A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén
|
|
- Piroska Balla
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZEGED A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén Készítette: Sági Rajmund ATIVIZIG, árvízvédelmi referens Szombathely,
2 Tartalomjegyzék Bevezetés Modellvizsgálati terület Alkalmazott áramlási modell Modell előkészítése, kalibrálás, validálás Tervezett beavatkozások bemutatása Zonációs térképek előállítása Következtetések, konklúziók Függelékek XXXIII. Országos Vándorgyűlés 2
3 Bevezetés A Kormány az 1022/2003. (III.27.) Korm. határozatában megfogalmazza a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepciótervét Alapelve: a Tisza folyó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, és ezért - az ökológiai szempontokra is figyelemmel - javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket; (VTT, 2003). Ennek elemei A folyók hullámterének használatát - a korábban érvényben lévő 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet helyett - a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet szabályozza ezáltal a hullámterek használata a Nagyvízi Mederkezelési Tervek szerint lehetséges, melyet a vízügyi, illetve az árvízvédelmi szempontok elsőbbsége mellett tesz lehetővé a kedvezőbb áramlástani viszonyok elérése érdekében tervezett intézkedések megalapozására hidrodinamikai modellvizsgálatot ír elő A modelleredmények felhasználásával kerülnek a jelenlegi hullámtéri viszonyok és tervezett beavatkozások számszerűsítésre, elősegítve ezzel a hatékony tervezést XXXIII. Országos Vándorgyűlés 3
4 Bevezetés Közvetlen előzmények: 2013-as év során országosan 3 db nagyvízi mederkezelési mintaterv készült, ezek közül egy a Tisza folyó Szeged közigazgatási területét érintő szakaszára készült el Alapja: BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke által készített "A Tisza folyó Szeged város közigazgatási területén elhelyezendő nagyvízi medrének hidromechanikai vizsgálata" Részletes vizsgálatokat végezetek: című kutatási jelentés (BME-VVT 2012) - hullámtéri beépítettség (üdülő, gazdasági célú területek), - növényi-fedettség (erdők, ligetek, aljnövényzet), azok rendezett, karbantartott, ill. elhanyagolt állapot. - a főmederbe épített vagy telepített objektumok nagyvízi áramlási viszonyokra kifejtett hatásainak megismeréséhez Az itt bemutatott elvek és eredmények alapul szolgáltak e modellvizsgálati tanulmány elkészítéséhez XXXIII. Országos Vándorgyűlés 4
5 Modellvizsgálati terület bemutatása Q Tisza Q HKörös Érintett NMT tervek: 11.NMT.01 Szeged Csongrád Q Maros Z Tisza XXXIII. Országos Vándorgyűlés 5
6 Alkalmazott áramlási modell MIKE 21 FM (DHI által kifejlesztett 2D-os áramlást leíró) szoftver: - vízmozgás állapotváltozóinak (h, p, q) térbeli eloszlását és változását a vízmozgás térfogat- és impulzus-megmaradását kifejező Reynolds-átlagolt sekélyvízi egyenletekkel közelíti - alapegyenleteket háromszög-elemekből álló strukturálatlan rácshálón, explicit véges-térfogat módszerrel oldja meg - numerikus megoldója kezeli az áramló-rohanó vízmozgást, valamint a elöntést/szárazra kerülést - sebesség függély menti eloszlását egyenletesnek feltételezi (2D leírás) A modell részletes matematikai és numerikus leírása Krámer-Józsa 2010; Krámer és társai 2012; BME-VVT 2013; BME-VVT 2014 forrásmunkákban megtekinthetők teljes rácshálót ~650 ezer cella alkotja (inhomogén cellakiosztással) XXXIII. Országos Vándorgyűlés 6
7 Modell előkészítése, kalibrálás, validálás DTM előállítása Felhasznált adatok: /2001 Tisza felmérési adatok torkolati Lidar adatok - Mellékfolyók VO ksz. és DTM adatok - SRB: Tisza Hec-Ras 1D ksz. adatok - FÖMI M=1: adatok - Terv. beavatkozások geometriai adatai - Partmenti háromszögelési hibák jav. - Holtágak, vonalas létesítmények jav. Szentesi kanyarulat Körtvélyesi- és Mártélyi öblözet 2D numerikus modell egyik fontos alapadata a nagyvízi medret (modellezett területet) kellő részletességgel és pontossággal lefedő -, a létrehozandó számítási rácsháló felbontásához illeszkedő - domborzatmodell, mely döntően befolyásolja a modelleredmények megbízhatóságát. Szeged, Tisza-Maros torkolat XXXIII. Országos Vándorgyűlés 7
8 Modell előkészítése, kalibrálás, validálás Fedettségi térkép előállítása Felhasznált adatok: - Tisza-Atlasz térképszelvények - Fömi Madop légifotók - KÜVET térképek - Erdészeti térképek - Google Maps űrfelvételek - Településrendezési tervek A vízmozgást leíró hidrodinamikai alapegyenletekben a hidraulikai ellenállás a Manning-féle simasági együtthatón keresztül jut figyelembevételre, ezért szükséges a vizsgált folyószakaszra jellemző fedettségi viszonyok ún. attribútum-térképen keresztüli leképezése, mely a területhasználat alapján becsülhető XXXIII. Országos Vándorgyűlés 8
9 Modell előkészítése, kalibrálás, validálás Felhasznált adatok (2D permanenes vizsgálatokhoz): - Árvízi tetőzés permanens vízrajzi adatok (H, Q) (2006 (LNV) ill évi) + vízszintrögzítés Z - DTM (2000/2001) - Fedettségi viszonyok (2005) + az egyes kategóriák érzékenységvizsgálatainak eredményei XXXIII. Országos Vándorgyűlés 9
10 Tervezett beavatkozások bemutatása T1: mértékadó hullámtéri fedettségi viszonyok figyelembevétele (referencia állapot) T2: ideális hullámtéri fenntartási típusú beavatkozások feltételezése T3: főmeder állékonyságát távlatosan elősegítő műszaki + további fenntartási típusú beavatkozások kialakítása Felhasznált adatok (2D permanenes vizsgálatokhoz): évi MÁSZ permanens vízrajzi adatok (H, Q) - Aktualizált DTM (2000/2001) + tervezett beavatkozás - Fedettségi viszonyok (2005) + tervezett beavatkozás Tisza NMT 2D hidrodinamikai modellvizsgalatok Domborzat és beavatkozások leírása Határfeltételek év év MÁSZ 1% (2014. év) Tisza 2000/2001 DTM T0 (Kalibráció) T0_ell (Validáció) T1 Terv változat (Referencia/jelen állapot, nincs beavatkozás) (zonáció jelen állapotra) Tisza 2000/2001 DTM + NV lef. sav. (600m) m-be eső nyári gátak, terepakadályok elbontása + rendezett üdülő kialakítás T2 Terv változat (VTT ideálisan fenntartott hullámtér) NMT zonációra előirányozható Tisza 2000/2001 DTM + T2 beavatkozás + szentesi töltésáthelyezés és vápa + körtvélyesi hidraulikai foly. kialakítás + maradó nyári gátak és betöltésezések elbontása T3 Terv változat (Műszaki beavatkozás hatása) XXXIII. Országos Vándorgyűlés 10
11 Tervezett beavatkozások bemutatása T1: mértékadó hullámtéri fedettségi viszonyok figyelembevétele (referencia állapot) Jelen állapotot tükröző domborzati és fedettségi viszonyok, azonban az erdőművelési ágú területeken sűrű erdő fedettség kerül figyelembevételre (Zonáció jelen állapotra) XXXIII. Országos Vándorgyűlés 11
12 Tervezett beavatkozások bemutatása T1: mértékadó hullámtéri fedettségi viszonyok figyelembevétele (referencia állapot) 2D modellvizsgálati eredménye: - 4,2 m-es vízszintkülönbség tapasztalható, ami ~ 4,45 cm/km átlagos esésnek felel meg. Ez azonban nem egyenletes, szűkületekben 5-6 cm/km, míg bővületekben 1-2 cm/km esés tapasztalható. - Jól kivehető a kanyarulatokban jelentkező keresztirányú felszínesések is (lásd pl.: Szeged szűk belvárosi szakasza) XXXIII. Országos Vándorgyűlés 12
13 Tervezett beavatkozások bemutatása T1: mértékadó hullámtéri fedettségi viszonyok figyelembevétele (referencia állapot) 2D modellvizsgálati eredménye: - jól kivehető az áramlási viszonyok összetettsége, a főmeder és hullámtér közötti szignifikáns különbség, ill. árvízlevezetés szempontból kritikus zónák - szűk hullámtérrel, a nagyobb felszíneséssel rendelkező szakaszok főmedrében v>1m/s, hullámtéren v~0,2m/s, míg - kiszélesedett öblözetek főmedrében v~0,5-0,8 m/s, hullámtéren v~0,1m/s v. az alatti - hullámtéren az átlagos értékekhez képest sebességnövekedés figyelhető meg a kisebb hidr. ellen. töltésmenti gyep fenntartású, és szántó műv. ter., valamint a meglévő rampák, holtágak környezetében XXXIII. Országos Vándorgyűlés 13
14 Tervezett beavatkozások bemutatása T1: mértékadó hullámtéri fedettségi viszonyok figyelembevétele (referencia állapot) 2D modellvizsgálati eredménye: - q=v*h árvízlevezető kapacitás egyik legfontosabb eredménymezője, így a zonációs térkép alapja is - ábra jól rámutat a főmeder és a nálánál sokkal sekélyebb, ráadásul a területhasználata folytán sokkal érdesebb hullámtéri területek közötti vízszállítás különbségére - sűrű erdő fedettségű területek fajlagos vízhozam értékei szor alacsonyabbak, mint a főmedri értékek árvízi hozam döntő hányada a főmederben vonul le, ami a beszűkült nagyvízi mederrel rendelkező szakaszokon jelentősebb vízfelszínesés és sebesség növekményt eredményez, fokozva ezzel a védművek árvízi kitettséget és a főmeder állékonyságának csökkenését XXXIII. Országos Vándorgyűlés 14
15 Tervezett beavatkozások bemutatása T2: ideális hullámtéri fenntartási típusú beavatkozások feltételezése A T1-es változathoz képest ~ m széles nagyvízi lefolyási sáv (közepes sűrűségű, felgallyazott erdő) és lábakon álló üdülőépületek kialakítása, valamint a lefolyási sávba eső terepakadályok elbontása (NMT Zonáció, tervezett állapot) XXXIII. Országos Vándorgyűlés 15
16 Tervezett beavatkozások bemutatása T2: ideális hullámtéri fenntartási típusú beavatkozások feltételezése A T1-es változathoz képest ~ m széles nagyvízi lefolyási sáv (közepes sűrűségű, felgallyazott erdő) és lábakon álló üdülőépületek kialakítása, valamint a lefolyási sávba eső terepakadályok elbontása (NMT Zonáció, tervezett állapot) XXXIII. Országos Vándorgyűlés 16
17 Tervezett beavatkozások bemutatása T2: ideális hullámtéri fenntartási típusú beavatkozások feltételezése 2D modellvizsgálati eredménye: - Maros torkolatáig nem alakul ki érdemi vízszintváltozás (ok: kis hatásterület + beszűkült hullámtér) - E felett folyamatos vízszintcsökkenés tapasztalható (NV meder kiterjedésétől függően) - Csongrádnál 80 cm-es vízszintcsökkenést eredményez XXXIII. Országos Vándorgyűlés 17
18 Tervezett beavatkozások bemutatása T2: ideális hullámtéri fenntartási típusú beavatkozások feltételezése 2D modellvizsgálati eredménye: - A főmederrel párhuzamosan futó sávokban az áramlási sebesség megnövekszik, miközben a vízszint csökken, összességében helyileg növekvő fajlagos hozamot eredményezve, ami az árvízi vízszállítás területi átrendeződéséhez vezet - A beavatkozással érintett hullámtéren 2-3-szoros sebességnövekedés, míg a főmederben a sebességek 5-10% csökkenése tapasztalható - Visszabontott terepakadályok eredményeként nem érzékelhető változás mindössze lokális sebességcsökkenés figyelhető meg XXXIII. Országos Vándorgyűlés 18
19 Tervezett beavatkozások bemutatása T2: ideális hullámtéri fenntartási típusú beavatkozások feltételezése 2D modellvizsgálati eredménye: - víztömegek átrendeződése tapasztalható a főmederből a hullámtér irányába a jobb hidraulikai feltételeknek köszönhetően XXXIII. Országos Vándorgyűlés 19
20 Tervezett beavatkozások bemutatása T2: ideális hullámtéri fenntartási típusú beavatkozások feltételezése 2D modellvizsgálati eredménye: - Szentes Q főm. 81%-11%; Q hull. +48% - Körtvélyes Q főm. 46%-5%; Q hull. +5% - Szeged Q főm. 90%-5%; Q hull. +51% - Elmondható, hogy a főmeder jelentősebb teherkönnyítése a túlfejlett kanyarulati és a kis hullámtérrel rendelkező folyószakaszokon figyelhető meg (kivéve Maros torkolat alatt) XXXIII. Országos Vándorgyűlés 20
21 Tervezett beavatkozások bemutatása T3: főmeder állékonyságát távlatosan elősegítő műszaki + további fenntartási típusú beavatkozások kialakítása A T2-es változathoz képest jobb parti töltésáthelyezés és vápa kialakítás Szentes térségében, ugyanakkor hidraulikai folyosó létrehozása a Körtvélyesi öblözetben, továbbá a megbontott terepakadályok még megmaradt részeinek eltávolítása (Műszaki beavatkozás hatásvizsgálata) XXXIII. Országos Vándorgyűlés 21
22 Tervezett beavatkozások bemutatása T3: főmeder állékonyságát távlatosan elősegítő műszaki + további fenntartási típusú beavatkozások kialakítása A T2-es változathoz képest jobb parti töltésáthelyezés és vápa kialakítás Szentes térségében, ugyanakkor hidraulikai folyosó létrehozása a Körtvélyesi öblözetben, továbbá a megbontott terepakadályok még megmaradt részeinek eltávolítása (Műszaki beavatkozás hatásvizsgálata) XXXIII. Országos Vándorgyűlés 22
23 Tervezett beavatkozások bemutatása T3: főmeder állékonyságát távlatosan elősegítő műszaki + további fenntartási típusú beavatkozások kialakításának 2D modellv. eredménye: - A számított vízszintek nem változnak a hidraulikai folyosó alvízi szelvényéig, e felett a szentesi kanyarulatig mindössze 5 cm, a töltésáthelyezés hatásaként pedig további 10 cm, összesen 15 cm vízszintcsökkenés alakul ki Csongrádnál T2-hoz képest, ami összességében 95 cm-rel alacsonyabb vízszintet eredményez XXXIII. Országos Vándorgyűlés 23
24 Tervezett beavatkozások bemutatása T3: főmeder állékonyságát távlatosan elősegítő műszaki + további fenntartási típusú beavatkozások kialakításának 2D modellvizsgálati eredménye: - Számottevő változás csak a beavatkozással érintett folyószakaszok területein tapasztalható - A víz a hidraulikai folyosó sávjában kisebb energiaveszteséggel áramlik, melynek eredményekét jelentősebb sebességnövekedés tapasztalható a hullámtéri területek felől a víz a folyosó irányába törekszik, ezáltal a fajlagos vízhozamok keresztirányú átrendeződése figyelhető meg XXXIII. Országos Vándorgyűlés 24
25 Tervezett beavatkozások bemutatása T3: főmeder állékonyságát távlatosan elősegítő műszaki + további fenntartási típusú beavatkozások kialakításának 2D modellvizsgálati eredménye: - A hidraulikai folyosó nem eredményez érdemi árvízszint csökkenést, sőt a korábban létrehozott nagyvízi lefolyási sáv is elveszti vízszállításban betöltött szerepét. - Mindez azzal magyarázható, hogy a hidraulikai folyosót egy kiszélesedett hullámtéri öblözetben tervezik kialakítani, ahol a mértékadó árvízi hozamnak eleve jelentős hányada vonul le - a rendelkezésre álló nagyméretű nedvesített szelvényterület következtében - rendkívül kis vízfelszín esés mellett, így a kialakított folyosó kedvező hatása sem tud már további érdemi eséscsökkenést, ezáltal jelentősebb vízszint apadást eredményezni. - A szentesi kanyarulat töltésáthelyezéssel történő tehermentesítése nemcsak a főmeder állékonysági helyzetét javítja, hanem kedvező hatást fejt ki az árvízszintekre azáltal, hogy a nagyvízi meder jelentős szelvénynövekedésének eredményeként kisebb esések, ezáltal alacsonyabb vízszintek alakulnak ki XXXIII. Országos Vándorgyűlés 25
26 Tervezett beavatkozások bemutatása T3: főmeder állékonyságát távlatosan elősegítő műszaki + további fenntartási típusú beavatkozások kialakításának 2D modellvizsgálati eredménye: - A szentesi kanyarulat q ksz. menti eloszlása jól rámutat a főmederbeli és a hullámtéri árvízi hozamok térbeli átrendeződésére, sőt a kialakított vápában a főmederrel egyező mértékű vízszállítás is megfigyelhető - A hullámtéri vízszállítás háromszorosára nő, miközben a teljes vízszállításnak már csak az 1/4-de vonul le a főmederben a korábbi 80%-os arányhoz képest - A vápa belépési szelvényének környezetében relatíve nagy, 1 m/s feletti értékek alakulnak ki, ami az esetleges eróziós károk elleni védelem szükségességére hívja fel a figyelmet. - További jelentős sebességváltozások, káros leváló áramlások nem tapasztalhatók, így a tervezett beavatkozások összességében a folyószakasz állékonyságának fenntarthatóságát támogatja XXXIII. Országos Vándorgyűlés 26
27 Tervezett beavatkozások bemutatása T3: főmeder állékonyságát távlatosan elősegítő műszaki + további fenntartási típusú beavatkozások kialakításának 2D modellvizsgálati eredménye: - A hullámtéri vízszállításnak ~13%-ka vonul csak le a mélyvezetésű vápában, így kialakítása - az üzemeltetési, fenntartási és egyéb szempontokat is figyelembe véve - megfontolandó XXXIII. Országos Vándorgyűlés 27
28 Zonációs térképek előállítása A nagyvízi mederkezelési tervekre vonatkozó előírások alapján a fajlagos vízhozam az a hidrodinamikai paraméter, ami a zonációs térképek elkészítéséhez alapul szolgál. A kapcsolódó jogszabály értelmében négy kategóriát szükséges definiálni a vizsgált területre, amely az egyes zónák árvízi vízszállításban való szerepét reprezentálja. Fajlagos vízhozam (q, m 2 /s) Zóna megnevezése > 4,0 Elsődleges levezető sáv 1,7-4,0 Másodlagos levezető sáv 0,3-1,7 Átmeneti zóna < 0,3 Áramlási holttér - T2 zonáció másodlagos levezető sáv területének bővülése a tervezett fenntartási típusú beavatkozás érdemi hatásterületét mutatja - T3 zonáció esetén: a vápa elsődleges, közvetlen környezete másodlagos, és a hidraulikai folyosó is másodlagos levezető sáv kategóriába kerül XXXIII. Országos Vándorgyűlés 28
29 Következtetések, konklúziók A nagyvízi lefolyási sáv kialakításának kedvező hatása van az árvízszintek csökkentésére, ezért javasolt annak kialakítása, különös tekintettel, a beszűkült, sűrű erdővel borított hullámtéri területeken. Megjegyzendő azonban, hogy a nagyobb öblözetekben csak csekély mértékű hatása mutatható ki a jelentős szelvénybővület következtében, így kialakítása ezeken a területeken megfontolandó. Ezzel szemben a Maros torkolat alatti folyószakaszon a beavatkozás csak kis területeket érint a beszűkült hullámtér miatt, így nem alakul ki érdemi változás, ezért számottevő vízszintcsökkentés eléréséhez radikálisabb fenntartási típusú gazdálkodást érdemes előirányozni ezeken a területeken. A vizsgált területen elhelyezkedő üdülőterületek részben másodlagos levezető sáv kategóriába esnek, ezért - szem előtt tartva az árvízlevezetés hatékonyságát - szükséges a terepszinten való beépítés elkerülése. A hullámtéri lefolyásban akadályként jelentkező terepakadályok (rampa, nyárigát, depóniatöltés, töltésmaradvány) eltávolításával nem mutatható ki érzékelhető vízszintcsökkentés, ezért elbontásuk meggondolandó. A Körtvélyesi öblözetben tervezett hidraulikai folyosó hatására csak csekély mértékű (5 cm) vízszintcsökkenés figyelhető meg és az érintett folyószakaszon létrehozott nagyvízi lefolyási sávnak is mérséklődik a vízszállítása a fajlagos vízhozamok hullámtéri átrendeződése következtében, ezért a folyosó kialakítása mindenképp megfontolandó az érintett szakaszon XXXIII. Országos Vándorgyűlés 29
30 Következtetések, konklúziók A szentesi kanyarulat töltésáthelyezéssel történő tehermentesítése nemcsak az érintett folyókanyar elfajulását csökkentheti a főmederben radikálisan lecsökkenő sebességek által, hanem az egyenletesebb áramlási viszonyok következtében kedvező hatást fejt ki az árvízszintekre is, ennek eredményeként 1 dm nagyságrendű vízszintcsökkenés figyelhető meg a felvízi folyószakaszon. A tervezett árapasztó vápában a főmederrel egyező mértékű vízszállítás figyelhető meg és káros leváló áramlások nem tapasztalhatók -, mindössze a vápa belépési szelvényének környezetében alakulnak ki relatíve nagy, 1 m/s feletti sebesség értékek, ami az esetleges eróziós károk elleni védelem szükségességére hívja fel a figyelmet -, ezáltal az érintett folyókanyar állékonyságát támogatja. Azonban meg kell jegyezni, hogy a hullámtéri vízszállításnak csak mindössze 10-15%-ka vonul le a vápában, így kialakítása - az üzemeltetési, fenntartási és megközelítési stb. szempontokat is figyelembe véve - mindenképp átgondolandó. A fentieket összegezve elmondható, hogy a számított vízszintek az érvényben lévő MÁSZ értékek közelében alakulnak, így igazolva azt, hogy a tervezett beavatkozások hatására a mértékadó árhullám levonulása a kívánt biztonság mellett lehetővé válhat XXXIII. Országos Vándorgyűlés 30
31 Összefoglalás, konklúziók XXXIII. Országos Vándorgyűlés 31
32 Összefoglalás, konklúziók XXXIII. Országos Vándorgyűlés 32
33 FÜGGELÉKEK XXXIII. Országos Vándorgyűlés 33
34 FÜGGELÉKEK XXXIII. Országos Vándorgyűlés 34
35 IRODALOMJEGYZÉK Bakonyi P., Krámer T. és Józsa J., (1999): Ártéri öblözetek töltésszakadást követõ elöntési folyamatainak modellezése: I. A folyó és a szakadási szelvény modellje. Hidrológiai Közlöny, 79. kötet, 4. szám, pp BME-VVT. (2012): Tisza-Maros folyók Szeged város közigazgatási területére eső hullámterének hidromechanikai vizsgálata. Kutatási jelentés. BME. Budapest. BME-VVT. (2013): Numerikus modellezéssel támogatott nagyvízi mederkezelési mintaterv a Duna Komárom és Pilismarót közötti szakaszáról. Nagyvízi Mederkezelési Mintaterv. BME. Budapest. BME-VVT. (2014): A Maros folyó nagyvízi mederkezelési tervéhez kapcsolódó 2D-s hidrodinamikai modellezési feladatrészeinek az elkészítése. Kutatási jelentés. BME. Budapest. BME-VVT, OVF, VIZIG, VIZITERV ENVIRON Kft. (2014): A mértékadó árvízszintek országos felülvizsgálata (V2). Műszaki dokumentáció. Budapest DHI (2009): MIKE 21 Flow Model FM, Hydrodynamic Module, User Guide DHI. Horsholm. Denmark. K&K Mérnöki Iroda (2013): A Tisza folyó nagyvízi medrének kezelése Szeged közigazgatási területén. Nagyvízi Mederkezelési Mintaterv. Csongrád. Krámer T., Józsa J. (2010): Folyók árvízi elöntési veszélytérképezése: Mintaöblözetek 2D vizsgálata és értékelése. Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése. Sopron július 7-8. Krámer T., Bakonyi P., Baranya S., Józsa J., Keve G., Napoli E. (2010): Vízrendszerek modellezése MSc. Oktatási jegyzet. BME. Budapest. VTT (2003): A Vásárhely-terv továbbfejlesztése hivatalos honlapja. Zsóri E. (2011): A szegedi Tisza-szakasz hullámtér beépítési koncepciótervének támogatása numerikus áramlásmodellezéssel. Diplomamunka. BME. Budapest XXXIII. Országos Vándorgyűlés 35
36 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! XXXIII. Országos Vándorgyűlés 36
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenA Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés
MTA VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottsága előadói ülése, 215. 2. 1., Győr Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon A Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés Dr. Krámer Tamás BME
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK
KÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK HIDRODINAMIKA VIZSGÁLATOK A ZAGYVA JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGYI SZAKASZÁN KÉSZÍTETTE: TÓTH PÉTER VÍZRAJZI OSZTÁLY 2016. Tartalomjegyzék 1. Előzmények, a terv tárgya...
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenTársadalmi vélemények ismertetése az ATIVIZIG közreműködésével készült nagyvízi mederkezelési tervekkel kapcsolatban
ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZEGED Társadalmi vélemények ismertetése az ATIVIZIG közreműködésével készült nagyvízi mederkezelési tervekkel kapcsolatban Készítette: Sági Rajmund ATIVIZIG, árvízvédelmi
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenHordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni
Tisza-völgyi Műhely alapító konferencia Szolnok, 2011. március 30. Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Dr.
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenFolyami hidrodinamikai modellezés
Folyami hidrodinamikai modellezés Dr. Krámer Tamás egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus modellezés 0D 1D 2D 3D Alacsony Kézi számítások Részletesség és pontosság Bonyolultság
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenAz árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
Az Árvízi Irányelv végrehajtásának ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Konstrukció ütemezése EU elvárások Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
RészletesebbenA Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata
A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenAlkalmazott hidrodinamikai és térinformációs modellek az Alsó Duna-völgyi nagyvízi mederkezelési tervekben. Árvízvédelmi helyzetkép
Árvízvédelmi helyzetkép Alkalmazott hidrodinamikai és térinformációs modellek az Alsó Duna-völgyi nagyvízi mederkezelési tervekben KLIMAVÁLTOZÁS VÍZJÁRÁS ÁRVÍZI KOCKÁZATOK Paks, 2016.03.25. Alsó-Duna-völgyi
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
RészletesebbenFENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA?
FENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA? Lovas Attila igazgató Nemzetközi kitekintés Növekvő árvizek Adottságok és lehetőségek példákban Alkalmazott megoldások Következtetések Mennyire a
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11.
Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. /Góri tározó leeresztő zsilip - Répce árapasztó osztóműtárgy/ FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ
RészletesebbenSzabadfelszínű áramlások két- és háromdimenziós numerikus modellezése folyókban, ártereken és tavakban
CFD Munkaértekezlet, 2005. április 18. Intézményi Összefoglalók Szabadfelszínű áramlások két- és háromdimenziós numerikus modellezése folyókban, ártereken és tavakban Szemelvények a BME Építőmérnöki Kar
RészletesebbenSzeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
RészletesebbenMura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata
Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Vízügyi és Természetvédelmi Egyeztető központ Dunasziget 2009 Láng Mercédesz VKKI A töltésrendszer kialakításakor támasztott igények és lehetőségek
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
Részletesebben2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,
Részletesebben39. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2013. november 21-22.
39. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2013. november 21-22. Korszerű módszerek az árvizek részletgazdag helyszíni mérésében és numerikus modellezésében: júniusi tapasztalatok, eredmények és a továbblépés
RészletesebbenÁrvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete
Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
RészletesebbenA DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE
A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 1/227 File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 2/227 TARTALOMJEGYZÉK 11 A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS A DUNA HŐTERHELÉSÉNEK
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenEötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet
Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet Készítette: Orosz Sándor építőmérnök hallgató Belső konzulens: Dr. Szlávik Lajos ny. Professzor Emeritus Külső konzulens: Sándor Attila TIVIZIG
RészletesebbenA Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830
Meteorológiai előrejelzések hidrológiai alkalmazásai Dr. Koncsos László BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz. A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenVízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1
Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenA Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata
0 AD STATUA KONZORCIUM BME VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK A Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata Összefoglaló 2016. augusztus Megbízó: Észak-dunántúli
RészletesebbenÁrvízi veszély- és kockázati térképezés
Vízrajz és hidroinformatika Árvízi veszély- és kockázati térképezés www.vit.bme.hu Hagyományos árvízvédelem Szerkezeti védekezés: töltések, műtárgyak Károsultaknak segély Nehezen fenntartható megközelítés:
RészletesebbenSzigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai
BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2008 Szigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai Készítette: Torma Péter Konzulensek: Dr. Krámer Tamás Dr. Józsa János Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Részletesebben12. évfolyam 3. szám. 2005.szept.
12. évfolyam 3. szám 2005.szept. VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Meg vót már teremtve az egész világ,
RészletesebbenAz árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József
Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről
RészletesebbenHullámtéri feliszapolódás vizsgálata 2D modellezéssel
Magyar Hidrológiai Társaság - XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen 2016.07.06-08. Hullámtéri feliszapolódás vizsgálata 2D modellezéssel Előadók: Engi Zsuzsanna okl. vízépítőmérnök, osztályvezető Lanter
RészletesebbenProjekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése
Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005
RészletesebbenVízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt
II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák
RészletesebbenTERVEZŐI NYILATKOZAT NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.08. (EGYEZTETÉSI TERV) RÁBA 87,700 FKM - RÁBA 54,670 FKM
RÁBA 87,700 FKM - RÁBA 54,670 FKM 4.1. Tervezői nyilatkozat TERVEZŐI NYILATKOZAT A vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvény, a 72/1996 (V.22.) számú Kormány rendelet, valamint a 18/1996 (VI. 13.)
RészletesebbenKözbeszerzési Értesítő száma: 2015/46
Vállalkozási szerződés keretében Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése (KEOP-2.5.0/B/09-12-2013-0001) munkákhoz kapcsolódó feladatok végrehajtása, a Kormány 1866/2014.
RészletesebbenA VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA
A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA Zielinski Szilárd Konferencia Budapesti Műszaki Egyetem 2017. Április 1. Rosza Péter ügyvezető igazgató BEVEZETÉS
RészletesebbenKismintavizsgálatok
Kismintavizsgálatok Bukós-surrantós műtárgy Bukós-surrantós műtárgy szerkezeti felépítése (III. vált.) Bukó szélessége: 210 m (7 x 30 m) Küszöbszint: 113,45 mb.f. Bukós-surrantós műtárgy működése Billenőtáblás
RészletesebbenKapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása
Kapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása Készítette Pintér Csaba Jakab Róbert 2016. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék. 1 2. Bevezetés... 2 3. A modellterület bemutatása 2 3.1. A Kapos folyó jellemzése
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenAtomerőmű a Duna mellett
Atomerőmű a Duna mellett Józsa János rektor, MTA l. tagja Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kezdésként: MÁSZ és további szélsőségesen kis valószínűségű árvízszintek meghatározása a Paks II-höz
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenDombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon
Magyar Hidrológiai Tárasság - XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015.07.01-03. Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi
RészletesebbenTiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai
Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,
RészletesebbenÖsszeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése
Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650
RészletesebbenA szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató
A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították
RészletesebbenA nagyvízi meder vízszállító képessége hullámtéri vízhozammérések, azok problémái
A nagyvízi meder vízszállító képessége hullámtéri vízhozammérések, azok problémái Bevezetés A kilencvenes évek 2. felétől a Duna vízrendszeren egyre gyakrabban fordult elő árvíz. Az árvizek többször is
RészletesebbenAKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A
RészletesebbenNYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba
NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT
RészletesebbenA Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata
A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata Németh Dániel vízrendezési ügyintéző NYUDUVIZIG Konzulensek: Dr. Szepesházi Róbert (egyetemi docens, SZE) Engi Zsuzsanna (osztályvezető,
RészletesebbenMiért kellettek VTT projektek?
dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági
RészletesebbenDuna fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok
Duna 1840-1806 fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok 2007 A modellek felépítése, kalibrálása, mérése Modellkísérleti vizsgálatok A fizikai modell 1 A modell anyaga A modell
RészletesebbenA VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS
RészletesebbenAlapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magas
Vízfolyások jellemzése: vízállás és vízhozam Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magassága Jellemző
RészletesebbenA hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése
VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,
RészletesebbenA HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.
A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL 2018. február 21. A HÓVÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE A tényleges érték nem mérhető, tapasztalati úton nem becsülhető
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Települési vízrendszerek tervezése modellezéssel Ámon Gergely okl. építőmérnök, hidroinformatikai és vízgazdálkodási
RészletesebbenLEVEGŐZTETETT HOMOKFOGÓK KERESZTMETSZETI VIZSGÁLATA NUMERIKUS ÁRAMLÁSTANI SZIMULÁCIÓVAL
LEVEGŐZTETETT HOMOKFOGÓK KERESZTMETSZETI VIZSGÁLATA NUMERIKUS ÁRAMLÁSTANI SZIMULÁCIÓVAL KÉSZÍTETTE: MADARÁSZ EMESE (DOKTORANDUSZ, BME VKKT) KONZULENS: DR. PATZIGER MIKLÓS (EGYETEMI DOCENS, BME VKKT) 2016.02.19.
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, július 6-8.
Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, 2016. július 6-8. Munkálatok a budapesti árvízvédelmi védvonalak kiemelt helyszínein a 2013. évi árvíz után általános tapasztalatok és kihívások
RészletesebbenAz új mértékadó árvízszintek meghatározásának módszertani összegzése
Az új mértékadó árvízszintek meghatározásának módszertani összegzése Szabó János A. HYDROInform Mottó: "The purpose of computation is insight, not numbers" A számítás célja a betekintés, nem számok Richard
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9.
AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, 2014. december 9. A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi helyettes
RészletesebbenA Balatont érintő beruházások bemutatása
A Balatont érintő beruházások bemutatása Előadó: Dátum: Helyszín: Rendezvény: Fodor Zsuzsanna Országos Vízügyi Főigazgatóság 2018. december 12. Siófok Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Hazai
RészletesebbenA megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA RÓMAI PARTI MOBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA
A RÓMAI PARTI MOBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA LAURINYECZ PÁL 1. Előzmények, a terv tárgya A hajdani Aquincum polgárairól elnevezett partszakasz az Újpesti vasúti hídtól Pünkösdfürdő
RészletesebbenAlgyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenKészült a Magyar Hidrológiai Társaság 2013. július 3-5. között, Gödöllőn rendezendő XXXI. Országos Vándorgyűlésére
A DUNA-VÖLGYI FŐCSATORNA EGYDIMENZIÓS HIDRAULIKAI MODELLVIZSGÁLATA Készült a Magyar Hidrológiai Társaság között, Gödöllőn rendezendő XXXI. Országos Vándorgyűlésére Lakcím: 6500 Baja, Oltványi utca 8. Tartózkodási
RészletesebbenFelső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései
SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
RészletesebbenVITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42
1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,
RészletesebbenBalaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak
Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHATÁROZAT. Helység fekvés hrsz. Művelési ág Kivett töltés, Kivett udvar, erdő,
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenMélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES)
Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES) Dr. Koncsos László, BME VKKT Kritikus vízgazdálkodási területek mindhárom vízgazdálkodási
Részletesebben