II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Alternatív munka-erıpiaci programok támogatása címő pályázati felhívásához

Átírás

1 II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Alternatív munka-erıpiaci programok támogatása címő pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP /1 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásával valósulnak meg.

2 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...3 A1. Alapvetı cél és háttér információ...3 A2. Részcélok...3 A3. Rendelkezésre álló forrás...5 A4. A támogatható pályázatok várható száma...5 B. PÁLYÁZÓK KÖRE...6 B1. Jogi forma...6 B2. Méret...7 B3. Székhely...7 B4. Egyéb kizáró okok...7 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA...9 C1. Támogatható tevékenységek köre...9 C2. Nem támogatható tevékenységek köre...24 C3. Elszámolható költségek köre...24 C4. Nem elszámolható költségek köre...24 C5. A projekt megkezdése...25 C6. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végsı határideje...25 C7. Fenntartási kötelezettség...25 D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK...27 D1. Támogatás formája...27 D2. Támogatás mértéke...27 D3. Támogatás összege...27 D4. Az önrész összetétele...27 D5. Biztosítékok köre...27 D6. Elıleg igénylése...27 D7. Egyéb feltételek...28 E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK...29 E1. Monitoring mutatók...39 F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK...40 F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése...40 F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje...40 F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók...41 F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend)...41 F5. Panaszkezelés...46 F6. Vonatkozó jogszabályok listája...47 F7. Csatolandó dokumentumok...49 F8. Fogalomjegyzék...49 F9. Mellékletek

3 A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvetı cél és háttér információ A munkaerıpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség gyakran áll a szegénység és a társadalmi kirekesztıdés hátterében. Különösen igaz ez a tartós munkanélküliek, illetve a munkakeresést feladó inaktívak esetében. A szegénység és a halmozottan hátrányos társadalmi és munkaerı-piaci helyzet elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a foglalkoztatás, és azon keresztül a jövedelem és az önálló jövedelemszerzésre való képesség megteremtése. Azok számára is meg kell teremteni, illetve erısíteni kell a méltó életkörülményekhez való hozzájutás és a társadalmi részvétel feltételeit, akik életkoruk, betegségük, egészségi állapotuk miatt ez idáig csak korlátozott számban kapcsolódhattak be a foglalkoztatásba. A konstrukció célja a hátrányos helyzető, munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elısegítése, valamint a foglalkoztatottsági szint emelése az egyéni adottságokra és szükségletekre épülı, komplex munkaerı-piaci projekteken keresztül. A hátrányos helyzető emberek társadalmi részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. A leghátrányosabb helyzető csoportok tagjai számára a társadalomba és a foglalkoztatásba való bekapcsolódás csak akkor lehet reális lehetıség, ha ehhez több irányú, összehangolt segítséget kapnak. Mivel a szegénység és a munkaerıpiacról való kiszorulás gyakoribb a halmozottan hátrányos helyzető csoportok körében, az aktivizálás és a munkaerı-piaci reintegráció során törekedni kell a komplex segítségnyújtás mellett a befogadó környezet, az egyenlı esélyek és diszkriminációmentes társadalmi és gazdasági feltételek kialakítására. Elvárás a projektekkel szemben, hogy igazodjanak: - a célcsoportok tagjainak sajátos helyzetéhez, speciális szükségleteihez, az egyéni adottságokhoz, képességekhez, készségekhez és - a helyi munkaerı-piaci sajátosságokhoz és gazdasági lehetıségekhez. A2. Részcélok A konstrukció célja: non-profit szervezeteknek a helyi szükségletekre épülı, a lehetı legnagyobb szakmai rugalmasságot megengedı alternatív munkaerı-piaci projektjei megvalósításának az elısegítése. A támogatott projektek egyedi szolgáltatási csomagokat állíthatnak össze (lásd. Támogatható tevékenységek Útmutató C 1.1. pontja), amelyek biztosítják, hogy a projektek végrehajtása során az alacsony iskolai végzettségő részvevık a helyi munkaerı-piaci sajátosságokhoz és gazdasági lehetıségekhez igazodó, államilag elismert szakképesítést (OKJ-s) szerezzenek; a munkaerı-piaci szempontból hátrányokat okozó pszicho-szociális helyzet megváltoztatása megvalósuljon, a hátrányos egyéni adottságok kezelésével munkára kész állapotba kerüljenek a résztvevık; a munkaadók motiváltabbá váljanak a hátrányos helyzető emberek tartós alkalmazására; a hátrányos helyzető részvevık munkaerı-piaci integrációja - elhelyezkedése, beilleszkedése és bennmaradása - megvalósuljon. 3

4 Esélyegyenlıség a társadalmi kohézió erısítése érdekében A projektek tervezésekor, megvalósításakor érvényesíteni szükséges az esélyegyenlıségi szempontokat. Ezen belül az alábbi munkaerı-piaci hátrányoktól sújtott társadalmi csoportok szükségleteit és igényeit kell figyelembe venni. 1. A projektekben biztosítani kell a nık - a szakmai programnak megfelelı - bevonását és a tevékenységeket célszerő úgy kialakítani, hogy részvételüket össze tudják egyeztetni családi kötelezettségeikkel. A kiírás céljai között szerepel a különösen vagy speciálisan hátrányos helyzető nık igényeire nyújtott megoldások támogatása: a gyermekeket, idıs, beteg hozzátartozókat gondozó, nagy háztartást ellátó nık, a nehezen megközelíthetı vagy tömegközlekedéssel, szociális és egyéb szolgáltatásokkal rosszul ellátott településeken, településrészeken élı nık, a bántalmazás miatt a munkaerıpiacról kiszorult vagy ezzel veszélyeztetett nık, családok átmeneti otthonában vagy bántalmazott nık menedékhelyén élı nık foglalkoztathatóságának javítása és munkához jutásának elısegítése. 2. A projekteknek hozzá kell járulnia a romák munkaerı-piaci integrációjához is. Ezt csak olyan projektek tudják elérni, amelyek figyelembe veszik a romák speciális szükségleteit. A program kidolgozásakor és végrehajtásakor ajánlott a munkaügyi kirendeltségeken dolgozó roma foglalkoztatás-szervezı menedzserekkel, a területen érintett cigány kisebbségi önkormányzatokkal, illetve egyéb roma vagy roma célcsoporttal foglalkozó szervezetekkel megvalósuló együttmőködés. A projekteknek hozzá kell járulnia a társadalmi befogadás erısítéséhez, a romákkal szembeni diszkrimináció és elıítéletesség csökkentéséhez. 3. A projektekben, a szakmai programtól függıen, biztosítani kell a fogyatékos emberek részvételét. Figyelembe kell venni a projektben résztvevı fogyatékos emberek igényeit, és gondoskodni kell az eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való (fizikai és kommunikációs) akadálymentes, egyenlı hozzáférésrıl. 4. A konstrukciónak célja, hogy javuljon a fiatal (16-25 év) és az idısebb 45 év feletti emberek munkaerı-piaci helyzete is. A munkaerıpiacon fokozott hátrányban vannak azok a fiatalok, akiknek nincs piacképes végzettsége és munkatapasztalata sem, valamint az életkoruk miatt peremhelyzetbe sodródott idısebb korúak. A projekteknek biztosítani kell a fenti célcsoportok közül legalább az egyik célcsoporthoz tartozó emberek bevonását. Területi különbségek csökkentése A kiválasztási eljárás során elınyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a 64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet 3. és 4. sz. mellékletében meghatározott hátrányos helyzető kistérség valamelyikében tervezik a projekt megvalósítását. Fenntartható fejlıdés (társadalmi, gazdasági és környezeti) A projekt a társadalmi és a gazdasági fenntarthatósághoz közvetlenül hozzájárul azáltal, hogy nem foglalkoztatott emberek munkaerı-piaci integrációját, képzettségi szintjük javítását támogatja, elısegítve a foglalkoztatás bıvítését. 4

5 A projektek környezetre gyakorolt hatása legtöbb esetben közvetlenül nem vagy csak nehezen kimutatható és mérhetı. A megvalósítása során is érvényesíteni kell a fenntartható fejlıdésnek megfelelı környezettudatos életvezetési minták kialakítását. A3. Rendelkezésre álló forrás A meghirdetéskor a jelen pályázati felhívásra rendelkezésre álló keretösszeg Ft. A TÁMOP /1 pályázat keretein belül megvalósuló projektek közül azokra, amelyek megvalósítási helyszíne részben 1 vagy egészben a Közép- Magyarországi Régió (KMR), a keretösszegnek legfeljebb a 20%-a használható fel. A projekt keretében az ESZA és az ERFA alapok közötti átjárhatóság miatt az ERFA típusú tevékenységek fedezésére az elszámolható költségek összegének maximum 20%-a fordítható. (lásd. Az Elszámolható költségek útmutató) A4. A támogatható pályázatok várható száma A támogatott pályázatok várható száma: 50-70db. 1 Ha a több megvalósítási helyszín közül egyetlen is a KMR-ban található, a projekt KMR projektnek minısül. 5

6 B. PÁLYÁZÓK KÖRE A pályázó szervezetekkel szembeni elvárások: A pályázó szervezetnek közvetlen felelısséget kell vállalnia a projekt elıkészítéséért és megvalósításáért, azaz nem lehet pusztán közvetítı szervezet. A projekt teljes körő lebonyolítását a pályázó végzi. Konzorcium nem pályázhat. A projekt megvalósítása során támogató partneri együttmőködés lehetséges. A partnerségi megállapodások nem képezik a pályázat részét. Amennyiben a pályázó szervezet szervezeti- és humán-erıforrás kapacitásában mutatkozó hiányosságok folytán nem biztosított minden tevékenység szakszerő ellátása, a pályázó szervezetnek a hiányzó szolgáltatásokat külsı szolgáltatótól kell megvásárolnia. Ezen külsı szolgáltatásokat a közbeszerzési törvény elıírásainak figyelembe vételével, a versenyszabályok betartásával kell beszerezni. A pályázó szervezetnek átfogó felelısséget kell vállalnia a munkaerı-piaci integrációt segítı projekt lebonyolításáért. A pályázó szervezet feladata a projektmenedzsment biztosítása, különösképpen az alvállalkozók szerzıdtetése, tevékenységük nyomon követése, a projekt megvalósításának koordinálása, az alvállalkozásokkal folytatott együttmőködés szervezése és fenntartása, a pénzügyi és szakmai menedzsment, a belsı monitoring (az önértékelés) végrehajtása, valamint az adminisztráció. A pályázónak megfelelı pénzügyi stabilitással és elegendı forrással kell rendelkeznie, hogy a projekt folyamatos finanszírozása biztosított legyen. Ezt a feltételt az éves mérlegen, éves beszámolón és a köztartozásokról szóló APEH-igazoláson kívül banki igazolással kell bizonyítani (szerzıdéskötéshez kell benyújtani). Az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy a bank kinek és milyen célra állította ki azt. A kifizetésre és az ütemezésre vonatkozó szabályzásokat a Támogatási szerzıdés II. és III. pontja tartalmazza. A projekt folyamatos finanszírozásának bemutatásához cash-flow-tervet (2. számú melléklet) kell csatolni. A pályázó szervezetnek tapasztalattal, gyakorlattal kell rendelkeznie foglalkoztatási, munkaerı-piaci integrációs és/vagy humánerıforrás-fejlesztési projektek lebonyolításában. Igazolnia kell, hogy képes egy olyan nagyságrendő projekt megvalósítására, amekkorára támogatási igényt nyújtott be. A pályázó non-profit szervezetek létesítı okiratának vagy egyéb, a mőködésüket alapvetıen meghatározó dokumentumoknak tartalmaznia kell a pályázott tevékenysége(ke)t. A pályázó szervezetnek december 31. elıtt alapítottnak kell lennie. B1. Jogi forma Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolással): jogi személyiségő non-profit szervezetek (KSH 5.) közül: egyesületek (KSH 52.) szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseletek (KSH 53.) köztestületek (KSH 54.) egyházak, egyházi intézmények (KSH 55.) alapítványok (KSH 56.) közalapítványok (KSH 561) közhasznú társaságok (és non-profit betéti társasági és non-profit korlátolt felelısségő társasági formájú jogutódjai) (KSH 57.) egyéb jogi személyiségő non-profit szervezetek (KSH 59.) 6

7 B2. Méret Nem releváns. B3. Székhely A pályázó szervezetek Magyarországon lévı székhellyel, telephellyel, fióktelephellyel kell rendelkezzenek. A kiválasztási eljárás során elınyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a 64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet 3. és 4. sz. mellékletében meghatározott hátrányos helyzető kistérség valamelyikében tervezik a projekt megvalósítását és/vagy a megjelölt kistérségek valamelyikében van a pályázó szervezet székhelye is. B4. Egyéb kizáró okok a) Adminisztratív feltételek Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, aki, vagy amely csıd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll; aki, vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelızı három naptári éven belül az államháztartás alrendszereibıl, az Európai Unió elıcsatlakozási eszközeibıl, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzıdésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét; aki, vagy amely nem felel meg az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 15. -ban elıírt, rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményeinek; aki, vagy amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi elıírásoknak nem felel meg; aki, vagy amely mőködéséhez a szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; akirıl, vagy amelyrıl hitelt érdemlıen bebizonyosodik, hogy a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor; aki, vagy amely a 217/1998 (XII. 30) Korm. rendelet értelmében a pályázat befogadásának feltételeként nem tesz írásbeli nyilatkozatot annak tudomásul vételérıl, hogy lejárt esedékességő, meg nem fizetett köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása a 217/1998 (XII. 30) Korm. rendelet 92. (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az Áht. 13/A. -ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintı módon - visszatartásra kerülhet. 7

8 b) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek: Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, akinek, vagy amelynek a pályázat benyújtását megelızı évben az összes forrásból származó bevétele kisebb mint az igényelt támogatás 30%-a; akirıl, vagy amelyrıl hitelt érdemlıen bebizonyosodik, hogy a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor. 8

9 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre A konstrukció lehetıséget biztosít a pályázó szervezeteknek arra, hogy a szervezet szaktudásának, szakmai profiljának és gyakorlatának, metodikájának megfelelıen a lehetı legnagyobb szakmai rugalmassággal valósítsa meg a projektjét és érje el a konstrukció célkitőzéseit. Ezt a szempontot figyelembe véve a konstrukcióban megfogalmazott szakmai program a támogatható tevékenységek köre - az OFA, a HEFOP és az EQUAL támogatási rendszereiben kialakított és onnan ismert, a hátrányos helyzető emberek foglalkoztathatóságának növelését célzó szakmai elemek, szakmai módszerek összességére alapoz. Nem kizárólagosan egy, már a korábbiakban más pályázati programban leírt/megkövetelt, konkrét foglalkoztatáspolitikai modellt támogat a konstrukció, hanem a már ismert és alkalmazott szolgáltatási elemeket kínálja fel a pályázóknak, akik az általuk felvállalt célcsoport igényeire, a helyi szükségletekre a helyi lehetıségek figyelembe vételével reagálnak a munkaerı-piaci egyenlıtlenségekre, szolgálják a társadalmi befogadást. Ennek megfelelıen a pályázó a konstrukcióban felkínált szolgáltatási kosárból állíthatja össze a célok megvalósítását szolgáló egyedi szakmai szolgáltatási csomagját. Ezzel a szakmai megközelítéssel kíván a támogató az összes foglalkoztatási célú non-profit szervezetnek esélyt biztosítani a pályázásra. Mindamellett a projekteknek az alábbi szakmai követelményeknek meg kell felelni. Az összeállított egyedi szolgáltatási csomagnak a felvállalt és a pályázati adatlapon megadott célcsoport adottságaihoz és szükségleteihez kell igazodni, de a helyi munkáltatók igényeit is figyelembe kell venni. Ennek alátámasztására a pályázathoz szükségletfelmérést kell készíteni és mellékelni, amely elsısorban a helyi munkaerı-piacra, annak is a kereslet (foglalkoztatói) oldalára koncentrál. A szükségletfelmérésnek (1. számú mellékelt) alá kell támasztania, hogy a kiválasztott célcsoport fejlesztését/képzését követıen mi biztosítja a bevont személyek tartós foglalkoztatását. (A szükségletfelmérés költsége sikeres pályázat esetén utólag, a támogatás 6 %-a mértékéig elszámolható.) A projekt szakmai programjában mindhárom nevesített szolgáltatási kategóriában (alprojektben) vállalni kell a kategóriánként meghatározott minimális számú tevékenységet. (Lásd útmutató C 1.1. pontja). A minimálisan elıírtnál több szolgáltatás nyújtása, a pályázat elbírálásánál elınyt jelent. A évi CI. Tv. (Felnıttképzési tv.) értelmében képzéseket csak a FAT által akkreditált képzı intézmények valósíthatják meg. A projektek célcsoportját csak munkaerı-piaci szempontból különbözı okok miatt hátrányos helyzető emberek alkothatják. A konstrukció keretében támogatható projektek célcsoportjaival kapcsolatos kritériumok: A projektbe való jelentkezés idıpontjában a résztvevıknek 16 éven felüli, aktív korú, alacsony iskolai végzettségő, illetve elavult vagy nem piacképes szakképzettséggel rendelkezı álláskeresı vagy inaktív embereknek kell lenniük, akik egyéb állami vagy európai uniós forrásból képzési támogatásban nem részesülnek. Az iskolai végzettségre vonatkozó kritérium alól a fogyatékos emberek mentesülhetnek. A fenti általános megkötésen túl a program különös hangsúlyt kíván fektetni a halmozottan hátrányos helyzető emberek projektbe vonására, így például: 9

10 a nıkre; a magukat cigány/roma származásúnak vallókra; a 45 év feletti emberekre; a tartós 180 napon túli - munkanélküli, illetve inaktív emberekre; a fiatal (16-25 éves) álláskeresıkre és inaktívakra; a megváltozott munkaképességő, illetve fogyatékos emberekre. Nem zárható ki a projektben való részvételbıl az a személy, aki a projektbe való jelentkezésének idıpontjában átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, álláskeresési támogatásban, rendszeres szociális segélyben vagy jövedelempótló támogatásban részesül. A kettıs finanszírozás az alanyi jogon járó juttatások kivételével nem megengedett. A projekteknek biztosítania kell, hogy a projektekbe felvett résztvevık a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásába, mint a TÁMOP pályázati program résztvevıi, bekerüljenek. A célcsoportokkal kapcsolatos értelmezések és megkövetelt igazolási módok: Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezı emberek: Akiknek sem érettségi bizonyítványa, sem szakképzettsége nincs. Errıl a jelentkezıknek nyilatkozniuk kell, s a nyilatkozatot ha a jelentkezı a projektbe felvételt nyert - a projektet végrehajtó szervezetnek meg kell ıriznie. Elavult vagy nem piacképes szakképzettséggel rendelkezı munkanélküli emberek: Akik bár rendelkeznek szakképzettséggel, de a projektbe való jelentkezés idıpontját megelızı legalább 6 hónapban szakképzettségüknek megfelelı vagy azzal rokon munkakörben nem volt munkaviszonyuk. Errıl az ebbe a csoportba tartozó jelentkezıknek nyilatkozniuk kell, s a nyilatkozatot ha a jelentkezı a projektbe felvételt nyert - a projektet végrehajtó szervezetnek meg kell ıriznie. Munkanélküli emberek: A projektbe való jelentkezés idıpontjában a megyei munkaügyi központok kirendeltségein nyilvántartott (regisztrált) álláskeresık, illetve azok az aktív korú emberek, akik a projektbe való jelentkezés idıpontjában ugyan nem regisztrált munkanélküliek, de nem állnak munkaviszonyban, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytatnak tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosultak. Az utóbbi csoportba tartozó jelentkezıknek munkanélküli státuszukat nyilatkozat formájában kell igazolniuk, s a nyilatkozatot ha a jelentkezı a projektbe felvételt nyert - a projektet végrehajtó szervezetnek meg kell ıriznie. A projektnek gondoskodnia kell arról, hogy ez utóbbi csoportba tartozó munkanélküli emberek legkésıbb a munkaszerzıdés és felnıttképzési szerzıdés megkötésének idıpontjáig a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásába bekerüljenek. (Csak azzal a projektrésztvevıvel lehet munkaszerzıdést és felnıttképzési szerzıdést kötni, akinek munkanélküli státuszát a megyei munkaügyi központ illetékes kirendeltsége legkésıbb a munkaszerzıdés és felnıttképzési szerzıdés megkötésének idıpontjáig igazolja.) 10

11 Tartósan munkanélküli, illetve inaktív emberek: A projektbe való jelentkezés idıpontjában a megyei munkaügyi központok kirendeltségein legalább 180 napja nyilvántartott (regisztrált) munkanélküli emberek; illetve azok az aktív korú emberek, akik a projektbe való jelentkezés idıpontjában ugyan nem regisztrált munkanélküliek, de legalább 12 hónapja (16-25 évesek esetében 6 hónapja) nem állnak munkaviszonyban, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytatnak tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosultak. Az utóbbi csoportba tartozó jelentkezıknek munkanélküli státuszukat nyilatkozat formájában kell igazolniuk, s a nyilatkozatot ha a jelentkezı a projektbe felvételt nyert - a projektet végrehajtó szervezetnek meg kell ıriznie. A projektnek gondoskodnia kell arról, hogy ez utóbbi csoportba tartozó munkanélküli emberek legkésıbb a munkaszerzıdés és felnıttképzési szerzıdés megkötésének idıpontjáig a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásába bekerüljenek. (Csak azzal a projektrésztvevıvel lehet munkaszerzıdést és felnıttképzési szerzıdést kötni, akinek munkanélküli státuszát a megyei munkaügyi központ illetékes kirendeltsége legkésıbb a munkaszerzıdés és felnıttképzési szerzıdés megkötésének idıpontjáig igazolja.) Megváltozott munkaképességő, illetve fogyatékos személyek: Azok a személyek, akik testi vagy szellemi fogyatékosak, és pszichiátriai betegségtıl sújtottak, vagy akiknek az orvosi rehabilitációt követıen munkavállalási és munkahelymegtartási esélyeik testi vagy szellemi károsodásuk miatt csökkennek. (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról 58. ) Megváltozott munkaképességő személynek azt kell tekinteni: a) akinek a munkaképesség-csökkenés mértéke - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézetének szakvéleménye, illetıleg január 1-jét megelızıen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének igazolása szerint - legalább az 50 százalékot eléri, vagy b) akinek munkaképesség-csökkenése az a) pontban meghatározott mértéket nem éri el, de - a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. (6/1996-os MüM rendelet 19. ) Fogyatékos emberek azok a személyek, akik - érzékszervi - így különösen látás-, hallás- és mozgásszervi, valamint - értelmi képességeiket jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolják, illetıleg - a kommunikációjukban számottevıen korlátozottak, és ez számukra tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról 4. -a) A megváltozott munkaképességő, illetve fogyatékos emberek esetében a foglalkoztatási kimenetnél elfogadható a védett foglalkoztatás is. A fogyatékos emberek a projektbe való jelentkezés idıpontjában középfokú végzettséggel is rendelkezhetnek. Az értelmi fogyatékos és az autista emberek esetében OKJ helyett elfogadható képzési kimenet a munkakörre betanító, vagy a betanító képzés / munkapróba is. Modulrendszerő OKJ-s képzésnél elfogadható csak bizonyos modulok elvégzése is, ha az elvégzett modulok 11

12 (megszerzett bizonyítvány, igazolás) megfelelnek a munkakörre betanító vagy betanító képzés követelményeinek. Az összes többi csoport esetében az általános kimeneti elvárások érvényesek! Mentális károsodással élıknél a kezelıorvos és a foglalkozás-egészségügyi szakellátás együttes véleményezése indokolt az állásba helyezési szolgáltatások igénybevételéhez. C1.1. Megvalósítandó tevékenységek A projektek az alábbi három szolgáltatási kategóriába rendezett (alprojektekhez kapcsolódó) tevékenységeket kell megvalósítsák: Bevonás : a bevonáshoz kapcsolódó szolgáltatások, Képzéshez szükséges szolgáltatások, pszicho-szociális szolgáltatások, kiegészítı szolgáltatások : a képzéshez szükséges szolgáltatások, a pszicho-szociális szolgáltatások és kiegészítı szolgáltatások; Az elhelyez(ked)ést és a munkahelyi beilleszkedést segítı (utógondozási) szolgáltatás : az elhelyez(ked)ést és a munkahelyi beilleszkedést segítı (utógondozási) szolgáltatások. A három szolgáltatási kategóriába (alprojektbe) besorolt tevékenységeket a következı oldalon található táblázat foglalja össze. Az egyes alprojektek, tevékenységek minimális és maximális idıtartamára nincs kötelezı érvényő elıírás. Minden pályázó a saját egyedi szolgáltatási programjához legjobban illeszkedı idıtartamokat határozhat meg. A pályázatban a szolgáltatások idıbeli egymásra épülését az A/2 Szolgáltatói kosár+gantt diagram mellékleten kell bemutatnia a pályázónak. A minimális elvárás a projektekkel szemben, hogy a projekt szakmai programjának összeállításakor a három szolgáltatási kategóriában megjelölt kötelezı szolgáltatások (a kötelezıen megvalósítandó szolgáltatási elemeket az alábbi táblázatban vastag betővel jelöltük) megvalósítását vállalják, és a kategóriánként kötelezıen biztosítandó szolgáltatásokon túl további, kötelezıen válaszható tevékenységeket is be kell építeni a szakmai programba. Olyan kell legyen a pályázó által összeállított szolgáltatási csomag, hogy annak eredményeképpen a projektrészvevık sikeres szakmunkásvizsgát tudjanak tenni, akár rész-szakképesítést, akár alap-szakképesítést tudjanak szerezni, és a szakképzettség megszerzése után valamilyen bejelentett (nem támogatott) keresıtevékenységet folytassanak és abban legalább 6 hónapig bennmaradjanak. Ezen minimum követelmények (a három kategóriában összesen 14 kötelezı tevékenység és összesen 9 kötelezıen választandó tevékenység) figyelmen kívül hagyása/nem teljesítése a pályázat elutasítását vonja maga után. A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektrıl és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési 12

13 Ügynökség ( honlapjáról letölthetı Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei címő dokumentum, valamint az Arculati Kézikönyv tartalmazza. A kedvezményezett a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei címő dokumentumban szereplı IV. számú kommunikációs tervet köteles megvalósítani, valamint a fentiekben hivatkozott Arculati Kézikönyvben szereplı C típusú plakátot köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínén/helyszínein. 13

14 Sor szá m Szolgáltatási kategória / alprojekt Tevékenység Az egyes tevékenységek leírása A megvalósíta ni vállalt tevékenység megjelölése 1 Toborzás 2 Tájékoztatás csoportos) 3 Elsı interjú 4 5 (egyéni, Interjúk - konzultációk Elızetes felmérés tudásszint 6 Kompetencia vizsgálat 7 Bevonás (4 kötelezı és 3 kötelezıen válaszható) A tanulási képesség mérése A pályázatban meghatározott célcsoporti kör elérésének eszköze. Több csatornán végezhetı - levelek kiküldése, szóróanyaggal (plakát, szórólap stb.), sajtón keresztül (újság, képújság, nyomtatott sajtóban megjelenı hirdetés) - de sikeres elérés érdekében fontos, hogy a célcsoport sajátosságaink megfelelı csatornát válasszon a projekt. A módszer bemutatáskor jellemzı mutatók lehetnek: hány darab? Milyen adatbázis alapján? Együttmőködésben-e (pl.: munkaügyi szervezettel)? Hol jelennek meg vele? Mi indokolja a megjelenés helyének kiválasztását? Megjelenés formája, helye (melyik újság, tv stb.), gyakorisága, tartama, ezek indoklása? Egyéni, csoportos, helyszín, a választás indoklása. Itt elsısorban az érdeklıdık tájékoztatása a projektben nyújtott lehetıségekrıl, annak céljáról, programjáról; a résztvevıkkel szembeni elvárásokról, a késıbbi együttmőködési megállapodás tartalmáról stb. Meg kell határozni az elsı interjú tárgyát: teljes elıélet feltérképezés, vagy csak képzési és foglalkoztatási anamnézis. A jól felépített elsı interjú tartalmazza a feladatleírást (mikor és miért végezték el), és a tevékenység indoklását is. Az elsı ismerkedı interjút követı több alkalmas vagy kimerítıbb részletes erıforrás és probléma feltérképezés, ami a projektben való részvételhez szükséges információkat nyújtja. Az ülések számát, tartamát, tárgyát, felépítettségét, feladatát, indokolni, vagyis a teljes folyamatot dokumentálni kell. A projektben tartandó szakképzéshez kapcsolódva a tanfolyam megkezdése elıtt a jelentkezıket tájékoztatni kell arról, hogy a már megszerzett képesítésük és/vagy szakmai gyakorlatuk beszámíthatóe a projektben tartandó képzés során. A képzés elsı napján kitöltött tudásszint felmérı eredménye alapján az adott képzésben érintett oktatók eldöntik, hogy a már megszerzett tudás és/vagy kompetencia hogyan számítható be (pl: óralátogatás alóli felmentés, tananyag súlyozása). Az OKJ új struktúrájának alapját jelentı modultérképek tükrözik az egyes modulok tartalmi összefüggéseit, szakképesítésekbe való beépülésüket. Ezek a modulok tartalmazzák a munkába lépéshez szükséges és elégséges kompetenciák szintjét és tartalmát. A kompetenciavizsgálat segítségével megállapítható, hogy van-e mód a fejlesztés, képzés, esetleg foglalkoztatás ideje alatt a meglévıket figyelembe venni és csak a szükséges elemekbe bevonni a résztvevıt. Az egyéni tanulási képesség tudatossága és fejlett megvalósítási szintje között szoros kölcsönös kapcsolódás van az ismeretek szóbeli közérthetı és adekvát kifejezésével, megfogalmazásával. A tanulási szükségletek pontosítása és támogatása a hátrányos helyzetben lévı felnıttek körében ezért különösen fontos. A tanulásra motiváltság, a kognitív képességek, az olvasási készségek, a verbális megértés: szókincspróbák, beszédfolyékonyság, beszédfolyamatosság (a szókincs gyors mozgósítása nyelvi feladatokban), a számolás, a térbeli képességek (pl.: síkban értelmezett feladatok), a rövid távú emlékezet, a vizuális észlelési sebesség (pl. ábrák összehasonlításakor), következtetés (általános Kötelezı Kötelezı 14

15 szabályok indukciója) feltárása szükséges. 8 Kulcsképesség-vizsgálat A megfelelı életvezetéshez, a tanuláshoz és a munkavállaláshoz szükséges képességek felmérése: általános mentális képességek (logikus és absztrakt gondolkodás, kombinációs és elemzı készség, ítélıképesség, tanulási képesség), kommunikációs képességek (figyelem-összpontosító képesség, világos kifejezıkészség, érvelési képesség, mások megértésének képessége), munkavégzési, mőszaki képességek (munkaszervezés, rendszerszemlélet, kezdeményezıkészség, gyakorlatias feladatértelmezés), az ún."cselekvıképességek (állóképesség, célirányosság, pontosság, teljesítıképesség, megbízhatóság), a munkavégzés minıségét befolyásoló képességek (precizitás, áttekintıképesség, elıvigyázatosság), társas (közösségi) képességek (alkalmazkodóképesség, felelısségvállalás, kapcsolatteremtés, objektivitás önmagunkkal és másokkal szemben), az önértékeléssel összefüggı képességek (önfegyelem, önkritika). 9 A szociális helyzet felmérése Az életút nyomon követése, a szociális helyzet feltérképezése, a jelen állapotról kapott információk rögzítése, többféle módszer (kikérdezés, megfigyelés) segítségével. A fennálló probléma meghatározása után megtervezhetıvé válik a szükséges szolgáltatás pl.: gyermekfelügyelet, idıs/beteg hozzátartozó ápolása, jeltolmács, mozgáskorlátozottak szállítása, látássérültek kísérete, stb. 10 Állapotfelmérés Komplex munka-és pályaalkalmassági felmérés: beszélgetés (kikérdezés), megfigyelés, ill. tesztmódszerek alkalmazásával. A bevonandó személy aktuális fejlettségi szintjének és ismeretkörének feltérképezése. Legfontosabb területei: a jelölt magatartása, viselkedése az adott helyzetben (attitőd, együttmőködés, feladattudat, feladattartás), kommunikációs és beszédkészség, praktikus ismeretek, helyzetfelismerés, problémakezelés, önértékelés, tervek, vágyak, intelligencia, kognitív képességek vizsgálata Pályaalkalmassági vizsgálat Pályaorientáció, pályakorrekció A konkrét munkára való jelentkeztetés elıtt a jelentkezı képességeirıl, személyiségérıl, egészségi állapotáról, esetleges sérüléseinek minıségérıl és kiterjedtségérıl is keresztmetszeti képet adó vizsgálat, hogy rendelkezik-e azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a meghatározott munkakör betöltéséhez szükségesek, ajánlottak. A vizsgálat kellı mélységben tárja fel az alábbi területeket: érdeklıdés, fejlıdési, tanulási, elfogadási készség, önértékelés, önbecsülés, kommunikációs készség, odafigyelés, szociabilitás, terhelhetıség, idıgazdálkodás Amennyiben a tervezet program megvalósítás jogszabályban elıírt hatósági eljárásokat igényel, ezeket kötelezıen fel kell tüntetni. A konkrét munkára való jelentkezés elıtt a sikeres munkába állás szempontjából jelentıs és irányadó információk összefoglalása, az erısségek kiemelésével, ill. a várható nehézségek, a nehezítı tényezık és azok kiküszöbölésére javasolt segítségek leírásával. Az összefoglalásnak ki kell terjednie az egészségi állapotra, a kommunikáció színvonalára, a szocializációs szintre és a munkakészségre az integrált munkába állás tükrében. Fontos leírni, hogy az aktuális szociális környezet segítı, vagy gátló tényezıként léphet-e fel a folyamatban. A megfogalmazásra kerülı javaslatot a lehetı legteljesebb mértékben össze kell hangolni az érintett személy elképzeléseivel, terveivel, vágyaival. 13 Egyéni fejlesztési terv készítése Az állapotfelméréssel megalapozott egyéni fejlesztési terv készítése. A nyújtandó fejlesztések megtervezése és megvalósítása a korábban felszínre került problémák kezelése és a célok elérése érdekében. Az egyéni fejlesztési tervben rögzíteni kell a hosszú és rövid távú célokat és a támogató erıforrásokat, a szükséges fejlesztések ütemezését, a felelısöket, a kockázatokat, a várható és az elért eredményeket. Az egyéni fejlesztési terv részei: a fejlesztési terület(ek) meghatározása, fejlesztés (felelısök megnevezése, ütemezés, kockázatok, külsı-belsı erıforrások számbavétele), eredmény (a közös munka tervezett mérföldköveihez való mérés). Az egyéni fejlesztési terv eredményeképpen kötelezı 15

16 megtörténik a képzésbe és/vagy munkába helyezés. 14 Egyéni szolgáltatási terv készítése A szociális helyzet felmérésével megalapozott egyéni szolgáltatási terv készítése. A jelentkezı számára nyújtandó szolgáltatások megtervezése és megvalósítása a korábban felszínre került problémák kezelése és a célok elérése érdekében. Az egyéni szolgáltatási tervben rögzíteni kell a hosszú és rövid távú célokat, a támogató erıforrásokat (pl. egyéni segítık), a szükséges szolgáltatások ütemezését, a felelısöket, a kockázatokat, a várható és elért eredményeket. Az egyéni szolgáltatási terv részei: a fennálló probléma meghatározása, szolgáltatásnyújtás (gyermekfelügyelet, idıs/beteg hozzátartozó ápolása, jeltolmács, mozgáskorlátozottak szállítása, látássérültek kísérete), a felelısök megnevezése, az ütemezés, a kockázatok és a külsı-belsı erıforrások számbavétele, eredmény (a közös munka tervezett mérföldköveihez való mérés). Az egyéni szolgáltatási terv eredményeképpen az otthoni akadályozó okok, betegség vagy tartós egészségkárosodás ellenére a képzésbe és/vagy a munkába járás feltételei megteremtıdnek. kötelezı 15 Egyéb: éspedig Ide kizárólag az elızı kategóriákba be nem sorolható tevékenység írható be. Ha fantázia néven az elızıek közül többet magában foglaló összefoglaló kifejezést használnak, az nem fogadható el. (pl.: helyzetfeltárás stb.) A képzéshez szükséges szolgáltatások, pszichoszociális szolgáltatások, kiegészítı szolgáltatások (5 kötelezı és 3 kötelezıen válaszható) A képzési programnak a projektrésztvevık elıképzettségéhez és képességeihez való igazítása A tanulási- és munkamotiváció kialakítása, fenntartása A célcsoport és a projektet megvalósító szervezet közötti szerzıdéses kapcsolat biztosítása A pályázathoz mellékelt képzési program nem csak az oktatott szakmák szakmai és vizsgakövetelményeinek kell megfeleljen. A bevonás és kiválasztás után a felmérések alapján meghatározott egyéni hozott tudás ill. képességek és készségek fejlettségének vagy elmaradottságának alapján a képzési programot hozzá kell igazítani a csoporthoz is, és külön-külön minden résztvevıhöz is. (El kell készülnie az oktatás és képzés csoportra szabott, illetve egyéni tervének. + A képzési programot egyébként hozzá kell igazítani annak a munkafolyamatnak a rendjéhez is, amelybe a képzés beleágyazódik.) A képzés és a konkrét munkába állás elıtt a sikeres feladatmegoldás szempontjából jelentıs és irányadó információk összefoglalása, az egyén erısségeinek kiemelése, ill. a várható nehézségek, a nehezítı tényezık és azok kiküszöbölésére javasolt technikák elsajátítása. A kommunikáció színvonalának, a szocializációs szintnek és a munkakészség fejlesztése az integrált munkába állás tükrében. Az aktuális szociális környezet segítségének felhasználása, az esetleges gátló tényezık hárításának elsajátítása fontos része a folyamatnak. A különbözı technikákat a lehetı legteljesebb mértékben össze kell hangolni az érintett személy elképzeléseivel, terveivel, vágyaival. Olyan elemeket kell beépíteni a projektbe, amelyek erısítik a projekthez való kapcsolódást, az abban való tevékeny részvételt, segítik kialakulni azokat a szokásokat és normákat, amelyek mindenki számára kedveltté teszik a többieket és a projektet, s benne a tanulást és a munkát is. Ezek az elemek kapcsolódhatnak a mindennapokhoz (mindennapi fızés, a menedzsment és a személyzet tagjaival és egymással, közös étkezések; kötetlen, laza beszélgetések a munka megkezdése elıtt: a teendık és a tanulandók megbeszélése; alkalmanként a projekt végrehajtását érintı kérdések rendszeres megbeszélése, közös döntéshozatal; közös kulturális tevékenységek; mindenki számára kedvezı pszichés klíma kialakítása, fenntartása; a szubkulturális elemek beemelése a projekt életébe stb. A projekt szakmai programjától függıen képzési szerzıdés és/vagy munkaszerzıdés megkötése; és/vagy a célcsoport és a projektet megvalósító szervezet között együttmőködési megállapodás. A szerzıdéskötés megtanít a szabályok közös megbeszélésére, de arra is, hogy a célcsoport és a projektszemélyzet is érezze: felelısek azért, ami a projektben velük történik. kötelezı kötelezı 16

17 19 20 A hiányzó alapismeretek pótlása, felzárkóztatás Az alapiskolai végzettség megszerzését segítı oktatás Az állapotfelméréssel és a kulcsképesség vizsgálatával megállapított hiányosságok pótlására szükséges fejlesztések megtervezése és megvalósítása a korábban felszínre került problémák kezelése és a célok elérése érdekében. Az egyéni fejlesztési tervben rögzített hosszú és rövid távú cél alapján az egyéni vagy csoportos fejlesztés a sikeres képzéshez hiányzó alapismeretek pótlására, a korábban rögzített fejlesztési terület alapján. A projektrészvevık, ha szakképzetlenek és/vagy alacsony iskolázottságúak, ritkán szoktak írni, olvasni, számolni, ezért ez komoly probléma lehet számukra. Így nehéz a szakmunkásvizsgára felkészülni, és a további (már a projekten túli) fejlıdésüknek, érvényesülésüknek is akadálya lehet. Az új OKJ megengedi az általános iskolai végzettség nélküli szakmai vizsgát, de jobb, ha projekt hatása nem áll meg a projekt végénél, hanem segítséget ad az általános iskola befejezéséhez, ezzel újabb perspektívákat nyitva azok elé, akik általános iskolai végzettség nélkül kerültek a projektbe. 21 Államilag elismert (OKJ-s) szakképesítést nyújtó képzés Az iskolarendszeren kívüli szakképzés segítségével olyan államilag elismert szakma oktatása, ami a pályázó szervezet környezetében piacképes végzettséget biztosít, megkönnyítve ezzel a célcsoport tagjainak elhelyezkedését a nyílt munkaerıpiacon. Olyan szakmá(ka)t célszerő választani, ami(k)re a helyi munkáltatók igényt tartanak. kötelezı 22 Foglalkoztatásba ágyazott, államilag elismert (OKJ-s) szakképesítést nyújtó képzés (elméleti és gyakorlati oktatás) Vannak, akik számára az iskolai (vagy iskolarendszeren kívüli) szakképzés nem jó, mert már iskolás korukban sem szerették a tanulást. (Le is morzsolódtak és szakképzetlenek maradtak.) Egy mester irányításával, aki hangot talál és mindig együtt is van velük (ezzel nem nemcsak tudást, de példát is nyújt) miközben jól belátható és számukra is közvetlen haszonnal járó munkát végeznek. Munka közben ismerik meg a feladattal járó anyagokat, eszközöket, szerszámokat, gépeket, munkamozdulatokat, munkafázisokat, munkafolyamatokat stb. (tanulják meg a szakmát), s munkájukért - mert mindennap megdolgoznak érte - pénzt is kapnak, valószínőbb, hogy eljutnak a szakképzettséghez. 23 Kiegészítı oktatás gyakorlati Lehetnek olyan munkafeladatok, munkafolyamatok, tevékenységek, amelyek elvégzésére a projekten belül végzett munkában nincs lehetıség, viszont ezek ismerete - ha másért nem, a vizsgáért - fontos. Ilyenkor olyan munkákat kell - külsı megrendelıknél - vállalni, amelyek elvégzése hozzásegít ahhoz a tudáshoz, amelyet a projekten belül végzett munka során nem tudtak elsajátítani. Ez a kiegészítı gyakorlati oktatás (munka) árbevételt is hozhat a projektnek, a külsı megrendelı (a piac) megmérheti a projektrészvevık tudását, s ráadásul még a projekt végén esedékes elhelyezkedéshez is hozzásegítheti a résztvevıket. 24 Köztesvizsgák (próbavizsgák) szervezése A megfelelı külsıségek között lebonyolított próbavizsgák jelzik a helyzet egyre komolyodó voltát, hozzászoktatnak a vizsgákhoz, lemérik és visszajelzik a projektrészvevık tudását, és visszajelzést adnak a projektszemélyzetnek is: hol, mit kell erısíteni, hol nem? 25 Vizsgáztatás Csak az államilag elismert (OKJ-s) vizsga (az alap-szakképzettség vagy rész-szakképzettség) adhat olyan segítséget a halmozottan hátrányos helyzető embereknek, amellyel kompenzálhatják hátrányaikból származó elhelyezkedési problémáikat. kötelezı 26 A teljesítményhez kapcsolódó bérezési/díjazási rendszer kialakítása A munkában való részvételt, a teljesítményt erısítı bérezési/díjazási rendszer kialakítása és érvényesítése, ami a munkamotiváció erısítésének egyik fontos, de nem egyetlen módja. 17

18 27 Piacképes termékek elıállítása, értékesítése, árbevétel produkálása A foglalkoztatásba ágyazott képzés során piacképes termékek elıállítása, értékesítése, ebbıl származó árbevétel produkálása. Így nem csak a vizsgabizottság, de a piac is leméri (amikor már van mit) a projektrésztvevık tudását. Ha elkel az a termék, amelyet munka közben készítettek, az azt jelzi, hogy jó minıségő és piacképes. 28 A projektrésztvevık illetve környezetük közvetlen szükségleteit szolgáló termékek elıállítása és/vagy szolgáltatások nyújtása A foglalkoztatásba ágyazott képzés során a projektrésztvevık közvetlen szükségleteit vagy a projektet megvalósító szervezet, illetve annak környezete érdekeit szolgáló termékek elıállítása és/vagy szolgáltatások nyújtása. Talán a legerısebb munkamotiváció lehet, ha a projektrésztvevık munkájának eredménye olyan "termék", aminek maguk is hasznát látják. 29 A kulcsképességek fejlesztése A megfelelı életvezetéshez, a tanuláshoz és a munkavállaláshoz szükséges képességek fejlesztése: általános mentális képességek (logikus és absztrakt gondolkodás, kombinációs és elemzı készség, ítélıképesség, tanulási képesség), kommunikációs képességek (figyelem-összpontosító képesség, világos kifejezıkészség, érvelési képesség, mások megértésének képessége), munkavégzési, mőszaki képességek (munkaszervezés, rendszerszemlélet, kezdeményezıkészség, gyakorlatias feladatértelmezés), az ún."cselekvıképességek (állóképesség, célirányosság, pontosság, teljesítıképesség, megbízhatóság), a munkavégzés minıségét befolyásoló képességek (precizitás, áttekintıképesség, elıvigyázatosság), társas (közösségi) képességek (alkalmazkodóképesség, felelısségvállalás, kapcsolatteremtés, objektivitás önmagunkkal és másokkal szemben), az önértékeléssel összefüggı képességek (önfegyelem, önkritika). A szakképzettség szükséges, de nem elégséges feltétele a könnyebb elhelyezkedésnek. A pontosság, a megbízhatóság, a jó alkalmazkodó készség, önállóság, a problémafelismerı és megoldó képesség, az együttmőködési és jó kommunikációs készség stb. A kulcsképességek sok esetben legalább olyan fontosak, mint a szakképzettség. (lásd: az NSzFI által kiadott központi programok - megtalálhatók: - idevonatkozó részeit.) Mindezt legkönnyebben a munkával összekapcsolva lehet fejleszteni, ha ezt megfelelı, ezekre vonatkozó tudatosság kíséri. kötelezı 30 A célcsoport bevonása a tervezı, szervezı, gazdasági, adminisztrációs stb. tevékenységekbe A célcsoport bekapcsolása a termelést vagy szolgáltatást kísérı tervezı, szervezı, gazdasági, adminisztrációs stb. tevékenységekbe. Jobban a projekthez kapcsolja a projektben részt vevıket, ha nem csupán egyszerő végrehajtói a munkafeladatoknak, hanem részt vehetnek a tervezésükben, a végrehajtásukhoz szükséges anyagok kiválasztásában, beszerzésében, megszervezhetik a szállítást, megismerhetik az ezekkel járó adminisztrációt stb. Ráadásul mindeközben olyan tudást, készségeket sajátíthatnak el, amelyeket esetleg késıbb vállalkozóként használhatnak. 31 A foglalkoztatásba ágyazott képzésen keresztül vállalkozói ismeretek, készségek kialakítása A célcsoport bekapcsolása a termelést vagy szolgáltatást kísérı tervezı, szervezı, gazdasági, adminisztrációs stb. tevékenységekbe. Nem csak még jobban a projekthez kapcsolja a projektben részt vevıket, ha részt vehetnek a tervezésükben, a végrehajtásukhoz szükséges anyagok kiválasztásában, beszerzésében, megszervezhetik a szállítást, megismerhetik az ezekkel járó adminisztrációt stb. Ezzel olyan tudást, készségeket sajátíthatnak el, amelyeket késıbb vállalkozóként használhatnak. 32 Számítógép-felhasználói ismeretek nyújtása A projektben választott szakképzéshez kapcsolódó elengedhetetlen számítógépes ismeretek oktatása. Kizárólag számítógépes ismereteket adó képzést megvalósító projekt csak akkor támogatható, ha a foglalkoztató partner kifejezetten ilyen képzettséget vár el. 33 Idegen nyelv oktatása A projektben választott szakképzéshez kapcsolódó elengedhetetlen idegennyelv ismeretek oktatása. Kizárólag idegen nyelv ismereteket adó képzést megvalósító projekt csak akkor támogatható, ha a 18

19 foglalkoztató partner kifejezetten ilyen képzettséget vár el. 34 Önismeret, erısítés önbizalom A célcsoportot motiválni lehet és kell a kulcskészségek elsajátítására: pl. az önreflexióra való hajlam erısítése (az illetı tudja magát helyzetekben, szerepekben látni, s tudja viselkedését értelmezni), az énkép és a valóság megfelelı, valódi viszonyának fenntartása (az önértékelés megfelelı, szélsıségektıl mentes szintje). Az önismeret és készségbirtoklás ugyanis a kor hozta folyamatos át/továbbképzések rendszerében nélkülözhetetlen, az egyéni életkorral haladva egyre nehezebben elsajátítható általános tudás, sajátos látásmód. 35 Személyiségfejlesztés 36 Csapatépítés Az önismeret legfontosabb összetevıje az önreflexióra való hajlam, képesség, azaz, hogy az illetı tudja magát helyzetekben, szerepekben látni, s tudja viselkedését értelmezni. A személyiség sokkal eredményesebben formálható és a képességek, készségek sikeresebben fejleszthetık csoportos helyzetben, csoportdinamikai eszközök felhasználásával. Az önismereti, személyiségfejlesztı tréningen a reális önkép megismerésével pontosabb kép kapható a résztvevık személyiségének rejtett tartalékairól. Fejleszthetı az önismeret szint, a társas készségek, a kapcsolati nehézségek. Kölcsönös viszonyt, kölcsönös ráhatást, együttmőködést kívánnak a csapépítés közben használt játékok, változatos szervezési formákban. A megjelenési formától függetlenül valamennyi játékra a közös tevékenységgel (játékkal) árnyalt, mélyített kapcsolatteremtés jellemzı. A csapatépítı játékok párok, kisebb csoportok, ritkábban az egész csoport magas színtő együttes tevékenységét célozzák, illetve teszik lehetıvé. A játékok között egyaránt megtalálhatók a kapcsolatteremtı, bizalom, érzékelésfejlesztı, valamint a lazító és koncentráló, ön- és csoportismereti, feszültségoldó, és szituációs játékok is. 37 Konfliktuskezelési képesség fejlesztés A társadalomba való sikeres beilleszkedés feltételezi bizonyos konfliktusok vállalását és ezek konstruktív kezelésének képességét. Az ilyen típusú konfliktusok révén gyakorolhatók a közös szabályalkotáshoz, e szabályok érvényesítéséhez, valamint az érdekképviselethez és érdekütközéshez szükséges képességek, valamint fejleszthetı a vitakultúra. A konfliktus kezelése, elemzése során fejlıdnek szociális képességeink, gyakoroljuk a mások nézıpontjának tudomásul vételét, ezáltal fejlıdik beleérzı képességünk (empátiánk), toleránsabbakká válunk mások iránt. A különbözı konfliktusforrások (pl.: szerepkonfliktus, társadalmi konfliktus, érdekellentét, érték érdek konfliktus) modellezése során lehetıség nyílik az erıszakos formák (erıszak a személyközi kapcsolatokban, verbális erıszak), a meg nem oldott konfliktus, konfliktuskerülés a konfliktus jegelése (falak emelése) felismerésére. A követendı konfliktuskezelési technikák, a békés formák, az erıszakmentesség, a gyıztes gyıztes stratégia elsajátítása révén megtanulható a konszenzus és/vagy a kompromisszum elérése. 38 Pszichológiai tanácsadás 39 Tanulástechnikai tréning 40 Gyermekmegırzés Egyéni és/vagy csoportos (mindkettı lehet indokolt, ha a pszichológus/pszichiáter csoporttechnikákat akar alkalmazni) A tanfolyami elımenetel segítése, a helyes tanulási szokások kialakítása. A csoport tagjai elsajátítják hogyan motiválhatják magukat, hogyan tervezzék meg a tanulást, melyek az emlékezet típusai, ki milyen tanulási típusba (auditív, vizuális, audiovizuális) tartozik. Különbözı típusok számára elemi tanulási technikák javasolhatók. A tartós emlékezet, avagy a bevésés folyamatának megismerésével és az elıhívás gyakorlásával elérhetı, hogy a tanult anyagot már meglévı ismeretekhez kössék, és tudatosítható az állandó ismétlés fontossága. Alternatív gyermekmegırzési formák, amelyek segítségével lehetıség nyílik a gyermekük felügyeletét nem vagy nehezen megoldó szülık számára a képzés és/vagy munkavállalás. 19

20 41 Mentorálás 42 Tutorálás A projektben való elırehaladás követésén túl problémakezelés, és irányítás a szükséges szakemberekhez, intézményekhez. Képzések, elsısorban a felzárkóztató képzéshez (8 általános befejezése) kapcsolódó egyéni a haladást elısegítı egyéni igényekre reagáló tanítás, képzés, oktatás, fejlesztés. 43 Szociális szolgáltatások Lakhatás megoldásának segítése, adósságkezelés, esetleges családi problémák kezelése. 44 A munka és a család világának összeegyeztetése Gyermekfelügyelet, idısgondozás, gondozott családtag felügyelete, gyermekgondozási ismeretek, háztartás-gazdaságtani ismeretek, közös bevásárlást segítı szolgáltatások, stb. 45 Utazásszervezés Alternatív közlekedési formák, amelyek segítségével lehetıség nyílik a rossz közlekedéső területeken élık számára a képzés és/vagy munkavállalás. 46 Családsegítés A családok felkészítése a nı munkába állására. Konfliktusok kezelése, háztartás-gazdasági tanácsadás 47 Önsegítı szervezése csoport A hasonló nehéz helyzetben élık önsegítı tevékenységeinek támogatása szakképzett trénerrel. 48 Jogsegélyszolgálat Jogi tanácsadás, beadványszerkesztés, szervezett képviselet, stb. 49 Egyéb: éspedig Ide kizárólag az elızı kategóriákba be nem sorolható tevékenység írható be. Ha fantázia néven az elızıek közül többet magában foglaló összefoglaló kifejezést használnak, az nem fogadható el. (pl.: helyzetfeltárás stb.) Az elhelyezkedést, a munkahelyi beilleszkedést segítı szolgáltatások (5 kötelezı és 3 kötelezıen válaszható) A célcsoport munkába állási igényeinek felmérése A célcsoport igényeinek megfelelı munkahelyek, munkáltatók felkutatása A kiegészítı gyakorlati oktatás megszervezése a leendı munkáltatókhoz A célcsoport tájékoztatása a munkával kapcsolatos jogaikról és a legális munkavégzés elınyeirıl A projekt résztvevık egyéni igényeinek felmérése a konkrét munkavállalás elıtt. A foglalkoztatás kereteit illetıen (helyszín, idıbeosztás, teljes vagy rész munkaidı, stb.) Már a képzés ideje alatt, még jóval a szakmunkásvizsga elıtt, célszerő olyan munkáltatókat keresni, akik a vizsga után alkalmazzák a projektrésztvevıket. (A legoptimálisabb az, ha a potenciális foglalkoztatók igényének megfelelıen választják ki a projektben oktatott szakmát.) Lehetnek olyan munkafeladatok, munkafolyamatok, tevékenységek, amelyek elvégzésére a projekten belül nincs lehetıség, viszont ezek ismerete - ha másért nem, a vizsgáért - fontos. Ilyenkor olyan munkákat kell külsı megrendelıknél vállalni, amelyek elvégzése hozzásegít ahhoz a tudáshoz, amit a projekten belül végzett munka során nem tudtak elsajátítani. Ez a kiegészítı gyakorlati oktatás (munka) árbevételt is hozhat a projektnek, a külsı megrendelı (a piac) megmérheti a projekt résztvevıinek tudását, s ráadásul még a projekt végén esedékes elhelyezkedéshez is hozzásegítheti a célcsoport tagjait. Fontos, hogy a célcsoport tagjai tisztában legyenek az illegális foglalkoztatás hátrányaival. Bár az illegális foglalkoztatás rövid távon a munkavállalóknak is jó lehet, a legális foglalkoztatás hosszú távú elınyeit mindenképpen tudatosítani kell az elhelyezkedni szándékozókkal. Szükség van a munkaszerzıdés megkötését megelızıen arra, hogy a célcsoport tagjai tisztában legyenek a munkaszerzıdés kötelezı tartalmi elemeivel, és a foglalkoztatás legalapvetıbb jogi hátterével (pl.: Kötelezı 20