INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Átírás

1 II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 4243 TÉGLÁS, ÚTTÖRŐ U. 15. TEL./FAX: 52/ OM AZONOSÍTÓ: INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2012.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés A minőségbiztosítási gyakorlatunk törvényi háttere /a, Rövid hivatkozás a törvényre A fenntartói minőség politika azon részletei, amelyek az intézményre vonatkozó feladatokat írják le /a, A minőségpolitika /b, Jövőkép /c, Minőségpolitikai Nyilatkozat /d, A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményre vonatkozó feladatok... 6 II. Az intézményi minőségpolitika bemutatása Intézményünk nevelési oktatási arculata Intézményünk nevelési elvei Iskolánk jellemző nevelési-oktatási módszerei Minőségirányítási rendszer működtetése III. Az intézményi minőségirányítási rendszer leírása A vezetés feladatai, elkötelezettsége és felelőssége /1. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Minőségpolitikai Nyilatkozata /2. Minőségpolitikai célok /3. Jogszerű működés /3/A. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása /3/B. A hozzáférhetőség biztosítása /3/C. A megismerés biztosítása /4. Vezetői ellenőrzés és értékelés /4/A. A vezetői értékelés és ellenőrzés folyamatszabályozása /5. Az intézményi működés folyamatos fejlesztése Tervezés /5/A. Éves tervezés /5/B. Stratégiai tervezés /5/C. Irányított önértékelés Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok

3 2/1. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési-értékelési rendszere /2. A partnerkapcsolatok irányítása /3. A fontos partnerek igény-, elégedettség-, és elégedetlenség mérése. (Eljárásrend) /4. Intézményünk értékelési-önértékelési rendszerének leírása /5. Munkavállalók teljesítményértékelésének szabályzata /6. A MIP végrehajtásának és az országos mérés,- és értékelés eredményeinek értékelése A program hatályba léptetésének és felülvizsgálatának rendje Mellékletek 1. sz. melléklet: Munkavállalók Teljesítményértékelésének Szabályzata 2. sz. melléklet: Intézményi Marketing 3. sz. melléklet: Humán erőforrás biztosítása és fejlesztése 3

4 I. BEVEZETÉS 1. A minőségbiztosítási gyakorlatunk törvényi háttere 1/a. Rövid hivatkozás a törvényre - A LXXI. Törvény 9. -a alapján módosult a Közoktatási Törvény 40. -ának (11) bekezdése: Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. Továbbá a Közoktatási Törvény 40. -ának (11) bekezdésének január 1-jei módosítása alapján, tartalmaznia kell a nem pedagógus munkakörben dolgozók értékelési rendjét is. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Minőségpolitika: Az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések, és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. 4

5 2. A fenntartói minőségpolitika azon részletei, amelyek az intézményre vonatkozó feladatokat írják le. 2/a. A minőségpolitika a működés hosszú távra szóló elveit és a megvalósításra vonatkozó elképzeléseit tartalmazza. Meghatározza: - a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, - valamint intézményenként az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. Az oktatásirányítás szakmai és hivatali képviselői, valamint az intézményvezetők bevonásával meghatározza a helyi közoktatás, szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásait. Az elvárásokat a közoktatás-szolgáltatás jövőképében, a követendő minőségpolitikai nyilatkozatban való meghatározásában és középtávú minőség-célok kitűzésével határozta meg. 2/b. Jövőkép - Az Szeretetszolgálat biztosítja az intézmények gazdaságos működéséhez szükséges feltételeket: - az épületek szükséges és elégséges felújítása, - kielégítő eszközellátottság, - megfelelő osztálylétszámok, - az erőforrások hatékony felhasználása, - a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával kapcsolatos eredmények. A humánerőforrás politikai elemei: - a pedagógusok motiváltságának, elégedettségének javítása, - a szakemberek (gyermekvédelmi-, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, stb.) megfelelő létszámának fokozatos biztosítása. 5

6 2/c. Minőségpolitikai Nyilatkozat Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy folyamatosan figyelemmel kíséri a közoktatási feladatellátás minőségét, ennek keretében folyamatosan ellenőrzi és értékeli az intézményei működését. Méri, értékeli és visszacsatolja a közoktatást, mint szolgáltatást igénybevevők elégedettségét, elégedetlenségét és elvárásait. Célul tűzi ki, hogy intézményeiben a feladataik ellátásai során a szolgáltatói szemléletmód érvényesüljön. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka átlátható és átjárható legyen. Kiemelten fontos a társadalmi esélyegyenlőségek csökkentése a felzárkóztatás, továbbá a tehetségek felismerése, gondozása. A Baptista Szeretetszolgálat elkötelezett a minőségi feladatellátás mellett, ennek szellemében minden feltételt törekszik biztosítani az elfogadott minőségirányítási program végrehajtásához és folyamatosan értékeli annak megvalósítását. 2/d. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Művészetoktatási Intézményre vonatkozó feladatok Általános Iskola - Biztosított, hogy a gyermekek megközelítőleg azonos feltételek között tanulnak, szakszerű oktatásban részesülnek a felső tagozaton. - Az általános iskola képes az alapfunkció ellátására, mérsékli a művelődési egyenlőtlenséget. - Biztosítják a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű, vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztő programokat. - A képesség-kibontakoztató program alkalmazása mellett, 2007 szeptemberétől az integrációs pedagógiai program is bevezetésre kerül. - A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit. A nevelés, az 6

7 oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. - Mentori rendszer kiépítése a műveltségi egyenlőtlenség mérséklésére. - Igyekeznek biztosítani a mindennapos testedzés követelményeit. - Fejlesztik a kommunikációs alapkészségeket, értelmi, szociális képességeket. - Biztosítják az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási- nevelési formák alkalmazását. - Kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítését, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. - Alakuljon ki a tanulókban az egészséges és kultúrált életmód iránti igény, a természeti környezet megóvása. - Az iskola fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösség vállalást. Alapfokú Művészeti Oktatás - Biztosított az intézményben a tehetséggondozási, képességfejlesztési, személyiségfejlesztési feladatok ellátása a művészeti oktatás eszközeivel. - Minden növendék tehetségének, képességének megfelelően sikereket ér el az önmaga választott művészeti ágban. - Az intézmény előadásokkal, kiállításokkal színesíti a település kulturális életét. - Fontos feladat a művészeti hagyományok ápolása, a művészeti alkotó tevékenység bővítése. 7

8 II. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA BEMUTATÁSA 1. Intézményünk nevelési oktatási arculata Iskolánk 8 évfolyammal működő alapfokú nevelési-oktatási intézmény, melyet a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy működtet. Alaptevékenysége: alapfokú nevelés és oktatás, napközi otthonos, tanulószobai ellátás, valamint sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása. A 2002/2003-as tanévtől önálló művészeti iskolaként is működünk: zenei, képzőművészeti, táncművészeti, valamint színház-bábművészeti ágazatokban. 2. Intézményünk nevelési elvei: Alapvető céljainkat meghatározzák a XXI. sz. kihívásai: - a felgyorsuló gazdasági, társadalmi folyamatok, - új emberi magatartás-, viselkedésformák megjelenése, szocializációs polarizálódás, - új tudományos, technikai fejlődés és annak gyors terjedése, - a kultúra tartalmi elemeinek kiszélesedése. Tanítványaink váljanak egészséges felnőtt személyiséggé, akikre jellemző a kiegyensúlyozottság, harmónia, a testi és lelki egészség, s az egymás iránti tolerancia. Legyenek nyitottak az emberi értékekre! Legyenek autonóm személyiségek és tiszteljék embertársaikat. Legyenek hűek hazájukhoz, népükhöz, kötődjenek hazájuk múltjához, jelenéhez! Ismerjék az egyetemes emberi kultúrát, annak legnagyobb hatású eredményeit. Kísérjék figyelemmel az emberiség közös problémáit, s keressék a megoldási lehetőségeket. Igyekezzenek felismerni a jelenkor viszonyait, tudjanak tájékozódni, alkalmazkodni és aktívan közreműködni a különböző folyamatok befolyásolásában. Érezzenek felelősséget a közösségért, amelynek tagjaként erkölcsösek és kultúráltak legyenek. Olyan magatartás és viselkedés jellemezze tanítványainkat, mint az együttműködési készség, helyzetmegítélő képesség, felelősségtudat, hiszen e személyiségjegyek kifejlődése nélkül nem lesz modern társadalom az ezredforduló első évtizedében. 8

9 Értékek, melyeket közvetíteni kívánunk 1. Egyén és közösség terén (szociális értékek): - készség másokkal való együttműködésre, megbízhatóság, őszinteség, becsületesség, tisztesség, - felelősségvállalás, együttérzés másokkal, a másság elfogadása, - készség a konfliktusok kezelésére, kudarctűrés, - viselkedésbeli kultúráltság: udvariasság, figyelmesség, segítőkészség, a durvaság, az erőszak elutasítása, - mások tulajdonának tiszteletben tartása, - felelősség kis- és nagyobb közösségek alakításában, - önismeret-, önnevelés igénye, önmagunk vállalása. 2. Tanulás és munka: - törekvés az ismeretek megértésére, elsajátítására, kitartás, tartós erőfeszítés a tanulásban, - önellenőrzés, a hiányok folyamatos pótlása, igény az önművelésre, - kötelességtudat, alaposság, fegyelem, céltudatosság, igényesség a munkában, egészséges versenyszellem, 3. Hazafiság hazánk a világban: - hazaszeretet, múltunk emlékeinek tisztelete, - szűkebb pátriánk szeretete, megóvása, - közösségvállalás a határon túli magyarsággal, - a béke megbecsülése, védelme, - tolerancia (politikai, ideológiai, vallási, világnézeti felfogásokkal szemben). 4. Egészséges, kultúrált életmód: - az élet tisztelete és védelme, - az életkornak megfelelő életvitel tervezése, alakítása, - a kultúrált magatartás, - a természeti környezet megóvása, - nyitottság az élményekre, esztétikumra. 9

10 3. Iskolánk jellemző oktatási- nevelési módszerei: Intézményünkben a nevelés-oktatás pedagógiailag klasszikus módszereinek, eszközeinek személyiség, szituációfüggő felhasználása, alkalmazása jellemző. 1. Követelés (követelménytámasztás) Módjai: - szilárd, határozott - érthető, világos, szabatos - ésszerű, jóindulatú, teljesíthető - következetes - jogos, igazságos - dinamikus, nem merev - követelés meggyőzés ellenőrzés Formái, eszközei: - Serkentés: biztatás, ígéret helyeslés, elismerés, példa értékelés, osztályozás, dicséret, jutalmazás - Kényszerítés: felszólítás parancs büntetés - Gátlás: felügyelet, ellenőrzés, intés, tilalom, átterelés 2. Meggyőzés: Eszközök: oktatás, példa, eszménykép, bírálat, önbírálat, etikai beszélgetés 3. Gyakorlás Eszközök: szoktatás - játék és munka verseny 4. A minőségirányítási rendszer működtetése A II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola a már 1997-ben elfogadott alap Pedagógiai Programja kidolgozásának középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek, szükségleteinek kielégítése állt. A 2000/2001-es tanévben kiegészített és módosított Pedagógiai Program elkészítése során folytatódott az a tudatos, tervszerű tevékenység, amely a kitűzött célok és a valós működés egymáshoz közelítését szolgálta. Ez a folyamatos intézményi önértékelés az, ami a tudatos 10

11 minőségfejlesztés útjára terelte az iskola vezetőségét, nevelőtestületét. A Pedagógiai Programunk átdolgozása 2009-ben megtörtént. A település egyetlen általános iskolájaként igen fokozott az intézmény iránti elvárás, illetve a szervezetben dolgozók felelőssége, s az igényeknek, kihívásoknak való megfelelés teljesítése. Az elkövetkezendő évek stratégiai célkitűzései között szerepel a következő elvárásoknak való megfelelés: (fenntartói elvárások) Intézményünk, mint közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet: - jogszerűen, törvényszerűen, költség-hatékonyan, eredményesen működjön, tovább erősödjön a tervezés szerepe, - garantálja a minőségi, a tanulók differenciált fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást, - a településen élő tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését: az átjárhatóság és a folytathatóság-továbbépíthetőség elvének érvényesítését, - legyen nyomon követhető a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja, - intézményünk rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét, - nevelőtestületünk stabil-innovatív szerepe tovább erősödjön, - nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított, - a hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek, - minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézményünk minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja, - minden rászoruló gyermeknek nyújtsunk segítséget a mentális problémáik kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz, - továbbra is legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem, valamint az intézményünk és a közoktatáshoz kapcsolódó más intézmények közötti együttműködés mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában, - hatékony gazdálkodás, osztálylétszámok kialakítása, férőhely-kihasználtság tekintetében. 11

12 Minőségirányítási rendszerünket (2000/2001.) ezen elvárások, s teljesítésük érdekében kitűzött célok megvalósításáért szerveztük meg, melyek: - Pedagógiai Programunk cél- feladatrendszerének stratégiai megvalósítását tették (teszik) lehetővé, s az intézmény működésének támogatását hivatottak szolgálni, - Feladatunk a folyamatos fejlesztés napi gyakorlattá tétele. - Célunk a működés hatékonyságának és szakszerűségének javítása szeptemberében intézményünk elnyerte a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségbiztosítási rendszer Partnerközpontú működés címre jogosító oklevelet. A rendszer kiépítése során a következő feladatokat oldottuk meg: - Nyitott önértékelés (intézményi helyzetfelmérés: a belső és külső intézménykép felmérésére). - Az érdekelt felek azonosítása (közvetlen és a közvetett partnerek meghatározása). - Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése. - Az igények elemzése. - A célok és prioritások meghatározása, illetve módosítása. - Intézkedési terv készítése. - Az intézkedési tervek megvalósítása. - Az intézkedési tervek megvalósításának értékelése. - Korrekciós terv készítése és megvalósítása. - Irányított önértékelés. 12

13 III. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER LEÍRÁSA 1. A vezetés feladatai, elkötelezettsége és felelőssége 1/1. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Minőségpolitikai Nyilatkozata Iskolánk, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény elkötelezi magát, hogy minden külső és belső tevékenységében közvetlen és közvetett partnereinek igényeit minél teljesebb körben igyekszik kielégíteni, folyamatosan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. Gyermekközpontú intézményként a tanulók igényeinek kívánunk megfelelni és érdekeiket szolgálni. Alapvető nevelési-oktatási cél- feladatrendszerünk fejlesztésén túl, fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük támogatását, ugyanakkor a sajátos nevelési igényű: tanulásban akadályozott, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók felzárkóztatását. Tanítványainkat olyan ismeretek birtokába juttatjuk, amely a pályaorientációban, a továbbtanulásban segíti őket. Minőségpolitikánk megvalósításával szeretnénk elérni, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőtt társadalomban is hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Intézményvezetésünk elkötelezett a már működő minőségirányítási rendszer fejlesztésében és biztosítja az eredményes működéshez szükséges feltételeket. Testületi munkánkban alapkövetelmény a minőségi munka, az innováció, melynek garanciája a munkatársak belső-külső képzése, a pályázati aktivitás. Szolgáltató intézményként célunk, hogy a szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó felelőssége, kötelessége, szívügye legyen! 13

14 1/2 Minőségpolitikai célok - Fontosnak tartjuk a teljesítményre serkentő (produktív) iskolai légkört és kultúrált, rendezett környezetet, ahol a munkatársak: - Tudatosabban működő szervezetben dolgozhatnak, - A döntések megalapozottabbak lesznek, - Javulhat a kommunikáció, - Kevesebb konfliktussal jár a működés, - Őszintébb, egységesebb testületi légkör alakulhat ki. - Felelősek vagyunk azért, hogy a hangsúly az alapvető tanulási készségek elsajátításán legyen, melynek feltétele az eredményes oktatásszervezés- és végrehajtás. - Célunk megmutatni a partnerek számára: mire, miért tud felelősséget és garanciát vállalni az iskola, annak érdekében, hogy: - Jobb legyen az iskola, - Tanulóink jobban szeressenek iskolába járni, - Partnerként kezeljük a velünk kapcsolatba kerülőket, - Foglalkozzunk személyes problémáikkal, - Növekedjen az iskolánk iránti bizalmuk, - Hatékonyabb legyen működésünk, - A partnereink is befolyásolhatják iskolánk fejlődését, - Intézményünk képessé váljon hibáink csökkentésére. Céljaink sikeres megvalósítása érdekében gyermekközpontú, humanisztikus iskola elveit valló szervezet révén fontosnak tartjuk: - A tanulók rendszeres, egységes komplex értékelését, - A tanulói előrehaladás megfelelő nyomon követését, - A tanulók számára egyre inkább részekre bontott, pontosan megfogalmazott elvárások és követelmények támasztását. 14

15 Fontosnak tartjuk: - Átláthatóbbá tenni az intézmény működését, - Összehangolni a belső folyamatokat, - Csökkenteni a folyamatok működésének személyfüggőségét, - Tudatosítani a normáknak, elvárásoknak való megfelelés, az együttműködés pontosságát a szervezetben, - A tantestület által elfogadott szabályozottsággal növelni az egyéni teljesítményeket. Lényeges szempont számunkra, hogy mindezek által a fenntartó számára is növekedhet az elégedettség: - Hosszabb távon tervezhetőbbé válik az iskola, - Átláthatóbbá válik az iskola finanszírozása, - A minőségelvűségnek a közgondolkodásba való bekerülése, javítja az iskola munkájának minőségét, - Nő az intézmény munkájával kapcsolatos elégedettség, - Javul iskolánk és a fenntartó közötti kommunikáció. 1/3. Jogszerű működés Cél: Iskolánk vezetése mutassa ki a minőség iránti elkötelezettségét a következők biztosításával: - a működés rendjének folyamatos fenntartásával, - a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat, a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, - Minőségpolitikai Nyilatkozat, Pedagógiai Program 5 évenkénti felülvizsgálatával, - éves munkatervek készítésével, - 3 évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. 1/3/A. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy: - az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, - különböző színtű rendeletek, - az intézmény belső szabályzói hozzáférhetőek legyenek, ezeket az intézmény dolgozói, alkalmazottai megismerjék és betartsák. - 15

16 1/3/B. Hozzáférhetőség biztosítása Valamennyi dolgozónk számára hozzáférhető az Internet használat, ahol a legújabb változások nyomon követhetők. Sok jogi információt biztosítanak még az: - iskolaszolga, - Iskolai Jogfutár - Közoktatás - Jogalkalmazás a közoktatásban című kötetek. E kiadványokat célszerű járatni, megrendelni. 1/3/C. A megismerés biztosítása Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése: - A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt továbbítja az igazgató helyettesek felé, akik a faliújságon vagy köröző könyvben közzé teszik. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. - Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelenő jogszabályok, munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. - A friss információk megjelenéséről, folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásával biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: - Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen. - Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok, - szakszervezet számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. 16

17 A fenti eljárásokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: - Alapító Okirat, - Házirend, - Továbbképzési program és beiskolázási terv, - SZMSZ, - Pedagógiai Program, - Intézményi éves munkaterv, - Intézményi ügyintézés dokumentumai, - Munkavédelmi Szabályzat, - Tűzvédelmi Szabályzat, - Munkaügyi dokumentumok, illetve a gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok. - Ifjúságvédelmi Törvény 1/4 Vezetői ellenőrzés és értékelés Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől: - Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. - Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul. - Az értékelés eredményei nemcsak néhány felelős vezető érdeklősére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános. Értékelés és minőségbiztosítás A minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. (Azaz, például ne csak a vizsgák idején értékeljék, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján). Mérés: Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. Ellenőrzés: Az iskolai szabályoknak, normáknak való megfelelés. Értékelés: A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése. 17

18 Színterei: A tanulók tanulmányi munkája: - tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, - vizsgák, - tanulmányi versenyek. A tanulók magatartása, szorgalma: (a Pedagógiai Programban leírtak szerint). Pedagógusok, technikai dolgozók munkája: - önértékelés (évente, munkaközösségeként), - vezetői ellenőrzés, értékelés (tervezett, eseti), - külső, szakmai vizsgálat. Intézményi szintű: - fenntartói és egyéb vizsgálatok (szakmai tevékenységre vonatkozó, gazdasági, pénzügyi szempontú), - vizsgák, - irányított önértékelés. Ellenőrzési-értékelési rendszerünk Rövid távú céljai: - A pillanatnyi teljesítmények javítása az erősségek kihasználásával, a fejlesztendő területekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan javíthatja ki az egyén, a nevelőtestület, - Az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatásiképzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása. Hosszú távú céljai: - Az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti, - Pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez. 18

19 Egyéb céljai: - A felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti, - Megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról, - Javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információ áramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség, s mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja. 1/4/A. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez 19

20 START 1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása Idő- és felelősség mátrix Szempontlista Indikátorrendszer Indikátorrendszer Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv Idő- és felelősségmátrix Ellenőrzési szempontlista Feljegyzések az ellenőrzésről Ellenőrzési lista 2. Az ellenőrzési területek kiválasztása 3. Éves ellenőrzési terv elkészítése 4. Éves ellenőrzési terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel 5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása 6. Az ellenőrzés végrehajtása 7. A tapasztalatok megbeszélése 8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv Jegyzőkönyv Megbízások Időterv a beszámoláshoz Feljegyzések Ellenőrzési lista Feljegyzés Ellenőrzési lista Feljegyzések 9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól Eredményes ellenőrzés Nem Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése Elektronikus adatbázis STOP 20

21 A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területi, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Szempontlista Az ellenőrzött területek listája Idő- és felelősségmátrix Feljegyzés Kitöltő/ készítő Vezetői kör Igazgató Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap Minőségirányítási Kézikönyv Igazgató Terv Igazgató Minőségirányítási Kézikönyv Jegyzőkönyv Igazgató Minőségirányítási Kézikönyv Megbízatások Igazgató Minőségirányítási Kézikönyv Időterv (a beszámoláshoz) Igazgató Minőségirányítási Kézikönyv Ellenőrzési lista A delegált Elektronikus adatbázis A feljegyzést Minőségirányítási végző Kézikönyv 5 év 1 év 1 év Irattár Irattár Irattár 1 év Szeretetszolgálat 1 év Szeretetszolgálat 1 év A delegált A delegált 5 év Irattár 21

22 Felelősségek és hatáskörök Felelős Érintett Informált 1. Igazgató Iskolavezetés Munkavállalói közösség 2. Igazgató Iskolavezetés Munkavállalói közösség 3. Igazgató Iskolavezetés Munkavállalói közösség 4. Igazgató Munkavállalói közösség 5. Igazgató Delegáltak 6. Igazgató Delegáltak 7. Az ellenőrzést végző személy Ellenőrzött 8. Delegált ellenőrző Ellenőrzött 9. Delegált ellenőrző Ellenőrzött 10. Delegált ellenőrző Igazgató 1/5. Az intézményi működés folyamatos fejlesztése A tervezés 1/5/A. Éves tervezés Az iskola középtávú stratégiai tervét a Pedagógiai Program testesíti meg. A Pedagógiai Programot az intézményvezető megbízásából létrehozott tanári teamek állítják össze. Elkészítése során az alábbi bemenő információkra támaszkodnak. - jogszabályi előírások, - fenntartói elvárások, - partnerek igényfelméréséről készült elemzések, - irányított önértékelések elemzése. A pedagógiai tervezés (a Pedagógiai Program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása. A folyamat célja: Az intézmény Pedagógiai Programjának felülvizsgálata, módosítása. 22

23 START Jogi szabályozások HPP Támogatói kör listája Munkacsoportok listája Munkacsoportok listája HPP Jogi szabályozások HPP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések HPP Módosítások Kiegészített PP. Törvényi szabályozások Kiegészített PP. 1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre 4. A területek szétosztása a csoportok között 5. Tantestület tájékoztatása a csop. ok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról 6. A munkacsoportok elemző munkája 7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása 8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása Javaslatok elfogadása Igen Nem 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba 10. A módosított PP elfogadtatása és megismertetése a DÖK-kel 11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal Azonosított területek, folyamatok Megalakult munkacsoportok A területekhez rendelt munkacsoportok Jegyzőkönyv Javaslat a módosításokra Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések Kiegészített PP. Jegyzőkönyv A kiegészített PP Nem HPP fejlesztési módosításai Igen 12. Testületi vita Jegyzőkönyv Elkészült HPP Elfogadott HPP Igen 13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel Nem Módosítások Jegyzőkönyv Új HPP 14. Felterjesztés a Szeretetszolgálathoz elfogadásra STOP 23

24 A folyamat leírása: 1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosítására, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén, tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot a Szülői Szervezettel elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztései módosításait. 13. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal, visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 14. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 15. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti a Szeretetszolgálathoz elfogadásra. 24

25 Felelősségek és hatáskörök Lépés Felelős Érintett Informált 1. Igazgató Tantestület 2. Igazgató Kibővített isk. vez. Nevelőtestület 3. Igazgató Támogatói kör Nevelőtestület 4. Igazgató Munkacsoportok Nevelőtestület 5. Igazgató Tantestület 6. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató 7. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató 8. Igazgató Tantestület 9. Munkacsoportok vezetői Tantestület 10. Igazgató, DÖK vezető Szülői Szervezet, DÖK 11. Igazgató Iskolavezetőség Tantestület 12. Minőségi kör vezetője Minőségi kör tagjai Igazgató 13. Igazgató Tantestület 14. Igazgató Szülők, gyerekek, tantestület 15. Igazgató Szeretetszolgálat Tantestület OPERATÍV TERVEZÉS (1 ÉV) a. Éves munkaterv Az éves munkaterv az iskola oktató-nevelő munkáját szabályozza, a vezetőség készíti el, a következő szempontok figyelembevételével: - az oktatási miniszter adott tanévi rendelete, - a stratégiai tervekből következő éves feladatok, - adott tanévi események. b. Tanmenetek Az egy évre szóló tanmenetet tantárgyanként és évfolyamonként minden tanár elkészíti a tanév elején (szeptember közepéig), majd a munkaközösség-vezetőknek, illetve a tagozati igazgatóhelyetteseknek jóváhagyásra benyújtja. c. Munkaközösségi terv A munkaközösségi munkaterveket a munkaközösség-vezetők készítik el az éves munkaterv alapján, az igazgatóhelyettesek elfogadják és hitelesítik. 25

26 A munkaterv elkészítését a következő szempontok befolyásolják: - a tanévnyitó értekezleten elhangzott oktatási és nevelési célok, - az év eleji és év végi felmérők elkészítése és értékelése, - a tanulmányi versenyekre való felkészítés - a kompetenciamérések lebonyolítása és értékelése. d. Órarendkészítés Alsó tagozaton az órarendet az osztályfőnökök állítják össze előzetes egyeztetés alapján. A felső tagozaton az igazgatóhelyettes készíti el, figyelembe véve a gyerekek egyenletes terhelését, illetve lehetőség szerinti egyéni kéréseket. Az elkészült órarendet ki kell függeszteni minden tanár által hozzáférhető helyre. Az osztályfőnökök kötelessége, hogy ismertessék a tanulókkal. e. Minőségfejlesztési munkaterv A támogató szervezet a partnerközpontú működés feladatait éves szintre lebontja, majd felelősöket és határidőt rendel hozzá. A magvalósításról a team a tantestületnek beszámol. f. Továbbképzési terv Az iskola igazgatója a továbbképzési program végrehajtására egy tanítási évre szóló továbbképzési tervet készít a szakmai munkaközösségek közreműködésével, amelyet elfogadás után, a felügyeleti szerveknek is megküld. A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, továbbképzés megjelölését, várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét és helyettesítésének rendjét, akiknek részvétele tervezett. A tervezés során figyelembe veszi: - az éves költségvetést, - a továbbképzés tartalmát és óraszámát, - a továbbképzés szükségességét. g. Beiskolázási terv A beiskolázható tanulók és az indítható osztályok számát az iskola javasolja, a Szeretet- szolgálat jóváhagyja. 26

27 A bizonylat V. DOKUMENTUMOK ÉS BIZONYLATOK Kitöltő 1. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvvezető 2. Órarend Igazgatóhelyettes 3. DÖK és ifj. védelmi DÖK vez., ifj. munkaterv védelmi vezető RENDJE Megőrzési Megőrzési hely idő Másolatot kap Dosszié 1 tanév - (jegyzőkönyvtár) Igazgatóhelyettesi iroda ½ tanév Tanárok Igazgatói iroda 1 tanév - 6. Mérési terv Igazgató Igazgató iroda 1 év Mk. Vezetők 7. Program füzet Szülők, a Igazgató és ig. Igazgató- 1 év munkavállalói helyettesek helyettesi iroda közösség 8. Tájékoztatási rendsz. Igazgató Min-i kézikönyv 1 év - 9. Az intézmény munkaterve Igazgató Igazgatói iroda 1 év - 1/5/B. Stratégiai tervezés Cél: Intézményünk annak érdekében, hogy fejlesztéseit a céljainak megfelelően fókuszálni tudja, megtervezi stratégiáját. Meghatározza a hosszú távú dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, egymáshoz való viszonyát. A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása. A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Kitöltő/készítő Megőrzési hely A HPP módosításra Kibővített isk. Minőségügyi szoruló területe, vezetőség kézikönyv folyamatai Megalakult munkacsoportok okt.-nev. Minőségügyi listája Minőségi kör vezetője kézikönyv A területekhez rendelt okt.-nev. Minőségügyi munkacsoportok Minőségi kör vezetője kézikönyv Módosító javaslatok, Munkacsoportok Minőségügyi kiegészítések kézikönyv Kiegészített PP Munkacsoportok Minőségügyi kézikönyv Megőrzési Másolatot kap idő 1 év Munkacsoportok 1 év Igazgató 1 év Igazgató 1 év Igazgató 5 év Könyvtár, igazgató iroda 27

28 1/5/C Irányított önértékelés (folyamatábra) START Céllista 1 Önértékelés céljainak meghatározása Ütemterv 2. A feladatok ütemezése. Önértékelés területeinek, szempontjainak meghatározása Szempontlista 3. A vezetői önértékelés elkészítése Vezetői kérdőív 4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése Kérdőívek a klímavizsgálathoz Vezetői kérdőív Összegzés a klímavizsgálatról A klímatesztekkel való felmérés és feldolgozás elvégzése A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzéséből a fókuszcsoportos interjú kérdőíveinek megfogalmazása korrekció Összegzés a klímavizsgálatról A fókuszcsoportos interjú kérdései A fókuszcsoportos interjú kérdései 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, szempontjai, ütemezése korrekció Fókuszcsoportos interjú protokollja Protokoll 8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítása Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv 9. A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása Összefoglaló a fókuszcsoportos beszélgetésről Önértékelő dokumentumok 10. Az irányított önértékelés anyagainak összesítő elemzéséből a vezetői interjú előkészítése korrekció Vezetői interjú kérdései Vezetői interjú kérdései 11. A vezetői interjú lefolytatása az összegzés alapján Vezetői interjú Önértékelő dokumentumok 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése Összefoglaló az irányított önértékelésről 13. A tantestület tájékoztatása az irányított önértékelésről Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14. A fejlesztendő területek kijelölése Problémakatalógus STOP 28

29 A folyamat leírása Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéséhez. Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra - folyamatok szabályozottsága - folyamatos fejlesztés alkalmazása Felhasznált módszerek: - dokumentumelemzés - strukturált interjú - kérdőív - fókuszcsoportos interjú - teszt Lépései: 1. Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2. Dokumentumelemzés. 3. Klímateszttel való vizsgálat. 4. Fókuszcsoportos interjúk. 5. Vezetői interjú. Résztvevői: Az igazgató, helyettesek,pedagógusok, egyéb munkakörben dolgozók reprezentatív kiválasztással. 1. A vezetői kör meghatározza az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, - az intézmény folyamatairól. 2. Majd számba veszi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszereiről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 29

30 3. Az intézményvezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek) kérdőív alapján megtörténik a vezetői önértékelés. 4. A vezetői kör elvégzi a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározza a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgálatba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészíti annak összefoglaló elemzését. 6. A klímatesztek és a vezető kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazzák a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozása. Ezután kidolgozásra kerül a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. 8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására kért területen kerül sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. 9. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészíti annak összegzését. 10. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészíti a vezetői interjút. 11. Az igazgatóhelyettesek a vezetői interjú kérdései alapján folytatták le az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. 12. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését. 13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán kerülhet sor. 14. Ezután a vezetői kör összeállítja a problémakatalógust, kijelöli a fejlesztendő területeket. 30

31 Irányított önértékelés Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya Felelős Érintett Informált Az önértékelés céljainak meghatározása Igazgató Vezetői kör Tantestület Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése Projektvezető Vezetői kör + támogatói kör Tantestület A vezetői önértékelés elkészítése A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása A fókuszcsoportos interjú módszertanának lebonyolítási tervének, kidolgozása, a protokoll összeállítása A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredményei alapján 11. A vezetői interjú lefolytatása Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről Problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése Intézményi programfelelős Intézményi programfelelős Intézményi programfelelős Értékelő team Intézményi programfelelős Az interjú lebonyolításáért és feldolgozásáért kijelölt felelős Fókuszcsoportos interjú moderátorai Intézményi programfelelős Intézményi programfelelős Az interjú lefolytatásával megbízott munkatárs Intézményi programfelelős Igazgató Intézményi programfelelős Intézményi programfelelős Intézményfelelős, Igazgató, igazgatóhelyettesek Vezetői kör Intézményfelelős Igazgató Vezetői kör Aktív mag munkatársi kollektíva Igazgató Vezetői kör Aktív mag A fókuszcsoportos interjú moderátorai és feldolgozói Fókuszcsoportos interjú moderátorai, alanyai és feldolgozói Vezetői kör intézményfelelős Vezetői kör Intézményfelelős Igazgató Igazgatóhelyettesek Vezetői kör - Vezetői kör Vezetői kör Vezetői kör + aktív mag Aktív mag Tantestület - A fókuszcsoportos interjú alanyai Munkavállalói közösség Intézményfelelős Aktív mag 31

32 2. Ellenőrzési, mérési feladatok 2/1. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Művészetoktatási Intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési-értékelési rendszere Nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az ezzel kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) azokkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a Házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskola belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzést (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: - pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezető, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, - tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: 32

33 MAGYAR MATEMATIKA A tanulók körében végzett mérések Mérés fajtája A MÉRÉS ÉRTÉKELÉS HELYI RENDSZERE Évfolyamok Időpont Tájékoztatás Forma Felelős DIFER (diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) X november szülők, iskolavezetés szülői értekezlet, írásban 1. o. oszt.f. Neveltségi szint X X X október mkv.., iskolavezetés írásban of., mkv. Tanulói attitűd X X október szülők, iskolavezetés szülői értekezlet, írásban szaktanár, mkv. félévi felmérés X X X X dec., jan. iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. év végi felmérés X X X X május-június iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. 6. osztályos vizsga X május iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. 8. osztályos vizsga X január iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. Írásbeli felvételi vizsga X február iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban igh., osztf., országos kompetenciamérés X X X május iskolavezetés, mkv. szülők, szeretetszolgálat írásban, szóban igh. iskolai koordinátor félévi felmérés X X X X dec. jan. iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. év végi felmérés X X X X május-június iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. 6. osztályos vizsga X május iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. 8. osztályos vizsga X január iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. Írásbeli felvételi vizsga X február iskolavezetés, mkv. szülők írásban, szóban igh., osztf., országos kompetenciamérés X X X május iskolavezetés, mkv. szülők, szeretetszolgálat írásban, szóban igh. iskolai koordinátor hangos olvasás X május iskolavezetés, szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. szövegértés X május iskolavezetés, szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. Természetismeret X április iskolavezetés, szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. Történelem X május iskolavezetés, szülők írásban, szóban szaktanár, mkv. Idegen nyelv (nyelvvizsga) X április iskolavezetés, szülők írásban, szóban szaktanár

34 A tanulói teljesítményértékelés célja: Átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. A tanulói teljesítményértékelés alapelvei: - legyen objektív, egységes, megbízható, - személyre szóló legyen, feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak a tantárgy jellegének, - fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, mutassa a hozzáadott értéket, - ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű, - folyamatos legyen, - a Helyi tanterv követelményrendszerére épüljön, - biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát, - legyen tárgyszerű (hol és mi a hiba, hogyan lehet kijavítani), - megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett). Ahhoz, hogy az alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk, és a tanulók tudomására hozunk. Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei: - A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése. - A tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz (hozzáadott érték). - A követelmény teljesítésének szintje alapján korrekció, és a további gyakorlás témáinak kijelölése, a tanulócsoport eredményeinek viszonyítása országos, standardizált értékekhez. - Következtetés a tanítás és tanulás hatékonyságára. - Önértékelés, önálló tanulás. Az értékelés funkciójának meghatározása: - diagnosztikus értékelés (helyzetfeltáró értékelés a tanulás kezdetén), - formatív (fejlesztő, formáló értékelés a tanulás folyamatában), - szummatív értékelés (lezáró, minősítő értékelés a tanulás befejezésekor).

35 Az értékelés formái: I. Személyes, szóbeli értékelés történik - a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad - a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is - a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor - a fogadóórákon - a szülői értekezleteken az osztályfőnök által - az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok, napközis nevelők véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán - az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor - az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők, stb. kapcsán) - a tantestület előtt (szélsőséges esetekben) - az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, ill. fegyelmi vétségek kapcsán) II. Szöveges értékelés írásban - a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók) - dicséretek, ill. elmarasztalások beírása a tájékoztató füzetbe - a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei - külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb.) III. Értékelés és minősítés - A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. (Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma legye. pl. lediktálás a füzetbe, kifüggesztés az előadóteremben). - A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) Az értékelést az 1. évfolyamon félévkor és év végén, illetve a 2. évfolyamon félévkor, szöveges minősítéssel fejezzük ki. - a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük, 35