Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek

Átírás

1 Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek

2 Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az egyes ember az elemzési egység. A kérdıíves vizsgálatok nagyszerően megfelelnek nagyobb alapsokaság attitődjeinek és orientációinak mérésére is. A közvéleménykutatások ennek az alkalmazásnak jól ismert példái

3 Kérdıívek kitölt(et)ésének fı módszerei I. Önkitöltıs kérdıívek Olyan esetben, mikor a válaszadót megkérjük, hogy maga töltse ki a kérdıívet Kérdıívfelvétel kérdezıbiztossal A kérdezıbiztos közremőködésével történı adatfelvétel nagyobb válaszadási arányt eredményez, csökkenhet a nem tudom és a nincs válasz itemek száma Fontos a kérdezık munkájának összehangolása (eligazítás és felügyelet) Kérdıívfelvétel telefonon A mintavételbıl kimaradnak azok akik nem rendelkeznek telefonnal, ill. akiknek titkosítva van a számuk

4 A kérdıíves vizsgálatok erısségei, gyengeségei Erısségek: Különösképpen alkalmasak nagy alapsokaság jellemzıinek leírására Nagyon nagy mintákra van lehetıség A kérdıíves vizsgálatok bizonyos értelemben rugalmasak Gyengeségek: A standardizálásnak gyakran az az eredménye, hogy a kérdések végül senkire sem illenek igazán Nemigen képes a társadalmi kontextus vizsgálatára A társadalmi cselekvéseket nem tudják mérni, csak feltételezett cselekvésekrıl adott önbeszámolókat tudnak összegyőjteni

5 Kérdıív szerkesztési gyakorlat

6 Feladat Szerkesszenek feltételes kérdést, önkitöltıs kérdıívben való felhasználásra az alábbi információk kiderítésére Alkalmazásban áll-e a válaszadó? Ha munkanélküli, keres-e munkát? Ha nem keres munkát, nyugdíjas-e, diák-e, ı vezeti-e a háztartást? Ha munkát keres, mióta teszi ezt?

7 Teszteket arra használunk, hogy objektív mérıeszközzel a kezünkben egészen pontosan meg tudjunk állapítani valakirıl vagy valamirıl valamit. Mikor teszteket használunk egyértelmően tisztában vagyunk azzal, hogy mit szeretnénk megtudni. Felmérjük azt, hogy a rendelkezésre álló eszközök közül melyek azok, amelyek a szóban forgó személy jellemzésére a legjobban megfelelnek. Ugyanis a legtöbb esetben a felhasznált eszköz nem biztos, hogy objektív (lásd például az osztályzatokat), illetve nem egyértelmő, hogy pontosan mit is jelent az az érték, amit mérési eredményül kaptunk. Ahhoz, hogy kérdıívünket csoportok összehasonlítására használjuk fel, tudnunk kell azt, hogy a vizsgálati csoportokat el tudjuk-e különíteni egymástól a mérıeszköz segítségével (konkurrens validitás), valamint azt is tudnunk kell, hogy minden csoport számára ugyanazt jelentik-e a faktorok, mint a másik csoport esetében.

8 Az átlag Egy mérési folyamat mindig hibás. Azonban a hiba mértékérıl soha nem szerezhetünk tudomást, de feltételezzük, hogy kisebb annál, hogy jelentıs mértékben befolyásolja annak a mértékét, amit valójában mérni szeretnénk. Tehát az átlag meghatározása elengedhetetlen feltétele annak, hogy kérdıívünket elıbb utóbb tesztként lehessen használni.

9 Szórás, mint az átlagtól való eltérés átlagos mértéke Az átlagtól minden ember mért tulajdonsága kisebb nagyobb mértékben eltér. Az átlag és szórás (átlagtól való átlagos eltérés mértéke) segítségével pontosan meghatározható, hogy egy adott személy a vizsgált tulajdonság tekintetében, milyen mértékben tér el az átlagtól. Azokat a kérdıíveket, melyek rendelkeznek ilyen standard értékekkel, nevethetjük már teszteknek.

10 Otthon végzendı feladat

11 Otthon végzendı feladat Keressen egy újságba, vagy folyóiratban megjelent kérdıívet! A következı órára hozza magával, és csoportokban bírálják! Bírálják a kutatási tervet több szempontból is!