Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi"

Átírás

1 Psychiat Hung 2001, 16 (6): Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezıi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest Összefoglalás Jelen áttekintı tanulmány egy prevencióra és intervencióra irányuló nagyobb lélegzető kutatás bevezetı része. Az öngyilkosság komplex problematikájából kiindulva kísérletet tesz a preszuicid pszichés állapot rekonstruálására, a rendelkezésre álló tapasztalati és szakirodalmi adatok alapján. Ismerteti a negatív kognitív struktúra, a jövı perspektíva elvesztése és reménytelenség kialakulása, a túláltalánosított emlékezeti tárolás valamint a probléma megoldó képességek, mint kognitív háttértényezık szerepét a preszuicidális állapot létrejöttében. Kulcsszavak: öngyilkosság, preszuicid állapot, kognitív modell. Summary The present review is the first part of a broader research dealing with prevention and intervention of suicide attempts. It tries to give an understanding of the psychological status preceding suicide on the basis of experimental and research data. The negative cognitive triad, loss of future perspective, hopelessness and overgeneralized memory as well as poor problem solving abilities have been proved to play an important part as cognitive factors in the background of suicidality. Key words: suicide, presuicidal state, cognitive modell. Bevezetés Az utóbbi idıben egyre több kutatás foglalkozik a hazai magas öngyilkossági arány okainak elemzésével (1, 2). Sajnos, a téma fontosságát továbbra sem szükséges különösképpen indokolni, hiszen közhelynek számít, hogy ha szerencsére már nem is vagyunk az elsık, de azért még mindig az élvonalba tartozunk ebben a szomorú statisztikában. Számos országban az öngyilkosságban meghalt személyek száma magasabb a közlekedési balesetben meghaltaknál. Fıleg a fiatalabb korosztályoknál elkeserítı a helyzet, mert ott az öngyilkosság, mint halálok, rögtön a közlekedési balesetek után következik. Ugyanakkor a fejlett országok társadalmainak életkori összetételében tapasztalható változások (elöregedés problémája) az öngyilkosság magasabb elıfordulását mutatják az idıs korosztályok esetében is.

2 Az utóbbi idıben - elsısorban Európában - megváltozott az egyes országok közötti sorrend az öngyilkossági halálozás tekintetében: ez részben egyes országok ketté-, vagy több részre szakadásának a következménye, másrészt viszont annak, hogy néhány kelet-európai ország - történelme során elıször - csak nemrég kezdte nyilvánosságra hozni az öngyilkossági statisztikákat. Mostanára, a kilencvenes évek közepétıl kezdve Oroszország és a balti államok kerültek az elsı helyre. Tehát jelenleg a férfi öngyilkosságok tekintetében Magyarország "csupán" Litvánia, az Orosz Köztársaság, Lettország, Észtország és Fehér-Oroszország után következik. A skandináv és a kelet-európai államok is némileg magasabb, míg Dél-Európa lényegesen alacsonyabb öngyilkossági rátával jellemezhetı (3). Hazai adatok A csökkenı tendencia ellenére az öngyilkosság megelızésének kérdése sajnálatos módon még mindig aktuális hazánkban. A huszadik század elejétıl a kilencvenes évek közepéig gyakorlatilag minden évben Magyarországon volt a legmagasabb suicid mortalitás a világon azon országok közül, amelyek adatokat szolgáltattak az Egészségügyi Világszervezet (WHO, 1994) számára (58 fı/100 ezer, szemben a legfejlettebb országok 30 fı / 100 ezer arányszámával). Az öngyilkossági kísérletek száma ennél jóval magasabb, 1:6 a tett és a kísérlet aránya. Az utóbbi idıben tapasztalható csökkenés 1996-ban következett be: 33/ ra csökkent az arány (ez férfiaknál 51, nıknél 17 százezreléket jelent). A tavalyi, évi 3289 végzetes öngyilkossághoz képest minimálisan re tehetı a kísérletek száma (KSH, 2000), tehát igen magas. Az elkövetési módok közül az akasztás áll az elsı helyen (68%), valamint a gyógyszertúladagolás (29%). Összehasonlításképpen érdemes áttekinteni, hogy az öngyilkosság a hatodik vezetı halálok hazánkban, a rák, a szív-, és érrendszeri betegségek, a májzsugorodás és a balesetek után. A legnagyobb mértékő növekedés az elmúlt 30 évben a éves korosztály körében következett be, azonban a legmagasabb az arány mégiscsak az idısek körében. A férfiak aránya jóval magasabb, mint a nıké, az összes öngyilkos 75%-a. Életkori megoszlást tekintve, a férfi öngyilkosságok legmagasabb aránya év között (26%), nıknél életévben (20%) következik be. A felnıttek 3%-a kísérel meg öngyilkosságot valamikor az élete folyamán. A feleslegesen önkézzel kioltott életek elvesztése a közvetlen és a tágabb környezeten kívül a szuicidium súlyos terhet ró az egészségügyre is, mind az elsıdleges, mind a másodlagos megelızés területén. Hazai kutatások és vélemények az öngyilkosság okairól Az öngyilkosság multikauzális jelenség - a kialakulásában szerepet játszó kulturális, szociális, szocioökonomikus, pszichoszociális és intrapszichés tényezık kutatása régóta és folyamatosan a tudományos érdeklıdés elıterében áll. Ilyen kockázati

3 tényezı - amelynek fennállása esetén a szuicidium elkövetésének valószínősége megnı - a nem (férfiak öngyilkossági kockázata háromszorosa a nıkének), a magasabb életkor, az izolált élethelyzet és a vallás (hívı emberek védettebbek, mint a nem hivık). További rizikófaktor a szakképzetlenség, a munkanélküliség, az elszegényedés és az alacsony szocioökonomikus státusz, bizonyos foglalkozási csoportokhoz (pl. orvos) tartozás, valamint az, ha az illetı vagy a közvetlen környezetében valaki korábban már követett el öngyilkosságot (4). Ez utóbbi tényezı 40% valószínőséget jelent (1). A súlyosabb testi vagy mentális betegség is kockázatot jelent, elsısorban a nem kezelt pszichiátriai zavar (5); például - a világ különbözı országaiban végzett felmérések szerint egybehangzóan - a depresszió az öngyilkosságban meghaltak körülbelül 60, más adatok szerint 80 százalékánál állt fenn a cselekmény idején (6). Sıt, az öngyilkosok százaléka jár orvosnál halálát megelızı négy hétben, kimondatlan segítségkérı szándékkal, mégsem áll el önkárosító szándékától. Ez a jelenség felhívja a figyelmet az öngyilkossági veszélyeztetettség aluldetektáltságára, aluldiagnosztizáltságára és megfelelı szőrıvizsgálatok bevezetésének fontosságára. Több elmélet és magyarázóelv született a hazánkra jellemzı magas öngyilkossági arányszám magyarázatára, azonban egységes vélemény nem alakult ki. Rihmer Zoltán szerint Magyarországra különösen jellemzı a fel nem ismert és ezért kezeletlen depresszió: ebben a betegségcsoportban a férfi öngyilkosságok száma százezer lakosra számítva 400, nıknél pedig 200, azaz nagyjából a tízszerese az amúgy is magas magyar aránynak (7). A szerzı a svéd Gotland-szigeti kísérletre utalva azt állítja, hogy a depressziók korai felismerése és megfelelı kezelése nagymértékben csökkenti egy adott földrajzi területen az öngyilkossági halálozást. Az elmúlt tíz éves idıszakban az öngyilkosságok számának csökkenése Rihmer szerint Magyarországon részben a korszerő antidepresszívumok elterjedésével és hozzáférhetıségével hozható kapcsolatba. Ezt az álláspontot sokan bírálják, mert szerintük ezt a komplex kérdést nem lehet egy tényezıre leegyszerősíteni (8). Zonda Tamás arra a szomorú jelenségre hívja fel a figyelmet az idısek öngyilkosságával kapcsolatban, hogy hazánkban rendkívül fejletlen, illetve szinte hiányzik az idıs emberek gondozásának hálózata. Sokan teljesen elmagányosodnak, vagy ha családban maradnak is, gyakran a családok toleranciaszintje és érzelmi kötıdése az idısek iránt alacsony hıfokú, mindennaposak a konfliktusok. A szuicid veszélyeztetettség témájában Kopp és munkatársai 1996-os országos reprezentatív vizsgálatukban személy felmérését végezték el. Eredményeik szerint a megkérdezettek 22%-a számolt be öngyilkossági gondolatokról, 4%-uk öngyilkossági kísérletrıl, 2% részesült orvosi ellátásban öngyilkossági kísérlet következtében és 1,1%-uk több alkalommal próbált meg öngyilkosságot elkövetni. Sikerült azonosítaniuk a magyar populációra jellemzı legfontosabb pszichoszociális háttértényezıket is. Ezek a stresszhelyzetben jelentkezı inadaptív megküzdési stratégiák (túlevés, fokozott alkoholfogyasztás és dohányzás, drogfogyasztás, fokozott kockázatvállalás, illetve elmenekülés a problémák elıl); több súlyosabb depressziós tünet egyidejő fennállása: mint például tehetetlenség érzés, kilátástalanság, reménytelenség; szuicidium és/vagy fokozott ellenségesség elıfordulása családban; életcélok hiánya; a kapcsolatrendszer beszőkülése vagy leépülése (6).

4 A bio-pszicho-szociális modell Az öngyilkosság komplex jelenségének magyarázata multikauzális, megértése csak bio-pszicho-szociális modell keretében képzelhetı el, ugyanakkor a vizsgálatok általában egy-egy jelenségre irányulnak. Egyes szerzık biológiai okokat, genetikai sérülést feltételeznek az öngyilkosságok halmozott elıfordulása miatt egyes családokban. Ez a hipotézis azonban tudományosan még nem nyert igazolást. Más, neurokémiai vizsgálatok az öngyilkosságot elkövetı depressziós betegeknél a szerotonin anyagcsere alacsonyabb szintjét találták, ami a depresszió mediátor szerepére utal (4). A szociológiai elméletek a makroszociális összefüggéseket emelik ki és az anómia jelenségét tartják központi jelentıségőnek. (9, 10). Az öngyilkosságra készülı személyt a Ringel által leírt sajátos preszuicidális szindróma jellemzi (11), amelynek során sajátos és nagymértékő beszőkülés lesz úrrá a személyiségen, perspektívátlanság, érdektelenség, továbbá visszahúzódás és izolálódás a kapcsolatoktól. A személy nem lát más megoldást, csak az öngyilkosságot. Ez a folyamat idıben rendkívül eltérı képet mutathat: impulzív cselekedetként lefuthat egy pillanat alatt is, de nem ritka az sem, hogy hosszú elıkészületi fázis elızi meg. Az illetıben elıször csak felvetıdik az öngyilkossági szándék, ami gondolattá formálódik, végül öngyilkossági kísérletben valósul meg. A kérdés az, hogyan jut el az illetı perspektívája elvesztéséig, a bio-pszicho-szociális tényezık milyen módon és mely intrapszichés folyamatokon keresztül vezetnek a preszuicidális állapot kialakulásához? Pszichológiai háttértényezık Az öngyilkossági kísérlet lélektani folyamatának jobb megértéséhez négy fı kognitív pszichológiai kutatási irányvonal adatai járultak hozzá: a negatív kognitív struktúra, a jövı anticipációja és a reménytelenség, a túláltalánosított emlékezeti tárolás, valamint a probléma megoldó képességek vizsgálata. I. A negatív kognitív struktúra A kognitív megközelítés szerint a depresszióban központi szerepet játszik a negatív információfeldolgozási mód, amit a negatív kognitív triád fogalmával jellemezhetünk (12). Eszerint a depressziós személy önmagáról, a világról és a jövırıl negatív elvárásokat fogalmaz meg, például "nem vagyok képes semmire sem", "rossz vagyok", "a világ igazságtalan" vagy "soha nem leszek jobban". Saját magát értéktelennek, inadekvátnak érzi, környezetüket olyannak, amely újabb és újabb elvárásokat támaszt vele szemben. Ezek a negatív szemlélettel, veszteséggel és önleértékeléssel kapcsolatos kogniciók folyamatosan negatívnak láttatják a valóságot és az érintett személyt pedig sebezhetınek, sérülékenynek. (13). Amint ez a negatív sémarendszer aktiválódik, befolyásolja a személy hangulatát (pesszimizmus, tehetetlenség érzés), viselkedését (pl. inaktivitás), sıt, fiziológiai állapotát (pl. alvászavar).

5 A depresszióra jellemzı negatív gondolkodást rendkívül sok szerzı tanulmányozta és többszörösen igazolást nyert (4, 14, 15). Depresszív hangulati állapotban tehát növekszik a negatív kogniciók hozzáférhetısége, ami tovább mélyíti a rossz hangulati állapotot, különösen negatív életesemények bekövetkezése esetén. Alloy, Abramson, Whitehouse, Hogan, Tashman, Steinberg, Rose és Donovan (16) longitudinális vizsgálatukban ennek a depressziogén kognitív stílusnak a prediktív validitását felmérve azt találták, hogy növeli a depressziós epizódok kialakulásának és az öngyilkossági veszélyeztetettségnek a valószínőségét. II. A jövı anticipációja és a reménytelenség Számos empirikus - elsısorban kognitív - pszichológiai kutatásban már a hatvanas évek végétıl hangsúlyozták a reménytelenség szerepét a különbözı kóros pszichés állapotokban, elsısorban az öngyilkosság, depresszió, alkoholizmus, skizofrénia vagy súlyos testi betegségek esetében (17). Ezt klinikai megfigyelések és hétköznapi tapasztalatok is alátámasztják, például az ilyen személy gyakran azt fogalmazza meg, hogy "már semmilyen megoldást nem látok", "ez az utolsó csepp a pohárban". Kelly "személyes konstrukciók" elméletének fényében ez úgy értelmezhetı, hogy a személy múltbéli tapasztalatai alapján hipotéziseket konstruál a jövıre nézve, ennek megfelelıen észleli a valóságot; a hipotézisek az egyén személyes konstrukciói megerısítést nyerhetnek vagy hibásnak bizonyulhatnak az eseményektıl függıen. Ennek fényében az öngyilkosságot megkísérlı személyek saját látásmódjuk áldozatai, mert csak szélsıségesen negatívan, reménytelenül képesek szemlélni helyzetüket. Stotland (1969) definíciója szerint a reménytelenség és a pesszimizmus a jövıvel kapcsolatos negatív kognitív sémák rendszere, melyre a jövıperspektíva elvesztése, a jövıvel kapcsolatos negatív elvárások jellemzıek. Jól ismert és sokszorosan igazolt, hogy a negativisztikus gondolkodás a depresszió egyik alapvetı jellemzıje: a negatív beállítódás eredményeképpen alakul ki a nyomott hangulat, kedvtelenség, tehetetlenség érzése, amely aztán felerısíti a negatív kognitív sémarendszer aktivitását s amely tovább fokozza a pesszimizmust (14). A súlyos depressziós állapotokban a jövıkép olymértékben negatív, hogy a jövıperspektíva lezárul, a személy teljesen reménytelennek tekinti helyzetét. A felmérések szerint a reménytelenség szintje jelzi egyrészt a depresszió súlyosságát valamint az öngyilkossági cselekedet valószínőségét. Minél reménytelenebbnek látja az illetı a helyzetét, annál valószínőbb, hogy megkísérli az öngyilkosságot. Sıt, a jövıvel kapcsolatos negatív beállítódás és negatív elvárások a szuicid szándék pontosabb elırejelzésének bizonyultak, mint maga a depresszió (18). Ganzler (1967) hat csoportot hasonlított össze: krízisben levı öngyilkos, krízisben levı nem öngyilkos, krízisben nem levı nem öngyilkos valamint három kontroll csoportot. Eredményei szerint mindhárom pszichiátriai csoport negatívan ítélte meg aktuális élethelyzetét, azonban csak az öngyilkos csoport értékelte azt reménytelennek. Minkoff és munkatársai egy vizsgálatukban arra kerestek választ, vajon a depresszió a negatív kogníciók aktiválódásán keresztül vezet-e el a reménytelenség kialakulásához és az öngyilkossági kísérlethez (18) vagy esetleg két különbözı állapotról van szó, amelynek közös eredıje a reménytelenség? Hipotézisük szerint egyrészt szignifikáns korreláció áll fenn a negatív elvárások (reménytelenség) és az öngyilkossági szándék komolysága között, másrészt az öngyilkossági szándék súlyossága szorosabban kapcsolódik a reménytelenséghez, mint a depresszióhoz általában. Vizsgálatukba 68 személyt vontak be, akik adott fél év leforgása alatt

6 kerültek kórházba súlyos öngyilkossági kísérletet követıen. A páciensek két fı diagnosztikai csoportot alkottak: depressziótól, illetve schizofréniától szenvedtek. A kérdıíveket a felvételt követı két napon belül kitöltötték a páciensek (Beck Depresszió Skála, "Általános Elvárások" Skálája és "Öngyilkossági szándék" Skála). Az eredmények teljes mértékben alátámasztották a hipotéziseket. Így a depressziós csoportban az öngyilkossági szándék súlyossága nagyfokú szignifikáns pozitív korrelációt mutatott a reménytelenség mértékével és enyhébb szignifikáns pozitív korrelációt a depresszió súlyosságával. A reménytelenség tehát sokkal szorosabban korrelált az öngyilkossági szándék súlyosságával, mint magával a depresszióval. Fontos felismerés, hogy a schizofrén csoportban is pozitív korreláció mutatkozott a szuicid szándék és a reménytelenség között, míg érthetı módon itt a depresszió és a szuicid szándék nem jelzett korrelációt. Ennek alapján a szerzık arra a következtetésre jutnak, hogy a negatív depressziós kognitív struktúrán belül sikerült azonosítani egy külön faktort, a reménytelenséget (a jövıre irányuló negatív elvárások rendszerét), amely szorosabban kapcsolódik a szuicid szándékhoz, mint magához a depresszióhoz. A szerzık óvatosságra intenek azonban azzal kapcsolatban, hogy ok-okozati összefüggést állítsunk fel a két jelenség között, mert a reménytelenség az öngyilkosság egyik - fontos, de nem kizárólagos - faktora és nem kapcsolható kizárólag egyetlen pszichopatológiai állapothoz. III. Túláltalánosított emlékezeti tárolás A reménytelenség hátterében két fajta információfeldolgozási deficit tárható fel (19): egyrészt egy sajátos emlékezeti tárolási zavar, amelynek során a pontos, tiszta emlékezeti képek felidézése nehezített (kontroll személyekhez viszonyítva). Különbözı, érzelmeket kifejezı hívószavakra súlyos depressziós és suicidiumot megkísérlı személyek szignifikáns mértékben kevesebb konkrét, eseményhez kapcsolódó emléket tudtak felidézni, mint a kontrollcsoport tagjai. (Például "szomorú" hívószó esetén "általában szomorú vagyok" versus "amikor nem sikerült a felvételim"). A kísérletet nagyon sokfajta érzelmet kifejezı hívószóval megismételték, hasonló eredménnyel. A jelenséget "túláltalánosított" emlékezeti tárolásnak nevezték el (overgeneralized memory). Az eredmények szerint ez a tárolási forma nem állapotfüggı azaz a depressziós epizód elmúlása után is fennmarad és kapcsolatban van a problémamegoldás alacsony szintjével (19, 20). Egy egészen friss vizsgálatban többszörös öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeknél próbálták meg elıre jelezni az öngyilkossági veszélyt az "Önéletrajzi memória" teszttel, a "Reménytelenség" skálával és a "Személyes jövı" teszttel. A kérdıíveket a páciensek az öngyilkossági kísérlet után azonnal kitöltötték, amint képesek voltak rá és az utánkövetés egy éven át tartott. Eredményeik egybehangzóak korábbi kutatásokkal, miszerint az öngyilkossági kísérlet legbiztosabb rövidtávú prediktora a reménytelenség mértéke volt, míg hosszú távon a korábbi öngyilkossági kísérletek száma szolgált a legbiztosabb elırejelzésnek (21). Mivel a súlyos depressziós betegek túláltalánosított emlékezeti tárolással jellemezhetık, számukra korábbi élethelyzetek és egyben korábbi probléma megoldási stratégiák nehezen hozzáférhetık, nem meglepı a jövı perspektíva elvesztése, a reménytelenség kialakulása és az öngyilkosság, mint problémamegoldási mód megfogalmazódása. IV. Alacsony szintő problémamegoldó képességek

7 További információ feldolgozási deficit a probléma megoldási képességek alacsony szintje, amely ugyancsak szoros összefüggésben áll a reménytelenséggel. Többszörös öngyilkossági kísérletet elkövetık kezelése során azt tapasztalták, hogy az érintettek alacsony és inkább passzív, semmint aktív probléma megoldó képességgel rendelkeztek. Kevesebb és kevésbé effektív módszert tudtak kidolgozni interperszonális problémájuk megoldására, mint az öngyilkosságot nem elkövetık (22, 23). Azoknál, akik öt ülésbıl álló egyéni problémamegoldó tréningen vettek részt, a több éves utánkövetés során szignifikáns mértékben csökkent a kísérletek száma (24). A reménytelenség szoros összefüggésben áll a perfekconizmussal is. Hewitt, Norton, Callander & Cowan (25) alkoholista betegek körében vizsgálta a reménytelenség, a perfekcionizmus és az öngyilkossági kísérlet összefüggéseinek dimenzióit. 40 súlyos öngyilkossági kísérletet elkövetett illetve nem öngyilkos alkoholista betegeket vontak be a vizsgálatba, akik egy többdimenziós perfekcionizmus skálát, a teljesítmény és szociális reménytelenség skálát, a Beck depresszió skálát töltötték ki. Az öngyilkos csoport mindegyik dimenzióban szignifikánsan magasabb értéket adott, a diszkriminancia analízis világosan elkülönítette a depresszió, a társas reménytelenség, és az önmagára illetve a társra irányuló perfekcionizmus jellemzıket, amelyek egyértelmően elkülönítették a két csoportot egymástól. Az öngyilkosság kognitív modellje Az öngyilkosság kialakulásának folyamatát vizsgáló kutatások egybevetésével és integrálásával mértékadó szerzık szerint egy teljesebb kép kezd körvonalazódni (26). Eszerint az öngyilkosságot megkisérlı személyek merev - Kelly terminológiájával - konstrukciókkal, alapvetıen negativ ön-, és jövıképpel rendelkeznek. Amint az egyén azt tapasztalja, hogy fontos konstrukciói, hipotézisei kezdik érvényüket veszteni, kevésbé lesz képes a nehézségeit megoldani. Emellett, a túláltalánosított emlékezeti tárolás következtében korábbi probléma megoldási módok (emlékek) nem hozzáférhetıek, ilyen mintákkal nem rendelkezik, erısödik a pesszimizmus. Amint a jövıkép kezd negatívabbá válni, az öngyilkossági szándék, mint alternatíva megfogalmazódik. Ekkor az öngyilkosság még csak egy a többféle lehetséges, illetve az egyén rendelkezésére álló megoldás közül. Súlyosabb stresszhelyzetben vagy a probléma megoldási készségek további kudarcait követıen az individuum személyes konstrukciói szétesnek, elvesztik koherenciájukat, a jövı anticipációja bizonytalanná válik, megjelenik a szorongás és a reménytelenség. Ilyen esetekben kisebb kockázatú öngyilkossági kísérlet már bekövetkezhet Végül, a probléma megoldás további kudarcait követıen az egyén további konstrukciói is érvényüket vesztik, a jövı anticipációja egyértelmően negatívvá válik, az egyén tehetetlenséget és reménytelenséget él át és a meghalás tőnhet az egyetlen lehetséges megoldásnak (1.ábra). Súlyos reménytelenség esetén az öngyilkosság motivációja a menekülés, enyhe reménytelenség esetén inkább a figyelem felkeltésére utal (27). Összefoglalás

8 Az öngyilkossági szándék kialakulásában több kognitív folyamat játszik szerepet: a negatív gondolkodás és a reménytelenség, amely a gyenge problémamegoldási készségekbıl adódik s melynek hátterében a túláltalánosított emlékezeti tárolás áll. Fontos hangsúlyozni, hogy a pszichés tényezıkön túlmenıen makroszociális megterhelések, nagy veszteségek, depresszió vagy pszichózis fennállása ugyancsak indukálhatja az öngyilkossági kísérletet, tehát egy adott személyiség tettének megértéséhez valamennyi lehetséges szempontot figyelembe kell venni. Szerencsés esetben elıfordul, hogy mindezen tényezık ellenére sem feltétlenül következik be az öngyilkosság, ha a személy valamilyen váratlan segítségben részesül: családtagok közbelépnek és segítenek a nehézségek megoldásában vagy a személy esetleg passzívan megvárja, amíg a nehézségek elmúlnak. Még elképzelni is nehéz felelısségteljesebb feladatot a pszichológus vagy az orvos számára, mint az öngyilkossági szándék és veszélyeztetettség felmérése. A fent bemutatott kognitív pszichológiai kutatások alapján pontosabb képünk kezd kialakulni nemcsak az öngyilkossági kísérlethez vezetı folyamatról, hanem a módosítható kockázati tényezıkrıl és a prevenció konkrét lépéseirıl. Ez elsısorban a negatív gondolkodás és a reménytelenség módosítását, valamint az alacsony szintő problémamegoldó képességek fejlesztését foglalja magában. Köszönetnyilvánítás Hálával tartozom az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaságnak, hogy kutatói ösztöndíjban részesített, mert csak így vált lehetıvé számomra, hogy ezen a már négy éve tervezett és elkezdett témán dolgozhassam. IRODALOM: 1. SZÁDÓCZKY, E., VITRAI, J., RIHMER, Z és FÜREDI, J.(2000). Suicide attempts in the hungarian adult population. Eur. Psychiatry, 15, OSVÁTH, P., FEKETE, S., BONCZ, I., VARGA, G. és DOMINO, G. (2001). Szuicidiummal kapcsolatos attitődök összehasonlitó vizsgálata - regionális különbségek. Psych. Hungarica, 16 (2), World Health Organisation (1998). Human Development Report. Published for the United Nations Human Development Program. Oxford University Press, New York, Oxford. 4. TRINGER, L. (2000). A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest. 5. ZONDA, T. (1991). Az öngyilkosság kultúrtörténete. Végeken Alapítvány, Budapest. 6. KOPP, MS, SKRABSKI, A., SZEDMAK, S. (1995). Socioeconomic factors, severity of depressive symptomatology and sickness absence rate in the Hungarian population, Journal of Psychosomatic Reserach,Vol.39, No.8, pp RIHMER, Z. (1997). Az antidepresszívumok forgalomnövekedésének hatása a magyarországi öngyilkossági halálozásra. Psychiatria Hungarica, (2)

9 8. ZONDA, T. (1998). A depresszív zavarok epidemiológia vizsgálatának problémái. Psychiatria Hungarica, (6) DURKHEIM, E. (1967). Az öngyilkosság. KJK, Budapest. 10. MERTON, R. (198o): Társadalomelmélet és társadalmi struktúra.gondolat,budapest. 11. BUDA, B. és FÜREDI, J.(szerk.) (1986): Az öngyilkosság a szociálpszichiátria szempontjából. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest. 12. BECK,A.T., RUSH,J., SHAW,B., EMERY,G.(1979): Cognitive Therapy of Depression. The Guilford Press, New York. 13. BECK, A, WEISSMAN, A., LESTER, D. és TREXLER,L. (1974).The measurement of pessimism: The Hopelessness Scale, J. of Consulting and Clinical Psychology, 42, TEASDALE, J. (1983). Negative thinking in depression: cause, effect or reciprocal relationship. Advances in Behaviour Research and Therapy, 5(1) FENNELL, M. (1984). Effects of distraction on thinking and affect in depressed patients. British Journal of Clinical Psychology, 23, ALLOY, LB., ABRAMSON, LY., WHITEHOUSE, WG., HOGAN, ME., TASHMAN, NA., STEINBERG, DL., ROSE, DT., & DONOVAN, P. (1999). Depresiodenic cognitive styles: predictive validity, information processing and personality characteristics and developmental origins. Behaviour Research and Therapy, 37:6, BECK. A.T. (1976): Cognitive Therapy and the Emotional Disorders. International University Press, New York. 18. MINKOFF, K, BERGMAN, E., BECK, AT., & BECK, R. (1973). Hopelessness, Depression and Attempted Suicide. Am. Journal of Psychiatry, 130:4, WILLIAMS, J.M.(1997). Depression and the specificity of autobiographical memory. In: Clark,D. and Fairburn, C. (eds.): The science and practice of cognitive therapy. p Oxford University Press, Oxford. 20. WILLIAMS, J.M. (1986). Autobiographical Memory in Attempted Suicide Patients. Journal of Abnormal Psychology, pp SIDLEY, GL.,CALAM, R., WELLS, A. & WHITAKER, K. (1999). The prediction of parasuicide repetition in a high risk group. British Journal of Clinical Psychology, 38, LINEHAN, M. (1983). Cognitive-behaviour therapy of borderline personality disorder. The Guilford Press, New York.

10 23. SALKOVSKIS,P.M., ATHA, C., STORER, D.(1990). Cognitive-Behavioural Problem Solving in the Treatment of Patients who Repeatedly Attempt Suicide. British Journal of Psychiatry, 157, SALKOVSKIS,P.M., STORER, D., ATHA, C., & Warwick, H.(1990). Psychiatric morbidity in an accident and emergency department. British Journal of Psychiatry, 156, HEWITT, PL., NORTON, GR, FLETT, GL., CALLANDER, L. & COWAN, T. (1998). Dimensions of perfektionism, hopelessness and attempted suicide in a sample of alcoholocs. Suicide Life Threatening Behaviour, 28:4, LESTER, D. (1990). Current Concepts of Suicide. The Charles Press, Philadelphia. 27. KOVÁCS, M., Beck, A., Wissman, A. (1975): Hopelessness: an indicator of suicidal risk. Suicide, Vol. 5(2): Perczel Forintos Dóra 1021 Budapest, Hővösvölgyi út 116.

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA

GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Magyar Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 1. 185 201. DOI: 10. 1556/MPSzle. 66. 2011. 1. 12. GÁTOLT MENEKÜLÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG KOGNITÍV MODELLJE PERCZEL FORINTOS DÓRA Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar,

Részletesebben

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN

A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN A BECK-FÉLE REMÉNYTELENSÉG SKÁLA RÖVIDÍTETT VÁLTOZATÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Perczel Forintos Dóra 1, Rózsa Sándor 2, Kopp Mária 3 1 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra

ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK. Perczel Forintos Dóra ELTÉRİ VESZÉLYEZTETETTSÉGEK ELTÉRİ PREVENCIÓS LEHETİSÉGEK Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék perczel@kpt.sote.hu 2009 március 26. Nemzeti Drogmegelızési Intézet

Részletesebben

Deviancia és medikalizáció

Deviancia és medikalizáció Deviancia és medikalizáció A deviáns viselkedés az általánosan elfogadott normák megszegését jelenti. A norma megszegését szankció követi, amely elősegíti a konformitást. Különböző országokban és korokban

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11. Korszerű szuicid prevenciós

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban 92 Ajtay Gyöngyi 1, Bérdi Márk 2, Szilágyi Simon 2, Perczel F. Dóra 1 1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata

A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata Psychiat Hung 2001, 16 (6):632-643 A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata Perczel Forintos Dóra 1, Sallai Judit 1 és Rózsa Sándor 2 (1) Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológiai Tanszék

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban

Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

EGÉSZSÉG MAGATARTÁSTAN Egészség - alapismeretek

EGÉSZSÉG MAGATARTÁSTAN Egészség - alapismeretek EGÉSZSÉG MAGATARTÁSTAN Egészség - alapismeretek Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 FEJEZETEK Az egészség-magatartástan interdisciplináris

Részletesebben

METAKOGNITÍV TERÁPIA

METAKOGNITÍV TERÁPIA METAKOGNITÍV TERÁPIA Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME kötelező szinten tartó tanfolyam 2014. április 22-24. Mi indokolja a kognitív terápia fejlődését? Modern kognitív

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN. Perczel Forintos Dóra, Poós Judit

KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN. Perczel Forintos Dóra, Poós Judit KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL - PROBLÉMAMEGOLDÓ TRÉNING AZ ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGELİZÉSÉBEN Perczel Forintos Dóra, Poós Judit Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Bevezetés Az öngyilkosság

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN. Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szuicid prevenciós alapelvek Az öngyilkosság megelőzése MINDENKINEK

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS ALAPJÁN Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Felmérések Hungarostudy 2002, 2006 A

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák

Részletesebben

HIEDELMEINK NYOMÁBAN

HIEDELMEINK NYOMÁBAN TÖRZSKÉPZÉSI TANFOLYAM Budapest, 2014. március 31. HIEDELMEINK NYOMÁBAN A KOGNITÍV SZEMLÉLET AZ ORVOSLÁSBAN Perczel Forintos Dóra, PhD. perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

H1N1 influenzavírus kialakulása, pandémiák története, várható lefolyása, hatásai, következményei. Dr. Jankovics István

H1N1 influenzavírus kialakulása, pandémiák története, várható lefolyása, hatásai, következményei. Dr. Jankovics István H1N1 influenzavírus kialakulása, pandémiák története, várható lefolyása, hatásai, következményei Dr. Jankovics István 1 HUMÁN INLUENZA: háromféle megjelenési forma 2 AZ INFLUENZA VÍRUS TÖRTÉNETE 1900-as

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés-

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Nyitórendezvény Munka: Lélekre Hangolva. Move Europe Budapest, 2010. február 3. Dr. Reinhold Sochert / ENWHP Tartalom

Részletesebben

Krízisállapotok a krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg kapcsolatban. Szilágyi Simon 1

Krízisállapotok a krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg kapcsolatban. Szilágyi Simon 1 Krízisállapotok a krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg kapcsolatban Szilágyi Simon 1 A krízis definíciója Caplan (1964) meghatározása alapján A személy kénytelen a lélektani

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Súlyos pszichés krízishelyzetek és szuicid (öngyilkossági) veszély felismerése, magyarázóelvei és kezelési lehetőségei

Súlyos pszichés krízishelyzetek és szuicid (öngyilkossági) veszély felismerése, magyarázóelvei és kezelési lehetőségei Súlyos pszichés krízishelyzetek és szuicid (öngyilkossági) veszély felismerése, magyarázóelvei és kezelési lehetőségei Szomolai Dóra fhdgy., klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus Hazánkban annak

Részletesebben

MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam

MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam A klinikai pszichológia a lélektan tudományán, ismeretanyagán illetve módszerein

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK Szorongásos megbetegedések I. EGYSZERŰ FÓBIÁK SZOCIÁLIS FÓBIA PTSD Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2014 szakképzés 1.évfolyam 1 A szorongás fogalma A pszichiátria/klinikai

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra PSZICHIÁTRIAI BETEGEK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Poós Judit, Annus Rita és Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológiai Tanszék Összefoglalás Mai tudásunk szerint

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu

Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu ASZTMA A betegség lefolyása Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők

Részletesebben

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre. dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

kockázati tényezők, Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora

kockázati tényezők, Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora Az öngyilkosság jelensége, kockázati tényezők, epidemiológiai adatok Dr. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel_forintos.dora forintos.dora@med.semmelweis med.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében Maradj velünk királylány A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében dr. Bodonovich Jenő Média- és Hírközlési Biztos Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk). (2012): Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ Budapesti Agglomeráció Egészségfejlesztési Programja III. fázisú eredménydokumentáció B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó E G É S Z S É G F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M J A III.

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

Miért halnak meg idı elıtt a

Miért halnak meg idı elıtt a Férfiak lelki egészsége - Miért halnak meg idı elıtt a magyar férfiak? Kopp Mária 2009. június 16. www.magtud.sote.hu Férfiak Egészségének Nemzetközi Hete Budapest A lelki egészség alapja: az élet alapvetı

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében

Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében Karóczi Csilla Gyógytornász Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Budapest XXXII. Vándorgyűlés,

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére

Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére Optimised suicide prevention programs and their implementation in Europe www.ospi-europe.com Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére Hazai koordináció: Semmelweis Egyetem,

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Dr. Margitics Ferenc

Dr. Margitics Ferenc Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Bírálói vélemény. Prof. Dr. Rihmer Zoltán

Bírálói vélemény. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Bírálói vélemény Elekes Zsuzsanna Az ifjúkori drogfogyasztás epidemiológiája Egészségkárosító magatartások elterjedtsége és társadalmi-demográfiai jellemzői középiskolások körében végzett kutatások alapján

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben