A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

Átírás

1 A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése Szombathely, július 2.

2 Nagyvízi mederkezelési tervek készítése az ÉDUVIZIG területén Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy az árvizek egyre magasabb szinteken vonulnak le a hazai folyókon. A júniusi, rendkívüli dunai árvíz a védekezési kapacitásunk maximumát jelentette, nem csak a Duna-menti, hanem a visszaduzzasztással érintett védvonal szakaszokon is. Összesen ~240 km hosszú védvonal szakaszon folyt a védekezés, a Duna nagyvízi medrének levezető képessége ilyen hosszon van hatással a kialakuló árvízszintekre. A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletnek megfelelően készültek el a tervdokumentációk: ÉDUVIZIG vonatkozásában 13 tervterületen, összesen 575 km hosszú folyószakaszra (Duna, Rába, Marcal, Lajta, Mosoni-Duna, Rábca, Hanság-főcsatorna, Répce, Répce-árapasztó)

3 A tervezési folyamat során előállított termékek, eredmények Alapadatok rendszerezése Digitális terepmodell (DTM) előállítása VO szelvények előállítása, értékelése Tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke 2D numerikus modellek előállítása, eredmények Nagyvízi zonáció kijelölése, előírások megfogalmazása Partvonal kijelölése Levezető képességet javító beavatkozások tervezése, hatásuk értékelése

4 Alapadatok rendszerezése Fontosabb korábbi tervdokumentációk digitalizálása (szkennelés, szerkeszthető formátum) Egyéb, nem vízgazdálkodási célú tervek beszerzése: Területrendezési és településszerkezeti tervek Körzeti erdőtervek, erdőtervek Természetvédelmi kezelési tervek, Natura 2000 fenntartási tervek (ahol van) Érintett ingatlanok térinformatikai legyűjtése érinti-e a nagyvízi medret, és ha igen milyen zónában található Rendelkezésre álló információk összegyűjtése nem csak alapadat előállítás, hanem a folyóval kapcsolatos anyagok rendszerezett letárolása

5 Digitális terepmodell (DTM) Középvízi meder keresztszelvény menti geodéziai felmérés Hullámtér Légi geodéziai LIDAR felmérés (nagy felbontás és pontosság) A különböző típusú felmérések összedolgozásaként előállt az integrált digitális terepmodell Igen részlet gazdag, 1 x 1 m raszteres állomány ~10 cm pontossággal A 2D numerikus modellezési igényeket bőven kielégíti Tetszőleges irányú, számú keresztszelvény levehető Lefolyást befolyásoló természetes és mesterséges terepalakzatok lehatárolhatók Több munkarész alapadata (HD modell, VO szelvények, partvonal, tereptárgyak jegyzéke) Más ágazati feladatok ellátásához is hasznos

6 VO szelvények előállítása, értékelése Korábbi, VO szelvényekben végzett felmérések összegyűjtése Szelvény irányvonal kiterjesztése a teljes nagyvízi mederre Keresztszelvények levétele a DTM-ről Különböző időben készült felmérések közös szelvényre szerkesztése Vertikális változások elemzése

7 Tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, műtárgyak befolyásolhatják a lefolyási viszonyokat Egységes rendszerbe foglalásuk, főbb paramétereik összegyűjtése számos más ágazati feladathoz hasznos Csoportosításuk: 1. Határoló létesítmények 2. Folyószabályozási művek Hosszirányú Keresztirányú 3. Műtárgyak 4. Keresztező létesítmények Hidak Vezetékek 5. Egyéb létesítmények Felszíni vízrajzi állomások Rámpák Lefolyás akadályozó egyéblétesítmények

8 2D numerikus hidrodinamikai modellek előállítása, eredmények A modellezési munka eredményeként előálltak: Fajlagos vízhozam mezők Abszolút sebesség eloszlás Vízmélység raszterek Abszolút vízszint raszterek Áramképek Különböző futtatások NQ1%-kal az egyes munkarészek igényeihez igazodva Jelen állapot (valós hullámtéri területhasználat zonáció) Idealizált lefolyási viszonyok (csak gyep területhasználat zonáció, beavatkozások) Különböző beavatkozási változatok futtatása (beavatkozások hatásértékelése)

9 2D numerikus hidrodinamikai modellek előállítása Területhasználat váltással maximálisan elérhető vízszintcsökkenés a Szigetközben (idealizált állapot)

10 2D numerikus hidrodinamikai modellek előállítása A vízhozam megoszlása a Duna főmedre és hullámtere között (Rajka- Neszmély szakasz)

11 Nagyvízi zonáció kijelölése, előírások megfogalmazása Az egyes zónákba eső nagyvízi meder területekre különböző építési és területhasználati előírások megfogalmazása építési előírások: Erdőgazdálkodási előírások:

12 Levezető képességet javító beavatkozások vizsgálata A beavatkozási javaslatok vizsgálata többlépcsős folyamat: Helyszíni tapasztalatok, szakaszmérnökségi, szakágazati javaslatok Alapozó munkarészben összegyűjtött felszíngörbék vizsgálata HD modelleredmények értékelése (jelen és idealizált állapot futtatása) Adott folyót jellemző probléma feltárása, megoldási lehetőségek Vizsgálandó beavatkozások kiválasztása, tervezési munkarészek Beépítés a HD modellekbe Hatásértékelés

13 Levezető képességet javító beavatkozások vizsgálata - DUNA Zátonyok és szabályozási művek visszabontása A Duna esetében komoly problémát jelent a kisvízszintek süllyedése A szabályozási művek és parti zátonyok vízborítása csökken, ami a fás szárú növényzet megjelenését okozza A beavatkozások tervezésénél fontos, hogy olyan megoldást kell választani, amely növeli a vízborítás gyakoriságát de megakadályozza a meder további beágyazódását A szabályozási művek visszabontása DB ,5-1,0 m szintre Öreg-Duna parti zátonyainak visszabontása a 600 m 3 /s átadott vízhozamhoz tartozó vízszint figyelembevételével Duna 113 VO, 1810,116 fkm

14 Levezető képességet javító beavatkozások vizsgálata - DUNA Tervezett beavatkozások hatása

15 Levezető képességet javító beavatkozások vizsgálata - Rába A Rába hullámterének jelentős része erdőterület Az erdők állapota nem kedvező nagyvízi levezetési szempontból Művelési ág váltással, gyepes nagyvízi levezető sávokkal jelentős hatás érhető el

16 Levezető képességet javító beavatkozások vizsgálata Répce-árapasztó A Répce-árapasztó csatorna keskeny hullámterű, művi nagyvízi meder Itt nem a hullámtéri érdesség, hanem a hídszelvények jelentenek problémát A funkció nélküli hidak megszüntetésével, kedvezőtlen kialakítású hídszelvények átépítésével csökkenthetők az árvízszintek

17 Köszönöm a figyelmet! maller.marton@eduvizig.hu