GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA"

Átírás

1 Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, DOI: /MPSzle GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék Beérkezett: Elfogadva: Az öngyilkossági kísérletet megelőző állapotot eddig leginkább a Ringel-féle cry for help jelenségével jellemezte a szakirodalom. Mivel a legtöbb öngyilkossági kísérlet depressziós állapotban következik be, az 1990-es évektől kezdve számos szerző, így Teasdale, Williams, Zullinger és Nezu empirikus vizsgálatai egyre pontosabban beazonosították az öngyilkosságot megkísérlő személyek legfontosabb kognitív jellemzőit. Ezek a következők: a negatív kognitív triád, a túláltalánosított önéletrajzi emlékezet, ami összefüggésben áll a problémamegoldó képességek alacsony szintjével és a reménytelenséggel. Ismert, hogy a reménytelenség, mint az öngyilkossági veszélyeztetettség megbízható prediktora a jövőperspektíva lezárulásával jár. Williams gátolt menekülés modellje mindezeket koherens elméleti keretbe foglalja. Kulcsfogalma a csapdába esettség, ami az evolúciós pszichológiából származik. Csapdába esettség akkor fordul elő, amikor az egyén úgy véli, nem képes elmenekülni a számára averzív környezetből, ahol legyőzték, megalázták vagy veszteség érte. Mivel a pszichés tényezők a módosítható kockázati tényezők közé tartoznak, ezért nagy fontossággal bírnak a prevenció szempontjából. A problémamegoldó készségek fejlesztése, a problémamegoldó tréning jelenleg az öngyilkossági veszélyállapot megelőzésének egyik legfontosabb, empirikusan alátámasztott módja. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet a problémamegoldó tréning alkalmazására hazánkban az öngyilkossági veszélyeztetettség hatékony megelőzésében. Kulcsszavak: szuicid prevenció, negatív kognitív triád, túláltalánosított önéletrajzi emlékezet, reménytelenség, alacsony szintű problémamegoldó képességek, csapdábaesettség, problémamegoldó tréning Az öngyilkosság jól ismerten multikauzális jelenség, amelynek kialakulásában kulturális, szociális, szocioökonomikus, pszichoszociális, intrapszichés és biológiai tényezők játszanak szerepet; ezek részben módosítható, részben nem módosítható 185

2 186 Perczel Forintos Dóra rizikófaktorok. Az utóbbi évtizedekben rohamos mértékben fejlődtek és nagy számban láttak napvilágot a módosítható pszichés kockázati tényezőkről szóló vizsgálatok, amelyekről röviden egy korábbi tanulmányban már beszámoltunk (WILLIAMS, 1997; BECK, RUSH és munkatársai, 2000; PERCZEL FORINTOS, 2001a). Az 1970-es években felismerték a depresszión belül a reménytelenség közvetlen kiváltó oki szerepét az öngyilkossági kísérletben (MINKOFF, BERGMAN és munkatársai, 1973; BECK, STEER és munkatársai, 1985; BECK, BROWN és munkatársai, 1990), majd a kutatások elvezettek a reménytelenség hátterét képező túláltalánosított önéletrajzi emlékezet (WILLIAMS, BROADBENT, 1986; POLLOCK, WILLIAMS (2001), valamint az alacsony szintű problémamegoldó képességek (SCHOTTE, CLUM, 1987; POLLOCK, WILLIAMS, 2004) kérdéséhez. E módosítható kockázati tényezők ismerete elengedhetetlen a korszerű szuicid prevenciós programok kidolgozásához. Hazánkban ez annál is inkább időszerű, mert a Fekete és Osváth vezette felmérésből (FEKETE, OSVÁTH, 2004) kiderült, hogy Magyarországon igen magas (25%) az egy éven belül megismételt öngyilkossági kísérletek száma és ezt követően európai összehasonlításban a magyar betegeknél a legmagasabb a pszichiátriai hospitalizáció aránya. Mivel ennek ellenére gyakran egy éven belül bekövetkezik az újabb szuicid kísérlet, a vizsgálat az adekvát pszichológiai vagy pszichoterápiás beavatkozások szükségességére hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy nem a kórházban eltöltött idő hossza, hanem a kezelés minősége a döntő a visszaesések megelőzésében. Jelen tanulmányban a szakirodalom alapján részletesen áttekintjük az öngyilkossági kísérlet bekövetkezésének korábbi és újabb modelljeit, a módosítható kockázati tényezők szerepét és ezzel szoros összefüggésben az ebből adódó terápiás és prevenciós lehetőségeket. 186 A PÁCIENSEK JELLEMZŐI A rendkívül szerteágazó problematika, háttér és motiváció ellenére, a szándékos önsértést elkövető személyek számos hasonlósággal jellemezhetők. 1. Negatív életesemények és interperszonális vagy egzisztenciális nehézségek: az öngyilkossági kísérlet általában egy nehéz élethelyzetre adott reakciónak tekinthető, összefüggésben a személy élettörténetével (BUDA, FÜREDI, 1986; ZONDA, 1998). 2. Pszichiátriai megbetegedés vagy személyiségzavar: az öngyilkossági kísérletet elkövető személyek 90%-a pszichiátriai betegségben szenved, a depressszió és a borderline személyiségzavar különösen gyakori (BUDA, 1997; RIHMER, 2001). 3. Alacsony szintű problémamegoldó képességek: a szándékos önsértést elkövető személyek nehézségekkel küzdenek problémáik megoldásában, elsősorban a társas kapcsolatok fenntartása terén. Erre részletesebben kitérünk még az alábbiakban (SADOWSKI, KELLEY, 1993; WILLIAMS, 1997; TOWNSEND, HAWTON és munkatársai, 2001). 4. Agresszivitás és impulzivitás: ezek a személyiségvonások sérülékenységet jelentenek az öngyilkossági veszélyeztetettség szempontjából. Lehetséges, hogy a Williams-féle gátolt menekülés modell (WILLIAMS, 2004; PERCZEL FORINTOS,

3 Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje 187 POÓS, 2008) mint magyarázóelv értelmében a megoldhatatlan helyzet önmagában is előhívja az agressziót. 5. Ismételt önsértés: az egyszer elkövetett öngyilkossági kísérlet megnöveli a későbbiek elkövetésének a valószínűségét; a kockázat az esemény utáni első néhány hétben a legnagyobb (STANLEY, BRODSKY, 2009). AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE Az öngyilkosság pszichés háttértényezőinek megértésében nagy előrelépést jelentett az öngyilkosság kognitív modelljének a megjelenése. E kutatások kezdete a depresszió kognitív teóriájához nyúlik vissza (BECK, RUSH és munkatársai, 2000; BECK, 1976; TRINGER, 1986). Öngyilkosságot megkísérelt személyeknél depressziósokra jellemző gondolkodási jellegzetességeket tapasztaltak, és voltaképp szinte az összes pszichológiai változó a reménytelenség és a problémamegoldás kivételével, melyet a szuicid személyeknél tanulmányoztak, a depresszió kognitív jellemzőinek kutatásából származik. Az öngyilkossági kísérletek 60%-a súlyos depressziós állapotban következik be, és az öngyilkossági fantáziák megjelenése a major depreszszió egyik tünete, különösen ha a személy reménytelennek érzi a jövőjét (WILLIAMS, CRANE és munkatársai, 2004; RIHMER, 2001). Ugyanakkor a továbblépés szükségességét mutatja, hogy a legtöbb öngyilkossági gondolattal rendelkező személy szerencsére nem követ el öngyilkosságot (ARATÓ, DEMETER és munkatársai, 1988; KESSLER, BORGES, WALTERS, 1999). Épp ezért nagyon fontos lenne megérteni, hogy egyeseknél miért maradnak fenn ezek a fantáziák, és miért vezetnek öngyilkossági kísérlethez, másoknál pedig miért nem (WILLIAMS, CRANE és munkatársai, 2004). Az öngyilkossági kísérlet kialakulásának folyamatát a kognitív kutatások nyomán Hughes és Neimeyer foglalta először egységes keretbe (PERCZEL FORINTOS, 2001a; HUGHES, NEIMEYER, 1990). Modelljük szerint az öngyilkosságot megkísérlő személyek alapvetően merev negatív ön- és jövőképpel, számos diszfunkcionális attitűddel rendelkeznek (1. ábra). Ezek a rigid konstrukciók gyenge problémamegoldó készségek kialakulásához vezetnek, amelyek élethelyzeti nehézségek megoldása esetén sikertelen problémamegoldást eredményeznek. Ez beépül az ön- és világképbe, ami a konstrukciók merevsége miatt további stresszorok megjelenésekor fokozza a sikertelen problémamegoldás valószínűségét. Az ismétlődő stresszhatások vagy kudarcok, valamint a negatív kognitív rendszer következtében a személy konstrukciói szétesnek, a jövőkép bizonytalanná válik, megjelenik a szorongás. Hughes és Neimeyer szerint ebben az állapotban már kisebb kockázatú öngyilkossági kísérlet is bekövetkezhet. További megterhelések után a jövő anticipációja egyértelműen negatívvá válhat, a negatív kognitív triád következtében eluralkodik a reménytelenség és a tehetetlenség, végül a személy nem lát más kiutat a problémáira, mint az öngyilkosságot. A modell szerint súlyos reménytelenség esetén a szuicidum motivációja a menekülés, míg enyhébb reménytelenség esetén inkább a figyelemfelkeltés és a segítségkérés (HUGHES, NEIMEYER, 1990). 187

4 188 Perczel Forintos Dóra Konstrukciók Önkép és jövőkép negatívabbá válik merev, rugalmatlan konstrukciók Gyenge problémamegoldó készségek Stresszhelyzetek Sikertelen problémamegoldás Az öngyilkossági gondolat megjelenése, a meghalás mint lehetséges megoldás Széteső konstrukciós rendszer Szorongás és bizonytalanság, menekülés a helyzetből Újabb stressz további érvénytelenítés Újjászerveződő konstrukciós rendszer A negatív konstrukciók mentén reménytelenség, jövőperspektíva lezárul Kis kockázatú szuicid kísérlet mint feszültséglevezetés 1. ábra. Az öngyilkossági kísérlet kialakulásának folyamata HUGHES és NEIMEYER (1990) nyomán Magas kockázatú szuicid kísérlet öngyilkosság mint a menekülés és a problémák megoldásának egyetlen lehetséges módja HUGHES és NEIMEYER (1990) az addigi kognitív vizsgálatok alapján próbálta megérteni a kis és a magas kockázatú öngyilkossági kísérlet kialakulásának hasonlóságait és különbségeit. Modelljük azonban adós maradt a válasszal két kérdésre: a negatív konstrukciós rendszer, a negatív kognitív triád hogyan vezet alacsony szintű problémamegoldó készségekhez? Másrészt azt sem magyarázza, hogy a súlyos depressziós pácienseknek miért csak 50 60%-a, s nem mindegyike kísérel meg öngyilkosságot, miért nem mindenkinél alakul ki a reménytelenség. Az aláb- 188

5 Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje 189 biakban azokat a kutatási irányvonalakat tekintjük át, amelyek ezekre a kérdésekre keresik a választ, s amelyek négy fő téma köré csoportosíthatók: a negatív kognitív struktúra, a reménytelenség, a túláltalánosított önéletrajzi emlékezet és a problémamegoldó képességek szuicid állapotokban tapasztalt jellemzői. A negatív kognitív struktúra Az öngyilkossági veszélyeztetettség hátterét képező depresszió jól ismert kognitív elméletét Beck neve fémjelzi. BECK és munkatársai (BECK, 1976; TRINGER, 1986; TEASDALE, 1983; BECK, RUSH és munkatársai, 2000; PERCZEL FORINTOS, 2001b) szerint a depresszió központi eleme a személy negatív információfeldolgozási módja, amelyben kiemelt jelentőségű az ún. negatív kognitív triád, azaz a depreszsziós személy ismételten negatív módon gondolkodik a világról, önmagáról és jövőjéről. Kogníciói folyamatosan negatívnak láttatják a valóságot, önmagát pedig értéktelennek és sebezhetőnek tartja, hangulatát a pesszimizmus határozza meg. Ráadásul öngerjesztő kör foglyává válik: depresszív hangulatban a negatív kogníciók könnyebben hozzáférhetőek, melyek tovább mélyítik a negatív hangulati állapotot, és így reménytelenséghez vezetnek (TEASDALE, 1983; TRINGER, 1986; PERCZEL FORINTOS, 2001). Számos longitudinális vizsgálat szerint a depresszív kognitív stílus növeli mind a depresszív epizódok, mind pedig az öngyilkossági veszélyeztetettség kialakulásának valószínűségét (ALLOY, ABRAMSON és munkatársai, 1999). A depressziós állapotra jellemző diszfunkcionális attitűdöket, ezen belül a perfekcionizmust szintén kapcsolatba hozták az öngyilkossággal, jelenléte a pszichés problémák szignifikáns bejóslójának bizonyult felnőtt populációban (CHANG, 2002). Különösen az evészavarokkal való szoros együttjárását vizsgálták (O CONNOR, SHEEHY, 2001), hiszen az evészavar és az öngyilkosság egyaránt önkárosító magatartásnak tekinthető. A reménytelenség Melges és Bowlby már 1969-ben megfogalmazta (MELGES, BOWLBY, 1969), hogy a jövővel kapcsolatos attitűdök központi jelentőséggel bírnak számos pszichopatológiai kórképben. Így a reménytelenség is, amelyet pesszimizmus, a jövő perspektíva elvesztése és a jövővel kapcsolatos negatív elvárások jellemeznek. A reménytelenség jelenléte többszörösen beigazolódott depresszív állapotban (MELGES, BOWLBY, 1969; TEASDALE, 1983; ALLOY, ABRAMSON és munkatársai, 1999), de szoros kapcsolatba hozták az öngyilkossági fantáziákkal és gondolatokkal, az ismételt öngyilkossági kísérletekkel és a befejezett öngyilkosságokkal, valamint a búcsúlevelek több mint 90%-ában is megjelenik (BECK, BROWN és munkatársai, 1990; O CONNOR, SHEEHY, 2001). Több kutatásból az derült ki, hogy az öngyilkossági szándék erősebben korrelál a reménytelenség szintjével, mint a depresszióval (MINKOFF, BERGMAN és munkatársai, 1973; KOVÁCS, BECK, WEISS- 189

6 190 Perczel Forintos Dóra MANN, 1975; PERCZEL FORINTOS, SALLAI, RÓZSA, 2001; HAATAINEN, TANSKANEN és munkatársai, 2004). A korrelációs eredményeket túllépve, egy 10 évet felölelő longitudinális vizsgálatban (BECK, STEER és munkatársai, 1985) a reménytelenség alapján bejósolható volt a későbbi tényleges, befejezett öngyilkosság, míg önmagában a depresszió nem rendelkezett ilyen prediktív értékkel öngyilkossági fantáziák miatt kórházba kerülő személyek között. Ez azt jelenti, hogy pusztán a depresszió súlyossága nem jelent feltétlenül szuicid veszélyeztetettséget, hiszen például pszichotikus állapotban sem a depresszió, hanem a reménytelenség szintje rendelkezik predikciós erővel (SIRIS, 2001; NORDENTOFT, JEPPESEN, ABEL, 2002; PERCZEL FORINTOS, TÓTH, 2005). Később Beck és munkatársai (BECK, BROWN és munkatársai, 1990) ambuláns betegek nagy mintáján is (1958 fő) megismételték ezeket az eredményeket. A reménytelenségnek ez a kimagaslóan magas predikciós értéke még magyarázatra szorul, hiszen úgy tűnik, hogy nem stabil vonásról, hanem inkább állapotjellemzőről van szó. Elképzelhető, hogy bizonyos személyek depresszív állapotuk vagy más pszichés betegségük esetén hajlamosabbak reménytelennek érezni helyzetüket, mint mások, és így betegségük következő epizódja esetén emiatt erősebb szuicid késztetést élnek át másokhoz képest. A reménytelenség egy másik lehetséges értelmezési módja, ha pszichés dekompenzáció esetén megjelenő specifikus kognitív sérülékenységnek tekintjük. E sérülékenység specifikus kognitív sémák, negatív elvárások hálóját jelentheti, amelyeket az életesemények újból és újból aktiválhatnak, előidézve ezzel a reménytelenség ismétlődő epizódjait (BECK, STEER és munkatársai, 1985). Bárhogy is van, a reménytelenség felmérése alapvető a szuicid prevencióban. Erre szolgál a Reménytelenség Skála, amely megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a hazai felmérésben, és amelynek rövidített változata a klinikumban igen jól alkalmazható (PERCZEL FORINTOS, SALLAI, RÓZSA, 2001; PERCZEL FORINTOS, RÓZSA, KOPP, 2007). A reménytelenség hátterében kétfajta információfeldolgozási deficitet tártak fel a kutatások: a túláltalánosított emlékezeti tárolást, ill. a problémamegoldó képességek alacsony szintjét. 190 Túláltalánosított emlékezeti tárolás Az elmúlt két évtizedben számos bizonyíték gyűlt össze, miszerint depressziós, illetve öngyilkosságot megkísérelt személyek konkrét emléket próbálva felidézni, megakadnak, és nem képesek erre: úgy tűnik, hogy összegzős, tehát egyfajta túláltalánosított emlékezeti tárolással jellemezhetők. Az önéletrajzi emlékezet jelenlegi tudásunk szerint hierarchikusan szervezett lehet (WILLIAMS, 1997; CONWAY, PLEYDELL-PEARCE, 2000). Az általános emlékek (például randevúk) segítségünkre vannak egy konkrét esemény emléknyomának felidézésében (például a múlt szombati találkozásunk), amely specifikus emléknyomok pedig rendszerint részletes információt szolgáltatnak nekünk egy soron következő cselekvéshez (például nem találkozunk többet!). Tehát az általános emlékek normális feltételek mellett segítenek eligazodni a hierarchikus felépítésű memóriában.

7 Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje 191 A túláltalánosított emlékezeti tárolás első megfigyelése öngyilkosságot megkísérelt személyeknél Williamstől és Broadbenttől (WILLIAMS, BROADBENT, 1986) származik, akik gyógyszer-túladagoláson átesett személyek önéletrajzi emlékezetének vizsgálatakor azt találták, hogy a kísérleti személyek különböző érzelmeket kifejező hívószavakra, és azokon belül is elsősorban a pozitív kifejezésekre, a kontrollszemélyekhez képest valószínűbben reagáltak pontatlan, általánosságot hordozó emlékképpel. Például a boldog kulcsszóra a kontrollszemélyek gyakrabban hívtak elő olyan specifikus, konkrét eseményhez kapcsolódó emléket, mint például az a nap, amikor elindultam szabadságra augusztusban, míg az öngyilkosságot megkísérelt személyek általánosabb emlékképpel válaszoltak, mint például amikor teniszezni szoktam. Továbbá ezeket a túláltalánosított emlékképeket pozitív tartalmú hívószavak esetén hosszabb reakcióidő után mondták a kísérleti személyek, míg negatív hívószavak esetén nem volt különbség a latenciában. Újabb eredmények szerint ez a túláltalánosított emlékezet nem állapotfüggő, hanem a depresszió megszűnésével is fennmarad (EVANS, WILLIAMS és munkatársai, 1992; PERCZEL FORINTOS, 2001; WILLIAMS, CRANE és munkatársai, 2004). EVANS, WILLIAMS és munkatársai (1992) vizsgálata hasonló eredményre vezetett: öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek az illesztett kontrollcsoporthoz képest szignifikánsan több túláltalánosított emlékképet idéztek fel, valamint kevesebb és kevésbé hatékony problémamegoldási stratégiát találtak náluk. E kutatók empirikus bizonyítékkal is szolgálnak a már Beck által felvetett gondolatra, miszerint a túláltalánosított emléknyomok és a problémamegoldás szintje között kapcsolat lehet (BECK, STEER, BROWN, 1993). Evans és munkatársai feltételezése szerint a probléma megfogalmazása, csakúgy, mint alternatív megoldások kitalálása, a memória-adatbázishoz való megfelelő hozzáférésen múlik, amely azonban nehézséget jelent az eredmények szerint az öngyilkosságot megkísérelt személyeknek. Ezért a kutatók a konkrét élmények felidézésére irányuló terápiás technikákat javasolják. Így például kiemelik a kognitív viselkedésterápia naplóvezetési feladatának az előnyét, mivel a problémahelyzetek leírása elősegíti az adott esemény pontos kódolását, ezáltal csökkenti a jövőbeni túláltalánosított előhívás esélyét, ilyképpen szerepe lehet a reménytelenség és az öngyilkossági kísérlet megelőzésében. A túláltalánosított tárolás egyik oka lehet, hogy az események specifikus részleteinek újbóli felidézése erős, negatív érzésekkel kapcsolódhatott össze. Ezt az elképzelést támogatják azok a vizsgálatok, amelyek szerint a túláltalánosítás mind normál, mind klinikai populációban azokra a személyekre jellemző, akiket életük során valamilyen megrázkódtatás ért, különösképpen szexuális vagy fizikai bántalmazás (például WILLIAMS, CRANE és munkatársai, 2004; HENDERSON, HARGREAVES és munkatársai, 2002). Így a túláltalánosítás, azaz bizonyos élményekhez való nehezített hozzáférés, tulajdonképpen védekezés lehet a traumatikus emlékekkel szemben. 191

8 192 Perczel Forintos Dóra 192 A problémamegoldó képesség vizsgálata öngyilkosságot megkísérelt személyeknél Az eddigiekkel szoros összefüggésben a kutatások negyedik irányvonala a problémamegoldó képesség jellegzetességeire irányult, és már a hatvanas években felmerült gondolatot folytatta, miszerint ennek sérülése összefüggésben lehet az öngyilkossági veszélyeztetettséggel. MCLEAVEY, DALY és munkatársai (1987) a problémamegoldási képesség több aspektusának a vizsgálatára tettek kísérletet. Kutatásukban gyógyszeres öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeket hasonlítottak össze pszichiátriai beteg és normál kontrollcsoporttal. Az intelligencia és a reménytelenség dimenziói mellett a problémamegoldási képesség következő aspektusait elemezték: a megoldáshoz vezető lépések kialakítását, a lehetséges megoldások számát, valamint a következmények végiggondolását. Emellett egy 25 tételes attitűdskálát kellett kitölteniük interperszonális problémákkal kapcsolatban. A kísérleti és a beteg kontrollcsoport a problémamegoldási képességeket vizsgáló összes tesztben szignifikánsan alacsonyabb pontszámot ért el, mint a normál kontrollcsoport. SADOWSKI és KELLEY (1993) kutatása a Social Problem Solving Inventoryvel (SPSI) szintén a problémamegoldás folyamatának szakaszairól szolgál információkkal. Serdülőkkel végzett vizsgálatukban az öngyilkosságot megkísérelt és a beteg kontrollcsoport az egészségesekhez képest minden dimenzióban rosszabbul teljesített: a problémaorientáció, a problémameghatározás, alternatívák generálása, a döntéshozatal és a megvalósítás terén egyaránt. ORBACH, BAR-JOSEPH és DROR (1990) részletesen vizsgálták az észlelt probléma megoldási képességben található deficiteket, e képesség minőségi és nem pusztán mennyiségi különbségeit keresték. Kutatásuk rávilágított arra, hogy nem elegendő pusztán a problémamegoldás kognitív aspektusainak vizsgálata vagy a kapott megoldások számának elemzése, hanem a motivációs, kognitív és affektív összetevőket is mindenképp szükséges figyelembe venni az intervenciók megtervezésekor. Külön figyelmet érdemel például az öngyilkosságot megkísérlők aktív, energikus jellemzője, amelynek destruktívból konstruktívba való átfordítása fontos intervenciós lépés lehet. REINECKE, DUBOIS és SCHULTZ (2001) serdülőknél vizsgálták a szociális problémamegoldás, a hangulat és az öngyilkossági hajlam összefüggéseit. Arra a következtetésre jutottak, hogy az említett tényezők kölcsönhatásban állnak egymással, vagyis az öngyilkosságot megkísérlő páciensek alacsony problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, és megfordítva: akiknek nehézségeik vannak a szociális problémamegoldás terén, veszélyeztetettek az öngyilkosság szempontjából. Ez azonban nem közvetlen, kétoldalú kapcsolat, hanem a hangulatnak (depreszszió, szorongás, reménytelenség) közvetítő szerepe van. Továbbá a problémamegoldó képességeket a hangulat is befolyásolja: depressziós hangulatban kevesebb megoldást adnak az emberek. Negatív problémaorientáció esetén a személyek hajlamosak elkerülő viselkedéssel reagálni, ami rossz hangulathoz, reménytelenséghez, szorongáshoz vezethet, ami egyben nagyobb szuicid kockázatot jelent. A negatív problémaorientáció volt a legerősebb kapcsolatban a szuicid kísérlettel,

9 Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje 193 míg a pozitív problémaorientáció kifejezetten fontos a jó hangulat fenntartásában. Ezekből tehát arra következtethetünk, hogy a problémamegoldó készségek és a pszichopatológiai kép összefüggenek egymással. Továbbmenve kiderült az is, hogy nem annyira a konkrét problémamegoldás, mint inkább a személy problémamegoldó képességének globális értékelése az, ami befolyásolja a hangulatot (és a szuicid veszélyeztetettséget), vagyis az észlelt problémamegoldó képesség a döntő. A REMÉNYTELENSÉG STRESSZ-DIATHESIS MODELLJE Az eddig bemutatott vizsgálatok jól illeszkednek a reménytelenség már korábban kidolgozott stressz-diathesis modelljébe (SCHOTTE, CLUM, 1987), amely a következőképp foglalja össze a folyamatot (1. táblázat): 1. táblázat. A reménytelenség stressz-diathesis modellje SCHOTTE és CLUM (1987) nyomán Interperszonális problémamegoldó képességek hiányosságaival küzdő személyek Eredménytelen megoldás vagy kudarc stresszhelyzetben Pesszimizmus, reménytelenség (általánosított negatív elvárások a jövővel kapcsolatban) Öngyilkossági késztetés Végül legújabban POLLOCK és WILLIAMS (2001; 2004) öngyilkosságot megkísérelt személyeket hasonlítottak össze pszichiátriai és normál kontrollcsoporttal aktív versus passzív problémamegoldás, illetve problémamegoldásuk hatékonysága mentén, s azt vizsgálták, hogy mindezek az idő elteltével a hangulatváltozás függvényében módosulnak-e. A kísérleti csoport szignifikánsan kevesebb és alacsonyabb színvonalú problémamegoldó lépést említett, mint a két kontrollcsoport. Összefoglalva, az itt bemutatott kutatások meggyőzően mutatják, hogy a problémamegoldó képesség hiányosságai jelentős szerepet játszanak az öngyilkossági veszélyeztetettségben. Mivel a problémamegoldó képesség fejleszthető, tehát a módosítható kockázati tényezők közé tartozik, a fentiek alapján az öngyilkosság primer, szekunder és tercier prevenciójában egyaránt kiemelt hangsúlyt kell kapnia. 193

10 194 Perczel Forintos Dóra 194 AZ ÖNGYILKOSSÁG WILLIAMS-FÉLE GÁTOLT MENEKÜLÉS MODELLJE WILLIAMS, CRANE és munkatársai (2004) saját és mások többéves kutatómunkájának eredményeképp kidolgozták az öngyilkossági veszélyállapot új modelljét, amely a fentiekben részletesen ismertetett pszichológiai folyamatokat foglalja egységes elméleti keretbe. Ez a gátolt menekülés modell, amely szerint az öngyilkossági fantáziák és magatartás a csapdába esettség érzéséből származnak, és a világra, illetve a selfre vonatkozó sajátos információfeldolgozási móddal járnak együtt. A kutatók szerint, amikor valakiben felmerül az öngyilkosság gondolata, akkor ez csak addig tart, amíg megoldást nem talál a problémájára. A problémamegoldó képesség alacsony szintje azonban csökkenti ennek a lehetőségét. Ha nem is talál megoldást, az öngyilkossági késztetés alábbhagyhat, ha az illetőnek vannak jövőbeni céljai, és úgy érzi, van értelme az életének. A jövővel kapcsolatos reménytelenség elsöpri ezeket a lehetőségeket. Könnyű tehát belátni, hogy miért a reménytelenség és a gyenge problémamegoldó képességek kombinációja került a pszichológiai folyamatokat tanulmányozó szuicidológusok érdeklődésének középpontjába: ezek a tényezők idézhetik elő legnagyobb valószínűséggel a csapdába esettség érzését és a tehetetlenséget, hogy a személy soha nem lesz képes kikerülni ebből a helyzetből. Az öngyilkossági késztetést magyarázó modellnek ugyanakkor választ kell adnia arra is, hogy a szuicid kísérlet gyakran miért az averzív esemény után hosszabb idővel következik be, amikor a kiváltó esemény már nincs jelen, és miért nem következik be számos, traumatikus eseményt átélő személynél. Továbbá, ahogy az első epizód után a depresszió egyre könnyebben alakul ki az arra hajlamos egyéneknél, ugyanez történik-e a szuicid kísérletnél is? Williams gátolt menekülés modellje megpróbál mindezekre választ adni. A csapdába esettség fogalma az evolúciós pszichológiából származik. Csapdába esettség akkor fordul elő, amikor az egyén úgy véli, nem képes elmenekülni a számára averzív környezetből, ahol legyőzték, megalázták vagy veszteség érte (WILLIAMS, CRANE és munkatársai, 2004; GILBERT, ALLAN, 1998). Az állatvilágban a legyőzött állat magatartása, társas viselkedése alig változik, ha el tud menekülni a helyzetből. Ezzel ellentétben, ha nem tud elmenekülni, a legyőzött állatnál az erős menekülési vágy és az arra való képtelenség szélsőségesen szubmisszív viselkedéshez vezet, melynek hatására a győztes befejezi a támadást. E szubmisszív viselkedés evolúciós értéke feltehetően az, hogy egyrészt leállítsa a támadást, másrészt biztosítsa a győztes pozícióját, hogy ne kelljen újabb megmérettetéstől tartania (a vesztes részéről). Williams szerint innen már csak egy kis lépés az a feltételezés, hogy humán szinten veszteséget, megalázást vagy legyőzést követő helyzetekben aktiválódnak ezek az evolúciósan fejletlen agyi struktúrák és szkriptek. S valóban, BROWN, HARRIS és HEPWORTH (1995) kimutatták a depressziót kiváltó eseményeket elemző egyik nagyhatású tanulmányukban, hogy megalázó, megszégyenítő vagy a legyőzöttséggel kapcsolatos események jóval nagyobb valószínűséggel vezettek depresszióhoz, mint a veszteségélmények. Ennek alapján Williams azt állítja, hogy az öngyilkossági késztetés különösen ilyen helyzetekben erősödik fel, diagnózistól

11 Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje 195 függetlenül, de mindig az egyén helyzetértékelésének függvényében (hiszen az egyének rendkívül nagymértékben különbözőek abban a tekintetben, hogy mit tekintenek megalázásnak, legyőzésnek stb.). A gátolt menekülés modell három összetevőt tartalmaz: 1. szenzitivitás a környezet azon kulcsingereire, amelyet az egyén kudarcként vagy megaláztatásként észlel, és amely azzal az érzéssel árasztja el, hogy menekülnie kell; 2. úgy érzi, hogy képtelen elmenekülni; 3. és, hogy ennek az állapotnak sosem lesz vége (reménytelenség). Az első jellemző szerint bizonyos, például depressziós személyek hajlamosak rá, hogy a kudarc jeleire szenzitizálódjanak, amelynek eredményeképp még a relatíve semleges eseményeket is megaláztatásként vagy kudarcként tekintik (negatív szűrés típusú kognitív torzítás), legalábbis negatív hangulati állapotban. Ez az elviselhetetlenségig fokozódhat, s összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy öngyilkosságot megkísérelt személyek tettük okaként nagyon gyakran a szituációból való menekülést nevezik meg. A második jellegzetesség, miszerint képtelenek kiszabadulni a helyzetből, interperszonális problémamegoldó képességeik gyenge színvonalából adódik. Ennek hátterében az áll, hogy múltbeli személyes élményeiket túláltalánosított módon tárolják, ahogy azt korábban részletesen bemutattuk. Az öngyilkossági fantáziáknak a leggyakrabban az vet véget, hogy a személyek találnak valami alternatív megoldást a problémájukra, de akiknél a problémamegoldó képességek nem megfelelők, ott ez elmarad, helyzetüket megoldhatatlannak tartják, és egyre reménytelenebbé válnak. Mivel a megoldás kidolgozásában alapvető, hogy a személy fel tudjon idézni hasonló korábbi élményeket, és mert a túláltalánosított emlékezeti tárolás épp ezt akadályozza meg, ezért döntően járul hozzá a csapdába esettség fenntartásához, a menekülés gátlásához. Így a gyenge problémamegoldási képességek és a reménytelenség együttes fennállása kritikus tényező lehet: pontosan ez tapasztalható fiatal szkizofrén páciensek öngyilkosságánál, akik az első akut epizód után feltisztulva, ráébredve betegségük krónikus jellegére, öngyilkosságot követnek el (SIRIS, 2001; NORDENTOFT, JEPPESEN, ABEL, 2002; PERCZEL FORINTOS, TÓTH, 2005). A modell harmadik aspektusa a csapdába esettség kivetítése a jövőre, attól való félelem, hogy ennek az averzív helyzetnek sosem lesz vége. Ez tulajdonképpen a reménytelenség, ami nem a negatív jövőképről szól, hanem inkább arról, hogy a személy nem képes pozitív dolgokat elképzelni a jövőben (WILLIAMS, CRANE és munkatársai, 2004; MACLEOD, ROSE, WILLIAMS, 1993). A reménytelenség tovább fokozza a negatív hangulati állapotot, az elkeseredést, a haragot, a frusztrációt. A gátolt menekülés modellje nemrégiben újabb empirikus alátámasztást kapott. O CONNOR (2003) vizsgálatában öngyilkosságot megkísérelt személyek, pszichiátriai kontrollszemélyekkel összehasonlítva magasabb depresszió-, szorongásés reménytelenség-pontszámot értek el, magasabb stressz-szintről számoltak be, több kudarcot és kevesebb társas támaszt (szociális menekülés ) említettek, illetve azt gondolták, hogy nem menekülhetnek a helyzetből. Az erős társas támasz protektív tényező, és az öngyilkossági késztetés ellen hat, még akkor is, ha nincs menekülés a helyzetből. A kudarc erőssége és a gátolt menekülés interakciója a 195

12 196 Perczel Forintos Dóra szuicid veszélyeztetettség szignifikáns prediktorának bizonyult, amelyben a menekülési lehetőségek a közvetítő változók. A modell további része arra próbál magyarázatot adni, hogy miért váltják ki egyre enyhébb ingerhelyzetek is külső szemlélő számára indokolatlanul az öngyilkossági késztetést. A kontextusfüggő memória (TEASDALE, 1983; GODDEN, BADDELEY, 1975) elképzeléséből kiindulva, könnyebben idézünk fel valamit abban a kontextusban (például hangulatban), amiben először találkoztunk vele. A személy életében megjelenő depresszív hangulattal egy bizonyos gondolkodási minta kezd összekapcsolódni, amely egyre jobban rögzül, és kiterjed az újabb és újabb depresszív epizódok során; a hangulat, az érzések, illetve a gondolkodás fokozatosan egy teljes láncolattá állnak össze, mint amilyen például a reménytelenség, a csapdába esettség érzése, a nyugtalanság és az öngyilkossági fantáziák együttese (2. ábra). Ettől kezdve negatív hangulati állapotban a teljes minta újraaktiválódik: ha az öngyilkossági fantázia egyszer megjelent, akkor a későbbiekben a minta többi eleme könnyen aktiválja, és így ismételten előbukkan. Depresszió Öngyilkossági gondolatok Társas kikapcsolódás Kimerültség Düh/ Impulzivitás Örömtelenség Reménytelenség Alvászavar Szorongás Zavarodottság 2. ábra. A depresszió együttesen előforduló tünetei, amelyek ha ismételten aktiválódnak, asszociációs hálókat képeznek (természetesen egyéni mintázatot követve) WILLIAMS, CRANE és munkatársai (2004) nyomán 196

13 Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje 197 Lehet, hogy már első alkalommal öngyilkossági kísérlethez vezet, de előfordul, hogy gyakran újra és újra aktiválódik, generalizálódik egyre több helyzetre és más negatív hangulattal (például düh) is összekapcsolódik. Ez magyarázza a csapdába esettség séma megjelenését és az öngyilkossági késztetést depresszió hiányában is, más diagnózissal a háttérben. Empirikus vizsgálatok szerint már nagyon kis hangulatváltozás is könnyen aktiválja a már kialakult asszociációs hálót (szenzitizálódás), és ennek a mértéke bejósolja az újabb depresszív epizód megjelenését (SEGAL, GEMAR, WILLIAMS, 1999). Van der Does például magasabb reménytelenséget és több öngyilkossági fantáziát talált azoknál a személyeknél, akik korábban öngyilkossági kísérletet követtek el (VAN DER DOES, 2002; WILLIAMS, CRANE és munkatársai, 2004). Az eddigiekből logikusan következik, hogy a személy problémamegoldó képességeinek kudarca döntő szerepet játszik az öngyilkossági veszélyeztetettségben, ezért a nyolcvanas évektől kezdve a szuicid prevencióban erre nagy hangsúlyt fektettek. D ZURILLA és NEZU (1982) nevéhez fűződik a problémamegoldó terápia módszertanának kidolgozása, számos kutató hitt ennek a kizárólagosságában. A fenti áttekintésből látszik, hogy az öngyilkosság komplex jelensége nem kezelhető pusztán problémamegoldó tréninggel. Másfelől azonban fontos eszköz a gyors segítségnyújtásra; a klinikai kutatások és a tényeken alapuló gyógyító eljárások eredményei azt mutatják, hogy a személy problémamegoldó képességének fejlesztése jelentős mértékben csökkentheti az öngyilkosság kockázatát. Az 2. táblázatban látható a problémamegoldó tréning helye a szuicid prevencióban. 2. táblázat. A problémamegoldó tréning helye a szuicid prevencióban (TOWNSEND, HAWTON és munkatársai, 2001) Hogyan kell segíteni a szuicid betegeknek? 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége, 2. problémamegoldó készségek tanítása, 3. kombinált terápia, intenzív affektív és kognitív címkézéssel, kiemelt hangsúllyal a negatív érzések elviselésének megtanításán. HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATOK A problémamegoldó tréning (PMT) a problémamegoldó készség fejlesztésére kidolgozott jól felépített, logikus, viszonylag rövid idő alatt elsajátítható módszer, amely a kilencvenes években terjedt el (HAWTON, KIRK, 1989; lásd részletesen PERCZEL FORINTOS, POÓS, 2008). Hawton és munkatársai húsz kutatás metaanalízise alapján a problémamegoldó tréninget találták a legígéretesebb lehetőségnek az öngyilkosságprevencióban (HAWTON, 2005). RUDD, JOINER és RAJAB (2001) szerint az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személyeknél 197

14 198 Perczel Forintos Dóra rövidtávon a legeredményesebb beavatkozás a problémamegoldás fejlesztését is felhasználó kognitív terápia, mivel a problémamegoldó készségek javítása központi jelentőségű a depresszió, a reménytelenség és a szuicid fantáziák szintjének csökkentése szempontjából. Végül TOWNSEND, HAWTON és munkatársai (2001) felmérésében más kezelési modalitásokhoz képest vizsgálták a problémamegoldó tréninget. Eredményeik szerint a tréning jobb, mint a placebo. Hat héttel a problémamegoldó tréning után a páciensek 40%-ának megoldódtak a problémái, míg a placebócsoportban csak 4%-nak. A PMT ugyanolyan hatásfokúnak bizonyult, mint a pszichoedukáció vagy az SSRI-kezelés (TOWNSEND, HAWTON és munkatársai, 2001). Noha még kevés direkt bizonyíték van arra, hogy a problémamegoldó tréning alkalmas a szuicid veszélyeztetettség megelőzésére, a kutatások szerint mindazoknak hasznára válhat, akik elutasítják a gyógyszeres kezelést, akik depressziósak és akik realisztikusak a céljaikat illetően (azaz tudják, hogy nem minden problémát lehet megoldani). A problémamegoldó tréningnek sem mellékhatása, sem ellenjavallata nem ismert, azonban a kliens aktív együttműködése, motivációja nagymértékben elősegíti a problémamegoldás folyamatát. IRODALOM ALLOY, L. B., ABRAMSON, L. Y., WHITEHOUSE, W. G., HOGAN, M. E., TASHMAN, N. A., STEINBERG, D. L., ROSE, D. T., DONOVAN, P. (1999) Depresiodenic cognitive styles: predictive validity, information processing and personality characteristics and developmental origins. Behaviour Research and Therapy, 37 (6), ARATÓ, M., DEMETER, E., RIHMER, Z., SOMOGYI, E. (1988) Retrospective psychiatric assessment of 200 suicides in Budapest. Acta Psychiatrica Scandinavica, 77, BECK, A. T. (1976) Cognitive Therapy and the Emotional Disorders. International University Press, New York BECK, A. T., BROWN, G., BERCHICK, R. J., STEWART, B. L., STEER, R. A. (1990) Relationship Between Hopelessness and Ultimate Suicide: A Replication With Psychiatric Outpatients. American Journal of Psychiatry, 147 (2), BECK, A. T., RUSH, J., SHAW, B., EMERY, G. (2000) A depresszió kognitív terápiája. Animula, Budapest BECK, A. T., STEER, R. A., BROWN, G. (1993) Dysfunctional attitudes and suicidal ideation in psychiatric outpatients. Suicide and Life-Threatening Behavior, 23 (1), BECK, A. T., STEER, R. A., KOVACS, M., GARRISON, B. (1985) Hopelessness and Eventual Suicide: A 10-Year Prospective Study of Patients Hospitalized With Suicidal Ideation. American Journal of Psychiatry, 142 (5), BROWN, G. W., HARRIS, T. O., HEPWORTH, C. (1995) Loss, humiliation and entrapment among women developing depression: A patient and non-patient comparison. Psychological Medicine, 25, BUDA B. (1997) Az öngyilkosság pszichiátriai vonatkozásai. In BUDA B. (szerk.) Az öngyilkosság Animula, Budapest 198

15 Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje 199 BUDA B., FÜREDI J., szerk. (1986) Az öngyilkosság a szociálpszichiátria szempontjából. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest CHANG, E. C. (2002) Examining the link between perfectionism and psychological maladjustment: social problem solving as a buffer. Cognitive Therapy and Research, 26 (5), CONWAY, M. A., PLEYDELL-PEARCE, C. W. (2000) The construction of autobiographical memories in the self memory system. Psychology Review, 107, D ZURILLA, T. J., NEZU, A. M. (1982) Social problem-solving in adults. In KENDALL, P. C. (ed.) Advances in cognitive-behavioral research and therapy, Academic press, New York D ZURILLA, T. J., NEZU, A. M. (2001) Problem solving therapies. In DOBSON, K. S. (ed.) Handbook of cognitive-behavioral therapies. (2nd ed.) Guilford Press, New York EVANS, J., WILLIAMS, J. M. G., O LOUGHLIN, S., HOWELLS, K. (1992) Autobiographical memory and problem-solving strategies of parasuicide patients. Psychological Medicine, 22, FEKETE S., OSVÁTH P. (2004) Az öngyilkosság. Az öröklődéstől a kultúráig. Pannónia Könyvek, Pécs GILBERT, P., ALLAN, S. (1998) The role of defeat and entrapment (arrested flight) in depression: an exploration of an evolutionary view. Psychological Medicine, 28, GODDEN, D. R., BADDELEY, A. D. (1975) Context-dependent memory in two natural environments. British Journal of Clinical Psychology, 66, HAATAINEN, K., TANSKANEN, A., KYLMA, J., HONKALAMPI, K. (2004) Factors associated with hopelessness: a population study. International Journal of Social Psychiatric, (50) 2, HAWTON, K. (2005) Psychosocial treatment following attempted suicide: evidence to inform clinical practice. In HAWTON, K. (ed.) Prevention and treatment of suicidal behaviour Oxford University Press, Oxford HAWTON, K., KIRK, J. (1989) Problem-solving. In HAWTON, K., KIRK, J., SALKOVSKIS, P., CLARK, D., GELDER, M. (ed.) Cognitive Behaviour Therapy for Psychiatric Problems Oxford University Press, Oxford HENDERSON, D., HARGREAVES, I., GREGORY, S., WILLIAMS, J. M. G. (2002) Autobiographical memory and emotion in a non-clinical sample of women with and without a reported history of childhood sexual abuse. British Journal of Clinical Psychology, 41, HUGHES, S. L., NEIMEYER, R. A. (1990) A Cognitive Model of Suicidal Behaviour. In LESTER, D (ed.) Current Concepts of Suicide The Charles Press, Philadelphia KESSLER, R. C., BORGES, G., WALTERS, E. E. (1999) Prevalence of and risk factors for lifetime suicide attempts in the national comorbidity survey. Archives of General Psychiatry, 56, KOVÁCS, M., BECK, A. T., WEISSMANN, A. (1975) Hopelessness: an indicator of suicidal risk. Suicide, 5 (2), MACLEOD, A. K., ROSE, G. S., WILLIAMS, J. M. G. (1993) Components of hopelessness and the future in parasuicide. Cognitive Therapy and Research, 17, MCLEAVEY, B. C., DALY, R. J., MURRAY, C. M., O RIORDAN, J., TAYLOR, M. (1987) Interpersonal problem-solving deficits in self-poisoning patients. Suicide and Life-Threatening Behavior, 17 (1),

16 200 Perczel Forintos Dóra MELGES, F. T., BOWLBY, J. (1969) Types of Hopelessness in Psychopathological Process. Archives of General Psychiatry, 20, MINKOFF, K., BERGMAN, E., BECK, A. T., BECK, R. (1973) Hopelessness, Depression and Attempted Suicide. American Journal of Psychiatry, 130 (4), NORDENTOFT, M., JEPPESEN, P., ABEL, M. (2002) OPUS study: suicidal behaviour, suicidal ideation and hopelessness among patients with first-episode psychosis. The British Journal of Psychiatry, 181, O CONNOR, R. C. (2003) Suicidal behaviour as a cry of pain: Test of a psychological model. Archives of Suicide Research, 7, O CONNOR, R. C., SHEEHY, N. P. (2001) Suicidal behaviour. Psychologist, 14 (1), ORBACH, I., BAR-JOSEPH, H., DROR, N. (1990) Styles of problem-solving in suicidal individuals. Suicide and Life-Threatening Behavior, 20 (1), PERCZEL FORINTOS D. (2001a) Az öngyilkossági magatartás kognitív háttértényezői. Psychiatria Hungarica, 16 (6), PERCZEL FORINTOS D. (2001b) Hangulatzavarok kognitív viselkedésterápiája. In SZÁDÓCZKY E. (szerk.) Hangulatzavarok Medicina Könyvkiadó, Budapest PERCZEL FORINTOS D., POÓS J. (2008) Kiút a kiúttalanságból problémamegoldó tréning az öngyilkossági veszélyeztetettség megelőzésében (áttekintő tanulmány). Psychiatria Hungarica, 23 (1), PERCZEL FORINTOS D., RÓZSA S., KOPP M. (2007) A Beck-féle Reménytelenség Skála rövidített változatának vizsgálata Magyarországon egy országos reprezentatív felmérés tükrében. Psychiatria Hungarica, 22 (5), PERCZEL FORINTOS D., SALLAI J., RÓZSA S. (2001) A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16 (6), PERCZEL FORINTOS D., TÓTH ZS. (2005) Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság vizsgálata szkizofrén betegek körében. Alkalmazott pszichológia, 7 (1), POLLOCK, L. R., WILLIAMS, J. M. G. (2001) Effective problem solving in suicide attempters depends on specific autobiographical recall. Suicide and Life-Threatening Behavior, 31 (4), POLLOCK, L. R., WILLIAMS, J. M. G. (2004) Problem-solving in suicide attempters. Psychological Medicine, 34, REINECKE, M. A., DUBOIS, D. L., SCHULTZ, T. M. (2001) Social Problem Solving, Mood and Suicidality Among Inpatient Adolescents. Cognitive Therapy and Research, 25 (6), RIHMER Z. (2001) Az öngyilkosság. In SZÁDOCZKY E., RIHMER Z. (szerk.) Hangulatzavarok Medicina Könyvkiadó, Budapest RUDD, M. D., JOINER, T., RAJAB, M. H. (2001) Treating Suicidal Behavior: An Effective, Time- Limited Approach. (Book Reviews) Guilford Press, New York SADOWSKI, C. H., KELLEY, M. L. (1993) Social problem solving in suicidal adolescents. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 61 (1), SCHOTTE, D. E., CLUM, G. A. (1987) Problem-solving skills in suicidal psychiatric patients. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 55 (1), SEGAL, Z. V., GEMAR, M., WILLIAMS, S. (1999) Differential cognitive response to a mood challenge following successful cognitive therapy or pharmacotherapy for unipolar depression. Journal of Abnormal Psychology, 108, SIRIS, S. G. (2001) Suicide and schizophrenia. Journal of Psychopharmacology, 15,

17 Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje 201 STANLEY, B., BRODSKY, B. (2009) Dialectical behaviour therapy for suicidal individuals. In WASSERMANN, D., WASSERMANN, C. (eds) Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. A global perspective Oxford University Press, Oxford TEASDALE, J. (1983) Negative thinking in depression: cause, effect or reciprocal relationship. Advances in Behaviour Research and Therapy, 5 (1), TOWNSEND, E., HAWTON, K., ALTMAN, D., ARENSMAN, E., GUNNELL, D. (2001) The efficacy of problem solving treatments after deliberate self-harm. Psychological Medicine, 31 (6), TRINGER L. (1986) A depressziók kognitív szemlélete. Psychiatria Hungarica, 1 (1), VAN DER DOES, A. J. W. (2002) Cognitive vulnerability to depression: Validity of a new measure. Journal Affect Disorders, 68, WILLIAMS, J. M. G. (1997) Cry of Pain. Understanding Suicide and Self-harm. Penguin Books, Harmondsworth, Middlesex, England WILLIAMS, J. M. G., BROADBENT, K. (1986) Autobographical Memory in Suicide Attempters. Journal of Abnormal Psychology, 95 (2), WILLIAMS, J. M. G., CRANE, C., BARNHOFER, T. H., DUGGAN, D. (2004) Psychology and suicidal behaviour: elaborating the entrapment model. In HAWTON, K. (ed.) Suicide and Suicidal Behaviour: From Science to Practice Oxford University Press, Oxford ZONDA T. (1998) A depresszív zavarok epidemiológiai vizsgálatának problémái. Psychiatria Hungarica, 6, THE ARRESTED FLIGHT: THE COGNITIVE MODEL OF SUICIDAL BEHAVIOUR PERCZEL FORINTOS, DÓRA Literature refers to the presuicidal condition as the cry for help syndrome by Ringel. Since most suicide attempts happen in major depression, empirical research by Teasdale, Williams, Zullinger and Nezu from the 1990s identified more clearly the cognitive characteristics of patients with suicide attempt. These are the followings: the negative cognitive triad, overgeneralized autobiographical memory related to low levels of problem solving skills and hopelessness. Hopelessness can be characterized by negative perspectives of the future and it is considered as a reliable predictor of suicidality. The arrested flight model by Williams provides a coherent theoretical framework for these different characteristics. The keyword of the model is called entrapment which is borrowed from evolutionary psychology. Entrapment occurs when the individual can not escape from the aversive situation where she/he was defeated or humiliated. Since psychological characteristics belong to the modifiable risk factors in suicidality, they are extremely important in prevention. Development of problem solving skills by problem solving training is one of the most important empirically grounded approaches in suicide prevention. The aim of this paper is to draw attention to problem solving approaches in effective suicide prevention in Hungary. Key words: suicide prevention, negative cognitive triad, overgeneralized autobiographical memory, hopelessness, problem solving deficits, entrapment model, problemsolving therapy 201

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban 92 Ajtay Gyöngyi 1, Bérdi Márk 2, Szilágyi Simon 2, Perczel F. Dóra 1 1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

Problémamegoldó tréning krónikus depresszióban

Problémamegoldó tréning krónikus depresszióban Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Kongresszusa Ép lélekben ép test Budapest, 2014. január 23-25. Problémamegoldó tréning krónikus depresszióban Perczel - Forintos Dóra, Ajtay Gyöngyi perczel@kpt.sote.hu

Részletesebben

Az öngyilkosság rizikótényezői. Megelőző öngyilkossági

Az öngyilkosság rizikótényezői. Megelőző öngyilkossági Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2014. április 22. Az öngyilkosság rizikótényezői NEM MÓDOSÍTHATÓ

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11. Korszerű szuicid prevenciós

Részletesebben

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid prevenciós alapelvek Az öngyilkosság megelőzése MINDENKINEK

Részletesebben

KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN. Perczel Forintos Dóra, Poós Judit

KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN. Perczel Forintos Dóra, Poós Judit KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN Perczel Forintos Dóra, Poós Judit Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Bevezetés Az öngyilkosság

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Dr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT

Dr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Dr. Láng András Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 308 Tel: +36 72 501516 E-mail: andraslang@hotmail.com [1] OKTATÁS Fejlődéslélektani műhelymunka (BA) TAT

Részletesebben

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április

Részletesebben

VÁZLAT A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

VÁZLAT A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI VÁZLAT Depresszió és öngyilkosság Reménytelenség Skála Problémamegoldó készségek Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid

Részletesebben

Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi

Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi Psychiat Hung 2001, 16 (6):661-668 Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest Összefoglalás Jelen áttekintı tanulmány

Részletesebben

A problémamegoldó tréning szerepe a szuicid prevencióban

A problémamegoldó tréning szerepe a szuicid prevencióban A problémamegoldó tréning szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid kurzus 2015. április 20. Az öngyilkosság rizikótényezői Elsődleges rizikófaktorok

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában*

A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában* 5.3.2. A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában* Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1083 Budapest, Tömő

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011)

Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011) Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011) Bevezetés Az önsértés és öngyilkossági veszélyeztetettség önmagában nem betegség, hanem olyan állapot, amelynek

Részletesebben

kockázati tényezők, Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora

kockázati tényezők, Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora Az öngyilkosság jelensége, kockázati tényezők, epidemiológiai adatok Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora forintos.dora@med.semmelweis med.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A kognitív terápia szerepe a szuicid prevencióban

A kognitív terápia szerepe a szuicid prevencióban A kognitív terápia szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2015. március 23. Szuicid prevenció fontossága Magyarországon

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék perczel@kpt.sote.hu 2009 március 26. Nemzeti Drogmegelızési Intézet

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Perczel Forintos Dóra 1, Rózsa Sándor 2, Kopp Mária 3 1 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK

SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK A kognitív hanyatlás szűrésének és megelőzésének új lehetőségei Dr Sirály Enikő, Szita Bernadett, Kovács Vivienne, Dr Csibri Éva, Dr Csukly Gábor Percentage of total U.S. population

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Dr. Margitics Ferenc

Dr. Margitics Ferenc Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz PROGRAM ADATLAP Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz 1. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI A program címe: Alcíme: (A főcím pontosítására, értelmezésére szolgáló tömör összetett

Részletesebben

Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései

Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései Várkonyi Erika 2009 Az emberi életben bekövetkező traumát okozó események balesetek, támadások, halál poszttraumás stressz zavar

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Látás Nyelv - Emlékezet

Látás Nyelv - Emlékezet Látás Nyelv - Emlékezet Elveszett emlékek Felejtés Szőllősi Ágnes aszollosi@cogsci.bme.hu Amiről szó lesz Véletlen felejtés Motivált (szándékos) felejtés A felejtés szélsőséges esete(i) Hiperthimesztikus

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

HIEDELMEINK NYOMÁBAN

HIEDELMEINK NYOMÁBAN TÖRZSKÉPZÉSI TANFOLYAM Budapest, 2014. március 31. HIEDELMEINK NYOMÁBAN A KOGNITÍV SZEMLÉLET AZ ORVOSLÁSBAN Perczel Forintos Dóra, PhD. perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

Egészségértés: Híd a jobb egészséghez

Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Mi az egészségértés? Az egészségértés (Health Literacy) az emberek alapvető egészségügyi információkhoz való hozzáférési, feldolgozási és megértési képessége. Ez a

Részletesebben

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68.

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68. Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68. www.fimota.hu Terápiák összehasonlítása 68% 56% 34% 25% gyógyszer gyógyszer vis.terápia köz.rutin vis.terápia

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Publikációk: dokumentum/egyéb/nem besorolt/tudományos Interjút készítette: Babarczy Veronika

Publikációk: dokumentum/egyéb/nem besorolt/tudományos Interjút készítette: Babarczy Veronika Publikációk: Sal István, Papp Ildikó, Perczel Forintos DóraMagatartás-orvoslási lehetőségek a 1. cukorbetegség és az elhízás kezelésébenorvosi HETILAP 153:(11) pp. 410-417. (2012)Link(ek): DOI/Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológiai Tanszék Összefoglalás Mai tudásunk szerint

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek

Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek A Klinikai Pszichológiai Tanszék fontos feladatának tartja olyan tankönyvek írását, szerkesztését, amelyek hozzájárulhatnak a hazai klinikai

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

Súlyos pszichés krízishelyzetek és szuicid (öngyilkossági) veszély felismerése, magyarázóelvei és kezelési lehetőségei

Súlyos pszichés krízishelyzetek és szuicid (öngyilkossági) veszély felismerése, magyarázóelvei és kezelési lehetőségei Súlyos pszichés krízishelyzetek és szuicid (öngyilkossági) veszély felismerése, magyarázóelvei és kezelési lehetőségei Szomolai Dóra fhdgy., klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus Hazánkban annak

Részletesebben

Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Barna Csilla Perczel Forintos Dóra SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék A tudományos igénnyel végzett pszichoterápia hatékony, kezelési eredményei jobbak, mint a spontán remisszióé, a placeboterápiáé,

Részletesebben

6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG

6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG 6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG Cél: A táplálékszabályozás szintjeinek megbeszélése, az étel minősége, illetve a belső ingerek

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Kognitív szemléletű feltáró beszélgetés

Kognitív szemléletű feltáró beszélgetés Kognitív szemléletű feltáró beszélgetés dr. Simon Lajos Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika A kognitív szemlélet történeti kialakulása neobehaviorizmus - közti változó

Részletesebben

A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai. Nádas Eszter november 18.

A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai. Nádas Eszter november 18. A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai Nádas Eszter 2008. november 18. Prevenciós stratégiák Általános prevenció (universal prevention) a populáció egészét célozzák meg cél a

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17.

Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17. Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17. Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

Konzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.

Konzultáció. Bitter István 2012 dec. 10. Konzultáció Bitter István 2012 dec. 10. Pszichiátriai viszgálat 1. Megjelenés, viselkedés Pl. cooperativ, hosztilis, őszinte, csábító stb.; Pszichomotorium, szorongás látható tünetei ide is kerülhetnek

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Megküzdési potenciál, diszfunkcionális attitűdök és burnout a pedagógusok körében

Megküzdési potenciál, diszfunkcionális attitűdök és burnout a pedagógusok körében Megküzdési potenciál, diszfunkcionális attitűdök és burnout a pedagógusok körében VERESS Erzsébet Tüköry Lajos Általános Iskola, Körösladány erzsebet.veress@gmail.com A releváns nemzetközi kutatások azt

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Gyógyszerészi kommunikáció

Gyógyszerészi kommunikáció Gyógyszerészi kommunikáció Előadás vázlat Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hibás feltételezések a betegek gyógyszerhasználatával kapcsolatban 1. Az orvos már megbeszélte

Részletesebben

Depresszió a serdülőknél. Maggie Johnson Maria Maya Katie Zumwalt

Depresszió a serdülőknél. Maggie Johnson Maria Maya Katie Zumwalt Depresszió a serdülőknél Maggie Johnson Maria Maya Katie Zumwalt Mi a depresszió? Közönséges, valamint a legfontosabb betegség, amely meghatarozva van a következők által Szomorúság Levertség Erőtlenség

Részletesebben

Krízis, preszuicidális szindróma, burnout

Krízis, preszuicidális szindróma, burnout Krízis, preszuicidális szindróma, burnout Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézet Krízis fogalma Krízis: nem az esemény fajtája határozza meg, hanem

Részletesebben

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Kapcsolatfelvétel Első interjú Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

Krízisellátás. A klinikai pszichológus intervenciós lehetıségei, a problémamegoldó tréning

Krízisellátás. A klinikai pszichológus intervenciós lehetıségei, a problémamegoldó tréning Krízisellátás A klinikai pszichológus intervenciós lehetıségei, a problémamegoldó tréning Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2014. november 4. Szuicid prevenciós

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben