Szigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai"

Átírás

1 BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2008 Szigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai Készítette: Torma Péter Konzulensek: Dr. Krámer Tamás Dr. Józsa János Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Szigetköz kialakulása és jelenlegi állapota... 4 Kisvízi mederrehabilitációs változatok... 5 Mederfeltöltéses változat... 6 Mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai... 6 Numerikus modellvizsgálat... 6 A kétdimenziós modell áttekintése... 7 Matematikai modell... 7 Numerikus megoldás... 8 Modellezett folyószakasz... 9 Mederfeltöltés implementálása a modellbe... 9 Domborzati modell kialakítása Attribútum-mező és rácsháló Modellfuttatás eredménye és értékelése Észrevételek, megjegyzések Összefoglalás Hivatkozások

3 Bevezetés A szigetközi Duna-szakasz igen összetett, a főághoz kiterjedt mellékágrendszer és szabdalt hullámtér kapcsolódik mind a jobb, mind a bal parton. Ez változatosság kiváló lehetőséget biztosított vízi és vízközeli ökoszisztémák kialakulásához, ami hatására a Szigetköz jelentős természeti értékeket képvisel napjainkra. Miután a bősi erőművet üzembe helyezték, a főmeder kis- és középvízszintjei jelentősen lecsökkentek, ami a mellékágrendszer vízellátottságát megszüntette. Az emberi beavatkozások hatására a folyó hordalékszállítása is jelentősen megváltozott, ami a Szigetközben a meder berágódását eredményezi, tovább csökkentve ezzel a kisvízi vízszinteket. Az elterelés óta az Öreg-Duna és a mellékágrendszer közti közvetlen kapcsolat gyakorlatilag megszűnt. A jó ökológiai állapot helyreállítása érdekében különböző rehabilitációs változatokat dolgoztak ki arra, hogyan lehetne a kis- és középvízi vízszinteket megnövelni és a folyó-mellékágrendszer kapcsolatot újra megteremteni. Ezen tervváltozatok egyike a WWF által javasolt mederfeltöltés. A meder fenékszintjének felemelése magával hozná a vízszintek emelkedését is és ezzel a mellékágak Öreg-Dunától való lezárása megszüntethető lenne. Egy ilyen beavatkozásnak természetesen komoly hatása lenne nemcsak a kis és középvízi, de a nagyvízi időszakokban is a hullámtér áramlási viszonyaira. Árvízvédelmi szempontból fontos ismernünk, hogy a terv megvalósulása esetén hogyan változnának az árvízszintek, különösen a töltések mentén. A Duna szigetközi szakaszára az elmúlt években készültek numerikus modellkísérletek az árvízi viszonyok felderítésére. A Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék által felállított kétdimenziós modell segítségével végzem el a mederfeltöltéses tervváltozat árvízlevezetőképességre gyakorolt hatásait. A dolgozatban bemutatom a modellt, a munka során kialakított új medergeometriát, annak beépítését a modellbe, majd értékelem a számított eredményeket. A dolgozat zárásaként pedig ismertetem a tervváltozattal és annak hatásaival kapcsolatos észrevételeim és megjegyzéseim. 3

4 Szigetköz kialakulása és jelenlegi állapota A Szigetköz és Csallóköz a Duna hordalékkúpján kialakult szigetvilág. A folyó itt a nagyesésű hegyvidékről a síkságra ér, ahol a kis esés hatására folyása lelassul, hordalékmozgató képessége töredékére csökken. Ennek következtében a hegyvidékről érkező kavicsot lerakja, ami az évezredek alatt több száz méteres kavicsréteg kialakulásához vezetett. Az 1886-os esztendőig a létrejött hordalékkúp természetes módon, folyamatosan változott. Ez a változékonyság ezután az árvízi elöntések veszélyforrása és a hajózhatóság bizonytalansága miatt drasztikus keretet kapott. Az ágrendszer közepén egy mesterséges hajózó utat jelöltek ki, sarkantyúkat, partvédő műveket építettek ki, valamint a szigetvilág mindkét oldali peremén töltést emeltek. A beavatkozásoknak köszönhetően a mellékágrendszer intenzív feltöltődésbe kezdett. Az 1960-as években fokozott mederkotrásokat végeztek, amik az ágvéglezárásokkal együtt tovább rontották a mellékágak vízellátását. A Duna felső (németországi és ausztriai) szakaszának folyamatos lépcsőzése további problémákat okozott. Az emberi beavatkozások (vízlépcsők megépítése) megbontották a folyó hordalékmozgató egyensúlyát. A folyó vízfelszínének esése és a sebessége csökkent, ezzel egyre kevesebb hordalékot szállít lefelé. Ez még a felső szakaszokon is berágódásokhoz vezetett, aminek mérséklésére a felvízi országok a határaikon belül az alvízi szakaszokról kikotorják a kavicsot és azt visszajuttatják a berágódásokba. Mindezek következtében a Duna magyarországi szakaszára érkező hordalékmennyiség töredékére csökkent. A főmeder fenékszintje süllyedni kezdett, csökkentve ezzel a kis és középvízi szinteket. A bősi erőmű üzembehelyezésével az Öreg-Duna medrébe érkező vízhozam a korábbi töredéke. A Duna elterelésekor a főmeder vízszintje méterekkel lecsökkent, aminek következtében a főmedernél magasabb mellékágrendszerbe nem tud behatolni a víz. Ennek eredményeképp jelenleg a bal és jobb oldali hullámtéri ágrendszer elkülönül az Öregmedertől, az ágrendszer és a főmeder közti természetes kapcsolat gyakorlatilag megszűnt, csak az árvizek során áll időlegesen helyre. A mellékágak vízellátása a főmederből mesterségesen történik (hullámtéri vízpótló rendszer). Dunakiliti felett töltőbukókon keresztül történik a szabályozott vízkivétel a főmederből. A mellékágrendszerben áglezárásokat és bukókat létesítettek, amik segítségével a vizet végigvezetik a főmederrel párhuzamosan, és biztosítják az ökológiailag szükséges vízszinteket. Ennek a vízpótló rendszernek a megtervezése és üzemeltetése nagyban támaszkodik egydimenziós áramlásmodellezésre. 4

5 Az októberétől két évig tartó vízhiány sok kárt okozott a környezetben, többek közt több állatfaj teljesen eltűnt. Az időközben kivitelezett ideiglenes vízpótló rendszer javította a terület vízellátottságát, azonban megnyugtató megoldást nem eredményezett. A mellékágak vízszintjét sikerült ugyan felduzzasztani de a Szigetköz alsó szakaszán a talajvízszint meredek zuhanást mutat, és ez a partközeli erdők pusztulását eredményezi. A vízpótló-rendszer biztosít ugyan egy relatív magas talajvízszintet, azonban a kisebb árvizek elmaradását nem pótolja. Az árvizek döntő szerepet játszanak az árterek ökológiájában, mivel a vízborítást nem tűrő növények nem, vagy csak ideiglenesen tudtak megjelenni természetes vízjárás esetén. Az ideiglenes elöntések elmaradásával azonban megjelentek olyan növények is a hullámtérben, amelyek életfeltételei azelőtt nem voltak biztosítva. A vízpótló-rendszer elemeiként megépített áglezárások továbbá megszűntették a kapcsolatot a főmederrel, egyúttal megszüntetve a terület hosszirányú ökológiai átjárhatóságát is. Csupán két helyen biztosított az átjárhatóság: a töltőbukókon Dunakiliti felett illetve a Denkpálnál épült hallépcsőn keresztül. Az azonban kétes, hogy a fauna ezeket a kívánt mértékben igénybe tudja-e venni. Elmondható tehát, hogy ezen az értékes vízi élőhelyen gyakorlatilag megszűnt a terület élővilágának folytonossága. Kisvízi mederrehabilitációs változatok A vízi és vízközeli ökoszisztémák jó ökológiai állapotának visszaállítása és megőrzése érdekében különböző rehabilitációs változatokat dolgoztak ki arra, hogy hogyan lehetne a kisés középvízi vízszinteket megnövelni és a folyó-mellékágrendszer kapcsolatot újra megteremteni. A javasolt változatok a következőképp foglalhatók össze: - három fenékküszöb építése a főmederben, - sűrű fenéklépcsőzés a főmederben és az összes mellékág aktivizálása, - a főmeder meandereztetése a teljes hullámtér szélességében, - a meder mélyebb részeinek feltöltése és egységes fenékszint kialakítása. A jelen TDK dolgozatban a legutolsó, mederfeltöltéssel járó beavatkozási változatot vizsgálom. 5

6 Mederfeltöltéses változat A mederfeltöltéses változat esetén olyan mederviszonyok kialakítása a cél, amelyek mellett a jelenlegi vízhozamok esetén is biztosíthatók lennének az 1950-es évek vízjárás-viszonyai (ezt az időszakot fogadjuk el tehát referenciaállapotnak). Ehhez két eljárás kombinációját javasolják. Egyrészről a jelenlegi meder beszűkítését, amely visszaduzzasztó hatásával biztosítaná a megfelelő vízszintek kialakulását, illetve a meder fenékszintjének a felemelését. Valószínűsíthető, hogy ez utóbbi esetében a medret az 1950-es évek jellemző fenékszintjeinél magasabb szintre szükséges emelni. A mederfeltöltés és szűkítés mértékéről a tanulmányok alapján nem áll rendelkezésünkre pontos információ. Kiindulási alapot a referenciaidőszak kis és közepes vízszintjei adtak a végzett vizsgálatok folyamán. Ha egységesen kerül a meder feltöltésre, akkor a jelenlegi állapotnak megfelelően hozzávetőleg 4 m-es feltöltést kell készíteni a mederben ahhoz, hogy a vízszinteket az 50-es éveket reprezentáló szintekre hozzuk. Mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai Az elterelés óta a főmeder vízszintsüllyedésének hatására a korábbi kavicszátonyokat a növényzet teljesen belepte, sűrű erdők alakultak ki rajtuk. A növényi ellenállás megváltozása továbbá a mellékágrendszer feltöltődése az árvizek levonulására negatív hatással vannak, gátolják azokat. Az elmúlt évek tapasztalatai, a kisminta kísérletek továbbá a numerikus modellvizsgálatok (BME VVT, 2005; Torma, 2007) megmutatták, hogy a hullámtér a nagy vízszintes kiterjedése ellenére csak korlátozott mértékben vesz részt az árhullámok levezetésében. Miután az említett tervváltozat a főmedret komolyan megváltoztatja, hatására az árvízszintek növekedése és a főmeder közelében az áramlási viszonyok megváltozása várható, amiket feltétlenül ismernünk szükséges az egyes tervváltozatok összehasonlításához. A mederfeltöltés ilyen irányú hatásainak felderítésére kétdimenziós numerikus modellvizsgálatot végeztem, amelyet a következőkben ismertetek. Numerikus modellvizsgálat Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUKÖVIZIG) Árvízlevezetőképesség vizsgálata a Duna régi medrének szlovák-magyar szakaszán projektjének keretében kétdimenziós numerikus modellt állítottak fel a szigetközi szakasz árvízi viszonyainak a vizsgálatára. A kutatást a Műegyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén folytatták le a közelmúltban (BME VVT, 2005). Az említett modell az akkori 6

7 hullámtéri állapotra és domborzati viszonyokra készült el. Jelen munkában abból a modellből kiindulva a geometria megváltozásával kialakítom a tervváltozatban említett mederfeltöltést és vizsgálom annak hatását a hullámtér hidraulikai viszonyaira. A kétdimenziós modell áttekintése Matematikai modell A vízmozgást a sekélyvízi áramlások ún. Reynolds-időátlagolt differenciál-egyenleteivel közelítik. Ezekben ismeretlenként a vízmélység továbbá a vízszintes függély-középsebesség két, egymásra merőleges komponense szerepel. Az egyenletek a térfogat- illetve az impulzusmegmaradást fejezik ki, permanens állapot esetén pedig a következő alakot öltik (Abbott 1979): ahol τ b jelenti a fenékcsúsztató feszültséget, amelyet a Manning-féle képlettel számítunk. Ez kétdimenziós vízmozgás esetén x és y irányban az alábbi: Az egyenletekben használt jelölések: x, y = Descartes-féle vízszintes síkkoordináták; h = vízmélység; u, v = a függélyközépsebesség x- ill. y-irányú vetülete; z b = terepszint; g = nehézségi gyorsulás; ν e,h = effektív vízszintes (kinematikus) örvényviszkozitási együttható; τ bx, τ by = a fenék-csúsztatófeszültség x- ill. y-irányú vetülete; ρ = víz sűrűsége; k = Manning-féle medersimasági együttható. 7

8 A modell eltekint a Coriolis-erőtől, mivel hatása az adott léptékben elhanyagolható. Továbbá a sebesség függély menti eloszlását egyenletesnek feltételezi, amely közelítés nagyvízi erősen turbulens állapotok esetén megengedhető, valamint eltekint a szél áramláskeltő hatásától. Numerikus megoldás Az alapegyenletek numerikus megoldása a végeselem-elvű RMA2 modellel történt (Donnell et al. 2001). A megoldót elfogadottan használják a folyami hidraulikában. Az áramlási tartományt lefedő számítási rácsháló szabálytalan háromszög és négyszögelemekből állhat, amelyek elemenként hat, illetve nyolc csomópontot tartalmaznak (1. ábra). A csomópontok az elemek csúcsain és oldalfelezőiken helyezkednek el. Ezekben a csomópontokban számítja a modell a keresett állapotváltozókat (sebességkomponensek, vízmélység). 1. ábra: A rácsháló elemtípusai Az RMA2 modell az alapegyenleteket az ún. Galjorkin-módszerrel oldja meg (pl. Páczelt 1999). A Newton-Raphson iteratív módszerrel linearizált egyenletrendszer együtthatómátrixát frontális eljárással faktorizálja. A modell peremfeltételeit tekintve, a befolyási szelvényekben vízhozam, a kifolyási szelvényben vízszintet írunk elő. Miután a befolyás esetén a sebességeloszlást nem ismerjük, ezért a Q vízhozamot a vízmélységgel arányosan osztjuk el. A terület határait töltések és magaspartok határolják. Ezek meghágását nem engedjük meg, ezért a modellben ezeken a peremszakaszokon azokra merőlegesen nulla sebességet írunk elő. Kezdeti feltételként nyugalmi víztestet adunk meg úgy, elegendően magas vízszinttel ahhoz, hogy a teljes terület vízborított legyen. Kezdetben a sebességmező zérus. A szimuláció folyamán egyes cellák szárazra kerülhetnek. A stabilitás érdekében már azokat a cellákat is száraznak tekintjük, amelyekben a vízmélység nem éri el az általunk megadott alacsony küszöbértéket (h küszöb =0,3 m). 8

9 Modellezett folyószakasz A modell a Duna 1848 (Dunakiliti) és 1806 (Medve) fkm közötti árvízvédelmi töltésekkel határolt szakaszát foglalja magába. A terület helyszínrajzát az alábbi 2. ábra mutatja. 2. ábra: A terület helyszínrajza a modellben előírt peremfeltételekkel Mederfeltöltés implementálása a modellbe Ahogy azt már korábban említettem, a mederrehabilitációs változatok közül jelen munka során a (WWF által javasolt) mederfeltöltést vizsgálom. A feltöltés hatásainak elemzéséhez a főmeder egy jellemző 10 km-es szakaszát választottam ki. A teljes hosszon való beépítés túlságosan munkaigényes lett volna, és a vizsgálat céljának elérése érdekében elegendő volt az árvízlevezetésre gyakorolt hatásoknak egy rövidebb szakaszon való kimutatása, továbbá a 9

10 tanulmányok szerint sem tervezik a teljes szakasz feltöltését. A vizsgálat az 1835 és 1825 fkm közötti szakaszra terjed ki. A mederfeltöltés egy részről az elbontandó gátak és a Dunakiliti tározó területéről, továbbá a főmederben létrejött zátonyokból és a parti menti területekről kinyert anyagból történne. Utóbbival az építési költségek csökkenthetők, továbbá az árvízlevezetésre gyakorolt hatása is valószínűleg kedvező, miután jelenleg a főmeder és környezete játssza a legfontosabb szerepet az árvízi-levezetésében. Emiatt az új geometria úgy került kialakításra, hogy a mederfeltöltésen túl a parti sávok felszínét lecsökkentettem olyan mértékben, hogy a meder mélysége biztosítani tudja a természetes vízjátékot anélkül, hogy a víz ideje korán kilépne a hullámtérre. A parti menti kitermelések helyszíneit a 3. ábra mutatja. 3. ábra: A betöltött föld kitermelési helyei Ha egységesen kerül a meder feltöltésre, akkor az 1950-es évek vízszintjeinek eléréséhez átlagosan körülbelül 4 m-es fenékszint-emelést kell létrehozni. Az átlagos víztükörszélesség ezen a szakaszon 250 m. A geometria modellben való kialakításához első lépésben ezen elvek alapján megterveztem egy új hossz-szelvényt. A szükséges mederesést az érintett 10 km-es szakasz átlagos esésével tettem egyenlővé. A hossz-szelvényeket az RMA2 modellből írattam ki. Az új mederesés 10

11 értékét S = 0,00026 m/m-ben határoztam meg. Az eredeti modell és a tervezett hosszszelvényt 4. ábra mutatja. Ezen az ábrán a partélek minimális burkológörbéje a bal és a jobb part közül az alacsonyabbnak a szintjét mutatja mbf fkm Eredeti hossz-szelvény Partél_min_burkoló Tervezett hossz-szelvény 4. ábra: A modell eredeti és tervezett hossz-szelvény a partélek minimális burkológörbéjével Mindezek ismeretében megkezdtem a geometria implementálását a modellbe. Domborzati modell kialakítása A rendelkezésemre álló terepmodell kialakítását úgy végezték, hogy a geodéziai adatokat feldolgozva az alappontokat háromszögelték, majd a háromszögeken belül lineáris interpolációval egy 5 m-es szabályos rácsháló csomópontjaiba vetítették a felszín magasságát (5. ábra). 11

12 5. ábra: A rendelkezésre álló geodéziai alappontok és a domborzati modell árnyékolt megjelenítése a feltöltendő szakaszon Az új geometria kialakításakor ugyanezt a folyamatot végeztem el, azzal a különbséggel, hogy nem álltak rendelkezésemre geodéziai alappontok. Azokat a tervezési elvek szerint nekem kellett létrehoznom a teljes 10 km-es szakaszra úgy, hogy azokat a modellbe helyezve, háromszögelve majd a rácshálóra vetítve a kívánt mederalak jöjjön létre. A 10 km-es szakaszt további kilométeres részekre osztottam a geometria kialakításánál. Ezen egységek új geometriáját külön-külön hoztam létre. Az eredeti modellben megfelelő sűrűséggel keresztszelvényeket vettem fel az adott egység mederalakjának megismeréséhez. A magassági viszonyok területi eloszlását a domborzati modell szintvonalas térképe jól szemléltette. A terület jellegének ismeretében kijelölhetővé vált az a parti menti sáv is, ahonnan lehetséges a földkitermelés. Ez a parttélektől maximálisan 250 m-es távolságra terjed ki (3. ábra). Ez az a távolság, ahonnan még a kitermelés gazdaságossá tehető és nem érinti túl nagy mértékben a hullámtér élőhelyeit. A terepmodellből ezek után kivágtam azokat a rácspontokat, amelyek a medret és annak környezetét írták le. A pontokat áthelyeztem AutoCAD-be. A tervezett hossz-szelvénynek köszönhetően a fenékszintek rendelkezésemre álltak. Eltávolítottam azokat a rácspontokat, amelyek az új szint alatt álltak és létrehoztam megfelelő sűrűséggel az új magassággal rendelkező geodéziai alappontokat. A part menti sávokat lecsökkentettem hasonló módon a partélek szintjére, biztosítva egy 3 m-es minimális medermélységet. Az eredeti és új keresztszelvények összehasonlítására a 6. ábra mutat példát. 12

13 mbf 117 mbf eredeti 115 eredeti 114 új 114 új távolság (m) távolság (m) mbf 116 mbf eredeti eredeti új új távolság (m) távolság (m) 6. ábra: Eredeti és új keresztszelvények négy különböző szelvényben (A felső címkék az fkm szelvénytávolságra utalnak) Az új alappont-sereget ezután visszahelyeztem a modellbe. Az új pontokat háromszögeltem és ezzel előállítottam a tervváltozatnak megfelelő domborzatot. A terepmodellt ezek után a szükséges helyeken manuálisan finomítottam. Ez elsősorban a partélek környezetében volt szükséges, ahol az automatikus háromszögelés nem a kívánt alappontokat kötötte össze. A domborzat megváltozását az eredetihez képest a 7. ábra ismerteti. 13

14 7. ábra: A terepszint megváltozása a mederfeltöltés és a part menti kitermelés hatására Miután a 10 km-es szakaszt domborzati viszonyok változatossága miatt nem lehetett egységesen megváltoztatni, ezért kellett 1 km-es rész-szakaszokra felbontani. Figyelni kellett, hogy ezek a rövidebb egységek jól csatlakozzanak egymáshoz. Az új domborzat egy részletét 8. ábra mutatja. 8. ábra: Az létrehozott terepmodell egy részletének szintvonalas ábrázolása (a színskálával csak a szintkülönbségeket kívántam érzékeltetni) 14

15 Attribútum-mező és rácsháló Miután az energiaveszteséget a Manning-féle összefüggés alapján számítjuk, szükséges megadni a simasági viszonyok eloszlását. Az eredeti modellben öt simasági osztály lett létrehozva: meder, erdő, nyílt terület, zátonyos parti sáv és bukó (9. ábra és 10. ábra). Ortofotók és a Google Maps űrfelvételei segítségével ezek a mezők jól elkülöníthetőek voltak. A mederfeltöltés során szükséges morfológiai változtatások az attribútum-mezőre is hatással vannak. A parti menti zátonyok valószínűleg kisvizek idején is víz alá kerülnének, megszüntetve az ottani növényzet elburjánzását, aminek következtében visszanyernék az elterelés előtti simasági viszonyaikat. Emiatt a parti sávok simasági együtthatójának értékét (kparti sáv=20 m1/3/s) a meder simasági értékére növeltem (kmeder=40 m1/3/s). 9. ábra: A modell attribútum-mezője Dunaremete térségében A rácsháló úgy lett kialakítva, hogy az elemeknek lehetőleg legyenek párhuzamos oldalai a karakterisztikus terepvonulatokkal és az attribútum-határokkal. Az eredeti modellben a főágat 100 x 40 m-es téglalap elemekkel fedték le, míg a mellékágakban ennél nyújtottabb elemeket alkalmaztak. A bukókat külön fedték le, egy-egy cellasorral, és magasságuk manuálisan lett megadva. A hullámtér m oldalhosszúságú háromszögekből épül fel. Miután a parti menti sávok és a főmeder geometriájának pontos leképezésére volt szükség az új alappontok létrehozásához, ezért itt a rácsháló felbontását az eredetihez képest megnöveltem. 15

16 Modellfuttatás eredménye és értékelése A modellfuttatások a augusztusi árhullám adataival történtek. Ez az árvíz okozta a Szigetközben eddig valaha mért legmagasabb vízszinteket. Az árhullám tetőzése idején a jobb oldali töltés mellett történtek a vízszintrögzítések 500 méterenként. A permanens futtatás folyamán a modell befolyási szelvényeinél (Rajka és bősi üzemvízcsatorna) az árvíz során érkező legnagyobb vízhozamot írtuk elő, míg a kifolyásnál (Medve) a tetőzéskori vízszintet (10. ábra). 10. ábra: A szimuláció peremfeltételei és simasági együtthatói A modellt a 2005-ös tanulmányban az említett árvízre kalibrálták, majd a márciusi árvízre igazolták. A következőkben a mederfeltöltés okozta változásokat mutatom be. A fajlagos vízhozamok alakulását a 11. ábra mutatja. 16

17 11. ábra: A modell által számított fajlagos vízhozam eloszlása a feltöltött szakaszon A jelenlegi állapot és mederfeltöltéses változat közötti fajlagos vízhozambeli eltérést a 12. ábra mutatja. Jól látható, hogy a betöltés hatására a főmeder vízszállítása 0,5 5 m 2 /s-mal csökkent a kanyarviszonyoktól függően. A kisebb mértékű csökkenés a kanyarok belső oldalán jelentkezett. Ebből egyúttal közelítően meghatározható, hogy melyek lesznek a főmedernek azok a részei, ahol a meder újbóli süllyedése, berágódása várható. Továbbá megállapítható, hogy a meder mentén történt kitermelések következtében lesüllyedt felszín hatására, azok vízszállítása hozzávetőleg 2-4 m 2 /s-mal megnőtt. A mellékágrendszert nem érinti jelentősen a változtatás, csupán az Öreg-meder közelében húzódó ágakban figyelhető meg 0,5 1 m 2 /s-os fajlagos vízhozam-növekedés. 17

18 12. ábra: A jelenlegi és a tervezett állapot közti eltérés a fajlagos vízhozam tekintetében Ami a vízszinteket illeti, a vártnál kedvezőbb eredményeket hozott a szimuláció. A feltöltés hatására a tetőző vízszintek emelkedése a töltés mentén nem éri el a 15 cm-t. A töltés menti vízszint megváltozását a 13. ábra, míg a vízfelszín alakulását a hullámtéren a 14. ábra mutatja Q_aug, m-feltöltés 0.05 m tkm 13. ábra: A mederfeltöltés hatására kialakuló tetőző vízszintek változása a jelenlegi helyzethez képest a töltés mentén 18

19 14. ábra: A vízfelszín becsült megváltozása a mederfeltöltés hatására Összességében tehát elmondható, hogy a mederfeltöltés hatása a szakasz árvízi viszonyait nem változtatja meg drasztikusan és a tetőző vízszintek sem növekednek meg jelentősen. A feltöltés miatt a főmeder árvízlevezető képessége kis mértékben csökken, a beavatkozás során megnyitott part menti sávok képesek annak ellensúlyozására. Észrevételek, megjegyzések Ahogy már korábban említettem, a mederfeltöltéséhez szükséges anyag egy részét a tervek szerint a hullámtérből, a parti menti sávokból termelnék ki. A kitermelhető mennyiségek meghatározására közelítő számítást végeztem. A számítást 1 km-es folyószakaszokra végeztem, majd a kapott értékeket összegeztem. Kilométerenként 5-7 keresztszelvény felvételével és azok átlagolásával mind az eredeti modellben, mind az új geometria esetén számolható volt a feltöltéshez szükséges kavicsmennyiség térfogata. A vizsgált 10 km-es szakasz feltöltésére hozzávetőleg 2,5 3 millió köbméter anyag szükséges. A hulllámtérről kitermelhető mennyiségeket hasonlóan számítottam. Az onnan kinyerhető mennyiség 1,5 millió m 3 körül mozog, ami a teljes mennyiség 40-50%-a. A fenékszint emeléséhez szükséges 19

20 további mennyiségek máshonnan szállítandók a területre. Ezek az értékek becsült számadatok, pontosításuk területi integrálással mindenképp szükséges. Itt szeretném megjegyezni, hogy a mederrehabilitációnak ez a változata hatalmas anyagi költségekkel járna. Ezenfelül további fenntarthatósága is megkérdőjelezhető, mivel várhatólag a folyó a feltöltés után természetes módon meanderezni kezd, ami új zátonyok megjelenéséhez vezethet. Ezeken a zátonyokon a megtelepedő növényzet újonnan akadályozni fogja az árvizek levonulását. Ennek elkerülésére a növényzetet irtani kell, amely újabb komoly költségeket jelentene a terület kezelője számára. Az ökológiai állapotokat tekintve a kivitelezés komolyan megbolygatná a vízi ökoszisztémát, nem beszélve a hullámtéri kitermelések okozta károkról. Pozitív hatásként jelentkezne azonban, hogy a fenékküszöbös megoldással ellentétben az Öreg-mederben nem jönnek létre olyan műtárgyak, amelyek akadályoznák a vízrendszer hosszirányú átjárhatóságát. Végül, ami a hajózhatóságot illeti, annak helyzete a mederfeltöltéses változat létrejöttével nem javulna, mivel a vízmélységek nem növekednének, csupán a vízszintek. Ugyan a fő hajózóút az üzemvízcsatornán keresztül vezet, de az Öreg-mederben is biztosítandó egy kisebb hajózási mélység például a fenntartó gépek számára. Összefoglalás A Duna elterelésével a Szigetköz kisvízi vízszintjei méterekkel lecsökkentek, komoly ökológiai problémákat okozva ezzel a hullámtéren. Ezen időszakok állapotainak javítására készülő mederrehabilitációs tervek, mint például a mederfeltöltés a nagyvízi időszakokban is megváltoztatják a hullámtér áramlási viszonyait. A Dunának ez a szakasza igen összetett, jellegében többdimenziós áramlási rendszer, amely megkívánja a kétdimenziós megközelítést numerikus vizsgálatok folyamán. A TDK munka során megterveztem az új medergeometriát majd sikeresen beépítettem az RMA2 modellbe. A számított eredményeket részletesen ismertettem. Az árvízszintek növekedése a várakozásokkal ellentétben nem volt jelentős mivel a parti sávok képesek ellensúlyozni a főmeder vízszállító-képességének csökkenését. Ennek oka, hogy a mederfeltöltéssel járó kisvízi vízszintek megnövekedése kedvezően alakítja ezen területek simasági viszonyait, mivel azok újra vízborított területekké válnak, megakadályozva a növényzet megtelepedését. Kiemelném továbbá, hogy a dolgozat végén bemutatottak szerint, ez a tervváltozat komoly hátrányokkal is bír. Egyrészről rendkívül költséges a megvalósítása, fenntarthatósága pedig 20

21 bizonytalan. Másrészről komoly károkat keletkezhetnek a kivitelezés folyamán a főmeder vízi élővilágában. A kétdimenziós modell-leírással területi eloszlásukban közvetlenül le tudjuk képezni a mederre és simaságra ható beavatkozásokat, ezáltal azok hatása kalibrált és ellenőrzött modellel megbízhatóan számszerűsíthető. Ennek köszönhetően javasolom a további rehabilitációs tervváltozatok modellvizsgálatát is ahhoz, hogy mind a kis- és középvízi, mind a nagyvízi hidraulikai hatásaik egymással összehasonlíthatók legyenek. A megfelelő tervváltozat kiválasztása természetesen ezeket az áramlástani hatásokat alapul veszi, de szükséges az ökológiai, gazdasági hatások megfelelően súlyozott mérlegelése is. Hivatkozások Abbott, M. B. (1979): Computational hydraulics Elements of the theory of free surface flows. Pitman, London. BME VVT (2005): Árvízi levezető-képesség vizsgálata a Duna régi medrének szlovák-magyar szakaszán, Numerikus modellvizsgálatok, Kutatási jelentés. BYU-EMRS (2002): SMS (Surface Water Modeling System) Version 8.0. Brigham Young University, Environmental Modeling Research. Donnell, B. P.; Letter, J. V.; McAnally, W. H., et al (2001): User's guide for RMA2 Version 4.5, US Army, Engineer Research and Development Center, Waterways Experient Station, Coastal and Hydraulics Laboratory, [ Páczelt I. (1999): Végeselem-módszer a mérnöki gyakorlatban, I. kötet. Miskolci egyetem. Torma P. (2007): Hullámteres vízfolyások árvízi modellezése az egydimenziós leírása adaptálásával, BME Építőmérnöki Kar, TDK Konferencia. 21

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos

Részletesebben

Folyami hidrodinamikai modellezés

Folyami hidrodinamikai modellezés Folyami hidrodinamikai modellezés Dr. Krámer Tamás egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus modellezés 0D 1D 2D 3D Alacsony Kézi számítások Részletesség és pontosság Bonyolultság

Részletesebben

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével 2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása

Részletesebben

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,

Részletesebben

A térség hidrológiai feltételei

A térség hidrológiai feltételei A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna fkm szakaszán

A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna fkm szakaszán Duna 1825-1806 fkm szakasz Dunaremete- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálat 2007 A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna 1825-1806 fkm szakaszán A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése

Részletesebben

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Duna fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok

Duna fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok Duna 1840-1806 fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok 2007 A modellek felépítése, kalibrálása, mérése Modellkísérleti vizsgálatok A fizikai modell 1 A modell anyaga A modell

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK

KÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK KÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK HIDRODINAMIKA VIZSGÁLATOK A ZAGYVA JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGYI SZAKASZÁN KÉSZÍTETTE: TÓTH PÉTER VÍZRAJZI OSZTÁLY 2016. Tartalomjegyzék 1. Előzmények, a terv tárgya...

Részletesebben

A Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés

A Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés MTA VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottsága előadói ülése, 215. 2. 1., Győr Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon A Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés Dr. Krámer Tamás BME

Részletesebben

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Tisza-völgyi Műhely alapító konferencia Szolnok, 2011. március 30. Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Dr.

Részletesebben

Duna fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat

Duna fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat Duna 1819-1840 fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat 2007 A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület, Dr. Rácz Tamás és Dr. Mikulas Lisicky professzor közös javaslatának vizsgálata

Részletesebben

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben

Részletesebben

Szabadfelszínű áramlások két- és háromdimenziós numerikus modellezése folyókban, ártereken és tavakban

Szabadfelszínű áramlások két- és háromdimenziós numerikus modellezése folyókban, ártereken és tavakban CFD Munkaértekezlet, 2005. április 18. Intézményi Összefoglalók Szabadfelszínű áramlások két- és háromdimenziós numerikus modellezése folyókban, ártereken és tavakban Szemelvények a BME Építőmérnöki Kar

Részletesebben

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése

A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,

Részletesebben

Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése

Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650

Részletesebben

Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata

Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Vízügyi és Természetvédelmi Egyeztető központ Dunasziget 2009 Láng Mercédesz VKKI A töltésrendszer kialakításakor támasztott igények és lehetőségek

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

Hullámteres vízfolyások árvízi modellezése az egydimenziós leírás adaptálásával

Hullámteres vízfolyások árvízi modellezése az egydimenziós leírás adaptálásával BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2007 az egydimenziós leírás adaptálásával Készítette: Torma Péter Belső konzulensek: Dr. Krámer Tamás, Dr. Józsa János Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Külső konzulens:

Részletesebben

Szigetköz állapota, és lehetséges jövője

Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Bárdos Deák Péter, Duna Charta Nádasdy Szimpózium 2016. szeptember 3. Szigetköz: hordalék kúp, belső folyódelta főág nélküli fonatos Duna a Duna szabályozása: 1.

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák

Részletesebben

Tartalomjegyzék 2 A PROJEKT CÉLJA A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK ÁLTAL MEGSZABOTT FELTÉTELEK... 18

Tartalomjegyzék 2 A PROJEKT CÉLJA A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK ÁLTAL MEGSZABOTT FELTÉTELEK... 18 Tartalomjegyzék 1 ELŐZMÉNYEK... 4 1.1 VÍZPÓTLÓ RENDSZER A SZIGETKÖZBEN... 6 1.1.1 Referencia-állapot meghatározása... 7 1.1.2 Hullámtéri vízpótlás... 7 1.1.3 Szigetközi Vízpótló rendszer működése... 9

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11.

Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. /Góri tározó leeresztő zsilip - Répce árapasztó osztóműtárgy/ FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén

A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZEGED A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén Készítette: Sági Rajmund ATIVIZIG, árvízvédelmi

Részletesebben

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi

Részletesebben

Alkalmazott hidrodinamikai és térinformációs modellek az Alsó Duna-völgyi nagyvízi mederkezelési tervekben. Árvízvédelmi helyzetkép

Alkalmazott hidrodinamikai és térinformációs modellek az Alsó Duna-völgyi nagyvízi mederkezelési tervekben. Árvízvédelmi helyzetkép Árvízvédelmi helyzetkép Alkalmazott hidrodinamikai és térinformációs modellek az Alsó Duna-völgyi nagyvízi mederkezelési tervekben KLIMAVÁLTOZÁS VÍZJÁRÁS ÁRVÍZI KOCKÁZATOK Paks, 2016.03.25. Alsó-Duna-völgyi

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára Tartalomjegyzék 1 ELŐZMÉNYEK... 4 2 A VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA... 5 2.1

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. HIDROLÓGIAI ELEMZÉS. Végleges tanulmány. Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. HIDROLÓGIAI ELEMZÉS. Végleges tanulmány. Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. Végleges tanulmány Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány Készült A Szigetköz-Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium Szakmai beszámoló A Vén-Duna 1D hidraulikai modellezése

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium Szakmai beszámoló A Vén-Duna 1D hidraulikai modellezése Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium Szakmai beszámoló A Vén-Duna 1D hidraulikai modellezése Készítette: Vas László Tamás BZHYVM 2015.01.29. A dolgozatomban az Eötvös József Főiskola oktatói

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai

Részletesebben

Atomerőmű a Duna mellett

Atomerőmű a Duna mellett Atomerőmű a Duna mellett Józsa János rektor, MTA l. tagja Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kezdésként: MÁSZ és további szélsőségesen kis valószínűségű árvízszintek meghatározása a Paks II-höz

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

A Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata

A Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata 0 AD STATUA KONZORCIUM BME VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK A Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata Összefoglaló 2016. augusztus Megbízó: Észak-dunántúli

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai. A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft.

A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai. A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft. A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft. TARTALOM A hordalékmozgás mint természeti folyamat A mederalakítás szabadságfokai

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2., MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm

Részletesebben

A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE

A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 1/227 File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 2/227 TARTALOMJEGYZÉK 11 A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS A DUNA HŐTERHELÉSÉNEK

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

39. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2013. november 21-22.

39. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2013. november 21-22. 39. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2013. november 21-22. Korszerű módszerek az árvizek részletgazdag helyszíni mérésében és numerikus modellezésében: júniusi tapasztalatok, eredmények és a továbblépés

Részletesebben

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Célok : Vízrendezés: védelmet nyújtani embernek, víznek, környezetnek Hasznosítás: víz adta lehetőségek kiaknázása

Célok : Vízrendezés: védelmet nyújtani embernek, víznek, környezetnek Hasznosítás: víz adta lehetőségek kiaknázása VÍZÉPÍTÉS ALAPJAI Dr. Csoma Rózsa egy. doc. BME Vízépítési és Vízgazdálkodási ww.vit.bme.hu Kmf. 16 T:463-2249 csoma.rozsa@epito.bme.hu Vízgazdálkodás: akkor ott annyi olyan víz legyen amikor ahol amennyi

Részletesebben

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél

mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél TAVI HAJÓZÁS Hajózási jellemzői: kis vízjáték állandó vízmélység szabad mozgás hullámképződés mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól hajózási eljárás: negyedszeles

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató július

Havi hidrometeorológiai tájékoztató július Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.

Részletesebben

A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata

A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata Németh Dániel vízrendezési ügyintéző NYUDUVIZIG Konzulensek: Dr. Szepesházi Róbert (egyetemi docens, SZE) Engi Zsuzsanna (osztályvezető,

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

Potyó I., Guti G. MTA Duna-kutató Intézet, Göd. Kivonat

Potyó I., Guti G. MTA Duna-kutató Intézet, Göd. Kivonat Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:69-76 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Folyami élőhelyek várható változásainak elemzése 1 D hidrológiai modell segítségével Potyó I.,

Részletesebben

Hálózat hidraulikai modell integrálása a Soproni Vízmű Zrt. térinformatikai rendszerébe

Hálózat hidraulikai modell integrálása a Soproni Vízmű Zrt. térinformatikai rendszerébe Hálózat hidraulikai modell integrálása a térinformatikai rendszerébe Hálózathidraulikai modellezés - Szakmai nap MHT Vízellátási Szakosztály 2015. április 9. Térinformatikai rendszer bemutatása Működési

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze

Részletesebben

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000 Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SziTE) javaslata

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SziTE) javaslata A kalibrálás mind a kisvízi, mind a nagyvízi állapotban kielégítő eredményt mutatott, a modell a kísérletek lefolytatására alkalmasnak bizonyult. A kalibrált modellel vizsgáltuk mindhárom rehabilitációs

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:

Részletesebben

MIKE URBAN MOUSE Csıhálózati áramlási modell. DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával. Kiválasztás menü és eszköztár. Csomópontok és csövek

MIKE URBAN MOUSE Csıhálózati áramlási modell. DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával. Kiválasztás menü és eszköztár. Csomópontok és csövek MIKE URBAN MOUSE Csıhálózati áramlási modell Modell elemek Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Kiválasztás menü és eszköztár Csomópontok és csövek A csomópont

Részletesebben

A folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási kérdésekre fizikai kisminta-kísérlet segítségével

A folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási kérdésekre fizikai kisminta-kísérlet segítségével 2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási

Részletesebben

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0

Részletesebben

Szuhanyik János: Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések munkaasztala. Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések és elemzések munkaasztala

Szuhanyik János: Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések munkaasztala. Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések és elemzések munkaasztala Szuhanyik János: Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések munkaasztala Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések és elemzések munkaasztala A nemrég hazánkban is sajnálatosan levonuló árvíz során

Részletesebben

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről Igazgatóságunkon az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében jelenleg

Részletesebben

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása. Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok A Felső-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Észak-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830

A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830 Meteorológiai előrejelzések hidrológiai alkalmazásai Dr. Koncsos László BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz. A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt

Részletesebben