Duna fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat
|
|
- Piroska Farkas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Duna fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat 2007 A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület, Dr. Rácz Tamás és Dr. Mikulas Lisicky professzor közös javaslatának vizsgálata
2 A javaslat lényege, hogy két, szabályozható árvízkapuval és kishajó-zsilippel rendelkező fenékküszöbbel úgy emelik meg a vízszinteket, hogy közelítse a referencia-időszakra ( as évekre) jellemző természetes vízszintek felszíngörbéit. Ez a szabályozás, valamint a nemzetközi hajózóút áthelyezése az üzemvíz-csatornába lehetővé teszi a korábban szükséges mesterséges szabályozó művek, pl. sarkantyúk eltávolítását. A zátonyokon időközben megtelepedett növényzet és feltöltődés eltávolításával helyreállítható a korábbi széles meder, mely így már képes az árvízi hozamok jelentős hányadát levezetni. A beavatkozások hatására a főmederben kialakult vízszintek is közelítenék a referencia-időszak vízszintjeit, így egyes területeken megteremthető a főágmellékágrendszer akadálytalan kapcsolata. Ezzel ismét kiaknázható a terület ökológiai potenciálja, mely lehetőséget ad egy közös, szlovák-magyar nemzeti park kialakítására. A jelenleg túl gyors folyású főmederben a duzzasztás hatására ugyan csökkennének a vízsebességek, de a mellékágrendszerben a referencia időszak állapotához közeli helyzet alakulhat ki. Ez a tervezet is jelentős, de egyszeri beavatkozásokat kíván. A munkálatok döntő része azonban a főmederre korlátozódik, tehát a védett és fokozottan védett mellékágrendszer zavartalansága nagyrészt biztosítható. A javaslat indoklása Ez a javaslat a kalibrálás során és az előző modellben az 1820 fkm szelvény környezetében beépített, részleges zátonymegbontás tapasztalatain alapszik. A Duna ezen a szakaszán a kalibrálás tapasztalatai szerint az árhullámok jelentősbbik hányada a főmederben vonul le, tehát annak vízszállító képessége döntő. Az 1820 fkm szelvényben meghagyott zátony és sarkantyúmező a sarkantyúk közének kotrása mellett is egyértelműen gátolta az árvízi levonulást, jelentős medererózió alakult ki. Ezért kijelenthető, hogy ez a megoldás az árvizek biztonságos levezetését nem szolgálja. Ugyanakkor az árhullámok vizsgálata idején a többi zátony felett jelentős áramlást tapasztaltunk, tehát az árhullámok levonulásakor ezeket a területeket a víz igénybe veszi, tisztántartásuk elengedhetetlen. Ez, ha a zátonyok vízborítottsága nem biztosított, jelentős és évenként visszatérő költséget és beavatkozást jelent, melynek elmaradása az árvízi biztonságot veszélyezteti. A tervezett fenékküszöb az előző modell tanúsága szerint átvette a sarkantyúk kisvízi szabályozásban betöltött szerepét, tehát azok feleslegessé váltak. A görgetett hordalék a felsődunai vízlépcsők hatására a töredékére csökkent, tehát a művek kedvezőtlen feltöltődést, gázlók kialakulását gátló szerepe is elveszett. A sarkantyúk visszaduzzasztó hatása ugyanakkor egyértelmű, hiszen árhullámok idején a jól szállító főmederből zár ki területet. A fentiek alapján egyértelművé vált, hogy a korábban csakis gazdasági megfontolások alapján javasolt csupán egy fenékküszöb kezdeti beruházásként az 1835 fkm szelvényben nem elegendő. (Több, árvízkapuval rendelkező fenékküszöb pontosabban követi le a referenciaidőszak vízszintjeit és nagyobb lehetőséget rejt a főmeder-mellékágrendszer kapcsolatának kialakításához. Ugyanakkor túl sok műtárgy árvízi visszahatása kérdéses, káros visszaduzzasztást eredményezhet.) Egy, az 1835 fkm szelvényben elhelyezett fenékküszöb esetében az fkm szakaszon nem csak a főmeder-mellékágrendszer kapcsolat nem állítható helyre, de a zátonyok tisztántartásának elmaradásából következő beerdősülés
3 veszélye is megnövekedik, a meglévő sarkantyúk visszaduzzasztó hatása pedig folyamatos árvízi veszélyeztetettséget jelenthet Ugyanakkor egy jól szállító mederben elhelyezett, árvízkapuval is ellátott fenékküszöb árvízi visszaduzzasztó hatása kisebb, mint egy rossz levonulási szakaszon elhelyezett műé, hiszen az alvízi visszaduzzasztás mértéke ezzel csökken, a műtárgy vízemésztése növekedik. A főmederben elhelyezett fenékküszöbök tehát azzal, hogy kisvizek idején átveszik a korábbi sarkantyúk szerepét, a zátonyok vízborítottságával megőrzik a főmeder levezető-képességét, korlátozott mértékben annak ellenére kedvezőbbek lehetnek, hogy árvízkor jól szállító területet zárnak ki. A biztonságos árvízlevezetés érdekében azonban mindenképpen szükség van az árvízkapukra és a kishajó-zsilipek árvízlevezetésére, valamint a művek koronaszintjének olyan meghatározására, mely a szükséges ökológiai kapcsolat megteremtésén túl nem okoznak többlet-duzzasztást. Kívánatos továbbá, hogy a tervezett művek környezetében természetes árapasztást is biztosító levezetősáv vagy a mű árapasztásába jól beköthető mellékágak legyenek. Mivel a zátonyok felett árhullámok idején jelentős sebesség alakul ki, továbbá egyes zátonyok mára már olyan magasak lettek, hogy megfelelő vízborításuk még visszaduzzasztás idején sem biztosítható és ez ismét előidézi az árvízlevezetést a főmederben akadályozó vízkedvelő társulások kialakulását. Célszerű ezért a zátonyok szintjét a tervezett legkisebb vízszint alá 0,8-1,0 m-es szintig lesüllyeszteni. A fenékküszöbök elhelyezése Az első vizsgálat rámutatott arra, hogy az 1814,9 fkm szelvénybe tervezett fenékküszöb csak az 1825 fkm szelvényig emeli meg a vízszinteket és ebben a szelvényben már 2 m-el marad el az erdészeti vízigény alsó határától. Ugyanakkor ezen a területen van a halászok szerint a szigetközi szakasz egyik legértékesebb halbölcsője, a bodaki Pap-tó, melynek környezetében szükséges lenne a főág-mellékág kapcsolat megoldása. Ezért szükségessé vált az első ütemben tervezett két fenékküszöb közé egy harmadik beiktatása az 1826,2 fkm magasságában. Ezzel a bodaki ágvég megnyitása megvalósítható, de a Fanosi csatorna is megnyithatóvá válik. A bodaki mellékágrendszerben a felső szakaszhoz viszonyítva sokkal kevesebb a keresztirányú műtárgy, így az ágvég megnyitása nagy területen biztosítja az ökológiai átjárhatóságot. Az árvizek biztonságos levezetése megkívánja, hogy a műtárgy környezetében levonulási sáv kitűzésére alkalmas terület vagy széles, az árapasztás funkcióját is ellátó mellékág legyen. A tervezett műtárgy bal partján található a fő vízpótlóág, melynek szélessége az időközben feltöltődött területek ismételt megtisztításával alkalmas az árapasztásra. A tervezett műtárgy helyének kiválasztásakor szempont volt az is, hogy a hullámtér lehető legkisebb zavarása mellett legyen megközelíthető. És ez nem csak az építés időtartamára vonatkozik. A tapasztalatok szerint a dunakilitii fenékküszöb látogatottsága magas, tehát lehetővé kell tenni a tervezett műtárgy könnyű megközelítését a védett és fokozottan védett területek zavarása nélkül. A Dunaremete térségében elhelyezett fenékküszöb közel van a településhez, keskeny a hullámtér, jól megközelíthető és mivel a térség már napjainkban is népszerű kirándulóhely, megközelítése többlet-zavarást nem eredményez. A tervezett felszíngörbe rámutatott arra, hogy az 1826 fkm szelvény feletti vízpótlás a nagy esés miatt a Spelláki bukó térsége felett (1831 fkm) már nem kielégítő, a várható vízszintek ismét elmaradnak az erdészeti vízigény alsó határától.
4 A Szigetközben jellegzetes kapcsolatot jelentett a főág és a mellékág között a Denkpáli torok. A felső szakasz mellékágrendszerének magasabb vízigénye ezen a ponton csapolódott meg. E szerep helyreállítása érdekében készült el a Denkpáli megcsapoló műtárgy és a hallépcső. Ez megteremti az ökológiai átjárhatóságot és lehetővé teszi a cikolai ágrendszerben kialakult vízszintek szabályozását. A műtárgy-együttes jótékony hatását célszerű megtartani és az új műtárggyal inkább új lehetőségeket érdemes teremteni. További érv volt, hogy a Denkpáli torok alá tervezett műtárgynak aránytalanul nagy duzzasztást kellet volna előidézni ahhoz, hogy a dunakilitki térségi vízszintigények (erdészet, természetvédelem) elérhetőek legyenek. Ezért célszerűbb volt a fenékküszöböt feljebb vinni, ahol kisebb vízszintemelés is elég ezen célok eléréséhez. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az így kialakuló vízszintekkel a már meglévő dunakiliti fenékküszöb vízszintkülönbsége is csökkenthető, ami által az átjárhatóbbá válik. Ezért a felső szakaszon az egyenletes duzzasztási szintek kialakítása érdekében a tervezett küszöb helyét feljebb határoztuk meg. Így pontosabban lehet követni az erdészet igényelt vízszintjét. A következő küszöb helyszínéül az 1834,2 fkm szelvény került kiválasztásra. Itt is jelentős jobb parti zátony található, ahol a műtárgy építése kisvizes időszakban nem befolyásolja a főmeder levonulási viszonyait. A bal parton itt is közel és az árvizi levonulás irányában van a szlovák vízpótló főág, ami a műtárgy árvízi visszaduzzasztását apasztani tudja. A tervezett műtárgy felett található a Barkás ág, melynek környezetében a kialakult tocsogós, kis vízmélységű területek szintén kiváló ívóhelyek. A Revolver ágon keresztül a kenusokkajakosok juthatnak ki a főágra. A tervezett műtárgy a bal és jobb partról egyaránt jól megközelíthető. A bal parton népszerű üdülőhely található jelentős idegenforgalommal, ahonnan a műtárgy megközelítése már nem okoz gondot. A jobb parton szintén népszerű kirándulóhely a Denkpáli torok, ahonnan a feltáróúton a műtárgy az értékes természetvédelmi területek zavarása nélkül megközelíthető. A műtárgy visszaduzzasztása lehetővé teszi, hogy a dunakilitii fenékküszöb további vízszintemelése után is egyenletes lépcsők alakuljanak ki a felső szakaszon. Kishajóforgalom: A tervezet még nem teszi lehetővé a kishajóforgalom számára a hullámtér átjárhatóságát. Ugyanakkor igény van a főmeder megnyitására a kishajóforgalom számára. Ezért a műtárgyakat kishajó-zsilippel kell ellátni, ezek a nyílások egyben az árvízlevezetésben is részt vesznek. Ezzel Rajkától a szapi torokig szabad az út a kishajó-forgalom számára. A tervezett beavatkozások: Fenékküszöb az 1826,2 és az 1834,2 fkm szelvényekben, 3*24 m széles árvízkapuval, hallépcsővel és kishajózsilippel A korábbi kisvízi szabályozási művek eltávolítása a főmederből Jégsáv kialakítása Az elmúlt években kialakult zátonyok letisztítása és lesüllyesztése a tervezett vízszint alá 0,8-1,0 m-re, hogy a vízborítás megakadályozza a fás szárú növényzet ismételt elburjánzását, mely jelentős szerepet játszott a 2002-ben kialakult árhullám magas vízszintjeiben A Bodaki Tábori ág összenyitása a főmederrel
5 Az 1827,7 és 1828 fkm szelvényben található bal parti mellékágak összenyitása a főággal Árvízi levezetősáv kialakítása a bal parton az ,3 fkm szelvények között Az 1835 fkm szelvény bal parti mellékág összenyitása a főmederrel A Barkási ág és a Revolver ág megnyitása a főmeder felé Árvízi levezetősáv kialakítása a bal parton az 1834,0-1834,6 fkm szelvények között A Doborgazi átvágás korrekciója kb. 100 m hosszban a vízpótlóág szelvényében Művelési ág váltásával levonulási sáv kialakítása a Denkpáli torok környezetében (A Doborgazi nagy rét helyreállítása), az itt található depónia eltávolítása. Modelleredmények: Első lépésben csak a főmederben kialakított két fenékküszöb hatását vizsgáltuk, a megnyitásokat csak főmederben, a lehetséges megnyitási pontokban és a vízpótlóág sodorvonalában végzett vízszintrögzítés ismeretében végeztük el. mbf 1826,2 fkm szelvény tervezett fenékküszöb sematikus ábrája MÁSz alatti terület Keresztszelvény 2170 m2 Fenékküszöb 1516 m m 1826,2 fkm szelvény Fenékküszöb tervezett sémája MÁSz kisvízszint emelt küszöb Az 1826,2 fkm szelvényben tervezett küszöb fenékszintjét a megfelelő vízszintek kialakítása érdekében emelni kellett.
6 mbf 1834,2 fkm szelvény fenékküszöb sematikus terve MÁSz alatti terület 112 Keresztszelvény 2008 m2 110 Fenékküszöb ,2 fkm szelvény Fenékküszöb MÁSz m Fenékküszöb az 1826,2. és az 1834,2 fkm szelvényben.
7 mbf A főmederben kialakult vízszintek a SziTE javaslatának hatására jelenleg SZITE1 SZITE2 SZITE JÚLIUS 17. DB'66 erdészet alsó erdészet felső 1815 fkm 1810 Bodaki mellékág szlo Denkpál Cikola mellékág szlo 1835 doborgazi kifolyás ÖKOPLAN
8 A műtárgyak hatására a kisvízszintek megemelkedtek, kirajzolódtak a lehetséges megnyitási pontok. Az 1834,2 fkm szelvény felett megnyithatóvá vált a Barkás és Revolver ág, a bal parton is egy töltőbukó az 1835 fkm szelvényben. Nem lehetett megnyitni azonban a doborgazi kifolyást az 1837 fkm szelvényben, itt már a vízszintkülönbség meghaladta a fél métert. Ugyanakkor amennyiben a kilitii fenékküszöb szintjét megemelik és ennek következtében több víz kerül a kilitii mellékágrendszerbe, ezen a ponton viszonylag kis vízszintkülönbséggel visszavezethető a többletvíz, itt is megteremtve a főmeder és a mellékágrendszer élő kapcsolatát. Az 1826,2 fkm szelvény felett megnyithatóvá vált a bodaki ágvégelzárás, a Fanosi csatorna és a bal parton az 1827,7 fkm szelvényben a mellékág. Mellékágmegnyitás az 1834,2 fkm és az 1826,2 fkm szelvény felett. Mivel a modell méretaránya M=700/100, a pontos megnyitási helyek a műtárgyak üzembe helyezését követően határozhatók meg pontosan a kialakult vízszintek ismeretében. A modell alapján az azonban bizton állítható, hogy a főmeder-mellékágrendszer élő kapcsolata a a hullámtéri és a főmedri felszíngörbék találkozásánál megteremthető. A mellékágak megnyitása a vízpótló-ágban csak kisebb vízszintcsökkenést eredményezett. A csákányi bukó feletti szakasz kisvízszint-süllyedését a doborgazi ág rávezető szakaszának átalakítása eredményezte. Ezen a szakaszon a torok helytelen kialakítása miatt nagyon kedvezőtlenek az áramlási viszonyok, nagy sebességek alakulnak ki, ez a csomópont is bizonyítja a kedvezőtlen kanyarulatok visszaduzzasztó hatását. Ezért a modellben egy kedvezőbb kanyarulatot alakítottunk ki, melyet a víz elfogadott.
9 A vízpótlóágban kialakult vízszintek a SziTE javaslatának hatására mbf fkm 12 jelenleg megnyitás előtt megnyitás után A duzzasztás hatására a főmederben kialakult sebességek lecsökkentek. Ez jól megfigyelhető a kalibrálás során és a javaslat kisvizes vizsgálata során rögzített felvételsorozatokon.
10 Következő lépésben az árvízlevezetés vizsgálatára került sor a beépített műtárgyak mellett. megnevezés Az árvízlevezetés vizsgálata során beállított peremfeltételek 2002 aug árhullám 1% valószínűségű érkező vízhozam+mértékadó árvízszint záróperem 1% valószínűségű érkezővízhozam+a jelenlegi állapotban várható árvízszint 1% valószínűségű érkező vízhozam Bősi vízerőtelep üzemelése nélkül+mér-tékadó árvízszint záróperem 1% valószínűségű érkező vízhozam Bősi vízerőtelep üzemelése nélkül+a jelenlegi állapotban várható árvízszint Főmeder vízhozama m3/s vízállás az 1819 fkm szelvényben mbf Az 1826,2 fkm szelvényben kialakított műtárgy 650 m 2 -t, míg az 1834,2 fkm szelvényben kialakított műtárgy közel 600 m 2 mederterületet zárt ki az árvízlevezetésből a megnyitott árvízkapuk és kishajó-zsilip mellett. Ennek ellenére a főmeder tisztításának és az árapasztók üzembelépésének köszönhetően az árvízszintek még egy feltételezett bősi havaria esetén is csak akkor haladták meg a mértékadó árvízszintet a modellben, ha a záróperemfeltétel is meghaladta azt. Érdekessége a kialakult felszíngörbének, hogy a közel 1000 m3/s-os vízszintemelkedésre alig reagált a modell. Ugyanis a 2002 árhullám modellezése és az 1%-os valószínűségű árhullám modellezése között alig mutat eltérést a felszíngörbe. Az ekkor jelentkező magasabb hozam már bebukik az árapasztókba és csak a további vízhozam-emelés eredményez vízszintemelkedést. Cikola modell 2007 a folyómederben kialakult vízszintek a SziTE-Rácz-Lisicky javaslat vizsgálata során mbf fkm 2002 aug záró-perem 1%+mér-tékadó SziTE 1% +jelenleg 2002 augusztusi árhullám tetőzése Mértékadó árvízszint 51/1997 évi BM rendelet bal part jobb part
11 A főmederben végzett vízszintrögzítés diagrammján feltüntettük a feltáróút koronaszintjét is, az ábrán látható, hogy a tervezett művek környezetében a természetes árapasztás feltételei adottak. A jobb parti töltésen végzett vízszintrögzítés egy feltételezett bősi havária esetén már jól mutatja a visszaduzzasztási pontokat. Itt már jelentkeznek a műtárgyak visszaduzzasztó hatásai és a töltéskilóméternél, a szelvénynél érezhető az 1829 fkm szelvényben a jobb és a bal parti töltés egyidejű beszűkülése is. mbf Cikola modell 2007 a SziTE-Rácz-Lisicky javaslat vizsgálata során kialakult vízszintek a jobb parti töltésen aug záró-perem 1%+mér-tékadó SziTE 1% +jelenleg 118 1% Bős nélkül MÁSz % +jelenleg Bős nélkül tkm 2002 augusztusi árhullám tetőzése Mértékadó árvízszint 51/1997 évi BM rendelet kalibrálás Mértékadó 1%-os hozam levonulása a 2002 évi mederállapotnak megfelelően 26.50
12 Az árapasztó működése az 1834,2 fkm szelvényben található tervezett műtárgy környezetében A denkpáli torok környezetében több elgondolás volt az árvízszintek csökkentésére. A tervezettel ellentétben a víz nem fogadta el a Jakabi Duna-Kisvesszősi Duna összenyitását. és csak részben vette igénybe a denkpáli torok környezetében kialakított levonulási sávot is. A modell csupán a most megtalálható rétek összekötését igényelte. Érdekes volt ezen a területen a vízmozgás. A műtárgy visszaduzzasztó hatására a víz a műtárgyat jobbról kerülte meg, mivel a jelenleg még itt található depóniát a modellből eltávolítottuk. A víztömeg egy része a megnyitott levonulási sávon keresztül a főmederbe folyt tovább, míg a másik hányada keresztül folyva az erdősávon a Kőhíd alatt folyt be a vízpótló főágba. Ezért az itt található keskeny erdősáv letermelését javasoljuk különös tekintettel arra, hogy a korábban ezen a szigeten élők tanúsága szerint egykor a rét egészen a torkolatig nyitott volt. Az 1826,2 fkm szelvényben kialakított műtárgy felett is üzembe lép az árapasztó. Az árvizek levezetése során megfigyelhető volt, hogy az 1834,2 fkm szelvényben kilépett víz a bal parti két fő mellékág közül az északi ágon vonult a főmederbe, és csak kisebb hozamok lebocsátásakor vette igénybe a déli ágat is. Így az 1826,2 fkm szelvényben a hullámtérre kilépő víznek szabad útja volt a főmeder felé. A szlovák mellékág az 1820 fkm szelvényben nagyon kedvezően csatlakozik a főmederhez, iránytörés nélkül haladhat tovább, így a főmederbe visszatérő víztömeg hatására visszaduzzasztást nem tapasztaltunk.
13 Az 1826 fkm szelvényben kialakított műtárgy mellett az árapasztó A főmeder tisztításának hatására az 1%-os valószínűségű árhullám levezetése során, ha a feltételezés szerint a bősi vízerőtelep üzemel, a főmederben kisebb sebességmaximumok
14 alakulnak ki, mint a jelenlegi állapotban. Ha a bősi vízerőtelepen havariat feltételezünk, a sebességértékek megnövekednek és ekkor már a főmederben jelentősebb mederátrendeződés van. Bár a mederanyag bearányosítása nem történt meg, így messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a mederátrendeződésből, az azonban figyelemre méltó, hogy a hullámtéren gyakorlatilag semmi eróziót nem tudtunk kimutatni, csak a főmederben. Az árhullámok hatására a műtárgyak felett mederfeltöltődést, a műtárgyak alatt jelentős eróziót tapasztaltunk. Ez ismét felhívta a figyelmet az utófenekek gondos megtervezésére. Árhullám után a száraz meder az 1834,2 fkm szelvényben. Az árapasztót is védeni kell az erózió ellen. Jobb oldalon az 1826,2 fkm szelvény környezetének mederátrendeződése látható az árhullám után.
A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna fkm szakaszán
Duna 1825-1806 fkm szakasz Dunaremete- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálat 2007 A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna 1825-1806 fkm szakaszán A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése
RészletesebbenDuna fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok
Duna 1840-1806 fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok 2007 A modellek felépítése, kalibrálása, mérése Modellkísérleti vizsgálatok A fizikai modell 1 A modell anyaga A modell
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenA Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SziTE) javaslata
A kalibrálás mind a kisvízi, mind a nagyvízi állapotban kielégítő eredményt mutatott, a modell a kísérletek lefolytatására alkalmasnak bizonyult. A kalibrált modellel vizsgáltuk mindhárom rehabilitációs
RészletesebbenA szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató
A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították
RészletesebbenMura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata
Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Vízügyi és Természetvédelmi Egyeztető központ Dunasziget 2009 Láng Mercédesz VKKI A töltésrendszer kialakításakor támasztott igények és lehetőségek
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
RészletesebbenÖsszeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése
Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650
RészletesebbenTartalomjegyzék 2 A PROJEKT CÉLJA A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK ÁLTAL MEGSZABOTT FELTÉTELEK... 18
Tartalomjegyzék 1 ELŐZMÉNYEK... 4 1.1 VÍZPÓTLÓ RENDSZER A SZIGETKÖZBEN... 6 1.1.1 Referencia-állapot meghatározása... 7 1.1.2 Hullámtéri vízpótlás... 7 1.1.3 Szigetközi Vízpótló rendszer működése... 9
RészletesebbenFelső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései
SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK
KÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK HIDRODINAMIKA VIZSGÁLATOK A ZAGYVA JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGYI SZAKASZÁN KÉSZÍTETTE: TÓTH PÉTER VÍZRAJZI OSZTÁLY 2016. Tartalomjegyzék 1. Előzmények, a terv tárgya...
RészletesebbenVízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt
II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák
Részletesebben2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Felső-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Észak-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenA Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára
A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára Tartalomjegyzék 1 ELŐZMÉNYEK... 4 2 A VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA... 5 2.1
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási kérdésekre fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
Részletesebben7.1 Javaslatok a főmederrel kapcsolatosan szükségessé váló egyéb járulékos beruházásokra Az árvízlevezetés biztonságát szolgáló beavatkozások:
felépítésük nehézkes átalakításuk miatt csak a numerikus modellezéssel együtt javasolt az alkalmazásuk. A műtárgyak környezetének helyes kialakítása miatt különösen fontosak a műtárgyak környezetében kialakult
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenA Duna elterelésének 20.évfordulójára
A Duna elterelésének 20.évfordulójára A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása INTERREG III A pályázat (HUSKUA/05/02/94) SZITE javaslat A Mosonmagyaróvár
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11.
Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. /Góri tározó leeresztő zsilip - Répce árapasztó osztóműtárgy/ FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenSzigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai
BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2008 Szigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai Készítette: Torma Péter Konzulensek: Dr. Krámer Tamás Dr. Józsa János Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenKörnyezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. HIDROLÓGIAI ELEMZÉS. Végleges tanulmány. Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. Végleges tanulmány Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány Készült A Szigetköz-Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának
RészletesebbenA DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE
A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 1/227 File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 2/227 TARTALOMJEGYZÉK 11 A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS A DUNA HŐTERHELÉSÉNEK
RészletesebbenMÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,
MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm
RészletesebbenSzigetköz állapota, és lehetséges jövője
Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Bárdos Deák Péter, Duna Charta Nádasdy Szimpózium 2016. szeptember 3. Szigetköz: hordalék kúp, belső folyódelta főág nélküli fonatos Duna a Duna szabályozása: 1.
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenA Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés évi tapasztalatai
Fertő ankét A Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés 21. évi tapasztalatai Sütheő László Bőr Ferenc, Kalmár István A Fertő tó nyugalmi vízszintje Apetlon Ilmitz Podersdorf Neusiedl am See Breitenbrunn
RészletesebbenMosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja
Részletesebben2013. júniusi Duna-árvíz
2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó
RészletesebbenAKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenA Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata
A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi
RészletesebbenVízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1
Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés
RészletesebbenMVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján
MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35700_4299-6_2015_alt_2015_0610_vegleges
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenBalaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak
Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenTASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY
TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY Tass, 2017. november 30. Benedek András Okl. építőmérnök AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés Célok A tervezett műtárgy TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A tassi vízlépcsőt 1924-1927
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenKismintavizsgálatok
Kismintavizsgálatok Bukós-surrantós műtárgy Bukós-surrantós műtárgy szerkezeti felépítése (III. vált.) Bukó szélessége: 210 m (7 x 30 m) Küszöbszint: 113,45 mb.f. Bukós-surrantós műtárgy működése Billenőtáblás
RészletesebbenKészítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.
Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter
Részletesebben8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő
8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok 8-4. melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 1 Tartalomjegyzék Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén..
RészletesebbenKözbeszerzési Értesítő száma: 2016/103
Vállalkozási szerződés a Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása I. ütem című KEHOP-1.3.0-15-2016-00013 azonosító számú projekt előkészítési feladatainak végrehajtására-tee Közbeszerzési
RészletesebbenBős-Dunakiliti üzemlátogatás
Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2014. tavaszi félévi programjának keretén belül került sor a Bősi Vízerőmű és a Dunakiliti Duzzasztómű üzemlátogatására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenA Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata
0 AD STATUA KONZORCIUM BME VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK A Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata Összefoglaló 2016. augusztus Megbízó: Észak-dunántúli
Részletesebbenmérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél
TAVI HAJÓZÁS Hajózási jellemzői: kis vízjáték állandó vízmélység szabad mozgás hullámképződés mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól hajózási eljárás: negyedszeles
RészletesebbenELŐZETES ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁS
ELŐZETES ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁS ŰZEMELTETÉS. ÁLTALÁNOS ÜZEMELÉSI FELTÉTELEK. 1. Vízszint rehabilitáció A torkolati művel az előirányzott rehabilitációs vízszinteket 108,00 109,30 mbf. megbízhatóan tartani
RészletesebbenBŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.
2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenA 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK 2. MELLÉKLET
A 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK 2. MELLÉKLET a Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról tárgyú projekt KÖRNYZETI ÉRTÉKELÉS fejezetéhez Trans-European Transport
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló
RészletesebbenAntropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor
Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások
RészletesebbenMVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35300/2221-14/2015.ált. ügyiratszámú végzés alapján
MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35300/2221-14/2015.ált. ügyiratszámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35300_2221-14_2015_alt_2015_0610_vegleges
RészletesebbenA hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése
VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,
RészletesebbenA Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén
ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZEGED A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén Készítette: Sági Rajmund ATIVIZIG, árvízvédelmi
RészletesebbenAJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ
AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ Projekt megnevezése, száma: KEHOP-1.3.0-15-2016-00013 Ajánlatkérő: ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Közbeszerzési eljárás címe: A FELSŐ-DUNAI MELLÉKÁG-RENDSZEREK ÁRVÍZVÉDELME ÉS
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tisza-tó - Abádszalóki-öböl 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ955 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenTELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS
MVM Paks II. Zrt. TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS II. KÖTET 8. FEJEZET VÉGSŐ HŐELNYELŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE A VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA ALAPJÁN 2016.10.18. TARTALOMJEGYZÉK 8. Végső hőelnyelő
RészletesebbenKapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása
Kapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása Készítette Pintér Csaba Jakab Róbert 2016. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék. 1 2. Bevezetés... 2 3. A modellterület bemutatása 2 3.1. A Kapos folyó jellemzése
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ957 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló
RészletesebbenMAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MOSONI-DUNA ÉS LAJTA FOLYÓ TÉRSÉGI VÍZGAZDÁLKODÁSI REHABILITÁCIÓJA Szerzők: Déri Lajos - Horváth Gergely - Tóth
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
RészletesebbenA nagyvízi meder vízszállító képessége hullámtéri vízhozammérések, azok problémái
A nagyvízi meder vízszállító képessége hullámtéri vízhozammérések, azok problémái Bevezetés A kilencvenes évek 2. felétől a Duna vízrendszeren egyre gyakrabban fordult elő árvíz. Az árvizek többször is
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenKanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán
Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán Andrási Gábor 1 Kiss Tímea 2 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenKözép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően
RészletesebbenHullámteres vízfolyások árvízi modellezése az egydimenziós leírás adaptálásával
BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2007 az egydimenziós leírás adaptálásával Készítette: Torma Péter Belső konzulensek: Dr. Krámer Tamás, Dr. Józsa János Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Külső konzulens:
RészletesebbenÖnkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai
Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai Békési István, Gáspár Renáta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 1. Előzmények
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1.1
RészletesebbenBŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ
BŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ 2016. 11. 14. 2016. november 14-én az Energetikai Szakkollégium szervezésében a Bősi Vízerőműbe és a Dunakiliti Duzzasztóműbe látogattunk el. A program első részeként
RészletesebbenA Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között
BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2010 A Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között Készítette: Bányai Máté Konzulens: Dr. Csoma Rózsa Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3. 2. Terület lehatárolása...
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
RészletesebbenEötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet
Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet Készítette: Orosz Sándor építőmérnök hallgató Belső konzulens: Dr. Szlávik Lajos ny. Professzor Emeritus Külső konzulens: Sándor Attila TIVIZIG
RészletesebbenA RÓMAI PARTI MOBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA
A RÓMAI PARTI MOBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA LAURINYECZ PÁL 1. Előzmények, a terv tárgya A hajdani Aquincum polgárairól elnevezett partszakasz az Újpesti vasúti hídtól Pünkösdfürdő
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
Részletesebben