Duna fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Duna fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat"

Átírás

1 Duna fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat 2007 A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület, Dr. Rácz Tamás és Dr. Mikulas Lisicky professzor közös javaslatának vizsgálata

2 A javaslat lényege, hogy két, szabályozható árvízkapuval és kishajó-zsilippel rendelkező fenékküszöbbel úgy emelik meg a vízszinteket, hogy közelítse a referencia-időszakra ( as évekre) jellemző természetes vízszintek felszíngörbéit. Ez a szabályozás, valamint a nemzetközi hajózóút áthelyezése az üzemvíz-csatornába lehetővé teszi a korábban szükséges mesterséges szabályozó művek, pl. sarkantyúk eltávolítását. A zátonyokon időközben megtelepedett növényzet és feltöltődés eltávolításával helyreállítható a korábbi széles meder, mely így már képes az árvízi hozamok jelentős hányadát levezetni. A beavatkozások hatására a főmederben kialakult vízszintek is közelítenék a referencia-időszak vízszintjeit, így egyes területeken megteremthető a főágmellékágrendszer akadálytalan kapcsolata. Ezzel ismét kiaknázható a terület ökológiai potenciálja, mely lehetőséget ad egy közös, szlovák-magyar nemzeti park kialakítására. A jelenleg túl gyors folyású főmederben a duzzasztás hatására ugyan csökkennének a vízsebességek, de a mellékágrendszerben a referencia időszak állapotához közeli helyzet alakulhat ki. Ez a tervezet is jelentős, de egyszeri beavatkozásokat kíván. A munkálatok döntő része azonban a főmederre korlátozódik, tehát a védett és fokozottan védett mellékágrendszer zavartalansága nagyrészt biztosítható. A javaslat indoklása Ez a javaslat a kalibrálás során és az előző modellben az 1820 fkm szelvény környezetében beépített, részleges zátonymegbontás tapasztalatain alapszik. A Duna ezen a szakaszán a kalibrálás tapasztalatai szerint az árhullámok jelentősbbik hányada a főmederben vonul le, tehát annak vízszállító képessége döntő. Az 1820 fkm szelvényben meghagyott zátony és sarkantyúmező a sarkantyúk közének kotrása mellett is egyértelműen gátolta az árvízi levonulást, jelentős medererózió alakult ki. Ezért kijelenthető, hogy ez a megoldás az árvizek biztonságos levezetését nem szolgálja. Ugyanakkor az árhullámok vizsgálata idején a többi zátony felett jelentős áramlást tapasztaltunk, tehát az árhullámok levonulásakor ezeket a területeket a víz igénybe veszi, tisztántartásuk elengedhetetlen. Ez, ha a zátonyok vízborítottsága nem biztosított, jelentős és évenként visszatérő költséget és beavatkozást jelent, melynek elmaradása az árvízi biztonságot veszélyezteti. A tervezett fenékküszöb az előző modell tanúsága szerint átvette a sarkantyúk kisvízi szabályozásban betöltött szerepét, tehát azok feleslegessé váltak. A görgetett hordalék a felsődunai vízlépcsők hatására a töredékére csökkent, tehát a művek kedvezőtlen feltöltődést, gázlók kialakulását gátló szerepe is elveszett. A sarkantyúk visszaduzzasztó hatása ugyanakkor egyértelmű, hiszen árhullámok idején a jól szállító főmederből zár ki területet. A fentiek alapján egyértelművé vált, hogy a korábban csakis gazdasági megfontolások alapján javasolt csupán egy fenékküszöb kezdeti beruházásként az 1835 fkm szelvényben nem elegendő. (Több, árvízkapuval rendelkező fenékküszöb pontosabban követi le a referenciaidőszak vízszintjeit és nagyobb lehetőséget rejt a főmeder-mellékágrendszer kapcsolatának kialakításához. Ugyanakkor túl sok műtárgy árvízi visszahatása kérdéses, káros visszaduzzasztást eredményezhet.) Egy, az 1835 fkm szelvényben elhelyezett fenékküszöb esetében az fkm szakaszon nem csak a főmeder-mellékágrendszer kapcsolat nem állítható helyre, de a zátonyok tisztántartásának elmaradásából következő beerdősülés

3 veszélye is megnövekedik, a meglévő sarkantyúk visszaduzzasztó hatása pedig folyamatos árvízi veszélyeztetettséget jelenthet Ugyanakkor egy jól szállító mederben elhelyezett, árvízkapuval is ellátott fenékküszöb árvízi visszaduzzasztó hatása kisebb, mint egy rossz levonulási szakaszon elhelyezett műé, hiszen az alvízi visszaduzzasztás mértéke ezzel csökken, a műtárgy vízemésztése növekedik. A főmederben elhelyezett fenékküszöbök tehát azzal, hogy kisvizek idején átveszik a korábbi sarkantyúk szerepét, a zátonyok vízborítottságával megőrzik a főmeder levezető-képességét, korlátozott mértékben annak ellenére kedvezőbbek lehetnek, hogy árvízkor jól szállító területet zárnak ki. A biztonságos árvízlevezetés érdekében azonban mindenképpen szükség van az árvízkapukra és a kishajó-zsilipek árvízlevezetésére, valamint a művek koronaszintjének olyan meghatározására, mely a szükséges ökológiai kapcsolat megteremtésén túl nem okoznak többlet-duzzasztást. Kívánatos továbbá, hogy a tervezett művek környezetében természetes árapasztást is biztosító levezetősáv vagy a mű árapasztásába jól beköthető mellékágak legyenek. Mivel a zátonyok felett árhullámok idején jelentős sebesség alakul ki, továbbá egyes zátonyok mára már olyan magasak lettek, hogy megfelelő vízborításuk még visszaduzzasztás idején sem biztosítható és ez ismét előidézi az árvízlevezetést a főmederben akadályozó vízkedvelő társulások kialakulását. Célszerű ezért a zátonyok szintjét a tervezett legkisebb vízszint alá 0,8-1,0 m-es szintig lesüllyeszteni. A fenékküszöbök elhelyezése Az első vizsgálat rámutatott arra, hogy az 1814,9 fkm szelvénybe tervezett fenékküszöb csak az 1825 fkm szelvényig emeli meg a vízszinteket és ebben a szelvényben már 2 m-el marad el az erdészeti vízigény alsó határától. Ugyanakkor ezen a területen van a halászok szerint a szigetközi szakasz egyik legértékesebb halbölcsője, a bodaki Pap-tó, melynek környezetében szükséges lenne a főág-mellékág kapcsolat megoldása. Ezért szükségessé vált az első ütemben tervezett két fenékküszöb közé egy harmadik beiktatása az 1826,2 fkm magasságában. Ezzel a bodaki ágvég megnyitása megvalósítható, de a Fanosi csatorna is megnyithatóvá válik. A bodaki mellékágrendszerben a felső szakaszhoz viszonyítva sokkal kevesebb a keresztirányú műtárgy, így az ágvég megnyitása nagy területen biztosítja az ökológiai átjárhatóságot. Az árvizek biztonságos levezetése megkívánja, hogy a műtárgy környezetében levonulási sáv kitűzésére alkalmas terület vagy széles, az árapasztás funkcióját is ellátó mellékág legyen. A tervezett műtárgy bal partján található a fő vízpótlóág, melynek szélessége az időközben feltöltődött területek ismételt megtisztításával alkalmas az árapasztásra. A tervezett műtárgy helyének kiválasztásakor szempont volt az is, hogy a hullámtér lehető legkisebb zavarása mellett legyen megközelíthető. És ez nem csak az építés időtartamára vonatkozik. A tapasztalatok szerint a dunakilitii fenékküszöb látogatottsága magas, tehát lehetővé kell tenni a tervezett műtárgy könnyű megközelítését a védett és fokozottan védett területek zavarása nélkül. A Dunaremete térségében elhelyezett fenékküszöb közel van a településhez, keskeny a hullámtér, jól megközelíthető és mivel a térség már napjainkban is népszerű kirándulóhely, megközelítése többlet-zavarást nem eredményez. A tervezett felszíngörbe rámutatott arra, hogy az 1826 fkm szelvény feletti vízpótlás a nagy esés miatt a Spelláki bukó térsége felett (1831 fkm) már nem kielégítő, a várható vízszintek ismét elmaradnak az erdészeti vízigény alsó határától.

4 A Szigetközben jellegzetes kapcsolatot jelentett a főág és a mellékág között a Denkpáli torok. A felső szakasz mellékágrendszerének magasabb vízigénye ezen a ponton csapolódott meg. E szerep helyreállítása érdekében készült el a Denkpáli megcsapoló műtárgy és a hallépcső. Ez megteremti az ökológiai átjárhatóságot és lehetővé teszi a cikolai ágrendszerben kialakult vízszintek szabályozását. A műtárgy-együttes jótékony hatását célszerű megtartani és az új műtárggyal inkább új lehetőségeket érdemes teremteni. További érv volt, hogy a Denkpáli torok alá tervezett műtárgynak aránytalanul nagy duzzasztást kellet volna előidézni ahhoz, hogy a dunakilitki térségi vízszintigények (erdészet, természetvédelem) elérhetőek legyenek. Ezért célszerűbb volt a fenékküszöböt feljebb vinni, ahol kisebb vízszintemelés is elég ezen célok eléréséhez. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az így kialakuló vízszintekkel a már meglévő dunakiliti fenékküszöb vízszintkülönbsége is csökkenthető, ami által az átjárhatóbbá válik. Ezért a felső szakaszon az egyenletes duzzasztási szintek kialakítása érdekében a tervezett küszöb helyét feljebb határoztuk meg. Így pontosabban lehet követni az erdészet igényelt vízszintjét. A következő küszöb helyszínéül az 1834,2 fkm szelvény került kiválasztásra. Itt is jelentős jobb parti zátony található, ahol a műtárgy építése kisvizes időszakban nem befolyásolja a főmeder levonulási viszonyait. A bal parton itt is közel és az árvizi levonulás irányában van a szlovák vízpótló főág, ami a műtárgy árvízi visszaduzzasztását apasztani tudja. A tervezett műtárgy felett található a Barkás ág, melynek környezetében a kialakult tocsogós, kis vízmélységű területek szintén kiváló ívóhelyek. A Revolver ágon keresztül a kenusokkajakosok juthatnak ki a főágra. A tervezett műtárgy a bal és jobb partról egyaránt jól megközelíthető. A bal parton népszerű üdülőhely található jelentős idegenforgalommal, ahonnan a műtárgy megközelítése már nem okoz gondot. A jobb parton szintén népszerű kirándulóhely a Denkpáli torok, ahonnan a feltáróúton a műtárgy az értékes természetvédelmi területek zavarása nélkül megközelíthető. A műtárgy visszaduzzasztása lehetővé teszi, hogy a dunakilitii fenékküszöb további vízszintemelése után is egyenletes lépcsők alakuljanak ki a felső szakaszon. Kishajóforgalom: A tervezet még nem teszi lehetővé a kishajóforgalom számára a hullámtér átjárhatóságát. Ugyanakkor igény van a főmeder megnyitására a kishajóforgalom számára. Ezért a műtárgyakat kishajó-zsilippel kell ellátni, ezek a nyílások egyben az árvízlevezetésben is részt vesznek. Ezzel Rajkától a szapi torokig szabad az út a kishajó-forgalom számára. A tervezett beavatkozások: Fenékküszöb az 1826,2 és az 1834,2 fkm szelvényekben, 3*24 m széles árvízkapuval, hallépcsővel és kishajózsilippel A korábbi kisvízi szabályozási művek eltávolítása a főmederből Jégsáv kialakítása Az elmúlt években kialakult zátonyok letisztítása és lesüllyesztése a tervezett vízszint alá 0,8-1,0 m-re, hogy a vízborítás megakadályozza a fás szárú növényzet ismételt elburjánzását, mely jelentős szerepet játszott a 2002-ben kialakult árhullám magas vízszintjeiben A Bodaki Tábori ág összenyitása a főmederrel

5 Az 1827,7 és 1828 fkm szelvényben található bal parti mellékágak összenyitása a főággal Árvízi levezetősáv kialakítása a bal parton az ,3 fkm szelvények között Az 1835 fkm szelvény bal parti mellékág összenyitása a főmederrel A Barkási ág és a Revolver ág megnyitása a főmeder felé Árvízi levezetősáv kialakítása a bal parton az 1834,0-1834,6 fkm szelvények között A Doborgazi átvágás korrekciója kb. 100 m hosszban a vízpótlóág szelvényében Művelési ág váltásával levonulási sáv kialakítása a Denkpáli torok környezetében (A Doborgazi nagy rét helyreállítása), az itt található depónia eltávolítása. Modelleredmények: Első lépésben csak a főmederben kialakított két fenékküszöb hatását vizsgáltuk, a megnyitásokat csak főmederben, a lehetséges megnyitási pontokban és a vízpótlóág sodorvonalában végzett vízszintrögzítés ismeretében végeztük el. mbf 1826,2 fkm szelvény tervezett fenékküszöb sematikus ábrája MÁSz alatti terület Keresztszelvény 2170 m2 Fenékküszöb 1516 m m 1826,2 fkm szelvény Fenékküszöb tervezett sémája MÁSz kisvízszint emelt küszöb Az 1826,2 fkm szelvényben tervezett küszöb fenékszintjét a megfelelő vízszintek kialakítása érdekében emelni kellett.

6 mbf 1834,2 fkm szelvény fenékküszöb sematikus terve MÁSz alatti terület 112 Keresztszelvény 2008 m2 110 Fenékküszöb ,2 fkm szelvény Fenékküszöb MÁSz m Fenékküszöb az 1826,2. és az 1834,2 fkm szelvényben.

7 mbf A főmederben kialakult vízszintek a SziTE javaslatának hatására jelenleg SZITE1 SZITE2 SZITE JÚLIUS 17. DB'66 erdészet alsó erdészet felső 1815 fkm 1810 Bodaki mellékág szlo Denkpál Cikola mellékág szlo 1835 doborgazi kifolyás ÖKOPLAN

8 A műtárgyak hatására a kisvízszintek megemelkedtek, kirajzolódtak a lehetséges megnyitási pontok. Az 1834,2 fkm szelvény felett megnyithatóvá vált a Barkás és Revolver ág, a bal parton is egy töltőbukó az 1835 fkm szelvényben. Nem lehetett megnyitni azonban a doborgazi kifolyást az 1837 fkm szelvényben, itt már a vízszintkülönbség meghaladta a fél métert. Ugyanakkor amennyiben a kilitii fenékküszöb szintjét megemelik és ennek következtében több víz kerül a kilitii mellékágrendszerbe, ezen a ponton viszonylag kis vízszintkülönbséggel visszavezethető a többletvíz, itt is megteremtve a főmeder és a mellékágrendszer élő kapcsolatát. Az 1826,2 fkm szelvény felett megnyithatóvá vált a bodaki ágvégelzárás, a Fanosi csatorna és a bal parton az 1827,7 fkm szelvényben a mellékág. Mellékágmegnyitás az 1834,2 fkm és az 1826,2 fkm szelvény felett. Mivel a modell méretaránya M=700/100, a pontos megnyitási helyek a műtárgyak üzembe helyezését követően határozhatók meg pontosan a kialakult vízszintek ismeretében. A modell alapján az azonban bizton állítható, hogy a főmeder-mellékágrendszer élő kapcsolata a a hullámtéri és a főmedri felszíngörbék találkozásánál megteremthető. A mellékágak megnyitása a vízpótló-ágban csak kisebb vízszintcsökkenést eredményezett. A csákányi bukó feletti szakasz kisvízszint-süllyedését a doborgazi ág rávezető szakaszának átalakítása eredményezte. Ezen a szakaszon a torok helytelen kialakítása miatt nagyon kedvezőtlenek az áramlási viszonyok, nagy sebességek alakulnak ki, ez a csomópont is bizonyítja a kedvezőtlen kanyarulatok visszaduzzasztó hatását. Ezért a modellben egy kedvezőbb kanyarulatot alakítottunk ki, melyet a víz elfogadott.

9 A vízpótlóágban kialakult vízszintek a SziTE javaslatának hatására mbf fkm 12 jelenleg megnyitás előtt megnyitás után A duzzasztás hatására a főmederben kialakult sebességek lecsökkentek. Ez jól megfigyelhető a kalibrálás során és a javaslat kisvizes vizsgálata során rögzített felvételsorozatokon.

10 Következő lépésben az árvízlevezetés vizsgálatára került sor a beépített műtárgyak mellett. megnevezés Az árvízlevezetés vizsgálata során beállított peremfeltételek 2002 aug árhullám 1% valószínűségű érkező vízhozam+mértékadó árvízszint záróperem 1% valószínűségű érkezővízhozam+a jelenlegi állapotban várható árvízszint 1% valószínűségű érkező vízhozam Bősi vízerőtelep üzemelése nélkül+mér-tékadó árvízszint záróperem 1% valószínűségű érkező vízhozam Bősi vízerőtelep üzemelése nélkül+a jelenlegi állapotban várható árvízszint Főmeder vízhozama m3/s vízállás az 1819 fkm szelvényben mbf Az 1826,2 fkm szelvényben kialakított műtárgy 650 m 2 -t, míg az 1834,2 fkm szelvényben kialakított műtárgy közel 600 m 2 mederterületet zárt ki az árvízlevezetésből a megnyitott árvízkapuk és kishajó-zsilip mellett. Ennek ellenére a főmeder tisztításának és az árapasztók üzembelépésének köszönhetően az árvízszintek még egy feltételezett bősi havaria esetén is csak akkor haladták meg a mértékadó árvízszintet a modellben, ha a záróperemfeltétel is meghaladta azt. Érdekessége a kialakult felszíngörbének, hogy a közel 1000 m3/s-os vízszintemelkedésre alig reagált a modell. Ugyanis a 2002 árhullám modellezése és az 1%-os valószínűségű árhullám modellezése között alig mutat eltérést a felszíngörbe. Az ekkor jelentkező magasabb hozam már bebukik az árapasztókba és csak a további vízhozam-emelés eredményez vízszintemelkedést. Cikola modell 2007 a folyómederben kialakult vízszintek a SziTE-Rácz-Lisicky javaslat vizsgálata során mbf fkm 2002 aug záró-perem 1%+mér-tékadó SziTE 1% +jelenleg 2002 augusztusi árhullám tetőzése Mértékadó árvízszint 51/1997 évi BM rendelet bal part jobb part

11 A főmederben végzett vízszintrögzítés diagrammján feltüntettük a feltáróút koronaszintjét is, az ábrán látható, hogy a tervezett művek környezetében a természetes árapasztás feltételei adottak. A jobb parti töltésen végzett vízszintrögzítés egy feltételezett bősi havária esetén már jól mutatja a visszaduzzasztási pontokat. Itt már jelentkeznek a műtárgyak visszaduzzasztó hatásai és a töltéskilóméternél, a szelvénynél érezhető az 1829 fkm szelvényben a jobb és a bal parti töltés egyidejű beszűkülése is. mbf Cikola modell 2007 a SziTE-Rácz-Lisicky javaslat vizsgálata során kialakult vízszintek a jobb parti töltésen aug záró-perem 1%+mér-tékadó SziTE 1% +jelenleg 118 1% Bős nélkül MÁSz % +jelenleg Bős nélkül tkm 2002 augusztusi árhullám tetőzése Mértékadó árvízszint 51/1997 évi BM rendelet kalibrálás Mértékadó 1%-os hozam levonulása a 2002 évi mederállapotnak megfelelően 26.50

12 Az árapasztó működése az 1834,2 fkm szelvényben található tervezett műtárgy környezetében A denkpáli torok környezetében több elgondolás volt az árvízszintek csökkentésére. A tervezettel ellentétben a víz nem fogadta el a Jakabi Duna-Kisvesszősi Duna összenyitását. és csak részben vette igénybe a denkpáli torok környezetében kialakított levonulási sávot is. A modell csupán a most megtalálható rétek összekötését igényelte. Érdekes volt ezen a területen a vízmozgás. A műtárgy visszaduzzasztó hatására a víz a műtárgyat jobbról kerülte meg, mivel a jelenleg még itt található depóniát a modellből eltávolítottuk. A víztömeg egy része a megnyitott levonulási sávon keresztül a főmederbe folyt tovább, míg a másik hányada keresztül folyva az erdősávon a Kőhíd alatt folyt be a vízpótló főágba. Ezért az itt található keskeny erdősáv letermelését javasoljuk különös tekintettel arra, hogy a korábban ezen a szigeten élők tanúsága szerint egykor a rét egészen a torkolatig nyitott volt. Az 1826,2 fkm szelvényben kialakított műtárgy felett is üzembe lép az árapasztó. Az árvizek levezetése során megfigyelhető volt, hogy az 1834,2 fkm szelvényben kilépett víz a bal parti két fő mellékág közül az északi ágon vonult a főmederbe, és csak kisebb hozamok lebocsátásakor vette igénybe a déli ágat is. Így az 1826,2 fkm szelvényben a hullámtérre kilépő víznek szabad útja volt a főmeder felé. A szlovák mellékág az 1820 fkm szelvényben nagyon kedvezően csatlakozik a főmederhez, iránytörés nélkül haladhat tovább, így a főmederbe visszatérő víztömeg hatására visszaduzzasztást nem tapasztaltunk.

13 Az 1826 fkm szelvényben kialakított műtárgy mellett az árapasztó A főmeder tisztításának hatására az 1%-os valószínűségű árhullám levezetése során, ha a feltételezés szerint a bősi vízerőtelep üzemel, a főmederben kisebb sebességmaximumok

14 alakulnak ki, mint a jelenlegi állapotban. Ha a bősi vízerőtelepen havariat feltételezünk, a sebességértékek megnövekednek és ekkor már a főmederben jelentősebb mederátrendeződés van. Bár a mederanyag bearányosítása nem történt meg, így messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a mederátrendeződésből, az azonban figyelemre méltó, hogy a hullámtéren gyakorlatilag semmi eróziót nem tudtunk kimutatni, csak a főmederben. Az árhullámok hatására a műtárgyak felett mederfeltöltődést, a műtárgyak alatt jelentős eróziót tapasztaltunk. Ez ismét felhívta a figyelmet az utófenekek gondos megtervezésére. Árhullám után a száraz meder az 1834,2 fkm szelvényben. Az árapasztót is védeni kell az erózió ellen. Jobb oldalon az 1826,2 fkm szelvény környezetének mederátrendeződése látható az árhullám után.

A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna fkm szakaszán

A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna fkm szakaszán Duna 1825-1806 fkm szakasz Dunaremete- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálat 2007 A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna 1825-1806 fkm szakaszán A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése

Részletesebben

Duna fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok

Duna fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok Duna 1840-1806 fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok 2007 A modellek felépítése, kalibrálása, mérése Modellkísérleti vizsgálatok A fizikai modell 1 A modell anyaga A modell

Részletesebben

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos

Részletesebben

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével 2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása

Részletesebben

A térség hidrológiai feltételei

A térség hidrológiai feltételei A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SziTE) javaslata

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SziTE) javaslata A kalibrálás mind a kisvízi, mind a nagyvízi állapotban kielégítő eredményt mutatott, a modell a kísérletek lefolytatására alkalmasnak bizonyult. A kalibrált modellel vizsgáltuk mindhárom rehabilitációs

Részletesebben

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították

Részletesebben

Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata

Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Vízügyi és Természetvédelmi Egyeztető központ Dunasziget 2009 Láng Mercédesz VKKI A töltésrendszer kialakításakor támasztott igények és lehetőségek

Részletesebben

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000 Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés

Részletesebben

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.

Részletesebben

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi

Részletesebben

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések

Részletesebben

Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése

Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650

Részletesebben

Tartalomjegyzék 2 A PROJEKT CÉLJA A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK ÁLTAL MEGSZABOTT FELTÉTELEK... 18

Tartalomjegyzék 2 A PROJEKT CÉLJA A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK ÁLTAL MEGSZABOTT FELTÉTELEK... 18 Tartalomjegyzék 1 ELŐZMÉNYEK... 4 1.1 VÍZPÓTLÓ RENDSZER A SZIGETKÖZBEN... 6 1.1.1 Referencia-állapot meghatározása... 7 1.1.2 Hullámtéri vízpótlás... 7 1.1.3 Szigetközi Vízpótló rendszer működése... 9

Részletesebben

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK

KÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK KÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK HIDRODINAMIKA VIZSGÁLATOK A ZAGYVA JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGYI SZAKASZÁN KÉSZÍTETTE: TÓTH PÉTER VÍZRAJZI OSZTÁLY 2016. Tartalomjegyzék 1. Előzmények, a terv tárgya...

Részletesebben

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák

Részletesebben

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok A Felső-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Észak-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára Tartalomjegyzék 1 ELŐZMÉNYEK... 4 2 A VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA... 5 2.1

Részletesebben

A folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási kérdésekre fizikai kisminta-kísérlet segítségével

A folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási kérdésekre fizikai kisminta-kísérlet segítségével 2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

7.1 Javaslatok a főmederrel kapcsolatosan szükségessé váló egyéb járulékos beruházásokra Az árvízlevezetés biztonságát szolgáló beavatkozások:

7.1 Javaslatok a főmederrel kapcsolatosan szükségessé váló egyéb járulékos beruházásokra Az árvízlevezetés biztonságát szolgáló beavatkozások: felépítésük nehézkes átalakításuk miatt csak a numerikus modellezéssel együtt javasolt az alkalmazásuk. A műtárgyak környezetének helyes kialakítása miatt különösen fontosak a műtárgyak környezetében kialakult

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

A Duna elterelésének 20.évfordulójára

A Duna elterelésének 20.évfordulójára A Duna elterelésének 20.évfordulójára A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása INTERREG III A pályázat (HUSKUA/05/02/94) SZITE javaslat A Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11.

Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. /Góri tározó leeresztő zsilip - Répce árapasztó osztóműtárgy/ FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

Szigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai

Szigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2008 Szigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai Készítette: Torma Péter Konzulensek: Dr. Krámer Tamás Dr. Józsa János Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. HIDROLÓGIAI ELEMZÉS. Végleges tanulmány. Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. HIDROLÓGIAI ELEMZÉS. Végleges tanulmány. Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. Végleges tanulmány Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány Készült A Szigetköz-Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának

Részletesebben

A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE

A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 1/227 File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 2/227 TARTALOMJEGYZÉK 11 A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS A DUNA HŐTERHELÉSÉNEK

Részletesebben

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2., MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm

Részletesebben

Szigetköz állapota, és lehetséges jövője

Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Bárdos Deák Péter, Duna Charta Nádasdy Szimpózium 2016. szeptember 3. Szigetköz: hordalék kúp, belső folyódelta főág nélküli fonatos Duna a Duna szabályozása: 1.

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

A Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés évi tapasztalatai

A Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés évi tapasztalatai Fertő ankét A Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés 21. évi tapasztalatai Sütheő László Bőr Ferenc, Kalmár István A Fertő tó nyugalmi vízszintje Apetlon Ilmitz Podersdorf Neusiedl am See Breitenbrunn

Részletesebben

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja

Részletesebben

2013. júniusi Duna-árvíz

2013. júniusi Duna-árvíz 2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó

Részletesebben

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben

Részletesebben

A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata

A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35700_4299-6_2015_alt_2015_0610_vegleges

Részletesebben

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY Tass, 2017. november 30. Benedek András Okl. építőmérnök AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés Célok A tervezett műtárgy TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A tassi vízlépcsőt 1924-1927

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

Kismintavizsgálatok

Kismintavizsgálatok Kismintavizsgálatok Bukós-surrantós műtárgy Bukós-surrantós műtárgy szerkezeti felépítése (III. vált.) Bukó szélessége: 210 m (7 x 30 m) Küszöbszint: 113,45 mb.f. Bukós-surrantós műtárgy működése Billenőtáblás

Részletesebben

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter

Részletesebben

8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő

8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő 8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok 8-4. melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 1 Tartalomjegyzék Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén..

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/103

Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/103 Vállalkozási szerződés a Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása I. ütem című KEHOP-1.3.0-15-2016-00013 azonosító számú projekt előkészítési feladatainak végrehajtására-tee Közbeszerzési

Részletesebben

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2014. tavaszi félévi programjának keretén belül került sor a Bősi Vízerőmű és a Dunakiliti Duzzasztómű üzemlátogatására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

A Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata

A Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata 0 AD STATUA KONZORCIUM BME VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK A Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata Összefoglaló 2016. augusztus Megbízó: Észak-dunántúli

Részletesebben

mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél

mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél TAVI HAJÓZÁS Hajózási jellemzői: kis vízjáték állandó vízmélység szabad mozgás hullámképződés mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól hajózási eljárás: negyedszeles

Részletesebben

ELŐZETES ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁS

ELŐZETES ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁS ELŐZETES ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁS ŰZEMELTETÉS. ÁLTALÁNOS ÜZEMELÉSI FELTÉTELEK. 1. Vízszint rehabilitáció A torkolati művel az előirányzott rehabilitációs vízszinteket 108,00 109,30 mbf. megbízhatóan tartani

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:

Részletesebben

MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN

MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI

Részletesebben

A 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK 2. MELLÉKLET

A 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK 2. MELLÉKLET A 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK 2. MELLÉKLET a Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról tárgyú projekt KÖRNYZETI ÉRTÉKELÉS fejezetéhez Trans-European Transport

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35300/2221-14/2015.ált. ügyiratszámú végzés alapján

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35300/2221-14/2015.ált. ügyiratszámú végzés alapján MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35300/2221-14/2015.ált. ügyiratszámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35300_2221-14_2015_alt_2015_0610_vegleges

Részletesebben

A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése

A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,

Részletesebben

A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén

A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZEGED A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén Készítette: Sági Rajmund ATIVIZIG, árvízvédelmi

Részletesebben

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ Projekt megnevezése, száma: KEHOP-1.3.0-15-2016-00013 Ajánlatkérő: ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Közbeszerzési eljárás címe: A FELSŐ-DUNAI MELLÉKÁG-RENDSZEREK ÁRVÍZVÉDELME ÉS

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tisza-tó - Abádszalóki-öböl 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ955 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS MVM Paks II. Zrt. TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS II. KÖTET 8. FEJEZET VÉGSŐ HŐELNYELŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE A VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA ALAPJÁN 2016.10.18. TARTALOMJEGYZÉK 8. Végső hőelnyelő

Részletesebben

Kapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása

Kapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása Kapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása Készítette Pintér Csaba Jakab Róbert 2016. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék. 1 2. Bevezetés... 2 3. A modellterület bemutatása 2 3.1. A Kapos folyó jellemzése

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ957 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MOSONI-DUNA ÉS LAJTA FOLYÓ TÉRSÉGI VÍZGAZDÁLKODÁSI REHABILITÁCIÓJA Szerzők: Déri Lajos - Horváth Gergely - Tóth

Részletesebben

Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0

Részletesebben

A nagyvízi meder vízszállító képessége hullámtéri vízhozammérések, azok problémái

A nagyvízi meder vízszállító képessége hullámtéri vízhozammérések, azok problémái A nagyvízi meder vízszállító képessége hullámtéri vízhozammérések, azok problémái Bevezetés A kilencvenes évek 2. felétől a Duna vízrendszeren egyre gyakrabban fordult elő árvíz. Az árvizek többször is

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!

Részletesebben

Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán

Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán Andrási Gábor 1 Kiss Tímea 2 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően

Részletesebben

Hullámteres vízfolyások árvízi modellezése az egydimenziós leírás adaptálásával

Hullámteres vízfolyások árvízi modellezése az egydimenziós leírás adaptálásával BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2007 az egydimenziós leírás adaptálásával Készítette: Torma Péter Belső konzulensek: Dr. Krámer Tamás, Dr. Józsa János Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Külső konzulens:

Részletesebben

Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai

Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai Békési István, Gáspár Renáta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 1. Előzmények

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1.1

Részletesebben

BŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ

BŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ BŐSI VÍZERŐMŰ ÉS DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰ 2016. 11. 14. 2016. november 14-én az Energetikai Szakkollégium szervezésében a Bősi Vízerőműbe és a Dunakiliti Duzzasztóműbe látogattunk el. A program első részeként

Részletesebben

A Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között

A Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2010 A Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között Készítette: Bányai Máté Konzulens: Dr. Csoma Rózsa Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3. 2. Terület lehatárolása...

Részletesebben

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

Mezei és vizes élőhelyek kezelés Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet

Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet Készítette: Orosz Sándor építőmérnök hallgató Belső konzulens: Dr. Szlávik Lajos ny. Professzor Emeritus Külső konzulens: Sándor Attila TIVIZIG

Részletesebben

A RÓMAI PARTI MOBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA

A RÓMAI PARTI MOBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA A RÓMAI PARTI MOBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA LAURINYECZ PÁL 1. Előzmények, a terv tárgya A hajdani Aquincum polgárairól elnevezett partszakasz az Újpesti vasúti hídtól Pünkösdfürdő

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben