A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
|
|
- Alfréd Budai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai és a vízfolyások morfológiai állapota szerint Intézkedés Árvízvédelmi célja lehetséges előnyök lehetséges hátrányok / nem Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok Töltés áthelyezés A töltés áthelyezésével a hullámtér kiszélesedik, több helyet biztosítva az árvíz levonulásának. Töltésmagasítás, megerősítés A töltések emelésével, erősítésével kell biztosítani az árvizek biztonságos, kártétel nélküli levonulását. új töltés építése Értékes árterület árvízi veszélyeztetettségének csökkentése új töltés nő az árhullámok esetén vízzel borított terület nagysága, nagyobb területen terül szét a vízfolyás által szállított hordalék. a töltésmagasítás megakadályozza, hogy víz jusson a folyó felől a mentett oldalra, amire leginkább nem extrém árvíz, hanem kisebb árhullámok esetén van szükség és lehetőség. A lehetőséget viszont fenn kell tartani, mert a mentett oldal vízellátása romlik, egyre kevesebb a csapadék és a szárazodás jegyei szinte mindenhol jelentkeznek. Hol van olyan értékes árterület Magyarországon, amit még nem védenek árvízvédelmi töltések? Milyen szempontból értékesek nem nem Megjegyzés [g1]: Az ÁKKT-ról közzétett intézkedések a tényleges terepi beavatkozások rendkívül leegyszerűsített változatai. Az intézkedések érdemi értékelése emiatt nagyon nehéz. A társadalmasítás során elvárhatónak tartjuk, hogy bemutassák az intézkedéseknek azokat a részletes elemzéseit, mely többek között elemzik az intézkedések hatásait, a VGT intézkedésekkel való kapcsolódást, a beruházás és a fenntartás költségeit, a beavatkozás időigényét. Ezeket a KEOP B Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése projekt ai konferenciáján a szerkezeti intézkedésekről szóló előadás is bemutatta, és elérhető a projekt honlapján. Javasoljuk, hogy az akkor közzétett információkat most is bocsássák nyilvánosságra a véleményalkotás megkönnyítése érdekében. Megjegyzés [g2]: A nem-szerkezeti intézkedések teljes mértékben hiányoznak a közzétett anyagokból. Az ÁKKT-ról közzétett korábbi dokumentumokban ezek még szerepeltek. Kérjük a mostani fázisban is bemutatni ezeket, hiszen hatékonyságuk szerint, és az integrált tervezés szempontjából ezeknek kiemelkedő szerepük van.
2 építésével. ezek az árterületek? Új töltés építése lecsökkenti a vízfolyás mederfejlődésének lehetőségét, és elzárja a folyót a hullámtértől. A jelenleginél keskenyebb sávba szorítja be a vízfolyást, növeli a lefolyás sebességét, ezért medermélyülés kezdődik, a hordalék pedig a folyómeder és az árvízvédelmi töltés között rakódik le. Ez a hordalék feltölti a mellékágakat és a hullámteret. Árvízszint csökkentéssel kapcsolatos intézkedések Víztározás, vízvisszatartás a mederben (meglévő tározó is) árhullámcsökkentés oldaltározóban, vésztározóban Az árvízi víztömeget medertározóban ideiglenesen be lehet tározni. Csökkenti az alvízi árhullámcsúcsot. Az árhullám egy részének kivezetésével az ávízszint csökkenthető. Lehet árhullámok idején rendszeresen elöntött terület és lehet csak Szabályozott vízkivezetéssel sok folyó mentén lehetőség van a mentett oldalon való víztározásra. A mentett oldali tározás akkor jár a legnagyobb előnyökkel, ha nem mesterséges gátak A mederben való tározás keresztirányú mű építését követeli meg a vízfolyáson. Ez nemcsak árhullámok, hanem kis vízállások esetén is gátat szab a vízfolyásnak. A duzzasztó mű lerontja a folyó morfológiai állapotát, a duzzasztott térben feltöltődést okoz, és állóvízhez hasonló viszonyok jönnek létre. Megakadályozza az élőlények számára az átjárhatóságot, ezért gátat képez az élőlények számára. A tározás mesterségesen kiépített tározókban zajlik, melynek területét vésztározásra használják. A vésztározókat vízhiányos időszakokban nem lehet alkalmazni vízmegtartásra, csak rendkívüli árhullámok nem Megjegyzés [g3]: Ennél az intézkedési típusnál javasoljuk, hogy sokkal inkább kerüljenek előtérbe a természetes vízvisszatartásra alkalmazott módszerek. Az EU Blueprint for safeguard Europe s water resources dokumentuma felismerte ennek jelentőségét, és a módszerek alkalmazására gyakorlati szempontokat szem előtt tartó útmutató (practical guidance) készült, mely a oldalon érhető el. A természetes vízvisszatartás módszereinek kiemelkedő előnye, hogy hozzásegít az integrált megoldásokhoz. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az ÁKKT keretében ezeket alkalmazzák a VGTvel való összhang céljából. Ezen kívül a közös érdekek és intézkedési lehetőségek beazonosítása céljából a vízfolyások mentén területkezeléssel, gazdálkodással foglalkozók bevonása ás tájékoztatása is szükséges.
3 HIÁNYZÓ intézkedések: természetes vízvisszatartási módszerek, melyeket az EU Bizottság felkérésére zajló projekt keretében számba vettek, értékeltek és alkalmazási lehetőségeiket megvizsgálták: rendkívüli árhullámok idején elöntött ún. vésztározó. között, hanem természetes mélyfekvésű területeket árasztanak el. Ez a szabályozások előtt vizenyős területek jelenlegi állapotának javulásához vezethet. befogadására alkalmasak. A tározó területén ezért a korábbiakhoz hasonlóan leggyakrabban intenzív szántóföldi művelés zajlik. Megjegyzés [g4]: Magyarázatképp lásd a természetes vízvisszatartás módszereiről szóló gyakorlati útmutatót: Nagyvízi mederbeni intézkedések Ártéri, hullámtéri területhasználatok módosítása ökológiai, és természetvédelmi szempontok figyelembevételével Az árvíz levezetés szempontjából nem megfelelő területhasználatok megszűntetése művelési ág váltással, illetve a területhasználati mód változtatásával. Beletartozik az üdülőterületek szabályozása is. Figyelembe veendő egyéb szempontok: ökológiai állapot, a hullámtérről eltűnnek azok a területhasználatok, melyek az őshonos fajok, kiemelkedően fontos élőhelyek, vagy védett területek állapotát veszélyeztetik. Pl. szántóföldi művelés műtrágya használattal, illegális horgászat illegálisan épített horgászállásokból. Olyan művelési ágat vezetnek be, mely nem akadályozza a levezetési sávokban előírt vízmozgást, de tájidegen fajokból álló társulások betelepítésével jár. Pl. nemes nyár ültetvények. A művelési ág váltásra szóló javaslatok csak a hullámtérre korlátozódnak és a mentett oldalra nem. A vízfolyások és hullámterek ;
4 természetvédelem, hordalékés tápanyagvisszatartás. kapcsolata ennek az intézkedésnek a hatására nem fog javulni, nagyon sok vízfolyásnál a hullámtér is egyre szárazabb a gyakori kisvizek miatt. HIÁNYZÓ intézkedés: területhasználat módosítása a hullámtéren kívül. A területhasználat módosítását nem csak a hullámtérben érdemes alkalmazni. A mentett oldali területhasználat is jelentősen befolyásolja a lefolyást, a hegy-, domb-, síkvidéki vízgyűjtőkön egyaránt. Ezt a KEOP B Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése projekt ai konferenciáján a szerkezeti intézkedésekről szóló előadás is bemutatta. Szükségesnek látjuk az ott részletesen felsorolt és bevezetésre javasolt tájhasználati típusok részletes bemutatását. A növényzet átalakítása és fenntartása ökológiai és természetvédelmi szempontok figyelembevételével Lefolyási akadályok megszűntetése a túl sűrű aljnövényzet visszaszorítása. invazív növényfajok eltűnnek a hullámtérről; a fenntartás helyi közösségeknek megélhetést nyújtó gazdálkodási módok meghonosodását teszi lehetővé. a lefolyási sávok kijelölése nincs tekintettel a természeti értékekre, védettségi státuszra, és a védett élőhelyek áldozatul esnek a műszaki szempontból kívánatos vízlevezetési feltételek miatt szorgalmazott növényírtásnak. A levezetési sávokban előírt lefolyási paraméterek biztosítása miatt az őshonos növényzet megtelepedésére nincs lehetőség.
5 Mederkotrás A középvizi mederszelvény rendezése, a mederzátonyok kotrása. Kotrás főágban, mellékágban, árvízvédelmi céllal, ami javítja a levezetési kapacitást. A mellékágak megnyitása, és bekapcsolásuk a vízevezetésbe új élőhelyek megteremtésére ad lehetőséget. A mellékágak medrének kotrását nagyobb folyószakaszokra egységes elvek szerint kell végezni, hogy a hordalékháztartásban megfelelő szerepet töltsenek be, és ne töltődjenek föl nagyon gyorsan. A helyreállítások során a víz és hordalékszállító képesség javítására és minél kisebb mértékű kotrásra kell törekedni. A folyók főágában a zátonyok kotrása kiemelkedő jelentőségű élőhelyek eltűnéséhez vezet. Jelentős folyóinkon, a Dunán és a Dráván a zátonyos élőhelyek európai léptékben is kiemelkedő fontosságúak. A vízfolyások általában leromlott morfológiai állapotát tovább rontják az ilyen beavatkozások. nem, csak akkor, ha mellékágak kotrásáról van szó, de ekkor is sok feltételt kell felállítani; javasoljuk külön intézkedésként említeni a főágak és a mellékágak kotrását, mert a kettő nagyon eltérő hatásokkal jár. Árapasztó csatorna, kialakítása Árapasztó csatorna az árvízi víztömeg, a tetőző vízhozamok megosztására, a középvízi vízszinthez közeli mederfenékkel kerül kialakításra. Ha korábbi mellékág, vagy fok tölti be az árapasztó vápa szerepét, akkor értékes élőhelyek alakulhatnak ki ezek mellett. Ha teljesen új kialakítású és csak vízlevezetésre szolgáló csatornákat alakítanak ki erre az intézkedésre hivatkozva, akkor ez a beavatkozás az építési munkálatok kivitelezése miatt kockázatokat hordoz. nagyon Folyószabályozási művek visszabontása A közép- és kisvízi folyószabályozási művek stabilizálják a folyót és biztosítják a megfelelő vízmélységet kisvizes időszakban, nagyvízi időszakban viszont lefolyási akadályt képeznek. Süllyesztésükkel a lefolyást lehet elősegíteni. természeti állapot szempontjából akkor hoz eredményt, ha a kisvízi szabályozási műveket is felszámolják ott, ahol arra már nincs szükség. Lehetőség ebben az intézkedésben, hogy a lesüllyesztett szabályozási műveket úgy alakítják ki, ami kedvező feltételeket teremt folyóvízi fajok
6 megjelenéséhez. Lefolyási akadályok átalakítása, elbontása A nagyvízi vízhozamok levezethetőségét növelni kell a hullámtéri akadályok módosításával, felszámolásával, a hullámtér rendezésével. A mederben lévő, de funkció nélküli műtárgyakat el kell bontani. A funkció nélküli műtárgyak elbontása az élőhelyek változatosságát növelheti. Főleg akkor hoz jó eredményt, ha a hordalékmozgást elősegíti a műtárgyak felszámolása. Kockázatot jelent, ha a jelenlegi, funkció nélküli műtárgyak elbontása után később újakat építenek. Hullámtéri mellékágak és holtágak rehabilitációja, mesterséges (ún. vápa) kialakítása A mellékágakat, holtágakat be kell kapcsolni az árvízi hozamok levezetésébe. Az ágakat lezáró műtárgyakat, fenékküszöböket vissza kell bontani, ezzel is segítve a folyamatos víz utánpótlásukat. minden élőhely helyreállítása, és vízpótlásuk javítása nagyon sok előnnyel szolgál. Akkor hozza a legjobb eredményt, ha nem csak az árvizek, de a közép- és kisvizek levezetésébe is bekapcsolódnak. Nem csak az ártéren, hanem a hullámtéren lévő mellékágak helyreállítására is szükség van. Nyárigátak és depóniák elbontása A nyári gátak, depóniák és a kotrásból származó, hullámtéren elhelyezett depóniák elbontása. A hullámtér már kisebb árhullámok esetében is részt tud venni az árvízi vízhozam levezetésében. A vízfolyások és hullámterek morfológiai állapotát javító beavatkozásoknak minden esetben jó hatásai vannak a természeti állapotokra. Minden lehetséges vizet ki kell juttatni a hullámtérre. Övzátonyrendezés Övzátonyok elbontása. A hullámtér már kisebb árhullámok esetében is részt tud venni az árvízi vízhozam levezetésében, a gyakoribb elöntések következtében a a vízfolyások dinamikus állapotának és felszínformáló képességének nyomai a zátonyok és az övzátonyok. A jó állapotú folyóknak mindkettő jellemzője. nem
7 biodiverzitás növekedése várható. A zátonyok és övzátonyok is jelentős élőhelyek, ezért megőrzésük fontos feladatunk, elbontásuk a folyók természetességi állapotát rontja. Kanyarulatrendezés (korábbi szabályozás, partvédelem) Túlfejlett kanyarulatok rendezése, a parterózió és medermélyülés megakadályozása. A kanyarulatrendezés során terelőművek és partvédelem is létesül. A VKI célkitűzéseivel teljesen ellentétes beavatkozás. A folyók morfológiai állapotát alapjaiban lerontó intézkedés, ami egyenes csatornává alakítja a folyókat. A terelőművek és a partvédelem vízparti élőhelyek állapotának további rontásához vezet. A túlfejlett kanyarulatok esetében a folyó önálló mederfejlődésének kell lehetőséget adni, és a kanyarulatfejlődés során veszélyeztetett területek használatát átalakítani. Ha ez az intézkedés megvalósul, akkor a mederfejlődésre nem lesz több lehetőség. A fizikai beavatkozás helyett itt a területhasználatra hatással lévő szerkezeti intézkedéseknek kell szerepet adni. nem Üdülőterületek rendezése A nagyvízi mederben engedély nélküli vagy engedéllyel lábakra épített üdülők rendezése, kerítések elbontása, árvízi vízhozamok akadálytalan levezetésének biztosítása társadalmi és természeti igényt egyaránt segítő intézkedés. Mederstabilizáció Árvízvédelmi célú part- és Ez a beavatkozás korlátozza a nem
8 Gruber Tamás, Kerpely Klára WWF Magyarország Budapest, szeptember 15. mederbiztosítás folyók mederfejlődését, mely éppen az árhullámok levonulása során a legintenzívebb. A hordalékmozgást, a partfalak megbontását, a folyók dinamizmusát minden esetben meg kell őrizni. A mederstabilizáció leszűkíti a folyók mozgásterét rontja a meder és a hullámtér közti kapcsolatot, csatornává alakítja a folyót.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Felső-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Észak-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Közép-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Észak-magyarországi, a Közép-Duna-völgyi, a Közép-Tisza-vidéki és a Tiszántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés
RészletesebbenTémafelelős: dr. Tombácz Endre, Magyar Emőke Készítette: ÖKO Zrt. Budapest, július
Az árvízkockázat-kezelési stratégiai tervek (országos + 8 tervezési egység) Stratégiai Koncepció SKV-jának felépítése, a környezeti és fenntarthatósági feltétek kialakítása, a változatelemzés módszertana
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
RészletesebbenVíz Keretirányelv és Árvíz Irányelv
ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése
RészletesebbenVízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt
II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN
A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11.
Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. /Góri tározó leeresztő zsilip - Répce árapasztó osztóműtárgy/ FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ
RészletesebbenA VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA
A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA Zielinski Szilárd Konferencia Budapesti Műszaki Egyetem 2017. Április 1. Rosza Péter ügyvezető igazgató BEVEZETÉS
RészletesebbenA HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE
RészletesebbenMiért kellettek VTT projektek?
dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenÖsszeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése
Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenA Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata
KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotivizig.hu A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenMosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja
RészletesebbenÁrvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem
Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem Tervezéstámogatás és a nem-szerkezeti intézkedések alkalmazása ÁKK Konferencia, 2014.01.30. Ganszky Márton (KSZI Kft.) előadása (szerkesztett) Eredeti előadások
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenVízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1
Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés
Részletesebben(Püspökszilágy 051, 050 hrsz.) Szilágyi-patak BAL partján LIFE-MICACC projekt keretében oldaltározós vízvisszatartó vízi létesítmények létesítése
(Püspökszilágy 051, 050 hrsz.) Szilágyi-patak BAL partján keretében oldaltározós vízvisszatartó vízi létesítmények létesítése TARTALOM 1. Csapadékintenzitás változás a klímaváltozás hatására 2. Klímaváltozás
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT DOKUMENTUMOKHOZ
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT DOKUMENTUMOKHOZ ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK 1. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem felelnek meg az Árvízi Irányelv 10.
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenMura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata
Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Vízügyi és Természetvédelmi Egyeztető központ Dunasziget 2009 Láng Mercédesz VKKI A töltésrendszer kialakításakor támasztott igények és lehetőségek
RészletesebbenKészítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.
Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter
Részletesebben21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP844 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA
A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket, megerősítéseket vagy javaslatokat tesszük: 5.6.1.1 Hidromorfológiai
RészletesebbenÁrvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete
Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenFENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA?
FENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA? Lovas Attila igazgató Nemzetközi kitekintés Növekvő árvizek Adottságok és lehetőségek példákban Alkalmazott megoldások Következtetések Mennyire a
Részletesebben12. évfolyam 3. szám. 2005.szept.
12. évfolyam 3. szám 2005.szept. VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Meg vót már teremtve az egész világ,
Részletesebben(PÜSPÖKSZILÁGY 051, 050 HRSZ.) SZILÁGYI-PATAK BAL PARTJÁN LIFE-MICACC PROJEKT KERETÉBEN OLDALTÁROZÓS VÍZVISSZATARTÓ VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSE
(PÜSPÖKSZILÁGY 051, 050 HRSZ.) SZILÁGYI-PATAK BAL PARTJÁN LIFE-MICACC PROJEKT KERETÉBEN OLDALTÁROZÓS VÍZVISSZATARTÓ VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSE Előadó: Tordai Sándor polgármester Dátum: 2018.09.04. TARTALOM
RészletesebbenHamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított
RészletesebbenA VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV
A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN Az elemzést összeállította
RészletesebbenAlgyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenA szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató
A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló
RészletesebbenA HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember
RészletesebbenA Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István
A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Szolnok, 2012. január 18. Dr. Nagy István ÁRVÍZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI FOLYAMAT
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
Részletesebbenkm 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.
13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki
RészletesebbenMagyarország árvízvédelmi stratégiája
Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI
RészletesebbenÁltal-ér és Tata vizeinek rehabilitációja
Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a
RészletesebbenOMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban.
OMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban. Az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője a helyszínen ellenőrzi
RészletesebbenA klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén
A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén Lendér Henrik Országos Környezetvédelmi Konferencia, 2019. április 12., Veszprém Éghajlatváltozás Magyarországon I. Röviden: Magyarország éghajlata
RészletesebbenBalaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak
Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Részletesebbenés s felszín n alatti vizek
A Mura tervezési alegységre gre javasolt intézked zkedések Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása A VízgyV zgyűjtő-gazdálkodás s Tervezés társadalmi bevonásának nak fórumaf
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenVízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése
Vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése A vízfolyások állapotának értékelését az EN15843 Európai Szabvány alapján tesszük meg. A szabványt magát nem kötelező követnünk az EU VKI hidromorfológiai
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
RészletesebbenSzigetköz állapota, és lehetséges jövője
Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Bárdos Deák Péter, Duna Charta Nádasdy Szimpózium 2016. szeptember 3. Szigetköz: hordalék kúp, belső folyódelta főág nélküli fonatos Duna a Duna szabályozása: 1.
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : 1.2. A víztest VOR kódja: AEP843 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás: 26 Mesterséges hasonló típus: 16 síkvidéki
Részletesebben2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról*
5210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 30. szám 2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról* 1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
RészletesebbenKismintavizsgálatok
Kismintavizsgálatok Bukós-surrantós műtárgy Bukós-surrantós műtárgy szerkezeti felépítése (III. vált.) Bukó szélessége: 210 m (7 x 30 m) Küszöbszint: 113,45 mb.f. Bukós-surrantós műtárgy működése Billenőtáblás
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY 2015 04 24 AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG VIZES ÉLŐHELYEK VÍZPÓTLÁSÁNAK JAVÍTÁSA A BODROGZUG TERÜLETÉN
2015 04 24 AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY VIZES ÉLŐHELYEK VÍZPÓTLÁSÁNAK JAVÍTÁSA A BODROGZUG TERÜLETÉN Befejeződtek a vizes élőhelyek vízpótlását célzó beruházások az Aggteleki Nemzeti
Részletesebben8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő
8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok 8-4. melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 1 Tartalomjegyzék Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén..
RészletesebbenJegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot
Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kecskeri-tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG977 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
RészletesebbenBalaton partvonal-szabályozási terv
Balaton partvonal-szabályozási terv FEJÉR VILMOS kirendeltségvezető KÖDU-KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség 8600 Siófok, Vámház u. 6 2007. október 9. A Balaton partvonal-szabályozásának megvalósítása
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenAz Öreg-Túr II. rehabilitációja (azonosító száma: EEA-C3-9) című projekt eredményeinek bemutatása
Az Öreg-Túr II. rehabilitációja (azonosító száma: EEA-C3-9) című projekt eredményeinek bemutatása Gacsályi József Területi felügyelő Mátészalka 2016. október 7. I. A projekttel érintett terület főbb sajátosságai
RészletesebbenÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AEP883 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás: 17 Síkvidéki meszes közepes-finom
Részletesebben