PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra"

Átírás

1 PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológiai Tanszék Összefoglalás Mai tudásunk szerint az öngyilkossági kísérletek hátterében a reménytelenség és a depresszió komoly szerepet játszik, a reménytelenség kialakulása pedig szoros összefüggésben áll a problémamegoldó képességek alacsony szintjével. Jelen kutatásban hazánkban elıször alkalmaztuk a nemzetközi szinten jól ismert, szociális problémamegoldó képességet mérı MEPS (Means-Ends Problem Solving Test) kérdıívet, és depresszió, reménytelenség, diszfunkcionális attitődök, megküzdés tesztekkel kiegészítve a szuicidum hátterében feltételezett kognitív rizikótényezık feltárására törekedtünk klinikai populáción. Vizsgálatunkban öngyilkosságot megkísérelt pszichiátriai betegek (61 fı), öngyilkosságot nem megkísérelt pszichiátriai kontroll betegek (61 fı) valamint normál kontroll személyek (61 fı) vettek részt. Az eredmények megerısítik a szakirodalomban leírtakat, hogy a pszichiátriai betegek a normál kontroll személyekhez képest alacsonyabb szintő problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, kevesebb és rosszabb színvonalú megoldást dolgoznak ki egy adott problémahelyzetben. A vizsgálat eredményei alapján a két klinikai csoport problémamegoldó képessége nem különbözött egymástól. Továbbá az alacsony szintő problémamegoldás szoros pozitív korrelációban állt a negatív hangulati állapottal, ami felhívja a figyelmet a problémamegoldás fontosságára illetve fejlesztésére negatív érzelmi állapotokban és depresszióban. Kulcsszavak: öngyilkossági veszélyeztetettség pszichiátriai betegek - szociális problémamegoldó képesség MEPS problémamegoldó tréning Summary According to our present knowledge depression and hopelessness play an important role in attempted suicide and the development of hopelessness seems to be closely connected with poor problem solving abilities. In the present study we adopted the internationally well-known MEPS (Means-Ends Problem Solving Test; a measure of social problem solving ability) in Hungary for the first time and combined with other tests. We intended to explore the cognitive risk factors that are supposed to be in the background of suicidal behavior in clinical population. In our study we compared a group of suicide attempters with a nonsuicidal psychiatric control group and a normal control group (61 subjects of each group). The results confirm other findings in the field that psychiatric patients have difficulties in social problem solving compared to normal controls. Moreover, they generate less and poorer solutions. According to our data the level of problem solving of the two clinical groups did not differ from each other. A strong positive correlation was found between poor problem solving abilities, depression and hopelessness which indicates that the development of problem solving abilities could help to eliminate negative mood. Keywords: Suicidality psychiatric patients - social problem solving MEPS problem solving therapy Bevezetés Komplex és állandóan változó társadalmunkban az ember lépten-nyomon olyan problémákkal kerül szembe, amelyek próbára teszik megküzdési képességeit. A problémák elfogadása és megoldása életünk egyik legkikerülhetetlenebb feladata, de ugyanakkor olyan képesség, amelyben jelentıs

2 különbségek észlelhetık az egyének között. Ezek a különbségek szoros kapcsolatban állnak a pszichés egészséggel. A legújabb kutatások szerint a depresszió és a reménytelenség érzésében fontos szerepe van az alacsony szintő problémamegoldó képességnek, amely szerepet játszik az öngyilkossági veszélyeztetettség kialakulásában is. Így a problémamegoldó képesség hiányosságainak feltárására és fejlesztésére irányuló terápiás törekvések kimagasló jelentıségőek a pszichiátriai betegségek gyógyítása valamint a szuicidum prevenciója terén. A problémamegoldó képesség vizsgálata öngyilkosságot megkísérelt személyeknél Az utóbbi években egyre több vizsgálat erısíti meg, hogy az alacsony színvonalú problémamegoldó képesség az öngyilkossági kísérlet fontos rizikófaktora lehet. Linehan & mtsai (1) öngyilkosságot megkísérelt személyeket összehasonlítva öngyilkossági fantáziákkal rendelkezı személyekbıl ill. pszichiátriai betegekbıl álló kontrollcsoporttal, a vizsgálati csoportban egyrészt szignifikánsan alacsonyabb szintő, másrészt passzívabb problémamegoldást talált. McLeavey & mtsai (2) gyógyszeres öngyilkosságot megkísérelt személyeket összehasonlítva pszichiátriai beteg és normál kontrollcsoporttal, hiányosságokat tártak fel a probléma megoldásához vezetı lépések kialakításában, az interperszonális problémák megoldásának képességében valamint az észlelt problémamegoldó képességben. Marx, Williams & Claridge (3) a szociális problémamegoldó képességet vizsgálták major depressziós személyeknél, s azt találták, hogy nehézséget jelentett nekik és negatív attitőddel viseltettek elképzelt és konkrét problémahelyzetek iránt. Problémamegoldó képességeikkel kapcsolatos alacsony önértékelésük megfelelt problémamegoldó teljesítményük valódi hiányosságainak. Legújabban Pollock & Williams (4) vizsgálatukban öngyilkosságot elkövetett személyeket hasonlítottak össze pszichiátriai és normál kontrollcsoporttal aktív versus passzív problémamegoldás ill. problémamegoldásuk hatékonysága mentén, továbbá nézték, hogy mindezek az idı elteltével a hangulatváltozás függvényében módosulnak-e. A vizsgálati csoport szignifikánsan kisebb számú és kevésbé hatékony problémamegoldó lépést említett, mint a kontrollcsoportok. Aktivitás tekintetében szignifikánsan nem különbözött a két betegcsoport, azonban az öngyilkosságot megkísérelt személyek több passzív megoldást adtak, mint az illesztett normál alanyok. Tehát a vizsgálati csoportban nehézségek voltak feltárhatók a problémamegoldás mindhárom dimenziójában, amely kumulatív negatív hatást eredményezhet. A hathetes utánkövetés alatt csökkent ugyan a személyek depresszió-, reménytelenség- és szuicid szándékának szintje, a hangulat változását azonban nem követte javulás a problémamegoldó teljesítményben vagyis utóbbi nem bizonyult állapotfüggınek. Ennek terápiás jelentısége van, hiszen rámutat arra, hogy pusztán a hangulat emelkedése kevés az öngyilkosság veszélyeztetettség szempontjából kritikus problémamegoldó készségek javulásához. Az észlelt problémamegoldó képességet szintén számos kutatásban vizsgálták. Sadowski & Kelley (5) kutatása a Social Problem Solving Inventory-vel (SPSI) a problémamegoldó folyamat számos lépcsıfokáról szolgáltat információt. Serdülıkkel végzett vizsgálatukban az öngyilkosságot megkísérelt fiatalok és a beteg kontrollok az egészségesekhez képest a problémamegoldás összes dimenziójában kevesebb pontot értek el a problémaorientáció, a probléma-meghatározás, az alternatívák generálása, a döntéshozatal és a megvalósítás tekintetében egyaránt. Ugyanakkor a két klinikai csoport csak a problémaorientáció tekintetében különbözött szignifikánsan, vagyis a problémamegoldás kezdeti kritikus lépésében mutatkozott a legnagyobb különbség. Ez az eltérés azonban az egész folyamatra döntı hatással lehet, felerısítheti a problémamegoldó folyamat késıbbi lépéseiben való hiányosságaikat. A problémaorientáció kognitív oldalát vizsgálva, az öngyilkosságot megkísérelt serdülık kevésbé pontosan gondolkodnak a problémákról, kevesebb adaptív attitődjük, elvárásuk van a problémahelyzetek felé. Sokkal inkább az érzelmek irányítják ıket ilyenkor, amely összhangban van Rotheram-Borus & mtsai (6) azon megfigyelésével, hogy a szuicidumot megkísérlıkre inkább érzelemfókuszú coping a jellemzı. A problematikus helyzeteket hajlamosak elkerülni, ahelyett hogy szembe néznének velük, vagy segítséget kérnének. Ezek az eredmények megerısítik más korábbi vizsgálatok felismeréseit, miszerint az öngyilkosságot megkísérlıkre normál populációhoz viszonyítva nagyobb mértékő szociális izoláció, gyengébb asszertivitás illetve kevés társas támogatás jellemzı (5, 7, 8, 9). A két klinikai csoport nem különbözött egymástól az egyes problémamegoldó készségekben. Elképzelhetı, s empirikus bizonyítékok is alátámasztják ezt a

3 feltevést, hogy a pszichiátriai betegség általában véve szoros kapcsolatban áll a döntéshozatali nehézségekkel (5). A szerzık felvetik, hogy a két csoport közötti kis különbség további oka lehet, hogy a pszichiátriai csoport túl heterogén volt, és hogy az SPSI nem elég megbízható mérıeszköz serdülıkorban, ui. a tesztet eredetileg felnıtt populációra dolgozták ki Öngyilkossági kísérlet és a problémák természete Milnes, Owens & Blenkiron (10) megpróbálták feltárni öngyilkosságot megkísérelt személyeknél az elıforduló problémák számát, típusát és (észlelt) megoldhatóságuk mértékét ill. mindezek kapcsolatát a reménytelenség és az öngyilkossági szándék erısségével. Vizsgálati személyeik 66%-a (több férfi, mint nı) legalább egy olyan problémáról számolt be, amelyet megoldhatatlannak tartott. Ezekre a személyekre ugyanakkor nagyobb fokú reménytelenség és intenzívebb öngyilkossági késztetés volt jellemzı. A kutatók egy kérdıívben 12 gyakran említett problémakört soroltak fel, és a személyeknek ezen kellett bejelölni a számukra nehézséget jelentı területeket, valamint azt, hogy szerintük a helyzet könnyen, nehezen vagy egyáltalán nem megoldható. A következı sorrend alakult ki: 1. Partner, 2. Család, 3. Pénz, 4. Munka, 5. Mentális egészség, 6. Barátok, 7. Lakás, 8. Alkohol, 9. Testi egészség, 10. Halál, 11. Egyéb, 12. Jog, 13. Drog. A megoldhatatlannak vélt problémák esetében a következıképpen módosult a sorrend: 1. Partner, 2. Család, 3. Pénz, 4. Halál, 5. Barátok, 6. Mentális egészség, 7. Munka ill. Egyéb, 9. Fizikai egészség, 10. Lakás ill. Alkohol, 12. Drog, 13. Jog. Ebbıl jól látható a közeli kapcsolatokat érintı valamint az anyagi problémák elsöprı fölénye. Súlyos interperszonális problémákról számos szerzı már korábban is beszámolt gyógyszert túladagoló felnıtteknél és serdülıknél (11). Más szerzık szerint az öngyilkosságot többször megkísérlı személyek a családban tapasztalt nagyfokú feszültségek elıl menekülnek ily módon illetve így vívják ki a számukra fontos személyektıl a törıdést, a figyelmet és a bőntudatot, amit másképp nem kapnak meg (2). A szociális problémamegoldás és mérési módszerei A problémamegoldás elsıdlegesen egy tudatos, racionális és céltudatos megküzdési folyamat, amely fokozza az egyén képességét, hogy hatékonyan kezelje a stresszhelyzeteket. E definíció implikálja, hogy a megküzdés tág definíciója magában foglalja a specifikus problémamegoldó folyamatokat, ugyanakkor nem az összes coping mechanizmus tekinthetı problémamegoldásnak (12, 14). Szociális problémamegoldásnak nevezhetjük a problémamegoldás azon formáját, amely az interperszonális helyzetekben jelenik meg. D Zurilla & mtasi (12, 13, 14) a következı definíciót adják: olyan önirányított kognitív-viselkedéses folyamat, amely által a személy megkísérli megtalálni a megküzdés hatékony és adaptív módjait a mindennapokban megjelenı problémás helyzetekben. Mai tudásunk szerint nincs okunk azt hinni, hogy a problémamegoldáshoz egy általános képességre lenne szükség, sokkal inkább egymással kapcsolatban álló képességek csoportjáról lehet szó. Ezek közé tartozhat a személyes és társas problémák jelenlétére való érzékenység, alternatív reakciók kidolgozása, a képesség, hogy felismerjük egy probléma megoldásához vezetı szükséges lépéseket, továbbá a társas viselkedés következményeire való érzékenység. Az 1970-es évekig meglehetısen elhanyagolt kutatási területet jelentett a szociális problémamegoldó képesség. A klinikai gyakorlat burkoltan elfogadta, hogy ha egy konfliktus megoldódik vagy csökken a szorongás, akkor ez a jó problémamegoldó gondolkodás következménye. Ezzel szemben keveset tudtunk arról, hogyan sajátítjuk el vagy hogyan fejleszthetı az interperszonális problémák megoldásának képessége illetve milyen különbségek vannak ebben a személyek között. Az sem merült fel a korábbi etiológiai elképzelésekben, hogy emberek azért válhatnak pszichiátriai beteggé, mert nem rendelkeznek hatékony problémamegoldó gondolkodással. A 70-es évekig a humán problémamegoldó képesség vizsgálatai gyakorlatilag kivétel nélkül olyan helyzetekre vonatkoztak, amelyekben a személyek nem interperszonális problémákkal kerültek szembe, hanem intellektuális problémák voltak a feladataik, mint amilyen például a víz-kancsó probléma, kirakók, mechanikai problémák, matematikai problémák, anagrammák, szillogizmusok, stb. Ezt követıen indult meg a kétféle terület

4 különválasztása. Mint ahogy arra Platt & Spivack (15) rámutat, az interperszonális kognitív problémamegoldó készségek és az általános intelligencia, kreativitás nem szükségszerően jár együtt, a problémamegoldás színvonala nem teljesen mérhetı intellektuális feladatokkal. Ez az elsıre meglepınek tőnı eredmény könnyen érthetı, ha a pszichiátriai betegségek és szuicidum elıfordulására gondolunk magasan kvalifikált személyek körében, vagyis úgy tőnik, az intelligencia nem feltétlenül óv meg az öngyilkossági veszélyeztetettségtıl. Az utóbbi három évtizedben azonban e területen jelentıs elırelépések történtek. Számos problémamegoldó képességet mérı teszt született, amelyek két nagyobb típusba sorolhatók: az önbeszámoló kérdıívek ill. a teljesítménytesztek. Elıbbiek a személy saját maga által észlelt problémamegoldó képességére kérdeznek rá. Elınyük, hogy viszonylag gyorsan, egyszerően felvehetık és kiértékelhetık, és a problémamegoldás hátterében meghúzódó kognitív, affektív és viselkedéses folyamatok komplex feltárására tesznek kísérletet. E tesztek közül manapság a Social Problem Solving Inventory Revised (SPSI-R) a leginkább elfogadott. E teszt D Zurilla & mtsainak elméletére épít, amelyben a problémamegoldás eredményét két egymástól részben független folyamathoz kötik: (1) a probléma orientációhoz, és (2) a szőkebb értelemben vett problémamegoldáshoz (13, 16, 17). Elıbbi a folyamat motivációs komponensének felel meg, és magában foglalja a személy jellemzı pozitív vagy negatív viszonyulását a problémás helyzetekhez és saját problémamegoldó képességéhez; serkentheti vagy gátolhatja a problémamegoldást, de nem tartalmazza a szükséges technikákat. Ezzel szemben a tényleges probléma megoldási komponens a megoldás racionális felkutatására vonatkozik, specifikus készségek, technikák alkalmazásával. Az SPSI-R egy 52 tételes kérdıív, amely a szociális problémamegoldás ötfaktoros modelljére támaszkodva a következı skálákat tartalmazza: Pozitív probléma orientáció, Negatív probléma orientáció, Racionális problémamegoldás, Impulzív/Gondatlan stílus és Elkerülı stílus. A személynek azt kell megítélnie egy ötfokú Likert-skálán, hogy tipikusan hogyan reagál jellemzı problémákra. A Pozitív probléma orientáció és a Racionális problémamegoldás skálán magas pontszámot elérı személyek konstruktívabb problémamegoldással jellemezhetık, míg a másik három dimenzió diszfunkcionális folyamatokra utal (17). Az önjellemzı kérdıíveknél azonban egyszerő, gyors felvételük és kiértékelésük mellett az önészlelés számos torzító tényezıjével kell számolnunk, amely pszichiátriai betegek körében fokozottan jellemzı. Ezért számos kutató a problémamegoldó képesség felmérésében inkább a teljesítményteszteket preferálja, amelyben a személynek konkrét problémákat kell megoldani, és a megoldás hatékonyságát és kidolgozottságát értékelik (13, 18). A leggyakrabban használt problémamegoldó képességet felmérı teszt a MEPS (15), mi is ezt használtuk kutatásunkban, így ezt részletesebben ismertetjük. The Means-Ends Problem Solving Test (MEPS) A MEPS a leginkább elterjedt kérdıív az interperszonális problémamegoldó képességet mérı teljesítménytesztek közül, lényegében a problémamegoldás eszköz-cél elemzése, amelyet Platt & Spivack dolgozott ki 1975-ben (15). Noha számos módosításon ment keresztül, mind a mai napig nem találtak jobbat a problémamegoldás tényleges folyamatának és lépéseinek felmérésére. A továbbiakban tanulmányunkban mi is a MEPS megnevezésnél maradunk, mert mindenhol így használják és ez az elnevezés terjedt el. A MEPS a való életben megjelenı problémamegoldás egy fontos összetevıjét méri: a személynek azt a képességét, hogy egy cél felé irányuljon, és meg tudja határozni e cél felé vezetı lépések sorozatát. Eredeti változatában tíz különbözı helyzet kiindulópontját (egy megoldandó problémahelyzetet) és célzott pozitív kimenetelét, az elérni kívánt végállapotot ismertetik a személlyel. A válaszadónak ki kell egészítenie a történetet a középsı, hiányzó résszel, amelyben a fıhıs a cél elérése felé halad. A személy feladata, hogy olyan konkrét és specifikus lépésekben (means) írja le az adott stratégiát milyen lépéseken keresztül jutna el a megoldáshoz hogy azt egy független személy is követni tudja. Például: Zoli nagyon szerette a barátnıjét, azonban sokat veszekedtek. Egy nap a lány végül elhagyta ıt. Zolinak minden vágya volt, hogy rendezıdjenek a dolgok. A történet végén ismét minden rendben van közöttük. Ott folytassa a történetet, hogy egy veszekedésüket követıen Zolit elhagyta a barátnıje.

5 A történeteket számos dimenzió mentén lehet értékelni. Releváns lépés (Relevant Means vagy Means (M)) egy személy minden egyes olyan különálló lépése, amely hatékony, hogy a fıhıs elérje a meghatározott végcélt, vagy amely egy olyan akadályon való túljutást jelent, amely a fıhıs útjában állna a cél felé vezetı úton, azaz egy vagy több means adható minden egyes történetre. Egy jónak számító megoldás az elıbbiekben felvázolt problémára például (e személy 4 lépésre tudta felbontani a probléma megoldását): Zoli a szobájában ülve végiggondolta az eltelt idıszakot, sorba vette saját hibáit (1). Megvárta, míg lehiggad a párja és ı maga is (2). 1-2 hét múlva találkozóra hívta (3), ahol ıszinte beszélgetés keretében kibeszélték magukból problémáikat, és azt is elmondták egymásnak, hogy mit szeretnek egymásban (4). Így sikerült kibékülniük. Ha a személy nem említ egyetlen releváns lépést sem, de a válasz a történetre irányul, akkor az egész választ Irreveláns lépésnek (Irrevelant Means, IM) vagy Lépéshiánynak (No-Means, NM) pontozzuk. Irreveláns lépést kap a személy a teljes válaszra, ha csak olyan lépéseket tartalmaz, amelyek nem hatékonyak a történet kontextusában, noha megfelelıek és hatékonyak lennének, ha a történet máshogy végzıdne. Pl.: Nagyon csalódott lett. Barátai tanácsára igyekezett levezetni a feszültséget, így valami újba akart kezdeni. Rendszeresen járt úszni, futni, így fizikailag jól elfáradt, és jól tudott aludni. Nem hívta a lányt, de sokat gondolt rá. Szintén IM a kódolása a válasznak, ha ugyan hatékony, de elnagyolt lépéseket javasol a személy a történet megoldására, például hiányzik az egyik lépést megalapozó lépés, tehát mintegy ugrik a történetben. Pl.: Telefonált neki, valószínő, hogy ezért vissza is jött hozzá. Lépéshiányt kap a személy a teljes válaszra, ha a releváns lépéseket követıen nem jut el a megoldásig, nem tudjuk, hogy elérte-e a hıs a célt. Pl.: Sokat könyörgött, hogy jöjjön vissza hozzá. Ugyancsak NM a válasz, ha a probléma mintegy magától megoldódik pl. pusztán az idı múlásával vagy véletlenül. Pl.: Nyilván szerették egymást, azért jöttek újra össze. Válaszhiány (no response, NR) a kódolás, ha a személy nem ad a történetre irányuló választ. Pl.: Nincs és nem is volt párkapcsolatom. Nem tudok erre válaszolni. Szomorúság, bánat. A teszt kidolgozói vezették be a Relevancia Hányados (RH) kategóriáját is, amely a releváns lépések arányát adja meg az összes történetre irányuló válaszhoz képest (RH=M/M+NM+IM), amelyet szintén felhasználtunk vizsgálatunkban. További értékelı szempontokat is ajánlanak a MEPS létrehozói (pl. a fıhıs útjában álló akadályok, stb.), de a teszttel végzett eddigi vizsgálatok az elıbbiekben felsorolt dimenziók használatát támogatják, így saját kutatásunkban mi is ezekkel dolgoztunk. Platt & Spivack (15) vizsgálatai szerint nem szükséges mind a tíz történetet felhasználni az eljárás során, hogy a problémamegoldó képességek valid mérését kapjuk. Valójában a legtöbb késıbbi kutatás 3-5 szituációt használt fel a kérdıívbıl a tesztfelvételi idı csökkentése érdekében (3, 19, 20). A jelen kutatásban az eredeti kérdıív öt szituációja szerepelt. A kiválasztást egyrészt a korábbi kutatások irányították, másrészt az eredeti MEPS egyes itemjeiben antiszociális attidőd van jelen (lopás, bosszú), amely erısen megkérdıjelezi e tételek felhasználhatóságát. Emellett a kiválasztás során törekedtünk arra, hogy az interperszonális világ minél nagyobb szelete (társkapcsolat, ismerısök, barátok, munka világa) reprezentálva legyen a kérdıívben. A teszt eredeti, képzeletet mozgósító instrukcióját ( E feladatban arra vagyunk kíváncsiak, milyen a fantáziája ) sok bírálat érte amiatt, hogy nem kifejezetten problémamegoldásra bíztat (13), és ezt figyelembe véve gyakran módosították (3). Ennek megfelelıen a magyar adaptációban egyértelmően a problémamegoldást tőztük ki feladatul, nevezetesen arra kértük a személyt, hogy próbálja megtalálni az adott helyzetben leginkább célravezetı megoldást és fogalmazza meg, milyen konkrét lépéseket tenne a cél elérése érdekében. A fıhısök gyakori magyar keresztneveket kaptak, hogy ezzel is segítsük a szereplıkkel való könnyebb azonosulást. A MEPS történeteire adott válaszokat a vizsgálatvezetı is rögzítheti, de a személy maga is kitöltheti a tesztet legalább is Platt & Spivack tapasztalatai alapján minimum osztályt elvégzett személyek esetén. A teszt kidolgozói szerint a szóbeli illetve az írásbeli válaszadási mód megoldásai között nem volt szignifikáns különbség a válaszok hosszában illetve minıségében sem pszichiátriai betegek, sem normál felnıtt személyek esetén. A teszt felvételekor fontos szempont, hogy a vizsgálatvezetı meggyızıdjön arról, hogy a vizsgálati személy teljesen megértette a standard instrukciót, de kitöltés közben természetesen nem adhat ötleteket. Minden történetet egyszer olvas fel; ha a személy maga tölti ki a tesztet, akkor is meg kell gyızıdnie róla, hogy az illetı megértette a feladatot. A MEPS-szel végzett vizsgálatok támogatják a teszt konstruktum-, diszkriminációs, prediktív és konvergens validitását (21, 22, 23, 24), továbbá magas a teszt belsı konzisztenciája is: a Cronbach-

6 alfa 0.80 és 0.84 között mozog. A MEPS teszt re-teszt reliabilitása is elfogadható (r=0,59 két és fél hetet követıen; r=0,64 öt hét elteltével és r=0,43 nyolc hónap után) (25, 26). Az alábbiakban ismertetésre kerülı vizsgálatban lefordítottuk a bemutatott MEPS-tesztet, és elsı hazai alkalmazására tettünk kísérletet. Kutatásunkban a problémamegoldó képesség színvonaláról szerettünk volna képet kapni pszichiátriai betegek körében illetve azon belül is öngyilkosságot megkísérelt személyeknél. Továbbá felmértük, hogy a depresszió, a reménytelenség és a diszfunkcionális attitődök milyen együttjárást mutatnak a problémamegoldó képességekkel. Módszer Vizsgálati személyek A kutatásban három csoport (két klinikai és egy kontroll) összesen 183 személy vett részt. A két klinikai csoport tagjai az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és egy délpesti kórház pszichiátriai osztályának fekvı betegei közül kerültek ki. A vizsgálati csoport (szuicid: S) esetén beválasztási kritériumnak számított a éves életkor, diagnosztizált pszichiátriai betegség és a kórtörténetben szereplı öngyilkossági kísérlet. Kizárási kritériumot jelentett akut vagy az anamnézisben szereplı pszichotikus állapot. A vizsgálati csoport mellett két illesztett kontrollcsoportot alkalmaztunk. Az illesztés szempontjainak mindkét csoportnál a nemet, az életkort és az iskolai végzettséget választottuk. Az elsı kontrollcsoportba olyan pszichiátriai betegek tartoztak, akik életükben egyszer sem kíséreltek meg öngyilkosságot, és akik kiválasztásukat tekintve minden másban megegyeztek a vizsgálati csoport személyeivel (Betegkontroll csoport: NS). A második kontrollcsoportot (K) felnıtt önkéntesek alkották, akiknél korábban nem diagnosztizáltak pszichiátriai betegséget, és akik nem kíséreltek meg öngyilkosságot. A tesztek kitöltése önkéntes és anonim módon történt. Kérdıívek A kérdıívcsomag négy hazánkban is jól ismert és gyakran használt tesztbıl állt (BDI, DAS, RS, Megküzdési Módok Kérdıív rövidített változata) valamint a fentebb részletesen ismertetett MEPS tesztbıl. 1. Beck Depresszió Kérdıív (BDI; 27, 28) 2. Diszfunkcionális Attitőd Skála (DAS; 29, 28) 3. Beck-féle Reménytelenség Skála (RS; 30, 28) 4. Megküzdési Módok Kérdıív rövidített változata (31, 28) 5. The Means-Ends Problem Solving Test (MEPS; 15, Ford. Poós J.) Az eljárás menete A kérdıívcsomag elején egy tájékoztató szöveg ismertette a vizsgálat célkitőzéseit és egy adatlapon kérdeztünk rá a fontos élettörténeti adatokra: nem, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, korábbi öngyilkossági kísérlet volt-e vagy sem, ha igen, hányszor és milyen módon követte el az illetı. A kérdıívek a fentebb ismertetett rögzített sorrendben szerepeltek. Minden esetben felajánlottuk a választási lehetıséget, hogy maga a vizsgálati személy töltse ki a tesztet, vagy a vizsgálatvezetı (az elsı és a második szerzı) olvassa fel neki, és rögzítse a válaszait. A kérdıívcsomagban a feleletválasztós kérdıívek után nagyon nehéznek tőnt számukra a MEPS feladat megoldása, ahol önálló választ kellett kidolgozni. Ezért sokan inkább szóban mondták el az általuk javasolt megoldást, amit a vizsgálatvezetı rögzített írásban. A vizsgálatvezetı minden esetben felolvasta a standard instrukciót, majd egy példafeladaton és annak megoldásán keresztül magyarázta

7 el, mi a teendı. A feladat megoldása közben a vizsgálatvezetı semmi segítséget nem nyújtott, elakadás esetén sem, követve Platt & Spivack (15) eredeti utasításait. A személyek válaszainak értékelése az eredeti MEPS pontozási eljárásnak (15) megfelelıen történt. Két vizsgálatvezetı egymástól függetlenül pontozta le a válaszokat. Az adatok feldolgozását az SPSS 11.5 statisztikai programcsomaggal végeztük. Eredmények A minta leíró jellemzıi Mindhárom csoport 72%-a nı (N= 44) és 28%-a férfi (N=17) volt, életkoruk 18 és 60 év. A szuicid csoport átlagéletkora 40,7 év volt (szórás: 13,2 év), a betegkontroll csoporté 40,5 év (szórás: 13,1 év), a kontroll csoport tagjaié pedig 39,2 év (szórás: 12,6 év). Ez a különbség a varianciaanalízis eredménye alapján nem szignifikáns ( F(2,180)=0.247 p=0,782), azaz homogénnek tekinthetı a minta ebbıl a szempontból. Iskolai végzettség tekintetében szintén illesztettük a két kontrollcsoportot, így mindhárom csoportban a következı eloszlás volt megfigyelhetı: 8 általánost végzett 28% (N=17), szakmunkás végzettségő 11% (N=7), érettségizett 43% (N=26), felsıfokú végzettségő 18% (N=11). Családi állapot tekintetében az egészséges kontrollcsoport és a másik két csoport között markáns különbség volt: utóbbiak között jelentısen kevesebb személy élt házasságban (1. táblázat). 1. táblázat: Családi állapot megoszlása az egyes csoportokban A diagnózisok eloszlásának egyezıségét a klinikai csoportokban khi-négyzet-próbával tesztelve, szignifikáns különbség született (x2 = 9,921, p=0,042); jelentıs különbség az addikcióval diagnosztizált betegek tekintetében volt tapasztalható: míg az öngyilkosságot megkísérelt személyek között 6 ilyen személy volt (10%), addig a betegkontroll csoportban 19 személy (31%). A mintából az addikcióval kezelt betegeket kiszőrve, a csoportok közötti szignifikáns eltérés megszőnt (x2 = 1,444, p=0,695). A diagnózisok eloszlása a két betegcsoportban a 2. táblázatban látható:

8 2. táblázat: Diagnózisok megoszlása a betegcsoportokban Öngyilkosságot átlagosan 2,8-szor (szórás: 2,7) kíséreltek meg, és a minta valamivel több, mint egyharmada (22 fı) életében egyszer kísérelt meg öngyilkosságot. A vizsgálatot megelızı egy hónapon belül 23-an követtek el öngyilkossági kísérletet, illetve egy éven belül még további 5 személy. A legutolsó öngyilkossági kísérletük óta átlagosan közel 6 év telt el (átlag: 5,8 év; szórás: 7 év). A kísérletek száma, módja és elkövetésének ideje a 3. táblázatban látható. 3. táblázat: Az öngyilkossági kísérletek módja, gyakorisági megoszlása és elkövetésének ideje Depresszió, diszfunkcionális attitődök és reménytelenség

9 Az öngyilkossági kísérletet elkövetı személyek átlagosan 32,3 pontot értek el a Beck Depresszió Kérdıíven, míg a betegkontroll csoport átlaga 27,1 pont volt, vagyis mindkét klinikai csoportra jellemzı volt a súlyos depressziós állapot. Ezzel szemben a kontroll személyek átlagosan 7,4 pontja nem jelzett depressziót. A két klinikai csoport magas reménytelenségi szinttel jellemezhetı (sumrs átlaga: 11,68 a szuicid ill. 9,6 a betegkontroll csoportban), míg a normál személyek a vártnak megfelelıen nem érezték reménytelennek helyzetüket, és nem rendelkeztek diszfunkcionális attitődökkel. Az egyes csoportok BDI, RS és DAS pontszámainak átlaga és szórása a 4. táblázatban olvasható. 4. táblázat: A depresszió, a reménytelenség és a diszfunkcionális attitőd skálákon elért összpontszámok átlaga és szórása az egyes csoportokban A statisztikai próbák eredményei a szakirodalmi adatokkal összhangban, szignifikáns különbséget mutattak a csoportok között a depresszió (F(2,180)=105,57, p<0,001), a reménytelenség (F(2,180)=31,18, p<0,001) és a diszfunkcionális attitődök (F(2,180)=46,04, p<0,001) tekintetében, valamint a DAS skáláit külön-külön is megvizsgálva. A Tukey HSD-féle utóelemzés is szignifikáns, bár kisebb különbséget jelzett a két klinikai csoport között a depressziót és a reménytelenséget illetıen (p=0,03 ill. p=0,029). A két klinikai csoport mind a depresszió és a reménytelenség szintjében, mind a DAS összpontszámaiban ill. az egyes skáláin elért eredményekben jelentısen különbözött az egészséges csoporttól p<0,001 szinten. A problémamegoldó képesség vizsgálata (MEPS) Interrater reliabilitás. Az egyes itemekre külön-külön korrelációt számoltunk (az elemzésbe csak a releváns lépések adatai kerültek bele), majd ezekbıl átlagot képeztünk. Az ily módon kapott átlagos korrelációs együttható: r = 0,9856, vagyis az interrater reliabilitás kiemelkedıen jónak bizonyult. Az öngyilkosságot megkísérelt (S) csoport átlagosan 4 releváns lépést említett (szórás: 3,3) a MEPSproblémák megoldása közben, a legtöbb lépés pedig 12 volt, ami elıfordult náluk. A betegkontroll csoport átlagosan valamivel kevesebbet, 3,4 lépést (szórás: 3,3) mondott, míg a normál kontroll személyek átlagosan 8 lépést (szórás:3,9), a maximális lépésszám 21 volt (azaz volt, aki 21 lépésben oldotta meg a problémahelyzetet). Az ANOVA eredményei szerint szignifikáns csoporthatás érvényesült mind a releváns lépések száma, mind az összes többi vizsgált változó mentén. A személyek által említett releváns lépések (summ, F(2, 180)=30,538, p<0,001), a lépéshiányok (sumnm, F(2, 180)=6,593, p=0,002), az irreveláns lépések (sumim, F(2, 180)=6,044, p=0,003, és a válaszhiányok (sumnr, F(2, 180)=4,408, p=0,014) valamint a képzett index, a relevancia hányados (RH, F(2,166)=16,64, p<0,001) tekintetében szignifikánsan

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban 92 Ajtay Gyöngyi 1, Bérdi Márk 2, Szilágyi Simon 2, Perczel F. Dóra 1 1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11. Korszerű szuicid prevenciós

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék perczel@kpt.sote.hu 2009 március 26. Nemzeti Drogmegelızési Intézet

Részletesebben

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid prevenciós alapelvek Az öngyilkosság megelőzése MINDENKINEK

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN. Perczel Forintos Dóra, Poós Judit

KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN. Perczel Forintos Dóra, Poós Judit KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN Perczel Forintos Dóra, Poós Judit Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Bevezetés Az öngyilkosság

Részletesebben

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 1. 185 201. DOI: 10. 1556/MPSzle. 66. 2011. 1. 12. GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar,

Részletesebben

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése

Részletesebben

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Perczel Forintos Dóra 1, Rózsa Sándor 2, Kopp Mária 3 1 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata

A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata Psychiat Hung 2001, 16 (6):632-643 A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata Perczel Forintos Dóra 1, Sallai Judit 1 és Rózsa Sándor 2 (1) Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológiai Tanszék

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard Grafológiai elemzés összefoglaló A vizsgálat célja: achondropláziás ek és gyermekek mentális képességének vizsgálata, az esetleges tartalmi és/vagy fejlıdési sajátságok feltárása Vizsgálat körülményei:

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

LEHETŐSÉGEI. Zsolnai Anikó - Józsa Krisztián. Szegedi Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet

LEHETŐSÉGEI. Zsolnai Anikó - Józsa Krisztián. Szegedi Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet Iskolakultúra 12. 4. sz. 12-20. (2002) A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK KRITÉRIUMORIENTÁLT FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Zsolnai Anikó - Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet E-mail:

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezıgazdaságtudományi kar Agrár-mőszaki Tanszék

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezıgazdaságtudományi kar Agrár-mőszaki Tanszék DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezıgazdaságtudományi kar Agrár-mőszaki Tanszék INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. dr. Nagy János MTA

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA*

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* 48 OKI-mûhely Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLAI ÉRTÉKÁTADÁST, EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉST ÉS PROBLÉMAKEZELÉST BEFOLYÁSOLÓ DIMENZIÓKRA A tanulmány

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2328-06 Egészségmegırzés - egészségfejlesztés - egészségnevelés modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2328-06 Egészségmegırzés - egészségfejlesztés - egészségnevelés modul. 1. Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL APÁKGYERMEKGODOZÁSI SZABADSÁGO-AVAGY EGY EM HAGYOMÁYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL PROF: HABIL BECSIK ADREA 1 - DR. JUHÁSZ TÍMEA 2 Összefoglalás: em mondhatjuk, hogy ma még sok férfi megy

Részletesebben

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

10/2012. (II. 28.) NEFMI

10/2012. (II. 28.) NEFMI Kék színnel szerepel az eredeti besorolási szabálykönyvbıl származó besorolási és kódolási szabályok megfeleltetése, valamint az eredeti könyvbıl e rendeletbe át nem vett mondatok, bekezdések áthúzva.

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

EGYETEMI HALLGATÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA

EGYETEMI HALLGATÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei EGYETEMI HALLGATÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA Veresné Balajti Ilona DEBRECENI EGYETEM Egészségtudományok Doktori Iskola Debrecen, 2010 2 Betétlap

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára

Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára EREDETI KÖZLEMÉNY GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2009; 60. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára Soósné Kiss Zsuzsanna dr. 1, Feith Helga Judit dr. 2, Czinner

Részletesebben

A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS HELYE AZ ADATBÁZISKEZELÉS OKTATÁSÁBAN. Kupcsikné Fitus Ilona, Selmeci István SZÁMALK Zrt.

A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS HELYE AZ ADATBÁZISKEZELÉS OKTATÁSÁBAN. Kupcsikné Fitus Ilona, Selmeci István SZÁMALK Zrt. A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS HELYE AZ ADATBÁZISKEZELÉS OKTATÁSÁBAN THE POSITION OF PROBLEM-SOLVING THINKING IN THE TEACHING OF DATABASE MANAGEMENT Kupcsikné Fitus Ilona, Selmeci István SZÁMALK Zrt. Összefoglaló

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA. Baranyai Tünde

FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA. Baranyai Tünde Volume 3, Number 1, 2013 3. kötet, 1. szám, 2013 A SZATMÁRNÉMETI TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐS HALLGATÓK FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA THE EXAMINATION OF TEACHER TRAINING COLLEGE STUDENTS PROBLEM-SOLVING

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Kenesei Zsófia - Gyulavári Tamás. A marketingeszközök alkalmazásának hatása a versenyképességre 1

Kenesei Zsófia - Gyulavári Tamás. A marketingeszközök alkalmazásának hatása a versenyképességre 1 Kenesei Zsófia - Gyulavári Tamás A marketingeszközök alkalmazásának hatása a versenyképességre 1 TM 29.sz. mőhelytanulmány BCE VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT 1 1 A mőhelytanulmány

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN

EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN HALMAI ZSUZSA 1, DÖMÖTÖR ESZTER 2, BALOGH GABRIELLA 2, SÁROSI ANDREA 2, FALUDI GÁBOR 2, SZÉKELY ANNA 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai

Részletesebben

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT 1.1.5 Szolgáltatási akkreditáció modellezése alprojekt Záró tanulmány 2011. 11.

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Fogászati asszisztens. 2398-06 Gyermekfogászati és fogszabályozási beavatkozások. 1. vizsgafeladat. 2010. február 2.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Fogászati asszisztens. 2398-06 Gyermekfogászati és fogszabályozási beavatkozások. 1. vizsgafeladat. 2010. február 2. Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig minısítı neve: Vízvári László minısítı beosztása: fıigazgató JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

SZATMÁRI ADRIENN A PROBLÉMAMEGOLDÁS PSZICHÉS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA MINT ALKALMASSÁGI KRITÉRIUM. 1. Bevezetés

SZATMÁRI ADRIENN A PROBLÉMAMEGOLDÁS PSZICHÉS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA MINT ALKALMASSÁGI KRITÉRIUM. 1. Bevezetés SZATMÁRI ADRIENN A PROBLÉMAMEGOLDÁS PSZICHÉS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA MINT ALKALMASSÁGI KRITÉRIUM 1. Bevezetés A Rendırség hatékony mőködésének a konkrét szakmai feladatokon, lehetıségeken túl alapvetı feltétele

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben