A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN"

Átírás

1 A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Perczel Forintos Dóra 1, Rózsa Sándor 2, Kopp Mária 3 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológiai Tanszék 2 ELTE Személyiséglélektani Tanszék 3 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet) Levelezési cím: Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1021 Budapest, Hővösvölgyi út 116. Összefoglalás Tanulmányunkban a Hungarostudy2002 vizsgálat keretében felmértük a reménytelenség és az öngyilkossági kísérletek gyakoriságát a magyar lakosság egészét reprezentáló mintán. Az öngyilkossági veszélyállapot felismeréséhez kialakítottuk a széles körben használt Reménytelenség Skála rövidített változatát. Ez négy tételbıl áll, kiváló pszichometriai mutatókkal rendelkezik, így teljes mértékben alkalmas az öngyilkossági veszélyeztetettség szőrésére akár a háziorvosi, akár a pszichiátriai gyakorlatban. Továbbá, megvizsgáltuk, hogy a reménytelenség milyen, az öngyilkosság szempontjából fontos pszichológiai, szomatikus, szociológiai, szocioökonomiai és kulturális változókkal mutat pozitív illetve negatív együttjárást. Kulcsszavak: Hungarostudy szőrés öngyilkosság megelızés Beck Reménytelenség Skála kiváló pszichometriai jellemzık Summary In our study we assessed the frequency of hopelessness and suicide attempts in the national representative survey Hungarostudy2002. We created the short version of the widely used Beck Hopelessness Scale for screening purposes in suicide prevention. The short version of BHS consists of four items, has excellent psychometric properties therefore it could be very useful in general practice and in psyshiatric care. Moreover, we conducted an investigation into psychological, somatic, sociological, socioeconomical as well as cultural variables that show positive or negative correlation with hopelessness and important predictors of suicide. Keywords: Hungarostudy screening suicide prevention Beck Hopelessness Scale excellent psychometric properties

2 A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Elızmények Magyarországon nagymértékben csökkent, de még mindig magas világviszonylatban az ötödik az öngyilkosságot elkövetık száma, az öngyilkosságot megkísérlık száma pedig ennek kb. hatszorosa (1). A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 2003-ban 24,8 ezrelék-re csökkent a befejezett öngyilkosságok száma az összlakosság körében, 9,74 ezrelék a nık, és ijesztıen magas 42,8 ezrelék a férfiak között (2). Ez az 1987-es szomorú 45,1 ezrelék csúcshoz képest örvendetesen alacsony, azonban a 14,5 ezrelék világátlaghoz képest még most is nagyon elıkelı helyen állunk. Számos igen kiváló hazai elemzés, sıt nemzetközi összehasonlítás is készült a magyar állapotokról és a feltételezett háttérfolyamatokról, okokról (3-9). Zonda és Veres (6) meggyızıen elemzik az közötti idıszakban az öngyilkossági statisztikákat és kimutatták, hogy az 1989-ben bekövetkezett hatalmas társadalmi-gazdasági és értékrendbeli változások nagymértékben szerepet játszhattak az öngyilkosságok számának nagymértékő csökkenésében. Elveti a feltételezett jellegzetesen magyar öngyilkossági hajlam elképzelést, hiszen az 1700-as évek végéig Magyarországon öngyilkosság csak elvétve fordult elı, szemben Nyugat-Európával, ahol akkoriban lényegesen gyakoribb volt. Egyértelmő emelkedés csak a kiegyezést követıen volt tapasztalható, majd a századfordulón markáns emelkedés mutatkozott, amely még mindig alacsonyabb volt az osztrákokénál. A Rákosi-diktatúra éveiben viszonylag alacsony volt az öngyilkossági arány, majd a forradalom leverését követıen ben kezdett emelkedni (23,4 ezrelék, 26,3 ezrelék) folyamatosan az 1987-es csúcsértékig (45,1 ezrelék) ban jelentıs csökkenés következett be (41,3 ezrelék), ami folytatódott s 2002-ben végre a bővös 30 ezrelék alá sikerült kerülnünk. Zonda és Veres (6) véleménye szerint elsısorban a nagymértékő társadalmi-gazdasági változásoknak tulajdonítható az öngyilkossági hajlandóság ilyen mértékő örvendetes csökkenése, s nézetüket megerısítik más volt szocialista országokban mutatkozó hasonló tendenciák is (10). Felhívják a figyelmet arra is, hogy az öngyilkosság és az alkoholizmus igen szoros együttjárást mutat, szinte párhuzamos emelkedés figyelhetı meg a szuicid ráta és az alkoholfogyasztás trendjei között, épp ezért véleményük szerint a szuicid prevenció egyik lényeges eleme kellene, hogy az alkohol prevenció legyen. Rihmer Zoltán (7) a biológiai pszichiátria képviselıjeként rámutat arra, hogy a depresszió nagyobb mértékő felismerése és az antidepresszáns gyógyszerek fogyasztásának háromszorosára emelkedése szintén fontos tényezı lehet az öngyilkossági halálozás csökkenésében. Kézdi Balázs (11) az öngyilkosságok szociokulturális beágyazottságára hívja fel a figyelmet, míg Fekete és Osváth (9) Baranya megyében és nemzetközi WHO/EURO felmérés keretében végzett kutatásai jelentısek szuicid kísérlet kérdıíves elemzését végezték el a módszerválasztás, premorbid személyiségjellemzık, pszichoszociális környezeti tényezık, életesemények és az egészségügyi ellátással való kapcsolat szempontjából. Eredményeikbıl kiemelendı, hogy az európai tendenciákhoz képest Magyarországon, illetve Baranya megyében az öngyilkossági kísérletet elkövetık között jóval több a közép-, és idıskorú személy, és a végzetes öngyilkosságot elkövetık között a magyar 65 év feletti idıs emberek továbbra is világelsık a 49,96 ezrelék-es gyakorisággal (férfiak: 92,47 ezrelék, nık: 26,19 ezrelék; WHO, 2006). Ezek a személyek azonban nem magányos öregek, hanem többnyire családban élnek, tehát nem az egyedüllét, hanem feltehetıen a konfliktusos családi

3 kapcsolatok játszhatnak szerepet az öngyilkosságukban (9). Tanulmányukban továbbá azt is kimutatták, hogy nem csak a depresszió, hanem maga a pszichiátriai betegség fennállása is, ezen belül hangsúlyozottan a személyiségzavarok fokozott kockázatot jelentenek. A nemzetközi kutatásokban egységesnek tőnik az az álláspont, hogy a pszichiátriai betegségek, elsısorban a depresszió, a borderline személyiségzavar és a pszichotikus állapotok azaz a krónikus pszichiátriai megbetegedések valóban komoly rizikófaktorok az öngyilkossági veszélyállapot kialakulásában. Igen magas volt az ismétlık száma, átlagosan a minta fele kísérelt meg korábban öngyilkosságot, egynegyedük egy éven belül. Mivel európai összehasonlításban a magyar betegek töltötték a legtöbb napot kórházban, ez a riasztóan magas adat az egészségügyi ellátás hiányosságaira hívja fel a figyelmet, elsısorban a pszichológiai vagy pszichoterápiás beavatkozások szükségességére. A szakirodalomban közismerten megkülönböztetünk módosítható és nem módosítható kockázati tényezıket az öngyilkossági veszélyeztetettség szempontjából. A fent ismertetett magyar kutatások többsége a nem, vagy kevéssé módosítható kockázati tényezıket tárta fel, amelyek az egyén által kevéssé befolyásolhatók: idıs életkor, társadalmi-gazdasági tényezık változása a rendszerváltás során valamint az öngyilkosság szociokulturális elfogadottsága. A kutatásoknak kisebb aránya foglalkozik a módosítható kockázati tényezıkkel, amelyek ugyanakkor kiemelkedı jelentıségőek a prevenció szempontjából. A szuicid veszélyeztetettség témájában Kopp és munkatársai 1996-os országos reprezentatív vizsgálatukban személy felmérését végezték el. A megkérdezettek 22%-a számolt be öngyilkossági gondolatokról, 4%-uk öngyilkossági kísérletrıl, 2% részesült orvosi ellátásban öngyilkossági kísérlet következtében és 1,1%-uk több alkalommal próbált meg öngyilkosságot elkövetni. Sikerült azonosítaniuk a magyar populációra jellemzı legfontosabb pszichoszociális háttértényezıket is. Ezek a stresszhelyzetben jelentkezı túlevés, fokozott alkoholfogyasztás és dohányzás, drogfogyasztás; több súlyosabb depressziós tünet egyidejő fennállása; életcélok hiánya; a kapcsolatrendszer leépülése (12). Zonda az alkoholizmus visszaszorítását és hatékonyabb pszichoterápiás stratégiákat tartana megfelelınek a szuicid prevencióban (5), míg Rihmer a depresszió felismerésére és az antidepresszáns farmakoterápiára helyezi a hangsúlyt (8). Az öngyilkossággal foglalkozó kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy testi vagy mentális betegség fennállása esetén nem közvetlenül a megbetegedés vezet öngyilkossághoz, hanem számos pszichológiai tényezı fennállása: az öngyilkossággal kapcsolatos megengedı pozitív attitődök, a negatív önkép, az alacsony szintő problémamegoldó készségek reménytelenség kialakulásához vezetnek (13-15). A reménytelenség lényegében nem más, mint a jövıvel kapcsolatos negatív elvárás és negatív emocionális állapot, amikor az egyén nem képes megoldást találni problémáira s ez vezet öngyilkossághoz (16-18). A reménytelenség ugyanakkor megfelelı pszichoterápiás módszerekkel feloldható, így felismerésének fontos szerepe van a prevencióban. A Reménytelenség Skála A szuicid prevencióban döntı jelentıséggel bírnak olyan gyorsan és megbízhatóan alkalmazható mérıeszközök, amelyekkel a szakemberek megfelelı módon felismerhetik és kiszőrhetik az öngyilkossági veszélyeztetettséget. Az egyik leginkább elfogadott ilyen mérıeszköz világszerte a Beck-féle Reménytelenség Skála (19), amelyet számos, még kínai

4 nyelvre is lefordítottak és adaptáltak (20). Ezért 2001-ben lefordítottuk a Beck-féle Reménytelenség Skálát és elvégeztük pszichometriai elemzését 300 fıs depressziós klinikai mintán (21). Továbbá, normál populációban valamint pszichotikus betegekkel is felvettük és további elemzésnek vetettük alá. Eredményeink szerint a Reménytelenség Skála kiváló reliabilitási és validitási mutatókkal rendelkezik valamennyi vizsgált csoportban (22, 23). A Reménytelenség Skála rövidített változata A klinikumban végzett kutatásban és szőrıvizsgálatokon a kérdıívek kitöltése gyakran hosszú idıt vesz igénybe, fáradságos és rontja a válaszolási hajlandóságot. Elıfordul, hogy egy kérdıív csomag utolsó részeit a páciensek egyáltalán nem, vagy csak hiányosan töltik ki, ezáltal a felmérés megbízhatósága csökken. Korábban már több módszertani vizsgálat rámutatott arra, hogy néhány kérdıív akár 70%-kal lerövidíthetı lenne az eredeti forma reliabilitásának és validitásának fenntartása mellett (24, 25). Bizonyos helyzetekben, például krízisállapotban, súlyos szorongás vagy depresszió esetén a páciens számára megterhelı a problémájával kapcsolatos akár tételes mérıeszköz kitöltése, nem is szólva arról, ha többet kell egymás után kitölteni. Erre feltétlenül tekintettel kell lenni a klinikusnak, különösen akkor, ha olyan népegészségügyi jelentıségő területrıl van szó, mint az öngyilkosság megelızése. Továbbá, számos vizsgálatból ismert az a jelenség, hogy az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személyek a tettük elkövetését megelızı egy-két héten felkeresik háziorvosukat különféle panaszokkal, ürügyekkel (26). Ilyenkor nem, vagy csak ritkán számolnak be öngyilkossági terveikrıl, ezért szükségesnek tőnik egy olyan szőrıeszköz bevezetése, amely informatív és a háziorvosi praxisban is biztonsággal, gyorsan használható. Aish és munkatársainak (27) vizsgálatai felvetik, hogy tulajdonképpen egyetlen tétel elegendı lenne a reménytelenség mérésére, mégpedig a 7. tétel ( Sötéten látom a jövımet. ). Szerintük ez a mondat kiválóan összegzi a jelenség minden fontos aspektusát: a fenyegetıen bizonytalan jövı percepcióját és a kilátástalanságot. Ezt saját méréseink is alátámasztják, hiszen vizsgálatunkban a részletes item-elemzés során ez a tétel mutatta a legnagyobb itemmaradék korrelációt (r=0,75), tehát a legszorosabb kapcsolatot a reménytelenséggel (28). Mivel Aish és munkatársai szerint a Reménytelenség Skála lényegében egyetlen faktorból áll, négy tételt emeltek ki a reménytelenség jelenségének megragadására és mérésére. Szerintük a legalkalmasabb tételek a következık: (6) Számítok rá, hogy a jövıben sikeres leszek azon a téren, ami a legfontosabb számomra; (7) Sötéten látom a jövımet; (15) Erısen bízom a jövıben; és (14) Sosem fognak úgy alakulni a dolgok ahogy én akarom. Épp ezért már ben kialakítottuk a Reménytelenség Skála (RS) rövidített változatát is, 200 fıbıl álló klinikai mintánkon. Mind a külföldi tapasztalatokat (29, 30), mind saját eredményeinket elemezve úgy tőnik, hogy három tétel a húsz közül megfelelıen reprezentálja a skálát s ezáltal a reménytelenség mérésének valid eszköze lehet. Ezek az alábbi állítások: (7) Sötéten látom a jövımet; (14) Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom és (20) Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínőleg úgysem érem el. A rövidített változat már ezen a kis mintán is szoros együttjárást mutatott az eredeti skálával (r=0,88), a tételek belsı konzisztenciája (Cronbach alfa: r=0,80) igen magasnak bizonyult (21). Yip és Cheung (20) frissen megjelent közleményükben az RS négy állítást tartalmazó rövidített változatát alkalmazták keresztmetszeti vizsgálatukban mintegy személyen Hong Kongban. Eredményeikben beszámolnak az eredeti 20 tételes és a rövidített 4 tételes skála szoros korrelációjáról (r=0,88), azaz a rövidített skála megbízhatóan alkalmazható az eredeti

5 hosszú verzió helyett. Határértékeket nem sikerült megállapítaniuk azaz hogy a rövidített RS milyen pontérték felett utal öngyilkossági veszélyeztetettségre. A vizsgálat célja, hipotézisek Jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy normatív mintán, egy nagy, reprezentatív országos felmérés, a Hungarostudy2002 keretében felmérjük a lakosság reménytelenségének szintjét a Reménytelenség Skála rövidített formájának felhasználásával és pszichometriai elemzését követıen megvizsgáljuk, milyen együttjárást mutat más, az öngyilkosság szempontjából fontos tényezıkkel. A rövidített skála kidolgozását az indokolta, hogy a kutatásban való könnyebb felhasználhatóság mellett rendkívül lényeges szerepet játszhat a szuicid prevencióban, gyors és hatékony szőrıeszközként alkalmazható például a családorvosi rendelıkben. Arra is választ szerettünk volna kapni, hogy az alacsony és magas reménytelenséggel jellemezhetı csoportok miben különböznek egymástól? A vizsgálat módszerei A reménytelenség vizsgálatára a Hungarostudy2002 országos reprezentatív egészségfelmérés keretében került sor, amely a lakosság testi-lelki egészségi állapotának, az egészségüggyel kapcsolatos problémáinak és igényeinek valamint a pszichoszociális rizikófaktorok átfogó vizsgálatát valósította meg Kopp Mária vezetésével. A kutatás célja, elıkészítése, fıbb szervezési lépései, a vizsgálati minta kiválasztásának stratégiája és a felmérésben használt mérıeszköz bemutatása valamint az általános módszertan részletes ismertetésétıl itt eltekintünk, mivel az már korábban megtörtént és több helyen hozzáférhetı (31). Most csak arról szeretnénk beszámolni, hogy a felmérésben való részvétel elutasításának mértéke más epidemiológiai vizsgálatok eredményeivel összevetve jónak volt mondható (17,6 %). A vizsgálati minta nemi, korcsoportos és területi eloszlásait mérlegelve reprezentatívnak tekinthetı; a kutatásban felhasznált mérıeszköz skálái pedig kiváló pszichometriai jellemzıkkel rendelkeznek. Mindezek alapján a felmérés lehetıséget nyújt arra, hogy kutatásunk eredményeit (pl. reménytelenség, a hátterében meghúzódó protektív és rizikótényezık, életminıség-mutatók) a magyar lakosság egészére kiterjesszük, általánosítsuk (31). A vizsgálati minta nagysága és a mintavétel stratégiája: Központi Statisztikai Hivatal elkészített egy arányosan és véletlenszerően kiválasztott fıs ( fı tartalék) mintát, amely a 18 éves és idısebb korú magyar lakosság 0,18%-át képviselte. A mintavétel nem- és életkor szerint arányosan reprezentálja nemenként a három alap-korcsoportot: 18 39, 40 59, 60 x évesek) valamint területi becslésekre is (megye, kistérség) lehetıséget ad. A HUNGAROSTUDY 2002 tesztbattéria kialakítása: korábbi felmérések tapasztalatait felhasználva (12) a munkacsoport egy közel 700 kérdésbıl álló tesztbattériát szerkesztett. A kérdıív az alábbi kérdéscsoportokat ölelte fel: személyi adatok, lakás és otthon, munkahely, háztartási adatok, szülık adatai, egészségre vonatkozó adatok, pszichológiai tényezık, stressz és életcélok, egészség-magatartás, vallásosság és etnikai hovatartozás. Mivel korábbi felméréseink tapasztalatai azt bizonyították, hogy a részvételi szándékot jelentısen

6 befolyásolja a kérdıív hosszúsága, így a kb perc alatt lekérdezhetı interjú során többször rövidített skálákat használtunk. Szinte valamennyi rövidített skála kialakításánál a korábbi felméréseink pszichometriai eredményeit, illetve más hazai kutatási eredményeket vettünk figyelembe. A tesztbattériánk az alábbi skálákat tartalmazta: Chicago Társadalmi Hatékonyság Kérdıív; Betegség-teher Index; WHO Általános Jól-lét Skála; Rövidített Beck Depresszió Skála; Kórházi Szorongás Skála; Rövidített Reménytelenség Skála; Rövidített D- típusú Személyiségskála; Rövidített Diszfunkcionális Attitőd Skála; Énhatékonyság; Rövidített Ellenségesség kérdıív; Életcél Skála; Anómia Skála; Rövidített Együttmőködés és Újdonságkeresés Skála a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdıívbıl; Konfliktusmegoldó Kérdıív; Koherencia-érzés Skála és Életesemények a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdıívbıl; Athéni Alvászavar Skála; AUDIT: Alkoholizmus Szőrı Skála; Rövidített Vitális Kimerültség Skála. Több skála válaszformátumát az átláthatóság érdekében egységesítettük, így a kérdéseket a legtöbb esetben - így a Reménytelenség Skálánál is, a válaszadónak egy négy-fokozatú skálán kellett megítélnie: 0 egyáltalán nem jellemzı; 1 alig jellemzı; 2 jellemzı; 3 teljesen jellemzı. Eredmények Elsı célunk az volt, hogy a Reménytelenség Skála rövidített formájának felhasználásával és pszichometriai elemzését követıen felmérjük a lakosság reménytelenségének szintjét. Az elızetes empirikus eredmények alapján az eredeti húsz tételes változatból alakítottuk ki a 3 tételes rövidített Reménytelenség Skálát. A három legjobban mőködı tételt választottuk ki, ami a teljes skálával magas együttjárást mutatott, de a megbízhatóság érdekében hozzáillesztettük a BDI 2. tételét is, amely tartalmában szintén a reménytelenségre kérdez rá. Ily módon a rövidített skála tartalmazza a reménytelenség affektív (7.), kognitív (14. BDI 2.) és motivációs (20.) komponensét (1. táblázat). Leíró statisztikák

7 A 4 tételbıl álló Reménytelenség Skála belsı konzisztenciája kiváló (Cronbach alfa: 0,85), az egyes tételek hasonló súlyúak, a Corrected-Item-total Correlation 0,64 0,72 között ingadozik. A Reménytelenség Skála eloszlási gyakorisági táblázata mutatja a teljes vizsgálati minta reménytelenségének szintjét (2.táblázat). Minden egyes tételen 0-3 pontot lehetett elérni, így a 4 tételre összesen minimum 0 és maximum 12 pontot lehetett adni. A gyakoriság érték (frequency) azt mutatja, hogy az egyes pontszámokat hányan érték el: pl. 0 pontot a teljes vizsgálati minta 43,2%-a ért el, maximális pontszámot pedig a teljes minta 0,8%-a. A 8 pont jelenti azt, hogy a személy átlagosan mindegyik állítást jellemzınek találta magára nézve, ami igen magas érték, mivel ez a teljes minta mintegy 96%-át jelenti. A 4 tételes skála átlaga a teljes vizsgálati mintára nézve 1,95 (szórás: 2,69). A nık a szakirodalmi adatoknak megfelelıen szignifikánsan (p<0,001) magasabb pontszámot értek el a skálán, mint a férfiak. A különbözı csoportok közötti összehasonlítások Második célunk az volt, hogy megnézzük, a minta mely csoportjai jellemezhetık alacsony illetve magas reménytelenséggel (3. táblázat). A különbözı korcsoportok szerinti összevetés jól tükrözi, hogy az életkor elırehaladtával a reménytelenség mértéke növekvı tendenciát mutat. A reménytelenség és az életkor közötti együttjárás mértéke: r = 0,24, p<0,001. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık jelentısen magasabb pontszámot értek a Reménytelenség Skála rövidített változatán, mint a magas iskolai végzettséggel rendelkezık. Kiugró eltérés mutatkozik a 8 osztályt, vagy annál kevesebbet végzetteknél.

8 A családi állapot szerinti csoportosításnál az özvegyek és az elváltak adták a legmagasabb pontszámokat a Reménytelenség Skála rövidített változatán, a legalacsonyabbat pedig az egyedülállók. Természetesen itt az életkori hatás befolyásoló szerepére is gondolnunk kell. A jelenlegi aktivitás szerinti összehasonlítás alapján a rokkantnyugdíjasok jelentısen magasabb reménytelenségrıl számoltak be, mint a többi csoport. A legalacsonyabb reménytelenség pontszámokat a tanulók és a vállalkozók érték el. A szubjektív egészségi állapot megítélése alapján történı csoportosításnál láthatjuk, hogy a munkaképesség csökkenésével arányosan a reménytelenség mértéke növekszik. A tolószékhez vagy ágyhoz kötött személyek esetében a Reménytelenség Skála rövidített változatára adott összpontszámok átlaga meghaladja a 6 pontot. A reménytelenséget elvben módosíthatná a vallásosság, amelyrıl közismert, hogy protektív tényezı a mentális egészség fenntartásában. A felmérés adatai szerint a vallásosság és a reménytelenség szignifikáns pozitív kapcsolatban áll egymással a felmért reprezentatív mintában, a nem hívık és a rendszeres vallásgyakorlók egyformán reménytelennek mutatkoztak. Egyes felmérések szerint azoknál, akiknek fontos a vallás, egyes életminıség mutatók rosszabbak, például munkaképesség csökkenés vagy depressziós tünetek figyelhetık meg (32). Ha azonban életkor, nem és szocioökonomikus státusz szerint kontrolláljuk a reménytelenséget, akkor kiderül, hogy a reménytelenség a rendszeres vallásgyakorlók körében alacsony illetve negatívan korrelál a vallásossággal. Depresszió, öngyilkossági kísérlet és reménytelenség A depresszióval kezelt páciensek esetében a reménytelenség mértéke fokozott. A reménytelenség jól differenciált a depresszió súlyossága (ambuláns vagy kórházi kezelés) és az ideje között (az elmúlt év során vagy régebben volt). A reménytelenség és az öngyilkossági kísérlet kapcsolatát vizsgálva azt találtuk, hogy a mintában az egy éven belül öngyilkossági kísérletet elkövetık adták a legmagasabb pontszámot (4,86), szemben azokkal, akik 2,5 éve vagy régebben követették el. Megvizsgálva a reménytelenséget az öngyilkossági kísérlet óta eltelt idı függvényében, azt kaptuk, hogy nincs szignifikáns különbség az 1 éve és a 2.5 éve öngyilkossági kísérletet elkövetett, valamint a 2,5 éve és a régebben öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek reménytelensége között, a két csoport hasonlóan magas reménytelenséggel jellemezhetı. Az eredmények azt mutatják, hogy a reménytelenség némiképp csökken az öngyilkossági kísérlet óta eltelt idıben. A jelenség talán úgy is értelmezhetı, hogy a RS alapján jól elkülönül a szuicid és nem szuicid csoport, de a szuicid csoporton belüli elkülönítésre a skála már kevésbé alkalmas. Fontos eredmény tehát, hogy a szakirodalmi adatokkal megegyezıen (33, 17) - a reménytelenség és a szuicid kísérlet a magyar lakosság körében is szoros kapcsolatban áll egymással.

9

10 Harmadik célunk az volt, hogy meghatározzuk a reménytelenség kapcsolatát más változókkal (4.táblázat). Mérsékelt és szoros szignifikáns együttjárás mutatkozott a reménytelenség, a szociodemográfiai és háztartásbeli tényezık, a szubjektív egészségi állapot és a jelenlegi fájdalmak mértéke között. Az elemzésbıl kitőnik, hogy az életkorral, a gyermekek számával és az anyagi, megélhetési problémákkal szignifikánsan nı a reménytelenség, míg a reménytelenséget csökkentı tényezı a jó szociális helyzet és a magas jövedelem. Szoros negatív összefüggést találtunk az egészségi állapot szubjektív megítélése és a reménytelenség között: a résztvevık minél jobbnak tartják saját egészségi állapotukat és kortársaikhoz képest is jobbnak ítélik azt, annál kevésbé reménytelenek. A fájdalmak és a reménytelenség szintén szoros pozitív korrelációban áll egymással, s úgy tőnik, hogy a tartós ízületi fájdalmak és végtagfájdalmak vezetnek leginkább súlyos reménytelenséghez. Végül, rendkívül fontosnak tartottuk a fentieken túlmenıen a reménytelenséggel szoros pozitív korrelációt mutató pszichológiai változók, mint az öngyilkosság szempontjából módosítható kockázati tényezık beazonosítását. Ezek a következık: diszfunkcionális attitődök, a vitális kimerültség, az ellenségesség és az életcélok hiánya valamint az érzelemközpontú megküzdés. Ezzel szemben a koherencia érzés, a szociális támasz, az észlelt önhatékonyság, az élet értelmességébe vetett hit, a szubjektív jóllét illetve a feladatorientált megküzdés a reménytelenséggel negatívan korreláltak.

11 Megbeszélés és összefoglalás A Hungarostudy2002 felmérés során lehetıség nyílt arra, hogy a szuicid prevencióban világszerte használt és jól ismert Beck-féle Reménytelenség Skálát hazánkban elıször országos reprezentatív mintán felmérjük, kialakítsuk rövidített változatát és felmérjük együttjárását a különféle szociodemográfiai és életminıség mutatókkal valamint pszichológiai változókkal. Figyelmünk elsısorban a prevenció szempontjából kiemelten fontos módosítható kockázati tényezık azonosítására valamint a rövidített skála családorvosi praxisban történı bevezetésének lehetıségére irányult. Az eredmények szerint az eredeti húsz tételbıl álló Reménytelenség Skála mellett a négy tételes rövid változat is nagyon jó pszichometriai tulajdonságokkal rendelkezik, belsı konzisztenciája kiváló (Cronbach alfa: 0,85). A négy tétel a következı: (7) Sötéten látom a jövımet; (14) Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom és (20) Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínőleg úgysem érem el és (2). Úgy látom, hogy a jövım reménytelen és a helyzetem nem fog változni (rövidített Beck Depresszió Kérdıív második állítása). Minden tételen 0-3 pontot, így a 4 tételen összesen 0-12 pontot lehetett elérni. Az eredeti 20 állításból álló skálán Beck és munkatársai szerint 9 pont felett áll fenn a szuicid veszélyeztetettség azaz ha mintegy a tételek felére kedvezıtlenül válaszol a személy (34, 33, 17). Mivel a rövidített skálán 6 pont az elérhetı pontszám fele, s ezt a normatív minta 10%-a adta, ez reális leválasztási kritériumnak tőnik (a teljes mintából mintegy 10%-ot osztályozunk így szuicid veszélyeztetettségőnek). Ez a 10% kicsit magas aránynak tőnik, azonban a leválasztási kritériumnál nincs aranyszabály: ha túl magas, akkor elképzelhetı, hogy sok szuicid veszélyeztetett nem lesz kiszőrve (nem elég szenzitív a skála), ha pedig túl alacsony, akkor ellenkezıleg, sok nem veszélyeztetett személyt is beemelhet (specificitás). Az egyik nagy elem számú klinikai mintánál az eredeti skála (9 pontos leválasztási kritériumot használva) 17, a késıbbiekben öngyilkosságot elkövetı személybıl 16-ot jól szőrt ki (17). De itt is az látható, hogy a klinikai minta 1958 fıjébıl csak 16 ért el 9- nél magasabb pontszámot. Ezt a százalék arányt alapul véve a rövidített skálán is 9-10 körül kellene meghúzni a határt. Minden szempontot összevetve, mégiscsak amellett érvelünk, hogy 6 pont feletti skálaértéknél az egyén veszélyeztetettnek tekintendı az öngyilkosság szempontjából: így a skála olyan eseteknél is jelezni fog, akiknél nincs komoly öngyilkossági szándék, viszont minden veszélyeztetett személy fennakad a hálón. Mivel a Reménytelenség Skála rövidítésével az a célunk, hogy stabil, nagy szenzitivitású szőrıeszközhöz jussunk, szuicid prevenciós programok tervezéséhez ennek a 6 pontos határértéknek a figyelembe vétele ajánlatos. Az alacsony és magas reménytelenséggel jellemezhetı csoportokat összehasonlítva más kutatásokkal összhangban - kiderült, hogy az alacsonyabb iskolai végzettség, a rossz szociális helyzet, a munkanélküliség, a rossz egészségi állapot, az egyedüllét és a magány magas reménytelenséggel járnak együtt. Továbbá, számos pszichés tényezı is szoros pozitív korrelációt mutat a reménytelenséggel, mint az egészségi állapot illetve a fájdalmak szubjektív megélése, a diszfunkcionális attitődök, a vitális kimerültség, az ellenségesség és az életcélok hiánya valamint az érzelemközpontú megküzdési mód. A Hungarostudy2002 reprezentatív felmérésben beigazolódott, hogy a magyar lakosság körében is a depressziós pácienseknél a reménytelenség jelenléte fokozott. Sıt, a reménytelenség és az öngyilkossági kísérlet kapcsolatát vizsgálva az egy éven belül

12 öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek adták a legmagasabb pontszámot szemben azokkal, akik régebben követték el kísérletüket. Tehát a reménytelenség és a depresszió valamint az öngyilkossági veszélyeztetettség szoros kapcsolatban áll egymással, és a reménytelenség felmérése a szuicid prevenció fontos és nélkülözhetetlen lépése. A reménytelenség módosítható kockázati tényezı, megfelelı pszichoterápiás intervencióval csökkenthetı, amint erre számos szakirodalmi adat utal (14, 35, 36). Nem csak a kórházban eltöltött napok számítanak, ahogy Fekete és Osváth (9) közleményükben rámutattak, hanem a kezelés minısége és a terápia fókuszának a kiválasztása a döntı. A bizonyítékokon alapuló gyógyítás vizsgálatai alapján a problémamegoldó tréningek, probléma megoldó terápia eredményesen csökkenti a szuicid veszélyeztetettséget (37, 38). Összefoglalva, a Reménytelenség Skála négy tételbıl álló rövidített változata a háziorvosi praxisban igen nagy elırelépést jelenthetne az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében. A gyorsan kitölthetı és hamar kiértékelhetı kérdıíven véleményünk szerint a 6 pont feletti értéknél feltétlenül gondolni kell az öngyilkossági veszélyeztetettség fennállására és a szükséges lépések megtételére. Irodalom (1) FÜREDI, J., GEREVICH, J. (1998): A Pszichiátriai Szakmai Kollégium állásfoglalása. Az öngyilkosságot megkísérlı személyek emberi és állampolgári jogai érvényesülésének vizsgálatáról készült ombudsmani jelentéshez. Psychiatria Hungarica, 2, (2) WHO STATISZTIKA (2006): (3) BOZSONYI, K., ZONDA, T. ÉS VERES, E.(2003): Az öngyilkosságok szezonális fluktuációja Magyarországon ( ). Psychiatria Hungarica, 6, (4) BOZSONYI, K.,. VERES, E. ÉS ZONDA, T.(2005): Az ünnepek hatása az öngyilkossági hajlandóságra Magyarországon ( ). Psychiatria Hungarica, 6, (5) ZONDA, T., ANTAL, A., KOCSIS, E. ÉS SÓTONYI, P.(2004): Egyes pszichiátriai eltérések retrospektív vizsgálata budapesti öngyilkosok körében. Addictologica Hung., Volume 3, (6) ZONDA, T., VERES, E. (2004): Az öngyilkosságok alakulása Magyarországon ( ). Addictologica Hungarica, Volume 3, 1, (7) RIHMER, Z. (2001): Az öngyilkosság. In: Szádóczky, E., Rihmer, Z (szerk): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó RT, Budapest. (8) RIHMER, Z. (2005): (F)okozzák-e az antidepresszívumok a szuicid rizikót? In: Psychiatria Hungarica, 20 (5): (9) FEKETE, S., OSVÁTH, P. (2004): A szuicid kisérletek epidemiológiai háttere a WHO/EURO nemzetközi és magyar kutatás alapján. Addictologica Hung., Vol. 3, (10) WHO STATISZTIKA (2005): (11) KÉZDI, B.(2000): Jel, kontextus. az öngyilkosság diszkurzív elmélete. Addictologica Hung., Volume 3, (12) KOPP, M., SZEDMÁK, S. (1997): Az öngyilkossági magatartás pszichoszociális háttértényezıi a magyar lakosság körében. Végeken, 8, (13) BECK, A., T., RUSH, A. J., EMERY, G. (2001): A depresszió kognitív terápiája, Animula, Budapest. (14) WILLIAMS, J. M. G. (2001): Cry for pain. London, Penguin. (15) O CONNOR, R. C., ARMITAGE, C. J., GRAY, L. (2006): The role of clinical and social cognitive variables in parasuicide. British Journal of Clinical Psychology, 45,

13 (16) KOVÁCS, M., BECK, A.T., WISSMAN, A. (1975): Hopelessness: an indicator of suicidal risk, Suicide, Vol. 5(2): (17) BECK, A.T., BROWN, G., BERCHICHK, R.J. STEWART, L. AND STEER, R.A. (1990): Relationship between Hopelessness and Ultimate Suicide: a replication with psychiatric outpatients. American J. of Psychiatry, 147:2, (18) PERCZEL FORINTOS, D. (2001): Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi. Psychiatria Hungarica, 6, (19) BECK, A.T., WEISSMAN A., LESTER, D., TREXLER, L. (1974): The measurement of pessimism: The Hopelessness Scale, Journal of Consulting and Clinical Psychology, 42, (20) YIP, PAUL, S. F., CHEUNG, Y. B. (2006): Quick assesment of hopelessness: a cross sectional study. Health and Quality of Life Outcomes, 4, 13. (21) PERCZEL FORINTOS, D., SALLAI, J., RÓZSA, S. (2001): A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 6, (22) PERCZEL FORINTOS, D., TÓTH ZS. (2005): Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság vizsgálata szkizofrén betegek körében. Alkalmazott Pszichológia, VII., 1. szám, old. (23) AJTAY, GY., HEGYI, N. ÉS PETRUSKA, É. (2003): Öngyilkossági veszélyeztetettség és depresszió normál populációban. ELTE szakdolgozat. Kézirat. (24) MORAN, L. A., GUYATT, G. H., NORMAN, G. R. (2001): Establishing the minimal number of items for a responsive, valid, health related quality of life instrument. Journal of Clinical Epidemiology, 54, (25) SHOUT, D., YAGER, T. J. (1989): Realiability and validity of screening scales: effect of reducing scale length. Journal of Clinical Epidemiology, 42, (26) RIHMER, Z., BARSI, J., RUTZ, W. (1996): A dolgozó orvosok, a felismert depressziók és az öngyilkossági mortalitás regionális megoszlása Magyarországon. In: Orvosi Hetilap 135 (3) (27) AISH, A. M., WASSERMAN, D., RENBERG, E. S. (2001): Does Beck s Hopelessness scale really measure several components? Psychological Medicine, 31, (28) PERCZEL FORINTOS, D., SALLAI, J., RÓZSA, S. (2001): A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 6, (29) BOUVARD, M., CHARLES, S., GUERIN, J., AIMARD, G. (1992): Study of the Hopelessness Scale: validation and factorial analysis, Encephale, 18(3), (30) TANAKA, E., SAKAMOTO, S., ONO, Y., FUJIHARA, S., KITAMURA, T. (1998): Hopelessness in a community population: factorial structure and psychological correlates, Journal of Social Psychology, 138, (31) RÓZSA, S., RÉTHELYI, J., STAUDER, A., SUSÁNSZKY, É., MÉSZÁROS, E., SKRABSKI, Á., KOPP, M. (2003): A középkorú magyar népesség idı elıtt halálozásának és életminıség-csökkenésének bio-pszicho-szociális meghatározói, a megelızés lehetıségei. Psychiatria Hungarica, 18(2), (32) KOPP, M., SZÉKELY, A. ÉS SKRABSKI, Á. (2005): Vallásoság és életminıség egy átalakuló társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5, (33) BECK, A.T., STEER, R.A.,KOVACS, M.. ÉS GARRISON, B. (1985): Hopelessness and Eventual Suicide: a 10-year Prospective Study of Patients Hospitalized with Suicidal Ideation. American J. of Psychiatry, 142:5, (34) MINKOFF, K., BERGMAN, E., BECK, A.T. BECK, R. (1973): Hopelessness, Depression and Attempted Suicide, Am. Journal of Psychiatry, Vol. 130(4), (35) KUYKEN, W.(2004): Cognitive therapy outcome: the effects of hopelessness in a naturalistic outcome study. Behaviour Research and Therapy, (42) (36) HAWTON, K. (2005): Prevention and Treatment of Suicidal Behaviour. From Science to

14 Practice. Oxford University Press, Oxford. (37) POLLOCK, L.R. ÉS WILLIAMS, J. M. G. (2001): Effective problem solving in suicide attempters depends on specific autobiographic recall. Suicide and Life Threatening Behaviour. 31(4), (38) D ZURILLA, T.J. ÉS CHANG, E.C. (1995): The relationship between social problem solving and coping. Cognitive Therapy and Research, 19(5),

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid prevenciós alapelvek Az öngyilkosság megelőzése MINDENKINEK

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS ALAPJÁN Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Felmérések Hungarostudy 2002, 2006 A

Részletesebben

A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata

A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata Psychiat Hung 2001, 16 (6):632-643 A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata Perczel Forintos Dóra 1, Sallai Judit 1 és Rózsa Sándor 2 (1) Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológiai Tanszék

Részletesebben

MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS

MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 247 255 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.8 A WHO JÓL-LÉT KÉRDÕÍV RÖVIDÍTETT (WBI-5) MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11. Korszerű szuicid prevenciós

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az

Részletesebben

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék perczel@kpt.sote.hu 2009 március 26. Nemzeti Drogmegelızési Intézet

Részletesebben

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja:

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja: Név: A kliens kódja: Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: év hó nap A kérdez súlyosság-értékelése 0-1 Valódi probléma nem áll fenn /nincs szükség segítségre 2-3 Kevésbé súlyos

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi

Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi Psychiat Hung 2001, 16 (6):661-668 Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest Összefoglalás Jelen áttekintı tanulmány

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Család Konferencia, 211 november 1 Országos reprezentatív felmérések A minták

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja. KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción

Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja. KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Szeged, 2015. Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési

Részletesebben

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz PROGRAM ADATLAP Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz 1. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI A program címe: Alcíme: (A főcím pontosítására, értelmezésére szolgáló tömör összetett

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 1. 185 201. DOI: 10. 1556/MPSzle. 66. 2011. 1. 12. GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar,

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN

EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN HALMAI ZSUZSA 1, DÖMÖTÖR ESZTER 2, BALOGH GABRIELLA 2, SÁROSI ANDREA 2, FALUDI GÁBOR 2, SZÉKELY ANNA 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr.

Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Dégi László Csaba A tantárgy leírása Tartalmi leírás Az előadás megismerteti a szociális

Részletesebben

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban 92 Ajtay Gyöngyi 1, Bérdi Márk 2, Szilágyi Simon 2, Perczel F. Dóra 1 1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére

Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére Optimised suicide prevention programs and their implementation in Europe www.ospi-europe.com Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére Hazai koordináció: Semmelweis Egyetem,

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.

Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr. Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

OPTIMISTÁK-E A KÖNYVTÁROSOK?

OPTIMISTÁK-E A KÖNYVTÁROSOK? E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y E g y e t e m I n f o r m a t i k a i é s K ö n y v t á r t u d o m á n y i I n t é z e t K ö n y v t á r - i n f o r m a t i k a i K ö z p o n t OPTIMISTÁK-E A

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.

Részletesebben

Miért halnak meg idı elıtt a

Miért halnak meg idı elıtt a Férfiak lelki egészsége - Miért halnak meg idı elıtt a magyar férfiak? Kopp Mária 2009. június 16. www.magtud.sote.hu Férfiak Egészségének Nemzetközi Hete Budapest A lelki egészség alapja: az élet alapvetı

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia

életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Egyenlőtlenségek és egészségi

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

kockázati tényezők, Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora

kockázati tényezők, Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora Az öngyilkosság jelensége, kockázati tényezők, epidemiológiai adatok Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora forintos.dora@med.semmelweis med.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

Publikációk: dokumentum/egyéb/nem besorolt/tudományos Interjút készítette: Babarczy Veronika

Publikációk: dokumentum/egyéb/nem besorolt/tudományos Interjút készítette: Babarczy Veronika Publikációk: Sal István, Papp Ildikó, Perczel Forintos DóraMagatartás-orvoslási lehetőségek a 1. cukorbetegség és az elhízás kezelésébenorvosi HETILAP 153:(11) pp. 410-417. (2012)Link(ek): DOI/Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos

Részletesebben

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre. dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program

Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program A MAGYAR NOK LELKI EGÉSZSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZOK, EZEK VÁLTOZÁSAI

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról

Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról A TUDOMÁNY NAPJA NYÍLT NAP A KOKIBAN Az agykutatás fontossága Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról Tudnunk kell, hogy egyes egyedül

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Az unalom, a céltalanság, mint a fiatalok legfőbb ellensége: mi a helyzet és hogyan lehet változtatni rajta?

Az unalom, a céltalanság, mint a fiatalok legfőbb ellensége: mi a helyzet és hogyan lehet változtatni rajta? Az unalom, a céltalanság, mint a fiatalok legfőbb ellensége: mi a helyzet és hogyan lehet változtatni rajta? Kopp Mária, Skrabski Árpád, Székely András www.magtud.sote.hu 2005.február 11. Látlelet az ifjúságról

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Összefogás a Depresszió Ellen, Kézikönyv a segít foglalkozásúak számára kötet, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. Kopp Mária

Összefogás a Depresszió Ellen, Kézikönyv a segít foglalkozásúak számára kötet, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. Kopp Mária Összefogás a Depresszió Ellen, Kézikönyv a segít foglalkozásúak számára kötet, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. Kopp Mária A közmondás szerint ép testben ép lélek, de ennek a fordítottja még inkább igaz,

Részletesebben

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológiai Tanszék Összefoglalás Mai tudásunk szerint

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME)

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XV. DEMIN 2015. május 27. Egy kis visszatekintés Boján, Réthelyi, Szócska, Belicza, Zombor Könyvek (Gulácsi L., Gődény

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 24.579/2008. Javaslat együttmőködési megállapodás megkötésére audiológiai szőrés és utánkövetés céljából Tisztelt

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 5. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 5. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu ISMERETEK 5. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 Testi és lelki egészségünk összefüggései A modern pszichoszomatika

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2328-06 Egészségmegırzés - egészségfejlesztés - egészségnevelés modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2328-06 Egészségmegırzés - egészségfejlesztés - egészségnevelés modul. 1. Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben