Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán"

Margit Magda Gálné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán Andrási Gábor 1 Kiss Tímea 2 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (NAIK ÖVKI) 2 SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015

Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (NAIK ÖVKI) 2 SZTE, Természeti Földrajzi és

2 Problémafelvetés A Drávát ért antropogén tevékenységek hatására (szabályozás, vízerőmű építés) drasztikusan átalakult a hidro-morfológiája Módosult a víz- és hordalékjárás, így a meder új fejlődési irányt vett fel Célkitűzés A partpusztulás és - épülés dinamikájának meghatározása a kanyarulatfejlődés tér- és időbeli vizsgálata Mintaterület

hordalékjárás, így a meder új fejlődési irányt vett fel Célkitűzés A partpusztulás és

3 Vizsgált kanyarulatok Gola ( fkm) part (2-3 m) hossza m Heresznye ( fkm) magas part (20-22 m) hossza m alacsony part (3-4 m) hossza m Heresznye Gola forrás: Google Earth forrás: Google Earth

(20-22 m) hossza - 540 m alacsony part (3-4 m) hossza -

4 Módszerek Partpusztulás és épülés vizsgálata Partpusztulás : - Topcon Hiper Pro RTK - partvonal felmérése ( ) - térképek és légifelvételek - partvonal berajzolása Partépülés: - dendrológia fúrómagok kiértékelése sztereo mikroszkóppal - geomorfológiai- és izokron térkép szerkesztése (+térképek és légifelvételek)

berajzolása Partépülés: - dendrológia fúrómagok kiértékelése sztereo

5 Vízállások módosulása I. 1. Jellegzetes vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén

6 Vízállások módosulása II. 2. Az árvizes napok számának alakulása az őrtilosi vízmércén Vízerőművek vízjárás kiegyenlítő hatása

7 Vízállások módosulása III. 3. A napi vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén

8 Hordalékviszonyok átalakulása Durvaszemcsés hordalék mennyiségi csökkenése - csapdázódik a tározókban - kavicsbányászat meder bevágódása (0,8-1 m) zátonyok, szigetek és partok eróziója A barcsi keresztszelvény alakulása (Horváth G., DDVIZIG)

kavicsbányászat meder bevágódása (0,8-1 m) zátonyok,

9 Morfológiai következmények A szigetek és a meder változásai a 225,4-215,4 fkm között A meder folyamatosan szűkült és egységesebbé vált a morfológia elszegényedett

10 A Gola melletti kanyarulat fejlődése I. forrás: : medertágulat parthoz kapcsolódott sziget (övzátony-felszín alapja) 1982: a szigetekhez zátonyok kapcsolódtak, intenzív parterózió 2006: kialakult a kanyarulat mai képe, de az övzátony-felszín felszabdalt 2011: leszűkült a meder (21 %) és a kanyarulat ívesebbé vált

szigetekhez zátonyok kapcsolódtak, intenzív parterózió 2006: kialakult a kanyarulat

11 A Gola melletti pusztuló part

12 Partpusztulás A Gola melletti kanyarulat fejlődése II és 1982: 511 m m hosszan pusztuló part és 2015: 1300 m m hosszan pusztuló part 2013 okt jan.: Átlagos elmozdulás: 14 m Maximális elmozdulás: 33 m Max. elmozdulás (m/év) 38 13, Átlagos elmozdulás (m/év) 28 10, Erodált terület (m 2 /év) Elmosott anyagmennyiség (m 3 /év)

: Átlagos elmozdulás: 14 m Maximális elmozdulás: 33 m 1979-1982 1982-2006 2006-2011 2011-2012 2012-2013 2013-2015 Max.

13 Partépülés A Gola melletti kanyarulat fejlődése III. - nagyobb épülési periódusok, melyek összefüggésbe hozhatóak a vízállás változásokkal: es években 8 ha-t hódítottak meg a fák Dubrava-i vízerőmű ban 8,3 ha-on jelent meg a fás vegetáció tartós kisvizes időszakok

vízállás változásokkal: - 1988-91-es években 8 ha-t hódítottak meg a

14 2013 okt.: 88 m 2015 jan.: 73 m forrás:

15 A Heresznye melletti kanyarulat fejlődése I. forrás: : a kanyarulat egyágú mederből kezdett kifejlődni 1982: kevésbé változott, kis mértékben leszűkült (7 %) 2003: egyre fejlettebbé vált, dél-keleti irányba haladt (alacsony part) 2011: a meder leszűkült (13%), a kanyarulat tovább fejlődött és ívesebbé vált

kis mértékben leszűkült (7 %) 2003: egyre fejlettebbé vált, dél-keleti irányba

16 A Heresznye melletti pusztuló part

17 A Heresznye melletti kanyarulat fejlődése II. - magas part: nagy tömbök szakadnak a folyóba, melyek a partfal alját ideiglenesen stabilizálják : 1,4 m/év - alacsony part: a kisvizek és közepes vizek is hatékonyan pusztítják : 6,7 m/év Max. elmozdulás (m/év) Átl. elmozdulás (m/év) Erodált terület (m 2 /év) Elmosott anyag (m 3 /év) M A M A M A M A M A M A ,5 4,5 4,5 8 21,5 10,5 69,5 0,8 6,3 1,9 4,7 1,2 4,8 0,4 1,3 1,9 6 1,8 12,

is hatékonyan pusztítják 2011-2015: 6,7 m/év Max. elmozdulás (m/év) Átl.

18 A Heresznye melletti kanyarulat fejlődése III. Partépülés - a legnagyobb kiterjedésű felszínek (10,9 ha) a Dubrava-i erőmű megépülése után (1989) stabilizálódtak vízszint-csökkenés hosszú kisvizes időszak, szárazzá váló zátonyfelszínek Az övzátony-felszín lassabban fejlődik, az alsó vége kevésbé nyitott és felszabdalt

megépülése után (1989) stabilizálódtak vízszint-csökkenés hosszú kisvizes

19 2014 okt jan.: 4,5 m forrás: forrás: Google Earth

20 Összegzés - A vizsgált kanyarulatokban leszűkült a Dráva medre (13-21 %-al) előtt még a gyakori árvizek és a magasabb közepes vizek építették a belső ívet majd 1982 és 1989 után (0,3-0,75 m) lesüllyedtek a vízszintek, így a zátonyfelszínek szárazulattá válásával növekedtek az övzátony-felszínek - A zátonyok stabilizálódása nem egyenletesen történt ( : 25-28%, :13,5-15 %) - A partépülés ütemét a parterózió is folyamatosan követte - A parthátrálás mértékét, így a folyóba kerülő anyag mennyiségét befolyásolja: - a vízjárás (magasabb vizek dinamikusabban pusztítják) - a pusztuló part tulajdonságai (hossz, magasság, sodorvonallal bezárt szög) Gola melletti kanyarulat: -medertágulatban alakult ki, sziget partba olvadásával morfológiai képe jelentősen átalakult -a dinamikusan pusztuló part veszélyezteti az árvízvédelmi töltést Heresznye melletti kanyarulat: - egyágú mederből álló szakaszon jött létre kisebb mértékben változott - a különböző magasságú partszakaszok eltérően formálódnak - a partpusztulás következtében két ágra szakadhat a meder (sziget) Egységesebbé vált és leszűkült a meder dinamikus kanyarulat fejlődés indult el a Dráva vizsgált szakaszán

A partépülés ütemét a parterózió is folyamatosan követte - A parthátrálás mértékét, így a folyóba kerülő anyag mennyiségét befolyásolja: - a vízjárás (magasabb vizek dinamikusabban pusztítják) - a

21 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

KANYARULATFEJLŐDÉS SAJÁTOSSÁGAI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOK VIZSGÁLATA KÉT DRÁVAI KANYARULAT PÉLDÁJÁN. KISS Tímea, ANDRÁSI Gábor

Tájökológiai Lapok 13 (1): 73-88. (2015) KANYARULATFEJLŐDÉS SAJÁTOSSÁGAI ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOK VIZSGÁLATA KÉT DRÁVAI KANYARULAT PÉLDÁJÁN KISS Tímea, ANDRÁSI Gábor Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi