Az indokolatlan fogyatékossá minősítés kockázatát konzerváló tényezők jelentés egy programról

Átírás

1 Az indokolatlan fogyatékossá minősítés kockázatát konzerváló tényezők jelentés egy programról Budapest

2 Készítette az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Esélyegyenlőségi Igazgatóság Indokolatlanul fogyatékossá minősítés visszaszorítása érdekében létrehozott munkacsoportja a TÁMOP kiemelt projekt alprojekt keretében A munkacsoport tagjai: Bernáth Gábor, Nagy Helga, Nyíri András, Polyák Teréz, Radicsné Szerencsés Terézia, Sárközi Gábor, Dr. Torda Ágnes A tanulmányt szerkesztette: Polyák Teréz Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft Budapest, Váci út 37. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 2

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 I. AZ INDOKOLATLAN FOGYATÉKOSSÁ MINŐSÍTÉS HÁTRÁNYNÖVELŐ KÖVETKEZMÉNYEI A KÖZOKTATÁSBAN (DR. TORDA ÁGNES) A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértővel támogatott felülvizsgálati program A felülvizsgálati program tapasztalatai A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértővel támogatott felülvizsgálatok jellemzői Tanulói mobilitások a szakértői javaslatok nyomán Az országos felülvizsgálat területi jellemzői, az esetforgalom területi eloszlása A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők autonómiája a felülvizsgálatok során Diagnosztikai kategóriát váltó, korábban enyhe fokú értelmi fogyatékosnak minősített tanulók csoportjának bemutatása A tanulói mobilitás csoportba tartozó gyermekek vizsgálata a szakmai protokoll tükrében Szakértői megjegyzések a tanulói mobilitás alcsoportban II. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSE A DIAGNOSZTIKAI FOLYAMATBAN (DR. TORDA ÁGNES) A diagnosztikus szolgáltatás minősége, mint az esélyegyenlőség feltétele A diagnosztikus eszközök és eljárások hierarchiája, mint az esélyegyenlőség feltétele A vizsgálati feltételek az esélyegyenlőség tükrében III. ÚJ SZAKMAI SZEREPEK A DIAGNOSZTIKUS SZOLGÁLTATÁSBAN (POLYÁK TERÉZ) Szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők képzése és működése a terepen Anyanyelvi segítők megjelenése az ellátási rendszerben A visszahelyezést támogató mentorálás (Radicsné Szerencsés Terézia) IV. JÓ SZÜLŐK, ROSSZ SZÜLŐK (POLYÁK TERÉZ) A szülő jogai és felelőssége a gyermek vizsgálata és intézményi elhelyezése során V. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ KÖRNYEZETE (NYÍRI ANDRÁS) VI. AZ INDOKOLATLAN FOGYATÉKOSSÁ MINŐSÍTÉS DILEMMÁI ÉS A PREVENCIÓ LEHETŐSÉGEI A GYERMEKVÉDELMI RENDSZERBEN (POLYÁK TERÉZ) A szaktárcánként különböző terminológia használata A gyermekvédelmi rendszer működésével kapcsolatos megfigyelések VII. ÖSSZEFOGLALÁS Előzmények A program eredményei VIII. JAVASLATOK IX. IRODALOMJEGYZÉK

4 BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedben a közoktatási rendszerben lassú, konzekvensen végrehajtott, tudatos, egymásra épülő fejlesztések valósultak meg. A nagyobb, rendszerszintű változásokat mint például az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika bevezetése, lépésről lépésre bekövetkező, kevésbé látványos elemek kísérik. A következő évek feladata a közoktatás rendszerének, szervezeti alrendszereinek, struktúráinak továbbfejlesztése, az elért eredmények intézményesítése. A változtatásokat az új struktúrák, intézkedések, követelmények bevezetésétől való félelem is kíséri, amit a pedagógiai szakmai berkeken belül nehezít, hogy nem mindenki ért egyet a változásokkal legyen szó az integrált oktatás bevezetéséről vagy az indokolatlan fogyatékossá minősítés visszaszorításának megalapozottságáról. Bizonyítható, hogy az indokolatlan fogyatékossá minősítés problémája napjaink oktatási rendszerében még mindig jelen van. Rámutatott erre többek között az 1998-as Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vizsgálat 1, a kisebbségi ombudsman 1998-as jelentése a cigány gyermekek speciális oktatásáról, a Havas Gábor és Liskó Ilona által 2004-ben végzett szegregációkutatás 2, az Utolsó Padból Program, de ugyanez szűrhető le a 2007 nyara óta működő közoktatási esélyegyenlőségi szakértői hálózat által összeállított közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésekből 3 is. Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal 2008-ban közzétett összefoglaló kötetében 4 Havas Gábor arról számolt be, hogy csökkent ugyan az alaptalanul fogyatékossá minősített tanulók száma, a fogyatékossá minősítettek között azonban továbbra is felülreprezentáltak a roma, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett tanulók. E tények eredőjeként számos ok megnevezhető. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Esélyegyenlőségi Igazgatóság TÁMOP kiemelt projekt keretén belül működő, az Indokolatlanul fogyatékossá minősítés visszaszorítása érdekében életre hívott szakmai munkacsoport ezen okok egy részének feltárására is vállalkozott. A program egyik megállapítása, hogy az indokolatlan fogyatékossá minősítés kockázatát elsősorban a diagnosztikus folyamat hiányosságai konzerválják. Az adatok alátámasztották a szakértői bizottságok munkafeltételeinek elégtelenségét, markánsan megjelentek a közoktatási intézmények egy részének hiányos eszköz és humánerőforrás feltételei. A közoktatási esélyegyenlőségi szakértők munkájuk során olyan tényekre is ráirányították a figyelmet, amelyek alátámasztották az igényt független, speciálisan képzett szakemberek bevonására. Jelen szakmai munkacsoport munkáját és a felülvizsgálati programot a 2004-ben nagy figyelmet keltett, az indokolatlanul fogyatékossá minősített tanulók felülvizsgálatára irányuló program folytatásaként akár Utolsó Padból-2 programnak is nevezhetnénk. Az Utolsó Padból-2 felülvizsgálati programja 657 érintett feladatellátási hely bevonásával zajlott. Ebből 377 olyan településen van, ahol készült közoktatási esélyegyenlőségi szakértő által 1 Egy BAZ megyei hatásvizsgálat keretében Loss Sándorék a szakértői és rehabilitációs bizottságok munkáját is vizsgálták. Loss Sándor (2000): Út a kisegítő iskolába. In: Horváth Á. Landau E. Szalai J. (szerk.): Cigánynak születni. Új Mandátum Kiadó, Budapest 2 Havas Gábor Liskó Ilona: Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest, Települési, illetve iskolafenntartói közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzések és intézkedési tervek 4 Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért, 2008, Ecostat, Budapest, szerk.: Fazekas K. Köllő J. Varga J. különösen 128. pp 4

5 jóváhagyott esélyegyenlőségi helyzetelemzés, és a szakértő magas SNI arányt jelzett, a többi feladatellátási helyen pedig az átlagosnál magasabb az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók aránya a közoktatási statisztika alapján. Az érintettek az 1 3. évfolyamos, halmozottan hátrányos helyzetű, enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók. Közülük is elsősorban azokat vonta be a program, akiknek a felülvizsgálata esedékes volt. A program során új szakmai szerepek kidolgozására és képzések lefolytatására került sor, megkezdődött a szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők rendszerbe helyezése. A szakértői bizottságokban és nevelési tanácsadókban dolgozó diagnoszták tapasztalatcseréje és a szakmai problémák megoldása rendszeres találkozókon, műhelymunka keretében történt. A párbeszéd mindenképpen megmarad, bár nem értünk az út végére. Amennyiben az ellenőrzés, a szakmai munka minőségbiztosítása nem történik meg és a szolgáltatások intézményesítése nem ad garanciát, az indokolatlan fogyatékossá minősítés nemcsak a múlt és a jelen, hanem a jövő szegregációs eszközeként is jelen lesz a közoktatásban. 5

6 Dr. Torda Ágnes I. AZ INDOKOLATLAN FOGYATÉKOSSÁ MINŐSÍTÉS HÁTRÁNYNÖVELŐ KÖVETKEZMÉNYEI A KÖZOKTATÁSBAN 1. A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértővel támogatott felülvizsgálati program Célkitűzésünk az indokolatlan fogyatékossá minősítés megszüntetése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók visszahelyezésének kezdeményezése, továbbá azoknak a szükséges változásoknak azonosítása, melyek növelik a diagnosztikai eljárás objektivitását, igazságosságát és törvényességét. A program során 914 fő osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű, enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanuló felülvizsgálatára került sor szakszolgálatesélyegyenlőségi szakértő részvételével. A pedagógiai szakszolgáltatásban először alkalmaztuk a szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértőt azzal a céllal, hogy részvétele garantálja a gyermek vizsgálatának teljeskörűségét, a szakmai protokoll előírásának való megfelelését. A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők (továbbiakban: szakértő) a program keretében arra kaptak felkérést, hogy az esélyegyenlőségi szempontokat érvényesítsék a diagnosztikai eljárás során. A szakértők valamennyien közoktatási szakértők, rendelkeztek gyógypedagógiai és gyógypedagógiai 6 pszichodiagnosztikai ismeretekkel, valamint megfelelő munkatapasztalattal. A felülvizsgálatok nem mindegyike zajlott a szakértők személyes jelenlétében. Voltak olyan tanulók, akiket már a program ideje alatt részesítettek felülvizsgálatban, de azt megelőzően, hogy a felkért szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők a terepen munkájukat megkezdték volna. Ezért több esetben a már lezárult felülvizsgálatok során keletkezett vizsgálati dokumentáció elemzésével történt a szakértői véleményezés, szakmai ellenőrzés. A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők terepmunkára való felkészítése, tevékenységi profiljának kialakítása önálló programelemként valósult meg. Az alkalmasság mérését követően, elsősorban az egységes eljárásrend, az egységes szakmai szemlélet kialakítása és az esélyegyenlőség ügye iránti elkötelezettség erősítése volt a felkészítés célja. 7 Alkalmazott munkaformák voltak: szakmai konzultáció, műhelynapokon való részvétel, folyamatos kapcsolattartás a programkoordinátorral, a régiós irodavezetővel és szakértői körben egymással. A szakmai munkába bevont szakértők között többségben voltak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban: szakértői és rehabilitációs bizottság) munkatársai, több esetben vezetői, így a szakértők számára lehetőség nyílt az egymástól való tanulásra. A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők munkájuk során megismerkedtek más szakértői és rehabilitációs bizottságok működésével, az adott 5 A záró tanulmányban közölt adatok a program július 17-i állapotát tükrözik. 6 A szakértők közoktatási szakértőként rendelkeznek diagnosztikai szakmai tevékenységet véleményező kompetenciával is. Jelen programunkban a véleményező, konzultáló, segítséget nyújtó szakértői szerepet erősítettük és erre készítettük fel a szakértőket. Mindez nem zárta ki, hogy a szakértő észrevételezze a fogadó intézményben esetlegesen tapasztalt törvényességi és szakmai szempontokat mellőző működést. 7 A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértői feladatra pályázat útján, írásbeli és szóbeli szűrés alapján választottuk ki a feltételeknek megfelelő közoktatási szakértőket. A szakértők ezt követően három napos felkészítésen vettek részt, majd közös internetes felületükön tartották egymással a kapcsolatot, illetve a részükre szervezett műhelytalálkozón is volt konzultációra lehetőségük. 6

7 intézményben kialakított diagnosztikus gyakorlattal. Néhányan nevelési tanácsadókban dolgoznak, így kölcsönös tanulási lehetőséget teremtett a két különböző pedagógiai szakszolgálat munkatársainak együttműködése. A program megvalósításában partnereink voltak az Országos Oktatási Integrációs Hálózat 8 rendszerében működő régiós irodavezetők, akik segítséget nyújtottak a felülvizsgálatba vonható gyermekek felkutatásában, kapcsolatot hoztak létre az iskolák, a szakértői és rehabilitációs bizottságok és a szakértők között. A program egyik eredményének tekinthető, hogy a régiós irodavezetők és a szakértői és rehabilitációs bizottságok együttműködése létrejött, és a visszajelzések szerint rendszeressé válik. 2. A felülvizsgálati program tapasztalatai A tapasztalatok összegzéseként fogalmazták meg a résztvevők a program első szakaszát lezáró szakmai napon, hogy a nevelési tanácsadók és a szakértői és rehabilitációs bizottságok között mindezidáig nem alakult ki ésszerű munkamegosztás, a jogszabályokat is eltérően értelmezik, egyre gyakrabban fordul elő véleménykülönbség, elsősorban a diagnosztikai feladatok ellátásában. 9 A program első szakaszának végén a szóbeli visszajelzések, és nem kis mértékben az elkészült szakértői jelentések alapján megállapíthatjuk, hogy ebben a kis létszámú, felülvizsgálati célfeladatra felkészített szakértői csoportban sem valósult meg az elvárható szakmai harmonizáció. A programcél szempontjából lényeges tanulói minősítésben egyéni értelmezések és szakmai félreértések mutatkoztak. A szakértők az enyhe fokú értelmi fogyatékosság megszűnt minősítést vagy a felülvizsgált tanuló más diagnosztikus csoportba való átsorolását, nem alkalmazták egységesen. Ebben szerepe lehetett napjaink bonyolult terminológiájának, de annak is, hogy a diagnosztikus csoportba sorolásnak még mindig nem alakult ki országosan egységes megítélése és gyakorlata. További jellemző működési zavarnak tekinthetjük, hogy a tanuló állapotát, iskolai teljesítményét dokumentáló pedagógiai jellemzés sok felülvizsgálatban hiányzott, de nem állt rendelkezésre a tanuló rehabilitációját végző gyógypedagógus véleménye sem. Az adatfeldolgozást ellenőrző szakaszban tapasztaltuk, hogy egyes szakértői bizottságokban a legfrissebb tanulói adatok hiányoznak, vagy az elérhető adatok pontatlanok. 10 Előfordult az is, hogy a szakértő és a fogadó szakértői és rehabilitációs bizottság adatai nem egyeztek. 8 Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) az Educatio Nonprofit Kft. Esélyegyenlőségi Igazgatóságán belül működik. Feladata az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést folytató iskolák szakmai támogatása. 9 A szeptember 2-ai szakmai napon tartott Moderált beszélgetés során készült jegyzőkönyv ezeket az észrevételeket tartalmazza. A leggyakoribb és tipikus konfliktusforrás, hogy ki vizsgálja meg első alkalommal a fogyatékosság gyanúja miatt ellátásra jelentkező gyermeket. Melyik pedagógiai szakszolgálat végezze el a diagnosztikus munkát és melyik legyen a szakvélemény kiállítója. 10 A szakértői és rehabilitációs bizottságok ma sem használnak országosan egységes nyilvántartó rendszert. Esetforgalmuk nincs összekapcsolva, a gyermekek adatai on-line nem elérhetőek. Gyakran előfordul, hogy az egyik megyében fogyatékosnak diagnosztizált gyermeket a másik megyében vagy településen felveszik a többségi általános iskolába, így a különleges gondozáshoz való jog súlyosan sérül. Az egységes nyilvántartási rendszer kidolgozása és közreadása, illetve kötelező bevezetése régóta tervezett. Legkorábban az Utolsó padból programban merült fel (2003). In: Utolsó padban Egy program utóélete. Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 15. (szerk.: Torda Á.) Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest

8 Néhány esetben a gyermekek tanulmányi útjának követése is nehéz volt, példa erre, hogy a program második szakaszában sok esetben a mentorok feladata lett a visszahelyezett tanulók felkutatása. Kérdés, hogy szabad-e adathiányos helyzetben olyan diagnosztikus javaslatot megfogalmazni, melynek következményei a gyermekre vonatkozóan hosszantartóak és sorsfordítóak. Ismételten beigazolódott a jogszabályok különböző értelmezése, a terminológiai zűrzavar, a szakértői és rehabilitációs bizottságok egységes nyilvántartó rendszerének hiánya, a szakértői és rehabilitációs bizottságokban alkalmazottak létszámának és végzettség szerinti összetételének elégtelensége. 3. A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértővel támogatott felülvizsgálatok jellemzői A hazai diagnosztikai gyakorlatban a felülvizsgálat egyaránt jelenti a szülő fellebbezésére történő vizsgálatismétlést és a fogyatékos gyermekek állapotváltozásának diagnosztikai követését. Ez utóbbit gyakran kontrollvizsgálatnak nevezik. A program tervezése során úgy véltük, hogy a szülők lesznek majd kezdeményezői gyermekük soron kívüli kontrollvizsgálatának. Nem így történt. Azt tapasztaltuk, hogy a szülők nem élnek a soron kívüli felülvizsgálat lehetőségével, nem ismerik fel az indokolatlan fogyatékossá minősítés következményeit, és emiatt gyermekük valószínűsíthető hátrányait a továbbtanulásban, pályaválasztásban vagy munkavállalásban. Bekerültek a programba olyan tanulók is, akiknek felülvizsgálata még nem volt időszerű (az első vizsgálat óta még nem telt el a jogszabályban előírt türelmi idő 11 ), de szülői hozzájárulással szakértővel támogatott kontrollvizsgálatot végezhettünk. Ilyenek voltak azok a tartós megfigyelésben részesülő, illetve az első vizsgálatra érkező gyermekek, akiknél halmozottan hátrányos helyzetük miatt indokolt volt, hogy képességbecslő, tanulási teljesítményüket megítélő vizsgálatuk a szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértő közreműködésével történjen. A felülvizsgálatban résztvevők 10%-a e körbe sorolódik. Ezekben az esetekben a szülő hozzájárulásával, de nem önálló kezdeményezésére jelentek meg a tanulók a szakértővel támogatott soron kívüli felülvizsgálatokon A szülők és a szakértők kapcsolata A szülői jelenlét a gyermek vizsgálata során nemcsak a szülői jog gyakorlásának, de a kapcsolatteremtésnek, a gyermekről való beszélgetésnek is alkalma. A szakszolgálatesélyegyenlőségi szakértők arról számoltak be, hogy a szülők örömmel fogadták őket, jelenlétük megnyugtató volt számukra. Éppen ezért több alkalommal meglepetésként érte a szakértőt, hogy a vizsgálat során egyébként együttműködő szülő később elutasította gyermeke visszahelyezését és államigazgatási eljárás keretében felülvizsgálatot kezdeményezett A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendeletet módosító 43/2007 (XII. 29.) OKM rendelet pontosítja a hivatalból való felülvizsgálat idejét és feladatát. A hivatkozott alaprendelet 20. (4) bekezdése szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő első tanév eltelte után hivatalból felülvizsgálja. 12 A visszahelyezéseket támogató, a TÁMOP kiemelt projekt keretében alkalmazott mentorok október végi jelzése szerint fellebbeztek: Bács-Kiskun megye 2. számú bajai bizottságában felülvizsgált két tanuló, Csongrád megye szegedi bizottságában felülvizsgált egy tanuló és Fejér megye Ercsiben kihelyezett vizsgálati helyen felülvizsgált egy tanuló szülei. Egy gyermek Igalon (Somogy megye) a felülvizsgálat javaslatát figyelmen kívül hagyva továbbra is korábbi iskolájának maradt tanulója, egy gyermeket Hódmezővásárhelyen (Csongrád megye) állami gondoskodásba vettek, egy Dunavecsén (Bács-Kiskun megye) élő tanuló sem korábbi, sem kijelölt általános iskolájába nem jelentkezett. 8

9 Két esetben a szakértők már a felülvizsgálatot követően jelezték, hogy az enyhe fokú értelmi fogyatékosság megszűnéséből következő elkerülhetetlen intézményváltás ellen a szülő tiltakozik. A szülő a vizsgáló team, illetve szakértő bevonásával kialakított visszahelyezési javaslattal nem értett egyet. Indoklása szerint semmi értelme, hogy a gyerek bukdácsoljon. A másik iskola sokkal nehezebb. Másik gyermek esetében az édesanya elmondta, hogy ő nagyon szorongott a speciális iskolai elhelyezés miatt. Most azonban úgy látja, gyermeke jól fejlődik, jó a közösség, sikeresen tud előrehaladni. Semmiképpen sem szeretné ez az ívet megtörni. (Bács-Kiskun megye) A másodfokú felülvizsgálatra várhatóan a 2009/10-es tanévben kerül sor. Néhány esetben a súlyosabb mértékű fogyatékosság megállapításából következett a tanulói mobilitás, ezek a tanulók az értelmileg akadályozottak csoportjába kerültek. A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők visszajelzéseikben többször utaltak arra, hogy a felülvizsgálat során született javaslat tartalmát a szülő befolyásolta. Többnyire gyermekük érdekeire hivatkozva kérték a korábbi állapot és iskolai elhelyezés fenntartását. Érveikben érzelmi, gazdasági és kényelmi szempontok egyaránt megjelentek. A nem erősen indokolt visszahelyezések esetében a szakértők tapasztalták a szakértői és rehabilitációs bizottság munkatársainak meggyőzhetőségét, amikor helyt adtak a visszahelyezés ellen érvelő szülői kéréseknek. Ha a diagnózis megállapította, hogy az enyhe fokú értelmi fogyatékosság megszűnt, a visszahelyezési javaslatot maradéktalanul elfogadták a szülők azokban az esetekben, amikor a gyermek már korábban is integráltan tanult. Aggódva, de elfogadták a javaslatot azokban az esetekben is, amikor a gyermekük korábbi iskolájának többségi tantervű osztályában folytathatta tanulmányait. A szülők leginkább akkor ellenezték a visszahelyezést, ha az iskolaváltást, vagy nagyobb távolságra való utazást jelentett volna gyermekük számára. A szülővel való találkozás alkalom a kölcsönös információcserére. Ilyenkor lehet a szülőt tájékoztatni a szülői jogokról (pl. anyanyelvi tolmács közreműködésének igénylése), a gyermek iskoláztatási lehetőségeiről (pl. integráció, diákotthoni elhelyezés, HHH-tanulókat támogató programok), a gyermek részére adható kedvezmények köréről (pl. visszahelyezést követő külön támogatás és szolgáltatás megvalósulásának figyelemmel kísérése). A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők nemcsak a gyermek, hanem a szülők érdekérvényesítési lehetőségét is erősíthetik. Nem minden esetben volt azonban lehetőség a szülővel való megismerkedésre, mivel a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet nem írja elő a szülő jelenlétét a felülvizsgálat alkalmával valójában nem is tesz különbséget az első vagy azt követő vizsgálatok között, így országosan kialakult az a gyakorlat, hogy felülvizsgálatra a szülő hozzájárulásával, de annak távollétében is sor kerülhet. Azokban az esetekben, mikor a szülő részt vett a felülvizsgálaton, ismerkedő beszélgetésre és adatgyűjtésre is lehetőség nyílt, pl. a család nyelvhasználatáról, a szülők iskolai végzettségéről vagy munkaerő-piaci státuszáról. Az adatszolgáltatás önkéntes volt, a szülői jog tiszteletben tartásával történt. A szakértők adatszolgáltatása szerint a szülők az összes vizsgálat 40%-ában abban a helyiségben tartózkodtak, ahol gyermekük vizsgálata zajlott. Ennél magasabb számban (44%) megjelentek ugyan a szülők a szakértői bizottságban, de nem kívántak a vizsgálati helyiségben tartózkodni, kapcsolatfelvételre és megbeszélésre azonban ezekben az esetekben is lehetőség nyílt. 9

10 3.2. Helyszíni vizsgálatok A programban több alkalommal történt úgynevezett helyszíni vizsgálat. Főként azokban az esetekben, amikor a szülők többszöri hívásra sem jelentek meg gyermekükkel a felülvizsgálaton, indokolt volt, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság munkatársai a helyszínen, legtöbbször a tanuló iskolájában szervezzék meg azt. A gyakorlatból azonban ismert, hogy a helyszíni vizsgálat még inkább távol tarthatja a szülőt a vizsgálaton való megjelenéstől, ugyanis a gyermek részvételét többnyire megoldja a gyermek nevelési-oktatási intézménye. A helyszíni vizsgálat további hátránya, hogy a felülvizsgálathoz szükséges feltételek (zajmentes helyiség, megfelelő berendezés, elegendő számú vizsgálóeszköz), megfelelő összetételű és létszámú szakmai csoport még kevésbé biztosítottak, mint a szakértői és rehabilitációs bizottság székhelyén. Már az Utolsó Padból program egyik megállapítása is arra vonatkozott, hogy a különféle helyszíneken szervezett vizsgálatok feltételei hiányosak, gyakran mindössze a gyermek megtekintését jelentik. Programunkban a szakértők hasonló megállapításokat fogalmaztak meg. Visszajelzéseik megerősítették azt a korábbi tapasztalatunkat, hogy a helyszíni vizsgálatok az esetek túlnyomó többségében sem szakmai, sem esélyegyenlőségi szempontból nem elfogadhatóak. Meggyőződésünk szerint vagy olyan decentrumok kialakítására van szükség, melyek folyamatos használatával helybe vihető a korrekt szakértői és rehabilitációs szolgáltatás, vagy fel kell hagyni a szakmailag és módszertanilag igénytelen helyszíni vizsgálatokkal. Mint korábban említettük, szinte minden megyében gondot jelentett a szülők mozgósítása. Érdektelenségük, távolmaradásuk számos gyermek vizsgálatát meghiúsította. Előfordult, hogy a szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértő a többször elmaradt vizsgálat után javaslatot tett a gyermek lakóhelyének felkeresésére és a helyszíni vizsgálat megszervezésére. Esetenként azonban a gyermek nevelési-oktatási intézménye éppoly kevésbé tartotta fontosnak a felülvizsgálatot, mint a szülő. Annak ellenére, hogy az intézményt értesítették a vizsgáló szakemberek érkezéséről, a vizsgálandó gyermek tanítási időben nem tartózkodott az intézményben, gyakorlatilag üres osztálytermet találtak. Február 9-én előzetes egyeztetés után megérkeztünk az iskolába, ahol az igazgatónő, a tagozatvezető gyógypedagógus és az osztálytanítók fogadtak. Előre bejelentettük, hogy órát is szeretnénk látogatni, a pedagógusoknak volt idejük napokig felkészülni az órákra, ezért feltételezzük, hogy a tudásuk legjavát mutatták be nekünk. Az óralátogatásokon az igazgatónő és a tagozatvezető is részt vett. Előre kértük, hogy a szülőket is hívják be egy részletesebb beszélgetésre. A szülőket kiértesítették, négyen el is jöttek a beszélgetésre. Az előzőleg vizsgált gyerekek közül hárman hiányoztak. Kifejezett kérésemre autóval behozták a legproblémásabbnak tűnő gyermeket és a szülőt is. 1. tanulócsoport: 1 2. osztályos enyhe fokú értelmi fogyatékos és egy vegyes csoportú középsúlyos fokú értelmi fogyatékos tanulócsoport tanul (?) együtt. 1 fő első osztályos, 6 fő második osztályos, 6 fő különböző csoportba tartozó középsúlyos értelmi fogyatékos. Ez összesen 32 főnek felel meg csoportszervezésileg. Az igazgatónő tájékoztatott, hogy van erre engedélyük. (?) Látogatásunkkor összesen 4 másodikos gyerek volt jelen ebben a tanulócsoportban Csak találgattuk, hogy miért. 2. tanulócsoport: 3 4. osztályosok, itt a létszám és az összetétel megfelel az előírásoknak. 3. tanulócsoport: D-ből bejárókból áll. 1 fő első osztályos, 2 fő második osztályos, 1 fő negyedik osztályos, 3 fő középsúlyos fokú értelmi fogyatékos. Látogatásunkkor egyetlen gyermek sem volt jelen ebben a tanulócsoportban. Furcsának találtuk ezt a helyzetet. Az iskolában megjelenő szülőkkel négyszemközt beszélgettem, mindegyik meg van elégedve ezzel az iskolával, az egyik szülő ott 10

11 könyörgött, hogy D-ből a másik gyermeke is hadd járjon majd ide, mert itt jobb helye volna Az iskola tárgyi feltételei nem emberhez méltóak. A tantermek szűkek, sötétek, a mellékhelyiségek kritikán aluliak. A tízóraikat szalvéta nélkül, puszta kézzel a piszkos padra teszi le a pedagógus (még a vendégek miatt sem próbálnak adni a látszatra!) A pedagógusok végzettség szerint megfelelnek az előírásoknak, de a gyermekek füzeteit, munkáit nézve, a két órán tapasztaltakat összegezve, kétségeink vannak, hogy itt megfelelően fejlesztik-e a gyermekeket (Pest megye) A felülvizsgálatot nehezítő külső tényezők A szakértői és rehabilitációs bizottságokban dolgozók régi tapasztalata, hogy a gyermek teljesítményét különböző külső tényezők negatívan befolyásolhatják (pl. a vizsgálat helyszínére való utazás hossza, korai ébredés, többszöri átszállás, várakozások stb.). Mivel általános az a vélemény, hogy a gyermekek a vizsgálatra nagy távolságból, törődötten érkeznek, ezért információt gyűjtöttünk az utazási idő terjedelméről. Szakértők a teljes minta 68%-ában rögzítettek erre vonatkozóan adatot. Az utazásra fordított lehetséges időtartamot 30 perces intervallumokba soroltuk, melynek nyomán a következő kép formálódott. A válaszolók 41%-a 0 30 perc, 44%-a perc közötti időt fordított utazásra. Vagyis a válaszolók 85%-a egy órán belül eljutott a vizsgálati helyre. Hosszúnak tekintettük a másfélórás utazást 11%, a kétórás utat 2% esetében. Extrém hosszúnak minősült a több mint két és félórás utazás, ami az esetek 2%-ban fordult elő. A vizsgált gyermekek túlnyomó többsége egy óra vagy ennél rövidebb idő alatt jutott el a vizsgálat helyszínére. A hosszú utazási idő által okozott hátrány ebben a felülvizsgálati programban tehát nem volt jellemző, nem befolyásolhatta számottevően a gyermek teljesítményét. 4. Tanulói mobilitások a szakértői javaslatok nyomán Figyelmünk elsősorban azoknak a tanulóknak a helyzetére és vizsgálatára fókuszál, akiknél az enyhe fokú értelmi fogyatékossá minősítés megszűnt, s így elhagyva korábbi diagnosztikai besorolásukat, az eltérő tantervű osztályokból a többségi csoportba léptek át. Ez nem mindig jelenti a fogyatékossághoz kapcsolt kedvezmények elvesztését, de minden esetben arra utal, hogy a gyermeknél nem áll fenn az a számottevő és átfogó intellektuális elmaradás vagy károsodás, melynek nyomán az enyhe fokú értelmi fogyatékosság korábban megállapításra került. A tanulói mobilitás azonban nemcsak azokban az esetekben valósult meg, amikor a tanuló a kisebbségi (eltérő) pedagógiai feltételekből a többségi pedagógiai feltételek közé lépett át, hanem néhány tanuló esetében a súlyosabb mértékű fogyatékosság megállapítása miatt más gyógypedagógiai nevelési-oktatási feltételek biztosítására született javaslat Súlyosabb fokú fogyatékosság megállapítása A felülvizsgálati programban résztvevők közül nyolc gyermek esetében az értelmi akadályozottság, vagyis a korábbi diagnosztikus besorolásnál súlyosabb állapot került megállapításra. A szakértői vélemények szerint a két vizsgálat közötti időszakban a fizikai és a mentális állapot romlása következett be, az orvosi vizsgálat a sérülés organikus eredetét igazolta. A szakértői megjegyzések azonban másról is árulkodnak. Gondoskodó családban nevelkedik. Az iskolából a kontrollköteles gyermekeket a hivatalsegéd hozza vizsgálatra. Ennek ellenére az apa és az anya is jelen van. A vizsgálat állapotromlást állapított meg, 13 Szakértői beszámoló, Pest megye 11

12 szóba került a szegregált nevelés lehetősége, amit a szülők semmilyen formában nem fogadnak el. Maguk mellett akarják tudni gyermeküket. Elmondják, hogy az osztály (értsd: enyhe értelmi fogyatékosok osztálya) 99%-ban roma. Évike elmaradása nem feltűnő. Jelenlegi iskolája középsúlyos fogyatékossága ellenére is vállalja integrált nevelését. (Heves megye) Az első vizsgálat során az elvégzett intelligenciamérés eredménye értékelhetetlen volt, tehát feltehetően nem drámai állapotromlás következett be, hanem korábban a szülőkre tekintettel született enyhébb fokú besorolás. E rövid szakértői megjegyzés jellemző módon ragadja meg azokat a szakmai és laikus előítéleteket, melyek összekapcsolják a fogyatékosságot és a roma származást A sajátos nevelési igény fenntartásával kategóriaváltás A közoktatási törvény 121. (1) bekezdésének 29/a pontja szerint 14 sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A felülvizsgálat során hét gyermeknél történt átsorolás ebbe a diagnosztikus csoportba. Esetükben továbbra is fennáll az organikus károsodás, azonban sérülésük következménye nem átfogó intellektuális alulteljesítés, hanem az egyes részképességek működésének zavara. A tanulási zavar csoportjába tartozók a sajátos nevelési igényből adódó kedvezményeket megkapják, de tanulmányaikat a többségi iskolások rendszerében és azokéval megegyező követelmények szerint végzik. Az enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisa megszűnt A sajátos nevelési igény fenntartásával átsorolás Más diagnosztikus csoportba sorolás történt további öt gyermeknél. Négy fő esetében a közoktatási törvény 121. (1) bekezdésének 29/b pontjában meghatározott, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd diagnózis került megállapításra. Ennek értelmezése szerint a tanuló további gyógypedagógiai ellátásra, rehabilitációra nem jogosult. Egy fő esetében a beilleszkedés, tanulás és magatartás nehézségét írták le, így a gyermek szintén nem jogosult gyógypedagógiai ellátásra. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság diagnózisa megszűnt Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság diagnózisának megszűnése Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság diagnózisa és ezzel a különleges gondozás jogosultsága 46 fő esetében szűnt meg. Tanulmányaikat a többségi intézményben, a többségre érvényes pedagógiai követelmények szerint folytatják. A felülvizsgálat folyamán összesen gyermek esetében módosult az első vizsgálat diagnózisa, ami a felülvizsgálatba vont gyermekek 7%-át teszi ki évi LXXIX. törvény a közoktatásról 15 A felülvizsgálat során a tanulók egy részénél súlyosabb mértékű fogyatékosságot állapítottak meg, ők átléptek az értelmileg akadályozottak csoportjába. A továbbiakban közölt létszámadatokban már nem szerepelnek. 12

13 5. Az országos felülvizsgálat területi jellemzői, az esetforgalom területi eloszlása 16 A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők az országban működő valamennyi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felülvizsgálati munkájában részt vettek. Ismert azonban, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családok lakóhely szerinti eloszlása nem egyenletes, így a bizottságok feladatai is eltérően alakultak. A legtöbb gyermek (99 fő) vizsgálatára Bács-Kiskun megyében került sor; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 81 főt vizsgáltak, Fejér megyében 80 főt, ami az összes vizsgált tanuló 28%-a. Közel azonos számú vizsgálat történt a következő megyékben, illetve a fővárosban: Baranya (64 fő), Borsod-Abaúj-Zemplén (68 fő), Budapest (59 fő), Heves (52 fő), Nógrád (50 fő), Pest megye (59 fő), ami a megvizsgált tanulók 38%-át jelentette. A fennmaradó esetszámon belül érdemes a különösen alacsony forgalmú megyéket említeni: Vas megye (4 fő), Győr-Sopron megye (13 fő), Csongrád megye (12 fő), továbbá Komárom-Esztergom megye (11 fő). A halmozottan hátrányos helyzetű 1 3. osztályos felülvizsgálatra jogosult tanulók száma megyénként eltérő volt. Az ország nyugati megyéiben kevesebben, a többi megyében közepes, illetve a keleti megyékben magas számban részesültek felülvizsgálatban. Meglepő Csongrád megye alacsony vizsgálati száma, ami nem azt jelenti, hogy valóban ennyire kevés halmozottan hátrányos helyzetű csoportba tartozó tanuló felülvizsgálata lett volna indokolt. Közismert, hogy hosszú időn keresztül ebben a megyében volt a leghosszabb a várakozási idő, így az alacsony tanulói vizsgálatok száma az alacsony vizsgálói kapacitás következménye is lehet. 17 Általánosan jellemző, hogy a szükségesnél alacsonyabb számú szakalkalmazottat foglalkoztató szakértői és rehabilitációs bizottságok csak hosszú várakoztatás után tudják a tanulókat vizsgálatra fogadni. Amennyiben a közoktatási intézmények erőteljesen sürgetik a várakozó tanulók mihamarabbi vizsgálatát, a szakértői és rehabilitációs bizottság növeli az ellátás volumenét. Ezt azonban csak a gyermekvizsgálatra fordított idő csökkentésével tudja megtenni. A vizsgálatra fordított idő lerövidülése elkerülhetetlenül növeli a nem kellő alapossággal vizsgált és dokumentált gyermekek számát, így a téves elhelyezési, ellátási javaslatok arányát is. Megállapítható, hogy a rendszer működési zavarai növelik az indokolatlan fogyatékossá minősítés kockázatát. Az elmaradt orvosi és pszichológiai vizsgálatok, a be nem tartott szakmai protokoll, a gyermekvizsgálatra jutó idő minimalizálása mind igazságtalan és hátránynövelő körülmények. A szakértők időnként arra kényszerültek, hogy munkájukat dokumentumelemzés alapján végezzék. Akkor vált ez szükségessé, ha a felülvizsgálat már a szakértő megérkezését megelőzően megtörtént és a család nem volt ismételten mozgósítható. Az élő és a dokumentumelemző szakértői tevékenység aránya két megyében ért el kritikus határt, azonban a százalékos arány önmagában félrevezető. Vas megyében 50 50%-os a két tevékenység közötti arány, mivel összesen 4 tanuló felülvizsgálatára került sor, kettőt szakértő jelenlétében, kettőt pedig dokumentumok alapján vizsgáltak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 43 fő (53%) vizsgálatán volt jelen a szakértő és 38 fő (47%) felülvizsgálatának szakértése történt dokumentum alapján Ugyanakkor ez utóbbi megyében volt a legmagasabb 16 A felülvizsgálatba bevonható gyermeklétszám megyénkénti eloszlása jelen vizsgálatunkban nem objektív tükre a tényleges népességi mutatóknak, hiszen a bevont tanulók száma függött a szakértői és rehabilitációs bizottságok aktivitásától, az oktatási intézmény adatszolgáltatásától és a szülői részvételtől is. 17 A szülők és a pedagógusok információi szerint országosan ebben a megyében a leghosszabb akár két év is lehet a vizsgálati várakozási idő. Javulás várható ugyanakkor attól, hogy Szeged megyei jogú város és kistérsége létrehozta saját szakértői és rehabilitációs bizottságát, hogy a városi és kistérségi gyermekek várakozási ideje lerövidüljön. 13

14 a tanulói mobilitás, ami azt is jelentheti, hogy a felkészült szakértő pusztán a rendelkezésre álló iratanyag alapján 18 olyan átfogó módon képes rekonstruálni a gyermek állapotát, hogy annak ismeretében javaslattételre vagy módosításra is kompetens. A dokumentumelemző szakértői beavatkozás gyakran abból is adódott, hogy a vizsgálatra több alkalommal behívott, de azon többedik alkalommal sem megjelenő gyermeket a szakértők távollétében, esetleg helyszínen vizsgálták meg. A felülvizsgálatban részt vevő tanulók több mint 10%-ánál dokumentumot elemzett a szakértő, Pest megyében a tanulók 12%-a, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. számú bizottságánál a tanulók 27%-a esetében. Ez utóbbi helyen a szakértői kompetencia új elemeként sor került arra is, hogy a korábban vizsgált gyermek iratanyagát megismerve a szakértő javasolta a vizsgálat kiegészítését a WISC-IV 19 próba felvételével, majd ennek figyelembevételével tette meg szakértői javaslatát. 6. A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők autonómiája a felülvizsgálatok során A programban részt vevő szakértők diagnosztikus gyakorlattal, többségük vezetői gyakorlattal rendelkezik, két fő kivételével jelenleg is pedagógiai szakszolgálatban dolgoznak. Szakértői és rehabilitációs bizottságot vezet hat fő, nevelési tanácsadót négy fő, szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője volt korábban további öt fő. Szakértői és rehabilitációs bizottságban dolgozik nem vezetői munkakörben hat fő, gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai munkában gyakorlott, de már nem ott dolgozó egy fő. A felülvizsgálatokat támogató szakértői csoport tagjai tehát nemcsak a szakértéshez szükséges elismertséggel rendelkeznek, hanem valódi gyakorlattal, terepismerettel és jó értelemben vett rutinnal is. Mégis többször kerültek akár önmagukkal is ellentmondásba, s a közös megegyezésen alapuló eljárás sem érvényesült minden esetben. A szakértők többsége a program során egy megyei szakértői és rehabilitációs bizottságban dolgozott, öt fő két megyében is ellátott feladatot, 1 fő pedig három megyében dolgozott. Kívánatos lett volna, hogy még több szakértő jusson el több különböző megyei bizottságokba, de a távolságok és a megközelíthetőség ezt korlátozták. Nehéz adatokkal bizonyítani azt, hogy a szakértők mennyire voltak autonóm közreműködői a felülvizsgálatnak vagy milyen mértékben simultak bele a fogadó bizottság munkájába. Ez utóbbi értelmezésünkben azt jelenti, hogy kevésbé érvényesítették szakértői meggyőződésüket, céljuk inkább a problémamentes előrehaladás volt. A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők többségének látásmódja az új szerepben sem mutatott lényeges változást. A tapasztalt helyi viszonyokat, melyek sok esetben hasonlítottak saját munkahelyük adottságaihoz, elfogadták és nem találták rendkívülinek. Úgy véljük, ezért nem jelenik meg a szakértői véleményekben erőteljesebben a törvénytelenségre, a jogsérelemre való utalás. A fenntartótól való függés és az ennek nyomán megélt kiszolgáltatottság egy-két kivételtől eltekintve rányomta bélyegét a szakértői függetlenségre. Bár a tanulók irányába elkötelezettnek mutatkoztak, javaslataikkal kevesen merészkedtek el odáig, hogy felelős helyzeteket vagy személyeket nevezzenek meg. 18 Angliában a protokoll szerinti vizsgálatot követően, a gyermek irataiban rögzített vizsgálati mutatók alapján, a gyermek távollétében hozzák meg a diagnosztikus javaslatot. Andrássy Ildikó: A pedagógiai szakszolgálati munka Európában. ELTE BGGYFK Pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú képzés, Budapest Témavezető konzulens: dr. Torda Ágnes 19 A WISC-IV eszköz a HEFOP kiemelt program B komponensének megvalósítása során került standardizálásra, és vált elérhetővé a szakértői és rehabilitációs bizottságok számára. 14

15 A folyamat és a tapasztalatok elemzése után megállapíthatjuk azt is, hogy a szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők felkészítésére korábban tervezett 60 órás képzés nem eredményezett átfogó attitűdváltást. Jelenlegi formájában sem a képzés időtartama, sem szerkezete nem megfelelő garancia arra, hogy a szakértői szereppel való teljes azonosulás megtörténjen, a szakértő függetlensége növekedjen. A további képzések során szükséges a szerep iránti elkötelezettség erősítése, továbbá adatokkal, konkrét esetek feldolgozásával erőteljesebben kell szembesíteni a résztvevőket a nem kellően megalapozott szakértői döntés következményeivel Szakértők javaslata a diagnosztikus munka módosítására A szakértők munkanyilvántartásaik szerint több esetben nem fogadták el vagy módosítani javasolták a diagnosztikus munkát. A módosítási javaslatok egy részében ezt indokolták, máshol csak mint tényt rögzítették. Az indoklásban leggyakrabban a WISC-IV. vizsgálat hiánya szerepel (36 esetben). A teljes körű komplex vagy valamely különleges vizsgálat hiányát hat esetben jelezték (pl. non-verbális szubteszt végzése szükséges ). Egy esetben a szakértő azt kifogásolta, hogy bár autizmus gyanúja merült fel, annak vizsgálatára nem került sor. A következő észrevétel szerepel 11 gyermeknél: A vizsgálatot a szakértő nem fogadta el, mert a gyermek szegregált intézményben tanul, státusza nem változott, a WISC-IV. alkalmazása nem teljesült, továbbá a szülő nem volt jelen a vizsgálaton. Mindezek alapján a vizsgálat megismétlését javasolta. (Baranya megye) Történtek váratlan események is, mely miatt az adott vizsgálat nem tekinthető megfelelőnek: A falugondnok hozta a gyermeket vizsgálatra, az első vizsgálati blokk után úgy értelmezte a helyzetet, hogy a vizsgálat befejeződött, és megbeszélés nélkül hazamentek. (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) A gyermek opponáló magatartása miatt nem ítélhető meg a teljesítmény. (Bács-Kiskun megye) Előfordul, hogy a szakértő a vizsgálat alapján hozott diagnosztikus javaslat módosítását tartja szükségesnek, de a helyi viszonyok megismerése után eláll módosítási szándékától és hagyja magát lebeszélni. A WISC-IV. teszt határeseti IQ-t eredményezetett (IQ:72). Hasonló eredményei voltak a megelőző évek vizsgálatainak is. 2004: intelligenciája a Budapesti Binet tesztben nem éri az életkori átlagos szintet." 2005: Budapesti Binet tesztben 3 év 4 hónapos szinten van, ekkor 5 év 9 hónapos korú. 2007: Budapesti Binet tesztben: IQ:70, fontos szempont a mérlegelésnél, hogy az anya analfabéta. (A szülő elmondása szerint nyolc gyermeke született. A legidősebb most 21 éves. Három gyermek van most a családnál. Három még állami gondozásban.) A vizsgált gyermek, Edit is csecsemő korában állami gondozásba került. Óvodás korban kapta vissza a család. A beiskolázást megelőzően járt óvodába. Célzott figyelemmel fejlesztésben is részesült. A pedagógiai véleményeket megismerve az elmúlt 3-4 évben jelentős és folyamatos fejlődés tapasztalható. A pedagógiai vizsgálat jó eredményekkel zárult. Az esélyegyenlőségi szakértő az integrált oktatási formát javasolja. Véleményem szerint Edit megfelelő gyógypedagógiai segítség és befogadó környezet mellett folyamatosan tudna haladni és tovább tudna fejlődni. Az SZB munkatársaival folytatott vitában kiderült, hogy Heves városban megyei fenntartású szegregált intézmény működik tanulásban akadályozottak számára. A város egyetlen általános iskolája sem vállalta (nincs az alapító okiratában) az enyhe értelmi fogyatékosok integrált oktatását. Az SZB-nek így nincs lehetősége konkrétan megnevezni (kijelölni) befogadó oktatási intézményt. Az SZB információja szerint a jegyző várhatóan nem a városi iskolák közül jelölne ki oktatási intézményt, hanem helyette valamelyik közeli település iskoláját. A család jelen állapotát és nagyon rossz szociális körülményeit mérlegelve, ezt nem tartom járható útnak. Az SZB a 15

16 gyermek érdekének és tanulási biztonságának szempontja miatt továbbra is a szegregált ált.isk. javasolja. (Heves megye) Nem egyedi eset, hogy a szülő személyes tapasztalatai vagy rábeszélés nyomán ragaszkodik gyermeke szegregált gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való elhelyezéshez. Gyakran az intézmény és a szülő együttesen hozzák meg azt a törvénytelen döntést, melynek következményei a gyermek tanulási esélyeit korlátozzák. Ezen vizsgálat a gyermek első szakértői vizsgálata volt a Nevelési Tanácsadó ai vizsgálatát követően, a szülő kérésére. A NT szakvélemény szerint az iskolaérettségi vizsgálat eredménye alapján a kisfiú beilleszkedési-, tanulási- és magatartási nehézséggel küzd, a többségi általános iskola 1. osztályába mehetett egyéni felzárkóztatás mellett. A szülő a NT javaslatával nem értett egyet, fellebbezési jogával kívánt élni, szerette volna, ha gyermeke a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában kezdheti meg tanulmányait. A jelen szakértői vizsgálat alapján nem igazolódott az enyhe mentális retardáció fennállása, a gyermek nem sajátos nevelési igényű megerősítve a NT diagnózisát beilleszkedési-, tanulási- és magatartási nehézséggel küzd. A javaslatban megfogalmazódott: többségi általános iskolában folytassa tanulmányait, illetve nevelési tanácsadó gondozása szükséges. A szülő a javaslattal ezúttal sem értett egyet, fellebbezési jogával kívánt élni, szerette volna, ha gyermeke a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában (József Attila Általános Iskola Bicske) folytathatná tankötelezettségét. Elmondása alapján melyet a családot kísérő gyógypedagógus is megerősített a gyermek az elmúlt tanévben a bicskei József Attila Általános Iskola előkészítő osztályában (előkészítő és 1. évfolyam összevonva) tanult, amely az értelmi fogyatékos tanulók szegregált általános iskolája. A kisfiú korábbi szakértői véleménnyel nem rendelkezett melyet a szakértői bizottság is megerősített, így jogszerűtlenül járt az adott intézménybe. (Fejér megye) 6.2. Szakértői visszajelzések az esélyegyenlőség sérüléséről Mint látjuk, a rendszeres óvodai nevelés hiánya, a család kedvezőtlen gazdasági körülményei, a korai állami gondozásba vétel és az ebből adódó érzelmi depriváció együttesen alakítják azt a képességstruktúrát és értelmi fejlettséget, mely határeset jellege ellenére enyhe fokú értelmi fogyatékosságként kerül leírásra. A fogyatékosság megállapítása egyenes utat jelent a szegregált iskolai ellátásba. A szakértők tapasztalataik alapján minősítették az esélyegyenlőség érvényesülését. Békés-, Csongrád-, Hajdú-Bihar-, Komárom Esztergom-, Pest megyékben úgy ítélték meg, hogy az esélyegyenlőség teljes körűen megvalósult. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Békés megyében a felülvizsgálatok egynegyedében a szakmai team nem volt teljes körű. Nógrád megyében csak egyetlen esetben jelezte a szakértő, hogy az esélyegyenlőség sérül, holott 50 esetből 49 gyermek vizsgálatában nem vett részt pszichológus! Fejér megyében hasonlóképpen egy gyermek esetében történt észrevétel az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatban, holott 45 esetben (56%) nem volt megfelelő a vizsgáló team összetétele! Zala megyében 26 vizsgálatnál (54%) minősítették elégtelennek a szakmai team összetételét. Mindezek után felmerül a kérdés, hogy mit is értettek esélyegyenlőségen és annak megsértésén a szakértők? Az a gyakorlat, hogy orvos vagy pszichológus távollétében is történhet gyermekvizsgálat, ellentmond a jogszabályban és a szakmai protokollban rögzítetteknek. A szakemberek számának csökkentésével már nem áll rendelkezésre megfelelő összetételű szakmai team, nem történik meg a gyermek állapotának különféle szempontú leírása és a diagnosztikus javaslatot sem egyetértéssel fogalmazzák meg. Az orvos jelenlétének hiánya sajnálatos 16

17 módon a legtöbbször nem különleges és egyedi körülmény, hanem rendszeres és informálisan jóváhagyott működési módja a vizsgáló teamnek. Mintha természetessé vált volna a törvénytelenség, amit az intézményfenntartó a forráshiányból adódó foglalkoztatásszűkítéssel igazol vagy magyaráz. Ezzel a problémával a későbbiekben foglalkozunk. A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők néhány kivételtől eltekintve a konkrétumok, a lajstromozható, megszámolható valóság szintjén ragadták meg a pedagógiai esélyegyenlőséget. Természetesen fontos azt megjegyezni, hogy a szülő távollétében történt a gyermek vizsgálata, a szakmai team nem volt megfelelő összetételű és létszámú, valamint nem a szakmai protokoll szerint folyt a vizsgálat 20, ám a pedagógiai esélyegyenlőség ennél több elemet tartalmaz, s ezek az elemek kellő érzékenység mellett a felülvizsgálatban láthatóvá válnak. Ilyen tartalmú szakértői észrevétel ugyanakkor a teljes mintában mindössze négy alkalommal fordult elő. Két megjegyzés szerint a gyermek integrációhoz való joga sérült, mivel az integrációs javaslat ellenére továbbra is szegregált intézményben oktatták. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ennek oka, hogy a kijelölt iskola nem rendelkezett az integrációhoz szükséges feltételekkel.) Három alkalommal utal a szakértői észrevétel a vizsgálat tartalmához kapcsolódó hátrányos megkülönböztetésre: 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gyermek harmadik alkalommal 1. osztályos; 2. a tanév folyamán kérik a teljes felülvizsgálat részletes megismétlését; 3. Heves megyében nincs egyértelműen alátámasztva a sajátos nevelés igény indokoltsága. 7. Diagnosztikai kategóriát váltó, korábban enyhe fokú értelmi fogyatékosnak minősített tanulók csoportjának bemutatása A felülvizsgálatok nyomán összesen 58 tanuló esetében történt új állapot-besorolás változás 21. Közülük hét fő a sajátos nevelési igényű gyerekek közoktatási törvény szerinti 29/a csoportjába, négy fő a 29/b csoportjába került, egy fő tanulási nehézsége miatt a jövőben már csak fokozott figyelmet és pedagógiai kedvezményeket kap, 46 fő pedig kikerült a különleges gondozásra jogosultak köréből 22. A szülői fellebbezésekre tekintettel az adatok még nem tekinthetőek véglegesnek A tanulók lakóhely szerinti megoszlása A módosult besorolású tanulók lakóhelye 14 megyében található. Nem volt tanulói mobilitás Budapesten, Győr-Moson-Sopron-, Komárom-Esztergom-, Tolna-, Vas-, Veszprém megyékben. Magas számban változott a tanulói besorolás Szabolcs-Szatmár-Bereg- (11 fő: 14%), Bács-Kiskun- (9 fő: 10%), Borsod-Abaúj-Zemplén- (7 fő: 10%), Somogy- (7 fő: 15%), Heves- (7 fő: 14%) és Csongrád- (5 fő: 45%) megyékben. A további változások megyénként 20 Fejér-, Bács-Kiskun-, Veszprém megyékben több alkalommal a szülő távollétében történt a vizsgálat. Heves megyében hét alkalommal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 18 alkalommal a tanulót nem vizsgálta meg orvos. Zala megyében 17 alkalommal nem vizsgálta meg a gyermeket pszichológus, a WISC-IV. próba felvételére nem került sor, a szakértői és rehabilitációs bizottság önhibáján kívüli okból nem foglalkoztat főállású pszichológust. Borsod-Abaúj-Zemplén-, Veszprém-, Somogy és Vas megyékben nem szakmai protokoll szerint vizsgáltak, és így nem került sor a WISC-IV. vizsgálatra. 21 A felülvizsgálat során nyolc tanulónál súlyosabb mértékű fogyatékosságot állapítottak meg, ők átléptek az értelmileg akadályozottak csoportjába. Az itt közölt létszámadatokban nem szerepelnek. 22 A tanulók részére a program mentortámogatást biztosít a 2009/2010. tanévben. 17

18 egy-két tanulóra vonatkoznak. Az arányok az adott megye felülvizsgálatában részt vevő teljes gyermekcsoporthoz való összehasonlításból adódnak A tanulók nem- életkor- és osztályfok szerinti megoszlása A megismert adatok megfelelnek az előzetes várakozásnak. Több kutatással összhangban kimutatható a fiúk felülreprezentáltsága: a tanulói mobilitás almintában arányuk 64%. Az átsorolt tanulók közül legtöbben (26 fő) évesek, azonos a számuk a 8 9 és a 9 10 éveseknél (mindkét csoportban 15 fő található). A 7 9 évesek korosztályába tartozik két fő, mindketten első vizsgálaton vettek részt. Az életkornak, mint a természetes fejlődés egyik mutatójának jelentősége lehet abban, hogy a tanulóknál az első vizsgálat alkalmával tapasztalt teljesítményelmaradás a kedvezőtlen körülmények vagy a lassú érési folyamatok következményeként mutatkozott meg. E két feltétel valamelyikének, vagy mindkettőnek az egyidejű fennállása oly mértékben torzíthatja a kognitív profilt, hogy a tanuló enyhe fokban értelmi fogyatékos besorolást kaphat. A vizsgált csoport osztályfok szerinti megoszlása egyértelműen arra utal, hogy a tanulók jóval idősebbek, mint az osztályszintjük alapján természetes lenne. Az eloszlás súlypontja a éves vagy ennél idősebb 3. osztályosokra helyeződik, holott ez a korosztály valójában 4. vagy 5. osztályos lenne, ha pedagógiai előélete nem tartalmazna késleltetést vagy eredménytelenséget. Sikertelen tanulói karriert mutatnak azok a tanulók, akik évesen 2. osztályosak, de egy fő ilyen idős tanuló megrekedt az 1. osztály szintjén. Jellemző pozíciót mutatnak a 8 9 évesek, akik többsége 1. osztályos (12 fő). Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a tanulók a rendszertelen vagy elmaradt óvodalátogatás, a korán megmutatkozó teljesítményelmaradásból következő késleltetett beiskolázás, a kezdő osztályfokon való megragadás, és nem utolsó sorban a hosszan fennálló alulteljesítés miatt az első vizsgálat alkalmával enyhe fokban értelmi fogyatékosnak tűntek A tanulói mobilitásban érintett tanulók családi háttere a szülők iskolai végzettsége és foglalkozása alapján A szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakértők a szülőkkel való beszélgetés során ha alkalom adódódott rá és a szülő nem zárkózott el a válaszadástól adatot gyűjtöttek a szülők iskolai végzettségéről és foglalkozásáról. Az adatok mennyisége (52 fő adott választ) nem teszi lehetővé, hogy külön mutassuk be az anyák vagy apák iskolai végzettségét és jelenlegi foglalkoztatását. A felülvizsgálat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra irányult. A közoktatási törvény értelmében a halmozottan hátrányos helyzet egyik kritériuma a szülők iskolai végzettsége, ami nem lehet magasabb, mint nyolc osztály. A tanulói mobilitás csoportban a szülőknek csak 50%-a végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Kisegítő iskolát végzett 3 három fő, 5 6. osztályt nyolc fő, 1 4. osztály végzett kilenc fő, nem járt iskolába három fő. Többen jelezték, hogy a régi típusú kisegítő iskola befejezése után, a kiegészítő általános iskolai 7 8. osztályos követelményeket teljesítették. Az adatszolgáltató szülők, gyermekük életkorából adódóan is fiatalemberek, tanulmányaikat a 70-es, 80-as években végezték. Iskoláztatásuk nehézségeivel ugyanazok a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok foglalkoztak, mint ahol napjainkban a gyermeküket vizsgálják. 18

19 A megkérdezett 58 szülőből 47 személy nyilatkozott a foglalkozásáról. Közülük munkanélküli 12 fő, napszámos egy fő. A szülők nagyobb csoportja járadékot, segélyt, központi forrásból származó támogatást nevezett meg fő bevételi forrásként: gyes, gyed, rokkantsági nyugdíj, közhasznú munka, szociális járadék, nyugdíj, főállású anyaság, illetve háztartásbeli (31 fő). A családok rendszeres jövedelme 46 esetben nem munkavállalással, hanem gyesre és gyedre való jogosultsággal keletkezik. 8. A tanulói mobilitás csoportba tartozó gyermekek vizsgálata a szakmai protokoll tükrében Érdemes elemezni azt is, hogy a különféle forgalmú szakértői és rehabilitációs bizottságok milyen támogatottsággal végzik munkájukat. Erre két mutató tűnik alkalmasnak: a jegyzői adatszolgáltatás és a vizsgáló team összetétele. A jegyzői adatlista, vagyis annak kimutatása, hogy a településeken működő nevelési-oktatási intézmények milyen pedagógiai tevékenységre jogosultak, a szakértői munka egyik feltétele. 23 Feltételezhető, hogy minél magasabb a szolgáltatást igénylők száma, a fenntartó annál nagyobb figyelmet fordít a szolgáltatás megfelelő minőségére, vagyis a szakértői munka körülményeinek biztosításával hozzájárul a korrekt diagnosztikus munka végzéséhez. Hipotézisünk azonban csak részben igazolódott: míg majdnem teljes körű adatokkal rendelkezett Bács-Kiskun-, Borsod-Abaúj-Zemplén- és Fejér megye, részlegesen rendelkezett adatokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Hajdú-Bihar megye szakszolgálata. Nem állt rendelkezésre jegyzői adatszolgáltatás Győr-Moson-Sopron-, Heves-, továbbá Komárom-Esztergom megyékben. Kérdés, hogy ez utóbbi megyékben vajon milyen támpontok segítik a tanulói elhelyezésre tett javaslatok kialakításában a szakértői és rehabilitációs bizottságokat? Milyen módon történik meg az intézményi feltételek vizsgálata, ha nem rendelkeznek jegyzői listával? A kérdések válaszra várnak. Értékes mutatója a fenntartói feladatellátásnak, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottságokban rendelkezésre áll-e az a szakmai team, mely a közoktatási jogszabályok szellemében alkalmas és jogosult a fogyatékosság megállapítására. Az alábbiakban ezt vizsgáljuk meg A szakmai team teljessége, az orvosi vizsgálatok teljesülése A szakértői és rehabilitációs bizottságok többsége a felülvizsgálati szakaszban nem tudta folyamatosan biztosítani az orvos, pszichológus, gyógypedagógus összetételű szakmai team foglakoztatását. Az országos felülvizsgálat tapasztalatai szerint mindössze két megyében (Csongrád, Komárom-Esztergom) történt a jogszabályi előírásoknak megfelelően, fenti szakemberek közreműködésével a vizsgálat. Ugyanakkor ezekben a megyékben összesen 23 tanulót vontak be a programba, ami országosan a teljes minta 2,5%-át teszi csak ki. A szakmai team egyik hiányzó tagja sok esetben a pszichológus volt (az esetek 85%-ában vett részt a tanulók vizsgálatában). A szakértői bizottság működése törvénytelen Nógrád megyében, ahol a fenntartó nem alkalmaz, és nem is kíván alkalmazni 24 pszichológust, így az alap-, s felülvizsgálatokon minden diagnosztikai munkát a gyógypedagógusok 23 A szakértői és rehabilitációs bizottságok elhelyezési javaslataikat a jegyzői lista alapján tudják megtenni. A jegyzői adatszolgáltatás hiánya vagy pontatlansága többlet feladatokat ró a szakértői bizottságokra és közvetlenül a szülőkre is. 24 A Nógrád megyei szakértői és rehabilitációs bizottság vezetőjének szóbeli közlése szerint nem átmenetileg betöltetlen álláshelyről van szó, hanem a fenntartó nem kíván alkalmazni pszichológust. 19

20 látnak el. Az itt felülvizsgálatban részesülő tanulók száma 50 fő volt. Más megyékben további 84 gyermeknél nem volt biztosított a pszichológus közreműködése, ez azonban megyénként néhány főt jelentett csupán. Nógrád mellett Zala megye helyzete tekinthető még drámainak, ahol nincs mód főállású pszichológus alkalmazására, csak részfoglalkozásúak látják el a feladatokat. Bár a három szakember orvos, pszichológus, gyógypedagógus jelenléte nemcsak a különleges szakmai feladat ellátásához szükséges, hanem a diagnosztikus javaslat kialakításában is együtt kell részt venniük, mégis minden érintett úgy véli, hogy a pszichológus hiánya átmenetileg egy jól képzett gyógypedagógus bevonásával pótolható. Mivel a szakértői és rehabilitációs bizottságokban elég jelentős a munkaerő-vándorlás és ez leggyakrabban a pszichológusok mozgását jelenti, nem is olyan ritka jelenség, hogy a pszichológiai vizsgálatokat gyógypedagógus végzi, vagyis a diagnosztikus síkok gyakran összecsúsznak, s nincs lehetőség közös szakmai vélemény kialakítására. Az orvosi feladatok ellátása azonban ilyen módon nem pótolható. Ha a pszichológusnak nem éri meg a szakértői bizottságban dolgozni, akkor ez az orvosra még inkább érvényes. Mindezeken túl a szakértői bizottságokban foglalkoztatható orvos neurológiai vagy gyermekpszichiátriai szakvizsgája országosan is a legritkábbak közé tartozik. Ebből adódik, hogy az orvosi vizsgálat gyakorta elmarad, holott ennek megállapításai lennének az organikus károsodást megerősítő diagnosztikus adatok. Az állapot-besorolásban érintett tanulók közül mindkét vizsgálati alkalommal (sajátos nevelési igényűvé minősítés és a felülvizsgálat során) 29 fő vett részt orvosi vizsgálaton. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy hány gyermek vett részt az első és a második alkalommal is orvosi vizsgálaton, akkor számuk összesen nyolc fő. Az összes felülvizsgálat 40%-ában vettek csak részt a szakértői és rehabilitációs bizottságok orvosai, ami megyénként jelentős eltérést mutatott. A következő megyékben a vizsgálatok kevesebb mint felében vettek részt az orvosok: Megye Felülvizsgálat orvos részvételével (%) Bács-Kiskun 46% Békés 22% Borsod-Abaúj-Zemplén 19% Budapest 32% Fejér 44% Hajdú-Bihar 10% Heves 2% Pest 7% Somogy 20% Szabolcs-Szatmár-Bereg 23% Veszprém 30% Az orvosi vizsgálatok megszervezése már a tanulók első vizsgálata során is gyakran elmaradt, hiszen a megadott adatok alapján az enyhe fokban értelmi fogyatékossá minősített tanulók mindössze 64%-a esett át biztosan az első orvosi vizsgálaton, vagyis a gyermekek alig több mint fele rendelkezett azzal az orvosi szakvéleménnyel, ami a minősítés egyik legerősebbnek tekinthető feltétele. A felülvizsgálati programban ez az arány 20