GÁTOLT M E M NEKÜL Ü ÉS
|
|
- Bálint Bodnár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GÁTOLT MENEKÜLÉS Az öngyilkossági veszélyeztetettség kognitív modellje Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME továbbképző tanfolyam Budapest, 2013 november
2 BEVEZETÉS Az öngyilkosság a vezető halálokok listáján az első tíz között szerepel a nyugati társadalmakban. Évente többen halnak meg öngyilkosságban, mint közlekedési balesetben (Mental Health Atlas, 2005) Magyarországon még mindig 24/ évente az öngyilkossági statisztika, a 6.vezető halálok (WHO, 2006) Ezért a szuicid veszélyeztetettek korai szűrése kiemelkedően en fontos feladat
3 Suicide map of the world _rate november
4 Suicide ratio / 100,000 / country / year / gender Country Year Σ MALE LITHUANIA ,6 68,1 12,9 BELORUSSIA ,1 63,3 10,3 RUSSIA ,2 58,1 9,8 SLOVENIA ,3 42,1 11,1 LATVIA ,5 42,0 9,6 HUNGARY ,0 42,3 11,2 JAPAN ,7 34,8 13,2 UKRAINE ,6 40,9 7,0 S - KOREA ,9 29,6 14,1 FRANCE ,6 26,4 17,6 POLAND ,8 27,8 4,6 AUSTRIA ,6 24,7 7,0 CZECH REP ,3 25,5 5,6 FEMALE november
5
6 2013. november 25. 6
7 Reprezentatív vizsgálat (Kopp és mtsai., 2002) 22 ezer fős minta szuicid gondolatok: 22% szuicid kísérlet: 4% orvosi ellátásban részesült: 2% több öngyilkossági kísérlet: 1,1% november 25. 7
8 Legfontosabb pszichoszociális háttértényezők Magyarországon Maladaptiv megküzdési stratégiák (fokozott evés, ivás, dohányzás, drogfogyasztás nehéz élethelyzetben) Több, súlyosabb depressziós tünet Szuicidium a családban Ellenségesség a családban november 25. 8
9 Kockázati tényezők NEM MÓDOSÍTHATÓ MÓDOSÍTHATÓ NEM ÉLETKOR CSALÁDI ÁLLAPOT NEMZETISÉG VALLÁS KRÓNIKUS BETEGSÉG KORÁBBI KÍSÉRLET CSALÁDI MINTA SZOCIÁLIS HELYZET MENTÁLIS EGÉSZSÉG PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK (REMÉNYTELENSÉG, PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG, HANGULAT) november 25. 9
10 Az öngyilkosság kockázati tényezői Nem (férfi:nő = 4:1) Életkor ( ill. 75 év<) (WHO, 2003) Izolált élethelyzet Alacsony szocioökonomiai státusz Súlyos testi vagy mentális betegség Öngyilkosság a közvetlen környezetben Korábbi öngyilkossági kísérlet Negatív életesemények Reménytelenség november
11 Az öngyilkossági veszélyállapot fokozatai Öngyilkossági fantáziák, ideáció Öngyilkossági gondolatok megjelenése Vágy arra, hogy a személy ne éljen, létezzen Szuicid tervek, módszerek kitalálása Konkrét előkészületek (gyógyszerek begyűjtése, lőfegyver beszerzése, búcsúlevél) Kevés gátló tényező Krízis, konfliktusok BDI: 2. és 9. kérdés 2-nél több RS: 10 fölött november
12 A Ringel-féle preszuicidális szindróma (1969) 1. Fokozódó dinamikus beszűkülés - a személy érdeklődése és motivációi a külvilág iránt lecsökkennek - érzelmi beszűkülés - interperszonális beszűkülés 2. Agresszió gátlás - az egyre fokozódó agressziv indulat nem tud megnyilvánulni, fokozódó frusztráció - harag önmaga ellen irányul 3. Menekülés a fantáziavilágba - pszichés energiák az öngyilkosság tervére irányulnak - fantáziák a környezet megbüntetésére (paraszuicidium) november
13 33 Öngyilkosság és pszichiátriai betegségek Átlagpopulációban az öngyilkossági kísérlet élethossz-prevalenciája 2% (Tringer, 1999) Kezeletlen depressziós betegek 30-35% 35%-ban követnek el szuicidiumot (Rihmer, 1996) Az öngyilkosok % szenved major depresszióban (Kopp et al., 1995) Szkizofréniában szenvedő betegek 10%-a hal meg öngyilkosság miatt, és 50% legalább egyszer megkísérli (Tringer, 1999) november
14 Új releváns szakirodalmi adatok 1. British Journal of Psychiatry (Nordentoft et al., 2002) N=341, pszichózis első akut fázisában Cél: prediktív faktorok azonosítása, integrált kezelés hatásának vizsgálata 1 éves utánkövetés 11% szuicidált E: Prediktív faktorok: reménytelenség, hallucinációk, korábbi öngyilkossági kísérlet november
15 2. Siris, S. G. (2001) Szkizofrén betegek 10%-a szuicidál (kísérlet 2-5-ször több) Rizikófaktorok: - fiatal életkor - a betegség kezdete - nem (férfi) - jó intellektus, magas elvárások - a betegség ismerete - reménytelenség - szociális támasz hiánya (egyedülállók) - kórházból való hazaengedést követően november
16 3. Aguilar et al., (1997) N = 96 pszichotikus beteg, első akut fázis 1 éves megfigyelés E: magas reménytelenség, főként: - fiatal életkor - negatív tünetek A magas reménytelenség rosszabb prognózist, szuicid veszélyeztetettséget jelzett 4. Az öngyilkosság kockázati tényezői pszichotikus állapotokban (Perczel Forintos 2001) - Imperatív hallucinációk - Impulzus-kontroll zavar - Ráébredés a betegségre - Negatív életesemények november
17 Két nézet az öngyilkosságról: 1.) A depresszió közvetlenül vezet öngyilkossághoz korai felismerése és kezelése csökkenti az öngyilkossági halálozást (Rihmer, 1995) 2.) A reménytelenség szorosabban korrelál az öngyilkossági szándékkal, mint maga a depresszió nemcsak a depressziós betegek követnek el öngyilkosságot (Minkoff et al., 1973, Ahrens et al., 1996) november
18 Depresszió Reménytelenség Öngyilkosság Egyéb tényezők Tehát: vannak olyan esetek pl. pszichotikus állapotok mikor a reménytelenség a depresszió jelenléte nélkül is öngyilkossághoz vezet november
19 Az öngyilkosság kísérlet végső oka: a REMÉNYTELENSÉG vagyis a jövővel kapcsolatos elvárások megszűnése. Mai tudásunk szerint ez az öngyilkossági cselekedet legpontosabb jelzése. Beck: Reménytelenség Skála (HS, 1974)
20 Szuicid veszélyállapot felmérése 1. Klinikai interjú, benne Szuicid tervek és előkészületek Szuicidium a családban Krízis, konfliktusok Gátló tényezők? Szuicid Ideáció Skála (Beck et al., 1979) 2. Szuicid veszélyeztetettség felmérése: BDI: 2. és 9. kérdés 2-nél több RS: 10 fölött november
21 BDI 2.kérdés 0. Nem félek különösebben a jövőt illetően. 1. Félek a jövőtől. 2. Úgy érzem semmit sem várhatok a jövőtől. 3. Úgy látom, hogy a jövő reménytelen és a helyzetem nem fog javulni november
22 BDI 9.kérdés 0. Eszembe sem jut, hogy magamnak ártsak, vagy magam ellen tegyek valamit. 1. Van öngyilkossággal kapcsolatos gondolatom, de nem tudnám megtenni. 2. Szeretném megölni magam. 3. Megölném magam, ha tudnám november
23 Reménytelenség Skála (Beck, Weissman, Lester és Trexler, 1974). 1) Az RS az esetek 90%-ban jelezte előre a szuicid veszélyeztetettséget 2) Az RS reliabilitása magas: Cronbach alfa = 0,89 (Perczel Forintos, Sallai és Rózsa, 2001) november
24 Az RS faktorai 1. Affektív faktor: jövővel kapcsolatos érzések 2. Motivációs faktor: a motiváció elvesztése 3. Kognitív faktor: a jövővel kapcsolatos elvárások Értékelés: 9 < súlyos reménytelenség november
25 Eredmények 1. (reménytelenség mértéke) A D és SD csoport nagyfokú reménytelenséget mutatott A két klinikai csoport és a kontroll csoport között szignifikáns különbség mutatkozott (F=66.34, p<0.001) A reménytelenség mértékének alakulása a három csoportnál SD-csoport D-csoport K-csoport
26 A Reménytelenség Skála rövidített változata (Perczel Forintos és Sallai, 2001) 7. Sötéten látom a jövőmet. 14. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el. Max. pontszám =12 (4x3), határérték = november
27 Relationships between hopelessness and other measures Hopelessness Scale Age 0,23** Number of Children 0,13** Subjective SES -0,29** Subjective health -0,43** Intensity of current pain 0,27** Shortened Beck Depression Inventory 0,74** Disfuncional Attitude Scale 0,23** Vital exhaustion 0,59** Hospital Anxiety Scale 0,55** Hostility 0,31** Life Purpose 0,58** Self-efficacy -0,32** Social Support -0,15** WHO Well-being Scale -0,42** Problem oriented coping -0,14** Emorional oriented coping 0,21** P**< 0,01 27
28 Hopelessness and sociodemographic variables N Means SD Statistics (ANOVA F, p) Highest education 484,97*** Psimary (8 class or less) ,06 3,25 Secondary (8-12 class) ,57 2,35 College, university (16 class or more) ,10 1,83 Marital status 107,48*** Never married ,41 2,25 Married ,81 2,58 Married and separated 220 2,22 2,98 Divorced 890 2,50 2,96 Widowed ,14 3,27 Occupation 155,65*** Employed (full time) ,31 2,01 Manager 837 0,99 1,77 Employed (part time) 173 2,41 2,85 Unemployed 528 2,28 2,87 Retired ,66 3,05 Physical disabillity 909 4,06 3,53 Students 592 0,92 1,72 Homemaker 165 2,32 3,15 Child care 559 1,45 2,29 28
29 Hopelessness and other clinical variables and religiousness N Means SD Statistics (ANOVA F, p) Treatment with depression No ,79 2,55 191,155*** Yes, years ago 547 3,45 3,40 Yes, within the year (outpatient) 240 4,59 3,52 Yes, within the year (inpatient) 56 5,66 3,47 Suicide attempts 63,15*** No ,90 2,65 Within 1,5 years 44 4,86 3,89 Within 2,5 years 61 4,31 3,32 More than 2,5 years ago 233 3,57 3,43 Religiousness 21,55*** Non belivier ,76 2,56 Non-active ,76 2,55 His/her own way ,32 2,99 Seldom in church ,93 2,60 Regurarly in church ,87 2,56 29
30 Szuicidiumot elkövetők típusai Pszichotikus Racionális Reményvesztett Impulzív (hisztrionikus, borderline sz.z.).) november
31 Depresszió, reménytelenség és öngyilkossági kísérlet összefüggései szkizofréniában (Perczel Forintos és Kiss, 2004) 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 52% 72% 21% nem nem magas BDI magas BDImagas - norm RS RS 16% 3% november % 24% magas BDInorm RS magas magas BDI- RS 9% Nem szuicid Szuicid
32 Pszichometriai jellemzők - validitás Külső validitás Az RS tételei szignifikáns kapcsolatot mutattak (r=0,29-75, p<0.0001)a BDI és DAS tételeivel Konkurrens validitás BDI 2. tétele (jövőperspektíva item) szignifikáns korrelációt mutat (r=0,75, p<0.0001) az RS tételeivel hasonló a jelenséget mérnek tehát november
33 Öngyilkossági gondolat skála (Beck et al, 1979; in: A depresszió kognitív terápiája, Animula, Bp. 2000) Élettel, halállal kapcsolatos attitűdök Az öngyilkossággal kapcsolatos gondolat / vágy jellemzői Az elgondolt öngyilkossági kisérlet jellemzői Az eltervezett öngyilkossági kisérlet végrehajtása Háttértényezők november
34 DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG A kezeletlen depressziós betegek öngyilkossági rizikója 30x nagyobb, mint az átlagpopulációé A szuicidiumot elkövetők 60-80%-a szenved major depresszióban (Rihmer, 2003) A negativisztikus gondolkodás reménytelenség kialakulásához vezet A súlyos depressziós állapot jellemzője a reménytelenség 34
35 A DEPRESSZIÓ A NEGATÍV KOGNITÍV TRIÁDDAL JELLEMEZHETŐ (Beck, 1970) Negatív kognitív triád: negatív önkép: Semmit sem érek, semmi sem sikerül. negatív jövőkép: Soha nem leszek jobban. Negatív világkép: Az élet igazságtalan. Az emberekre nem lehet számítani
36 JÖVŐ ÉN VILÁG A szuicidium oka: a REMÉNYTELENSÉG vagyis a jövővel kapcsolatos elvárások megszűnése Mai tudásunk szerint ez az öngyilkossági cselekedet legpontosabb jelzése Beck: Reménytelenség Skála (HS, 1974)
37 Depresszió szűrése normál populációban (Perczel Forintos, Ajtay, 2003) Célkitűzés: Normál populáció öngyilkossági rizikójának felmérése Magas rizikófaktorú normál populációs minta depresszió szintjének és reménytelenség mértékének felmérése
38 Módszer Helyszin: Budapest: I., II., XII., XIII.háziorvosi rendelők Vizsgálati személyek: Kontroll személyek (N=91 ) Háziorvosi rendelőben megjelent sz. (N=158) Eszközök: Beck Depresszió Kérdőív (BDI) (Beck, 1961) Beck Szorongás Leltár (BSZL) (Beck, 1976) Reménytelenség Skála (RS) (Beck, 1974)
39 Eredmények (1) A HR csoport 36%-a súlyos depresszió kategóriába tartozik Normál 0-9 Depresszió súlyossága Enyhe Középsúly Súlyos 25- HR csoport ,1 % 34,2 % 18,9 % 36,7 % K csoport % 14,2 % 4,3 % 3,2 %
40 Eredmények (2) HR csoport 50%-ánál magas reménytelenség Reménytelenség mértéke Enyhe 0-9 Magas 9-20 HR csoport ,6 % 49,3 % K csoport ,9 % 12%
41 Eredmények (3) A HR csoport közepes szintű depressziót mutatott BDI 21,5 15 A HR és K csoport között szignifikáns különbség (p<0,001) 10 5 BDI 7,9 0 HR K
42 DISZKUSSZIÓ A hazai szuicid mortalitási arány csökkenő tendenciája ellenére meglepő a depresszió magas előfordulási aránya Összhangban van a szakirodalommal, hogy a depresszió megjelenik a háziorvosi gyakorlatban, azonban sok esetben nem ismerik fel (a rejtettség lehet egy fontos tényező)
43 DISZKUSSZIÓ Depresszió felismerése az alapellátásban - szuicid prevenció. Rövidített Reménytelenség Skála Rövidített Beck Depresszió Skála
44 Eddig: Ringel-féle preszucidális szindróma (1974) 1. A gondolkodás és a magatartás beszűkülése rigid gondolkodás, érzelmi beszűkülés, egyéni értékrend devalválódása 2. Gátolt, önmaga ellen fordított agresszió 3. Öngyilkossági fantáziák: szuicid fantáziák, gondolatok, a módszer kiválasztása, öngyilkossági terv
45 KONSTRUKTIVISTA MODELL (Hughes és Neimeyer, 1990) önkép és jövőkép negatívabbá válik Konstrukciók merev, rugalmatlan konstrukciók Gyenge problémamegoldó készségek Széteső konstrukciós rendszer szorongás és bizonytalanság menekülés a helyzetből kis kockázatú szuicid kísérlet, mint feszültséglevezetés újabb stressz további érvénytelenítés Stresszhelyzetek Sikertelen problémamegoldás Az öngyilkossági gondolat megjelenése, a meghalás, mint lehetséges megoldás Újjászerveződő konstrukciós rendszer a negatív konstrukciók mentén reménytelenség, jövő perspektíva lezárul magas kockázati szuicid kísérlet öngyilkosság, mint a menekülés és a problémák megoldásának egyetlen lehetséges módja
46 A krízisállapot meghatározása "A A krízisállapot olyan helyzet, melyben a személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni és ezeket sem elkerülni, sem megoldani nem tudja szokásos problémamegoldó eszközeivel." (Caplan, 1964)
47 PROBLÉMAMEGOLDÁS A problémák megoldása nélkülözhetetlen a megfelelő működés fenntartásához, de a mindennapi élet problémahelyzetei állandóan próbára teszik megküzdő képességünket Multidimenzionális jelenség: affektív, kognitív, viselkedéses jellemzők A problémamegoldás olyan folyamat, amely hozzáférhetővé tesz több lehetséges választ és megnöveli a legmegfelelőbb válasz kiválasztásának a valószínűségét
48 Salkovskis, Storer és Atha (1990): Sürgősségi ellátásban alkalmazott szuicid prevenciós program Személyek: többszörös öngyilkossági kísérlet elkövető depressziós és borderline páciensek Kezelés: 5 ülés problémamegoldó tréning, pszichiátriai szakápolóval 1-2 ülés: a sürgősségi osztályon ülés: otthonukban 2 év utánkövetés Eredmény: - a következő 2 évben szignifikánsan csökkent az öngyilkossági kísérletek száma
49 Ceperich, Sherrz, Rae et Dyche (1997): Szuicid prevenciós program középiskolásoknak Személyek: depressziós, reménytelen és kábítószerező fiatalokkal, 155 fő. Kezelés: 2 x 6 ülés 1-6: probléma megoldó készségek tanítása, 7-12: más megküzdési képességet mentálhigiénés előadásokon keresztül. EREDMÉNY: - probléma megoldás alacsonyabb depresszióval és reménytelenséggel, magasabb önértékeléssel járt együtt, - érzelem telítettség magasabb suicid veszélyeztetettséggel, depresszióval, reménytelenséggel és drogfogyasztással, alacsonyabb önértékeléssel járt együtt
50 Reménytelenség, DAS és problémamegoldó készségek (Cannon és mtsai, 1998) Diszfunkcionális attitűdök, reménytelenség és problémamegoldó készségek összefüggéseit vizsgálták N=138 páciens, major depresszió dg. Reménytelenség demográfiai, diagnosztikai és tüneti prediktorait vizsgálták regresszióanalízissel Q: problemsolving inventory, DAS, RS, BDI Eredmények: Reménytelenség szignifikáns szoros kapcsolatban volt a depresszióval, a DAS-sal és az alacsony problémamegoldó képességekkel
51 Szociális problémamegoldó készségek, hangulat és szuicidalitás összefüggése (Reinecke és mtsai, 2001) N=105 adolescens ( é.) Pszichiátriai osztályon hospitalizáltak Q: Szociális problémamegoldó kérdőívet használták Eredmények: Negatív problémaorientáció (saját problémamegoldó képesség értékelése) és depresszió szoros szign. Öfüggés; Elkerülő vagy impulzív problémamegoldó stratégia szoros kapcsolatban az öngyilkossági veszélyeztetettséggel
52 DIATHESIS STRESS MODELL (Schotte & Clum nyomán, 1987) Interperszonális problémamegoldó képességek hiányosságaival küzdő személyek Eredménytelen megoldás vagy kudarc stresszhelyzetben Pesszimizmus, reménytelenség (általánosított negatív elvárások a jövővel kapcsolatban) Öngyilkossági késztetés
53 Problémamegoldás és öngyilkossági veszélyeztetettség (Pollock és Williams, 2004) Szoros korreláció a túláltalánosított emlékezet és az öngyilkossági veszélyeztetettség között MIÉRT és HOGYAN? N=48, suicid és kontroll csoport Q: STAI, RS, BDI, MEPS, Önéletrajzi emlékezet teszt Eredmények: A hatékony problémamegoldás a specifikus emlékezet hozzáférhetőségétől függ Minél kevésbé hozzáférhető emlék, annál komolyabb a veszélyeztetettség
54 Túláltalánosított önéletrajzi emlékezet (Williams, 2000; Perczel Forintos, 2008, 2011) Pozitív és negatív hívószavakra (vidám, boldog, elkeseredett, csalódott, stb.) konkrét élmény előhívása Szuicid és kontroll személyek Szignifikánsan több és kidolgozottabb élmény a kontroll személyek javára Szuicid depressziós személyek: alig tudtak vagy csak nagyon homályos konkrét önéletrajzi életesemények Lehetséges háttér: averzív emlékek elkerülése Szuicid kísérletek száma szoros összefüggésben negatív életeseményekkel (súlyos depresszió, borderline sz, sch. ) 54
55 ÖSSZEFOGLALVA Önéletrajzi emlékek nehezített hozzáférhetősége Interperszonális probléma megoldási minta hiánya Alacsony szintű problémamegoldás stressz helyzetben vagy negatív életesemények bekövetkezésekor ( + negatív problémaorientáció) REMÉNYTELENSÉG CSAPDAHELYZET ÖNGYILKOSSÁGI KÉSZTETÉS
56 Gátolt menekülés modellje (Entrapment model: Williams, 1998; 2004) 1) Szenzitivitás olyan kulcsingerekre, amelyeket kudarcként vagy megaláztatásként észlel az egyén s amely menekülésre készteti. Úgy érzi, 2) hogy képtelen elmenekülni és 3) hogy ennek sosem lesz vége (reménytelenség). 4) Brown és mtsai (2005): megalázó, megszégyenítő vagy legyőzöttség élmények nagyobb vsz-gel vezetnek depresszióhoz, mint a veszteségélmények 56
57 Gátolt menekülés modellje folyt. 1) Szenzitivitás olyan kulcsingerekre, amelyeket kudarcként vagy megaláztatásként észlel az egyén s amely menekülésre készteti negatív kognitív struktúra 2) Úgy érzi, hogy képtelen elmenekülni: alacsony szintű problémamegoldó készségek 3) hogy ennek sosem lesz vége reménytelenség 57
58 ÚGYSEM TUDOK VÁLTOZTATNI. SEMMI SEM SIKERÜL. REMÉNYTELENS NYTELENSÉG ÖNPUSZTÍTÓ VISELKEDÉS
59 Kiváltó helyzet: veszteségélmény Feltevések aktiválódnak Negatív értékelés Negatív gondolatok pl. nincs szükség rám fizikai tünetek alvászavar viselkedés visszahúzódás, suic. affektus reménytelenség tehetetlenség 59
60 Gátolt menekülés (Williams, 1998; 2004) Öngyilkossági gondolatok Depresszió Elszigetelődés a környezettől Kimerültség Düh/ Impulzivitás Örömtelenség Szorongás Reménytelenség Alvászavar Zavarodottság
61 Szuicid prevenció (Townsend, 2001) 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége, lelkisegély telefonvonalak 2. Pszichiátriai felvétel 3. Pozitív problémaorientáció kialakítása, problémamegoldó készségek tanítása 4. Kognitív viselkedésterápia: negatív helyzetértelmezés átstrukturálása
62 MEPS (Means End Problem Solving Inventory, Platt Spivack, 1985) Az alábbiakban négy szituációt olvashat. Minden történetnek ismerjük az elejét és a végét, amelyeket Önnek kell összekapcsolnia, vagyis a történetek közepét megírni. Kérjük, próbálja megtalálni a legmegfelelőbb stratégiát az adott problémahelyzetek megoldására és írja le olyan részletesen és konkrét lépésekre lebontva, hogy azt akár egy másik személy is követhesse
63 MEPS (Means End Problem Solving Inventory, Platt Spivack, 1985) Ági épp beköltözött új otthonába és senkit sem ismert a szomszédok közül. Barátokra akart szert tenni a környéken. A történet végén Áginak sok jó barátja van, és immár otthon érzi magát új lakóhelyén. Péter nehezen jön ki a főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A történet végén Pétert kedveli a főnöke
64 Péter nehezen jön ki a főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A történet végén Pétert kedveli a főnöke. Onnan folytassa a történetet, hogy Péter nem jön ki a főnökével
65 Példa 1. Kriszti épp hazaérkezett a bevásárlásból, amikor észrevette, hogy elhagyta az óráját. Nagyon kiborult. A történet végén Kriszti megtalálta az óráját és nagyon örült neki. Onnan folytassa a történetet, amikor Kriszti felfedezi, hogy nincs meg az órája. Mivel nagyon kiborult, először zokogott és dühöngött, hogy nem lesz meg az órája. A legjobb az lenne, ha nem is hagyta volna el az óráját, hanem amikor kipakol, akkor megtalálná a szatyor alján. ( 0 pont )
66 Példa 2. Először leül és végiggondolja, mikor látta utoljára az óráját. Rájön, hogy a zöldségesnél nézte meg utoljára. Ekkor visszamegy időrendi sorrendben azokba a boltokba, ahol vásárolt, és megkérdezi az eladókat. Nem volt, csak egy pékségben, egy húsboltban és egy zöldségesnél. A pékségben nincs, a húsboltban viszont meglesz, mert mikor kiment, leesett a kezéről és az utána kijövő vásárló megtalálta és leadta a pénztárosnak. Ha mégsem találná meg, másnap kiragasztana papírokat a boltokban és a környéken, pénzjutalmat ígérve a megtalálónak (4 pont)
67 A problémamegoldó képességek vizsgálata pszichiátriai betegek körében (Poós, Annus és Perczel Forintos, 2006) N=183 fő 3 csoport OPNI és Jahn Ferenc Délpesti Kórház Kérdőívek: BDI, RS, DAS, rövidített Megküzdési Módok Kérdőív, MEPS, CISS, RIES 67
68 Eredmények 1.: BDI, RS, DAS Varianciaanalízis, Tukey HSD és Games-Howell próba alapján: szignifikáns különbségek a klinikai csoportok és az egészséges csoport között (p<0,001) Depresszió, reménytelenség és diszfunkcionális attitűdök 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 SUMBDI SUMRS SUMDAS Szuicid Beteg Egészséges Pearson-féle korr.: sumbdi-sumrs r=0,689 sumbdi-sumdas r=0,564 sumrs-sumdas r=0,389 (p<0,01) 68
69 Eredmények 2.: MEPS Interrater reliabilitás = 0,9856 Varianciananalízis és Games-Howell próba alapján: szignifikáns különbségek a klinikai csoportok és az egészséges csoport között (p<0,001) A MEPS legfontosabb változóinak átlagai az egyes csoportokban 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 summ sumnm sumim RH Szuicid-beteg Beteg Egészéges A depresszió, a reménytelenség és a problémamegoldó képességek együttjárása sumbdi és summ: r=-0,434, sumrs és summ: r=-0,332 (p<0,01) 69
70 Köszönöm a figyelmet! 70
A szuicid veszélyállapot felmérése. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés II.
A szuicid veszélyállapot felmérése Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés II. évfolyam COUNTRY NAME SUICIDE RATE PER 100,000 PEOPLE 2016.09.28. 2 MALE PER
RészletesebbenVÁZLAT A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI VÁZLAT Depresszió és öngyilkosság Reménytelenség Skála Problémamegoldó készségek Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid
RészletesebbenA szuicid veszélyállapot felmérése. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés II.
A szuicid veszélyállapot felmérése Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés II. évfolyam COUNTRY NAME SUICIDE RATE PER 100,000 PEOPLE 2015.10.02. 2 MALE PER
RészletesebbenA kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban
A kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel@kpt.sote.hu Szuicid kurzus - 2016 április 27. 2016.05.03. 1
RészletesebbenProblémamegoldó tréning krónikus depresszióban
Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Kongresszusa Ép lélekben ép test Budapest, 2014. január 23-25. Problémamegoldó tréning krónikus depresszióban Perczel - Forintos Dóra, Ajtay Gyöngyi perczel@kpt.sote.hu
RészletesebbenSZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék
SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid prevenciós alapelvek Az öngyilkosság megelőzése MINDENKINEK
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel -Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet zavara,
RészletesebbenKognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban
Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április
RészletesebbenELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra
ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék perczel@kpt.sote.hu 2009 március 26. Nemzeti Drogmegelızési Intézet
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenAz öngyilkosság rizikótényezői. Megelőző öngyilkossági
Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2014. április 22. Az öngyilkosság rizikótényezői NEM MÓDOSÍTHATÓ
RészletesebbenProblémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,
RészletesebbenA kognitív terápia szerepe a szuicid prevencióban
A kognitív terápia szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2015. március 23. Szuicid prevenció fontossága Magyarországon
RészletesebbenXIII./1. Az öngyilkosság
XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi
RészletesebbenProblémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban
Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11. Korszerű szuicid prevenciós
RészletesebbenA problémamegoldó tréning adaptálása klinikai populációban
A problémamegoldó tréning adaptálása klinikai populációban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2016. 10.27-28. Korszerű szuicid prevenciós
RészletesebbenVALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL?
Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Kongresszusa Ép lélekben ép test Budapest, 2014. január 23-25. VALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL? Sérülékenység és egészségvédő tényezők szerepe a depressziós és szorongásos
RészletesebbenSzorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenA problémamegoldó tréning szerepe a szuicid prevencióban
A problémamegoldó tréning szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid kurzus 2015. április 20. Az öngyilkosság rizikótényezői Elsődleges rizikófaktorok
RészletesebbenA SZEMÉLYISÉGVIZSGÁLAT MÓDSZEREI Perczel Forintos Dóra SZAKKÉPZÉS, II. évfolyam 2011 1 Definíci ciók Persona = maszk (görög), g), amit megjelenítünk nk magunkból l a világ g felé Definíci ciók: a) KülsK
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenA depresszió és a mindfulness kapcsolata
A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak Témavezető:
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenKrízis, preszuicidális szindróma, burnout
Krízis, preszuicidális szindróma, burnout Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézet Krízis fogalma Krízis: nem az esemény fajtája határozza meg, hanem
RészletesebbenPsychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban
Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban 92 Ajtay Gyöngyi 1, Bérdi Márk 2, Szilágyi Simon 2, Perczel F. Dóra 1 1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenGÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA
Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 1. 185 201. DOI: 10. 1556/MPSzle. 66. 2011. 1. 12. GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar,
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenKrízisellátás. A klinikai pszichológus intervenciós lehetıségei, a problémamegoldó tréning
Krízisellátás A klinikai pszichológus intervenciós lehetıségei, a problémamegoldó tréning Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2014. november 4. Szuicid prevenciós
RészletesebbenA kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére
Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó
Részletesebbenkockázati tényezők, Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora
Az öngyilkosság jelensége, kockázati tényezők, epidemiológiai adatok Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora forintos.dora@med.semmelweis med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenA sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.
A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenA klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában*
5.3.2. A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában* Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1083 Budapest, Tömő
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenMI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam
MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam A klinikai pszichológia a lélektan tudományán, ismeretanyagán illetve módszerein
RészletesebbenMunkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
RészletesebbenEgészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenMI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam
MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam A klinikai pszichológia a lélektan tudományán, ismeretanyagán illetve módszerein
RészletesebbenDiagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT
Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése
RészletesebbenAz önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011)
Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011) Bevezetés Az önsértés és öngyilkossági veszélyeztetettség önmagában nem betegség, hanem olyan állapot, amelynek
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenA szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.
A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió
RészletesebbenKrízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó
RészletesebbenSúlyos pszichés krízishelyzetek és szuicid (öngyilkossági) veszély felismerése, magyarázóelvei és kezelési lehetőségei
Súlyos pszichés krízishelyzetek és szuicid (öngyilkossági) veszély felismerése, magyarázóelvei és kezelési lehetőségei Szomolai Dóra fhdgy., klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus Hazánkban annak
RészletesebbenÖngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz
PROGRAM ADATLAP Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz 1. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI A program címe: Alcíme: (A főcím pontosítására, értelmezésére szolgáló tömör összetett
RészletesebbenAz elhízás magatartásbeli tényezői és befolyásolási lehetőségük: gének vagy környezet?
3. KONSZENZUS KONFERENCIA az elhízás kialakulásáról, diagnosztikájáról, kezeléséről és megelőzéséről 2016. november 25-26. Eger Az elhízás magatartásbeli tényezői és befolyásolási lehetőségük: gének vagy
RészletesebbenPszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK
Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus
RészletesebbenReziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió
Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.
RészletesebbenKÖVETELMÉNYRENDSZER. A tárgy tematikája (lehetőleg heti bontásban, sorszámozva):
Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Általános Orvostudományi Kar Tantárgy neve: Pszichoterápia az orvosi gyakorlatban KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy típusa: kötelező/kötelezően választható/szabadon
RészletesebbenAZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)
AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.
RészletesebbenKonzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.
Konzultáció Bitter István 2012 dec. 10. Pszichiátriai viszgálat 1. Megjelenés, viselkedés Pl. cooperativ, hosztilis, őszinte, csábító stb.; Pszichomotorium, szorongás látható tünetei ide is kerülhetnek
RészletesebbenA jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében
MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai
RészletesebbenNemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus
Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés
RészletesebbenHIEDELMEINK NYOMÁBAN
TÖRZSKÉPZÉSI TANFOLYAM Budapest, 2014. március 31. HIEDELMEINK NYOMÁBAN A KOGNITÍV SZEMLÉLET AZ ORVOSLÁSBAN Perczel Forintos Dóra, PhD. perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia
RészletesebbenPSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra
PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológiai Tanszék Összefoglalás Mai tudásunk szerint
RészletesebbenAz érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)
Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina
RészletesebbenBurnout, Segítő Szindróma
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő
RészletesebbenA betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,
RészletesebbenMi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató
Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává
RészletesebbenAz asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu
Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu ASZTMA A betegség lefolyása Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők
RészletesebbenA nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata. Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola
A nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola Általános gondolatok a kiégésről A munkában való kifáradás, a naponta kapott újabb és újabb feladatok
RészletesebbenSIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről
SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak
RészletesebbenAz egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
RészletesebbenFelnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája
Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény
RészletesebbenAz enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével
Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)
RészletesebbenA gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos
RészletesebbenKIFEJLESZTÉSE ÉS PSZICHOMETRIAI JELLEMZÕINEK ELÕZETES ADATAI
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 217 224 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.5 A RÖVID STRESSZ KÉRDÕÍV KIFEJLESZTÉSE ÉS PSZICHOMETRIAI JELLEMZÕINEK ELÕZETES ADATAI PUREBL GYÖRGY 1 * RÓZSA SÁNDOR
RészletesebbenEgészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba
Egészségvédő viselkedés Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba 2012.03.02. Kérdések 1. Mi a koherencia (Antonovsky)? 2. Mik a szívós személyiség ismérvei? 3. Mi a belső kontroll? Miről lesz szó? Az
RészletesebbenREZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA
REZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA 2. Tudomány és spiritualitás konferencia, 2019. jún. 15. Kiss Enikő Csilla PTE Pszichológia Intézet A reziliencia fogalom általános jelentése Rugalmas ellenállási képesség,
RészletesebbenÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenMotivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció
Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Kapcsolatfelvétel Első interjú Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet
RészletesebbenNORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN
NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék NORMA 1. TÁRSADALMI KONVENCIÓ 2. KULTURÁLISA NORMA 3. STATISZTIKAI v.
RészletesebbenAlkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek
Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális
RészletesebbenKarner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata
Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai
Részletesebben4.2 Fejezet Traumapedagógia. Traumatológia és elméleti háttér
4.2 Fejezet Traumapedagógia Traumatológia és elméleti háttér TRAUMATOLÓGIA: ELMÉLETI HÁTTÉR Mi is a trauma? pszichológiai meghatározás A klinikai pszichológiában, a trauma vagy pszichológiai trauma egy
RészletesebbenÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.
Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA
RészletesebbenKIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN. Perczel Forintos Dóra, Poós Judit
KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN Perczel Forintos Dóra, Poós Judit Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Bevezetés Az öngyilkosság
RészletesebbenAz oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.
Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres
Részletesebben3. A személyközi problémák megoldásának mérése
3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
RészletesebbenA BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN
A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Perczel Forintos Dóra 1, Rózsa Sándor 2, Kopp Mária 3 1 Semmelweis Egyetem
RészletesebbenA célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai. Nádas Eszter november 18.
A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai Nádas Eszter 2008. november 18. Prevenciós stratégiák Általános prevenció (universal prevention) a populáció egészét célozzák meg cél a
RészletesebbenA fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
Részletesebbenközpontvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia
A munkahelyi stressz kezelésének lehetőségei Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia Debrecen, 2011.
RészletesebbenA HÁZIORVOSLÁS JÖVŐKÉPE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK
A HÁZIORVOSLÁS JÖVŐKÉPE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Globális egészségügyi felmérés
RészletesebbenDr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010
Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei Debrecen, 2010 Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 80 78 76 Hungary Hungary,
RészletesebbenA CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI
A CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI Dr. Csikós Ágnes Ph.D. PTE AOK Alapellátási Intézet Hospice-Palliatív Tanszék TERMINOLÓGIA Családorvoslás Alapellátás Általános orvoslás DEFINÍCIÓ
RészletesebbenMIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése
MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1 A PTSD aktualitása Háborús
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
RészletesebbenSzorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után
Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május
Részletesebben{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
Részletesebben