A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata"

Átírás

1 Psychiat Hung 2001, 16 (6): A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata Perczel Forintos Dóra 1, Sallai Judit 1 és Rózsa Sándor 2 (1) Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológiai Tanszék (2) ELTE BTK Személyiséglélektan Tanszék Összefoglalás A Reménytelenség Skála világszerte elfogadott és használt kérdıív a szuicid veszélyeztetettség felmérésére. Jelen kutatásban arra tettünk kísérletet, hogy a Beck által kidolgozott Reménytelenség Skála pszichometriai jellemzıit magyar mintán felmérjük. Vizsgálatunkban öngyilkosságot megkísérelt depressziós személyek (95 fı), depressziós (53 fı), valamint kontroll csoport (67 fı) vett részt. A reliabilitás és validitás vizsgálata alapján a Reménytelenség Skála hazai populáción is megbízható mérıeszköznek bizonyult. Faktoranalízisünk során egy faktor rajzolódott ki markánsan, eltérıen Beck három-faktoros modelljétıl. Emellett kialakítottuk a RS rövidített változatát, mely három tételbıl áll. Ez szoros korrelációt mutat az eredeti skálával, és a tételek belsı konzisztenciája is igen magas, azaz e tételek megfelelıen reprezentatívak. Kulcsszavak: reménytelenség - öngyilkossági veszélyeztetettség - Reménytelenség Skála (RS) - RS rövidített változata - pszichometriai jellemzık Summary Hopelessness Scale developed by Aaron Beck is an internationally accepted and used measure in the prediction of suicide attempts. In our study we measured the psychometric features of Hopelessness Scale in a Hungarian population; there were two clinical groups (95 suicide-depressed subjects, and 53 depressed subjects) and a controll group of 76 subjects. According to our results Hopelessness Scale is a valid and reliable measure - similar to international studies - in the Hungarian population as well. As a result of factoranalysis only one factor has been found so our study does not support the three-factor model of Beck. We developed a short version of Hopelessness Scale, wich includes three items of the original twenty. This version shows a strong correlation with the original 20-item scale and its internal consistency is also considerable. Key words: hopelessness - suicide risk - Hopelessness Scale (HS) - short version of HS - psychometric properties

2 Bevezetés A gyógyítás legkülönfélébb területein a korszerő segítségnyújtás ma már nem azt jelenti, hogy a kialakult zavart orvosoljuk, hanem azt, hogy preventív módon közelítünk a problémához. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha tisztában vagyunk azzal, hogy hol, mit és hogyan akarunk megelızni. Ennek a tudásnak pedig megbízható adatokon, vizsgálatokon kell alapulnia - a bizonyítékokon alapuló orvoslás mozgalmának az erısödése ennek az igénynek a terjedését mutatja. Weismann (1) 1975-ben még ezt írta a pszichiátria kézikönyvében: "Sem a pszichológiai tesztek, sem a pszichiátriai megfigyelés nem tudja világosan elkülöníteni az érzelmileg zavart és sérült pácienst attól, akinél biztosan megvan a szuicid veszélyeztetettség (idézi Kapusi & Füredi, 1987). Valóban, az öngyilkosságról való tudásunk még ma sem teljes, de egyre szélesebb alapokon nyugszik. A kötetben található elızı elemzésbıl látható, hogy csakis a biopszicho-szociális modell keretében értelmezhetı komplex jelenségrıl van szó. Az egyes tényezık feloszthatók módosítható és nem módosítható kockázati tényezıkre: az utóbbi csoportba tartozik például a nem, az életkor, a szocioökönömikus státusz. Módosítható kockázati tényezı például a reménytelenség, a problémamegoldás színvonala, a negativisztikus gondolkodás, a depresszió: ezek egyrészt intervenciót igényelnek, másrészt felismerésük már önmagában is nagyobb esélyt teremt a prevencióra (2, 3). A reménytelenség Az öngyilkosság etiológiájában szerepet játszó kognitív faktorok jelentıségét a klinikai kutatásokban és gyakorlatban már régen felismerték, és számos tanulmány született a kognitív tényezık mint rizikófaktorok azonosítására (4, 5, 6, 7, 8, 9, 10). Ezek közül a legtöbb figyelmet a reménytelenség mint a szuicid magatartás egyik jelentıs rizikófaktora kapta. A reménytelenséget a jövıre vonatkozó negatív szemléletmód vagy negatív attitődök készleteként definiálhatjuk. A depresszió Beckféle kognitív elmélete szerint ez a jövıre vonatkozó negatív szemléletmód a kognitív triád része, mely a depressziós személyek gondolkodásának jellegzetességeként ragadható meg (11, 12). Mint a kötetben szereplı tanulmányban már ismertettük, számos vizsgálatban kimutatták, hogy szignifikáns kapcsolat van a reménytelenség mértéke és a szuicid magatartás között (4, 5, 13, 14). Felmérése tehát kiemelkedıen fontos feladat a mindennapi klinikai gyakorlatban, mivel a súlyos reménytelenség állapota nagymértékben gátolja a segítségkérést. A hazai klinikai pszichológiai szakirodalom elsısorban a projektív módszereket javasolja az öngyilkossági veszélyeztetettség felmérésére: Rorschach, TAT, PFT és MMPI (15). Gondos elemzéssel rengeteg információ kiolvasható belılük, azonban nem specifikusan a szuicid szándék felmérésére készültek (kivéve a Rorschach Pietrowski-féle szuicid veszélyeztettségi skálát, és nincsenek adatok arról, hogy megbízható predikciós értékük lenne. Emellett felvételük idıigényes, értékelésüket csak szakember tudja

3 elvégezni, éppen ezért nem alkalmasak gyors állapotfelmérésre például a háziorvosi vagy pszichiátriai gyakorlatban. A hatékony megelızés egyik fontos feltétele olyan teszt, amelyik viszonylag könnyen és gyorsan kitölthetı, rövid idı alatt kiértékelhetı és kifejezetten az öngyilkossági gondolat, szándék és veszélyeztetettség felmérésére készült. Aaron Beck e célból dolgozta ki a "Reménytelenség Skálát", mely a szakirodalomban széles körben vizsgált és elfogadott mérıeszköz. Depressziós páciensekkel folytatott kutatásai során felismerte, hogy egy személy akkor kísérel meg öngyilkosságot, amikor számára a jövı-perspektíva lezárul melynek következtében reménytelennek látja helyzetét. A reménytelenség kialakulása egyben szuicid veszélyeztetettséget is jelent, melynek korai felmérése a prevenció legelsı és igen fontos lépéseként jelölhetı meg. A Reménytelenség Skála (RS) felépítése A skála húsz 20 állításból áll (1. táblázat), melynek mindegyikérıl a személynek el kell döntenie, hogy saját magára nézve igaznak érzi-e vagy sem. Kilenc állítás a jövıvel kapcsolatos, tizenegy pedig olyan pszichiátriai betegek megfogalmazásaiból származik, akiket több egymástól független klinikus szakember reményvesztettnek minısített. A RS értékelése megadott kóddal történik, a fordított állítások* (1-es, 5-ös, 6-os, 8-as, 13-as, 15-ös és 19-es tételek) visszafordításával. A maximálisan elérhetı pontszám 20. Enyhe reménytelenség mértékkel jellemezhetık a 0-3 pont közötti személyek. A reménytelenség normális mértékének tartományába esnek azon személyek, akiknek összpontszáma 4 és 8 közé esik. Magas reménytelenség szintet mutatnak a 9-14 közötti pontszámot elért személyek, végül pedig a közé esı betegek a reménytelenség súlyos mértékével jellemezhetık. A nemzetközi felmérések eredményei azt mutatják, hogy a 9 feletti pontszám komoly szuicid veszélyeztetettséget jelez (6). 1. táblázat. A Reménytelenség Skála 1.* Reményekkel telve és lelkesedéssel nézek a jövô elébe. 2. Akár fel is adhatnám, mert nincs semmi, amit tehetnék azért, hogy a dolgok jobbra forduljanak. 3. Amikor a dolgok rosszul mennek, azzal vigasztalom magam, hogy ez nem tarthat így örökké. 4. Nem tudom elképzelni, milyen lenne az életem tíz év múlva. 5.* A számomra legfontosabb dolgok megvalósítására tudok elég idôt szakítani. 6.* Számítok rá, hogy a jövôben sikeres leszek azon a téren, ami a legfontosabb számomra. 7. Sötéten látom a jövômet. 8.* Nagyon szerencsés vagyok, és bízom benne, hogy nekem több jó jut osztályrészül, mint egy átlagembernek. 9. Egyszeruen nem vagyok szerencsés, és nincs okom azt hinni, hogy a jövôben az leszek. 10. Múltbeli tapasztalataim alaposan felkészítettek a jövôre.

4 11. Csak a kellemetlen dolgokat látom a jövôben és nem a kellemeseket. 12. Nem bízom benne, hogy elérem, amit igazán akarok. 13.* Amikor elôre tekintek a jövôbe, remélem, hogy boldogabb leszek, mint amilyen most vagyok. 14. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 15.* Erôsen bízom a jövôben. 16. Sosem sikerül elérnem azt, amit akarok, ezért ôrültség bármit is akarni. 17. Több mint valószínutlen, hogy igazi elégedettséget érezzek a jövôben. 18, A jövô homályosnak és bizonytalannak tunik számomra. 19.* Több jóra, mint rosszra számíthatok a jövôben. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínuleg úgysem érem el. A kérdıívvel végzett nemzetközi vizsgálatok A kérdıív belsı konzisztenciája igen magas (Cronbach alfa=0,93). A reliabilitás-vizsgálatok szerint a skála belsı korrelációi, az egyes tételek és a teljes skála közötti korrelációk is szignifikánsak (16). A konkurrens validitás (más kérdıívek reménytelenséget, illetve pesszimizmust mérı állításaival, pl. a Beck Depresszió Skála egyes tételeivel való összevetés) igen erıs szignifikanciát jelzett. Továbbá, a konstrukciós validitás-vizsgálatok során ellenırizni lehetett a vizsgált konstrukciót, azaz a reménytelenség relevanciáját a szuicid veszélyállapotokban. E hipotézisek megerısítést nyertek, azaz (1) a depressziós betegek extrém negatív jövıképpel jellemezhetık, ami a depresszióból való felépülést követıen enyhül; (2) az öngyilkossági szándék sokkal erısebben korrelál a negatív elvárásokkal, mint magával a depresszióval; (3) egy egyszerő kártyaválogatási feladat sikeres megoldását követıen a súlyos depressziós betegek pesszimizmusa és reménytelensége csökkent; (4) egyre nehezedı feladatok megoldását követıen depressziós és nem depressziós személyek reménytelensége szignifikáns módon csökkent (16). A RS reliabilitását és validitását egy török kutatócsoport is megvizsgálta 1994-ben (17). Durak éves - krónikus fizikai problémákkal küszködı pszichiátriai beteggel és kontroll személyekkel töltette ki a RS-t. Az eredmények szerint a RS török mintán is megbízhatónak és validnak bizonyult. Beck és munkatársai elvégezték a skála faktoranalízisét is, melynek során három faktor rajzolódott ki: 1. a jövıvel kapcsolatos érzések (affektív aspektus), melyet az 1-es, 5-ös, 6-os, 13-as, 15-ös és19-es tételek reprezentálnak; 2. a motiváció elvesztése (motivációs aspektus), melybe a 2-es, 3-as, 9-es, 11-es, 12-es, 16-os, 17-es és 20-as tételek sorolhatók; valamint; 3. a jövıvel kapcsolatos elvárások (kognitív aspektus) faktora, mely a 4-es, 7-es, 8-as, 10-es, 14-es és 18-as tételeket foglalja magába (16). A már korábban említett török kutatócsoport szintén elvégezte a RS faktoranalízisét mely három, a fentiektıl eltérı faktort eredményezett: a jövıvel kapcsolatos érzések és elvárások (Beck-féle 1-es és 3-as faktor együttesen), a motiváció elvesztése (megegyezik Beck 2-es faktorával) és végül a remény faktorát (mely nem szerepelt Beck faktorai között). Tanaka és munkacsoportja (18) szintén két faktort talált az analízis során. Más kutatók, Aish és Wasserman (19) nem találtak bizonyítékokat sem a

5 három-, sem a kétfaktoros elképzelés mellett. Vizsgálataik során egy faktort sikerült azonosítaniuk, hangsúlyozva, hogy a Beck-féle Reménytelenség Skála nem multifaktoriális, hanem csupán egy komponenst mér, mely jól megfogható egyetlen tétellel ("Sötéten látom a jövımet"), és valójában nincs szükség a többi tételre, mivel ez az egyetlen tétel megbízhatóan méri a reménytelenséget. A késıbbiekben ki fog derülni, hogy saját méréseink is támogatják ez utóbbi állítást. Egy másik vizsgálatban Ward és Thomas (20) a RS faktorszerkezetét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a RS egydimenziós, leginkább a külsı kontroll jut kifejezésre benne. Emellett szoros együttjárást mutat Rotter és Levenson kérdıíveivel, a személyes tehetetlenséggel valamint a belsı kontroll hiányával. A RS validitását és faktorszerkezetét vizsgálták francia szerzık is (21). Eredményeik szerint a RS magas belsı konzisztenciával rendelkezı, megbízható, valid kérdıív, amely egyértelmően elkülönítette egymástól a depressziós és a kontroll csoportot. Egyetlen faktorból áll, amely a jövıvel kapcsolatos negatív érzéseket tartalmazza. Mások börtönben vizsgálták a reménytelenség és a szociális kívánatosság szerepét az öngyilkosság predikciójában. Ivanoff és Jang (20) egy hosszú vita végére szerettek volna pontot tenni a RS prediktív értékérıl. Még a bebörtönzöttek között is beigazolódott, hogy a szuicid veszélyeztetettség egyértelmően összefüggést mutatott a reménytelenséggel Meg kell említenünk azonban, hogy a pozitív eredményeket felmutató vizsgálatok mellett olyan kutatásokat is végeztek, melyek nem adtak egyértelmően bíztató képet a Reménytelenség Skálát illetıen. Durham általános és törvényszéki pszichiátriai betegeken, valamint egyetemi hallgatókon elvégezte a RS reliabilitás vizsgálatát és item-analízisét (23): a skála a pszichiátriai betegek esetében megbízhatóbbnak bizonyult, mint a normatív (egyetemi) mintán. Az item-analízis során pedig Durham azt találta, hogy a húsz tétel közül három nem méri olyan szorosan a reménytelenséget, mint a többi. Ezek a tételek a következık voltak: "Nem tudom elképzelni, hogy milyen lenne az életem tíz év múlva."(4. tétel), "A számomra legfontosabb dolgok megvalósítására tudok elég idıt szakítani." (5. tétel), "Amikor elıre tekintek a jövıbe, remélem, hogy boldogabb leszek, mint amilyen most vagyok."(13. tétel). A szerzı javaslata szerint további vizsgálatokat kell végezni a RS komponenseinek tisztázása végett. A RS a beszámolók szerint igen magas predikciós értékő, azaz megbízhatóan jelzi elıre az öngyilkossági veszélyt (16, 24): majdnem kétezer, különbözı pszichiátriai diagnózissal rendelkezı páciens esetében 94%-os biztonsággal jelezte elıre az öngyilkossági veszélyt. Eredményeik szerint a reménytelenség mértéke korrelál az öngyilkossági szándék és fantázia súlyosságával. Jelenlegi tudásunk szerint ez a legmegbízhatóbb, s a szakirodalomban leginkább elfogadott eszköz a szuicid veszélyállapot felmérésére (25). Beck és munkatársai 207, öngyilkossági szándék miatt kórházba került pácienset vizsgáltak. Tizennégy személy végzetes öngyilkosságot követett el, 91%-nak tíznél magasabb pontot ért el a RS-en, ahol a " befejezık" átlagértéke 13,27 pont volt a "nem-befejezık" 8,94 pontszámához képest. Nem a depresszió súlyossága, hanem a reménytelenség mértéke volt kórjelzı. A kutatók kiemelik, hogy az öngyilkossági szándék és a depresszió között kimutatható statisztikai kapcsolat csupán mőtermék, mely egy, a háttérben meghúzódó harmadik változó, a reménytelenség jelenlétébıl és hatásából fakad.

6 Egy prospektív vizsgálatban ugyanaz a kutatócsoport közel 2000 ambuláns beteget vizsgált, különbözı diagnózissal. A RS itt is predikciós értékőnek bizonyult. Kilencnél magasabb pontszám 17 páciens közül 16 esetben azonosította azokat a személyeket (94,2%), akik öngyilkosságot követtek el. Úgy tőnik, hogy a legalább 9-es pontszám tizenegyszer nagyobb öngyilkossági valószínőséget jelez (26). Az alábbiakban bemutatásra kerülı vizsgálat a Beck-féle Reménytelenség Skála hazai adaptálásának pszichometriai vonatkozásait foglalja össze, és ezáltal olyan mérıeszközt ismertet, mely a klinikai gyakorlatban az öngyilkosság tekintetében veszélyeztetett személyek korai szőrésére alkalmas lehet. Módszer Személyek A vizsgálatban három csoport vett részt: 1. öngyilkosságot megkísérelt depressziós személyek (szuicid depressziós SD csoport) - 95 fı; 2. öngyilkosságot nem megkísérelt depressziós személyek (depressziós D csoport) - 53 fı; 3. kontroll K csoport - 76 fı. A csoportba kerülés kritériumai a következık voltak: közötti életév, fı diagnózisként depresszió (személyiségzavar fennállása kizáró ok volt), melyet pszichiáter szakorvos állapított meg. A kontroll csoportot egyrészt egyetemisták, másrészt pedig felnıtt önkéntesek alkották. A mintavétel során törekedtünk arra, hogy a három csoport a nem, az életkor, a családi állapot és az iskolai végzettség tekintetében összehasonlítható legyen. I. Reménytelenség Skála (RS) (16) II. Beck Depresszió Kérdıív (BDI) (12) III. Diszfunkcionális Attitőd Skála (DAS) (27) IV. Beck Szorongás Leltár (BSZL) (11) Kérdıívek A vizsgálatban résztvevık két budapesti pszichiátriai, valamint egy sürgısségi osztály betegei voltak. Fontos szempont volt a kérdıívek - és kiemelten a Reménytelenség Skála - felvételénél, hogy a szuicid krízisállapot jellemzıit mérjük fel. Ezért az öngyilkosságot megkísérlı személyekkel a kísérletet követı pár napon belül töltettük ki a kérdıíveket. A kérdıívek elemzése az SPSS 9.0 statisztikai csomag segítségével történt. Eredmények A minta leíró jellemzıi A szuicid-depressziós csoport 80%-a, míg a depressziós és a kontroll csoport 72 és 65%-a volt nı, átlagéletkoruk évnek adódott. A szuicid-depressziós csoport átlagéletkora 36,6 év volt (szórás: 13.3 év), a depressziós csoporté 41,2 év (szórás: 13,6 év) a kontroll csoport tagjaié pedig 31,7 év (szórás: 9,5 év). Családi állapot tekintetében a szuicid-depressziós

7 csoportban azonos mértékben voltak egyedülálló és házas személyek (39%, illetve 36%), a depressziós csoport túlnyomó többségében házasságban élıkbıl állt (48%). A skála leíró jellemzıi Vizsgálatunk során a szuicid-depressziós személyek RS átlaga 10,82 volt, mely erıs reménytelenség szintre utal (2. táblázat). A depressziós személyek átlagosan 10 pontot értek el, így e személyek is az erıs reménytelenség tartományába sorolhatók. A kontroll csoport tagjainál a reménytelenség mértékének átlaga 2,92-nak bizonyult, mely az enyhe reménytelenség tartományába esik. A két klinikai csoport között nem volt statisztikailag jelentıs eltérés a Reménytelenség Skála összpontszámát tekintve, míg a kontroll csoporttól szignifikáns mértékben különböztek. A három csoportnál megnéztük a RS általunk kifejlesztett rövidített változatának összpontszámait is (2. táblázat). E változat az eredeti skála húsz tételébıl hármat tartalmaz. A két klinikai minta esetében itt sem mutatkozott statisztikailag szignifikáns különbség. A kontroll csoport tagjai szignifikánsan alacsonyabb összpontszámot értek el, mint a másik két csoport. 2. táblázat. A Reménytelenség Skála és rövidített változatának összpontszáma a három csoportnál CSOPORT Szuiciddepressziós Depressziós Kontroll Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás RS ôsszpontszám 10,82 5,34 10,00 5,48 2,92 2,45 RS rôvidített válozatának ôsszpontszáma 1,57 1,25 1,39 1,19 0,09 0,33 A Reménytelenség Skála pszichometriai jellemzıi Reliabilitás A Reménytelenség Skála belsı konzisztencia elemzése során a Cronbach-alfa értéke igen magas (0,91) azaz a skálát alkotó tételek nagy megbízhatósággal ugyanazt a jelenséget mérik. Kivételt képez a 10. tétel ("Múltbeli tapasztalataim alaposan felkészítettek a jövıre"), melynek item-maradék korrelációja igen alacsony (r = 0,10). Mivel a skála többi 19 tétele szoros kapcsolatban van (3. táblázat), a fenti állítás jelenléte nem veszélyezteti a skála megbízhatóságát. 3. táblázat. A Reménytelenség Skálát alkotó tételek közötti korrelációs értékek Item-maradék korrelációk Átlag Szórás

8 1. HSA,66 0,48 0,50 2. HSB,61 0,26 0,44 3. HSC,44 0,25 0,43 4. HSD,47 0,63 0,48 5. HSE,46 0,37 0,48 6. HSF,72 0,32 0,47 7. HSG,75 0,36 0,48 8. HSH,45 0,67 0,47 9. HSI,55 0,40 0, HSJ,10 0,39 0, HSK,70 0,38 0, HSL,63 0,43 0, HSM,28 0,28 0, HSN,69 0,35 0, HSO,62 0,43 0, HSP,53 0,22 0, HSQ,46 0,43 0, HSR,62 0,54 0, HSS,59 0,43 0, HST,70 0,30 0,46 Megnéztük, hogy az egyes csoportok mely tételeket válaszolták meg igennel a leggyakrabban. A szuicid-depressziós csoportban a negatív illetve bizonytalan jövıkép és a negatív elvárások 72%-ban domináltak (4-es, 18-as és 17-es tételek); a depressziós csoportban (hasonlóan a szuicid-depressziós csoporthoz) a bizonytalan jövıképre vonatkozó 4-es tétel-re adták a legtöbb igenlı választ (49%). Mindkét klinikai csoportnál (szuicid-depressziós és depressziós) a jövıvel kapcsolatos elvárásokat tartalmazó 12-es, 16-os és 18-as tételek több mint 60%-os gyakorisággal kaptak igen választ. A jövıvel kapcsolatos érzéseket és a jövıbeni szerencse elıvételezését tartalmazó 1-es, 15-ös és a 8-as tételek csak a kontroll csoportban kaptak nagy gyakorisággal (70-80%-os) igen választ. A jövıvel kapcsolatos pozitív attitüdöt és bizalmat kifejezı 1-es és 15-ös tételek több mint 70%-os gyakorisággal kaptak igen választ a kontroll csoportban. Azonban itt is csak a válaszadók alig több mint fele (57,9%) vélte úgy, hogy igazán szerencsés, szerencsésebb az életben, mint a többi ember. 1. Külsı validitás Validitás A vizsgálat során megnéztük a Reménytelenség Skála és a kutatásban felhasznált többi kérdıív (DAS és BDI) alskáláik közötti korrelációit. Azt találtuk, hogy a reménytelenség szignifikáns (p<0,001) kapcsolatot mutatott a BDI alskáláival valamint a diszfunkcionális attitüdökkel (4. táblázat). A legmagasabb korrelációs értékek a reménytelenség és a BDI negativizmus alskálája (r = 0,75), illetve a BDI összpontszáma (r=0,74) között mutatkoztak. A

9 diszfunkcionális attitődök közül a külsı kontroll-autonómia (r=0-49) alskála korrelált szignifikáns módon a RS-val. Amennyiben az egyes csoportokon belül vizsgáljuk meg a RS és a többi alskála közötti összefüggések mintázatát, más képet kapunk. A szuicid-depressziós csoport esetében (4. táblázat) a BDI összpontszáma (r=0,48, p<0,001), valamint a BDI negatív hangulat alskálája (r=0,53, p<0,001) mutat szignifikáns kapcsolatot a reménytelenséggel, azonban a diszfunkcionális attitődökkel nem. A depressziós csoport esetében (4. táblázat) a reménytelenség szintén nem mutatott szoros kapcsolatot egyetlen DAS alskálával sem, sıt ebben a csoporban megjelentek enyhe negatív korrelációk is. Azonban a RS szignifikáns kapcsolatban volt a BDI negatív hangulat (r=0,67, p<0,001) és teljesítmény alskálájával (r=0,47, p<0,001) valamint a BDI összpontszámával (r=0,63, p<0,001). A normatív mintán való vizsgálódás során azt találtuk (4. táblázat), hogy a reménytelenség statisztikailag szignifikáns negatív kapcsolatot mutatott a DAS jogos elvárások alskálájával (r=-0,32, p<0,001), ami azt jelenti, hogy minél erısebb a kontroll személyek reménytelenség mértéke, annál kevésbé várják el másoktól, hogy viszonozzák jó cselekedeteiket. Továbbá szoros pozitív kapcsolat mutatkozott a reménytelenség és a BDI mindhárom alskálája között (r=0,50, p<0,001). 4. táblázat. A Reménytelenség Skála külsô validitás mutatói csoportra lebontva, valamint összesítve (a **-al jelölt értékek 1%-os szinten szignifikánsak) Alskálák Szuiciddepressziós Depressziós Kontroll A külsô elismerés igénye (DAS) 0,118-0, ,008-0,360** Szeretettség igénye (DAS) 0,167 0,176 0,014 0,343** A teljesítmény igénye (DAS) 0,099 0,167 0,010 0,327** Perfekcionizmus (DAS) 0,061 0,090 0,036 0,317** Jogos elvárások (DAS) 0,129 0,160 **-0,323**- 0,290** Omnipotencia (DAS) 0,013-0,042-0,075 0,316** Külsôkontroll-autonómia (DAS) 0,211 0,075 0,084 0,493** Negatív hangulat (BDI) **0,533** **0,677** **0,491** 0,758** Teljesítmény (BDI) **0,382** **0,470** **0,354** 0,673** Testi panaszok (BDI) 0,142 0,267 **0,375** 0,537** Beck-féle Pesszimizmus Skála **0,899** **0,967** **0,896** 0,747** BDI total **0,486** **0,637** **0,505** 0,950** Total (három csoport együtt) 2. Konkurrens validitás

10 A BDI második tétele ("Nem félek különösebben a jövıtıl.", "Félek a jövıtıl.", "Úgy érzem semmit sem várhatok a jövıtıl.") a RS-hez hasonló jelenségre, a jövıre vonatkozó elvárásokra kérdez rá. A két skála korrelációja, azaz a konkurrens validitás igen magas (r=0,76). Csoportra lebontva azt találtuk, hogy mind a szuicid-depressziós (r=0,60, p<0,001), mind pedig a depressziós csoportban (r=0,68, p<0,001) figyelemreméltóan magas volt ez a korrelációs érték A kontroll csoportot vizsgálva azonban érdekes eredményt kaptunk: a RS összpontszám és a BDI 2-es tétele közötti korreláció igen alacsonynak mutatkozott (r=0,30). Utóbbi a jövıvel kapcsolatos félelmeket méri, melyek méréseink alapján a két klinikai mintánál szoros kapcsolatban vannak a jövıre vonatkozó negatív elvárásokkal és a pesszimizmussal; a kontroll csoport esetében e változók nem mutatnak szoros együttjárást, azaz a jövıvel kapcsolatos félelmek nem feltétlenül vezetnek pesszimizmushoz, illetve negatív elvárásokhoz. A kérdıív faktorszerkezete Egy mérıeszköz faktorszerkezetének vizsgálata során arra keressük a választ, hogy az adott kérdıívet alkotó tételek milyen mértékben mutatnak homogenitást. Vizsgálatunkban a Reménytelenség Skála tételein varimax forgatást végeztünk el. Ennek eredménye alapján egy faktor rajzolódott ki markánsan (5. táblázat), melyhez a következı tételek tartoznak: 2, 3, 7, 9, 11, 12, 14, 16, 17, 20. Ebbe a faktorba került tehát a skála 20 tételének fele. Az általunk azonosított elsı faktor tételei megegyeznek a Beck-féle elsı faktorának (jövıre vonatkozó érzések) tételeivel. A méréseink során kaptunk egy második faktort is (az 1-es, 4-es, 5-ös, 6- os, 8-as, 15-ös, 18-as és 19-es tételek sorolhatók ide), melyek leginkább a Beck-féle második faktornak (motiváció elvesztése) feleltethetık meg, azonban e faktor magyarázott variancia értékének (8%) tekintetbe vételekor elmondhatjuk, hogy az ide tartozó tételek nem mérnek nagymértékben mást, mint az elsı faktor tételei. Faktoranalízisünk alapján csupán két tétel marad, a 13-as és a 10-es, melyek a kapott két faktor egyikébe sem sorolhatók. E két tétel közül az egyik (10-es tétel: "Múltbeli tapasztalataim alaposan felkészítettek a jövıre.") az item-analízis során nem mutatott szoros kapcsolatot a skála többi tételével (r=0,10). Az eredmény ismeretében elmondhatjuk, hogy e tétel kihagyható a skálából, mivel úgy tőnik, nem tartozik szorosan a reménytelenség jelenségéhez. A 13-as tétel ("Amikor elıre tekintek a jövıbe, remélem, hogy boldogabb leszek, mint amilyen most vagyok.") item-maradék korrelációja szintén alacsony (r=0,28), melybıl arra következtethetünk, hogy e tétel is kockázat nélkül kihagyható a skálából. A fentiek alapján kirajzolódik, hogy méréseink nem támogatják Beck harmadik faktorának (jövıre vonatkozó elvárások) meglétét. Két tétel (a 13-as és a 10-es) marad a harmadik faktorban, melyek úgy tőnik, nem mutatnak figyelemreméltó kapcsolatot a reménytelenség konstruktumával, és nem is hozhatók szoros összefüggésbe Beck harmadik faktorával. 5. táblázat. A három faktort ellenôrzô faktoranalízis eredménye "Reményekkel telve és lelkesedéssel nézek a jôvô elébe." 0,722 "Akár fel is adhatnám, mert nincs semmi, amit tehetnék azért, hogy a 2. 0,662 dolgok jobbra forduljanak." "Amikor a dolgok rosszul mennek, azzal vigasztalom magam, hogy ez 3. 0,410 0,370 nem tarthat így ôrôkké."

11 4. "Nem tudom elképzelni, milyen lenne az életem tíz év múlva.".351 0, " A számomra legfontosabb dolgok megvalósítására tudok elég idôt szakítani." 0, "Számítok rá, hogy a jôvôben sikeres leszek azon a téren, ami a legfontosabb számomra." 0,464 0, "Sôtéten látom a jôvômet." 0,590 0, "Nagyon szerencsés vagyok, és bízom benne, hogy nekem tôbb jó jut osztályrészül, mint egy átlagembernek." 0, "Egyszeruen nem vagyok szerencsés, és nincs okom azt hinni, hogy a 0,662 jôvôben az leszek." 10. "Múltbeli tapasztalataim alaposan felkészítettek a jôvôre." 0,637 "Csak a kellemetlen dolgokat látom a jôvôben és nem a 11. kellemeseket." 0,665 0, "Nem bízom benne, hogy elérem, amit igazán akarok." 0,681 0, "Amikor elôre tekintek a jôvôbe, remélem, hogy boldogabb leszek, 0, "Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom." 0, "Erôsen bízom a jôvôben." 0,657 0,384 "Sosem sikerül elérnem azt, amit akarok, ezért ôrültség bármit is 16. akarni." 0,716 "Tôbb mint valószínutlen, hogy igazi elégedettséget érezzek a 17. jôvôben." 0,481 0,343-0, "A jôvô homályosnak és bizonytalannak tunik számomra." 0,363 0, "Tôbb jóra, mint rosszra számíthatok a jôvôben." 0,384 0,552 "Fôlôsleges igazán tôrni magam valamiért, amit akarok, mert 20. valószínuleg úgysem érem el." 0,772 Magyarázott variancia (%): 39,9% 8,0% 6,6% Mindezeket összevetve a bevezetıben bemutatott nemzetközi pszichometriai vizsgálatokkal, elmondható, hogy saját méréseink eredményei nem támogatják a Beck-kutatócsoport három (affektív, motivációs, kognitív) faktoros modelljét. Számos vizsgálatban (18, 21) is - amint már a bevezetıben említettük - két faktor látszik kirajzolódni. Aish és Wasserman vizsgálatai (19) pedig az egyfaktoros modellt javasolják. Négy tételt jelölnek meg, melyeket a reménytelenség jelenségének megragadására és mérésére a legalkalmasabbnak vélnek. E tételek a következık: 6-os tétel ("Számítok rá, hogy a jövıben sikeres leszek azon a téren, ami a legfontosabb számomra"), 7-es tétel ("Sötéten látom a jövımet"), 15-ös tétel ("Erısen bízom a jövıben") és a 14-es tétel ("Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom"). Aish és Wasserman azt is felvetik, hogy tulajdonképpen egyetlen tétel elegendı a reménytelenség mérésére, mégpedig a 7-es tétel ("Sötéten látom a jövımet"). Szerintük ez a mondat kiválóan összegzi a jelenség minden fontos aspektusát: a fenyegetıen bizonytalan jövı percepcióját és a kilátástalanságot. Ezen állítást saját méréseink is alátámasztják, hiszen vizsgálatunkban az item-analízis során ez a tétel mutatta a legnagyobb item-maradék korrelációt (r=0,75), tehát a legszorosabb kapcsolatot a reménytelenséggel.

12 A RS rövidített változata Mind a külföldi tapasztalatokat (18, 19, 21), mind saját eredményeinket elemezve úgy tőnik, hogy a húsz közül három tétel (7-es tétel: "Sötéten látom a jövımet", 14-es tétel: "Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom" és 20-as tétel: "Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínőleg úgysem érem el") megfelelıen reprezentálja a skálát, s ezáltal a reménytelenség mérésének valid eszköze lehet. Ily módon kialakítható a RS rövidített változata, amely magas együttjárást mutat az eredeti skálával (r=0,88), és a tételek belsı konzisztenciája is igen magas (Crombach alfa: r=0,80). Ennek jelentıségét szükségtelen hangsúlyoznunk: mind a kutatásban, mind klinikai alkalmazásra igen alkalmas. Összefoglalás Aaron Beck és a kognitív viselkedésterápiás kutatások ráirányították a figyelmet a depresszió, illetve a szuicid veszélyállapot során kialakuló pesszimizmusra, a jövıvel kapcsolatos negatív beállítódásra. Kiderült, hogy a jövıkép és a célok elvesztése, illetve a reménytelenség kulcsfontosságú szerepet játszanak az öngyilkossági krízisállapotban, és ennek felismerése óriási jelentıséggel bír a prevenció szempontjából. Aaron Beck ezért dolgozta ki a Reménytelenség Skálát, amelyet jelenlegi tudásunk szerint a leginkább elfogadott predikciós szőrıeszköznek tekintenek. Depressziós és szkizofrén betegeket összehasonlítva kiderült, hogy az öngyilkossági veszélyeztetettséget nem a depresszió, hanem a reménytelenség súlyossága jelezte elıre igazán (4, 5, 6, 14). Tekintettel a hazai szomorú statisztikákra ezen a téren, vizsgálatunk célja a Reménytelenség Skála itthoni alkalmazása volt. Lefordítottuk, majd két ízben is oda-vissza fordíttattuk a kérdıívet hazánkban élı angol anyanyelvő, magyarul jól beszélı személyekkel. A RS-t 148 tagú klinikai populációval (depressziós és szuicid depressziós) és 76 kontroll személlyel töltötték ki. A pszichometriai elemzés során kapott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a RS - hasonlóan a nemzetközi kutatások eredményeihez - megbízható és valid mérıeszköznek bizonyult magyar populáción is. A skála erıs belsı konzisztenciával rendelkezik, azaz a tételek nagy megbízhatósággal egyaránt a reménytelenséget mérik. A konkurrens validitás vizsgálatakor a RS összpontszáma a szuicid-depressziós és depressziós csoportnál egyformán szoros kapcsolatot (r=0,60 és r=0,68) mutatott a BDI 2-es tételével, amely a jövıvel kapcsolatos félelmekre, elvárásokra kérdez rá. A kontroll csoportnál ez a kapcsolat nem volt erıs (r=0,30). A faktoranalízis során egy affektív faktor különült el markánsan. A tételelemzés során kapott adataink leginkább a reménytelenség egyfaktoros strukturájára vonatkozó elképzeléseket támogatják. Végül kialakítottuk a RS három állításból álló rövidített változatát. Köszönetnyilvánítás

13 Hálával tartozunk mindenekelıtt pácienseknek, akiknek közremőködése nélkül ez a vizsgálat nem jöhetett volna létre. Hasonlóképpen köszönjük dr. Csiszér Nóra, dr. Rihmer Zoltán és dr. Lehóczky Pál fıorvosok, valamint Szamosi Gábor klinikai szakpszichológus segítségét. S végül nagyrabecsülésünket szeretnénk kifejezni azoknak, akik a skála visszafordításában önzetlenül segítségünkre voltak: Forintos György, Iain Giles és Jonathan Sunley. Végül szeretnénk köszönetünket kifejezni az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaságnak a támogatásért. IRODALOM 1. WEISMAN A.D. Thanatology. In: Freedman A, Kaplan H, Sadock B. (eds) Comprehensive Textbook of Psychiatry II. Williams and Wilkins, Baltimore, BUDA B. Az öngyilkosság pszichiátriai vonatkozásai. In: Buda B. (szerk) Az öngyilkosság. Animula, Budapest, TRINGER L. A pszichiátria tankönyve., Semmelweis Kiadó, Budapest, MINKOFF K, BERGMAN E, BECK AT, BECK R. Hopelessness, depression and attempted suicide. Am J Psychiat 1973; 130(4): WETZEL RD, MARGULIES T, DAVIS R, KARAM E. Hopelessness, depression and suicide intent. J Clin Psychiat 1980; 41(5): BECK AT, STEER RA, BECK JS, NEWMAN CF. Hopelessness, depression, suicidal ideation and clinical diagnosis of depression. Suicide & Life-Threatening Behavior 1993; 23(2): KOVÁCS M, BECK AT, WISSMAN A. Hopelessness: an indicator of suicidal risk. Suicide 1975; 5(2): HEWITT PL, FLETT GL, WEBER C. Dimensions of perfectionism and suicide ideation. Cogn Ther Res 1994; 18(5): WILLIAMS JM, BROADBENT K. Autobiographical memory in suicide attempters. J Abnorm Psychol 1986; 95(2): SALKOVSKIS PM, ATHA C, STORER D. Cognitive-behavioral problem solving in the treatment of patients who repeatedly attempt suicide. Br J Psychiat 1990; 157: BECK AT. Cognitive therapy and the emotional disorders. International University Press, New York, BECK AT, RUSH J, SHAW B, EMERY G. Cognitive Therapy of Depression. The Guilford Press, New York, ZONDA T. A depresszív zavarok epidemiológiai vizsgálatának problémái. Psychiatria Hungarica 1998; 6: NEKADA-TREPKA CJ, BISHOP S, BLACKBUR IM. Hopelessness and depression. Br J Clin Psychol 1983; 22(Ptl): BUDA B, FÜREDI J. (szerk) Az öngyilkosság a szociálpszichiátria szempontjából. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 1986.

14 16. BECK AT, WEISSMAN A, LESTER D, TREXLER L. The measurement of pessimism: The Hopelessness Scale. J Consult Clin Psychol 1974; 42: DURAK A. Validity and reliability of the Beck Hopelessness Scale. Teurk Psikoloji Dergisi 1994, 9(31): TANAKA E, SAKAMOTO S, ONO Y, FUJIHARA S, KITAMURA T. Hopelessness in a community population: factorial structure and psychological correlates. J Soc Psychol 1998; 138: AISH AM, WASSERMAN D. Does Beck's Hopelessness Scale really measure several components? Psychol Med 2001;.31(2): WARD LC, THOMAS L. Interrelationships of locus of control content dimensions and hopelessness. J Clin Psychol 1985; 41(4). 21. BOUVARD M, CHARLES S, GUERIN J, AIMARD G. Study of the Hopelessness Scale: validation and factorial analysis, Encephale 1992; 18(3): IVANOFF A, JANG S. The role of hopelessness and suicidal desirability in predicting suicidal behaviour: a study of prison inmates. J Consult Clin Psychol 1991; 59(3): DURHAM TW. Norms, reliability and item analysis of the Hopelessness Scale in general psychiatric, forensic psychiatric and college populations. J Clin Psychol 1982; 38(3): ALLOY LB, ABRAMSON LY, WHITEHOUSE WG, HOGAN ME, TASHMAN NA, STEINBERG DL, ROSE DT, DONOVAN P. Depresiodenic cognitive styles: predictive validity, information processing and personality characteristics and developmental origins. Behav Res Ther 1999; 37(6): SIDLEY GL, CALAM R, WELLS A, WHITAKER K. The prediction of parasuicide repetition in a high risk group. Br J Clin Psychol 1999; 38: BECK AT, WEISHAAR M. Suicide risk assessment and risk prediction. Crisis 1991; 11(2): BURNS D. Feeling Good. Bantam Books, New York, Perczel Forintos Dóra 1021 Budapest, Hővösvölgyi út 116.

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Perczel Forintos Dóra 1, Rózsa Sándor 2, Kopp Mária 3 1 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

A szuicid veszélyállapot felmérése. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés II.

A szuicid veszélyállapot felmérése. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés II. A szuicid veszélyállapot felmérése Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés II. évfolyam COUNTRY NAME SUICIDE RATE PER 100,000 PEOPLE 2015.10.02. 2 MALE PER

Részletesebben

Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi

Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi Psychiat Hung 2001, 16 (6):661-668 Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest Összefoglalás Jelen áttekintı tanulmány

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

Problémamegoldó tréning krónikus depresszióban

Problémamegoldó tréning krónikus depresszióban Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Kongresszusa Ép lélekben ép test Budapest, 2014. január 23-25. Problémamegoldó tréning krónikus depresszióban Perczel - Forintos Dóra, Ajtay Gyöngyi perczel@kpt.sote.hu

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék perczel@kpt.sote.hu 2009 március 26. Nemzeti Drogmegelızési Intézet

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid prevenciós alapelvek Az öngyilkosság megelőzése MINDENKINEK

Részletesebben

A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában*

A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában* 5.3.2. A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában* Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1083 Budapest, Tömő

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN

EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN HALMAI ZSUZSA 1, DÖMÖTÖR ESZTER 2, BALOGH GABRIELLA 2, SÁROSI ANDREA 2, FALUDI GÁBOR 2, SZÉKELY ANNA 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 1. 185 201. DOI: 10. 1556/MPSzle. 66. 2011. 1. 12. GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar,

Részletesebben

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése

Részletesebben

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban 92 Ajtay Gyöngyi 1, Bérdi Márk 2, Szilágyi Simon 2, Perczel F. Dóra 1 1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz PROGRAM ADATLAP Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz 1. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI A program címe: Alcíme: (A főcím pontosítására, értelmezésére szolgáló tömör összetett

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11. Korszerű szuicid prevenciós

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológiai Tanszék Összefoglalás Mai tudásunk szerint

Részletesebben

Az öngyilkosság rizikótényezői. Megelőző öngyilkossági

Az öngyilkosság rizikótényezői. Megelőző öngyilkossági Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2014. április 22. Az öngyilkosság rizikótényezői NEM MÓDOSÍTHATÓ

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

Szemle A rövidített WHO jól-lét kérdőív gyermekek körében való alkalmazásának lehetőségei

Szemle A rövidített WHO jól-lét kérdőív gyermekek körében való alkalmazásának lehetőségei Szemle A rövidített WHO jól-lét kérdőív gyermekek körében való alkalmazásának lehetőségei A WHO Jól-lét Skála öt tételből álló (WBI-5) rövidített változata az egyik leggyakrabban használt mérőeszköz, amelyet

Részletesebben

Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára

Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára 1. Egy üzem alkalmazottainak megoszlása az elért teljesítmény %-a szerint a következı: Norma teljesítmény % Dolgozók száma 60-80 30 81-90 70 91-100 90

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

KROKO - egy magyar fejlesztéső optimizmus skála pszichometriai elemzése

KROKO - egy magyar fejlesztéső optimizmus skála pszichometriai elemzése KROKO - egy magyar fejlesztéső optimizmus skála pszichometriai elemzése Köteles Ferenc (ELTE Személyiség és Egészségpszichológiai Tanszék) Szemerszky Renáta (ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék) Rózsahegyi

Részletesebben

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,

Részletesebben

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár

Részletesebben

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával

A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A kötet témái Attitődök a korrupcióról a jövı gazdasági szakembereinek szegmensében

Részletesebben

A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével

A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével Doktori tézisek Valasek Tamás Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS

MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 247 255 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.8 A WHO JÓL-LÉT KÉRDÕÍV RÖVIDÍTETT (WBI-5) MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS

Részletesebben

HIEDELMEINK NYOMÁBAN

HIEDELMEINK NYOMÁBAN TÖRZSKÉPZÉSI TANFOLYAM Budapest, 2014. március 31. HIEDELMEINK NYOMÁBAN A KOGNITÍV SZEMLÉLET AZ ORVOSLÁSBAN Perczel Forintos Dóra, PhD. perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Bevezetés Statisztikai mintavétel

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Bevezetés Statisztikai mintavétel Matematikai alapok és valószínőségszámítás Bevezetés Statisztikai mintavétel Miért tanuljunk statisztikát? Általános mőveltség, hétköznapi haszon Közgazdaságtan, filozófia, szociológia Statisztika: Miért

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam

MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam A klinikai pszichológia a lélektan tudományán, ismeretanyagán illetve módszerein

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA*

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* 48 OKI-mûhely Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLAI ÉRTÉKÁTADÁST, EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉST ÉS PROBLÉMAKEZELÉST BEFOLYÁSOLÓ DIMENZIÓKRA A tanulmány

Részletesebben

LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni?

LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni? LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni? What is the value of a degree? This paper aims to show the advantages of taking a degree according to macrodata. A survey was made to summarize

Részletesebben

VÁZLAT A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

VÁZLAT A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI VÁZLAT Depresszió és öngyilkosság Reménytelenség Skála Problémamegoldó készségek Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI

A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2015, 15(1):129 136. 129 A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI JÁRAI Róbert 1 VAJDA Dóra 1 HARGITAI Rita 2 NAGY László 1 CSÓKÁSI Krisztina 1 KISS

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

Faktoranalízis az SPSS-ben

Faktoranalízis az SPSS-ben Faktoranalízis az SPSS-ben = Adatredukciós módszer Petrovics Petra Doktorandusz Feladat Megnyitás: faktoradat_msc.sav Forrás: Sajtos-Mitev 250.oldal Fogyasztók materialista vonásai (Richins-skála) Faktoranalízis

Részletesebben

A ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI

A ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI A 2010. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI Balázsi Ildikó ÚJDONSÁGOK A FIT-JELENTÉSEKBEN Új, évfolyamfüggetlen skálák matematikából és szövegértésbıl egyaránt Új ábrák: a két év alatti fejlıdés

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Gyarmathy V. Anna. Legális és illegális szerek használata, nemi aktivitás, és AIDS oktatás magyar középiskolások körében. Doktori értekezés tézisei

Gyarmathy V. Anna. Legális és illegális szerek használata, nemi aktivitás, és AIDS oktatás magyar középiskolások körében. Doktori értekezés tézisei Gyarmathy V. Anna Legális és illegális szerek használata, nemi aktivitás, és AIDS oktatás magyar középiskolások körében Doktori értekezés tézisei Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Témavezető: Dr. Molnár

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

HAZAI KÉRDÕÍV-ADAPTÁCIÓK

HAZAI KÉRDÕÍV-ADAPTÁCIÓK OROSZ GÁBOR, RÓZSA SÁNDOR HAZAI KÉRDÕÍV-ADAPTÁCIÓK Pszichológia (2014) 34, 2, 103 108 DOI: 10.1556/Pszicho.34.2014.2.1 Ez a különszám egyéni különbségeket mérõ kérdõívek magyar adaptációját tartalmazza.

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés

A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái áttekintés A folyamat alapvetı felépítését tekintve kétféle sémát írhatunk le: az egyik a kvantitatív kutatás sémája a másik a kvalitatív kutatás

Részletesebben

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS ALAPJÁN Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Felmérések Hungarostudy 2002, 2006 A

Részletesebben

A kutatási eredmények nyilvánossá tétele

A kutatási eredmények nyilvánossá tétele A kutatási eredmények nyilvánossá tétele A kutatási beszámoló megírása Mivel az empirikus munka logikája és lépései meglehetısen kötöttek, az empirikus kutatási beszámoló mőfaja is kötött. A kutatási beszámoló

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Pszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészségképére és életmódjára

Pszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészségképére és életmódjára Pszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészségképére és életmódjára Dr. Bödecs Tamás Pécsi Tudomány Egyetem ETK Szombathelyi Képzési Központ Szeged, 2010.06.10. Előzmények Alacsony

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Kognitív szemléletű feltáró beszélgetés

Kognitív szemléletű feltáró beszélgetés Kognitív szemléletű feltáró beszélgetés dr. Simon Lajos Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika A kognitív szemlélet történeti kialakulása neobehaviorizmus - közti változó

Részletesebben

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi

Részletesebben

10/2012. (II. 28.) NEFMI

10/2012. (II. 28.) NEFMI Kék színnel szerepel az eredeti besorolási szabálykönyvbıl származó besorolási és kódolási szabályok megfeleltetése, valamint az eredeti könyvbıl e rendeletbe át nem vett mondatok, bekezdések áthúzva.

Részletesebben

Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011)

Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011) Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011) Bevezetés Az önsértés és öngyilkossági veszélyeztetettség önmagában nem betegség, hanem olyan állapot, amelynek

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

Rehabilitáció a pszichiátriában

Rehabilitáció a pszichiátriában Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:

Részletesebben

Kérelem kutatásetikai engedélyhez

Kérelem kutatásetikai engedélyhez ELTE PPK kutatásetikai kérelem_201604 1 Kérelem kutatásetikai engedélyhez (A kérelmet először CSAK elektronikusan kérjük elküldeni word formátumban, majd elvi jóváhagyás után kérjük kinyomtatva, 1 pld-ban,

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Érettségi előtt álló fiatalok hosszú távú céljai

Érettségi előtt álló fiatalok hosszú távú céljai Gebauer Ferenc Hajdú Endre Érettségi előtt álló fiatalok hosszú távú céljai Bevezető Jóllehet, a jövőre irányuló elképzelésekhez, fejlődési tendenciákhoz kapcsolódó személyiségtényezők igen nagy jelentőségűek

Részletesebben

Tvr-hét. A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos októberében végzett kutatása alapján

Tvr-hét. A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos októberében végzett kutatása alapján Tvr-hét A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. októberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. októberében fókuszcsoportos

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

A magyarországi nonprofit szektorban dolgozók motivációjára káros hatások értékelésének elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel

A magyarországi nonprofit szektorban dolgozók motivációjára káros hatások értékelésének elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel A magyarországi nonprofit szektorban dolgozók motivációjára káros hatások értékelésének elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel Kovács Máté PhD hallgató (komoaek.pte) Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Többszempontos variancia analízis. Statisztika I., 6. alkalom

Többszempontos variancia analízis. Statisztika I., 6. alkalom Többszempontos variancia analízis Statisztika I., 6. alkalom Kétszempontos variancia analízis Ha két független változónk van, mely a csoportosítás alapját képezi, akkor kétszempontos variancia analízisrıl

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben