A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában*"

Átírás

1 A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában* Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1083 Budapest, Tömő utca Bevezetés A megelőzés illetve az ellátás összetett feladat. Lényegében mindenkinek, aki kapcsolatban áll a potenciálisan veszélyeztetett személlyel, szerepe lehet és van a megelőzésben: a partnernek, házastársnak, a gyermekeknek, szülőknek, közvetlen iskolatársaknak vagy kollegáknak, barátoknak és a háziorvosnak. Hozzájuk fordul közvetett vagy közvetlen módon a krízisben levő személy, feléjük jelzi tehetetlenségét, elkeseredését és ők irányít(hat)ják szakemberhez. Ekkor lép be a képbe a pszichológus, akinek feladata (1) a szűrés és állapotfelmérés (részletes klinikai interjú és validált, megbízható pszichometriai skálák segítségével), (2) pszichoedukációs tréningek tartása középiskolások, családorvosok és betegek számára, valamint (3) célzott pszichoterápiák alkalmazása. Ebben a fejezetben leginkább a pszichológusnak a szűrésben és állapotfelmérésben betöltött szerepéről lesz szó, mivel a másik két témát a könyv külön fejezetekben tárgyalja. A klinikai interjú, mint az öngyilkossági kockázat felmérésének eszköze A klinikai interjúnak ami több találkozásból is állhat - kiemelt szerepe van az öngyilkossági kockázat felmérésében. Két aspektusa van: az objektív, leíró rész, amelyben lényegében tünetorientált pszichiátriai kivizsgálás történik; emellett azonban a szubjektív rész, az élményháttér, a páciens belső történéseinek megértése legalább olyan fontos. Ily módon a klinikai pszichológusnak igazi kihívás a lehető legjobban felmérni az öngyilkossági veszélyt, mindkét szempontot figyelembe véve. Továbbá fontos az is, hogy saját érzéseivel is tisztában legyen, főképp az agresszív, követelőző betegek esetében és önismeretére támaszkodva ne engedje, hogy saját (viszont)indulatai alapján döntsön, hanem mindenkor a páciens érdekében. Az interjú

2 objektív/leíró része: adatgyűjtés az öngyilkossági veszély mértékének felmérésére, amely tartalmazza az explorációt, a pszichiátriai kórtörténetet, a szuicid krízis egyértelmű jeleit, a rizikófaktorokat valamint a magas kockázatú klinikai tüneteket. Óriási jelentősége van, hogy a klinikus felismeri-e a szuicid krízis megfigyelhető jeleit: az öngyilkossági gondolatokat, ezek erősségét, az öngyilkossági késztetést és szándékot. További kérdés az öngyilkosság tervének felderítése, annak potenciális letalitása és hogy az eszközök hozzáférhetők-e a személy számára. Az is fontos, hogy a páciens nyílt vagy rejtett módon elpróbálja-e az öngyilkosságot vagy olyan módon viselkedik, ami előkészületekre utal (Schechter és Maltsberger, 2009). A szuicid gondolatok tagadása nem megnyugtató abban az esetben, ha egyébként több más dolog szuicid krízisre utal. Lehet, hogy a személy a hozzátartozók felé megfogalmazza öngyilkossági gondolatait, de a klinikus felé nem. Egy vizsgálatban 76 beteg 78%-a (!!) tagadta öngyilkossági szándékát és gondolatait közvetlenül a tett elkövetése előtt (Schechter és Maltsberger, 2009).. Tehát nem elég a szavakra figyelni, hanem fel kell tenni a kérdést, hogy van-e bármi az illető klinikai állapotában vagy mentális státuszában, ami miatt felmerül a gyanú? Sokat számít ilyenkor a családtól vagy kollegáktól származó információ: elajándékoz-e dolgokat, búcsúzik-e a beteg, stb. De miért is tagadná öngyilkossági szándékát valaki? Előfordulhat persze, hogy nem mond igazat vagy titkoljas, mert nem akarja, hogy megtalálják; de az is lehet, hogy nem akar a klinikusban erős szorongást kiváltani és nem akarja kockára tenni a kapcsolatukat. Az is megtörténhet, hogy a beteg egyáltalán nem hazudik vagy bagatellizál, hanem a klinikussal való beszélgetés valódi megkönnyebbülést hoz a számára és egyáltalán nem érzékeli, hogy a szobát elhagyva megint rátörnek öngyilkossági késztetései. Végül, pszichotikus betegeknél előfordulhat az is, hogy annyira nincs kapcsolatban belső világával, hogy a szuicid gondolatok tagadása teljesen őszinte. Kockázati tényezőket is fel kell mérni az interjú során. Jól ismert, hogy a mentális betegségek fokozott öngyilkossági kockázatot jelentenek. Mivel ezek krónikus betegségek, fontos, hogy a klinikus tudatában legyen annak, mikor a legnagyobb a veszély. A felmérések szerint a szuicidalitás legmagasabb a 30 év alatti betegekben, a betegség korai szakaszában, az első 3 évben. Riasztó, hogy az adatok szerint az első évben nőknél húszszoros, férfiaknál harmincszoros az öngyilkosság kockázata a normál populációhoz képest (Baxter és Appleby, 1999). A pszichiátriai osztályos felvétel önmagában megemelkedett kockázatot jelent, 47% az első

3 benntlét, 43% az első hét alatt (Hawton, 2005). A hazaengedés is kockázati tényezőnek bizonyult a felmérések szerint: jólismert, hogy a hazaengedett betegek egyharmada (!!) követett el öngyilkosságot a hazaengedést követő hónapban, és kb, szoros a kockázat az első évben (Ho, 2003). Magas kockázatú klinikai tünetek: három kevésbé ismert, de magas kockázatú klinikai tünetre kell felhívnunk a figyelmet a depresszió és a pszichózis mellett: a reménytelenség, az erős szorongás (hangulatzavar vagy pszichózis fennállásával egyidejűleg) és az alvászavarok jelentőségére (Schechter és Maltsberger, 2009). A vizsgálatok szerint a globális insomnia rövidtávon jelentősen megnöveli az öngyilkossági veszélyt. Öngyilkossági fantáziákkal és tervekkel rendelkező depressziós betegek körében jóval magasabb volt az alvászavar előfordulása, mint jól alvó depressziós betegeknél (Bernert, 2005, in: Schechter és Maltsberger, 2009). Hasonlóan, alvászavarral küzdő idős betegeknél is magasabb befejezett öngyilkossági arányt találtak. Mivel az alvászavar kezelhető panasz, a fentiek miatt fontos rákérdezni, ha a beteg nem tenne említést róla. Az interjú szubjektív része: ha az állapotfelmérés túlságosan az objektív szempontokra, a tünetekre irányul, akkor a klinikus könnyen figyelmen kívűl hagyhatja a páciens élményeinek, érzéseinek megismerését. Ezáltal paradox módon épp az illető legalapvetőbb igénye marad kielégítetlenül: nevezetesen az, hogy megértsék és támogassák. Noha nyilvánvalónak tűnik, hogy meg kell ismerni a belső élményvilágot, vagyis milyen élmények vezettek a páciens szerint a krízis kialakulásához (személyes narratíva), melyek a megtartó erőforrások és hogy milyen hiedelmek, motivációk és fantáziák jellemzők rá. A klinikai gyakorlatban sok esetben épp ez marad el, sokkal inkább a tüneteken és a gyógyszer beállításon van a hangsúly. Meg kell próbálni beteggel közösen gondolkodni a stresszorokról és arról, hogyan jutott el az öngyilkosság gondolatáig. Nagyon gyakran az derül ki, hogy helyzetük hasonló a csapdába esettséghez, ahonnan a személy nem tud elmenekülni és egyetlen megoldásnak az öngyilkosságot látja. A nagyfokú feszültség megértése: az öngyilkossági kísérletet sokan úgy írják le, mint valamilyen elviselhetetlen, elfogadhatatlan kín elől való menekülést. Széles körű egyetértés van abban, hogy az öngyilkosság elsődleges motívuma a pszichés fájdalom és elviselhetetlen feszültség elől való menekülés (Linehan, 1993; 2010). Terapeuták arról számoltak be, hogy végzetes öngyilkosságot elkövető betegeiknél sokkal intenzívebb feszültségek jelentek meg a terápiás folyamatban, mint a

4 többi betegüknél. Leggyakrabban elkeseredésről számoltak be, és az azonnali sürgető feloldás igényéről. Ilyen érzelmi állapotokban a gondolkodás teljesen beszűkül, az egész folyamat végeérhetetlennek tűnik, az önkontroll és a problémamegoldó készség átmenetileg elvész. Optimális esetben ez a pszichológus szobájában zajlik és ilyenkor lehetőség van az érzelmi vihar krízisintervenciós stratégiákkal történő lecsengetésére, majd ezt követően közös problémamegoldásra (részletesen ld. a célzott pszichoterápiák c. fejezetben). Megtartó erőforrások: mindenkinek szüksége van támogató környezetre, s általában épp ezzel nem rendelkeznek az öngyilkosságot megkísérlő személyek. A veszélyeztetettség felmérésénél a pszichológus fel kell, hogy tegye a következő kérdéseket: kiért/miért érdemes élnie a betegnek? Elvesztett-e fontos személyt a környezetéből? Kire / mire támaszkodik a beteg, hogy fenntartsa önbecsülését? Ha van társas támaszra utaló kapcsolat, képes-e ezt használni a beteg? Mi történik vele krízishelyzetben, ha kiment a szobából vagy hazaengedték? Hiedelmek, motivációk és fantáziák: az öngyilkossági kockázat felmérésekor gyakran elhanyagolt terület, hogy hogyan vélekedik a beteg az öngyilkosságról. Megengedhetőnek tartja vagy sem? Hívő-e vagy sem, a hite visszatartja-e? Mit gondol, milyen hatása lenne a tette a családjára, házastársára, gyermekeire, szüleire? Ha a beteg az öngyilkosságot elfogadható megoldásnak tartja, akkor jóval magasabb kockázatról beszélhetünk. Életbevágóan fontos, hogy a pszichológus ne csak felderítse a fenti témaköröket, hanem óvatosan és tiszteletben tartva a személy értékrendjét, alternatív lehetőségeket vessen fel. A depressziós anya úgy gondolván, hogy a gyermekének jobb, ha ő meghal, bele akar-e gondolni abba, hogy talán rosszul méri fel gyermeke igényeit a depressziója miatt és lehet, hogy egy életre traumatizálná ezzel? A férfi, aki apja halála óta magányos és szeretne vele minél hamarabb találkozni a túlvilágon, végig tudja-e gondolni, hogy nem biztos, hogy ez fog történni? A pszichológus megértése és párbeszéd készsége ilyenkor a szuicid veszély pontosabb felméréséhez és tkp. terápiás szövetség kialakulásához vezethet, ezáltal is csökkentve a kockázatot. Ha sikerül a beteget életének problémái felé terelni és pszichoterápiás folyamatba vonni, akkor feltétlenül szükség van ún. szuicid szerződés megkötésére. Ennek az a célja (ld. 1. melléklet), hogy az állapot stabilizálódását követően elinduló pszichoterápiás folyamat a nehézségek feldolgozására irányulhasson a folyamatos krízisellátás helyett.

5 Pszichometriai skálák A hatékony megelőzés egyik fontos feltétele olyan mérőeszköz, amelyik viszonylag könnyen és gyorsan kitölthető, rövid idő alatt kiértékelhető és kifejezetten az öngyilkossági gondolat, szándék és veszélyeztetettség felmérésére készült. Ezeket érdemes lenne a hazai családorvosi, pszichiátriai és klinikai pszichológiai gyakorlatban is mihamarabb széles körben alkalmazni, összhangban a nemzetközi tendenciákkal. Mivel az öngyilkossági veszély kockázati tényezői kevéssé szenzitívek és specializáltak, ezért a predikcióban elkerülhetetlenül magas lesz a hamis pozitív riasztások száma (Bech és Awata, 2009). Épp ezért nagy körültekintően kell vezetni az interjút, felmérni a kockázati tényezőket és csak a magas klinikai validitással rendelkező kérdőíveket alkalmazni. Szerencsére számos ilyen kérdőív, skála létezik, ezek közül azokat mutatjuk be, amelyek hazánkban is elérhetők és amelyek megbízhatóságát pszichometriai vizsgálatok támasztják alá. A Reménytelenség Skála (RS) Aaron Beck (1974) dolgozta ki a Reménytelenség Skálát, mely a szakirodalomban széles körben vizsgált és elfogadott, kiváló pszichometriai mutatókkal rendelkező mérőeszköz az öngyilkossági veszély felmérésére. Depressziós páciensekkel folytatott kutatásai során felismerte, hogy egy személy akkor kísérel meg öngyilkosságot, amikor számára a jövő-perspektíva lezárul melynek következtében reménytelennek látja helyzetét. A reménytelenség kialakulása egyben szuicid veszélyeztetettséget is jelent, melynek korai felmérése a prevenció legelső és igen fontos lépéseként jelölhető meg (Perczel Forintos és mtsai, 2007). A kérdőívvel végzett nemzetközi (Aish, Wasserman, 2001), valamint saját vizsgálataink szerint (Perczel Forintos, Sallai, Rózsa, 2001) a kérdőív belső konzisztenciája igen magas (Cronbach alfa = 0.93 ill. 0.91). A reliabilitás vizsgálatok szerint a skála belső korrelációi, az egyes tételek és a teljes skála közötti korrelációk is szignifikánsak A külső validitás vizsgálat során a Beck Depresszió Skála egyes tételeivel való összevetés saját vizsgálatunkban is igen erős szignifikanciát jelzett (p 0.001). longitudinális vizsgálatban A korrelációs eredmények mellett egy tíz évet felölelő a reménytelenség alapján bejósolható volt a későbbi tényleges,

6 befejezett öngyilkosság, míg önmagában a depresszió nem rendelkezett ilyen prediktív értékkel öngyilkossági fantáziák miatt hospitalizált személyeknél. Ez azt jelenti, hogy pusztán a depresszió súlyossága nem jelent feltétlenül szuicid veszélyeztetettséget, hiszen pl. pszichotikus állapotban sem a depresszió, hanem a reménytelenség szintje rendelkezik predikciós erővel (Nordentoft, Jeppesen, Abel, 2002; Perczel Forintos, Tóth 2005). Később ambuláns betegek nagy mintáján is (1958 fő) megismételték ezeket az eredményeket (Beck, Steer, Beck és Newman, 1993). A skála húsz 20 állításból áll (1. táblázat), melynek mindegyikéről a személynek el kell döntenie, hogy saját magára nézve igaznak érzi-e vagy sem. Kilenc állítás a jövővel kapcsolatos, tizenegy pedig olyan pszichiátriai betegek megfogalmazásaiból származik, akiket több egymástól független klinikus szakember reményvesztettnek minősített. Az RS értékelése megadott kóddal történik, a fordított állítások (*-gal jelölve) visszafordításával. A maximálisan elérhető pontszám 20. Nemzetközi felmérések szerint a 9 feletti pontszám magasnak számít és komoly szuicid veszélyeztetettséget jelez (Beck és mtsai, 1993). 1. táblázat Reménytelenség Skála 1.* Reményekkel telve és lelkesedéssel nézek a jövő elébe. 2. Akár fel is adhatnám, mert nincs semmi, amit tehetnék azért, hogy a dolgok jobbra forduljanak. 3. Amikor a dolgok rosszul mennek, azzal vigasztalom magam, hogy ez nem tarthat így örökké. 4. Nem tudom elképzelni, hogy milyen lenne az életem tíz év múlva. 5.* A számomra legfontosabb dolgok megvalósítására tudok elég időt szakítani. 6.* Számítok rá, hogy a jövőben sikeres leszek azon a téren, ami a legfontosabb számomra. 7. Sötéten látom a jövőmet. 8.* Nagyon szerencsés vagyok és bízom benne, hogy nekem több jó jut osztályrészül, mint egy átlagembernek. 9. Egyszerűen nem vagyok szerencsés és nincs okom azt hinni, hogy a jövőben az leszek. 10. Múltbeli tapasztalataim alaposan felkészítettek a jövőre. 11. Csak a kellemetlen dolgokat látom a jövőben és nem a kellemeseket. 12. Nem bízom benne, hogy elérem, amit igazán akarok. 13.* Amikor előre tekintek a jövőbe, remélem, hogy boldogabb leszek, mint amilyen most vagyok. 14. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 15.* Erősen bízom a jövőben. 16. Sosem sikerül elérnem azt, amit akarok, ezért őrültség bármit is akarni. 17. Több mint valószínűtlen, hogy igazi elégedettséget érezzek a jövőben.

7 18, A jövő homályosnak és bizonytalannak tűnik számomra. 19.* Több jóra, mint rosszra számíthatok a jövőben. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el. Az RS rövidített változata Mind a külföldi tapasztalatokat (Aish, Wassermann, 2001) mind saját eredményeinket elemezve sikerült kidolgozni az RS rövidített változatát, amely magas együttjárást mutat az eredeti skálával (r= 0,88) és a tételek belső konzisztenciája is igen magas (Crombach alfa: r=0.80). Ennek hatalmas jelentősége van, mivel a szűrésben, legfőképpen a családorvosi praxisban igen jól fel lehet használni. A rövidített skála tételei a következők (Perczel Forintos, Sallai, Rózsa, 2001): 7. tétel: Sötéten látom a jövőmet. 14. tétel: Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 20. tétel: Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el.. A reménytelenség súlyossága durván felmérhető a Beck Depresszió Skála 2. és 9. tételéből, amelyek a reménytelenségre és az öngyilkossági tervekre kérdeznek rá. Ha ezekre a kérdésekre 2 vagy 3 pontot ad a személy, feltétlenül szuicid veszélyeztetettségre kell gondolnunk. (In: Kopp és Fóris, 1994) Hamilton Depresszió Skála A HAM-D skálát Hamilton (1960, 1967) dolgozta ki a depresszió súlyosságának mérésére és a hangulatzavarban szenvedő betegek állapotának követésére. Magyarországi adaptációját Tringer (1970, id. Perczel Forintos és mtsai, 2007) végezte. Az alábbi, 2. táblázatban láthatók a szuicidiumra vonatkozó (Hamilton által kijelölt) kérdések. A skála előnye, hogy magas reliabilitású és validitása is megfelelő. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy a szuicid veszély felmérésének a szokásos egy hét helyett feltétlenül ki kell terjedni az elmúlt két hónapra, azaz mi tartotta életben a személyt? Számos reménytelen embert gyermekei, szülei vagy vallásos hite gátol meg az öngyilkosság elkövetésében. A skála prediktív validitását pszichátriai járóbetegek körében mérték fel egy prospektív vizsgálatban. 2. táblázat. HAM-D szuicidiumra vonatkozó kérdései

8 0 pont. Nincsenek öngyilkossági gondolatok. 1 pont. A beteg úgy érzi, nem érdemes élni, de nem mondja ki, hogy meg akarna halni. 2 pont. A beteg meg akar halni, de nem rendelkezik öngyilkossági tervvel. 3 pont. A beteg valószínűleg gondolkozik arról, hogy öngyilkosságot kövessen el. 4 pont. Ha az interjú előtti napokban öngyilkossági kísérlete volt vagy ha speciális megfigyelés alatt áll öngyilkossági kockázat miatt. Az eredmények azt mutatták, hogy a 2-nél magasabb pontszámot mutató betegek körében 4.9- szer több volt az öngyilkossági kísérletek száma, mint a 2-nél alacsonyabb pontszámot mutatók körében (Bech és Awata, 2009). Öngyilkossági Gondolat Skála A leggyakrabban használt, öt kérdésnél hosszabb interjú alapú skála az Öngyilkossági Gondolat Skála, amit Beck dolgozott ki (Beck, Rush, Shaw és Emery, 2000, 306.old). 19 tételből áll, mindegyikén 0-2 pontot, maximum 38 pontot lehet elérni (2. melléklet). Minél magasabb a pontszám, annál magasabb az öngyilkossági veszélyeztettség. Az interrater reliabilitás megfelelő és belső konzisztenciája is magas (Cr-α= 0,89). Pszichiátriai járóbeteg rendelésen azt találták, hogy az Öngyilkossági Gondolat Skála két dimenzióban mér: az előkészület dimenzió 9 állítást, a motiváció dimenzió pedig 8 állítást foglal magában. Később Beck (1999) beillesztette a skálába az öngyilkossági gondolatok felmérését nem csak az interjú napjára, hanem a páciens életének legrosszabb pillanatára vonatkozóan. Ebben a prospektív vizsgálatban az derült ki, hogy azok a pszichiátriai betegek, akik magas kockázati csoportba tartoztak (pontszám > 14), tízszer nagyobb valószínűséggel követtek el öngyilkosságot, mint az alacsony kockázatú csoport tagjai. Emellett az Öngyilkossági Gondolat Skála szignifikánsan korrelált a HAM-D skálával. Az Öngyilkossági Gondolat Skála megkísérli időrendben felmérni az öngyilkosságot azáltal, hogy hosszútávon méri fel az öngyilkossági veszélyeztetettséget. Összefoglalva, a klinikai pszichológusnak óriási szerepe van a szűrésben és az állapotfelmérésben: ilyenkor részletes klinikai pszichológiai interjúra és nagy megbízhatósággal rendelkező pszichometriai skálák együttes alkalmazására van szükség, vállalva az óvatosságot és több beteg ellátását a végzetes öngyilkosság elkerülése érdekében. Ezt követően a klinikai

9 pszichológus feladata a veszélyeztetett személyek pszichoterápiás ellátása, problémamegoldó készségeik fejlesztése és/vagy a túlélők segítése. Reméljük, hogy hazánkban is egyre pontosabban leszünk képesek felismerni és adekvát ellátásban részesíteni a veszélyeztetett személyeket.

10 1. melléklet SZERZŐDÉS Én,. (szül.:., anyja neve:., lakcím:....., TAJ: elfogadom, hogy amennyiben annyira feszültnek érzem magam, hogy ne tudnám feszültségemet és szorongásaimat leküzdeni, abban az esetben haladéktalanul felveszem a kapcsolatot munkaidőben pszichológusommal, a...telefonszámon. Ha őt nem érem el, 1.) Pszichiáter kezelőorvosomhoz:.. 2.) vagy a Lelki Elsősegély Szolgálathoz ( ) fordulok, illetve a 3.) területileg illetékes pszichiátriai osztályon jelentkezem, melynek elérhetőségéről háziorvosom tud tájékoztatást adni. Vállalom, hogy a pszichoterápiás kezelés időtartama alatt semmilyen kísérletet nem teszek önkárosító és önsértő magatartásra, illetve öngyilkossági kísérletet nem követek el. A szerződésben foglaltakat megértem és a Szakambulancián való pszichoterápiás kezelésem feltételeként magamra nézve elfogadom. Kelt,... Páciens... Pszichológus

11 2. melléklet Öngyilkossági Gondolatok Skála (Beck et al., 1979; ford. Perczel Forintos, D. 1996) Interjú napján: I. Az élettel / halállal kapcsolatos attitűdök jellemzői A betegség legsúlyosabb időszakában ( ) 1. Élni akarás ( ) 0. közepestől az erősig 1. gyenge 2. nincs ( ) 2. Meghalni akarás ( ) 0. nincs 1. gyenge 2. közepestől az erősig ( ) 3. Okok az életbenmaradásra / meghalásra ( ) 0. az élni akarás erősebb, mint a meghalni akarás 1. nagyjából egyenlő 2. a halálvágy erősebb, mint az élni akarás ( ) 4. Az öngyilkosság tényleges megkísérlésének vágya ( ) 0. nincs 1. gyenge 2. közepestől az erősig ( ) 5. Passzív öngyilkossági kísérlet ( ) 0. óvintézkedéseket tesz élete megmentésére 1. véletlenre bízza az élet/halál kérdését (pl. körültekintés nélkül megy át forgalmas úttesten) 2. elhanyagolja az élet fenntartásához szükséges lépéseket (pl. cukorbeteg, aki nem veszi be az inzulint) Ha a 4. és 5. tételnél 0 a válasz, a II., III. és IV. részek kihagyhatók. A kihagyott kódhelyekre 8 -as kódszámot írjunk, melynek jelentése: Nem jellemző. II. Az öngyilkossági gondolatok /vágy jellemzői ( ) 6. Idődimenzió: időtartam hosszúsága ( ) 0. rövid, átmeneti időszakok 1. hosszabb időszakok 2. folyamatos (krónikus) vagy majdnem folyamatos

12 ( ) 7. Idődimenzió: gyakoriság ( ) 0. ritka, alkalmi 1. változó, időszakos 2. állandó vagy folyamatos ( ) 8. Öngyilkossági gondolat/vágy iránti attitűd ( ) 0. elutasító 1. ambivalens, semleges 2. elfogadó/egyetértő ( ) 9. Az öngyilkos cselekedet feletti kontroll, acting-out vágy ( ) 0. van kontroll érzés 1. binonytalan kontroll 2. nincs kontroll érzés ( ) 10. Az aktív öngyilkossági kísérletet gátló tényezők (pl. család, ( ) vallás sikertelen kisérletet követő esetleges súlyos sérülés irreverzibilitás) 0. nem követne el öngyilkosságot a visszatartó tényezők miatt ( ) 1. valamelyest törődne a visszatartó tényezőkkel 2. minimális mértékben vagy egyáltalán nem törődne a visszatartó tényezőkkel (Jelezze a gátló tényezőket, ha vannak:.. ( ) 11. Az eltervezett kísérlet indítékai ( ) 0. a környezet manipulálása, figyelemfelhívás, bosszú 1. a 0 és a 2 kombinációja 2. menekülés, befejezés, problémamegoldás III. Az öngyilkossági kísérlet fontolgatásának jellemzői ( ) 12. Módszer: sajátosságai/tervezése ( ) 0. nincs elgondolása 1. elgondolta, de a részletek nem kidolgozottak 2. jól kidolgozottak a részletek ( ) 13. Módszer: hozzáférhetőség/lehetőség ( ) 0. a módszer nem elérhető, nincs rá lehetőség 1. a módszer időt/erőfeszítést igényelne 2./a a módszer és a lehetőség elérhető 2./b feltételezi a módszer jövőbeli hozzáférhetőségét és lehetőségét ( ) 14. Az öngyilkossági kísérlet kivitelezésére való képesség érzése ( ) 0. nincs bátorsága, túl gyenge hozzá, fél, alkalmatlan 1. bizonytalan a bátorsága és alkalmassága felől

13 2. biztos kompetenciájában és bátorságában ( ) 15. ÜRESEN HAGYNI! ( ) ( ) 16. Az aktuális kísérlet anticipációja/elvárása ( ) 0. nincs 1. bizonytalan, nem biztos benne 2. igen ( ) 17. ÜRESEN HAGYNI! ( ) IV. Az eltervezett öngyilkossági kísérlet végrehajtása ( ) 18. Tényleges előkészítés ( ) 0. nincs 1. részleges (pl. gyógyszerek gyűjtése) 2. teljes (pl. összegyűjtött gyógyszerek, borotvapenge megtöltött pisztoly) ( ) 19. Búcsúlevél ( ) 0. nincs 1. elkezdte, de nem fejezte be vagy nem hagyta hátra; csak gondolt rá 2. befejezett és hátrahagyott levél ( ) 20. A halál előtti végső cselekedetek (biztosítás, végrendelet, ajándékok, stb.) ( ) 0. nincsenek 1. gondolt rá vagy egyes lépéseket meg is tett 2. részletesen eltervezte vagy már mindent meg is tett ( ) 21. Az eltervezett öngyilkossági kísérlet titkolása, rejtegetése ( ) 0. nyíltan hangoztatta szándékát 1. igyekezett nem feltárni azokat 2. megpróbálta eltitkolni, hazudott róla V. Háttértényezők ( ) 22. Korábbi öngyilkossági kísérletek ( ) 0. nem voltak 1. egyszer volt 2. többször ( ) 23. Az utolsó öngyilkossági kísérletkor érzett halálvágy erőssége ( ) (ha nem jellemző, írjon a kódhelyre 8 -ast) 0. gyenge 1. közepes: ambivalens, bizonytalan 2. erős

14

15 Irodalom: Aish, AM., Wasserman D. (2001): Does Beck s Hopelessness Scale really measure several components?, Psychological Medicine, Vol.31(2), Baxter, D. és Appleby, L.,(1999): Case register study of suicide risk in mental disorders. B.J. Psychiatry, 175, Bech, P., Awata, S.(2009): Measurement of suicidal behaviour with psychometric scales. In: Wassermann, D. and Wassermann, C.(eds., 2009): Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. A global perspective. Oxford University Press, Oxford Beck, AT., Weissman, A., Lester, D. és Trexler, L. (1974): The measurement of pessimism: The Hopelessness Scale, J. of Consulting and Clinical Psychology, 42., Beck, A.T., Steer, R.A., Beck, J.S., Newman, C.F. (1993): Hopelessness, depression, suicidal ideation and clinical diagnosis of depression, Suicide Life-Threatening Behavior, Vol. 23(2): Beck, A.T Brown, G, Steer, R.A. (1999): Suicide ideation at its worst point: a predictor of eventual suicide in psychiatric outpatients. Suicide Life-Threatening Behavior, Vol. 29, 1-9. Beck, AT.. Rush, J, Shaw B, Emery, G (2000):A depresszió kognitív terápiája. Budapest: Animula. Goldney, R.(2005): Risk factors for suicidal behaviour: translating knowledge into practice. In: Hawton, K. (2005): Prevention and treatment of suicidal behaviour. Oxford University Press, Oxford, p Hamilton, M. (1960): A rating scale for depression. In: J. Neurol. Neurosurg. Psychiatr., 23: Hamilton, M. (1967): Development of a rating scale for primary depressive illness. In: Br. J. Soc. Clin. Psychol., 6: Hawton, K. (2005): Prevention and treatment of suicidal behaviour. Oxford University Press. Ho, T. (2003): The suicide risk of discharged psychiatric paetients. J. of Clinical Psychiatry, 64, Kopp, M, Fóris, N.(1994): A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken, Budapest. Linehan MM, Heard HL, Armstrong HE (1993): Naturalistic follow-up of a behavioral treatment for chronically parasuicidal borderline patients. Arch Gen Psychiat; 50:

16 Linehan, M. (2010): A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája. Medicina, Budapest. Nordentoft, M., Jeppesen, P., Abel, M (2002).: OPUS study: suicidal behaviour, suicidal ideation and hopelessness among patients with first-episode psychosis, The British Journal of Psychiatry, (181): Perczel Forintos D, Sallai J, Rózsa S (2001): A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiat Hungarica; 16 (6): Perczel Forintos, D. Tóth, Zs. (2005): Negatív életesemények, megküzdési módok, reménytelenség és öngyilkosság vizsgálata szkizofrén betegek körében. Alkalmazott Pszichológia, VII. kötet, 1. szám, old. Perczel Forintos D., Kiss Zs., Ajtay Gy. ( , javított kiadás): Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest Schechter, M. és Maltsberger, J. (2009): The clinical interview as a method in suicide risk assassment. In: Wassermann, D. and Wassermann, C.(eds., 2009): Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. A global perspective. Oxford University Press, Oxford Tringer, L. (1970): A Hamilton-féle depresszió skála alkalmazása. In: Pszichiátriai Szemle, 23:11-16.

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011)

Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011) Az önpusztító viselkedés kezelésének irányelvei (Self-harm NICE July 2004 és April 2011) Bevezetés Az önsértés és öngyilkossági veszélyeztetettség önmagában nem betegség, hanem olyan állapot, amelynek

Részletesebben

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid prevenciós alapelvek Az öngyilkosság megelőzése MINDENKINEK

Részletesebben

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz PROGRAM ADATLAP Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz 1. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI A program címe: Alcíme: (A főcím pontosítására, értelmezésére szolgáló tömör összetett

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Perczel Forintos Dóra 1, Rózsa Sándor 2, Kopp Mária 3 1 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11. Korszerű szuicid prevenciós

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Az öngyilkosság rizikótényezői. Megelőző öngyilkossági

Az öngyilkosság rizikótényezői. Megelőző öngyilkossági Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2014. április 22. Az öngyilkosság rizikótényezői NEM MÓDOSÍTHATÓ

Részletesebben

A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata

A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata Psychiat Hung 2001, 16 (6):632-643 A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata Perczel Forintos Dóra 1, Sallai Judit 1 és Rózsa Sándor 2 (1) Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológiai Tanszék

Részletesebben

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 1. 185 201. DOI: 10. 1556/MPSzle. 66. 2011. 1. 12. GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar,

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Gyógyszerészi kommunikáció

Gyógyszerészi kommunikáció Gyógyszerészi kommunikáció Előadás vázlat Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hibás feltételezések a betegek gyógyszerhasználatával kapcsolatban 1. Az orvos már megbeszélte

Részletesebben

Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek

Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek A Klinikai Pszichológiai Tanszék fontos feladatának tartja olyan tankönyvek írását, szerkesztését, amelyek hozzájárulhatnak a hazai klinikai

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016 Nehézségek a kommunikációban Bán Ildikó 2016 MILYEN A JÓ ORVOS? a beteg szemszögéből Mi teszi az orvost jó orvossá? 72% - jó személyes viszony a beteg és az orvosa között (empátia, figyelem, meghallgatja

Részletesebben

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban 92 Ajtay Gyöngyi 1, Bérdi Márk 2, Szilágyi Simon 2, Perczel F. Dóra 1 1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék perczel@kpt.sote.hu 2009 március 26. Nemzeti Drogmegelızési Intézet

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

A problémamegoldó tréning szerepe a szuicid prevencióban

A problémamegoldó tréning szerepe a szuicid prevencióban A problémamegoldó tréning szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid kurzus 2015. április 20. Az öngyilkosság rizikótényezői Elsődleges rizikófaktorok

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN

EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN EGY ÚJ HANGULATI KÉRDÕÍV VALIDÁLÁSA EGÉSZSÉGES MINTÁN HALMAI ZSUZSA 1, DÖMÖTÖR ESZTER 2, BALOGH GABRIELLA 2, SÁROSI ANDREA 2, FALUDI GÁBOR 2, SZÉKELY ANNA 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai

Részletesebben

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja:

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja: Név: A kliens kódja: Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: év hó nap A kérdez súlyosság-értékelése 0-1 Valódi probléma nem áll fenn /nincs szükség segítségre 2-3 Kevésbé súlyos

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, FODOR GÁBOR

Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, FODOR GÁBOR Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, 2016.04.14. FODOR GÁBOR Miről lesz szó? Problémafelvetés: A pedagóguspálya veszélyes üzem Tapasztalat A kiégés kockázata komolyan veendő

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17.

Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17. Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés 1. Megbeszélés 2013. december 17. Kognitív viselkedésterápiás konzultáns képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére

Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére Optimised suicide prevention programs and their implementation in Europe www.ospi-europe.com Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére Hazai koordináció: Semmelweis Egyetem,

Részletesebben

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Kapcsolatfelvétel Első interjú Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet

Részletesebben

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében Maradj velünk királylány A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében dr. Bodonovich Jenő Média- és Hírközlési Biztos Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Részletesebben

Konzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.

Konzultáció. Bitter István 2012 dec. 10. Konzultáció Bitter István 2012 dec. 10. Pszichiátriai viszgálat 1. Megjelenés, viselkedés Pl. cooperativ, hosztilis, őszinte, csábító stb.; Pszichomotorium, szorongás látható tünetei ide is kerülhetnek

Részletesebben

Psoriasis Tünetnapló

Psoriasis Tünetnapló Psoriasis Tünetnapló Útmutató a tünetnapló használatához Miért töltsem a tünetnaplót? A tünetnapló segítségére lesz, hogy az idő múlásával változó tüneteit nyomon követhesse, orvosával megbeszélhesse.

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Krízis, preszuicidális szindróma, burnout

Krízis, preszuicidális szindróma, burnout Krízis, preszuicidális szindróma, burnout Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézet Krízis fogalma Krízis: nem az esemény fajtája határozza meg, hanem

Részletesebben

VÁZLAT A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

VÁZLAT A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A SZUICID PREVENCIÓ AKTUÁLIS KÉRDÉSEI VÁZLAT Depresszió és öngyilkosság Reménytelenség Skála Problémamegoldó készségek Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON

A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON EREDETI KÖZLEMÉNY TORZSA PÉTER 1, RIHMER ZOLTÁN 2, GONDA XÉNIA 2,3, SEBESTYÉN BEA 4, SZOKONTOR NÓRA 5, KALABAY LÁSZLÓ 1 1 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68.

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68. Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68. www.fimota.hu Terápiák összehasonlítása 68% 56% 34% 25% gyógyszer gyógyszer vis.terápia köz.rutin vis.terápia

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Publikációk: dokumentum/egyéb/nem besorolt/tudományos Interjút készítette: Babarczy Veronika

Publikációk: dokumentum/egyéb/nem besorolt/tudományos Interjút készítette: Babarczy Veronika Publikációk: Sal István, Papp Ildikó, Perczel Forintos DóraMagatartás-orvoslási lehetőségek a 1. cukorbetegség és az elhízás kezelésébenorvosi HETILAP 153:(11) pp. 410-417. (2012)Link(ek): DOI/Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos

Részletesebben

A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai. Nádas Eszter november 18.

A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai. Nádas Eszter november 18. A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai Nádas Eszter 2008. november 18. Prevenciós stratégiák Általános prevenció (universal prevention) a populáció egészét célozzák meg cél a

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Milyen gyakoriak az orvosi hibák? Az USA-ban évente 44000-98000 halál következik be káros orvosi

Részletesebben

A 20XX. DECEMBER 31-ÉN GONDOZOTTKÉNT NYILVÁNTARTOTT BETEGEK SZÁMA KÓRJELZÉS ÉS NEM SZERINT

A 20XX. DECEMBER 31-ÉN GONDOZOTTKÉNT NYILVÁNTARTOTT BETEGEK SZÁMA KÓRJELZÉS ÉS NEM SZERINT A 20XX. DECEMBER 31-ÉN GONDOZOTTKÉNT NYILVÁNTARTOTT BETEGEK SZÁMA KÓRJELZÉS ÉS NEM SZERINT Sorsz. A KÓRJELZÉS MEGNEVEZÉSE Betegségi kategóriába (Kettıs diagnózis esetén a domináns betegséget kell bejegyezni)

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében

A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai

Részletesebben

A kognitív terápia szerepe a szuicid prevencióban

A kognitív terápia szerepe a szuicid prevencióban A kognitív terápia szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2015. március 23. Szuicid prevenció fontossága Magyarországon

Részletesebben

Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS

Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS E tanulmányban a sok tekintetben mintaértékűnek tekinthető angol modell alapján mutatom

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék Szorongás szorult helyzetben, sarokban

Részletesebben

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk). (2012): Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők

Részletesebben

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

Betekintés a túlsúlyos betegek szupportív terápiás folyamatába

Betekintés a túlsúlyos betegek szupportív terápiás folyamatába Betekintés a túlsúlyos betegek szupportív terápiás folyamatába Módszerismertetés önismereti sajátélmény segítségével. Dr. Jakabné Zelei Erzsébet Pszichológus Harkány, 2014. október 17. Előadásom témái

Részletesebben

Rehabilitáció a pszichiátriában

Rehabilitáció a pszichiátriában Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben