészek, tartozékok, és ezek saját dolgozóval való összeszerelésének értéke; a szükséges megrendelői szolgáltatások (szállítás, rakodás, alapozás stb.); ha idegen kivitelező is közreműködik, úgy annak munkadíja, valamint a neki átadott anyagok, eszközök értéke. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a saját vállalkozásban végzett beruházás része a beruházásban közreműködő idegen vállalkozó által leszámlázott teljesítményérték is, továbbá saját vállalkozásban megvalósított beruházásként kezelendő az az eset is, amikor a beruházó minden munkát külső kivitelezővel végeztet el, és saját közreműködése abban merül ki, hogy a beruházáshoz szükséges anyagot biztosítja a kivitelező számára. Álláspontom szerint az állásfoglalásban leírtak december 31-ét követően is irányadónak tekinthetők. A beruházás idegen kivitelezésben végzettnek minősül abban az esetben, ha a beruházónál saját teljesítményérték nem merül fel. Az idegen kivitelezésben végzett beruházás aktiválása nem minősül termékértékesítésnek. Tipp Tárgyi eszköz beszerzése más személytől idegen kivitelezésben végzett beruházás, amennyiben az aktivált értékben saját teljesítményérték nem jelenik meg. Az adólevonási jog gyakorlása a beruházás időszakában Ha az előállítandó tárgyi eszköz kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységet fog szolgálni, akkor a tételes adólevonási tilalommal nem érintett beszerzéseket terhelő áfa a beruházás időszaka alatt teljes mértékben levonható. Amennyiben az adóalany olyan tárgyi eszközt állít elő saját vállalkozásban végzett beruházás útján, amelyet részben vagy egészben adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységhez kíván hasznosítani, akkor a beruházás időszaka alatt a beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adó nem (részben sem) vonható le. Tekintettel arra, hogy a saját vállalkozásban végzett beruházás fix adózási pont, ezért az adóalanyok számára a létesítéshez kapcsolódó beszerzéseket terhelő áfa levonásának jogát ebben az esetben is biztosítani kell. Azonban a kivitelezéshez kapcsolódó, tételes adólevonási tilalommal nem érintett beszerzésekhez kapcsolódóan áfa vonatkozásában erre az Áfa tv a szerint legkorábban az aktiválás időpontjában van lehetőség. Az adófizetési kötelezettség az aktiválás időpontjában keletkezik [Áfa tv. 55. (1) bekezdés], az általános forgalmi adó alapja a számviteli törvény alapján megállapított előállítási költség (Áfa tv. 68. ). Az aktiválás időpontja a fizikai vagy a jogi használatbavétel napja, attól függően, hogy melyik következik be előbb. Az általános forgalmi adó mértékét a saját vállalkozásban végzett beruházás útján létrehozott tárgyi eszközre mint termékre irányadó adókulcs alapján kell meghatározni. Az Áfa tv e) pontja alapján előzetesen felszámított adónak minősül a saját vállalkozásban végzett beruházás után fizetendő adó. Ennek levonásánál az általános szabályok az irányadóak, tehát az az adólevonásra jogosító tevékenységhez történő használat arányában levonásba helyezhető, amelynek későbbi korrigálását az Áfa tv ában foglaltak szerint kell, illetve lehet elvégezni. Bizonylatolás Az Áfa tv (1) bekezdése alapján akkor kell számlát kibocsátani, ha a termék beszerzője az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet. Tekintettel arra, hogy saját vállalkozásban végzett beruházásnál ez a tényállás nem áll fenn, számlázási kötelezettség sem keletkezik. Tipp Az aktiválás időpontjában nem kell számlát kiállítani, de a vállalkozás saját döntése alapján számlát is kiállíthat. Ekkor az Áfa tv. 55. (2) be- 6 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

7 kezdése alapján nem keletkezik adófizetési kötelezettség, hiszen a számla az Áfa tv. 11. (2) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítést foglal magában. Önszámlázás hiányában a saját vállalkozásban végzett beruházás útján létrehozott tárgyi eszköz üzembe helyezéséhez kapcsolódóan bizonylatot kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az adókötelezettség jogcímét; az adó alapját, az adó mértékét; valamint az adó levonásának jogcímét és a levonható adó összegét. Bonácz Zsolt adószakértő DR. CSÁTALJAY ZSUZSANNA ROVATA AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 2017-ES VÁLTOZÁSAI (2. RÉSZ) Cikksorozatunkban az áfatörvény és a kapcsolódó jogszabályok 2017-től hatályos változásait mutatjuk be. A második részben a számlázást és az áfa bevallását érintő módosításokat ismertetjük. 1. A termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő adószámának feltüntetése az áthárított adót tartalmazó számlán január 1-jétől Az Áfa tv d) pontjának január 1-jei hatálylyal módosított dc) alpontja alapján a belföldön letelepedett adóalanynak kötelező a számlán feltüntetnie a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője azon adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítette, feltéve, hogy a számlában áthárított adó eléri vagy meghaladja a forintot. Ennek megfelelően a vevői adószám, csoportazonosító szám kötelező feltüntetésére vonatkozó, 1 millió forintban megállapított adóértékhatár január 1-jével forintra csökken. A belföldön letelepedett adóalany január 1-jén illetve azt követően kibocsátott, legalább forint áthárított adót tartalmazó számlája nem felel meg az Áfa tv. előírásainak, ennek megfelelően pl. adólevonásra sem jogosít, ha azon nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószáma illetve csoportazonosító száma. Az adószám nélkül kibocsátott számlát a számla korrekciójára vonatkozó előírásoknak megfelelő módon javítani kell. A január 1-jét megelőzően (de december 31-ét követően) kibocsátott számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószámát, csoportazonosító számát, ha az abban áthárított adó legalább 1 millió forint. Ez az irányadó abban az esetben is, ha január 1-jét megelőzően olyan ügylet tekintetében történik számlakibocsátás, amely ügylet teljesítési időpontja január 1-jére vagy azt követő napra esik. Az adóalany ugyanakkor törvényi kötelezettség hiányában is feltüntetheti a partnere (vevője) adószámát, csoportazonosító számát. A január 1-jén vagy azt követően teljesülő ügyletről január 1-jét megelőzően, belföldön nyilvántartásba vett adóalany számára kibocsátott, forintot elérő, vagy azt meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó olyan számlára, amelyen nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma, az adólevonás tekintetében az Áfa tv január 1-jétől hatályos ában szereplő átmeneti rendelkezés alkalmazandó. Ezen átmeneti rendelkezés előírása értelmében az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén teljesíti az olyan 1 millió forintot el nem érő, de legalább forint áthárított adót tartalmazó számla is, amelyen a belföldön nyilvántartásba ÁFA & SZÁMLÁZÁS 7

8 vett adóalany vevő adószáma, csoportazonosító száma nem szerepel. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 31/B. -ában meghatározott előírások január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést december 31-ét követően is a január 1-jétől alkalmazandó egymillió forintos adóértékhatár figyelembevételével kell az áfabevallásban teljesíteni. (Az Art. 31/B. -át módosító rendelkezést az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi LXVI. törvény állapította meg, július 1-jei hatálybalépéssel.) 2. Adatszolgáltatás számlázás online bekötése a NAV-hoz június 1-jei hatálybalépéssel amennyiben ez a határidő később sem fog kitolódni a szám lá zóprogrammal, online számlázórendszerrel kiállított számlák egy részéről online módon adatot kell szolgáltatni a NAV-nak, e könyv kézirata lezárása időpontjában még ki nem hirdetett külön jogszabály részletszabályai által meghatározott módon. E jogszabály megalkotására vonatkozó, június 16-án hatálybaléptetett felhatalmazó rendelkezés szerint [Áfa tv (1) bek. i) pont, Módtv. 68. ]: (Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) i) a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. Szintén az online adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat tartalmazza az Art 31/B. (2a) bekezdése, melynek hatálybalépése július 1. [Módtv. 161., 262. (7) bek.]. (2a) Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít. Amennyiben nem kerül sor e törvényi rendelkezések módosítására, akkor a következők szerint kell alkalmazni az online adatszolgáltatást ( a később megjelenő rendelet technikai feltételeinek megfelelően): csak számlázóprogrammal történő számlázásra vonatkozik; csak a kibocsátott számlákra; a kibocsátott számlák közül csak az áthárított adót tartalmazó számlákra (adómentes vagy fordított adózású számlákra nem!); csak akkor, ha az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a forintot (de választható lesz teljes körű adatszolgáltatás); csak a belföldi adószámmal rendelkező adóalany felé kiállított számlákra (nem adóalany magánszemély felé kiállítottra nem vonatkozik az adatszolgáltatás!); a belföldön nem letelepedett, de belföldi adószámmal rendelkező adóalanyra is vonatkozik; a belföldön nem letelepedett, de belföldi adószámmal rendelkező adóalany felé kiállított számlára is vonatkozik. Figyelem! Jelen állás szerint csak a számlakibocsátói belföldi összesítő jelentést fogja kiváltani, a számlabefogadóit nem, tehát a vevői/beszerzői belföldi öszszesítő jelentést a számlázóprogrammal számlázó adóalanyoknak is be kell adniuk! 3. A belföldi áfaösszesítő jelentés értékhatárának csökkenése A belföldi áfaösszesítő nyilatkozat értékhatára július 1-jétől lecsökken 1 millió forintról forintra (Art. 31/B., Módtv pont). A belföldi összesítő jelentésre vonatkozó előírások július 1-jétől hatályos szabályai értelmében belföldi összesítő jelentés megtételére az új előírások szerint abban az esetben kötelezett az adóalany, ha a) a számlánként teljesítendő jelentés esetén a számlában áthárított általános forgalmi adó a forintot eléri vagy meghaladja; b) az összevont jelentés esetén vevői minőségében az adóalany ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számla alapján legalább forintos értékben gyakorol adólevonási jogot. Ez utóbbi esetben az adott időszakban elszámolt eredeti számlákat és módosító, érvénytelenítő számlákat együttesen kell figyelembe venni. Ebből következően a számlakibocsátónak arról a számláról kell számlaszintű (tételes) összesítőt beadnia, amelynél az áthárított adó összege eléri ezt az áthárított adóösszeget, feltéve, hogy a számlabefogadó belföldön nyilvántartásba vett adóalany (belföldi adó- 8 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

9 számmal rendelkezik), függetlenül attól, hogy hol letelepedett. A számlabefogadónak pedig arról a számláról, amelyben az adóalany által levont adó szerepel és az áthárított adó összege eléri a forintot. Ezen felül a fenti értékhatárhoz kötődően a számlabefogadónak azon számlák összevont adóösszegéről is van összevont jelentéstételi kötelezettsége, ahol az adóalany által levont áfa összegének összesített összege eléri a jelzett összeghatárt. A számlázóprogrammal számlázó adóalanynak nem kell majd külön beadnia a belföldi összesítő jelentést, azt kiváltja a számlázóprogram online bekötése a NAV-hoz. Figyelem! Jelen állás szerint azonban a számlá zóprog rammal számlázó adóalanynak a számlabefogadói összesítő nyilatkozatot továbbra is be kell adnia! A nyomdai számlát alkalmazó adóalanynál a számlakibocsátói és a számlabefogadói összesítő is marad, feltéve természetesen, hogy a belföldi adóalany felé kiállított számlában áthárított adó összege eléri a forintot. Hatálybalépés: július 1-től. [Módtv (7) bekezdés] 3.1 Átmeneti rendelkezések Mikor kell először a forintos áthárított adó figyelembevételével benyújtani a jelentést, és abban mely számlákról kell először adatot szerepeltetni? A belföldi összesítő jelentés értékhatár-csökkenésére vonatkozó rendelkezések július 1-jén lépnek hatályba az Adómód. tv pontja és 289. (7) bekezdése szerint. Vagyis először a július 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásban az adóelszámolás során figyelembe vett és az Art. ezen időpontban hatályos 31/B. -ában foglalt feltételeknek megfelelő számlákra vonatkozóan kell adatot feltüntetni. A hatályba lépő változáshoz nem kapcsolódik átmeneti rendelkezés, azonban a évi bevezetéshez kapcsolódó rendezőelvek érvényesek az értékhatár módosítására vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben is. Így az Art. módosított 31/B. -a alapján először a július 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásban az adóelszámolás során figyelembe vett és a módosult feltételeknek megfelelő számlákra vonatkozóan kell adatot szerepeltetni. Ebből következően előfordulhat, hogy olyan, forint áfaösszeget el nem érő, de forint áfaösszeget elérő vagy meghaladó számlát is szerepeltetni kell benne, amelynek kibocsátására július 1-jét megelőzően került ugyan sor, de az abban feltüntetett általános forgalmi adót július hónap (vagy a II. negyedév) adómegállapítási időszakában kell megállapítani, vagy jogszabályi lehetőséggel élve az adózó az alapján adólevonási jogát júliusban vagy azt követően gyakorolja. Az új előírások hatálybalépéséből kifolyólag július 1-jén vagy azt követően kibocsátott módosító, érvénytelenítő számlák esetében főszabályként akkor kell a módosítással, érvénytelenítéssel érintett (és a megváltozott jogszabályi feltételeknek megfelelő), július 1-jét megelőzően kibocsátott, forint áfatartalmat el nem érő, de forint áfatartalmat elérő vagy meghaladó számlákról (és a módosítás, érvénytelenítés hatásáról) adatot tételesen szerepeltetni, ha már a július 1-jétől kezdődő adóelszámolási időszak(ok)ban számolja el az eredeti számlát az adóalany (vagyis, ha arra, az forintos értékhatárra tekintettel az új előírások alapján fennáll a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettsége). A számlák módosításával összefüggésben fontos azonban a régi, június 30-áig hatályos, valamint az új, július 1-jétől életbe lépő szabályok együttes olvasata. Mint ismeretes, az Art június 30-áig hatályos 31/B. (4) bekezdése alapján az öszszesítő jelentéstételi kötelezettség abban az esetben áll/állt fenn, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a forintot. Következésképpen, az olyan, július 1-jén vagy azt követően kibocsátott módosító számlát, amely olyan számlát módosít, amelyre még a július 1-je előtt hatályos belföldi összesítő jelentéstételi szabályok vonatkoztak ( forintos értékhatár), akkor kell szerepeltetni az összesítő jelentésben, ha igaz az, hogy a számlában áthárított áfa akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a forintot. Példa: forint adótartalmú 2016-es számla módosítása július 1-je után Egy forint adótartalmú, 2016 októberében kibocsátott, és a október havi bevallásban fizetendő adó megállapításaként vagy levonási jog gyakorlásaként elszámolt számla 2017 júliusában történő módosítása esetén az Art. 31/B. (4)-(5) bekezdését alkalmazni kell, és a belföldi összesítő jelentésben erről tételesen adatot kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy az eredeti számla adatait a 2014-ben hatályos szabályok alapján a belföldi összesítő jelen- ÁFA & SZÁMLÁZÁS 9

10 tésben már kellett szerepeltetni, hiszen a számlában áthárított általános forgalmi adó a módosítást megelőzően már meghaladta az forintot. Ez irányadó függetlenül attól, hogy a módosítás hatását mikor kell az adóalanynak figyelembe venni (2017. július 1-je előtt vagy június 30-e után). Példa: forint alatti adótartalmú július 1-je előtti számla módosítása június 30-a után (növelés) Egy forintos adótartalmú, 2016 októberében kibocsátott, és a október havi bevallásban fizetendő adó megállapításaként elszámolt számla júliusban történő, a fizetendő adó összegében okozott forintos adótartalmat el nem érő, de a fizetendő adó növekedését eredményező módosítása esetén a belföldi összesítő jelentésben tételesen nem kell adatot szerepeltetni, tekintettel arra, hogy annak módosító hatását az eredeti, októberi bevallás során veszi figyelembe az adóalany, a július 1-jétől hatályba lépő előírásokat ( forintos értékhatár) pedig csak ezen időponttól vagy azt követően kezdődő elszámolási időszakban elszámolt számlák tekintetében kell alkalmazni. A számlabefogadó oldaláról nézve amennyiben július 1-je előtt gyakorolta a levonási jogát sem kell az Art. 31/B. (1) és (4) bekezdése alapján ezen számláról és annak módosításáról a belföldi összesítő jelentésben tételesen adatot szolgáltatni, függetlenül attól, hogy a módosítás hatását a június 30-át követően kezdődő adómegállapítási időszakban veszi figyelembe. Példa: forint alatti adótartalmú 2016-os számla módosítása június 30. után (csökkentés) Egy forintos adótartalmú, 2016 októberében kibocsátott, és a október havi bevallásban fizetendő adó megállapításaként vagy levonási jog gyakorlásaként elszámolt számla 2017 júliusában történő módosítása esetén, amelynek módosító hatását a júliusi bevallás során veszi figyelembe az adóalany, nem kell az Art. 31/B. (4)-(5) bekezdését alkalmazni, és a belföldi összesítő jelentésben erről tételesen nem kell adatot szerepeltetni. Ugyanakkor a forintos adótartalmú, 2016 októberében kibocsátott, és a októberi havi bevallásban fizetendő adó megállapításaként elszámolt számla 2017 júliusában történő, a fizetendő adó összegében okozott forintos adótartalmat elérő módosítása esetén, tekintettel arra, hogy annak módosító hatását az eredeti, októberi bevallás során köteles figyelembe venni az adóalany, az Art június 30-áig hatályos 31/B. (4) bekezdése alapján az eredeti számláról és a módosító számláról tételesen adatot kell szolgáltatni a október hónapról benyújtott bevallás önellenőrzése keretében beadott belföldi összesítő jelentésben. Ugyancsak szükséges az adatszolgáltatás a számlabefogadó oldaláról nézve is ebben az esetben, hiszen a számlában áthárított áfa a módosítást követően, annak eredményeképpen meghaladja az forintot. 3.2 A belföldi összesítő jelentés szabályainak rövid ismertetése (Art. 31/B. ) A belföldi összesítő jelentésre vonatkozó értékhatár leszállításától eltekintve egyebekben változatlanok a szabályok. Ezeket az alábbiakban röviden összefoglaljuk. Milyen ügyletek szerepeltetése kötelező az összesítő jelentésben? Az áfabevallás részeként nyújtandó be Az összesítő jelentést mindig az adott adómegállapítási időszakban elszámolt általános forgalmi adóval összefüggően kell elkészíteni. Az adóelszámolás során a 65A nyomtatvány főlapjain a fizetendő és/vagy a levonható adó körében számításba vett adóval kapcsolatos, és az Art. 31/B. -ában előírt, az előzőekben említett feltételeknek megfelelő számlákról illetve összevont adatról kell az előírt adatokat szerepeltetni (partnerenként, irányonként, tételesen, illetve összevontan). A belföldi összesítő jelentést az áfabevallás részeként a 65A jelzésű, kötegelt nyomtatvány 65M jelzésű nyomtatványrészében kell teljesíteni. A belföldi, adóalany partnerrel folytatott, egyenes adózás alá tartozó ügyletekről kell teljesíteni, ahol van áthárított adó. Az evaalany csak számlánkénti, azaz tételes adatszolgáltatásra köteles, és csak eladóként ad be öszszesítő jelentést az evabevallásához csatlakozva, évente egyszer. Előfordulhat, hogy míg az értékesítőnek egy adott számlát szerepeltetnie kell az összesítő jelentésben, a vevőnek azt nem kell beállítania (például személygépkocsi-értékesítés esetén, ha az áthárított adó elérte a forintot, de a vevő adólevonásra nem jogosult, mert például nem továbbértékesítésre vagy bérbeadási célra szerezte be, vagy bármilyen más esetben, ha a vevő nem adóalanyi minőségében vagy adóalanyi minőségében, 10 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

11 de nem adólevonásra jogosító hanem például tárgyi mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében szerezte be a terméket, vette igénybe a szolgáltatást). Előfordulhat időszakbeli eltérés a partnerek egymásra vonatkozó nyilatkozataiban amiatt, hogy az eladói oldalon a fizetendő adó körében szerepeltetett számlában áthárított adót a vevő nem ugyanabban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe levonható adóként, mivel a levonási jogát később is gyakorolhatja az elévülési időn belül. Az összesítő jelentés bevallásnak minősül a javítás és a mulasztási bírság szempontjából. Nem kell az összesítő jelentésben szerepeltetni eladói minőségben a nem adóalanynak teljesített értékesítéseket; eladói minőségben a külföldi, magyar adószámmal nem rendelkező adóalanynak teljesített értékesítéseket; se eladói, se vevői minőségben a belföldi vagy határon átnyúló, fordított adózás alá tartozó értékesítéseket/beszerzéseket; azon különös adómegállapítás körébe tartozó ügyleteket, ahol a számla áthárított adót nem tartalmazhat (pl. különbözet szerinti adózás alá tartozó használt termék értékesítését, a kompenzációs feláras rendszerbe tartozó értékesítés esetén alkalmazott felvásárlási jegyet vagy ennek hiányában kibocsátott számlát). Miről kell adatot szolgáltatni? Azokról a számlákról, ahol az egyes számlákban egyedileg az áthárított adóösszeg a forintot eléri, az eladónak és a vevőnek is. A vevőnek még akkor is, ha egy partnertől történt beszerzések után az ugyanabban a bevallásban levont adó több számlából összevontan éri el a forintot. Megjegyzendő, hogy lehetőség van az értékhatárra tekintet nélküli összesítőjelentés-tételre azon adóalanyok esetében, akik (amelyek) összesítő jelentésre az adott adóelszámolási időszakban kötelezettek, ezt választják, és a bevallás 65M főlapján arra rendszeresített helyen ezt jelölik. Ebben az esetben nem ellenőrzött az összeghatáradat. Az az adóalany, aki (amely) az Art. 31/B. (10) bekezdése szerint választja azt a lehetőséget, hogy az értékhatár figyelembevétele nélkül tesz eleget a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettségének, az köteles minden, az adóelszámolás során figyelembe vett számlát az áfabevallás M lapjain a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni. Értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó devizás számlánál is mind az adóalapról, mind az adóöszszegről adatot kell szolgáltatni, amikor tételes, számlánkénti jelentéstételre köteles az adóalany. Számlánkénti tételes adatszolgáltatás A számlakibocsátónak és a számlabefogadónak is számlánként adatot kell szolgáltatnia. Az értékesítői oldal számlánként nyilatkozni köteles a vevő adószáma (csoportazonosító száma) első 8 számjegyéről; a számlában szereplő áfa alapjáról; a számlában áthárított adó összegéről (ami a számlában szerepelt); a számla sorszámáról; a teljesítés időpontjáról/a számla keltéről; (Ennek teljesítésére a 65A számú áfabevallás 65M-01 jelzésű lapja szolgál.) A beszerzői oldal számlánként nyilatkozni köteles az értékesítő adóalany (ideértve az evaalanyt is) adószámának (csoportazonosító számának) első 8 számjegyéről; a számlában feltüntetett áfa alapjáról; a számlában szereplő áthárított adó összegéről (nem azon összegben, amit levonásba helyezett, hanem ami a számlában szerepelt); a számla sorszámáról; a számlában szereplő teljesítési időpontról/a kibocsátás keltéről. (Ennek teljesítésére a tárgyévnek megfelelő évre rendszeresített 65A számú áfabevallás 65M-02 jelzésű lapja szolgál.) Teljesítési időpontként mi legyen feltüntetve az összesítő jelentésben? Az Art. 31/B. úgy rendelkezik, hogy a számlával öszszefüggő adatok körében az Áfa tv g) pontja szerint feltüntetett időpontról (ez az Áfa tv.-ben foglaltak szerint meghatározott teljesítés időpontja és az előleg átvételének, jóváírásának időpontja), ennek hiányában (vagyis, ha a számlakibocsátás időpontja nem tér el a teljesítési, kézhezvételi időponttól és ezért azt nem kell külön a számlán szerepeltetni, ezáltal a számla kibocsátása egyúttal teljesítési időpontnak is minősül) a számlakibocsátás keltéről kell adatot szolgáltatni az összesítő jelentésben. Ebből következően a számlán az Áfa tv.-nek megfelelően meghatározott és feltüntetett teljesítési (kibocsátási) időpontot kell szerepeltetni az összesítő jelentés- ÁFA & SZÁMLÁZÁS 11

12 ben, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból esetleg mást kell teljesítési időpontnak tekinteni, valamint attól is, hogy a pénzforgalmi szemléletben adózó adóalanynak a számla szerinti teljesítési időponttól eltérő időpontban (ezáltal esetleg más, a megfizetettséghez kapcsolódó adómegállapítási időszakba tartozóan) kell a fizetendő adót megállapítania, vagy más időpontban keletkezik az adólevonási jog. Ez tehát azt jelenti, hogy az Áfa tv a szerinti időszaki elszámolású ügyletek esetében attól függően, hogy az adott számlának az Áfa tv a alapján mi a teljesítési időpontja, az összesítő jelentésben az elszámolási időszak utolsó napját vagy a számla keltét vagy a fizetési határidőt vagy az elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. napot kell szerepeltetni teljesítési időpontként. Az előleg szerepeltetése az összesítő jelentésben Amennyiben az előleg átvételéről kibocsátott számlában forintot elérő összegben szerepelt áthárított áfa, ami után az adott, július 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásban az adóalany fizetendő vagy levonható adót elszámolt, akkor azt szerepeltetni kell az összesítő jelentésben. Ha az előleg átvételéhez kapcsolódóan az előlegszámlában ilyen nagyságrendű adó nem volt, akkor az előlegszámláról még nem kell adatot szerepeltetni akkor sem, ha már ismert, hogy a teljesített ügylet teljes ellenértékét terhelő adó a forintot eléri majd. Ilyenkor a végszámlának az adatait (az ügylet teljes adóalapját és adóját) kell majd az összesítő jelentésben szerepeltetni, függetlenül attól, hogy esetleg az előleg fizetésre tekintettel, nem a végszámlában szereplő teljes ellenértékre eső adóösszeget kell elszámolni az adott (az előleget tartalmazó bevallás adómegállapítási időszakánál későbbi) adómegállapítási időszakban. Abban az esetben, ha az előlegszámlában is és a végszámlában is eléri az azokban feltüntetett áfa összege a forintot, az Art. 31/B. -ának megfogalmazásából levezethetően ha az adott adómegállapítási időszakban az adott számlával érintett ügyletet az adóelszámolásban figyelembe vette az adóalany az előlegszámla is és a végszámla is feltüntetendő az összesítő jelentésekben augusztusban egy szeptemberben teljesülő ügylethez kapcsolódóan, melynek teljes ellenértéke után a fizetendő adó forint átvett forint áfatartalmú előleg számlája esetén, melyet a augusztusi bevallásban a fizetendő adó elszámolása során figyelembe vett az adóalany, nem kell az előlegszámláról tételesen adatot szolgáltatni. Ebben az esetben majd a teljesítés időpontjának adóelszámolási időszakában, a szeptemberi bevallásban kell csak a végszámláról, az abban szerepelő forintos áfatartalomról adatot szolgáltatni, függetlenül attól, hogy a szeptemberi adóelszámolás során csak az előlegre jutó áfa összegével csökkentett áfaösszeget kellett fizetendő adóként számításba venni. Példa: az előlegszámla és a végszámla is értékhatár feletti augusztusban egy szeptember teljesülő ügylethez kapcsolódóan, melynek teljes ellenértéke után a fizetendő adó forint átvett forint áfatartalmú előleg számlája esetén, melyet az augusztusi adóelszámolás során figyelembe vett az adóalany, kell tételesen adatot szolgáltatni az összesítő jelentésben, az augusztusi bevallás során. A szeptemberi bevallásban pedig a végszámlát az abban szereplő teljes, forint áfatartalommal kell az összesítő jelentésben feltüntetni, függetlenül attól, hogy a szeptemberi adóelszámolás során ennek csak az előlegre jutó áfa összegével csökkentett részét kellett figyelembe venni, és függetlenül attól is, hogy az előlegszámla forintos áfatartalma már a korábbi bevallás kapcsán az összesítő jelentésben szerepelt. Példa: a teljes ellenérték előlegként megfizetésre került augusztusban egy szeptemberben teljesülő ügylethez kapcsolódóan, melynek teljes ellenértéke után a fizetendő adó forint átvett forint áfatartalmú, a teljes ellenértéket kitevő előleg számlája esetén, melyet az augusztusi adóelszámolás során figyelembe vett az adóalany, kell tételesen adatot szolgáltatni az összesítő jelentésben, az augusztusi bevallás során. A szeptemberi bevallásban a végszámlát nem kell az összesítő jelentésben feltüntetni, mivel a szeptemberi adóelszámolás során ennek áfatartalmát az előleg áfaösszegének nagyságára tekintettel nem kellett figyelembe venni. Példa: értékhatár alatti előlegszámla, értékhatár feletti végszámla Példa: előlegszámla és végszámla elszámolása azonos bevallási időszakban Amennyiben az előleg átvétele és a teljesítés utáni adófizetési kötelezettség azonos adóelszámolási idő- 12 ÁFA & SZÁMLÁZÁS

13 szakban keletkezik és számolandó el, akkor elegendő a végszámla szerepeltetés tételesen, ha az előlegszámlában az adó összege nem érte el az forintot. Amennyiben elérte az előlegszámlában is, akkor mindkettőt szerepeltetni kell. Gyűjtőszámla feltüntetése az összesítő jelentésben Amennyiben az adott napon vagy az adott naptári hónapban, vagy azonos adómegállapítási időszakban (ha az hosszabb egy hónapnál), az adóalany ugyannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, és arról az előzetes megállapodásuknak megfelelően gyűjtőszámlát bocsát ki, annak teljesítési időpontja nincs. Az abban felsorolt egyedi teljesítések bármelyikének a napját fel lehet tüntetni teljesítési időpontként, de célszerű a számlázott időszak legutolsó teljesítésének a napját megjelölni. A beszerzői oldal összevont adatszolgáltatása Beszerzés esetén (tehát vevői pozícióban), ha ugyanabban a bevallási időszakban ugyanazon partner által kibocsátott több számlában áthárított adóra gyakorol összesen forintot elérő vagy meghaladó összegben levonási jogot, arról is nyilatkozik, de csak a következő összevont adatokról (nem tételesen): az értékesítő adószámának (csoportazonosító számának) első 8 számjegyéről; az ezen számlákban feltüntetett áthárított adó összegéről (nem azon összegben, amit levonásba helyezett, hanem ami a számlában szerepelt) öszszevontan, nem számlánként. (Ennek teljesítésére a 65A számú áfabevallás 65M jelzésű főlapjának 06. sora szolgál.) Hangsúlyozandó, hogy a nyilatkozat szükségességét a levont adó összege alapján vizsgáljuk, de adatként a számlában szereplő adót kell szerepeltetni. Az is lényeges információ, hogy csak a vevőnél van összevont adatszolgáltatás, eladói pozícióban csak számlánként kell adatot szolgáltatni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az igénybevevő egyazon partner által kibocsátott több számla alapján összevontan forintot elérő vagy meghaladó összegben gyakorol levonási jogot, az áthárított adóról az összesítő jelentésben adatot kell szerepeltetni az Art. 31/B. (3) bekezdése alapján, sazt egy partnerre vonatkozóan, összevontan kell a 65M főlapon a 6. sorban feltüntetni. Bár az összesítő jelentésben, a (3) bekezdés alapján történő feltüntetés feltételének teljesülését az adott adóelszámolási időszakban levont (értékhatárt elérő) adó összege alapján kell megállapítani, az említett adathelyen nem a ténylegesen levont adóösszegek összevont adatát, hanem az adott partnertől származó számlákban szereplő áthárított adóösszeget kell feltüntetni (ez lehet magasabb a ténylegesen levont adónál). Tekintettel a (3) bekezdés megfogalmazására, előfordulhat olyan eset is, hogy van egy forintot meghaladó adóösszeget tartalmazó számla, melyet egyedileg is, a tételes összesítőben szerepeltetni kell (feltéve, hogy az adott számla alapján az adóalany bármilyen összegben adólevonási jogot gyakorol), és amellett vannak az adott partnertől egyedileg az forintnál kisebb adóösszeget tartalmazó beszerzési számlák is. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az összevonással eléri az összesítő jelentéstételi összeghatárt az adóalany. Ekkor az forint adóösszeget elérő egyedi számlát a tételes lapon és a 65M főlap 04. sorában kell feltüntetni, és a maradék kis összegű számlákon szereplő áthárított adó adatát kell összevontan a 65M főlap 6. sorában szerepeltetni. A (3) bekezdés alkalmazása során, az összevont adat szerepeltetésének feltétele egy adott partner viszonylatában az, hogy az értékhatárt elérő, legalább forint összegben történjen meg a levonás az adott partnertől származó számlák alapján az adott adóelszámolási időszakban. Figyelemmel kell lenni azonban az Art. 31/B. egyes bekezdéseinek megfogalmazására, mert az összesítő jelentésben összevont adatként is mindig a levonási jog gyakorlásával érintett számlában szereplő áthárított adóösszeget kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a levonást esetleg nem a teljes, számlában szereplő adóösszeg tekintetében gyakorolta az adóalany, mert például arányosítással állapítja meg a levonható adót. A pénzforgalmi adózást választó adóalanyok számláinak kezelése az összesítő jelentésben Ha az adóalany pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla alapján gyakorol levonási jogot, az összesítő nyilatkoza tot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról tel jesítendő általános forgalmiadó-bevallás ban kell meg tenni, amelyben ezen számla alapján az adó zó első alkalommal adólevonási jogot érvényesít. A pénzforgalmi elszámolást választó általános forgalmi adóalany termék beszerzése, illetve szolgáltatás igénybevétele esetén amennyiben nem egyösszegben fizeti ki az ellenértéket, hanem részletekben, így egyetlen számla alapján több bevallá- ÁFA & SZÁMLÁZÁS 13

14 sában szerepeltet levonható adót, akkor az összesítő nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít. A pénzforgalmi adózónak az általa kiállított számláknál is figyelembe kell vennie, hogy függetlenül attól, hogy egy számla alapján több adóbevallásban szerepeltet fizetendő adót (mert a vevője részletekben fizet), abban az összesítő jelentésben kell a számla teljes ellenértékére vonatkozóan adatot szolgáltatnia, amely ahhoz a bevalláshoz csatlakozik, amelyben először szerepeltet fizetendő adót. Adattartalom számla módosításánál/ érvénytelenítésénél Számla módosításáról vagy érvénytelenítéséről az eladónak és a vevőnek is adatot kell szolgáltatni, de csak tételesen, azaz a számlabefogadónál sincs öszszevont adatszolgáltatás. Adatszolgáltatás a számla módosításánál Azokról a számlákról kell adatot szolgáltatni, ahol az áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően eléri a forintot: az eredeti számla adatairól: a vevő/eladó adószámáról, a számlában szereplő adó alapjáról, az adó összegéről, a sorszámáról, a teljesítési időpontjáról; a korrekció számszaki hatásáról az adóalap/adó tekintetében, azaz a különbözetről; a módosító okirat sorszámáról. (Ennek teljesítésére a 65A számú áfabevallás 65M-01-K és/vagy 65M-02-K jelzésű lapja szolgál.) Adatszolgáltatás a számla érvénytelenítésénél Amennyiben az érvénytelenített számlában (módosított számlában) áthárított adó elérte a forintot, nyilatkozni kell: az eredeti számla adatairól: a vevő/eladó adószámáról, a számlában szereplő adó alapjáról, az adó összegéről, a sorszámáról, a teljesítési időpontjáról; az érvénytelenítő okirat sorszámáról (számszaki hatás kimutatása nem kötelező, de ajánlott, opcionális). (Ennek teljesítésére a 65A számú áfabevallás 65M-01-K és/vagy 65M-02-K jelzésű lapja szolgál.) Egyazon számla többszöri helyesbítése Erre vonatkozóan a bevallás 65M-01-K lapjának és 65M-02-K lapjának kitöltési útmutatójában foglaltak sze rint kell eljárni, végigvezetve az adott számlával kap csolatos előzményi adatokat, külön kimutatva az aktuálisan korrigált bevallásban figyelembe vett (elszámolt) számszaki hatást. Amennyiben egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, azaz az eredeti számla és az aktuális módosító számla/ számlák mellett (között) a közbülső módosító számlákat is fel kell tüntetni, célszerűen a kiállításuk sorrendjében. (Ugyanígy kell eljárni számla érvénytelenítése esetében is.) Ezek megkülönböztetésére kerültek kialakításra az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és a KT (a tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító tételeket, amelyek a bevallás fősoraiban az adókötelezettség megállapításánál a tárgyidőszakban kerültek elszámolásra, KT kóddal kell jelölni. Korábbi tárgyidőszaki módosító számlát is szerepeltetni kell a korrekciós lapon a levezetésben, de mivel annak számszaki hatását nem abban a tárgyidőszaki bevallásban veszik figyelembe, hanem már korábban elszámolásra került, azt K kóddal kell jelölni. Eredeti számlának mindig az első, a teljesítésről kibocsátott számlát kell megjelölni. Azon számlákat, amelyek számszaki hatást nem eredményező javításon estek át, például termék megnevezést, cím elírást javítanak csak, nem kell a korrekciós lapon feltüntetni. Az adózók korrekciósbizonylat-kibocsátásának eltérő gyakorlata alapján például vannak olyan adózók, akik/amelyek csak módosító számlát állítanak ki, vannak olyanok, akik ezt két lépésben oldják meg, érvénytelenítő ( stornó ) számlát és új számlát állítanak ki, egyesek hivatkoznak az eredeti számlára, mások a már módosult előzményszámlára hivatkoznak csak. Az Áfa tv ának előírásai szerint egyértelműen egyik eljárás sem vitatható, de elvárás, hogy a módosítások láncolatában is mindig visszavezethetőnek, összekapcsolhatónak kell lenni az eredeti és a korrekciós bizonylatok sorozatának. Többszöri számlahelyesbítés ugyanazon bevallás során Amennyiben egy adott bevallási (adóelszámolási) időszakon belül az értékesítő az általa kibocsátott számlát még ugyanabban a bevallási időszakban módosítja (helyesbíti), és mindkét számlát meg- 14 ÁFA & SZÁMLÁZÁS