MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, július 1-3.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3."

Átírás

1 MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, július 1-3. MOSONI-DUNA ÉS LAJTA FOLYÓ TÉRSÉGI VÍZGAZDÁLKODÁSI REHABILITÁCIÓJA Szerzők: Déri Lajos - Horváth Gergely - Tóth Julianna (SOLVEX Kft.) Előadó: Déri Lajos 8. szekció Vizes élőhelyek védelme

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉSEK, VÁRHATÓ EREDMÉNYEK ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK, TERVEZÉS Előzetes vizsgálati dokumentáció Részletes megvalósíthatósági tanulmány Geodéziai felmérés A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK ISMERTETÉSE Belterületi szakaszok rendezése Mosonmagyaróvár Győr A Mosoni-Duna ökológiai rehabilitációja Holtágak rehabilitációja Vizes élőhelyek rehabilitációja Szigetek mellékágainak rehabilitációja Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációja, duzzasztójának felújítása ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM / 18

3 BEVEZETÉS Magyarország legnagyobb, természeti értékekben gazdag szigete a Duna és a Mosoni-Duna által körülölelt Szigetköz, mely a Duna lerakott hordalékán kialakult kiemelkedő jelentőségű élőhely. Az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és vízháztartási adottságok következtében ezen a területen különösen változatos élőhelyek alakultak ki. A Mosoni-Duna, a Duna szigetközi vízrendszerének déli részét lezáró dunai fattyúág, végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán és 123 km megtétele után Véneknél torkollik vissza a Dunába. Az 1970-es években a Duna medrének süllyedése miatt az évek jelentős részében a Mosoni- Dunába felszíni víz bevezetésére nem volt lehetőség, a folyó felső szakasza csak talajvízből kapott vízpótlást. Ennek következtében a part menti növényzet a meder felé terjeszkedett. Az 1990-es évek közepén megkezdődött folyamatos vízpótlás hatására a növényzet által összeszűkített mederszakaszok feláztak, ennek következtében nagytömegű fa dől(t) a mederbe, közlekedési akadályokat, helyi mederelfajulásokat okozott. A bedőlt fák, a feltorlódott uszadékok hordalékmegfogó hatása és az 1980-as évek tartós vízhiánya miatt előretörő vegetáció következtében a kevésbé markáns mellékágak lefűződési folyamata felerősödött. Különösen kisvizes időszakban a szigetek egy része félszigetnek tekinthető, a mellékágakat több helyen áttöltötték. A Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztóműve hatásával érintett duzzasztott mederbe torkollik be az árvizes időszakban jelentős mennyiségű hordalékot szállító Lajta folyó. Emiatt ez a mederszakasz jelentős mértékben feliszapolódott, feltöltődött. A Mosoni-Duna torkolati szakaszán a Duna kis- és középvízszintjeinek süllyedése miatt a Mosoni-Duna medre is beágyazódott, a kis- és középvízszintek csökkentek. A kialakult kedvezőtlen folyamatokat, jelenségeket tovább rontja a Duna megtámasztó hatásának fokozatos csökkenése, valamint a Győr folyóinak vízszintjeit befolyásoló leszívó hatása. A győri folyószakaszon a partvédőműveket a korábbi jellemző vízszintek figyelembe vételével építették ki. A vízszintcsökkenés ezért városképi, esztétikai szempontból különösen a belvárosi szakaszon rendkívül kedvezőtlen hatású. További problémaként jelentkezik, hogy a jelenlegi hidrológiai és medermorfológiai helyzetben a Mosoni-Duna folyamatosan veszti el összeköttetését a hozzá kapcsolódó mellékágakkal, betorkolló mellékvízfolyásokkal és belvízcsatornákkal, melynek következtében romlik a kapcsolódó víztestek vízminősége, valamint csökken ökológiai átjárhatóságuk. A káros hatások megakadályozása, esetleges visszafordítása csak a folyó és a csatlakozó medrek komplex rehabilitációjával, az ökológiai feltételek javításával, vízpótlásával valósítható meg. A Környezet és Energia Operatív Program keretén belül lehetőség nyílt komplex vízvédelmi beruházás megvalósítására. Az ÉDUVIZIG 2008 januárjában "Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja" címmel elkészítette a pályázatot. Az "Új Magyarország Fejlesztési Terv" keretében a Beruházó Ft vissza nem térítendő támogatást kapott a projekt megvalósítására. A dolgozatban a projekt tervezéssel és kivitelezéssel összefüggő tapasztalatait foglaljuk össze. Említést teszünk a projekt célkitűzéseiről, összefoglaljuk a tervezett beavatkozások típusait, majd részletesen kitérünk arra, melyek voltak azok a kritikus pontok a beruházás során, melyekre az ehhez hasonló projektek során érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. 3 / 18

4 1. CÉLKITŰZÉSEK, VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A beruházás megvalósítását indokolta, hogy a természetes folyamatok és az emberi beavatkozások következtében a Mosoni-Dunára jellemző korábbi természetes állapotok megváltoztak, a mellékágak feliszapolódása miatt azok vízpótlása korlátozódott, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult, a növény- és állatvilág fajgazdagsága csökkent. A beruházó célul tűzte ki, hogy megállítsa a kedvezőtlen folyamatokat, és pozitív irányba terelje azokat. Előirányozta az EU 2000/60 Víz Keretirányelv célkitűzései szerinti jó ökológiai potenciál elérését. Általános célok A vízrendszer vízminőségi valamint mennyiségi állapotának javítása és az ökológiai potenciál növelése. A vizes élőhelyek rekonstrukciója. Árvízi és belvízi biztonság megőrzése. Társadalmi célok Településkép javítása a folyó belterületi szakaszainak partrendezésével. A belterületi szakaszokon a vízi- és ökoturizmus fellendítése, feltételeinek megteremtése. A vízi turizmust korlátozó és balesetveszélyt okozó vízi növényzet és vízbe dőlt fák eltávolítása. Környezetvédelmi és ökológiai célok A víztestek vízminőségének javítása. A hasznos térfogat növelése. A vízi életterek optimális kihasználásának megteremtése valamennyi hidrológiai helyzetben. Kis- és középvizes időszakokban is a vízi élőlények szabad vándorlásának biztosítása. A projekt az 1. ábra szerint Rajka, Dunakiliti, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, Halászi, Hédervár, Kimle, Mecsér, Dunaszentpál, Dunaszeg, Kunsziget, Győrladamér, Győrzámoly, Győr és Vének község kül- és belterületét érinti. A belterületi szakaszokon az árvízi, hordalék- és jéglevezetési feltételek javítása történt, amely az érintett lakosság élet-és vagyonbiztonságát is növeli. A települések igényeinek figyelembe vételével partrendezést, burkolat átalakítást és építést terveztünk, így a későbbiekben lehetőség nyílhat további fejlesztések megvalósítására, úgymint vízparti sétány, kenu- és csónakkikötő és strand. Mosonmagyaróváron egységes vonalvezetésű part került kialakításra, mederben lerakódott iszap eltávolítása és természet közeli (pl. rőzsefonat alkalmazásával) terelőművek építése. Sor került továbbá a Mosoni-Duna duzzasztó ökológiai átjárhatóságának biztosítására a Szivárgó csatorna és az Aranyos-szigeti mellékág rehabilitációjával együtt. Győrben a Mosoni-Duna és a Rába folyó partszakaszainak átépítése, mederszűkítése, burkolatok visszabontása, és vízközeli padka kialakítása valósult meg. A külterületi szakaszokon az elsődleges cél az ökológiai feltételek javítása volt. A vizes élőhelyek, szigetek, holtágak és mellékágak rehabilitációjával létrejön a folyóval az élő 4 / 18

5 kapcsolat. Hosszútávon kedvező hatás érhető el a vízi és vízparti növényzet, a gázlómadarak és egyéb vízimadarak valamint a halállomány fajgazdagságában. A természeti értékek megőrzése lehetővé teszi a térség kulturális értékeinek (hajdani életmód, gazdálkodási formák) bemutatását, megőrzését is. A projekt jelentős gazdasági haszonnal jár a társadalom számára, hisz a beavatkozások hatására javulnak az ökoturizmus feltételei és a projekt hatásterületén élők (egyaránt az emberek, állatok és növények) életminősége is. 1. ábra: Tervezési terület átnézetes helyszínrajza 2. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK, TERVEZÉS A projekt előkészítési fázisában a különböző szintű terveket a VTK Innosystem Víz-, Természet- és Környezetvédelmi Kft. és a SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft. alkotta ún. MDL 2009 Konzorcium készítette el. A tervezők az Observátor Kft. és a Hullámvonal Kft. által 2004-ben készített elvi vízjogi engedélyezési terveket használták kiindulási alapként és azt fejlesztették tovább Előzetes vizsgálati dokumentáció A projekt kezdeti szakaszában környezetvédelmi hatástanulmány készült a tervezett beavatkozásokról, melyet az engedélyezési eljárásban a Hatóság előzetes vizsgálati dokumentációnak minősített. Ennek oka, hogy a vizsgálati eredmények a beruházásban tervezett beavatkozásokból adódó, számottevő kedvezőtlen hatást nem mutattak ki. 5 / 18

6 Különböző időpontban készült helyszínrajzok és hossz-szelvények, űr- és légi felvételek, a geodéziai mérések értékelése valamint a vízi és szárazföldi bejárások tapasztalatai alapján tárták fel a meglévő és a rehabilitációra javasolt lefűződött mellékágakat, folyó menti laposokat, kubikgödröket, vizes élőhelyeket, potenciális ívóhelyeket. A projekt indulásakor a Beruházó 19 vizes élőhely, 38 sziget és 6 holtág rehabilitációját tervezte megvalósítani. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal való előzetes egyeztetés alapján azonban a tervezett beavatkozások száma csökkent. Számos rehabilitációra szánt helyszínt jelenlegi állapotában természetvédelmi szempontból értékes területnek ítélték, állapotukat kedvezőnek tartották, ezért a beavatkozások egy részét természetvédelmi szempontból nem javasolták megvalósítani Részletes megvalósíthatósági tanulmány A Támogatási Szerződés értelmében részletes megvalósíthatósági tanulmányt kellett benyújtani a Közreműködő Szervezet felé, hogy a döntéshozók megfelelő információt kapjanak mind szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból. A Mosoni-Duna belterületi szakaszainak rendezésére, holtágainak, egyéb csatornáinak, vizes élőhelyeinek, szigeteinek a szigetek mellékágainak, valamint a Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációjára a "köztes RMT"-ben két reális fejlesztési irány vizsgálatára került sor: Az A változat szerint a megfelelő szabályozási szélesség kialakítása során - a Győr városi, beépített szakaszokon kívül - valamennyi belterületi mederszakaszon a vezetőművek és terelőművek a kotrás során kitermelt anyagból kerültek megépítésre. A Mosoni-Duna Győr belterületi szakaszán a mederszűkítés mértéke a kitermelendő és beépítendő anyagmennyiség egyensúlyát figyelembe véve történik. A B változat értelmében a megfelelő szabályozási szélesség kialakítása során - a Győr városi, beépített szakaszokon kívül - valamennyi belterületi mederszakaszon a vezetőművek és terelőművek vízépítési terméskőből létesülnek. A kitermelt anyag elszállításra kerül. A Mosoni-Duna Győr belterületi szakaszán a feliszapolódás kezelése egyszeri nagymértékű kotrással valósul meg, majd rendszeresen ismétlődő kotrások következnek. Ez esetben vezetőművek, terelőművek építésére nem kerül sor. A megvalósítandó változat több szempontú értékelés és költséghatékonysági elemzés kombinációjának segítségével került kiválasztásra. A több szempontú értékelés alapján megállapíthatjuk, hogy komplex vízvédelemi és műszaki szempontból az A változat megvalósítása a kedvezőbb, melyet a költséghatékonysági vizsgálat végeredménye is megerősített. Az A változat esetében érhető el ugyanis alacsonyabb befektetéssel magasabb fajlagos társadalmi-gazdasági haszon Geodéziai felmérés A rövid tervezési idő, a projektelemek tagoltsága és nehéz megközelítése, valamint a kedvező téli időjárás miatt a tervező az akkor még Magyarországon széles körben nem elterjedt megoldást, a légi szkennelést választotta a hagyományos földi geodéziai felmérés helyett. Ehhez természetesen ellenőrző és kiegészítő földi felmérések is készültek. Mederfelvételek csak a beavatkozással érintett szakaszokra terjedtek ki. A légi szkennelés a teljes Mosoni- Dunára és a tervezéssel érintett Lajta szakaszra készült el ortofotóval együtt. Az új technológia választásának a későbbiekben további eredménye is volt. Ezzel az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság olyan - a projektet nem érintő - adatokhoz jutott, amelyek 6 / 18

7 később a 2013-as rendkívüli Duna és ennek következtében a Mosoni-Duna árvízvédekezésekor a szükséges gyors döntésekhez rendkívül hasznosak voltak. 3. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK ISMERTETÉSE A projekt a Lajta és Mosoni-Duna menti településeket érintve Magyarország ÉNy-i részén, a Nyugat-dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megye területén, a Győri és a Mosonmagyaróvári kistérségben került megvalósításra. A Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja területileg a két kistérség mintegy 40 %-át, valamint a lakosság közel 80 %-át érintette. A Mosoni-Duna 16 települést érintő, cca. 29 km hosszú belterületi szakaszának rendezése az árvízi-, hordalék- és jéglevezetési feltételek javítása érdekében készült el. A projekt keretein belül valósult meg 4 holtág, 5 vizes élőhely valamint 13 sziget mellékágának rehabilitációja is mintegy 35 km hosszan, sor került a Lajta folyó alsó 4 km hosszú szakaszának mederrendezésére, és két duzzasztó, a Lajta mosonmagyaróvári és a Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztójának rekonstrukciója is. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy a projekt mind méreteit, mind összetettségét tekintve is figyelemre méltó beruházásnak tekinthető Belterületi szakaszok rendezése A projekt keretein belül megvalósuló beavatkozások célkitűzése vízvédelmi tevékenységek végrehajtása partrendezési munkák és mederszűkítések végzésével, ezzel javítva a belterületi mederszakaszokon az árvíz- és jéglevezetési, valamint hordalék viszonyokat. A Mosoni-Duna alsó szakaszán az árvízvédelmi problémát alapvetően a dunai árhullámok visszaduzzasztása, a rábai és rábcai árhullámokkal való egybeesése okozza. A Duna árvizeinek a múlt század elején, a Rajkai zsilip megépítésével történő kizárása óta a Mosoni- Duna felső, visszaduzzasztással nem érintett szakaszain árvízveszélyt csak a Lajta árhullámai jelentenek. A jelenlegi üzemrendnek megfelelően árvíz idején csak az ökológiai minimumnak számító 5,0 m³/s vízhozam kerül betáplálásra, ezért a Lajta torkolata feletti szakaszon közvetlen árvízveszéllyel nem kell számolni. A Mosoni-Dunán a partok dinamikus terhelése lényegesen csökkent. Több belterületi szakaszon a vízi növényzet elburjánzása zavarja a strandolást, valamint nehezíti a Mosoni-Duna teljes szakaszán kedvelt vízi sportolást, csónakkal való közlekedést, kikötést. Ezek kezelésére is több szakaszon partrendezésre került sor. Egyes helyeken a túlszélesedett meder miatt a parti feliszapolódás olyan mértékű volt, hogy kisvizes időszakban a kikötött csónakok megfeneklettek, a vízpartot csak az iszapon keresztül tudták megközelíteni. A belterületeken elvégzett beavatkozások két fő típusra oszthatók: Egységes vonalvezetésű part kialakítása (partrendezés) Vezetőmű építése (mederszűkítés) Egységes vonalvezetésű part kialakítása A Mosoni-Duna belterületi szakaszai nem mutattak egységes képet, ezért a rendezésük esztétikai szempontból is indokolttá vált. A beavatkozás 1:2-1:12 közötti rézsűhajlással 7 / 18

8 készült. A lankásabb partokat 20 cm vastag homokos kavics terítéssel terveztük. Az 1:2-es rézsűszakaszokon a KÖV feletti felületek füvesítésére került sor. Azokon a helyeken, ahol állékonysági vagy egyéb problémák miatt a part erodálódott, lábazati kőszórásra támaszkodó terméskő rézsűbiztosítás készült. Vezetőmű építése Számos szakaszra jellemző, hogy a meder a megváltozott vízhozamokhoz képest túl szélesnek bizonyult, ezért feliszapolódott, elhínárosodott. A feliszapolódásra hajlamos mederszakaszok szűkítése érdekében a szabályozási szélességnek megfelelő helyen a 2. ábra és az 1-2. kép szerint természetközeli vezetőmű kialakítására került sor. A vezetőmű megépítése után a meder főágra és vizes élőhelyre válik szét. A leggazdaságosabb építőanyag a mederből kitermelt homokos kavics. Az ebből kialakított földművet az elhabolás ellen rőzsemű védi. A fűzvesszőből készült védelem a növényzet kihajtása után biztosítja a vezetőmű hosszú távú állékonyságát. 2. ábra: Vezetőmű mintaszelvénye (torzított lépték) 1. kép: Készülő vezetőmű főág felőli oldala Kimlén 8 / 18

9 2. kép: Készülő vezetőmű vizes élőhely felőli oldala Kimlén Vezetőmű építésére korábbi mederrendezési munkálatok során már sor került (pl. Halászi és Máriakálnok térségében). A tervezett beavatkozások így az akkor bevált építési gyakorlat szerint terméskő helyett helyi anyagból készültek. Ez a megoldás gazdaságosabb, és a kitermelt anyag elhelyezésére is megoldást jelentett. A projekt összes érintett helyszínének bemutatására a dolgozat kerete nem ad lehetőséget. Ezért a tervezés és kivitelezés szempontjából érdekesebbnek ítélt mosonmagyaróvári és győri belterületi beavatkozásokat ismertetjük a továbbiakban Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár belterületi szakasza több, fizikailag részben különálló, de összességében (és a kívánt eredmények elérése érdekében) összefüggő beavatkozásból áll. Ezek közül összetettségét tekintve egyedinek mondható a mosonmagyaróvári duzzasztó térségének rendezése. Ennek fő célja, hogy a szivárgó csatorna rehabilitációjával a duzzasztó ökológiai átjárhatóságát megteremtsük. A többcélú rehabilitáció az alábbi létesítmények, beavatkozások megvalósításával (3. ábra) járt: A terelőtöltés felújítása, vezetőmű kialakítása. A szivárgó csatorna természetközeli felújítása, a felső szakaszán a Mosoni-Dunával történő összeköttetés megteremtése úgy, hogy az ökológiai folyosót és a szélsőséges hidrológiai helyzetek kivételével a csónakok áthaladását is biztosítsa. Ezeket a célokat 2 db fenékküszöb, 1 db áteresz és 1 db híd építésével értük el. A terelőtöltés és a Mosoni-Duna bal parti sétánya között a szivárgó csatornából kiágazva és oda visszatorkollva természetközeli módon kialakított jobb parti mellékág (vizes élőhely), a terelőtöltés keresztezésénél 2 db áteresz építésével. A terelőtöltés és a Mosoni-Duna fkm szakasza közötti szúnyogtanyának minősíthető mélyterület rehabilitációja kotrással (vizes élőhely kialakítása). A Mosoni-Dunával az élő kapcsolat megteremtése 2 db áteresz építésével. Az Aranyos-szigeti mellékág összekötése a Mosoni-Dunával és a szivárgó csatornával. A meder kotrása természetközeli kialakítással. Csónakátemelő rámpa kialakítása a meglévő árapasztó bukóban a kis hajók átjutásának biztosítása céljából. 9 / 18

10 3. ábra: A Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztójának térségében tervezett beavatkozások 10 / 18

11 A rehabilitáció mellett felújításra kerültek a duzzasztómű villamos- és gépészeti berendezései. Ezzel olyan duzzasztott vízszint állítható elő, mellyel a turisztikai szezon a jelenlegi időtartamához képest meghosszabbítható. A beavatkozások eredményeképpen a szakasz a lakosság számára megközelíthetővé vált. A térség rekonstrukciójával a műtárgy ökológiai és turisztikai átjárhatóságát biztosítottuk Győr Győrt a folyók városának nevezik. Az elnevezés találó, mivel a városon több folyó halad keresztül, és a környezetében is több vízfolyás található. Ehhez képest sajnálatos, hogy a vizek kihasználtsága a lehetőségekhez képest rosszabbodott. Győr belvárosában a Mosoni-Duna, sőt a Rába vízszintjeit is alapvetően a Dunán, a Mosoni- Duna torkolatánál kialakuló vízállások határozzák meg. A Duna vízjárásában az utóbbi évtizedekben bekövetkező negatív változások kedvezőtlen hatással voltak a város vízszintjeire is. Az utóbbi 30 évben a Mosoni-Duna és a Rába torkolati szakaszán a kis- és középvízszintek süllyedése figyelhető meg. Ez a burkolatok állékonysága valamint városképi szempontból is egyaránt kedvezőtlen. A szűk vízfelület és az év nagy részében láthatóan iszappal borított, rendezetlen kőfelület (3. kép) rontja a vízpartok esztétikai hatását, megnehezíti annak megközelíthetőségét, a stégek biztonságos elhelyezését. 3. kép: A Mosoni-Duna Rába torkolat feletti szakasza Győrben (feliszapolódott meder és a távlati cél) Célunk volt, hogy a meglévő lábazati- és rézsűbiztosítás, valamint a parti burkolatok átalakítása illetve újak tervezése során a vízpart esztétikai hatása mind a jelenlegi hidrológiai helyzetben, mind pedig a torkolati vízszintemelést követően kedvezőbben alakuljon. A tervezés során szempont volt, hogy lehetőségek szerint csökkenjen a feliszapolódás és javuljon a vízpartok megközelíthetősége. Fontosnak tartottuk a tervezés során, hogy azokon a részeken, ahol árvízvédelmi szempontok, a hidak állékonysága vagy egyéb okok miatt nem indokolt a burkolt felület, azok részleges visszabontásával minél nagyobb vízparti zöldterület alakuljon ki a 3. képnek megfelelően. Különleges kihívást jelentett Győr belterületén (a Kettős-híd és a Kossuth-híd közötti folyószakaszon), hogy a vízgazdálkodási célok elérése mellett egy esztétikus, a lakossági igényeket és a városképbe való illeszkedést is kielégítő beavatkozás valósuljon meg. Ennek 11 / 18

12 érdekében több a város vezetőségének bevonásával tartott egyeztetésre került sor, melyre látványtervek is készültek. Ezen a szakaszon található a győriek szóhasználata szerinti ún. "Vársarok", a Püspökvár várfalának kiugró része, ami 80 cm-re közelíti meg a Rába partvonalát. Közvetlenül felette az áramlási viszonyok szempontjából kedvezőtlen kis "öböl" található (4. kép). A híd és a vársarok között az áramlási viszonyok javítására már korábbi vizsgálatok is a meder betöltését javasolták, amely a tervezett beavatkozással megvalósult. Emellett, illetve erre támaszkodva a várfal állékonyságát biztosító lábazati kőszórás és a korábban már kiépült "Kastély-Bástya sétányok" mai igényeket is kielégítő átalakítására is sor került. Ahogy az a látványterven (4. ábra) is jól látható a sétány többszintű, az 5. ábrán látható kialakítás szerint készült, legalsó része így közelebb került a vízhez, a parton "lépcsős teraszok" épültek, és a sétány mozgáskorlátozottak számára is használhatóvá válik. 4. kép és ábra: Vársarok kilátó a Rába Kettős-híd alatt (beavatkozás előtt és tervezett állapot) 12 / 18

13 5. ábra: Vársarok mintakeresztszelvényei A Mosoni-Duna győri szakaszára hosszú távú megoldást a Mosoni-Duna torkolatában kialakítandó torkolati műtárggyal megvalósítható vízszintemelés jelenthet, melyre koncepciótervek már készültek A Mosoni-Duna ökológiai rehabilitációja A holtágak, mellékágak és vizes élőhelyek rehabilitációja ökológiai, tájképi és öntözésfejlesztési szempontból kiemelten fontos feladat. Elsősorban azok vízellátását és vízpótlását javasoltuk megvalósítani. A beavatkozások tervezésénél a legkritikusabb feladat a kitermelt anyag elhelyezésének megtervezése volt, erre vonatkozóan ismertetjük az alábbi projektelemeket Holtágak rehabilitációja Püspökerdei holtág A "Mosoni-Duna és a Rábca menti védvonalak fejlesztése Győr térségében" tárgyú beruházási program keretében került sor a Mosoni-Duna ún. Püspökerdei átmetszésére, 13 / 18

14 melynek megvalósításával kialakult a Püspökerdei-holtág. Ez Győr belterületi részén, üzemelő vízbázis területén helyezkedik el. Mivel a kitermelt anyag elhelyezését csak rendkívül költségesen lehetett volna megvalósítani, így deponálását csak helyben, a vízbázis védőidom területén végezhették volna el, ami nem kivitelezhető, így a holtág rehabilitációjára a projekt keretein belül sajnos nem került sor. Iparcsatorna Az első világháború végén ( között) a Győrött létesítendő ágyúgyár számára épült Iparcsatorna a fkm szelvényben ágazik ki a Mosoni-Dunából. A 4 km hosszú hajózó csatorna és a végén kétágú kikötőmedence építését végül 1924-ben fejezték be, melyet azonban az ipartelepítés tervének megváltozása miatt eredeti céljára nem használták. A csatorna napjainkra jelentősen feliszapolódott, kotrása, rehabilitációja szükségessé vált. Az Iparcsatorna beavatkozását több alkalommal módosítani kellett, mivel a belterületi adottságok rendkívül szűkös területet biztosítottak a kitermelt anyag elhelyezésére. Jónási-ágrendszer A Jónási mellékág a Duna egy elöregedett mellékága, amelyből ágazott ki korábban a Mosoni-Duna. A mellékág korábbi kiágazása a főmederből a dunacsúnyi duzzasztó alvizén helyezkedik el. Egy szakaszának fontos vízpótló szerepe van, a dunacsúnyi törpeerőművet köti össze az 1. számú zsilipen keresztül a magyar oldali szivárgócsatornával, amely zsiliprendszerével a Mosoni-Duna és részben a hullámtéri vízrendszerek vízpótlását biztosítja. A korábbi állapotokban is elsődleges cél volt a Mosoni-Duna vízpótlásának biztosítása (akkor szintén mesterséges medren, két az óta felhagyott zsilipen keresztül). A Mosoni-Duna vízpótlását biztosító kiágazás alatt a meder nem kapott funkciót, és vízpótlása csak árvízkor volt megoldott. Elegendő vízpótlás hiányában, és az időközben kialakult medersüllyedéssel járó vízszintsüllyedések miatt a mellékág gyakorlatilag szárazra került. Az utóbbi évtizedekben az ág már árvízi időszakban is alulról, a Duna irányából töltődött fel, ami a mellékág rendkívüli feltöltődését tovább gyorsította. Jelenlegi állapotában a vízterei egymástól, és a Dunától nagyrészt elszakadtak, a felszíni vízpótlás hiánya miatt a talajvízszint befolyásolja a kialakuló szinteket. Ugyanez igaz a területen lévő mellékág rendszerre is (Homoki mellékág és vízpótló ágak), a rehabilitáció ezekre is kiterjed. A mellékág rendszer rehabilitációjára vízpótlási és élőhely rekonstrukciós céllal került sor. A vízpótlási cél keretében olyan vezérárkot terveztünk kialakítani, amely minden irányból lehetővé teszi a mélyterületek elérését és állandó vízborítottságát. A másik cél volt, hogy a vízpótló meder önmagában is élőhelyként funkcionáljon. A meder meredek rézsűvel került kialakításra, hogy természetes folyamatként mederelfajulások alakuljanak ki, ezzel is elősegítve az önálló élőhely-jelleg kialakulását. A Jónási-ág és a Homoki mellékág rendszer rehabilitációját az nehezítette, hogy teljes területe a hullámtéren helyezkedik el, ahol az anyag elhelyezése nagy körültekintéssel, a lefolyási viszonyokat kedvezőtlenül nem befolyásoló módon történhetett. 14 / 18

15 5. kép: Részlet a Jónási hallépcsőről ( nyers állapot) Feketeerdei holtág rekonstrukciója Az erősen túlfejlődött kanyar átvágására a Feketeerdő-Mosonmagyaróvár közötti közúton 1964-ben épült híd építése keretében került sor. A folyóval az élő kapcsolatot a holtágon kiépített áteresz biztosította. A holtág átöblítésére azonban nem volt lehetőség, mivel a felső összeköttetésre az átvágás után nem került sor. Az beavatkozás előtt, majd a holtággá válást követő időszakban a meder a feketeerdei lakosok közkedvelt strandjaként működött. Drasztikus változást jelentett, illetve kedvezőtlen folyamatot indított el, hogy a helyi termelőszövetkezet egy intenzív tartású libatelepet létesített, és mintegy éven keresztül üzemeltetett a parton és a vízfelületen. A vízbe jutott ürülék és takarmánymaradék hatására a vízminőség leromlott, a kavicsos aljzaton szerves iszap halmozódott fel. Több esetben libapestis és egyéb fertőző betegségek alkalmával jelentős mennyiségű állati tetem is kerülhetett a mederbe. A fenti okok miatt leromlott vízminőség javítása különösen fontos feladat volt, mivel a holtág részben a mosonmagyaróvári vízbázison helyezkedik el. Ennek érdekében a beruházó célul tűzte ki a mederben felhalmozódott szerves iszap kotrással történő eltávolítását és a vízcsere biztosítását. Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen a kettő km hosszú holtág régi kiágazása és a visszatorkollás között a jelenlegi főág csak 220 m hosszú, tehát a vízszintkülönbség is kicsi. A probléma megoldását a felső kapcsolat megteremtése jelentette az 6. ábrán bemutatottak szerint. 15 / 18

16 6. ábra: A Feketeerdei holtág rehabilitációjának átnézetes helyszínrajza A holtág kotrása részben hidromechanizációs eljárással, részben a partról történő kotrással valósult meg. A hidromechanizációból származó anyag elhelyezésére az átvágás során kitermelt anyagból épített körtöltés szolgált Vizes élőhelyek rehabilitációja A lefűződött mellékágak, folyó menti laposok, kubikgödrök, vizes élőhelyek rehabilitációja során kisvizes időszakban is megteremtettük az élő kapcsolatot a legmélyebb pont és a folyó között, ami eddigi állapotában hiányzott. Ezeknél a beavatkozásoknál a fő cél a torkolatoknál megfigyelhető feliszapolódás vagy áttöltés következtében kialakult állapot (6. kép) helyreállítása. A beavatkozások során a torkolatok (a vízpótlási helyek) és a mellékágak kapcsolatát kotrással biztosították. A kitermelt anyag elhelyezésére minden esetben a parti szabad sávban volt lehetőség. Erre sok esetben rendkívül szűk terület állt a rendelkezésre, ezért több helyszínen a kotrásból származó anyagból építették meg a kotrógép számára kialakítandó sávot, a későbbi fenntartó utat. 16 / 18

17 6. kép: Vizes élőhely beavatkozást igénylő feliszapolódott torkolata Szigetek mellékágainak rehabilitációja A lefűződési folyamatban lévő illetve a már teljesen lefűződött mellékágak az élőhelyi változatosságot növelik, a szigetek jelentős tájképi értéket képviselnek. A Mosoni-Duna összes mellékágán nem került sor beavatkozásra. Az egyedi mérlegeléssel kiválasztott mellékágak esetében az elöregedési folyamatot a medrek megtisztításával, kaszálásával állították meg, a mellékágak kotrással történő rehabilitációját elvégezték. A sziget mellékágak rehabilitációjánál általános irányelv volt, hogy a mellékág kisvízkor is funkcionáljon, és cca. 0,5 m állandó vízmélység biztosított legyen. A mellékágak kotrása során is nehézséget jelentett kivitelezéskor a terület megközelítése és a kitermelt anyag elhelyezése. A parti sávok és helyenként a szigetek is erdészeti művelés alatt állnak. Több helyszínen az erdészetekkel történt megegyezések eredményeképp sikerült területet kijelölni a kotrási anyag elhelyezésére. A fákkal borított területeken a kitermelt anyag elhelyezését így is maximum 0,5 m vastagságban lehetett előirányozni, hogy az iszappal körbevett fák a terhelés hatására ne károsodjanak Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációja, duzzasztójának felújítása A Lajta Mosonmagyaróvár belterületén torkollik Mosoni-Dunába, annak egyik legjelentősebb jobb parti mellékfolyója. A folyó alsó, 4 km hosszú szakaszán a part rendezését terveztük lábazati és rézsűbiztosítással. Erre azért volt szükség, mivel a folyó kialakult szakadópartja helyenként már a mederhez közeli árvízvédelmi töltés állékonyságát is veszélyeztette. A Lajta fkm szelvényébe korábban öt db elzáró szerkezettel rendelkező duzzasztóművet létesítettek. A mű építésének célja az volt, hogy közvetlenül a Malomcsatorna kiágazása alatt és a bal parti csatorna betorkollása felett a folyó vízszintjét 17 / 18

18 megemeljék úgy, hogy a Malom csatornába vizet lehessen vezetni. A műtárgy állapota leromlott, felújítása szükségessé vált. A Lajta folyó bal partján a bal parti csatornával történő összefolyás felett épült meg az ökológiai átjárhatóságot biztosító hallépcső. A kivitelezés során fontos feladat volt, hogy a Malom-csatorna élővíz utánpótlása biztosított legyen. A műtárgy rekonstrukciója alatt a lezárt műtárgy mellett a szükséges vízhozamot egy, a vízépítésben ismert, de ritkán alkalmazott módszerrel, ún. szivornya kialakításával biztosítottuk. 5. ÖSSZEGZÉS Magyarországon számos folyó és vízfolyás külterületi szakaszán valósultak meg rehabilitációs munkák az elmúlt években, azonban a Mosoni-Duna és Lajta folyó rehabilitációjához hasonló, teljes magyarországi szakaszt érintő, komplex, a vízfolyások medrét, a mellékágait, vizes élőhelyeket, holtágakat is érintő, a belterületi szakaszokra is kiterjedő valamint műtárgy felújításokat is magában foglaló beavatkozásra - tudomásunk szerint - nem volt példa. A beruházás során a két folyó ÉDUVIZIG kezelésében lévő duzzasztónál a hallépcsőkkel biztosítottuk az ökológiai átjárhatóságot. A beruházás két megyei jogú város belterületi mederszakaszát is magában foglalta, melyeknél a frekventáltságot is figyelembe véve, nem csupán a vízgazdálkodási szempontokat kellett figyelembe venni, de esztétikai, a városképet befolyásoló elemek megfelelő alkalmazására is nagy hangsúlyt kellett fektetni. Mind a tervezés folyamán, mind a kivitelezésnél tapasztalható volt, hogy a kitermelt anyagok elhelyezése nehézséget jelentett. A tervező törekedett arra, hogy a keletkező mederanyag lehetőség szerint építőanyagként felhasználásra kerüljön. Amennyiben erre a célra nem volt alkalmazható, úgy nehezen volt megoldható a kitermelt anyagok elhelyezése. Véleményünk szerint ez nem helyi probléma, a mederanyag elhelyezésére és felhasználására több - lehetőleg már az előkészítő munkák során - figyelmet kell fordítani. A megvalósult beavatkozások további fejlesztési lehetőségeket biztosítanak az önkormányzati területeken. Az elsősorban vízgazdálkodási beruházás a későbbiekben a települések igényei szerint továbbfejleszthető. FELHASZNÁLT IRODALOM VTK Innosystem Kft Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja, Részletes megvalósíthatósági tanulmány SOLVEX Kft Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitáció. (KEOP-2.2.1/2F/ ) Engedélyezési tervdokumentáció. SOLVEX Kft Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitáció. (KEOP-2.2.1/2F/ ) Kiviteli tervdokumentáció / 18

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja

Részletesebben

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos

Részletesebben

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A

Részletesebben

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.

Részletesebben

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével 2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő

8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő 8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok 8-4. melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 1 Tartalomjegyzék Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén..

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították

Részletesebben

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS Közúti Építő és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. Tel./Fax: 74/512-312, 512-313 www.kozuti.epito.hu E-mail: kozuti.epito@t-online.hu ISO 9001/2000 Tanúsítvány r. száma: CERT-5192-2007-AQ-BUD-RvA

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000 Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés

Részletesebben

Tájékoztató a vízügyi igazgatóságnál futó valamennyi pályázat aktuális helyzetéről

Tájékoztató a vízügyi igazgatóságnál futó valamennyi pályázat aktuális helyzetéről Tájékoztató a vízügyi igazgatóságnál futó valamennyi pályázat aktuális helyzetéről Igazgatóságunkon jelenleg 16 elnyert pályázati projekt valósul meg és további 5 pályázat vár elbírálásra, ezek mellett

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),

Részletesebben

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H-2417-6/2011. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Műszaki ea: Melléklet: 1 db Term.v.ea: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens

Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Környezet és Energia Operatív Program Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

TÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS

TÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása TÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS Készítette: Pisztráng Kör Egyesület Előadó: Fűzfa Zoltán Területi lehatárolás A megkérdezettek

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése

Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai

Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Székesfehérvár, 2018. 09.28. Bartha Ákos Viziterv Consult Kft. 2015. Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációjának

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

A térség hidrológiai feltételei

A térség hidrológiai feltételei A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. INTERREG-III/A. PROGRAM Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. A nemzeteközi együttműködésen alapuló Project magyar résztvevői ÉKÖVIZIG (Miskolc) Altervezőjeként: VIZITERV Consult Kft

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 157. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. november 14-i ülésére Tárgy: Tapolca patak revitalizációja II. ütem projekt megvalósításával kapcsolatos tájékoztató

Részletesebben

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2., MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Kapos folyó Tolna megyei szakaszának rendbetételére Előadó: Szabó Loránd, (Demokratikus

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Az árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens

Az árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Az árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens TIVITIG árvízvédelmi szakaszai és elsőrendű árvízvédelmi töltései 09.01.

Részletesebben

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter

Részletesebben

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1 Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése KEHOP -1.5.0 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program A dombvidéki vízgazdálkodás feltételeinek

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében. Komplex vízvédelmi beruházások meghívásos, kétfordulós pályázati konstrukcióhoz

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében. Komplex vízvédelmi beruházások meghívásos, kétfordulós pályázati konstrukcióhoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Komplex vízvédelmi beruházások meghívásos, kétfordulós pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2.2.1. A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően

Részletesebben

Balaton partvonal-szabályozási terv

Balaton partvonal-szabályozási terv Balaton partvonal-szabályozási terv FEJÉR VILMOS kirendeltségvezető KÖDU-KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség 8600 Siófok, Vámház u. 6 2007. október 9. A Balaton partvonal-szabályozásának megvalósítása

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Kurca rehabilitációja II. ütem DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: ,- Ft

Kurca rehabilitációja II. ütem DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: ,- Ft Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködő

Részletesebben

VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.

VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online. VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.hu Előterjesztés Velem Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011.

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja (KEHOP )

Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja (KEHOP ) Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja (KEHOP-1.3.0-15-2016-00015) Oláh Zoltán osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Országos jelentőségű

Részletesebben

Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP

Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója Projekt azonosító száma: KEHOP-1.3.0-15-2016-00010 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-dunántúli

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

MŰSZAKI ÖSSZEFOGLALÓ

MŰSZAKI ÖSSZEFOGLALÓ A DUNÁRA ÉS MELLÉKFOLYÓIRA ALAPOZOTT FENNTARTHATÓ TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉSEK - VÍZI KÖZLEKEDÉST BIZTOSÍTÓ KISMŰTÁTRGYAK- EK MŰSZAKI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Előzmények Kisalföld, Szigetköz, Duna, Mosoni-Duna.

Részletesebben

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projekt címe: Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projektgazda megnevezése: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosítószáma: ÉMOP-3.2.1/D-09-2010-0004

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása. Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

A Balatont érintő beruházások bemutatása

A Balatont érintő beruházások bemutatása A Balatont érintő beruházások bemutatása Előadó: Dátum: Helyszín: Rendezvény: Fodor Zsuzsanna Országos Vízügyi Főigazgatóság 2018. december 12. Siófok Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Hazai

Részletesebben

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos

Részletesebben

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,

Részletesebben

A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata

A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi

Részletesebben

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi

Részletesebben

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István 2351 Alsónémedi, Ócsai út, hrsz. 2405/4 A beruházás rövid ismertetése A beruházás előkészületei már 2003.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Beavatkozással érintett területek

Beavatkozással érintett területek Denevérvédelmi beavatkozások (ivóhelyek kialakítása) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című pályázatban

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE

9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9.1 MELLÉKLET AZ EGYES VÁLTOZATOK KATEGÓRIÁNKÉNTI, SÚLYOZOTT KRITÉRIUMOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI 9.2 MELLÉKLET AZ

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

Mezei és vizes élőhelyek kezelés Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A hulladékszennyezés eddigi tapasztalatairól

TÁJÉKOZTATÓ A hulladékszennyezés eddigi tapasztalatairól TÁJÉKOZTATÓ A hulladékszennyezés eddigi tapasztalatairól Szolnok, 2016.04.15. Előadó: Takács Attila szakaszmérnök helyettes KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség A hulladékszennyezés kialakulásának okai

Részletesebben

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005

Részletesebben

Közutak fejlesztése Magyarországon, különös tekintettel a magyar-szlovák határkapcsolatokra

Közutak fejlesztése Magyarországon, különös tekintettel a magyar-szlovák határkapcsolatokra Közutak fejlesztése Magyarországon, különös tekintettel a magyar-szlovák határkapcsolatokra XII. Határok nélküli partnerség Fülek, 2018. október 4. Thoroczkay Zsolt főosztályvezető ITM Közúti Infrastruktúra

Részletesebben

AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA

AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA PAPANEK LÁSZLÓ C. EGYETEMI DOCENS OSZTÁLYVEZETŐ KDVVIZIG Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság A BUDAPESTI DUNA-SZAKASZ SZABÁLYOZÁSA Az 1838.

Részletesebben

Duna projekt árvízvédelmi fejlesztései és tapasztalatai az ÉDUVIZIG-nél

Duna projekt árvízvédelmi fejlesztései és tapasztalatai az ÉDUVIZIG-nél XXXIII. MHT Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. Duna projekt árvízvédelmi fejlesztései és tapasztalatai az ÉDUVIZIG-nél Horváth Ádám árvízvédelmi ügyintéző Duna Projekt A Rajka-Mohács

Részletesebben

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.06. MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM (Víg zsilip - Duna torkolat) EGYEZTETÉSI TERV 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÁKK 2014

Részletesebben

Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.

Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022 egyeztetési té anyaga PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. 2018. július 03. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. rövid

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. 13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki

Részletesebben

A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata

A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata Németh Dániel vízrendezési ügyintéző NYUDUVIZIG Konzulensek: Dr. Szepesházi Róbert (egyetemi docens, SZE) Engi Zsuzsanna (osztályvezető,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

KÉSZÜLT. 2014. december

KÉSZÜLT. 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ SOLVEX BME KONZORCIUM KONZORCIUMVEZETŐ, SZAKTERVEZŐ SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező

Részletesebben