KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN. Perczel Forintos Dóra, Poós Judit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN. Perczel Forintos Dóra, Poós Judit"

Átírás

1 KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN Perczel Forintos Dóra, Poós Judit Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Bevezetés Az öngyilkosság jól ismerten multikauzális jelenség, amelynek kialakulásában kulturális, szociális, szocioökonomikus, pszichoszociális, intrapszichés és biológiai tényezık játszanak szerepet; ezek részben módosítható, részben nem módosítható rizikófaktorok. Az utóbbi évtizedekben rohamos mértékben fejlıdtek és nagy számban láttak napvilágot a módosítható pszichés kockázati tényezıkrıl szóló vizsgálatok, amelyekrıl röviden egy korábbi tanulmányban már beszámoltunk (1, 2, 3). A hetvenes években felismerték a depresszión belül a reménytelenség közvetlen kiváltó oki szerepét az öngyilkossági kísérletben (4, 5, 6), majd a kutatások elvezettek a reménytelenség hátterét képezı túláltalánosított önéletrajzi emlékezet (7, 8) valamint az alacsony szintő problémamegoldó képességek (9, 10) kérdéséhez. E módosítható kockázati tényezık ismerete elengedhetetlen a korszerő szuicid prevenciós programok kidolgozásához. Hazánkban ez annál is inkább idıszerő, mert a Fekete & Osváth vezette felmérésbıl (11) kiderült, hogy Magyarországon igen magas (25%) az egy éven belül megismételt öngyilkossági kísérletek száma és ezt követıen - európai összehasonlításban - a magyar betegeknél a legmagasabb a pszichiátriai hospitalizáció aránya. Mivel ennek ellenére gyakran egy éven belül bekövetkezik az újabb szuicid kísérlet, a vizsgálat az adekvát pszichológiai vagy pszichoterápiás beavatkozások szükségességére hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy nem a kórházban eltöltött idı hossza, hanem a kezelés minısége a döntı a visszaesések megelızésében. Jelen tanulmányban a szakirodalom alapján részletesen áttekintjük az öngyilkossági kísérlet bekövetkezésének korábbi és újabb modelljeit, a módosítható kockázati tényezık szerepét és ezzel szoros összefüggésben az ebbıl adódó terápiás és prevenciós lehetıségeket. Az öngyilkosság kognitív modellje Az öngyilkosság pszichés háttértényezıinek megértésében nagy elırelépést jelentett az öngyilkosság kognitív modelljének a megjelenése. E kutatások kezdete a depresszió kognitív teóriájához nyúlik vissza (2, 12, 13). Öngyilkosságot megkísérelt személyeknél depressziósokra jellemzı gondolkodási jellegzetességeket tapasztaltak, és voltaképp szinte az összes pszichológiai változó a reménytelenség és a problémamegoldás kivételével, melyet a szuicid személyeknél tanulmányoztak, a depresszió kognitív jellemzıinek kutatásából származik. Az öngyilkossági kísérletek 60%-a súlyos depressziós állapotban következik be, és az öngyilkossági fantáziák megjelenése a major depresszió egyik tünete, különösen, ha a személy reménytelennek érzi a jövıjét (14, 15). Ugyanakkor a továbblépés szükségességét mutatja, hogy a legtöbb öngyilkossági gondolattal rendelkezı személy szerencsére nem követ el öngyilkosságot (16, 17). Épp ezért nagyon fontos lenne megérteni, hogy egyeseknél miért maradnak fenn ezek a fantáziák, és miért vezetnek öngyilkossági kísérlethez, másoknál pedig miért nem (14). Az öngyilkossági kísérlet kialakulásának folyamatát a kognitív kutatások nyomán Hughes & Neimeyer foglalta elıször egységes keretbe (3, 18). Modelljük szerint az öngyilkosságot

2 megkísérlı személyek alapvetıen merev negatív ön- és jövıképpel, számos diszfunkcionális attitőddel rendelkeznek (1.ábra). Ezek a rigid konstrukciók gyenge problémamegoldó készségek kialakulásához vezetnek, amelyek élethelyzeti nehézségek megoldása esetén sikertelen problémamegoldást eredményeznek. Ez beépül az ön- és világképbe, ami a konstrukciók merevsége miatt, további stresszorok megjelenésekor fokozza a sikertelen problémamegoldás valószínőségét. Az ismétlıdı stresszhatások vagy kudarcok valamint a negatív kognitív rendszer következtében a személy konstrukciói szétesnek, a jövıkép bizonytalanná válik, megjelenik a szorongás. Hughes & Neimeyer szerint ebben állapotban már kisebb kockázatú öngyilkossági kísérlet is bekövetkezhet. További megterhelések után a jövı anticipációja egyértelmően negatívvá válhat, a negatív kognitív triád következtében eluralkodik a reménytelenség és a tehetetlenség, végül a személy nem lát más kiutat a problémáira, mint az öngyilkosságot. A modell szerint súlyos reménytelenség esetén a szuicidum motivációja a menekülés, míg enyhébb reménytelenség esetén inkább a figyelem felkeltése és segítségkérés (18).

3 1. ábra. Az öngyilkossági kísérlet kialakulásának folyamata (Hughes és Neimeyer nyomán) Hughes & Neimeyer 1990-ben (18) az addigi kognitív vizsgálatok alapján próbálta megérteni a kis és a magas kockázatú öngyilkossági kísérlet kialakulásának hasonlóságait és

4 különbségeit. Modelljük azonban adós maradt a válasszal két kérdésre: a negatív konstrukciós rendszer, a negatív kognitív triád hogyan vezet alacsony szintő problémamegoldó készségekhez? Másrészt azt sem magyarázza, hogy a súlyos depressziós pácienseknek miért csak 50-60%-a, s nem mindegyike kísérel meg öngyilkosságot, miért nem mindenkinél alakul ki a reménytelenség. Az alábbiakban azokat a kutatási irányvonalakat tekintjük át, amelyek ezekre a kérdésekre keresik a választ, s amelyek négy fı téma köré csoportosíthatók: a negatív kognitív struktúra, a reménytelenség, a túláltalánosított önéletrajzi emlékezet és a problémamegoldó képességek szuicid állapotokban tapasztalt jellemzıi. 1. A negatív kognitív struktúra Az öngyilkossági veszélyeztetettség hátterét képezı depresszió jól ismert kognitív elméletét Beck neve fémjelzi. Beck & mtsai (2, 12, 13, 19, 20) szerint a depresszió központi eleme a személy negatív információfeldolgozási módja, amelyben kiemelt jelentıségő az ún. kognitív triád, azaz a depressziós személy ismételten negatív módon gondolkodik a világról, önmagáról és a jövıjérıl. Kogníciói folyamatosan negatívnak láttatják a valóságot, önmagát pedig értéktelennek és sebezhetınek tartja, hangulatát a pesszimizmus határozza meg. Ráadásul öngerjesztı kör foglyává válik: depresszív hangulatban a negatív kogníciók könnyebben hozzáférhetıek, melyek tovább mélyítik a negatív hangulati állapotot, és így reménytelenséghez vezetnek (20). Számos longitudinális vizsgálat szerint a depresszív kognitív stílus növeli mind a depresszív epizódok, mind pedig az öngyilkossági veszélyeztetettség kialakulásának valószínőségét (21). A depressziós állapotra jellemzı diszfunkcionális attitődöket szintén kapcsolatba hozták az öngyilkossággal. Beck, Steer & Brown (22) szerint ambuláns pszichiátriai betegek négy diszfunkcionális attitődje pozitív kapcsolatban állt az öngyilkossági fantáziákkal: az a meggyızıdés, hogy a személy hajlamos a depresszióra, hogy meg kell felelnie mások elvárásainak, hogy le kell nyőgöznie mindenkit, és hogy tökéletesen kell teljesítenie. A diszfunkcionális attitődök közül az utóbbit, a perfekcionizmust vizsgálták a legintenzívebben az utóbbi években, jelenléte a pszichés problémák szignifikáns bejóslójának bizonyult felnıtt populációban (23). Különösen az evészavarokkal való szoros együttjárását vizsgálták (24), hiszen az evészavar és az öngyilkosság egyaránt önkárosító magatartásnak tekinthetı. 2. A reménytelenség Melges & Bowlby már 1969-ben megfogalmazta (25), hogy a jövıvel kapcsolatos attitődök központi jelentıséggel bírnak számos pszichopatológiai kórképben. Így a reménytelenség is, amelyet pesszimizmus, a jövı perspektíva elvesztése és a jövıvel kapcsolatos negatív elvárások jellemeznek. A reménytelenség dimenziója a 60-as évek végétıl számos kutatás tárgya, és több különbözı kóros pszichés állapotban is hangsúlyozták a szerepét, mint például depresszió, alkoholizmus, skizofrénia, súlyos testi betegségek és öngyilkosság esetén (2, 12, 25). A reménytelenség jelenléte többszörösen beigazolódott depresszív állapotban (20, 21, 25), de szoros kapcsolatba hozták az öngyilkossági fantáziákkal és gondolatokkal, az ismételt öngyilkossági kísérletekkel és a befejezett öngyilkosságokkal, valamint a búcsúlevelek több mint 90%-ában is megjelenik (6, 24). Fontos kiemelni, hogy az öngyilkosság elırejelzésében független tényezıként is szerepe lehet. Több kutatásból az derült ki, hogy az öngyilkossági szándék erısebben korrelál a reménytelenség szintjével, mint a depresszióval (4, 26, 27, 28). A korrelációs eredményeket túllépve, egy 10 évet felölelı longitudinális vizsgálatban (5) a reménytelenség alapján bejósolható volt a késıbbi tényleges, befejezett öngyilkosság, míg

5 önmagában a depresszió nem rendelkezett ilyen prediktív értékkel öngyilkossági fantáziák miatt kórházba kerülı személyek között. Ez azt jelenti, hogy pusztán a depresszió súlyossága nem jelent feltétlenül szuicid veszélyeztetettséget, hiszen pl. pszichotikus állapotban sem a depresszió, hanem a reménytelenség szintje rendelkezik predikciós erıvel (29, 30, 31). Késıbb Beck & mtsai (6) ambuláns betegek nagy mintáján is (1958 fı) megismételték ezeket az eredményeket. A reménytelenségnek ez a kimagaslóan magas predikciós értéke még magyarázatra szorul, hiszen úgy tőnik, hogy nem stabil vonásról, hanem inkább állapotjellemzırıl van szó. Elképzelhetı, hogy bizonyos személyek depresszív állapotuk vagy más pszichés betegségük esetén hajlamosabbak reménytelennek érezni helyzetüket, mint mások, és így betegségük következı epizódja esetén emiatt erısebb szuicid késztetést élnek át másokhoz képest. A reménytelenség egy másik lehetséges értelmezési módja, ha pszichés dekompenzáció esetén megjelenı specifikus kognitív sérülékenységnek tekintjük. E sérülékenység specifikus kognitív sémák, negatív elvárások hálóját jelentheti, amelyeket az életesemények újból és újból aktiválhatnak, elıidézve ezzel a reménytelenség ismétlıdı epizódjait (5). Bárhogy is van, a reménytelenség felmérése alapvetı a szuicid prevencióban. Erre szolgál a Reménytelenség Skála, amely megbízható és érvényes mérıeszköznek bizonyult a hazai felmérésben, és amelynek rövidített változata a klinikumban igen jól alkalmazható (27, 74). MacLeod & mtsai (32) azt vizsgálták, hogy egy személy mennyi pozitív ill. negatív jövıre irányuló gondolattal rendelkezik. Vizsgálatuk szerint az öngyilkosságot megkísérelt személyek szignifikánsan kevesebb pozitív jövıvel kapcsolatos gondolatot sorolnak fel, mint a beteg- ill. normál kontrollszemélyek, ugyanakkor a negatív jövıkép tekintetében nem találtak különbséget a csoportok között azonos súlyosságú depresszió esetén. Mivel a reménytelenséget úgy határozzuk meg, mint a jövıperspektíva elvesztését, felmerül a kérdés, hogy milyen mechanizmusokon keresztül alakul ki. A reménytelenség hátterében kétfajta információfeldolgozási deficitet tártak fel a kutatások: a túláltalánosított emlékezeti tárolást ill. a problémamegoldó képességek alacsony szintjét. 3. Túláltalánosított emlékezeti tárolás Az elmúlt két évtizedben számos bizonyíték győlt össze, miszerint depressziós ill. öngyilkosságot megkísérelt személyek konkrét emléket próbálva felidézni, megakadnak és nem képesek erre: úgy tőnik, hogy összegzıs tehát egyfajta túláltalánosított emlékezeti tárolással jellemezhetık. Az önéletrajzi emlékezet jelenlegi tudásunk szerint hierarchikusan szervezett lehet (1, 33). Az általános emlékek (pl. randevúk) segítségünkre vannak egy konkrét esemény emléknyomának felidézésében (pl. a múlt szombati találkozásunk), amely specifikus emléknyomok pedig rendszerint részletes információt szolgáltatnak nekünk egy soron következı cselekvéshez (pl. nem találkozunk többet!). Tehát az általános emlékek normális feltételek mellett segítenek eligazodni a hierarchikus felépítéső memóriában. A túláltalánosított emlékezeti tárolás elsı megfigyelése öngyilkosságot megkísérelt személyeknél Williams & Broadbenttıl (7) származik, akik gyógyszer-túladagoláson átesett személyek önéletrajzi emlékezetének vizsgálatakor azt találták, hogy a kísérleti személyek különbözı érzelmeket kifejezı hívószavakra, és azokon belül is elsısorban a pozitív kifejezésekre, a kontroll személyekhez képest valószínőbben reagáltak pontatlan, általánosságot hordozó emlékképpel. Például a "boldog" kulcsszóra a kontroll személyek gyakrabban hívtak elı olyan specifikus, konkrét eseményhez kapcsolódó emléket, mint például "az a nap, amikor elindultam szabadságra augusztusban", míg az öngyilkosságot megkísérelt személyek általánosabb emlékképpel válaszoltak, mint például, "amikor teniszezni szoktam". Továbbá ezeket a túláltalánosított emlékképeket pozitív tartalmú hívószavak esetén hosszabb reakcióidı után mondták a kísérleti személyek, míg negatív

6 hívószavak esetén nem volt különbség a latenciában. Újabb eredmények szerint ez a túláltalánosított emlékezet nem állapotfüggı, hanem a depresszió megszőnésével is fennmarad (3, 14, 34). Evans & mtsai (34) vizsgálata hasonló eredményre vezetett: öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek az illesztett kontrollcsoporthoz képest szignifikánsan több túláltalánosított emlékképet idéztek fel, valamint kevesebb és kevésbé hatékony problémamegoldási stratégiát találtak náluk. E kutatók empirikus bizonyítékkal is szolgálnak a már Beck által felvetett gondolatra, miszerint a túláltalánosított emléknyomok és a problémamegoldás szintje között kapcsolat lehet (22). Evans & mtsai feltételezése szerint a probléma megfogalmazása, csakúgy, mint alternatív megoldások kitalálása a "memóriaadatbázishoz" való megfelelı hozzáférésen múlik, amely azonban nehézséget jelent az eredmények szerint - az öngyilkosságot megkísérelt személyeknek. Ezért a kutatók a konkrét élmények felidézésére irányuló terápiás technikákat javasolják. Így például kiemelik a kognitív viselkedésterápia naplóvezetési feladatának az elınyét, mivel a problémahelyzetek leírása elısegíti az adott esemény pontos kódolását, ezáltal csökkenti a jövıbeni túláltalánosított elıhívás esélyét, ilyképpen szerepe lehet a reménytelenség és az öngyilkossági kísérlet megelızésében. A túláltalánosított tárolás egyik oka lehet, hogy az események specifikus részleteinek újbóli felidézése erıs, negatív érzésekkel kapcsolódhatott össze. Ezt az elképzelést támogatják azok a vizsgálatok, amelyek szerint a túláltalánosítás mind normál mind klinikai populációban azokra a személyekre jellemzı, akiket életük során valamilyen megrázkódtatás ért, különösképpen szexuális vagy fizikai bántalmazás (pl. 14, 35). Így a túláltalánosítás, azaz bizonyos élményekhez való nehezített hozzáférés tulajdonképpen védekezés lehet a traumatikus emlékekkel szemben. Túláltalánosított önéletrajzi emlékezet és problémamegoldás Williams (36) árnyaltabb képet festett a konkrét emlékképek szerepérıl a problémamegoldás terén: ezek leginkább a nyílt végő problémák esetén hasznosak, amikor nagyszámú potenciális megoldás lehetséges és a megoldáshoz belátásra van szükség. A szociális problémák többnyire éppen ilyen nyílt végő problémák. A specifikus emlékképek elınye itt abban rejlik, hogy számos lehetıség válik hozzáférhetıvé egy problémával kapcsolatban, így számos potenciális megoldás kialakítható. A mindennapi problémák ezzel szemben többnyire zárt végőek (pl. ügyintézés), és ezek gyors megoldásához inkább általános emléknyomokra van szükség. Pollock & Williams (8) öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeket hasonlított össze illesztett normál és beteg kontrollcsoporttal. Eredményeik megerısítették korábbi tapasztalataikat, hogy a kísérleti csoport tagjai kevesebb és kevésbé hatékony releváns lépést soroltak fel a szociális problémamegoldást mérı MEPS-tesztben, valamint kevesebb konkrét emléknyomot említettek meg az önéletrajzi emlékezet vizsgálata során, mint a kontroll alanyok. Továbbá, vizsgálatuk szerint a gyenge problémamegoldó képesség nem az alacsony intelligenciával vagy a pszichopatológiai állapottal hozható összefüggésbe, hanem azzal, hogy a személyek nem tudnak felidézni olyan eseményeket a múltjukból, amelyek elég specifikusak ahhoz, hogy támpontul szolgáljanak aktuális nehézségük megoldásához. 4. A problémamegoldó képesség vizsgálata öngyilkosságot megkísérelt személyeknél Az eddigiekkel szoros összefüggésben a kutatások negyedik irányvonala a problémamegoldó képesség jellegzetességeire irányult, és már a hatvanas években felmerült gondolatot folytatta, miszerint ennek sérülése összefüggésben lehet az öngyilkossági veszélyeztetettséggel.

7 A kognitív stílus vizsgálata öngyilkosságot megkísérelt személyeknél eleinte a dichotóm típusú (minden vagy semmi) gondolkodásra koncentrált. A legtöbb ilyen irányú kutatás Neuringer (37, 38, 39 idézi 8) nevéhez főzıdik, aki öngyilkosságot megkísérelt személyeket összehasonlítva pszichoszomatikus és más betegekkel azt találta, hogy az elsı csoport hajlamosabb a dichotóm gondolkodásra. McLeavey & mtsai (40) a problémamegoldási képesség több aspektusának a vizsgálatára tettek kísérletet. Kutatásukban gyógyszeres öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeket hasonlítottak össze pszichiátriai beteg és normál kontrollcsoporttal. Az intelligencia és a reménytelenség dimenziói mellett a problémamegoldási képesség következı aspektusait elemezték: a megoldáshoz vezetı lépések kialakítását, a lehetséges megoldások számát valamint a következmények végiggondolását. Emellett egy 25 tételes attitődskálát kellett kitölteniük interperszonális problémákkal kapcsolatban. A kísérleti és a betegkontroll csoport a problémamegoldási képességeket vizsgáló összes tesztben szignifikánsan alacsonyabb pontszámot ért el, mint a normál kontrollcsoport. Sadowski & Kelley (41) kutatása a Social Problem Solving Inventory-vel (SPSI) szintén a problémamegoldás folyamatának szakaszairól szolgál információkkal. Serdülıkkel végzett vizsgálatukban az öngyilkosságot megkísérelt és a betegkontroll csoport az egészségesekhez képest minden dimenzióban rosszabbul teljesített: a problémaorientáció, a probléma-meghatározás, alternatívák generálása, a döntéshozatal és a megvalósítás terén egyaránt. Orbach & mtsai (42) részletesen vizsgálták az észlelt probléma megoldási képességben található deficiteket, e képesség minıségi és nem pusztán mennyiségi különbségeit keresték. Kutatásukban egy általuk összeállított kérdıívet használtak, amelyben három dilemma szerepelt, melyekre a kísérleti személyeknek annyi lehetséges megoldást kellett adniuk, amennyit csak tudtak, beleképzelve magukat a fıhıs helyébe. Emellett egy 3 fokú skálán értékelniük kellett az egyes megoldásokra vonatkozó elégedettségüket, valamint azt, hogy mennyire érzik képesnek magukat a megoldások kivitelezésére. A válaszokat három nagyobb dimenzió (általános megküzdési stílus, motivációs illetve érzelmi dimenzió) mentén értékelték, és mindegyikben különbséget találtak a kísérleti csoport az öngyilkosságot megkísérelt ill. öngyilkossági fantáziákkal rendelkezı személyek és a kontroll csoport (szintén pszichiátriai betegek) között. Eredményeik szerint az általános megküzdési stílus tekintetében a kísérleti csoportra az elkerülés volt a jellemzı: többnyire a menekülést választották kerülve a direkt konfrontációt; gyakran alkalmaztak tagadást; megoldásaik gyakran irrevelánsak voltak az adott problémát illetıen, és gyakran ismételték ugyanazt a megoldást. Az energetikai/motivációs dimenzió mentén inkább függtek másoktól megoldásaik tekintetében, illetve a kísérleti csoport két alcsoportja a passzivitás-aktivitás terén jelentısen különbözött: mind a kontroll csoport mind az öngyilkosságot megkísérelt személyek sokkal aktívabb megoldásokat választottak, mint az öngyilkossági fantáziákkal rendelkezı személyek. Végül az érzelmi dimenzió mentén azt találták, hogy a kísérleti csoport pesszimistább megoldásokat dolgozott ki, hajlamosabbak voltak hamarabb feladni a próbálkozást. Kutatásuk rávilágított arra, hogy nem elegendı pusztán a problémamegoldás kognitív aspektusainak vizsgálata vagy a kapott megoldások számának elemzése. A problémamegoldás egy összetett folyamat, amely motivációs, kognitív és affektív összetevıkbıl áll, és ezt mindenképp szükséges figyelembe venni az intervenciók megtervezésekor is. Külön figyelmet érdemel például az öngyilkosságot megkísérlık aktív, energikus jellemzıje, amelynek destruktívból konstruktívba való átfordítása fontos intervenciós lépés lehet. Reinecke & mtsai (43) serdülıknél vizsgálták a szociális problémamegoldás, a hangulat és az öngyilkossági hajlam összefüggéseit. Arra a következtetésre jutottak, hogy az említett tényezık kölcsönhatásban állnak egymással, vagyis az öngyilkosságot megkísérlı páciensek alacsony problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, és megfordítva: akiknek

8 nehézségeik vannak a szociális problémamegoldás terén, veszélyeztetettek az öngyilkosság szempontjából. Ez azonban nem közvetlen, kétoldalú kapcsolat, hanem a hangulatnak (depresszió, szorongás, reménytelenség) közvetítı szerepe van. Továbbá, a problémamegoldó képességeket a hangulat is befolyásolja: depressziós hangulatban kevesebb megoldást adnak az emberek. Negatív problémaorientáció esetén a személyek hajlamosak elkerülı viselkedéssel reagálni, ami rossz hangulathoz, reménytelenséghez, szorongáshoz vezethet, ami egyben nagyobb szuicid kockázatot jelent. A negatív problémaorientáció volt a legerısebb kapcsolatban a szuicid kísérlettel, míg a pozitív problémaorientáció kifejezetten fontos a jó hangulat fenntartásában. Reinecke & mtsai vizsgálatából tehát arra következtethetünk, hogy a problémamegoldó készségek és a pszichopatológiai kép összefüggenek egymással. Továbbmenve kiderült az is, hogy nem annyira a konkrét problémamegoldás, mint inkább a személy problémamegoldó képességének globális értékelése az, ami befolyásolja a hangulatot (és a szuicid veszélyeztetettséget), vagyis az észlelt problémamegoldó képesség a döntı. Az eddig bemutatott vizsgálatok jól illeszkednek a reménytelenség már korábban kidolgozott stressz-diathesis modelljébe (9), amely a következıképp foglalja össze a folyamatot (2. ábra): 2.ábra. A reménytelenség stressz-diathesis modellje (Schotte & Clum nyomán, 9) Végül legújabban Pollock & Williams (8, 10) öngyilkosságot megkísérelt személyeket hasonlítottak össze pszichiátriai és normál kontrollcsoporttal aktív versus passzív problémamegoldás ill. problémamegoldásuk hatékonysága mentén, s azt vizsgálták, hogy mindezek az idı elteltével a hangulatváltozás függvényében módosulnak-e. A kísérleti csoport szignifikánsan kevesebb és alacsonyabb színvonalú problémamegoldó lépést említett, mint a két kontrollcsoport.

9 Összefoglalva, az itt bemutatott kutatások meggyızıen mutatják, hogy a problémamegoldó képesség hiányosságai jelentıs szerepet játszanak az öngyilkossági veszélyeztetettségben. Mivel a problémamegoldó képesség fejleszthetı, tehát a módosítható kockázati tényezık közé tartozik, a fentiek alapján az öngyilkosság primer, szekunder és tercier prevenciójában egyaránt kiemelt hangsúlyt kell kapnia. Vonás- vagy állapotváltozók? Minden magyarázó modell esetén alapvetı fontosságú megítélni, hogy változói hosszú távon ható sérülékenységnek tekinthetıek-e vagy sem, azaz vonás-, vagy állapotjellemzık. Az öngyilkosság esetén e kérdés relevanciáját és komplexitását fokozza, hogy a vizsgált jelenség epizodikus természető: a legtöbbször egy depresszív epizód újbóli megjelenésekor következik be, és nincs jelen remisszió esetén. Ugyanakkor nem minden depressziós személy követ el öngyilkossági kísérletet, illetve depresszió nélkül is megjelenhet az öngyilkosság. Vagyis fontos megtudnunk, hogy milyen elhúzódó sérülékenység áll az öngyilkosság hátterében (14). A kérdést vizsgáljuk meg a két kulcsfontosságú változó, a reménytelenség és a problémamegoldás esetén egy-egy kutatás eredményeinek bemutatásán keresztül. Malone & mtsai (44 idézi 1) vizsgálatában major depressziós öngyilkosságot megkísérelt betegek reménytelenebbek voltak azoknál, mint akiknek nem szerepelt az anamnézisében szuicid kísérlet, függetlenül a kísérlet óta eltelt idıtıl. Ugyanakkor Schotte, Cools & Payvar (45) egy hetet átfogó longitudinális vizsgálatának eredményei szerint a reménytelenség szintje nagyon gyorsan leesik az öngyilkossági krízist követıen, amely viszont arra utal, hogy állapotjellemzırıl van szó. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy nagyon fontos a tesztek kitöltésének idızítése a felmérésnél, mert ettıl függıen nagymértékben módosulhat az eredmény. A reménytelenség a vizsgálatok szerint tehát állapot- és vonás jelleggel is rendelkezik: az egyes epizódok között a normálisnál magasabb a szintje, krízisben tovább emelkedik, majd ismét lecsökken. A problémamegoldó képességet illetıen hasonló mintázattal találkozhatunk. Schotte & mtsai (45) elıbb említett vizsgálatában - a MEPS-teszt alapján - a problémamegoldás színvonala szintén hamar megemelkedett a krízist követıen. Ezzel szemben Pollock & Williams (10) kutatásában hathetes utánkövetésnél az öngyilkosságot megkísérelt személyek problémamegoldó képességeinek színvonala változatlan maradt, noha a hangulat szignifikáns javulást mutatott. Az eredmények tehát mind a reménytelenség mind a problémamegoldás tekintetében azt mutatják, hogy mindkét változó egyaránt lehet állapot- illetve vonásjellemzı. A Williams-féle gátolt menekülés modell Williams & mtsai (14) saját és mások több éves kutatómunkájának eredményeképp nemrégiben egy új modellt alkottak az öngyilkos magatartás magyarázatára, amely a fentiekben részletesen ismertetett pszichológiai folyamatokat foglalja egységes elméleti keretbe. Ez a gátolt menekülés modell, amely szerint az öngyilkossági fantáziák és magatartás a csapdábaesettség érzésébıl származnak, és a világra illetve a selfre vonatkozó sajátos információfeldolgozási móddal járnak együtt. A kutatók szerint, amikor valakiben felmerül az öngyilkosság gondolata, akkor ez csak addig tart, amíg megoldást nem talál a problémájára. A problémamegoldó képesség sérülése vagy alacsony szintje csökkenti ennek a lehetıségét. Ha nem is talál megoldást, az öngyilkossági késztetés alábbhagyhat, ha az illetınek vannak jövıbeni céljai, és úgy érzi, van értelme az életének. A jövıvel kapcsolatos reménytelenség elsöpri ezeket a lehetıségeket. Könnyő tehát belátni, hogy miért a reménytelenség és a gyenge problémamegoldó képességek kombinációja került a

10 pszichológiai folyamatokat tanulmányozó szuicidológusok érdeklıdésének középpontjába: ezek a tényezık idézhetik elı legnagyobb valószínőséggel a csapdábaesettség érzését és a tehetetlenséget, hogy a személy soha nem lesz képes kikerülni ebbıl a helyzetbıl. Az öngyilkossági késztetést magyarázó modellnek ugyanakkor választ kell adni arra is, hogy a szuicid kísérlet gyakran miért az averzív esemény után hosszabb idıvel következik be, amikor a kiváltó esemény már nincs jelen, és miért nem következik be számos, traumatikus eseményt átélı személynél. Továbbá, ahogy az elsı epizód után a depresszió egyre könnyebben alakul ki az arra hajlamos egyéneknél, ugyanez történik-e a szuicid kísérletnél is? Williams gátolt menekülés modellje megpróbál mindezekre választ adni. A csapdábaesettség fogalma az evolúciós pszichológiából származik. Csapdábaesettség akkor fordul elı, amikor az egyén úgy véli, nem képes elmenekülni a számára averzív környezetbıl, ahol legyızték, megalázták vagy veszteség érte (14, 46). Az állatvilágban a legyızött állat magatartása, társas viselkedése alig változik, ha el tud menekülni a helyzetbıl. Ezzel ellentétben, ha nem tud elmenekülni, a legyızött állatnál az erıs menekülési vágy és az arra való képtelenség szélsıségesen szubmisszív viselkedéshez vezet, melynek hatására a gyıztes befejezi a támadást. E szubmisszív viselkedés evolúciós értéke feltehetıen az, hogy biztosítsa a gyıztes pozícióját, s ne kelljen újabb megmérettetéstıl tartania (a vesztes részérıl). Williams szerint innen már csak egy kis lépés az a feltételezés, hogy humán szinten veszteséget, megalázást vagy legyızést követı helyzetekben aktiválódnak ezek az evolúciósan fejletlen agyi struktúrák és szkriptek. S valóban, Brown & mtsai (47) kimutatták a depressziót kiváltó eseményeket elemzı egyik nagyhatású tanulmányukban, hogy megalázó, megszégyenítı vagy a legyızöttséggel kapcsolatos események jóval nagyobb valószínőséggel vezettek depresszióhoz, mint a veszteségélmények. Ennek alapján Williams azt állítja, hogy az öngyilkossági késztetés különösen ilyen helyzetekben erısödik fel, diagnózistól függetlenül, de mindig az egyén helyzetértékelésének függvényében (hiszen az egyének rendkívül nagymértékben különbözıek abban a tekintetben, hogy mit tekintenek megalázásnak, legyızésnek, stb.). A gátolt menekülés modell három összetevıt tartalmaz: 1. szenzitivitás a környezet azon kulcsingereire, amelyet az egyén kudarcként vagy megaláztatásként észlel, és amely azzal az érzéssel árasztja el, hogy menekülnie kell; 2. úgy érzi, hogy képtelen elmenekülni; 3. és, hogy ennek az állapotnak sosem lesz vége (reménytelenség). Az elsı jellemzı szerint bizonyos, például depressziós személyek hajlamosak rá, hogy a kudarc jeleire szenzitizálódjanak, amelynek eredményeképp még a relatíve semleges eseményeket is megaláztatásként vagy kudarcként tekintik (negatív szőrés típusú kognitív torzítás), legalább is negatív hangulati állapotban. Ez az elviselhetetlenségig fokozódhat, s összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy öngyilkosságot megkísérelt személyek tettük okaként nagyon gyakran a szituációból való menekülést nevezik meg. A második jellegzetesség, miszerint képtelenek kiszabadulni a helyzetbıl, interperszonális problémamegoldó képességeik gyenge színvonalából adódik. Ennek hátterében az áll, hogy múltbeli személyes élményeiket túláltalánosított módon tárolják, ahogy azt korábban részletesen bemutattuk. Az öngyilkossági fantáziáknak a leggyakrabban az vet véget, hogy a személyek találnak valami alternatív megoldást a problémájukra, de akiknél a problémamegoldó képességek nem megfelelık, ott ez az alternatív megoldás elmarad, azok helyzetüket megoldhatatlannak tartják, és egyre reménytelenebbé válnak. A megoldás kidolgozásában alapvetı, hogy a személy fel tudjon idézni hasonló korábbi élményeket. A túláltalánosított emlékezeti tárolás ezt akadályozza meg, és így döntıen járul hozzá a csapdábaesettség fenntartásához, a menekülés gátlásához. Így a gyenge problémamegoldási képességek és a reménytelenség együttes fennállása kritikus tényezı lehet: pontosan ez tapasztalható fiatal schizophren páciensek öngyilkosságánál, akik az elsı akut epizód után feltisztulva, ráébredve betegségük krónikus jellegére, öngyilkosságot követnek el (29, 30, 31).

11 A modell harmadik aspektusa a csapdábaesettség kivetítése a jövıre, attól való félelem, hogy ennek az averzív helyzetnek sosem lesz vége. Ez tulajdonképpen a reménytelenség, ami nem a negatív jövıképrıl szól, hanem inkább arról, hogy a személy nem képes pozitív dolgokat elképzelni a jövıben (14, 32). A reménytelenség tovább fokozza a negatív hangulati állapotot, az elkeseredést, a haragot, a frusztrációt. A gátolt menekülés modellje nemrégiben újabb empirikus alátámasztást kapott. O'Connor (48) vizsgálatában öngyilkosságot megkísérelt személyek, pszichiátriai kontroll személyekkel összehasonlítva magasabb depresszió, szorongás és reménytelenség pontszámot értek el, magasabb stressz-szintrıl számoltak be, több kudarcot és kevesebb társas támaszt (szociális "menekülés") említettek illetve azt gondolták, hogy nem menekülhetnek a helyzetbıl. Az erıs társas támasz protektív tényezı és az öngyilkossági késztetés ellen hat még akkor is, ha nincs menekülés a helyzetbıl. A kudarc erıssége és a gátolt menekülés interakciója a szuicid veszélyeztetettség szignifikáns prediktorának bizonyult, amelyben a menekülési lehetıségek a közvetítı változók. A modell további része arra próbál magyarázatot adni, hogy miért váltják ki egyre enyhébb ingerhelyzetek is külsı szemlélı számára indokolatlanul - az öngyilkossági késztetést. A kontextusfüggı memória (20, 49) elképzelésébıl kiindulva, könnyebben idézünk fel valamit abban a kontextusban (pl. hangulatban), amiben elıször találkoztunk vele. A személy életében megjelenı depresszív hangulattal egy bizonyos gondolkodási minta kezd összekapcsolódni, amely egyre jobban rögzül és kiterjed az újabb és újabb depresszív epizódok során; a hangulat, az érzések illetve a gondolkodás fokozatosan egy teljes láncolattá állnak össze, mint amilyen például a reménytelenség, a csapdábaesettség érzés, a nyugtalanság és az öngyilkossági fantáziák együttese (3.ábra). Ettıl kezdve negatív hangulati állapotban a teljes minta újraaktiválódik: ha az öngyilkossági fantázia egyszer megjelent, akkor a késıbbiekben a minta többi eleme könnyen aktiválja, és így ismételten elıbukkan.

12 3. ábra. A Williams-féle modell, amely a depressziós állapotban aktiválódó asszociációs hálót mutatja be. Lehet, hogy már elsı alkalommal öngyilkossági kísérlethez vezet, de elıfordul, hogy gyakran újra és újra aktiválódik, generalizálódik egyre több helyzetre és más negatív hangulattal (pl. düh) is összekapcsolódik. Ez magyarázza a "csapdábaesettség" séma megjelenését és az öngyilkossági késztetést depresszió hiányában is, más diagnózissal a háttérben. Empirikus vizsgálatok szerint már nagyon kis hangulatváltozás is könnyen aktiválja a már kialakult asszociációs hálót (szenzitizálódás), és ennek a mértéke bejósolja az újabb depresszív epizód megjelenését (50). Van der Does például magasabb reménytelenséget és több öngyilkossági fantáziát talált azoknál a személyeknél, akik korábban öngyilkossági kísérletet követtek el (51, 14). Az eddigiekbıl logikusan következik, hogy a személy problémamegoldó képességeinek kudarca döntı szerepet játszik az öngyilkossági veszélyeztetettségben, ezért a nyolcvanas évektıl kezdve a szuicid prevencióban erre nagy hangsúlyt fektettek. D Zurilla & Nezu nevéhez főzıdik a problémamegoldó terápia módszertanának kidolgozása, számos kutató hitt ennek a kizárólagosságában. A fenti áttekintésbıl látszik, hogy az öngyilkosság komplex jelensége nem kezelhetı pusztán problémamegoldó tréninggel. Másfelıl azonban fontos eszköz a gyors segítségnyújtásra; a klinikai kutatások és a tényeken alapuló gyógyító eljárások eredményei azt mutatják, hogy a személy problémamegoldó képességének fejlesztése jelentıs mértékben csökkentheti az öngyilkosság kockázatát. Az 1. táblázatban látható a problémamegoldó tréning helye a szuicid prevencióban. 1.táblázat. A problémamegoldó tréning helye a szuicid prevencióban (52). Az alábbiakban rátérünk a problémamegoldás elméletére valamint a problémamegoldó tréning ismertetésére és alkalmazásának eddigi tapasztalataira az öngyilkosság megelızésében. A probléma és a problémamegoldás fogalma Problémának nevezzük legáltalánosabb értelemben azt a helyzetet, amelyben bizonyos célt el akarunk érni, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van. Ebbıl a meghatározásból

13 nyilvánvaló a problémák relatív, szubjektív jellege: egy adott helyzet az egyik ember számára probléma lehet, a másik ember számára pedig nem. A mindennapi élet szociális kontextusában megfogalmazva a kérdést, a probléma ebben az értelemben egy specifikus helyzetre vagy egymással kapcsolatban álló helyzetek sorára utal, amelyben a személynek reagálnia kell annak érdekében, hogy hatékonyan funkcionáljon a környezetében. Ebben a kontextusban problematikusnak akkor tekintünk egy helyzetet, ha a személy nem rendelkezik azonnali hatékony válasszal az adott szituációban (53). A problémamegoldás olyan folyamat, amely nyílt viselkedéses ill. kognitív természető, és amely a) hozzáférhetıvé tesz többfajta lehetséges alternatív választ a problémás helyzettel kapcsolatban, és amely b) megnöveli a leghatékonyabb válasz kiválasztásának a valószínőségét. Tehát alternatívák generálását és döntéshozatali folyamatot foglal magában. A megoldás olyan válasz vagy válaszmintázat, amely úgy módosítja a szituációt, hogy az a továbbiakban megszőnik problematikusnak lenni az egyén számára, és ugyanakkor maximalizálja az egyéb pozitív következményeket és minimalizálja a negatívakat (53). A szociális problémamegoldás ötdimenziós modellje. Az SPSI-R. Szociális problémamegoldásnak nevezzük a problémamegoldás azon formáját, amely a társas életben jelenik meg. A fogalom alaposabb körüljárására D Zurilla & Nezu (54, 56) vállalkozott, akik szerint a szociális problémamegoldást úgy definiálhatjuk, mint azt a képességet, hogy (1) felismerjük a problémát, (2) meglássuk a helyzetben a cselekvési lehetıségeket, (3) képesek legyünk a szükséges lépések és a lehetséges akadályok felmérésére, és (4) súlyozni tudjuk a lehetséges következményeket. Ez nagy szerepet játszik a pszichés jóllétben és a mentális egészség fenntartásában. Olyan önirányított kognitívviselkedéses folyamatról van szó, amelyben s a személy megkísérli megtalálni a megküzdés hatékony és adaptív módjait a mindennapokban megjelenı problémás helyzetekben. D Zurilla & mtsa (53, 55) valamint Maydeu-Olivares & D Zurilla (56) a problémamegoldás eredményét két (egymástól részben független) folyamathoz köti. A probléma orientáció (1) a folyamat motivációs komponensének felel meg, relatíve állandó kognitív sémák mőködése jellemzi, és nem más, mint a személy pozitív vagy negatív viszonyulása a problémás helyzetekhez. Ehhez kapcsolódik még a személy saját elképzelése a problémamegoldó képességeirıl (észlelt problémamegoldó képesség), amely befolyásolja az érzelmi és a viselkedéses közelítı illetve elkerülı folyamatokat, de nem tartalmazza a szükséges technikákat. A szőkebb értelemben vett problémamegoldás (2) a probléma megoldási jártasságok alkalmazása, ami a megoldás racionális felkutatására vonatkozik specifikus készségek, technikák alkalmazásával. A problémamegoldási folyamat fentebb leírt utolsó négy szintje tartozik ide: a probléma megfogalmazása, alternatívák kialakítása, döntés és megvalósítás. Ezen az elméleten alapul a szociális problémamegoldás ötdimenziós modellje (Social Problem Solving Inventory, SPSI, 56). Ez az alábbi öt dimenziót tartalmazza: pozitív illetve negatív probléma orientáció, racionális problémamegoldás, impulzivitás és elkerülés. A pozitív probléma orientáció konstruktív problémamegoldási mód, amely a következı általános tendenciákat foglalja magába: (a) a probléma kihívásként való megközelítése; (b) hit abban, hogy a probléma megoldható ( optimizmus ); (c) hit a személy saját problémamegoldó képességében ( én-hatékonyság ); (d) hit abban, hogy a sikeres problémamegoldás idıt, erıfeszítést és kitartást igényel; és (e) elkötelezettség a problémák mielıbbi megoldására. A negatív probléma orientáció -ra jellemzı (a) a problémáknak a pszichés jóllétet fenyegetı dologként való értelmezése, (b) a problémák megoldhatatlanságába vetett hit ( pesszimizmus ), (c) kételkedés a személy saját képességeiben a sikeres problémamegoldást illetıen ( alacsony én-hatékonyság ), és (d) alacsony frusztrációs tolerancia problémahelyzetekben.

14 A racionális problémamegoldás olyan konstruktív dimenzió, amely a hatékony vagy adaptív problémamegoldási technikák racionális, szisztematikus és eredményes alkalmazását jelenti. Az impulzivitás ezzel szemben egy olyan diszfunkcionális dimenzió, amikor a személy ugyan aktív kísérletet tesz a problémamegoldási készségek alkalmazására, azonban ezen próbálkozások impulzívak, tervezetlenek és befejezetlenek. Végül a másik diszfunkcionális dimenzióra, az elkerülı stílusra a halogatás, passzivitás és a felelısség másokra hárítása jellemzı. D Zurilla & Goldfried különbséget tesznek a megoldás felismerése és megvalósítása között. Habár az emberek között számos különbség fellelhetı, a hatékony problémamegoldás lépéseiben a különbözı kutatók többé-kevésbé egyetértenek (53). A problémamegoldás ötlépéses modellje D Zurilla & Goldfried ötlépéses modellje a következı szinteket tartalmazza: (a) általános problémaorientáció, (b) a probléma meghatározása, (c) alternatívák generálása/kidolgozása, (d) döntéshozatal, (e) megvalósítás. Ezek a lépcsıfokok a legritkábban jelennek meg ilyen tisztán, elkülöníthetıen egymás után, gyakran átfedésben vannak. Az elsı lépés a folyamat általános motivációs komponensére vonatkozik. (a) Általános problémaorientáció. Régóta ismert, hogy egy személy viszonyulása egy helyzethez nagymértékben meghatározza a reakcióját. A problémamegoldás sikeréhez szükséges, hogy a személy egyrészt elfogadja, hogy a problémák életünk természetes velejárói, és hogy többnyire megoldhatók; másrészt az, hogy az egyén felismerje a problémákat; harmadrészt legátolja, hogy azonnal reagáljon vagy ezzel ellentétben azt, hogy passzívan elkerülje a problémát. (b) A probléma megfogalmazása. A korábban alkalmazott tipikus problémamegoldási kísérletekben strukturált, jól meghatározott feladatok szerepeltek. Ezzel szemben a mindennapi élet problémái legtöbbször nem egyértelmőek, zavarosak, hiányoznak a megoldásukhoz szükséges információk. Épp ezért a személynek fel kell ismernie és értékelnie a helyzet releváns és irreveláns összetevıit, illetve beazonosítania az elsıdleges célokat, a legfontosabb alproblémákat és konfliktusokat. (c) Alternatívák generálása. Ezen a téren a kutatás szorosan összekapcsolódott Osborn (57) brainstorming módszerével, amelyet ı eredetileg 1938-ban fejlesztett ki. Az ötletbörze négy alapszabálya a következı: 1. A megoldási javaslattal kapcsolatos minden ellenérv felfüggesztése; 2. A fantázia szabadon engedése: vad ötletek elfogadása; 3. Minél több ötlet összegyőjtése; 4. Egymás ötleteinek kombinálása és továbbgondolása. Ezek közül a legtöbbet vizsgált és leginkább alátámasztott szabály az elsı és a harmadik, vagyis az ítélkezés elhalasztása, és az, hogy a mennyiség minıséget eredményez. (d) Döntéshozatal. Kiderült, hogy az emberek a valóságban sokkal kevésbé racionális alapon döntenek, mint az a döntéselmélet alapján várható lenne. Becker, McClintock & Value (58) a hasznosság elmélet -ben leírják, hogy a személy döntése egy problematikus helyzetben attól függ, hogy az egyes alternatívák véleménye szerint mennyire lesznek hasznosak számára, vagyis az eredmény szubjektív értékétıl. (e) Megvalósítás. Azáltal, hogy személy végül kivitelezi akár a való életben, akár szerepjáték formájában a választott alternatívát, lehetısége van korrekcióra. A problémamegoldó tréning módszertana A problémamegoldó tréning (PMT) a problémamegoldó készség fejlesztésére kidolgozott jól felépített, logikus, viszonylag rövid idı alatt elsajátítható, többszörösen igazolt módszer, amely a kilencvenes években terjedt el (59), s az általános problémakezelési és

15 problémamegoldó készség fejlesztésére irányul. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a PMT-t klinikai intervenciós eljárások csoportjaként kell értelmezni, amelyet egy meghatározott cél érdekében alkalmaznak (60). Ezért a hangsúly a viselkedés megváltoztatásán van, és a sikeres PMT nem tekinthetı néhány technika mechanikus alkalmazásának, hanem mindig az adott problematikához kell igazítani. Például az alább ismertetett módszereken kívül szükség lehet arra, hogy kognitív átstrukturálással, biblioterápiával, pszichoedukációval is segítsük a negatív problémaorientáció megváltozását. A PMT a pszichiátriában, a szociális munka terén, a háziorvosi rendszerben és a tanácsadás területén egyaránt felhasználható a problémák igen széles körében a döntési helyzetektıl a házassági vagy más kapcsolati nehézségeken keresztül egészen akár a tanulmányi problémák, fogyatékosságok kezeléséig, stb.. Eredményesen alkalmazható mind gyenge, mind pedig átmenetileg (például egy betegség következtében) sérült problémamegoldó képességgel rendelkezı személyeknél, életkortól függetlenül, de a személy mindenkori mentális színvonalához adaptálva (gyerekkorban, idıskorban). Széles körő alkalmazhatósága ellenére a pszichiátriában csak a nyolcvanas években ismerték fel jelentıségét, eleinte fıként pszichológusok használták. D Zurilla & Goldfried (53), késıbb D Zurilla & Nezu (61) tettek kísérletet a problémamegoldás lépéseinek feltárására, majd a krízisintervenció fejlıdésével fordult az érdeklıdés a problémamegoldó tréningek felé. A problémamegoldó tréning céljai a következık: (1) segítségnyújtás a pácienseknek abban, hogy felismerjék a rossz hangulatuk hátterében álló problémákat; (2) az erıforrások felismerésének elısegítése; (3) szisztematikus módszer megtanítása, amellyel aktuális problémáikat megoldhatják; (4) a problémák feletti kontroll érzésének bátorítása; (5) jövıbeli problémakezelési módszerek tanítása. Hawton & Kirk (59) problémamegoldó tréninget javasolnak minden olyan esetben, amikor a kliens nehézségei abból adódnak, hogy egy sor problémás helyzettel nem tud eredményesen megküzdeni. Számos áttekintı cikkben bíztató eredményeket közölnek a problémamegoldó tréning hatékonyságáról az öngyilkosság megelızésben (62, 63). Hawton & mtsai húsz kutatás metaanalízise alapján a problémamegoldó tréninget találták a legígéretesebb lehetıségnek az öngyilkosság prevencióban (63). A tréning felépítésénél rendkívül fontos felmérni, hogy a problémamegoldó folyamat mely szakaszában jelentkeznek hiányosságok, és ennek megfelelıen mely készség fejlesztendı leginkább. Ehhez nélkülözhetetlen a páciensek/kliensek aktív bevonása magatartásuk megértésében ill. az adaptív megoldások kialakításában és kivitelezésében (10). A PMT egyéni vagy csoportos formában alkalmazható, 6-10 egy-másfél órás foglalkozás keretében. Mint minden mentálhigiénés vagy pszichoterápiás módszer, a kliensek szocializálásával indul, amelyben elmondják, hogy mindenkinek van problémája az életben, ezek az egészséggel, barátokkal, munkahellyel, partnerrel, gyerekekkel, pénzügyekkel kapcsolatosak, és hatással vannak a hangulatra. A PMT a problémák kezelésének egy kidolgozott, strukturált módja, amely abban segít, hogy a személy saját készségeit felhasználva jobban meg tudja oldani nehézségeit. Lépéseit az alábbi 2. táblázatban foglaltuk össze. A PMT alkalmazását megelızı felmérés lépései:

16 1. Melyek a páciens problémái? Problémalista összeállítása. 2. Melyek a páciens erıforrásai személyes erısségei, kiktıl kap(hat) segítséget? 3. Tájékozódjunk más forrásból is: milyen segítséget kaphat? 4. Eldönteni, hogy a problémamegoldás-e a megfelelı eljárás. 5. Keretek megbeszélése az ülések valószínő száma, idıtartama, idıbeosztás, kik, milyen személyek vonhatók be? 6. Terápiás szerzıdés megkötése illetve az együttmőködés definiálása tartalmazza a páciens és a terapeuta felelısségét a problémamegoldás folyamatában. A problémamegoldás lépései: 1. Problémák listája, komplex problémák lebontása kisebb egységekre. 2. A legfontosabb probléma kiválasztása. 3. Célok meghatározása. 4. Szükséges lépések kidolgozása a cél elérése érdekében (ez egyben modellt nyújt a betegnek arra, hogyan lehet a homályos nagy problémákat kisebb, könnyebben megoldható részekre bontani). 5. Az elsı lépéshez szükséges feladatok pontos meghatározása. Mi az elsı lépés? Honnan fogja tudni a páciens, hogy sikerült elvégeznie az elsı lépést? 6. Végezze el a páciens az elsı lépést. 7. A haladás és a jelentkezı nehézségek áttekintése a következı ülésen, értékelés, visszajelzés. Következı alkalmak: 8. A következı lépés meghatározása és lépésekre bontása. 9. Újabb fejlıdés áttekintése, problémák, célok újra áttekintése. 10. Dolgozzunk tovább a többi problémán (ha szükséges). 2. táblázat. A PMT lépései (D Zurilla nyomán, 65) A lehetséges problématerületek listája rendkívül széles lehet, érintheti a következıket: pszichiátriai egészségi állapot, családdal való kapcsolat, munka vagy tanulmányok, pénzügyek, lakás, törvényesség, társas elszigetelıdés és baráti kapcsolatok, alkoholfogyasztás és droghasználat, fizikai egészségi állapot, szexualitás, gyász és veszteségek témáját egyaránt. A PMT módszertanához a fentiek mellett hozzá tartozik a nyitottság a megoldásokat illetıen, a kis lépések elve, a motiváció felkeltése és fenntartása. Szuicid pácienseknél súlyos reménytelenség esetén fontos és érdemes elképzeltetni, hogyan szeretné ideálisan megoldani a helyzetet. Hogy érezné magát? Ha a cél túlságosan távoli, nagyon fontos valamilyen közbülsı, reális cél kitőzése, ui. reménytelenség esetén épp a perspektíva elvesztése jelenti a legnagyobb nehézséget. Paul Salkovskis (66) hozzáteszi, hogy alapvetı a bizalommal teli kapcsolat kialakítása és a személy életében a probléma beágyazottságának, a nagyobb összefüggéseknek a megértése. A racionális, fent leírt technikák mellett Salkovskis hangsúlyozza a negatív érzelmi állapotok felismerését csak az affektív változás elérése (negatív hangulat oldódása) hitelesíti a problémamegoldás sikerét. Nezu (60) a pozitív terápiás kapcsolat kialakítását itt is, mint minden segítı eljárásnál, elsıdlegesnek tekinti. Ezt követi az egyén problémamegoldó készségeinek, erısségeinek és gyengéinek a felmérése kérdıívek segítségével, pl. SPSI-R, MEPS (67, 68). A PMT vezetésénél számos tréningstratégiát használnak, amelyek az alapvetı és régóta ismert

17 viselkedésterápiás módszerek változatai. Ezek közé tartoznak a didaktikus módszerek (átstrukturálás, pszichoedukáció), az erıfeszítésre való késztetés (ötletbörze), a modellezés és szerepjáték, valamint a viselkedésformálás és a visszajelzés. D Zurilla (65) számos modult dolgozott ki a különféle problémamegoldó deficitek kezelésére. Tapasztalatai és kontrollált vizsgálatai szerint minimálisan 1-13 modul szükséges egy alapos problémamegoldó tréninghez (3.táblázat). 1. Kezdeti strukturálás, szocializálás. 2. A problémamegoldó készségek felmérése. 3. A hatékony problémamegoldás akadályai: a korlátozott tudatosság. 4. Problémaorientáció: az én-hatékonysággal kapcsolatos hiedelmek bemutatása, majd ezek erısítése. 5. Problémaorientáció: a probléma felismerése és kihívásként való értelmezése. 6. Problémaorientáció: az érzelmek felismerése és kontrollálása; állj meg és gondolkodj!. 7. A probléma definiálása és alternatív megoldások generálása (ötletbörze). 8. Döntéshozás. 9. A megoldás megvalósítása és az eredmény értékelése. 10. Irányított gyakorlás. 11. Gyors problémamegoldás. 12. Kommunikációs készségek és interperszonális problémamegoldás. 3. táblázat. A PMT általános moduljai Nezu & mtsai (1989) nyomán (69). Hatékonyságvizsgálatok Salkovskis, Atha & Storer 1990-ben (66) ismételt öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeket kerestek meg sürgısségi osztályon, és problémamegoldó tréninget ajánlottak nekik. Vizsgálatukban húsz, az öngyilkosság szempontjából fokozottan veszélyeztetett személynél alkalmaztak öt alkalomból álló rövid kognitív viselkedésterápiás intervenciót a problémamegoldó képességek fejlesztésére, míg a kontrollcsoport hagyományos kezelésben részesült. A kísérleti csoport tagjainak megtanították, hogyan ismerjék fel a problémákat, és hogyan állítsanak fel rangsort a nehézségek megjelenésekor. Majd megtanulták, hogyan dolgozzanak ki minél többfajta megoldást, illetve hogyan szőkítsék le ezeket konkrét és megvalósítható célokra. Ezután kidolgozták a megoldások megvalósítására irányuló lépéseket, valamint a siker monitorozásának lehetıségeit. Szintén megtanították nekik, hogy rugalmasak legyenek az eredményeket illetıen, és hogyan állítsanak fel új célokat. Eredményeik azt mutatták, hogy a tréninget követıen a kísérleti személyek a kontrollszemélyekhez képest kevesebb súlyos problémáról számoltak be, alacsonyabb pontszámokat értek el a pszichés distresszt mérı skálákon, és újbóli öngyilkossági kísérletre hosszabb idı után került sor, bár ez utóbbi tekintetben 18 hónap után már nem szignifikáns különbség. A szerzık hosszabb aktív utánkövetést javasolnak hatás felmérése érdekében, és hangsúlyozzák, hogy már az öngyilkossági kísérletek közötti meghosszabbodott idı is fontos eredmény (66). Ceperich & mtsai 1997-ben (70) középiskolásoknak tanítottak megküzdési stratégiákat szuicid prevenció oktatásakor. Mivel kognitív deficitek befolyásolják a problémamegoldó képességet, és mert a stresszel való hatékony megküzdés protektív tényezı az öngyilkossággal szemben, a kutatásban problémamegoldó és más megküzdı képességeket tanítottak. Ismételt felmérést végeztek depressziós, reménytelen és kábítószerezı fiatalokkal,

18 vizsgálatukba 155 fiatalt vontak be. A kezelés kétszer 6 alkalommal történt: az 1-6. ülésben problémamegoldó készségeket tanítottak, a alkalommal mentálhigiénés elıadások hangzottak el a megküzdésrıl. Ezt követıen a kamaszok coping stílusát is felmérték. Eredményeik szerint nem volt különbség a csoportok között, de a coping stílus hatással volt a függı változókra, azaz a depresszióra és reménytelenségre: a problémamegoldás enyhébb depresszióval és enyhébb reménytelenséggel, magasabb önértékeléssel járt együtt; végül, az érzelem telítettség nagyobb szuicid veszélyeztetettséggel, depresszióval, reménytelenséggel és drogfogyasztással, alacsonyabb önértékeléssel korrelált. Ceperich & mtsai ezekbıl az adatokból arra következtettek, hogy az érzelmi telítettség levezetése ill. az érzelmi reguláció fontos coping stratégia, ezért feltétlenül megtanítandó és a problémamegoldó tréning részét kell, hogy képezze. Linehan & mtsai (71) 22 ismételt öngyilkosságot megkísérlı borderline beteget kezeltek dialektikus viselkedésterápiával (DBT). Ez a terápia direktív, problémaorientált technikákat ötvöz a szupportív pszichoterápia eszközrendszerével, és fontos részét képezi az általános problémamegoldó stratégiák alkalmazása az egyén aktuális élethelyzetében. Linehan & mtsai a hagyományosan kezelt kontrollcsoporthoz képest szignifikáns csökkenést tapasztaltak e személyeknél az öngyilkossági kísérletek gyakoriságában, és ez a javulás a 6 hónapos utánkövetés során is megmaradt (71, 72). Rudd, Joiner & Rajab (73) szerint az eddigi kutatások alapján úgy tőnik, hogy az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személyeknél rövidtávon a legeredményesebb beavatkozás a problémamegoldás fejlesztését is felhasználó kognitív terápia, mivel a problémamegoldó készségek javítása központi jelentıségő a depresszió, a reménytelenség és a szuicid fantáziák szintjének csökkentése szempontjából. Végül Townsend & mtsai (52) felmérésében más kezelési modalitásokhoz képest vizsgálták a problémamegoldó tréninget. Eredményeik szerint a tréning jobb, mint a placebo. Hat héttel a problémamegoldó tréning után a páciensek 40%-ának megoldódtak a problémái, míg a placebo csoportban csak 4%-nak. A PMT ugyanolyan hatásfokúnak bizonyult, mint a pszichoedukáció vagy az SSRI kezelés (52). Noha még kevés direkt bizonyíték van arra, hogy a problémamegoldó tréning alkalmas a szuicid veszélyeztetettség megelızésére, a kutatások szerint mindazoknak hasznára válhat, akik elutasítják a gyógyszeres kezelést, akik depressziósak és akik realisztikusak a céljaikat illetıen (azaz tudják, hogy nem minden problémát lehet megoldani). A problémamegoldó tréningnek sem mellékhatása, sem ellenjavallata nem ismert, azonban a kliens aktív együttmőködése, motivációja nagymértékben elısegíti a problémamegoldás folyamatát. Összefoglalás és kitekintés Az öngyilkossági veszélyeztetettség hazánkban a csökkenı tendencia ellenére még mindig komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátás számára. Számos vizsgálat rámutatott a magasabb életkor, a férfi nem, az alacsony iskolázottság, a depresszió és/vagy súlyos testi betegség fennállása, a családi minta s egyéb szociokulturális tényezık fontosságára. A prevenció szempontjából azonban e nem módosítható tényezık mellett a módosítható kockázati tényezık felismerése és adekvát kezelése a döntı. Tanulmányunkban ezért arra tettünk kísérletet, hogy összefoglaljuk azoknak a pszichológiai kutatásoknak az eredményeit, amelyek bizonyítékokon alapulnak és amelyek a szuicid veszélyeztetettség kialakulásában nagy szerepet játszó pszichés folyamatok megértésére irányulnak. Ismertnek vettük és épp ezért nem foglalkoztunk a Ringel-féle preszuicidális szindrómával; ismertettük az öngyilkossági veszélyállapot kognitív modelljét és a Williams nevével fémjelzett széleskörő vizsgálatoka, amelyek a gátolt menekülés elmélet megfogalmazásához vezettek. Eszerint az eseményeket szélsıségesen negatívan láttató ún. negatív kognitív triád reménytelenséghez,

19 mély depressziós hangulathoz vezet, amelyben a személy nem lát megoldást problémáira a túláltalánosított önéletrajzi emlékezeti tárolás miatt, amely meggátolja a problémamegoldó készségek aktiválódását. A problémamegoldás kudarca tovább mélyíti a személy depresszióját s reménytelenségét, amely állapotban még kevésbé hozzáférhetık az önéletrajzi emlékek s korábbi problémamegoldási minták s ezáltal kialakul az öngyilkossági veszélyállapot. Mivel különbözı klinikai populációkban (pl. depresszió, személyiségzavarok, impulzus kontroll zavarok) beigazolódott a modell érvényessége, ezért több szuicid prevenciós stratégia alapját is a Williams-féle gátolt menekülés modellje képezi. A pevencióban a szuicid veszélyeztetettség felismerését és szőrését világszerte bizonyítékokon alapuló diagnosztikai eszközök (depresszió és reménytelenség skálák), az intervenciót a problémamegoldó tréningek alkalmazása jelenti (antidepresszív gyógyszereléssel vagy anélkül). A tanulmány D Zurilla és Nezu problémamegoldó tréningjének ismertetésével zárul abban a reményben, hogy e széles körben elterjedt módszerek hazánkban is mielıbb hozzáférhetık lesznek a veszélyeztetett személyek számára. Irodalomjegyzék 1. WILLIAMS JMG (1997): Cry of Pain. Understanding Suicide and Self-harm. Penguin Books. 2. BECK AT, RUSH J, SHAW B, EMERY G (2000): A depresszió kognitív terápiája. Budapest: Animula. 3. PERCZEL FORINTOS D (2001): Az öngyilkossági magatartás kognitív háttértényezıi. Psychiatria Hungarica; 16(6): MINKOFF K, BERGMAN E, BECK AT, BECK R (1973):Hopelessness, Depression and Attempted Suicide. Am J Psychiat; 130(4): BECK AT, STEER RA, KOVACS M, GARRISON B (1985): Hopelessness and Eventual Suicide: A 10-Year Prospective Study of Patients Hospitalized With Suicidal Ideation. Am J Psychiat; 142(5): BECK AT, BROWN G, BERCHICK RJ, STEWART BL, STEER RA (1990): Relationship Between Hopelessness and Ultimate Suicide: A Replication With Psychiatric Outpatients. Am J Psychiat; 147(2): WILLIAMS JMG, BROADBENT K (1986): Autobographical Memory in Suicide Attempters. J. Abnorm. Psychol; 95(2): POLLOCK LR, WILLIAMS JMG (2001): Effective problem solving in suicide attempters depends on specific autobiographical recall. Suicide Life-Threat; 31(4): SCHOTTE DE,SCHOTTE DE, CLUM GA (1987): Problem-solving skills in suicidal psychiatric patients. J Consult Clin Psychol; 55(1): POLLOCK LR, WILLIAMS JMG (2004):Problem-solving in suicide attempters. Psychol Med; 34: FEKETE S, OSVÁTH P (2004):Az öngyilkosság. Az öröklıdéstıl a kultúráig. Pécs: Pannónia Könyvek. 12. BECK AT (1976): Cognitive Therapy and the Emotional Disorders. New York: International University Press. 13. TRINGER L (1986): A depressziók kognitív szemlélete. Psychiat Hung; 1(1): WILLIAMS JMG, CRANE C, BARNHOFER TH, DUGGAN D (2004): Psychology and suicidal behaviour: elaborating the entrapment model. In: HAWTON K (ed): Suicide and Suicidal Behaviour: From Science to Practice. Oxford: Oxford University Press. 15. RIHMER Z (2001): Az öngyilkosság. In: SZÁDOCZKY E, RIHMER Z (szerk.):

20 Hangulatzavarok. Budapest: Medicina. 16. ARATÓ M, DEMETER E, RIHMER Z, SOMOGYI E (1988): Retrospective psychiatric assessment of 200 suicides in Budapest. Acta Psychiat. Scand; 77: KESSLER RC, BORGES G, WALTERS EE (1999): Prevalence of and risk factors for lifetime suicide attempts in the national comorbidity survey. Arch Gen Psychiat; 56: HUGHES SL, NEIMEYER RA (1990): A Cognitive Model of Suicidal Behaviour. In: LESTER D (ed.): Current Concepts of Suicide. Philadelphia: The Charles Press. 19. PERCZEL FORINTOS D (2001): Hangulatzavarok kognitív viselkedésterápiája. In: SZÁDÓCZKY E (szerk.): Hangulatzavarok; Budapest: Medicina. 20. TEASDALE J (1983): Negative thinking in depression: cause, effect or reciprocal relationship. Adv Behav Res Ther; 5(1): ALLOY LB, ABRAMSON LY, WHITEHOUSE WG, HOGAN ME, TASHMAN NA, STEINBERG DL, ROSE DT, DONOVAN P (1999): Depresiodenic cognitive styles: predictive validity, information processing and personality characteristics and developmental origins. Behav Res Ther; 37(6): BECK AT, STEER RA, BROWN G (1993): Dysfunctional attitudes and suicidal ideation in psychiatric outpatients. Suicide Life-Threat; 23(1), CHANG EC (2002): Examening the link between perfectionism and psychological maladjustment: social problem solving as a buffer. Cognit Ther Res; 26(5), O CONNOR RC, SHEEHY NP (2001): Suicidal behaviour. Psychologist; 14(1): MELGES FT, BOWLBY J (1969): Types of Hopelesness in Psychopathological Process. Arch Gen Psychiat; 20: KOVÁCS M, BECK AT, WEISSMANN A (1975): Hopelessness: an indicator of suicidal risk. Suicide; 5(2): PERCZEL FORINTOS D, SALLAI J, RÓZSA S (2001): A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiat Hung; 16(6): HAATAINEN K, TANSKANEN A, KYLMA J, HONKALAMPI K (2004): Factors associated with hopelessness: a population study. Int J Soc Psychiat; (50)2: SIRIS SG (2001): Suicide and schizophrenia. J Psychopharmacol; 15: NORDENTOFT M, JEPPESEN P, ABEL M (2002): OPUS study: suicidal behaviour, suicidal ideation and hopelessness among patients with first-episode psychosis. British J Psychiat; (181): PERCZEL FORINTOS D, TÓTH ZS (2005): Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság vizsgálata szkizofrén betegek körében. Alkalmazott pszichológia, 7(1): MACLEOD AK, ROSE GS, WILLIAMS JMG (1993): Components of hopelessness and the future in parasuicide. Cogn. Ther. Research, 17: CONWAY MA, PLEYDELL-PEARCE CW (2000): The construction of autobiographical memories in the self memory system. Psychol Rev; 107: EVANS J, WILLIAMS JMG, O LOUGHLIN S, HOWELLS K (1992): Autobiographical memory and problem-solving strategies of parasuicide patients. Psychol Med; 22: HENDERSON D, HARGREAVES I, GREGORY S, WILLIAMS JMG (2002): Autobiographical memory and emotion in a non-clinical sample of women with and without a reported history of childhood sexual abuse. Brit J Clin Psychol; 41: WILLIAMS JMG (1996): The specificity of autobiographical memory in depression. In: RUBIN DC (ed.): Remembering our past: Studies in autobiographical memory; Cambrige University Press. 37. NEURINGER C (1967): The cognitive organization of meaning in suicidal individuals. J Gen Psychol; 76: NEURINGER C (1968): Divergences between attitudes toward life and death among

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11. Korszerű szuicid prevenciós

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék perczel@kpt.sote.hu 2009 március 26. Nemzeti Drogmegelızési Intézet

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 1. 185 201. DOI: 10. 1556/MPSzle. 66. 2011. 1. 12. GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar,

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid prevenciós alapelvek Az öngyilkosság megelőzése MINDENKINEK

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz PROGRAM ADATLAP Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz 1. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI A program címe: Alcíme: (A főcím pontosítására, értelmezésére szolgáló tömör összetett

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja:

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja: Név: A kliens kódja: Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: év hó nap A kérdez súlyosság-értékelése 0-1 Valódi probléma nem áll fenn /nincs szükség segítségre 2-3 Kevésbé súlyos

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam

MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam A klinikai pszichológia a lélektan tudományán, ismeretanyagán illetve módszerein

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Kapcsolatfelvétel Első interjú Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Krízisállapotok a krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg kapcsolatban. Szilágyi Simon 1

Krízisállapotok a krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg kapcsolatban. Szilágyi Simon 1 Krízisállapotok a krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg kapcsolatban Szilágyi Simon 1 A krízis definíciója Caplan (1964) meghatározása alapján A személy kénytelen a lélektani

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı

Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı Barta Erika: Játszva segíteni 1/6 A Fıvárosi Önkormányzat Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthona 214 fı értelmi fogyatékos személy

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológiai Tanszék Összefoglalás Mai tudásunk szerint

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban 92 Ajtay Gyöngyi 1, Bérdi Márk 2, Szilágyi Simon 2, Perczel F. Dóra 1 1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban Szőnyi Gábor VIKOTE Kongresszus Budapest, 2014. június 6-7. Miről beszélek és miről nem Van-e magatartáslélektan

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs 8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos

Részletesebben

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard Grafológiai elemzés összefoglaló A vizsgálat célja: achondropláziás ek és gyermekek mentális képességének vizsgálata, az esetleges tartalmi és/vagy fejlıdési sajátságok feltárása Vizsgálat körülményei:

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék NORMA 1. TÁRSADALMI KONVENCIÓ 2. KULTURÁLISA NORMA 3. STATISZTIKAI v.

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17.

Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17. Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17. Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT 1.1.5 Szolgáltatási akkreditáció modellezése alprojekt Záró tanulmány 2011. 11.

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS ALAPJÁN Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Felmérések Hungarostudy 2002, 2006 A

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben