ALAPÍTÓ OKIRAT. (készült a módosításokkal egységes szerkezetben)

Átírás

1 ALAPÍTÓ OKIRAT (készült a módosításokkal egységes szerkezetben) Az Alapító, a könyvtárak, az olvasási kultúra szerepének megváltozása következtében kialakult új helyzet, a fizikai és szellemi esélyteremtés támogatása érdekében, valamint elismerve az Országos Idegennyelvű Könyvtár a kultúra terjesztésében betöltött szerepét, annak támogatására Alapítványt kíván létesíteni határozatlan időre, az alapításkor Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseinek alapján 1. Az Alapítvány neve: HOGY AZ IDEGEN NYELV NE LEGYEN IDEGEN ALAPÍTVÁNY 2. Az Alapítvány székhelye: 1056 Budapest, Molnár utca Az Alapítvány időtartama: az Alapítványt az Alapító határozatlan időre hozza létre. 4. Az Alapítvány célja: A gazdasági és társadalmi változások, valamint az Európai Unióba történő belépés következtében egyre fontosabbá válik a könyvtárak szerepe, ezen belül is az idegen nyelvek tanulásának, tanításának, a nyelvtudás szinten tartásának segítése, a humán kultúra (irodalomtudomány, nyelvtudomány, zenetudomány) bármely hordozón megjelent, magas színvonalú alkotásainak megismertetése magyar, illetve idegen nyelven, továbbá a hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek kulturális értékeinek bemutatása. Az Alapítvány célja az Országos Idegennyelvű Könyvtár (a továbbiakban: OIK) tevékenységének fejlesztése, annak segítése, hogy feladatainak minél magasabb színvonalon eleget tudjon tenni. Ezen belül az alapítvány pénzeszközeit elsősorban az alábbi célokra lehet felhasználni: - a mindenkori századi társadalmi, technikai és informatikai igényeknek megfelelő könyvtári gyűjtemény és szolgáltatások létrehozásának és működtetésének segítése, - a könyvtár kultúraközvetítő szerepének, rendezvények befogadásának, szervezésének és lebonyolításának támogatása, - a könyvtári állomány gyarapítása, 1

2 - a magyar és a külföldi számítógépes adatbázisokhoz való online hozzáférés lehetőségének folyamatos technikai megteremtése, - az OIK működési körülményeinek javítása, korszerűsítése, a könyvtári technológia fejlesztése, - a meglévő szolgáltatások racionális működtetése, új szolgáltatások kialakításának elősegítése, - a tudományos és közhasznú kiadványok megjelenésének támogatása, - a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, tanulmányutak, konferenciák részvételi és rendezési költségeihez hozzájárulás, illetve (részbeni) fedezése. 5. Az Alapítvány tevékenysége a vagyonfelhasználás módja: A 4. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében, a fent megjelölt területekre vonatkozóan az alapítványi vagyon felhasználását, illetve az alapítványi tevékenységet az alábbiakban határozza meg az Alapító az Ectv és 20 pontja figyelembe vételével: 5.1 Az Alapítvány közhasznú tevékenysége során az alábbi közfeladatok teljesítését valósítja meg, segíti elő és támogatja. - az OIK könyvtári gyűjtemény gyarapításának elősegítése, illetve támogatása; E tevékenység a középtávú tudomány és technológiai és innovációs politikai tevékenység kialakítását és folytatását segíti és valósítja meg a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004.évi CXXXIV. törvény 5. (3) bekezdése, valamint a 6. (1) és (2) bekezdései e.) és c.) pontjai alapján. - az OIK műemlék épületének, helyiségeinek, berendezéseinek, infrastruktúrájának folyamatos karbantartása és fejlesztése; E tevékenység a kulturális örökség védelmét és megóvását segíti elő és támogatja, mint állami és önkormányzati feladatot a kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény 5. -a alapján. - irodalmi rendezvények, kiállítások, irodalmi, nyelvészeti, (fiatalok, nyugdíjasok, hátrányos helyzetű csoportok számára is) zenei (a zeneműtári gyűjtemény figyelembe vételével és felhasználásával) és könyvtárszakmai konferenciák, koncertek szervezése, támogatása, lebonyolításának elősegítése; E tevékenység a közösségi és kulturális értékek ápolását, művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatását, kulturális célok megvalósítását segítik a helyi önkormányzatok és szerveik feladat hatásköréről szóló évi XX. törvény 120. és ai, valamint a magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011.évi CLXXXIX törvény 13. -ának 7. és 16. pontja, továbbá a magyarországi nemzetiségi feladatok támogatását, kulturális önszerveződésének elősegítését valósítja meg a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX. törvény 115. alapján. 2

3 - az OIK könyvtári szolgáltatásainak működtetése, azok fejlesztése, új szolgáltatások kialakítása (előtérbe helyezve a fiatalok bevonását a könyvtári szolgáltatások fogadására); E tevékenységet az együttműködés a középtávú tudomány és technológia-és innovációs politika, tevékenység kialakításában és folytatásában, valósítja meg a kulturális fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004.évi CXXIV. Törvény 5. -a 6. -a (1) (2) bekezdés c.) és e.) pontjai alapján, valamint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. n.) pontja alapján. - könyvek, szakmai folyóiratok kiadása, illetve a célokhoz kapcsolódó kiadványok támogatása; E tevékenységet a közösségi kulturális értékek ápolása kulturális célok megvalósítása érdekében a helyi önkormányzatok és szerveik. feladat és hatásköréről szóló évi XX. törvény 120. és ai alapján végzi. - ösztöndíjak, díjak alapítása és odaítélése, adományozása: A közösségi kulturális értékek ápolása, a köznevelés keretében nevelés, oktatás művészetoktatás, ismeretterjesztés, valamint a szociális tevékenység, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének támogatása céljából a helyi önkormányzatok és szerveik..feladat és hatásköréről szóló 1991.évi XX. törvény 120. és ai, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 6. -a és 13. -ainak és 23. (4) bekezdése 4. és 11. pontjai alapján Az Alapítvány nem közhasznú tevékenysége - az OIK könyvtári gyűjtemény gyarapításának elősegítése, illetve támogatása; - könyvtári online adatbázis megteremtése, illetve kiépítése; - az OIK könyvtári szolgáltatásainak működtetése, azok fejlesztése, új szolgáltatások kialakítása A 4. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében az alapítói vagyon legfeljebb 90 %-a használható fel. 6. Közhasznúsági kérdések: 6.1. Az Alapítvány az 5.1 pont alapján közhasznú szervezetként jött létre, és működik tekintettel arra, hogy a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére az összesítve a korábbi megfogalmazás figyelembe vételével az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 3

4 a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. Az Alapítvány megfelelő erőforrással rendelkezik, így különösen megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) 32 (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések b.) pontja szerinti feltételeknek. Az Alapítvány megfelelő társadalmi támogatottsággal is rendelkezi, így megfelel az előbbiekben hivatkozott jogszabályi szakasz (5) bekezdésében meghatározott a.) és különösen a b.) pontja szerintifeltételeknek Az Alapítvány vállalja, hogy céljai megvalósítása során közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, illetve megyei és fővárosi önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet nem állít, és nem támogat, és ezt a jövőre nézve is kizárja. 7. Az Alapítvány jogállása: az Alapítvány jogi személy. 8. Az Alapítvány jellege: az Alapítvány nyitott alapítványként jön létre. Az Alapítványhoz bármely bel- és külföldi, természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - mind külföldi, mind belföldi - csatlakozhat, aki az Alapítvány céljait elfogadja és azt vagyoni (pénzbeli) hozzájárulással támogatni kívánja. 9. Az Alapítvány vagyona: Az Alapítvány induló vagyona az Alapító által rendelkezésre bocsátott Ft, azaz ötszázezer forint. Az Alapítvány nyitott alapítványként jön létre, így vagyonát gyarapítják a továbbiakban az Alapítvány részére juttatott adományok, felajánlások. Az alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. 10. Az Alapítvány gazdálkodása: Az Alapító az Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon felhasználása tekintetében úgy rendelkezik, hogy azt az Alapítvány alapítványi célokra, feladatokra használhatja fel, hasznosíthatja, illetve hasznait szedheti. A 4. pontban írt célokra egy-egy alkalommal az Alapítvány mindenkori vagyonának legfeljebb 40 %-ának erejéig lehet támogatást folyósítani. 4

5 Az Alapítványi vagyon terhére az Alapítvány céljainak megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható szolgáltatás akit a Kuratórium kedvezményezettként megjelöl. Az alapító, csatlakozó, illetőleg hozzátartozóik nem lehetnek az alapítvány kedvezményezettjei A vagyonfelhasználás körében az egyes támogatások, illetve meghatározott támogatás nyújtása pályázat útján is történhet, mely pályázatnak minden esetben nyíltnak, és a pályázati eljárásnak szabályozottnak kell lennie, továbbá biztosítania kell a pályázatban kiírt feltételek tisztaságát. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményei mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat) Az alapítványi célok érdekében az Alapítvány vállalkozhat, azzal a kikötéssel, hogy az ebből származó jövedelmet az alapítványi vagyon gyarapítására, illetve a cél szerinti tevékenységre kell fordítani, továbbá, hogy a vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, illetőleg gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. Vállalkozási tevékenység csak másodlagos jelleggel folytatható. Vállalkozás esetén az Alapítvány mindenkori vagyonának legfeljebb 40 %-a használható fel. Az Alapítványnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani Amennyiben az Alapítvány az államháztartás alrendszereitől támogatásban részesül, úgy arra az azt biztosító támogatóval köteles szerződést kötni, melyben annak feltételeit felek rögzítik, különösen az elszámolás feltételeit és módját. Az igénybevett támogatások, az Alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők Az Alapítvány vezető tisztségviselőt, az önkéntest, a támogatót, valamint e személyek közeli hozzátartozóját a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 8.1 -a alapján, cél szerinti támogatásban, juttatásban nem részesítheti, kivéve a bárki által igénybe vehető szolgáltatásokat. Az Alapítvány befektetési tevékenységet nem folytat, váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapítvány a gazdálkodási-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az Alapító kijelenti, hogy amennyiben az éves bevétel meghaladja az 50 millió Ft-ot, úgy a Kuratóriumtól elkülönült Felügyelő szervet hoznak létre A Kuratórium döntése szerint az Alapítónak beszámol az alapítvány működéséről és gazdálkodásáról. Ez esetben az írásba foglalt éves beszámolót az Alapítónak részére eljuttatja. 11. Az Alapítvány kezelő szervezete Kuratóriuma: 5

6 11.1. Az Alapítvány vagyonkezelő és legfőbb döntéshozó, ügydöntő, ügyintéző és képviseleti szerve az Alapító által létrehozott öt tagból álló Kuratórium. A Kuratórium tagjai: Zalainé Dr. Kovács Éva elnök Nemes Anikó ügyvezető elnök, képviselő Hegedűs Miklós Szekeres Eszter Troján Tünde A Kuratórium tagjai díjazásban nem részesülhetnek, kizárólag költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az Alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a Kuratórium tagja. Az alapító és közeli hozzátartozója nem lehetnek többségbe a kuratóriumban. A Kuratórium tagját az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlója hívja vissza Az Alapítvány képviseletét a Kuratórium ügyvezető elnöke önállóan látja el. A Kuratórium elnökét, ügyvezető elnökét és tagjait határozatlan időtartamra az Alapító kéri fel. A Kuratórium tagja az, aki az Alapító felkérését elfogadja, és írásban nyilatkozik, hogy a jogszabályok, illetve a jelen Alapító Okirat által reá rótt feladatok teljesítését vállalja Amennyiben a Kuratórium tagjai közül bármelyik személy kuratóriumi tagsága megszűnik (haláleset, betegség, lemondás stb.) az Alapító dönt az új kuratóriumi tag személyéről. A Kuratórium elnöke és tagjai díjazásban nem részesülhetnek, kizárólag az Alapítvány tevékenysége érdekében kifejtett közreműködésük költségeik téríthetők A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem elégítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt A Kuratórium ülésén szavazással hozza meg döntéseit. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen 6

7 más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. Nem vehet részt a határozat meghozatalában továbbá: - akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, - aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, - akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben, vagy aki az Alapítványnak alapítója. - aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy - aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Ha egy Kuratóriumi tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni A Kuratórium tagság megszűnik: - visszahívással, - lemondással, - a Kuratóriumi tag halálával, - a Kuratóriumi tag cselekvőképességének és tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, - a Kuratórium tagjával szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével A kuratóriumi taggal szembeni kizáró és összeférhetetlenségi szabályok: - nem lehet Kuratóriumi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, - akit valamely foglalkozástól jogerősen eltiltottak, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet, - az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 12. A Kuratórium jogköre, feladata, ügyrendje A Kuratórium biztosítja az alapítvány zavartalan működését, gondoskodik az alapítványi vagyon Alapító Okiratban meghatározott célok szerinti felhasználásáról, meghatározza a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gondoskodik azok biztosításáról. A Kuratórium üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja A Kuratórium ülései nyilvánosak. Zárt ülést a Kuratórium akkor rendelhet el, ha az ülés témája adatvédelmi jogszabályba ütközik, vagy személyiségi jogokat sértene. 7

8 Egyes napirendi pontok esetében tanácskozási joggal szakértők hívhatók meg az elnök, ügyvezető javaslata, illetve döntése alapján. A Kuratórium üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az ügyvezető hívja - igazolható módonössze a napirend megjelölésével úgy, hogy a meghívó legalább 8 nappal az ülést megelőzően megérkezzék a Kuratórium tagjaihoz. Bármely Kuratóriumi tag kérheti a Kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a Kuratórium elnöke köteles a kérelem bekövetkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a Kuratórium elnöke nem tesz eleget a Kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja. A Kuratórium akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele, azaz három tag jelen van. A Kuratórium határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbségével hozza. Az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadásához a Kuratórium jelenlévő tagjainak egybehangzó szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Kuratórium üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az ügyvezető vezeti. Az ügyvezető akadályoztatása esetén az elnök által felkért személy A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből a hozott döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható. A jegyzőkönyvek vezetéséről és a határozatok nyilvántartásáról az ügyvezető köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a megválasztott jegyzőkönyvvezető, illetve a jegyzőkönyv hitelesítő látja el kézjegyével A Kuratórium döntéseit az elnök 15 napon belül igazolható módon közvetlenül írásban közli az érintettekkel. Az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, előre jelzett és egyeztetett időpontban, az Alapítvány tisztségviselőjének és alkalmazottjának jelenlétében bárki betekinthet Az Alapítvány működéséről, szolgáltatásai igénybevétele módjáról, valamint beszámolói közléséről az Alapítvány a honlapon tájékoztatja a nyilvánosságot Az Alapítvány szolgáltatásaiból tagjain, vagyis tisztségviselőin kívül mások is részesülnek. 13. A Kuratórium kizárólagos döntési hatásköre 13.1 A Kuratórium kezeli az Alapítvány vagyonát és dönt annak felhasználásáról az alábbiak szerint: 8

9 - döntés az Alapítvány céljára adott vagyoni hozzájárulás elfogadásáról vagy visszautasításáról, /szükség szerint utólag/, - döntés a vagyon felhasználásáról, ennek során minden kérdésben ügydöntő hatáskörrel rendelkezik, - az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása és elfogadása, az Alapító tájékoztatása mellett, - az Alapítvány éves gazdálkodási tervének, éves beszámolójának és mérlegének elfogadása, - döntés az alapítványi vagyon elidegenítéséről azzal a kikötéssel, hogy az abból származó bevételt az Alapítvány céljaira kell felhasználni, - a közhasznúsági jelentés elfogadása, - döntés a kötelezően, nyilvánosan meghirdetett ösztöndíjak, pályázatok kérdésében, - döntés abban a kérdésben, hogy az Alapítvánnyal kapcsolatos közzététel milyen szöveggel jelenjen meg. 14. Az Alapítvány beszámolója, közhasznúsági melléklet Az Alapítvány az éves beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletet valamennyi jelen lévő kuratóriumi tag egyhangú szavazatával fogadja el. A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell: - számviteli beszámolót, - a költségvetési támogatás felhasználását, - a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, - a cél szerinti juttatások kimutatását, - a közhasznú tevékenységről szóló rövid, tartalmi beszámolót, - a központi költségvetési szervtől, az állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, - a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetőleg összegét. 15. Összeférhetetlenségi szabályok: Nem hozható létre olyan Kuratórium (vagyonkezelő szerv), amelyben az Alapítvány Alapítója közvetlenül vagy közvetve az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet közhasznú szervzet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszüntét megelőző két évben legalább egy évig, - amely jogutód nélkül szűnt meg, úgy hogy az állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki - amellyel szemben az állami adó -és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, - vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki, 9

10 - amelynek adószámát az állami és adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. 16. A Kuratórium képviselete: Az Alapítványt harmadik személyekkel szemben a Kuratórium ügyvezető elnöke képviseli, vagyis látja el az Alapítvány képviseletét. Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezésre a Kuratórium ügyvezető elnöke önállóan vagy a Kuratórium bármely két tagja együttesen a Kuratórium előzetes döntésének megfelelő mértékben és korlátozással - jogosult. 17. Az Alapítvány megszűnése: Az Alapítvány a Ptk.-ban meghatározott esetekben és módon szűnik meg. Ebben az esetben az Alapítvány Alapító által rendelkezésére bocsátott vagyona, ha az Alapítvány megszűnésekor még rendelkezésre áll, visszaszáll az Alapítóra, olyan összegben, ahogy azt rendelkezésre bocsátotta. 18. Az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy: Dr. Lámer Géza alapító maga helyett, halála esetére az alapítói jogok gyakorlására, a halál bekövetkeztének napjától az alábbi személyt nevezi ki: Lámer Zoltán Az Alapító tudomásul veszi, hogy a kijelölt személyre az Alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók, valamint azt, hogy a kijelölés az Alapítvány nyilvántartásba vételét követően nem vonható vissza. 19. Egyéb rendelkezések: Az Alapító tudomásul veszi, hogy az Alapító Okirat érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az Alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az Alapítvány közhasznú tevékenységét (működését) az Alapítványt közhasznú szervezetté való minősítéséről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az Alapítvány megszűnésére a Ptk. alapítványokra vonatkozó szabályai az irányadóak. Az Alapítvány megszűnésekor az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon, illetve annak megmaradt része visszaszáll az alapítóra. Az Alapítvány megszűnésekor meglevő az alapítói vagyont meghaladó vagyont más, hasonló célú alapítvány céljaira kell fordítani. 10

11 Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, valamint a mindenkori hatályos törvényes és jogszabályi rendelkezések az irányadók. Jelen alapító okirat egységes szerkezetben készült a módosítás kiemelésével. Budapest, április Dr. Lámer Géza Alapító Jelen alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítás alapján jelenleg hatályos tartalmának. Tanúk. 1.. név lakcím 2. név lakcím Budapest, április 1. 11