kockázati tényezők, Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora

Átírás

1 Az öngyilkosság jelensége, kockázati tényezők, epidemiológiai adatok Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora med.semmelweis-univ.hu Szuicid prevenciós kurzus

2 EGYEDÜL AZ EMBER SAJÁTOSSÁGA ÖNMAGA AKTÍV ELPUSZTÍTÁSÁNAK HAJLAMA. Filozófiai antropológiai kérdés: lét nemlét kérdése Az öngyilkosság szándékos önpusztítás, az élettörténetbe ágyazott olyan krízisállapot, amelyből a kiutat az egyén csak élete elpusztításában találja meg 2

3 Önkárosító magatartásformák Kémiai szenvedélyek (alkohol, drog, dohányzás) Egyéb szenvedélyek (evés, játékszenvedély) Egészségmagatartás hiánya Kockázatkereső magatartásformák Munka és pihenés arányának torzulása (munkamánia) Destruktív, antiszociális életvitel 3

4 Az öngyilkosság definíciója és típusai Buda Béla (1987) meghatározása szerint öngyilkosságot követ el az az ember, aki életének saját maga vet véget, amennyiben az alábbi három kritérium teljesül: 1. a meghalás tudatos szándéka; 2. egy módszer képzete, amely módszer alkalmas az élet kioltására; 3. e módszer cselekvési sémájának megvalósítása. AKTÍV PASSZÍV BIZONYTALAN ÖNGYILKOS MAGATARTÁS 4

5 Nemzetközi öngyilkossági statisztika Minden évben kb. 1 millió ember hal meg öngyilkosság következtében. A globális öngyilkossági arány 16/ fő. Minden 40. másodpercben meghal valaki öngyilkosság következtében. Az elhalálozások 1.8%-a szuicidium világszerte. 60%-kal nőtt a végzetes öngyilkosságok száma az utóbbi 45 évben. 5

6 A világ öngyilkossági térképe 6

7 Szuicid mutatók (100,000 főre), ország, év, és nem szerint Ország Év Össz. Férfi Nő Litvánia 05 38,6 68,1 12,9 Fehéroroszország 03 35,1 63,3 10,3 Oroszország 05 32,2 58,1 9,8 Szlovénia 06 26,3 42,1 11,1 Magyarország 05 26,0 42,3 11,2 Kazahsztán 05 25,9 45,0 8,1 Lettország 05 24,5 42,0 9,6 Dél-Korea 06 21,9 29,6 14,1 Guyana 05 22,9 33,8 11,6 Ukrajna 05 22,6 40,9 7,0 Japán 06 23,7 34,8 13,2 Ország Év Össz. Férfi Nő Belgium 97 21,1 31,2 11,4 Észtország 05 20,3 35,5 7,3 Finnország 05 20,1 31,1 9,6 Szerbia/Montenegro 06 19,5 28,4 11,1 Hong Kong 05 17,4 22,0 13,1 Moldávia 06 17,8 31,5 5,1 Franciaország 05 17,6 26,4 17,6 Svájc 05 17,5 24,7 10,5 Lengyelország 05 15,8 27,8 4,6 Ausztria 06 15,6 24,7 7,0 Csehország 05 15,3 25,5 5,6 7

8 90-es évek közepéig Magyarországon a legmagasabb a szuicid ráta 2001-ben több évtized után először esett a 100 ezer főre számított öngyilkossági ráta 30 fő alá (Hungarostudy, 2002 idézi Rózsa & Hajnal, 2002). 1. helyen az akasztás (68%), illetve a gyógyszer-túladagolás (29%) (WHO, 1994 idézi Perczel Forintos, 2001). Magyarország Jellegzetes hazánkban az öngyilkosság-gyakoriság területi megoszlása (Kopp): a legtöbb öngyilkosságot az ország délkeleti megyéiben követnek el, ahonnan északnyugat felé haladva az öngyilkosság gyakorisága folyamatosan csökken (Buda, 2001). 8

9 9

10 10

11 A szuicid viselkedés epidemiológiája Hazai öngyilkossági adatok Forrás: 11

12 Magas magyar öngyilkossági arány lehetséges okai Buda (2001) 1. Az aktív vallásosság alacsony szintje, erőteljes individuáció 2. Az öngyilkosságok modellhatása, heroizálása. 3. Visszafogott agresszió - hazánkban tradicionálisan viszonylag alacsony az erőszakos bűncselekmények száma. Ez több amerikai szociológus szerint (pl. Merton, 1980) növeli az ún. visszavonuló devianciák számát. 12

13 4. Elfogadott konfliktus-megoldási mód. 5. Magas alkoholfogyasztás (ami szociális dezintegrációhoz és izolációhoz vezet). 6. Szegényes interperszonális (közösségi, vallási, rokonsági, munkaszervezeti, stb.) segítési szokások a magyar kultúrában. 7. Magas a depresszió gyakorisága. Rihmer (1997) szerint a magas hazai öngyilkossági arány mögött a major depresszió aluldiagnosztizálása 13

14 8. Anómiás társadalmi folyamatok: a politikai rendszer hatásai, plusz az öngyilkosság tabuként való kezelése 9. A közösségi struktúrák szétesése a nagy tsd-i változások következtében izoláció. 10. Negatív nyelvi kód (Kézdi, 1990) 14

15 Az öngyilkosság megítélése a történelemben Ókorban az emberi szabadság szimbóluma (pl. Seneca öngyilkossága) Középkortól vizsgálatra méltó jelenségnek tekintik (Buda, 1987). Kereszténység bűnnek tartotta, tiltotta Az öngyilkosság utánzásra csábíthat, járványszerű előfordulása megfigyelhető volt (Buda, 1987). Az öngyilkosság mint betegség melankólia 18. század: - moralisztika nyilvántartása gyakorisági adatok - szigorú és kegyetlen törvények, megszégyenítés 15

16 - filozófusok megnövekedett figyelme: pl. David Hume, Montesquieu, Voltaire és Rousseau Szépirodalomban: - pl. a bibliai Saul király kardjába dőlése - Goethe Az ifjú Werther szenvedései, amely korában másokat is öngyilkosságra serkentett (Buda, 1987). -a nyugati ember individualizációja növelte az öngyilkosságok számát a személyiség felértékelése válik jellemzővé, és a széthulló társadalomban egyre inkább magára marad immár megfogalmazott szorongásaival (Zonda, 1991). - pillanatnyi elmezavar koncepciója (pl. Esquirol, Moreau de Tours, Bourdin idézi Buda, 2001) -Önygyilkosság komplexebb képe: felismerték az elmebeteg bizarr félelmének, vitális szorongásainak szuicidogén hatását, és a hisztériás beteg teátrális öngyilkossági kísérleteit. A megalázott ember bosszújának motívuma és az elvárt vagy sugalmazott öngyilkosságot (pl. becsület elvesztése, anyagi csőd, törvénytelen terhesség, stb. miatt), valamint az időskori öngyilkosság esetei 16

17 Az öngyilkosság magyarázatai Szociokulturális nézőpont Durkheim (1897) az öngyilkosság fő oka a makroszociális integráció hiánya a szociális kapcsolatok szétesés vagy hiánya, ANÓMIA Egoista öngyilkosság egyén a társadalmi integráció csökkenése következtében csak a saját céljaival foglalkozik, a család, a vallási vagy politikai közösség szabályozó erejének elvesztésével elidegenedik, és értelmetlennek érzett életének öngyilkossággal vet véget (pl. Márai) Altruista öngyilkosság olyan erős a társadalmi integráció, hogy az egyén feláldozza önmagát a közösségért (pl. Jan Palach) Anómiás öngyilkosság a szükségletek és az ezeket kielégítő lehetőségek között megbomlik az összhang valamilyen gazdasági változás hatására, ekkor a társadalmi szabályozás zavart szenved, meglazulnak a normák és az erkölcsi törvények, és felborul az emberek lelki egyensúlya (Merton) 17

18 Szociokulturális nézőpont protektív és szuicidogén tényezők a kultúrában (Buda, 2001). a különböző területi gyakorisági eltérések megközelítőleg állandóak, és mindezek arra utalnak, hogy a kultúrában kell lennie valamilyen szuicidogén tényezőnek is az előforduló öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek modellhatásának szerepe öngyilkossági járványok amikor egy öngyilkosság hatására rendszerint hasonló társadalmi helyzetű emberek követnek el öngyilkosságot azonos helyen vagy hasonló módon. Phillips: Werther-effektus (1974 idézi Buda, 2001) öngyilkossági hullámok: kimutatta, hogy közhírré tett vagy ismert személyekkel történő öngyilkossági események után kb. 2 héten belül megemelkedik az öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek száma. 18

19 Biológiai nézőpont Az elkövetők közvetlen családjában és rokonságában több szuicidum illetve öngyilkossági kísérlet fordul elő (Brent, 1996 idézi Comer, 2000). Családfakutatások és ikervizsgálatok Közeli hozzátartozó elvesztésének traumatizáló hatása ill. családi modell veszélyessége. Biokémiai kutatások alacsony szerotoninaktivitás az öngyilkosság prediktora lehet Comer, 2000; Faludi,

20 NEUROBIOLÓGIAI MODELL (VAN HEERINGEN & MTSAI (2003) pszichoszociális stresszorok megnövekedett a kortizol-termelődés (csökkentheti az 5-HT1 működést) függő személyiség, depresszív gondolatok és alacsony önértékelés hátterében elsődlegesen kognitív eltérések 20

21 PSZICHODINAMIKUS ELMÉLET A gyerekkorban szerzett frusztráció, a szülőkhöz való gyermeki kötődés megbomlása, amely megakadályozza a gyermeki viszonyséma további érését, fejlődését, azaz fixálja azt. infantilis személyiség elfojtott, eredetileg a szülők felé irányuló, gyermeki harag, amely a későbbi kapcsolatokra is áttevődik Henseler nárcisztikus kríziselmélete (1974) öngyilkosság nárcisztikus sérelem vagy meghiúsulás destruktív helyzetrendezési kísérlet (pl. Hitler) 21

22 Tanuláselmélet - tanult tehetetlenség (Seligman,1975): a kiszámíthatatlan és kivédhetetlen averzív ingerekre adott válaszreakció a depresszió (passzivitás, visszahúzódás, vitális gátlás) - hiányos szociális készségek következménye (Lewinson, 1974) 22

23 Modern kognitív pszichológiai kutatások Kiindulópont: az öngyilkosság és a depresszió kapcsolata Kognitív modell depressziósokra jellemző gondolkodási jellegzetességek a jövőre irányuló reménytelenség és a problémamegoldás vizsgálata szerint az öngyilkosság nagyon gyakran a depresszió következményeként jelenik meg öngyilkossági fantáziák. (Major depresszió esetén kb. 50%-ban) DE a legtöbb öngyilkossági fantáziával rendelkező személy nem kísérel meg öngyilkosságot (Kessler, Borges & Walters, 1999 idézi Williams & mtsai, 2004). 23

24 A depresszió kognitív modellje elsősorban KOGNITÍV azaz információfeldolgozási zavar, amelynek következménye az AFFEKTÍV zavar és amelyben szerepet játszanak viselkedéses és biokémiai folyamatok is (Beck,1976), szoros kölcsönhatásban egymással. 24

25 A negatív információfeldolgozás Negatív kognitív triád: negatív önkép: Rossz vagyok Semmit sem érek negatív világkép: Az élet igazságtalan, Az emberekre nem lehet számítani negatív jövőkép: Semmi sem sikerül. 25

26 Depresszió Értéktelen vagyok. koncentrációzavarok fáradtság Nem vagyok semmire sem képes örömet jelentő tevékenységek abbahagyása Depresszió 26

27 Reménytelenség a negatív jövőkép reménytelenség kialakulásához vezet azaz a súlyos depressziós állapot jellemzője a reménytelenség a végzetes öngyilkosságok 50-70%-a súlyos depressziós állapotban következik be (Rihmer, 1999) 27

28 A Reménytelenség Skála rövidített változata (Perczel Forintos és Sallai, 2001) 7. Sötéten látom a jövőmet. 14. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el. 28

29 Kockázati tényezők NEM MÓDOSÍTHATÓ MÓDOSÍTHATÓ NEM ÉLETKOR CSALÁDI ÁLLAPOT NEMZETISÉG VALLÁS TESTI EGÉSZSÉG KORÁBBI KÍSÉRLET CSALÁDI MINTA SZOCIÁLIS HELYZET MENTÁLIS EGÉSZSÉG PSZICHOLÓGIAI TÉNYZŐK (REMÉNYTELENSÉG, PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG, HANGULAT) 29

30 Kockázati tényezők kombinációja Előzetes kísérlet Öngyilkosság a családban Depresszió vagy schizophrenia Szerfüggőség, alkoholizmus Gyógyíthatatlan testi betegség Időskor Egyedüllét Negatív életesemény 30

31 A Ringel-féle preszuicidális szindróma (1969) Speciális pszichés konstelláció, meghatározó jegyei: 1. Fokozódó dinamikus beszűkülés - a személy érdeklődése és motivációi a külvilág iránt lecsökkennek - érzelmi beszűkülés - interperszonális beszűkülés 2. Agresszió gátlás - az egyre fokozódó agressziv indulat nem tud megnyilvánulni, fokozódó frusztráció - harag önmaga ellen irányul 3. Menekülés a fantáziavilágba - pszichés energiák az öngyilkosság tervére irányulnak - fantáziák a környezet megbüntetésére (paraszuicidium) 31

32 KONTINUUM (MARIS, 2002) a szuicid gesztusok, a kockázatos életmód, öngyilkossági fantáziák öngyilkossági gondolatok öngyilkossági terv és öngyilkossági kísérletek befejezett öngyilkosság 32

33 Gátolt menekülés modellje (Entrapment model: Williams, 1998; 2004) 1) Szenzitivitás olyan kulcsingerekre, amelyeket kudarcként vagy megaláztatásként észlel az egyén s amely menekülésre készteti. Úgy érzi, 2) hogy képtelen elmenekülni és 3) hogy ennek sosem lesz vége (reménytelenség). 4) Brown és mtsai (2005): megalázó, megszégyenítő vagy legyőzöttség élmények nagyobb vsz-gel vezetnek depresszióhoz, mint a veszteségélmények 33

34 ÚGYSEM TUDOK VÁLTOZTATNI. SEMMI SEM SIKERÜL. REMÉNYTELENS NYTELENSÉG ÖNPUSZTÍTÓ VISELKEDÉS

35 Gátolt menekülés (Williams, 1998; 2004) Öngyilkossági gondolatok Depresszió Elszigetelődés a környezettől Kimerültség Düh/ Impulzivitás Örömtelenség Szorongás Reménytelenség Alvászavar Zavarodottság

36 VULNERÁBILITÁS Régen is elismerték a hajlamosító tényezők szerepét, A vagy-vagy szemlélet idejétmúlt, helyette BIO PSZICHO SZOCIÁLIS MODELL 36

37 ÖNGYILKOSSÁG KULTURÁLIS HAGYOMÁNY CSALÁDI ELŐTÖRTÉNET VESZTESÉGÉLMÉNY REMÉNYTELENSÉG alacsony SZEROTONIN szint DEPRESSZIÓ ÉVSZAK (kronobiológiai tényező) 37