Intézmény neve:hunyadi Mátyás Általános Iskola

Átírás

1 Intézmény neve:hunyadi Mátyás Általános Iskola Pedagógiai program március Intézmény székhelye, címe: Újszentmargita 4065 Újszentmargita, Hunyadi u.5. Intézmény OM-azonosítója: Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény vezetője: Papolczi Tamásné Intézményvezető-helyettes: Himer Gyuláné 1

2 Mottó: /Konfucius/ Mondd és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják. PREAMBULUM Olyan intézmény működtetésében vagyunk érdekeltek, amelyben a nevelő- oktatómunka az európai, a nemzeti értékek mentén, az iskola működésében érintett és érdekelt intézmények, társadalmi csoportok, a tanulók és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok alapján, közmegelégedésre teljesíti az alapelveinkben és célkitűzéseinkben maghatározott elveket, és létrehozza az elvárt eredményeket. Olyan környezetet kívánunk teremteni, amely a gyermekben a megtapasztalt szeretet, a törődés biztonságérzetet teremt, ahol jól, otthonosan érzi magát, ahol megalapozhatja tudását, kielégítheti egyéni érdeklődését, ahol kedvezően fejlődik személyisége s amelyből nyolc év után egészséges, önmagukban bízó, képességeiket és adottságaikat ismerő, és azoknak megfelelően teljesítő, alap-kompetenciákkal rendelkező tanulókat bocsáthatunk ki az iskola kapuján. Tevékenységünk eszköztárából kiemeltnek tekintjük a pedagógus hivatásszeretetét, kifogástalan szakmai felkészültségét, a folyamatos megújulási készségét, a környezete iránti tiszteletét, a tanulók iránti szeretetét, következetességét, személyes példájának személyiségformáló erejét. 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezető... 6 II. Az iskola arculata Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai A nevelőtestület feladatai Eszközeink, programtevékenységünk a nevelő-oktató munka megvalósítása érdekében A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink Tantestületünk három fő területre osztva fogalmazta meg feladatait, tevékenységét Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása: A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés alapelvei A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Cél Feladat Tevékenységek A pedagógus szerepe A tehetségesek elismerésének formái A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A beilleszkedési tanulási és magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulói részvétel az iskolai szervezetekben A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák

4 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel A Tanulmányok alatti vizsga szabályzata A vizsgaszabályzat hatálya: A vizsgatárgyak részei: A vizsga részei: Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai HELYI TANTERV A választott kerettanterv A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket követjük: Tanulmányi segédeszközök kiválasztása: A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 3 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5 6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik Modulok értékelése, minősítése, és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Az otthoni felkészüléshez előírt az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: Az iskolai környezeti nevelési elvei Alapelvek, célok, jövőkép Tanulásszervezési és tartalmi követelmények Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Módszerek, tanulásszervezési formák

5 Erőforrások A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának minősítési elvei A tanulók jutalmazása Jutalom adható: Jutalmazhatunk: A tanuló magatartása szorgalma, értékelésének szempontjai

6 Bevezető Intézményünk, Hajdú-Bihar megye ÉNY-i részén, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén található halmozottan hátrányos helyzetű kistelepülés iskolája. Az iskolahasználók társadalmi státusza és életkörülményei, minden tekintetben az országos átlag alattiak. A hátrányos helyzetű és a csonka családok aránya meghatározó. A munkanélküliség kritikus mértékű, a családok döntően segélyből, közmunkaalkalmakból tengődnek, szociokulturális körülményeik évrőlévre romlanak. Egyre meghatározóbb a roma kisebbség, mivel számuk ugrásszerűen nő. A szociokulturálisan hátrányos helyzet egyik legsúlyosabb következménye az, hogy a szülők megfelelő iskolázottsága híján a gyermekeket kognitív, szociális és egészségügyi hátrányok sújtják. A szülőket gyerekeik tanulmányi előmenetele nem nagyon érdekli, ezért azok alulmotiváltak az iskolába járás, a rendszeres tanulás tekintetében egyaránt. Ilyen körülmények között működik az intézményünk, és a fenti tényezők határozzák meg iskolánk arculatát, pedagógiai munkánk prioritásait. Az iskola arculata Újszentmargita hátrányos helyzetű kistelepülés. Az iskolánkban a gyermeklétszám jelenleg168 fő, közülük a HH/HHH gyerekek száma 107 fő (64%). A pedagógiai programban vállaltakat 14 alkalmazott teljesíti, közülük 12 fő pedagógus, 7 fő óraadó pedagógus és 2 technikai dolgozó. Az intézmény összkomfortos, állaga, külső megjelenése megfelelő. A tantermek m 2 nagyságúak. Udvara tágas, sportudvarral rendelkezünk. Az iskola helyi sajátosságai, a helyi társadalmi igények figyelembevételével fő törekvésünk az esély-hátrányok csökkentése, a tanulók mindenekfelett való érdeke érvényre juttatása, integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az intézményünkbe járó gyermekek többségének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság összes negatívumával (gazdasági, megélhetési lehetőségek, munkanélküliség, alkoholizmus) terhelt. E hatások tükröződnek a gyerekek lehetőségeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedési és szokáskultúrájukban egyaránt. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek. A családok helyzete sajnos egyre romlik, hiszen a szülők többnyire aluliskolázottak, szociálisan, mentálisan elmaradottak, ebből következően sok a munkanélküli, a megélhetési 6

7 gondokkal küzdő, ezért nagyon fontos az esélykompenzáció, és a szociokulturális kiegyenlítő szerep érvényesítése az iskolában. Valljuk hogy minden gyermeket a nyolcadik évfolyam végére a NAT-ban és a helyi tantervben megfogalmazott követelmények területén ismeretanyagban, készségben, képességben olyan szintig juttatunk el, amelyre az adottságaik szerint el lehet juttatni. Mindezt egy tevékenységközpontú nevelő programmal valósítjuk meg. A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége, település adottságai a környezeti nevelést, a tanulók összetételnek ismerete a praktikus ismeretekkel, a munkára neveléssel, a megfelelő életvitelre való felkészítéssel, a kézműves alapok elsajátításával, tevékenykedtetve valósítja a hátránykompenzációt. A mindennapos testmozgás palettáját színesíti 1. osztályban a néptánc oktatása, valamint az úszásoktatás, mint életmentő mozgás a 2. évfolyamon, tömbösítve heti 2x2 órában. Az alapfokú művészetoktatást a Balmazújvárosi AMI-val, való együttműködés keretein belül biztosítjuk. Mindezek megvalósítására, az egész napos iskolai oktatás keretei kiváló lehetőséget biztosítanak a gyermeknek - a megfelelő ellátás biztosítása mellett- a sokoldalú fejlődésre. 1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei Intézményünk a község általános iskoláskorú gyermekeinek helyben ad lehetőséget a tankötelezettségük teljesítésére az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. Nevelő-oktató munkánk alapelvei: 7

8 Tanulóink olyan műveltségi alapokat és komplex személyiségfejlesztést kapjanak, melynek során minden gyermeket teljesítőképessége maximumáig juttatunk el. Mindezt egy tevékenységközpontú, tevékenykedtetve nevelő programmal valósítjuk meg. A nevelő-oktató munkában az alábbi főbb alapelveket tartjuk szem előtt: Minden tevékenység középpontjában a gyerek áll. A szülők és a gyerekek igényeihez igazodva - azokat ismerve - sokféle lehetőséget biztosítunk a tanulók képességének kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére az intézmény költségvetési kondíciói és szakmai lehetőségei, a szervezet működési keretei között. Iskolánk nyitott, fogékony, befogadó, minden erőnkkel arra törekszünk, hogy úgy a társadalom, mint a közvetlen környezetünk kihívásának megfeleljünk. Biztonságos, barátságos, nyugodt körülmények között dolgozó iskolát kívánunk működtetni. Iskolánk felelős a gyermekek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. Mindezen törvényi kötelességünknek úgy igyekszünk megfelelni, illetve eleget tenni, hogy kialakítjuk és folyamatosan fejlesztjük a gyermekek közösségeit. Ennek érdekében: Az iskolába lépés első pillanatától szorosan együttműködünk a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A közösség kialakításában és továbbfejlesztésében együttműködünk a szülők közösségével. Felkészítjük tanulóinkat a családi életre, családtervezésre. Fontos a környezettudatos nevelés további mélyítése, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék egészséges környezetben, harmonikusan éljen kapcsolódva a természethez. Kiemelten kezeljük a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megalapozását, a természet, az élő és élettelen környezetet tisztelő normák elsajátítását. Különösen vigyázunk arra, hogy se tanulóinkat, se a szüleiket ne érje semmilyen jellegű hátrányos megkülönböztetés, zaklatás iskolánkban. Az iskola helyi sajátosságai, a helyi társadalmi igények figyelembevételével fő törekvésünk az esély-hátrányok csökkentése, a tanulók mindenekfelett való érdeke érvényre juttatása, tevékenykedtetve nevelve, integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazásával A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Egyéni sajátosságokra tekintettel lévő fejlesztés. Minden gyermekkel a saját értékének megláttatása és továbbfejlesztése. Tanulóink sajátítsák el az egyéni tanulás módszereit. 8

9 Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony kompenzációra, következetes felzárkóztató munkára van szükség. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk. A kiemelkedő képességű, tehetségígéretű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez a társadalmi beilleszkedésnek és az egyén boldogulásának is alapvető feltétele. Segítsük tanulóinkat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Eredményesnek bizonyult hagyományos módszereinket megtartjuk, de nyitottak vagyunk az újak befogadására, melyek növelik az eredményességet. Ezért vállaljuk fel a továbbképzéseket Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Pedagógiai munkánk célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve kialakítsuk tanítványainkban azokat az intellektuális és emberi erkölcsi értékeket, melyek segítségével nem csak egyéni boldogságukat, boldogulásukat tudják megteremteni, hanem szűkebb és tágabb közösségük javát is képesek szolgálni Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek megalapozása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében: Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az egészséges versenyszellem a kialakítása, amelyre az általános iskolásnak szüksége van. Célunk az, hogy gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására neveljük. 9

10 Célunk, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középszintű iskolában folytathassa tanulmányait, és legyen képes eleget tenni a követelményeinek. Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze, esélye van a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Játék, mozgás iránti igény kielégítése. A környezeti értékek megbecsülése, védelme. A kulcskompetenciák fejlesztése Az általános iskola által átadott iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi keretébe rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal teli modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezek a kulcskompetenciák az alábbiak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 10

11 Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez a tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, és az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyéni tanulás kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az iskolahasználó családok szociokulturális jellemzői Iskolánk Újszentmargita közigazgatási területéről és Folyás településről fogadja a tanulókat. Ez a tény nagymértékben meghatározza tanulóink összetételét, a családi háttér alapján azokat a szociokulturális jellemzőket, amelyek befolyásolják pedagógiai munkánkat. Az iskolánkba járó gyermekek többségének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság összes hátrányával (gazdasági, megélhetési lehetőségek, munkanélküliség, alkoholizmus) terhelt. E hatások tükröződnek a gyerekek életesélyeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedési és szokáskultúráikban egyaránt. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek, és személyiségfejlesztést. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. 11

12 Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányait okozó tényezőket, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, elérni, hogy eredményesen befejezzék az általános iskolát, sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani. A nevelőtestület feladatai A fenti problémákat kezelni. Jó pedagógiai érzékkel és empátiás képességekkel a nemkívánatos környezeti hatásokat, a kedvezőtlen személyiségvonásokat kompenzálni, feltárni a gyermekekben lévő képességeket. Iskolánk pedagógiai törekvését a személyiség sokoldalú fejlesztése és a tanulók teljesítményre való ösztönzése határozza meg. Mindennapi tevékenységünkben a minőségi és hatékonysági szempontokat igyekszünk érvényesíteni. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók alapkészségei. Feladat, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. Korszerű, konvertálható alapműveltséget nyújtsunk a gyerekeknek. Alakuljon ki bennük az önálló tanulás képessége. Részfeladat: A tanulás technikájának elsajátítása. Felkészíteni a tanulókat arra, hogy a megnövekedett ismeretanyaghoz is legyen megfelelő tanulástechnikájuk. Tanulóink az ismeretbővítő forrásanyagokat (szótár, lexikon, kézikönyvek, Internet, egyéb információhordozó) tudja megfelelően és szelektíven alkalmazni. Erkölcsi nevelés terén kulturált magatartású, erkölcsi tartással bíró, az értékes emberi tulajdonságokat felvállalóvá nevelődjenek tanulóink. Megvalósulása az erkölcstan oktatásában. Művészeti nevelés terén lehetőséget biztosítunk: Művészeti élményeik megéléséhez (saját alkotásai által is) 12

13 Művészeti értékei értelmezéséhez Saját emberi értékeiknek tudatosításához Nemzeti identitásuk erősítéséhez Egészséges életmód és szokásrendszer kialakítása. Ehhez az intézményben biztosítjuk a szükséges feltételrendszert, az iskolában és az iskolán kívüli nevelésben a tevékenységeket. Ismerje meg az egészségkárosító szokásokat, és utasítsa el életmódjával. Munkára nevelés terén részfeladataink a következők: legyenek motiváltak a munkaszerepekre tanulóink, végezzenek életkori sajátosságaikhoz illeszkedő, használati értékkel bíró feladatokat. tevékenykedtetésük színterei: a tanítási órákon (főként a munkáltató jellegek kiemelésével) az iskolai önkiszolgáló tevékenységek körében, népi kismesterségek megismerése rajz, technika órákon és tanítási órán kívüli foglalkozásokon, a természetben fellelhető anyagokból használati tárgyak készítése, a műhelyben, anyagok megmunkálása, szerszámok használata. életvezetés, háztartástan, kertművelés tanulása tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon Az informatikai oktatásban feladatunk, hogy jártasság szintjén sajátítsák el a tanulók az informatikai ismeretek használatát, az internethez való kapcsolódás mozzanatait Az idegen nyelv oktatását a negyedik évfolyamtól kezdjük. Jelenleg az angol nyelvet tanítjuk, feladatunk más népek életének, szokásainak megismertetése, a nyelvismerettel az európaiság fejlesztése a tudatukban. Épített és a természeti környezet megbecsülésére nevelés részfeladat: tanúsítsanak értékóvó magatartást, kapcsolódjanak be a természetvédelmi munkába, felhasználva ehhez a közvetlen környezetükben lévő Hortobágyi Nemzeti Park és az újszentmargitai Tilos erdő természeti szépségét, értékeit, és közelségét. Nemzeti identitás, egészséges magyarságtudat megalapozása, helyi és népi hagyományok ápolása. Részfeladat: elérni tanulóinknál, hogy büszkén vállalják magukat magyarnak, Hajdú- Bihar megyeinek, újszentmargitainak. Tolerancia, a másság elfogadása Integrált nevelés 13

14 Együttműködésre való nevelés, kooperatív technikák alkalmazása. Eszközeink, programtevékenységünk a nevelő-oktató munka megvalósítása érdekében Munkánkban nagyobb hangsúlyt helyezünk: A nevelésre, ezen belül is a személyiségfejlesztésre, és a közösségfejlesztésre, tevékenykedtetésre. A következő eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk alapelveink, céljaink, feladataink megvalósításához: Legfontosabb a tanítási óra eredményessége. Gyermekközösségünk összetétele igényli a differenciált foglalkozást, és azt, hogy kerüljük az egysíkú óravezetést. A tanítási órán kívül is változatos lehetőségeket, tevékenységeket kínálunk fel számukra. Ezek: Felvételi előkészítő foglalkozás (8. osztály). az egész napos iskolai oktatás A napközis foglalkozás. Felzárkóztató foglalkozás. A tehetséggondozó délutáni programok az úszásoktatás, mint életmentő mozgás a mindennapos testnevelés keretében: 2. évfolyamon, tömbösítve heti 2x2 óra a néptánc oktatás 1. évfolyamon (a mindennapos testnevelés keretében heti 2 óra az alapfokú művészetoktatás támogatása, együttműködés a Balmazújvárosi AMI-val a kézműves alapok elsajátítása, a környezeti nevelés, mint prioritás, Az etnikai nevelés iskolai programja. Szakkörök többféle választási lehetőséggel Osztálykirándulások. Nyári iskolai táborok. A kirándulások, táborok a környezetünkkel szembeni értékóvó magatartás alakítását is szolgálják. Testvériskolai programok bonyolítása. (pályázati, szponzori források esetén, lehetőségeinkhez képest rendezünk találkozót Újszentmargita vagy Korond helyszínnel.) Ugyancsak a környezetvédelemre nevelést erősítik az évről évre megrendezett takarítási akciók. 14

15 A demokratikus jogok gyakorlását az emberi jogok tiszteletben tartását az iskolai diákönkormányzati munkában élhetik meg. Egészséges életmódra nevelésüket erősítik az országos szervezésű egészségvédelmi programok. Részt veszünk a község Egészségnevelési programjának megvalósításában. Drog prevenciós programokat szervezzük, célunk, hogy a tanuló: ismerje meg a drog veszélyeit szabadideje eltöltéséhez hasznos elfoglaltságot találjon ezért a sportolás lehetőségét kínáljuk fel: kerékpározás, labdajátékok, foci-suli, asztalitenisz, versenyeken való részvétel, nyári úszás-oktatás. játszóházi programokat szervezünk: tantárgyi tanulmányi versenyeken való részvételre ösztönözzük a tanulókat. a cigány tanulókat ösztönözzük arra, és segítjük abban, hogy elérjék az a tanulmányi eredményt, amellyel pályázhatnak tanulmányi ösztöndíjakra. (pl. MACIKA ösztöndíj, Útravaló ösztöndíj program) Kábel TV hirdetéseiben tájékoztatást adunk az iskolában folyó munkáról, eseményekről Pályázatokon való részvételre ösztönözzük a tanulóinkat. Iskolai ünnepélyeink, rendezvényeink megszervezésében számítunk az aktivitásukra. Helyet és időt biztosítunk a hitoktatásnak. Feladat: az egészséges életmódra nevelés feltételeinek a javítása a fentiekben leírtak szerint, valamint a tanítási órán kívüli programok változatosságát folyamatosan biztosítani és aktualizálni, hogy a tanulók érdeklődését ébren tartsa, vonzóak legyenek számukra. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolába belépő tanulók között jelentős neveltségi szintkülönbség van. A nagyobb részt nehéz megélhetési körülmények élő családokból érkező gyerekek szocializációs problémákkal küzdenek. Az ingerszegény környezet, a halmozottan hátrányos helyzet, a negatív társadalmi hatások érvényesülésének veszélyeit hordozza. Ez a helyzet szükségszerűvé teszi a személyiségfejlesztési feladatok kiemelt kezelését. Alapelvünk az, hogy az emberi személyiség nem eleve adott emberi minőség, hanem az emberi tevékenység, öntevékenység, fejlődés, és önfejlődés eredménye. 15

16 A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, tudatuk, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb-hosszabb ideig végigkísérhetjük személyiségük kibontakozását A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel és - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunkban olyan közös gondolkodás szükséges partnereink részéről, amelyben: a tanulók - tudásának, - képességeinek, - egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet számos egyéb fóruma is. Nevelőmunkánk jellemzője, hogy az általános emberképtől haladva ragadja meg az egyedi emberben a személyességet, a személyesség kapcsán pedig a személyiséget. Pedagógiai gyakorlatunknak ugyanis a személyiségfejlesztés, azaz az egyén lehetőségeinek viszonylag teljességre törekvő kiaknázása. A személyiségfejlesztés során igényes, magas színvonalú fejlesztő feladatokkal szembesítjük tanulóinkat, tekintettel az érési folyamataikra, és széles körű, mindent megismerni akaró érdeklődésükre, kíváncsiságukra, széles körben mozgósítható képességpotenciáljukra. Eközben figyelemmel kell lennünk arra, hogy 16

17 világképüket és énképüket nemcsak a család, nemcsak az iskola, hanem a tömeg-tájékoztatás is alakítja. A tanulási folyamatokat átszövő személyiségfejlesztési feladatok különböző részfolyamatokból tevődnek össze, hiszen a tanulást, a valaminek a megtanulását a gyerek végzi, akinek a szükséglete, érdeklődése, képessége, magatartása, jelleme, identitása, világképe s attitűdje nagyban meghatározza a tanulás sikerét vagy kudarcát. Ezekre kell befolyást gyakorolnia minden pedagógusnak a tanulási folyamatban, amikor a kultúra értékvilágát közvetíti, amikor a kultúra elsajátításában segíti és irányítja tanítványait. A személyiségfejlesztés feladatai pedagógiai gyakorlatunk során Fő céljaink: Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Pedagógiai gyakorlatunk során a tanuló egyén személyiségének fejlesztése érdekében az alábbi képességeket kiemelt figyelemmel fejlesztjük. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók növekvő aránya miatt fontos, hogy a differenciált és egyéni fejlesztés kerüljön előtérbe iskolánk nevelő-oktató munkájában, s e munka középpontjában a személyiség védelme és fejlesztése kell, hogy álljon. Elsődleges feladat, hogy minden egyes gyermek adottságainak és képességeinek megfelelően a legmagasabb teljesítményt nyújtsa. 17

18 Fontos feladat, hogy a tanulóink számára biztosítsunk olyan tevékenységeket, melyek valamelyikében minden egyes gyerek megtalálja azt a területet, amelyben sikerélményhez juthat. Iskolánk lehetőséget biztosít a kreatív készségek kibontakoztatására (sport, művészet, kézművesség,tánc, zene stb.). A türelem, a szeretet, az egyéni gondoskodás, s az érvényesülési lehetőségek biztosítása megteremti tanulóink számára, hogy magukénak érezzék iskolájukat. A beiskolázási időszakában nagyon fontos azon információk megszerzése, melyek meghatározzák a gyerek addigi személyiségfejlődését. A problémás esetek korai felismerése ha szükséges, szakemberek közreműködésével - lehetővé teszi a megfelelő korrekciós munka megtervezését és érvényesítését. A kisiskolások különböző kialakult szokásokkal jönnek az iskolába. Az iskola rendje megváltozott életmódot jelent számukra, megtanulnak alkalmazkodni a kötelező szabályokhoz. Illemtudó magatartás társaikkal és a felnőttekkel a normák megalapozása Szokásrend kialakítása, önkiszolgálás, igényesség önmagával és környezetével szemben. Munkafegyelem, kötelességtudat, önművelés igénye. Az együttműködési készségük fejlesztése. A kifejezőkészségnek és kommunikációs képességének gazdagítása. A megismerő tevékenység, az értelmi erők fejlődése befolyásolja a jellemfejlődést és az akarati vonások alakulását. Így tanulóinkat a pontos érzékelés, észlelés, megfigyelés fejlesztésén keresztül juttatjuk a logikus, elemi törvényeken nyugvó fogalmi gondolkodás kialakulásáig. Nevelésünk motívumrendszerét úgy alakítjuk, hogy a személyiség különböző szükségleteiben a személyiségfejlesztés lehetőségeinek fejlesztése álljon. Minden ember egyedi, veleszületett személyiségvonásokkal jön a világra. Ezek a személyiségjegyek a környezet és nevelés hatására változnak, fejlődnek. Az egyén veleszületett személyiségjegyeire kell építeni a személyre szabott fejlesztő munkát. Rendkívül fontos az óvoda-iskola átmenet pedagógiai kezelése az óvodai dokumentáció tanulmányozása a szakmai konzultáció. Az első évfolyamra való beiskolázással összefüggésben szükséges az óvoda-iskola együttműködésének szakmai alapelveit 18

19 meghatározni, a beiskolázás előzményeit az óvodából történő átlépés folyamatosságát biztosítani. Ez azért fontos, mert a településen csak egy óvoda és általános iskola működik, valamint sok a hátrányos helyzetű gyermek. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepe van a nevelő személyiségének (hiteles példa, modell), a tananyagtartalomnak, a módszernek, a gyakorlatnak, a cselekvésre serkentő motivációknak, a tanár-diák együttműködési készségnek. A személyiségfejlesztés leghangsúlyosabb feladata az érzelmi és értelmi kompetencia, a szociális érzékenység, a közösségi nevelés fejlesztése, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, összességében a pozitív egyéni értékrend megalapozása. A személyiségfejlesztésre vonatkozó feladatainkat az általunk meghatározott pedagógiai alapelvekből és célokból bontjuk le. Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Művelődési Ház és Könyvtárral, a felvételi körzet családsegítő és gyermekjóléti szolgálataival és civil szervezetekkel Tantestületünk három fő területre osztva fogalmazta meg feladatait, tevékenységét Az értelem kiművelése Azért fordítunk a személyiségfejlesztés e területére nagy gondot, mert az alapelveink, céljaink, feladataink között megfogalmazottak (szilárd alapkészségek, konvertálható tudás, önálló tanulás képessége) megvalósításához ezek nélkülözhetetlenek. Az iskola egész életét úgy alakítjuk, hogy minél több szociális kontaktusra, kötődésre, szociális kommunikációra kínáljon lehetőséget. Legfontosabb, hogy mindenki találjon a kedvére valót az iskolában a tanulás, a játék, a munka terén és minél teljesebben bontakozhasson ki személyisége. A tanulás, tanítás folyamatában a tanulási motívumok kialakítását, fenntartását a személyiségfejlesztés fontos területének érezzük. A sokkomponensű pedagógiai feladatból az alábbiak kialakítására, fejlesztésére törekszünk: Tanulási kötelességtudat 19

20 Fenntartása érdekében olyan feladatokat tűzünk ki, amelyek elvégezhetők a tanulók számára és azok teljesítését következetesen ellenőrizzük. Tanulási igényszint kialakítása Adottságuknak, képességüknek megfelelő teljesítményt érjenek el. Kétirányú eltérést tapasztalunk: vagy nem nyújtja azt a teljesítményt, amire képes lenne, vagy - ez inkább szülői elvárásként jelenik meg - több, jobb eredményt szeretne, mint amire képes. Tanulási ambíció Erősödjön meg a tanulókban az a tapasztalat, hogy eredményeket elérni, érvényesülni csak teljesítmények árán lehet. Tanulás tanulása Fontos, hogy tanulóink a kor kihívásainak megfelelően az élethosszig tartó tanulásra készülve elsajátítsák a hatékony információfeldolgozás képességét. Kognitív képességek terén fejlesztendő területeink: A megfigyelés és annak lejegyzése. Az írott szöveg átkódolása cselekvéssé (feladatok értelmezése) A méréssel működő értékelési képesség (mértékek ismerete, mértékváltás) Tapasztalati és értelmező nyelvtudás. Eszköze az olvasás, amit egyre inkább mellőznek tanulóink. Beszéd és beszédértés Gyakran előforduló hibák a kialakulatlan beszédtechnika, artikuláció, főként kisiskolás korban; növekszik a dyslexiás gyerekek száma. Emlékezet fejlesztése Olvasás és íráskészség fejlesztése Formalizált kommunikáció: a táblázatok, szótárak, lexikonok, számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeresők használata a tanulók jövőjét illetően nélkülözhetetlen lesz. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Tanulási módok megalapozása, fejlesztése. Önálló tanulási képességek alakítása. (szövegfeldolgozás rendszeres tanórai gyakorlása) Szociális tanulás (egymástól tanulunk - napközi, felzárkóztató foglalkozások) Tantárgyaink tananyagából, vagy annak részeiből kikeressük azokat a tananyagtartalmakat, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulók maguk végezzenek analízist, és ezeket a 20