Duna fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok
|
|
- Károly Rezső Barta
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Duna fkm szakasz Dunakiliti- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálatok 2007 A modellek felépítése, kalibrálása, mérése
2 Modellkísérleti vizsgálatok A fizikai modell 1 A modell anyaga A modell anyaga zuzott homok, a mederanyag bearányosítása nem történt meg. A vizet kútból nyertük és visszaforgattuk. A víz természetes hordaléktartalmát a csillapítótérben elragadott mederanyag biztosítja, így az nem okoz medereróziót. Ugyanakkor a modellben kialakult töltődések és kimosódások csak a mederváltozások tendenciáit mutatják a különböző vízhozamok hatására. A torzítás miatt a partállékonyság nem biztosítható, ezért a partokat cementtejjel stabilizáltuk. A kövezések, vízépítési műtárgyak cementtejjel összefogott apró kavicsból készültek. 2 Modell felépítése A megfelelő torzítású keresztszelvények rajzait, melyeken jól láthatóan kerülnek jelölésre a csatlakozás pontok, farostlemezre kasírozzuk fel. A keresztszelvények jobb és bal partjának modellbeli X,Y, koordinátája acéllapokkal kerül kijelölésre. Az így meghatározott pontok magasságát a modellben meghatározott fix pont segítségével a méretaránynak megfelelően állítjuk be. A keresztszelvények ezekre az acéllapokra ülnek rá. A modellben kialakult változások visszamérhetők ill. a fix pontok folyamatos ellenőrzése után a keresztszelvények segítségével újra és újra visszaállítható a kiindulási állapot. 3 Vízhozam és vízszintbeállítások, a felszíngörbék rögzítése A modell a Froud féle modelltörvény alapján készült el. ( uralkodó erő a tehetetlenségi és a súlyerő) A beállítandó vízhozamok a λq=λv*λh 3/2 képlettel kerülnek meghatározásra. A számított vízmennyiség Thomson mérőbukó segítségével állítható be. Ez adja az egyik peremfeltételt. A másik peremfeltétel a záró szelvénynél a vízszint beállítása, segédvízmérce segítségével. A vízszint-meghatározás tűvel, a leolvasás WILD felsőrendű szintezővel történik A felszíngörbe a mindenkori fix pont aktuális magasságának ismeretében számítható. A vízszintrögzítést kisvizes állapot modellezésekor a sodorvonalban, árvizek modellezése során a főmeder sodorvonalában és a töltés mellett, az árvízi mércék helyén végeztük el. A főmederben végzett vízszintrögzítések során szem előtt kell tartani, hogy a vízfelszín a sodorvonalban v 2 /2g értékkel lejjebb van, ami 2 m/s sebességnél már 20 cm-es eltérést jelent a természetben rögzített értékhez viszonyítva, amit feltehetően a parton, tehát álló víztérben rögzítenek. A modell felszíngörbéit ezért soha nem olyan kisimultak, mint a természetben rögzített értékek, viszont sokkal élesebben mutatják a visszaduzzasztásokat, jelentős eséstöréseket Tehát azokon a szakaszokon, ahol nagy sebességek alakulnak ki, a modellben rögzített vízszintek értelemszerűen alacsonyabbak lesznek, mint a természetben a parton rögzített értékek. A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 2.oldal
3 4 Sebességmérések A vizsgálatok során a különböző vízhozamoknál a sebességeloszlások meghatározására a felszín közeli áramlások a víz-felszínre szórt konfettivel, a fenék közeli áramlási viszonyok hipermangán oldattal váltak láthatóvá és időexpozíciós fényképezéssel rögzíthetővé. A különböző szelvényekben egyidejűleg bejuttatott konfetti ill. színezőanyag expoziciós idő alatt történő elmozdulása '' modell-léptékű '' sebességeloszlás számszerűsítésével történik. Konfuzor szakaszon a számított maximum értéke nagyobb a ténylegesnél, míg diffuzor szakaszon kisebb. Egyenletes szélességű szakasznál a függély menti maximumok ténylegestől való eltérése nem haladja meg a %-ot. Szeretném megjegyezni azonban, hogy ezek az értékek torzult szelvényeknél nem megbízhatóak. Elfajult kanyaroknál ugyanis a természetben végzett mérések szerint is a vízfelszín akár 2/3-a is visszaforgást mutathat a zátonyok felett, mégsem jelentős a vízszállítása, hiszen nincs mélység. A számítás ugyanakkor a felszíni áramképet veszi figyelembe, az elmozdulás területének és a mederszélességnek hányadosa adja a középsebesség értékét, a legnagyobb elmozdulás hosszúsága pedig a sebességmaximumot. Mivel a számítás a vízmélységet nem tudja figyelembe venni, az így számított sebességértékek nem megbízhatóak. Ilyen esetben a billentések jelentősége sokkal inkább a visszaforgó területek nagyságának összevetésében, az áramképek változásának értékelésében van. Könnyen belátható ugyanis, hogy amennyiben az áramlási viszonyokon javítani lehet, az magával vonja a sebességmaximumok értékének csökkenését és a medererózió mérséklését is. A modellkísérletek során végzett sebességeloszlások árvizes állapotban csak a sebességeloszlás alakjáról adnak tájékoztatást, mivel a főmederben lévő vízhozam ismeretlen. Ezért a kialakult sebességekre csak következtetni lehet. Mégis komoly segítséget jelent ez is, hiszen ahol a vízfelszínre szórt konfetti nem, vagy alig mozog, az a tér nem szállít, míg ahol jelentős vízmozgást észlelünk, ott feltehetően a hullámtér is részt vesz az árvizek levezetésében. 5 A hidraulikai jelenségek modellezésének feltételei, az eredmények értékelése A kisminta-kísérleti telepen a Froud féle modelltörvényt alkalmazzuk, tehát uralkodó erőnek a tehetetlenségi és a nehézségi erőt ismerjük el. Az átszámítási tényezők ekkor a következőképpen alakulnak λ= l valóság / l modell A Duna fkm szakaszának mindkét modellje torzított, az átszámítási tényezők a következőképpen alakulnak. Megnevezés Torzított sebesség 1/2 λ v = λ h vízhozam λ Q = λ l * λ 3/2 h idő λ t = λ l * λ -1/2 h Mederérdesség λ n 2/3 λ n =λ R A valóságra történő átszámításnál az alábbi jelentős hibaforrások vannak: A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 3.oldal
4 Méretarányhatás Mérési pontosság, ami a modell méretével csökkenthető (magassági torzítás) Rá és elvezető szakaszok hiánya (vizsgálandó szakaszra már a valósághű áramlás alakuljon ki) Objektivitás hiánya Mosonyi Emil Hidraulikai hasonlóság, a kismintatörvények és a kísérletek értékelése, a várható eredmények c könyvében egyéb kísérleti tapasztalatokra is felhívja a figyelmet: Ha a folyószakasz nem éles kanyarok sorozatából áll, a modellben felvett sebességeloszlás alapján következtethetünk a valóságban kialakuló vízmozgás sebesség eloszlására, esetleg nagyságrendileg is megbízható eredményeket kapunk, a számszerű mennyiségek súlyát azonban nem szabad túlértékelnünk. Az eredmények minőségi megbízhatóságát is kétségbe vonhatjuk azonban abban az esetben, ha a torzított folyómodell- a valóságos viszonyokhoz hasonlóan- éles kanyarú szakaszokból áll. A megengedhető geometriai méretek átszámítási tényezőit (λ) az alábbi képletek segítségével oldottuk meg: (Mosonyi: Hidraulikai hasonlóság, a kismintatörvények és a kísérletek értékelése, a várható eredmények, 27. és 41. oldal) λ l =125(R*v) 2/3 λ 3/2 h =λ l (25/c 2 1/3 v )*Re v ahol : λl A helyszínrajzi torzítás mértéke λh A magassági torzítás mértéke R hidraulikus sugár V középsebesség Re Reynolds szám c v sebességtényező a valóságban A modell a számítások nagyobb torzítással készült el, mint a megengedhető, tehát hitelességét csak a Froude szám azonossága igazolhatja. (kialakult felszíngörbe egyezik-e a valóságban rögzítettel) A Bagaméri modell (Duna fkm szakasz) felépítése 1. A modell helyszínrajzi elhelyezése, küszöbök A helyszínrajz, a mértékadó küszöbök és a modell-láda (40*9 m) méretének ismeretében a modell lehetséges méretaránya M=1:500/100. Nyitószelvénye a dunaremetei kikötő, zárószelvénye a medvei híd. A modellt 222 db. keresztszelvény, közel 6000 bemért pont feldolgozásának segítségével építettük fel. A főmedri és hullámtéri keresztszelvényeket a 2003 évi Duna VO mérés alapján szerkesztettük fel, az Ásványi és a Bagaméri ágat az 1997-ben végzett mederfelmérés szerint építettük be. A modellbe beépített keresztszelvények excel formátumban keresztszelvényenként megtalálhatóak a mellékletekben digitális formában. A modellezett területen található műtárgyak a Szigetközi hullámtéri vízpótló üzemeltetéséhez készült létesítményjegyzék szerint kerültek beépítésre. A főmederben található sarkantyúk A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 4.oldal
5 helyszínrajzi elrendezése a Duna fkm szakaszáról készült digitális térkép, magassági elrendezése az 1997-ben végzett felmérés szerint készült el. A mellékágak a modellben A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 5.oldal
6 2. Bearányosítási vizsgálat Modellezésre került a hullámtéri növényzet is A modellbe a megfelelő kalibrálás beállítása érdekében (főmeder vízszállításának meghatározása) tájékoztató jelleggel először a én végzett rendszermérés peremfeltételeit állítottuk be. A peremfeltételek az alábbiak voltak Főmeder érkező vízhozam 407 m 3 /s Alvízcsatorna 546 m 3 /s Sorjás bukó 46,7 m 3 /s Doborgaz 30 m 3 /s Medve híd vízállás 108,8 mbf mbf Duna állapot modellezése fkm K JÚLIUS 17. K2 k3 Mint az az ábrán látható, a kalibráció csak részben sikerült, az fkm szelvények között a modellben rendre magasabb vízszintek alakultak ki. (mivel a modell anyaga homogén, ez nem okozhatta az eltérést, a geodézia adott volt, így csak a rávezetésen lehetett változtatni. Ezen változtatás hatására azonban a kisvízszintek érdemben nem változtak.) Ennek okára csak a modellkísérleti vizsgálatok során derült fény. A modellbe beépített mederfelmérés a 2002 évi árhullámok előtt készült. A vízszintrögzítés utána. A modellkísérletek során ezen a szakaszon nagyon jelentős eróziót tapasztaltunk, tehát feltehetően a 2002 évi árhullám ezen a szakaszon jelentős kimosódást okozott, ami kisvízszint-süllyedéshez vezetett. A következő lépésében a hullámtér kalibrálását már a 2002 augusztusában kialakult árhullámra végeztük el. A peremfeltételek az alábbiak voltak: Főmeder érkező vízhozam 6130 m 3 /s Alvízcsatorna érkező hozam: 3080 m 3 /s Medvei vízmérce 116,8 mbf A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 6.oldal
7 A 2005 évi PHARE modell tanulságait a kalibráció során felhasználtuk, így a főmeder zátonyainak növényesítését gondosan végeztük el. Az Ásvány állami vízmércéig a kalibráció azonnal sikeres volt, e szakasz alatt tovább kellett sűríteni a Bagaméri mellékág felső szakaszában kialakított erdőket és a Patkányosi ágrendszer növényzetét. mbf Duna fkm szakasz árvizes modell 2007 Kalibrálás javított tkm Kalibrálás A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 7.oldal
8 A 2002 augusztusi árhullámkor rögzített felszíngörbén jól megfigyelhető a Bagaméri kanyar és a szapi torok visszaduzzasztó hatása. A modell jól érzékeltette, hogy milyen kedvezőtlen kanyarulatokat kénytelen követni egy-egy árhullám. A Bagaméri kanyar jobb partján egy kőmű kényszeríti a vizet a kanyarulat követésére, a bal parton benőtt zátony pedig erre a műre szorítja rá a vizet. A szigetközi hullámteret korábban jellemző hatalmas rétek emlékét lassan csak a Gyalapi rét őrzi. Mivel ez a rét is, mint korábban sok társa, az áramlás irányába esik, árhullámok idején jelentős víztömeget szállít. A 2005 évi PHARE modell és a kalibráció során tapasztaltak ismét felhívták a figyelmet arra, hogy a főmeder vízszállító képességének megőrzése elengedhetetlen. Továbbá ismét bebizonyosodott, hogy a hullámtér a nagyvízi meder része, tehát levezető képességének helyreállítása az árvízszintek csökkentése érdekében elengedhetetlen. A kalibráció tehát bebizonyította, hogy a Duna szigetközi szakasza alapos rekonstrukcióra szorul. A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 8.oldal
9 A Dunaszigeti modell ( fkm szakasz)felépítése 1. A modell helyszínrajzi elhelyezése, küszöbök A helyszínrajz, a mértékadó küszöbök és a modell-láda (40*9 m) méretének ismeretében a modell lehetséges méretaránya M=1:700/100. Nyitószelvénye a dunakiliti duzzasztómű alvízi szelvénye, zárószelvénye Bős, az 1819 fkm szelvény. A modell erősen torzított, ezért a kisvizek vizsgálata csak tájékoztató jellegű. A modellt 87 főmedri és 210 db. hullámtéri keresztszelvény, közel pont feldolgozásának segítségével építettük fel. A főmedri és hullámtéri keresztszelvényeket részben a 2003 évi Duna VO mérés alapján szerkesztettük fel, részben pedig a Szabálytalan háromszöghálóval közelített digitális terepmodell a Duna 1806, fkm szakaszára a bal és jobb parti hullámtérrel együtt ÉDUKÖVIZIG 2007 Gombás Károly c. dokumentáció alapján. A modellbe beépített keresztszelvények excel formátumban keresztszelvényenként megtalálhatóak a mellékletekben digitális formában. A modellezett területen található műtárgyak a Szigetközi hullámtéri vízpótló üzemeltetéséhez készült létesítményjegyzék szerint kerültek beépítésre. A főmederben található sarkantyúk helyszínrajzi elrendezése a Duna fkm szakaszáról készült digitális térkép, magassági elrendezése az 1997-ben végzett felmérés szerint készült el. 2. Bearányosítási vizsgálat Mellékágak és zárások a modellben A modellbe a megfelelő kalibrálás beállítása érdekében (főmeder vízszállításának meghatározása) tájékoztató jelleggel először a én végzett rendszermérés peremfeltételeit állítottuk be. A peremfeltételek az alábbiak voltak Főmeder érkező vízhozam 386 m 3 /s Helena 62 m 3 /s Doborgaz 30 m 3 /s 1819 fkm szelvény vízállás mbf, egy feltételezett fenékküszöb hatása. A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 9.oldal
10 A én végzett vízszintrögzítés erre a területre nem terjedt ki, így csak az eséseket volt módunkban ellenőrizni. A vízszintrögzítés során a SziTE-Rácz-Lisicky javaslat 1819 fkm szelvényében kialakult vízszintet (114,5 mbf) állítottuk be és a hullámtéri vízpótlóágban és a főmederben kialakult felszíngörbét rögzítettük. A továbbiakban ezzel a felszíngörbével hasonlítottuk össze a különböző beavatkozások hatására kialakult vízszinteket. A felszíni sebességeket 1 s időléptékkel történő fotózással rögzítettük a főmederben, hogy később összevethető legyen a tervezett duzzasztások során kialakult sebességértékekkel. Az árvizes kalibrálást a augusztusában levonult árhullám tetőző vízszintjeire végeztük el. A peremfeltételek az alábbiak voltak: Főmeder érkező vízhozam 6130 m 3 /s 1819 fkm szelvény vízmérce 116,8 mbf A 2005 évi PHARE modell tanulságait a kalibráció során most is felhasználtuk, így a főmeder zátonyainak növényesítését gondosan végeztük el. Cikola modell 2007 : folyómederben kialakult vízszintek a kalibrálás során mbf fkm próba 2002 augusztusi árhullám tetőzése Mértékadó árvízszint 51/1997 évi BM rendelet A 2005 évi PHARE modell és a kalibráció során tapasztaltak ismét felhívták a figyelmet arra, hogy a főmeder vízszállító képességének megőrzése elengedhetetlen. Eltérően azonban a Bagaméri modelltől azt tapasztaltuk, hogy a főmederben hamarabb alakultak ki a magasabb vízszintek és ezek az oldalbukókon csak buktak, ellentétben a Bagaméri modellel, ahol a töltőbukók az áramlás irányában voltak. A látottak alapján úgy tűnt, hogy a felső szakaszon az árvízi vízmegosztás a hullámtér és a főmeder között a jobb parton már a dunakilitii szelvény felett eldől és a Szigeti Duna hozza azt a vízhozamot, ami árhullámok idején a jobb parti hullámtéren a Denkpáli és a Bodaki kapuig levonul. A bal parton az 1838 fkm szelvényben lép ki kisebb víztömeg a hullámtérre. A Denkpálnál visszafolyó víztömeg ellensúlyozására az 1831 fkm szelvényben, a Bodaknál pedig a bal part A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 10.oldal
11 1826,5 fkm szelvényében kerül sor. A főmeder vízszállítása azonban ezen a szakaszon sokkal markánsabb, mint az alsó szakaszon. Ez érthető, hiszen ezen a szakaszon a folyó álkanyarokat ír le, ami az árhullámok levezetése szempontjából sokkal kedvezőbb, mint az alsó szakasz túlfejlett kanyarpárja. Az 1820 fkm szelvény kanyarját, mint azt már az előző modellben is tapasztaltuk, a folyó az Ásványi ágrendszer fokozott igénybevételével ellensúlyozza, ezért tapasztalható ezen a szakaszon a bukókon az ágrendszer áramlásirányú, nem pedig oldalbukó jellegű töltődése. mbf Cikola modell 2007 kalibrálás a augusztusi tetőző vízszintre a jobb parti töltésen tkm próba 2002 augusztusi árhullám tetőzése Mértékadó árvízszint 51/1997 évi BM rendelet A kalibrálás során tapasztaltak felvetették annak a lehetőségét, hogy a Duna ezen szakaszán az érékes hullámtér ökológiai potenciáljának elérését az árvízi biztonság növelése mellett a főmeder kiszolgáló szerepének növelésével lehet megvalósítani. Tehát az árvízi hozamok jelentősbbik hányadát ezen a szakaszon a főmederben kell levezetni. A modellek felépítése, kalibrálása, mérése / 11.oldal
A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
RészletesebbenA SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna fkm szakaszán
Duna 1825-1806 fkm szakasz Dunaremete- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálat 2007 A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna 1825-1806 fkm szakaszán A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése
RészletesebbenDuna fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat
Duna 1819-1840 fkm szakasz Bős - Dunakiliti Fizikai kismita-kísérleti vizsgálat 2007 A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület, Dr. Rácz Tamás és Dr. Mikulas Lisicky professzor közös javaslatának vizsgálata
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
Részletesebben2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,
RészletesebbenA szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató
A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK
KÖZÉP-TISZA -VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZOLNOK HIDRODINAMIKA VIZSGÁLATOK A ZAGYVA JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGYI SZAKASZÁN KÉSZÍTETTE: TÓTH PÉTER VÍZRAJZI OSZTÁLY 2016. Tartalomjegyzék 1. Előzmények, a terv tárgya...
RészletesebbenÖsszeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése
Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650
RészletesebbenMura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata
Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Vízügyi és Természetvédelmi Egyeztető központ Dunasziget 2009 Láng Mercédesz VKKI A töltésrendszer kialakításakor támasztott igények és lehetőségek
RészletesebbenA Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SziTE) javaslata
A kalibrálás mind a kisvízi, mind a nagyvízi állapotban kielégítő eredményt mutatott, a modell a kísérletek lefolytatására alkalmasnak bizonyult. A kalibrált modellel vizsgáltuk mindhárom rehabilitációs
RészletesebbenFolyami hidrodinamikai modellezés
Folyami hidrodinamikai modellezés Dr. Krámer Tamás egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus modellezés 0D 1D 2D 3D Alacsony Kézi számítások Részletesség és pontosság Bonyolultság
RészletesebbenA DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE
A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 1/227 File név: PAKSII_KHT_11_Dunamodell 2/227 TARTALOMJEGYZÉK 11 A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS A DUNA HŐTERHELÉSÉNEK
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenFelső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései
SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenVízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1
Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
Részletesebben2013. júniusi Duna-árvíz
2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó
RészletesebbenTartalomjegyzék 2 A PROJEKT CÉLJA A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK ÁLTAL MEGSZABOTT FELTÉTELEK... 18
Tartalomjegyzék 1 ELŐZMÉNYEK... 4 1.1 VÍZPÓTLÓ RENDSZER A SZIGETKÖZBEN... 6 1.1.1 Referencia-állapot meghatározása... 7 1.1.2 Hullámtéri vízpótlás... 7 1.1.3 Szigetközi Vízpótló rendszer működése... 9
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási kérdésekre fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Válaszok keresése folyószabályozási
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenSzigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai
BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2008 Szigetközi kisvízi mederrehabilitáció árvízlevezetésre gyakorolt hatásai Készítette: Torma Péter Konzulensek: Dr. Krámer Tamás Dr. Józsa János Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
RészletesebbenHordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni
Tisza-völgyi Műhely alapító konferencia Szolnok, 2011. március 30. Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Dr.
Részletesebben39. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2013. november 21-22.
39. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2013. november 21-22. Korszerű módszerek az árvizek részletgazdag helyszíni mérésében és numerikus modellezésében: júniusi tapasztalatok, eredmények és a továbblépés
RészletesebbenA Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata
0 AD STATUA KONZORCIUM BME VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK A Mosoni-Duna torkolatáthelyezésének és a kapcsolódó torkolati műtárgyak áramlástani vizsgálata Összefoglaló 2016. augusztus Megbízó: Észak-dunántúli
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenMVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján
MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35700_4299-6_2015_alt_2015_0610_vegleges
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenA RÓMAI PARTI MOBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA
A RÓMAI PARTI MOBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA LAURINYECZ PÁL 1. Előzmények, a terv tárgya A hajdani Aquincum polgárairól elnevezett partszakasz az Újpesti vasúti hídtól Pünkösdfürdő
Részletesebbenmérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél
TAVI HAJÓZÁS Hajózási jellemzői: kis vízjáték állandó vízmélység szabad mozgás hullámképződés mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól hajózási eljárás: negyedszeles
RészletesebbenHullámteres vízfolyások árvízi modellezése az egydimenziós leírás adaptálásával
BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2007 az egydimenziós leírás adaptálásával Készítette: Torma Péter Belső konzulensek: Dr. Krámer Tamás, Dr. Józsa János Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Külső konzulens:
RészletesebbenKörnyezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. HIDROLÓGIAI ELEMZÉS. Végleges tanulmány. Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. Végleges tanulmány Megrendelő: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány Készült A Szigetköz-Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának
RészletesebbenSzabadfelszínű áramlások két- és háromdimenziós numerikus modellezése folyókban, ártereken és tavakban
CFD Munkaértekezlet, 2005. április 18. Intézményi Összefoglalók Szabadfelszínű áramlások két- és háromdimenziós numerikus modellezése folyókban, ártereken és tavakban Szemelvények a BME Építőmérnöki Kar
RészletesebbenA Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés
MTA VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottsága előadói ülése, 215. 2. 1., Győr Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon A Rába nagyvízi mederkezelését megalapozó 2D lefolyásmodellezés Dr. Krámer Tamás BME
RészletesebbenAntropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor
Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Csatornaméretezés 32.lecke A csatorna keresztszelvény méretének meghatározása A hidraulikai
RészletesebbenBUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ
BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ 2017. JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ Jogszabályok, tervezés Mértékadó árvízszint, árvízi biztonság:
RészletesebbenHidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG
50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.
RészletesebbenMVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35300/2221-14/2015.ált. ügyiratszámú végzés alapján
MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35300/2221-14/2015.ált. ügyiratszámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35300_2221-14_2015_alt_2015_0610_vegleges
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,
RészletesebbenTerepi mérési beszámoló
Terepi mérési beszámoló 2015.07.13-2015.07.17 Budapest, 2015. július 29. Tartalom 1. Bevezető... 3 2. ADCP tesztelése... 4 3. Mederfelmérés... 4 4. Mederanyag mintavétele... 6 5. Szevlénymenti lebegtetett
RészletesebbenA nagyvízi meder vízszállító képessége hullámtéri vízhozammérések, azok problémái
A nagyvízi meder vízszállító képessége hullámtéri vízhozammérések, azok problémái Bevezetés A kilencvenes évek 2. felétől a Duna vízrendszeren egyre gyakrabban fordult elő árvíz. Az árvizek többször is
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11.
Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. /Góri tározó leeresztő zsilip - Répce árapasztó osztóműtárgy/ FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ
RészletesebbenA Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára
A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára Tartalomjegyzék 1 ELŐZMÉNYEK... 4 2 A VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA... 5 2.1
RészletesebbenTERVEZŐI NYILATKOZAT DUNA 1850,20 FKM - DUNA 1809,76 FKM
, ÁLLAMHATÁR - ÁSVÁNYRÁRÓ - GYŐRZÁMOLY 4. I R A T M E L L É K L E T E K DUNA 185,2 FKM - DUNA 189,76 FKM 4.1. Tervezői nyilatkozat TERVEZŐI NYILATKOZAT A vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvény,
RészletesebbenMÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,
MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Felső-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Észak-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenSzigetköz állapota, és lehetséges jövője
Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Bárdos Deák Péter, Duna Charta Nádasdy Szimpózium 2016. szeptember 3. Szigetköz: hordalék kúp, belső folyódelta főág nélküli fonatos Duna a Duna szabályozása: 1.
RészletesebbenA 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK 2. MELLÉKLET
A 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK 2. MELLÉKLET a Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról tárgyú projekt KÖRNYZETI ÉRTÉKELÉS fejezetéhez Trans-European Transport
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenAlapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magas
Vízfolyások jellemzése: vízállás és vízhozam Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magassága Jellemző
RészletesebbenTERVEZŐI NYILATKOZAT NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.08. (EGYEZTETÉSI TERV) RÁBA 87,700 FKM - RÁBA 54,670 FKM
RÁBA 87,700 FKM - RÁBA 54,670 FKM 4.1. Tervezői nyilatkozat TERVEZŐI NYILATKOZAT A vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvény, a 72/1996 (V.22.) számú Kormány rendelet, valamint a 18/1996 (VI. 13.)
RészletesebbenA BÉKÉSSZENTANDRÁSI HALLÉPCSŐ RÉSELT HALÁTJÁRÓJÁNAK ÁRAMLÁSTANI VIZSGÁLATA
A BÉKÉSSZENTANDRÁSI HALLÉPCSŐ RÉSELT HALÁTJÁRÓJÁNAK ÁRAMLÁSTANI VIZSGÁLATA 1. Előzmények LAURINYECZ PÁL, Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság A Hármas-Körös 47,48 fkm-ben található Békésszentandrási duzzasztó
RészletesebbenGyakorló példa vízlépcső-terv fő adatai a Duna egy közepes mellékfolyójára
Gyakorló példa vízlépcső-terv fő adatai a Duna egy közepes mellékfolyójára Adatok Magyarország, illetve a Kárpát-medence folyóinak vízsebességéről, vízozamáról, eséséről már több, mint éve ozzáféretőek,
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
RészletesebbenAz új mértékadó árvízszintek meghatározásának módszertani összegzése
Az új mértékadó árvízszintek meghatározásának módszertani összegzése Szabó János A. HYDROInform Mottó: "The purpose of computation is insight, not numbers" A számítás célja a betekintés, nem számok Richard
RészletesebbenTASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY
TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY Tass, 2017. november 30. Benedek András Okl. építőmérnök AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés Célok A tervezett műtárgy TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A tassi vízlépcsőt 1924-1927
RészletesebbenHullámtéri feliszapolódás vizsgálata 2D modellezéssel
Magyar Hidrológiai Társaság - XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen 2016.07.06-08. Hullámtéri feliszapolódás vizsgálata 2D modellezéssel Előadók: Engi Zsuzsanna okl. vízépítőmérnök, osztályvezető Lanter
RészletesebbenA Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés évi tapasztalatai
Fertő ankét A Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés 21. évi tapasztalatai Sütheő László Bőr Ferenc, Kalmár István A Fertő tó nyugalmi vízszintje Apetlon Ilmitz Podersdorf Neusiedl am See Breitenbrunn
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
RészletesebbenMVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS /4299-4/2015.ált. ügyiratszámú végzés alapján
MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35700/4299-4/2015.ált. ügyiratszámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35700_4299-4_2015_2015_0610_vegleges
RészletesebbenHIDAK ÉS ÁTERESZEK HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSA
MSZ 447-79 64. Magyar Népköztársasági Országos Szabvány HIDA ÉS ÁTERESZE HIDRAULIAI SZÁMÍTÁSA G 8 Bridges and culverts - Hydraulic calculation MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL E szabvány alkalmazása kötelezõ.*
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között
BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2010 A Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között Készítette: Bányai Máté Konzulens: Dr. Csoma Rózsa Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3. 2. Terület lehatárolása...
RészletesebbenA Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén
ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZEGED A Tisza nagyvízi mederkezelési tervhez kapcsolódó hidrodinamikai modellvizsgálat eredményei az ATIVIZIG területén Készítette: Sági Rajmund ATIVIZIG, árvízvédelmi
RészletesebbenA hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése
VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,
RészletesebbenA DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a
RészletesebbenA Duna elterelésének 20.évfordulójára
A Duna elterelésének 20.évfordulójára A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása INTERREG III A pályázat (HUSKUA/05/02/94) SZITE javaslat A Mosonmagyaróvár
RészletesebbenVízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt
II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák
RészletesebbenKapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása
Kapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása Készítette Pintér Csaba Jakab Róbert 2016. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék. 1 2. Bevezetés... 2 3. A modellterület bemutatása 2 3.1. A Kapos folyó jellemzése
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
RészletesebbenA Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata
A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata Németh Dániel vízrendezési ügyintéző NYUDUVIZIG Konzulensek: Dr. Szepesházi Róbert (egyetemi docens, SZE) Engi Zsuzsanna (osztályvezető,
RészletesebbenKanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán
Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán Andrási Gábor 1 Kiss Tímea 2 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2014 Hidrometeorológia: A tavalyi év a szokásosnál lényegesen melegebb volt. A nyári hónapokban többé kevésbé az évszaknak megfelelően alakultak a havi átlaghőmérsékletek,
RészletesebbenAtomerőmű a Duna mellett
Atomerőmű a Duna mellett Józsa János rektor, MTA l. tagja Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kezdésként: MÁSZ és további szélsőségesen kis valószínűségű árvízszintek meghatározása a Paks II-höz
Részletesebben7.1 Javaslatok a főmederrel kapcsolatosan szükségessé váló egyéb járulékos beruházásokra Az árvízlevezetés biztonságát szolgáló beavatkozások:
felépítésük nehézkes átalakításuk miatt csak a numerikus modellezéssel együtt javasolt az alkalmazásuk. A műtárgyak környezetének helyes kialakítása miatt különösen fontosak a műtárgyak környezetében kialakult
Részletesebben9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE
9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9.1 MELLÉKLET AZ EGYES VÁLTOZATOK KATEGÓRIÁNKÉNTI, SÚLYOZOTT KRITÉRIUMOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI 9.2 MELLÉKLET AZ
RészletesebbenKÉTDIMENZIÓS SZIVÁRGÁSVIZSGÁLAT a Budapest, III. Csillaghegyi öblözet Nánási út Királyok útja változat döntéselőkészítő tanulmány c.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék OM azonosító: FI23344 Témaszám: KÉTDIMENZIÓS SZIVÁRGÁSVIZSGÁLAT a Budapest, III. Csillaghegyi öblözet Nánási út Királyok
RészletesebbenKatona József MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, július
Dunai árvízhozamok hidrológiai statisztikai átértékelése a 2013. júniusi árvizet követően Katona József MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. július Historikus vízállásadatok a Dunán és mellékfolyóin
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
Részletesebben