2. Nevelési oktatási célok a 2016/2017. tanévben

Átírás

1

2 Tartalom 1. Bevezetés Nevelési oktatási célok a 2016/2017. tanévben Pályázatokkal kapcsolatos feladataink A 2016/2017 es tanév rendje Tanítás nélküli munkanapok Belső továbbképzéseink Értekezletek Ellenőrzési tevékenység Vetélkedők Ünnepi megemlékezések műsorok Kapcsolattartás a szülőkkel Országos mérés, értékelés és eltérő ütemű fejlődés Éves önértékelési terv 2016/2017-es tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatását segítő, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program Alsós munkaközösség munkaterve 2016/ Társadalomtudományi munkaközösség munkaterve 2016/ Természettudományi munkaközösség munkaterve Osztályfőnöki munkaközösség munkaterve 2016/ Művészet és sport munkaközösség munkaterve 2016/ Diákönkormányzat munkaterve 2016/ Jegyzőkönyv tanévnyitó értekezletről

3 1. Bevezetés A 2016/2017. tanévre vonatkozó munkaterv a vonatkozó jogszabályi előírások a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a módosításról rendelkező évi LV. törvény a évi CXXIX törvény 12/2016. (IV. 27.) EMMI rendelet a 2016/2017. tanév rendjéről, a Nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskola Pedagógiai programja és helyi tanterve alapján lett összeállítva. 2. Nevelési oktatási célok a 2016/2017. tanévben Alapvető pedagógiai értékeinket, céljainkat pedagógiai programunkban fogalmaztuk meg. Magas színvonalú, hatékony szakmai munka. Iskolánk minden tanuló számára esélyt kínál az eredményes tanulásra, egyéni képességeinek kibontakoztatására. Tanulóinkat megtanítjuk az önálló ismeretszerzésre, a különböző tanulási technikákra. Sokrétű gondoskodásban részesítjük a tehetséges tanulókat. Alapfeladatainkon túl igyekszünk sajátos helyzetünkből adódó feladatainkat eredményesen ellátni. Tanulóinknak választási lehetőséget kínálunk, s ez által biztosítjuk az egyéni fejlődés és fejlesztés, az érdeklődés megvalósításának lehetőségeit. Korrepetálásokkal, személyre szabott fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket. Tiszteletben tartjuk a gyerekek jogait. A gyerekekkel való kapcsolatainkat, az őszinteség, az emberi, szakmai és szociális felelősség hatja át. Sokrétű ismeretközléssel fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét, kreativitását. Tanulmányaik befejezése után képesek legyenek önállóan eligazodni a társadalom változó viszonyaiban. Az iskola célja, hogy a társadalom számára hasznos embereket neveljünk. Az iskola épületét és környezetét olyanná tesszük, amely tanulóink kényelmét és az eredményes munkavégzést szolgálják. Az osztályfőnöki munka további erősítése. A kezdő pedagógusok, osztályfőnökök segítése. 2

4 A hetes feladatai, ügyeletesi rendszer következetes továbbfejlesztése. A házirend fokozott betartása. Az együttműködés erősítése a szülőkkel. Az alsó tagozatból, felső tagozatba való átmenet nehézségeinek áthidalása. Küzdelem a rongálás ellen és az iskola tisztáságáért. Az iskola jó hírnevének erősítése. Szervezeti kultúra fejlesztése. Tovább erősödik a kompetenciaalapú oktatás. Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítását kell szorgalmazni! Kapjon nagyobb hangsúlyt a mindennapi élethelyzetekben szükséges készségeket, képességeket támogató, fejlesztő tanulási folyamat. Testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési terület. Az iskola nyújtson támogatást a gyermekeknek különösen a serdülőknek a kóros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzéséhez. A tanulási esélyegyenlőség segítése. A viselkedéskultúra, a kommunikációs képesség és készségfejlesztés. A demokratikus közösségi magatartás fejlesztése. Az önállósodás elősegítése. A 2016/2017-es tanévben kiemelt feladataink: A 5 8. évfolyamon emeltszintű angol és német nyelvoktatás. Az 1-3. évfolyamon a zenés, játékos angol és német nyelvi foglalkozás tovább folytatódik heti egy-egy órában évfolyamon képesség szerinti csoportbontás magyar nyelv és irodalom tantárgyból. Mindennapos testnevelés az 1-8. évfolyamon heti 5 órában. A 2., 5. és 7. évfolyamon 4 tanóra délelőtt, és 1 tanóra délután úszásoktatás formájában valósul meg. Folytatódik a sport specializáció 1-2. és 5-6. évfolyamokon, 3

5 futball és kézilabda oktatása csoportbontásban. Az úszásoktatásban az SNI tanulók is részt vesznek. Folytatódik a néptánc tanítása a testnevelés óra terhére 1-4. évfolyamon évfolyamon az informatika tantárgy tanítása heti 1 órában valósul meg. Az 5-8. évfolyamon emelt óraszámban történik az informatika oktatása. Az 1-8. évfolyamon valósul meg az Erkölcstan /Hit és erkölcstan tantárgyak oktatása. Az erdei iskola-ökotábor megszervezése és lebonyolítása ebben a tanévben is kiemelt feladat lesz. 5 napos programban részt vesznek: 3., 5-8. osztály tanulói. Időpont: június Helyszín: Kismaros 3 napos programban vesznek részt a 2. és 4. évfolyamosok. Időpont: június első hete Helyszín: Bogács Egy napos osztálykiránduláson vesz részt az 1. évfolyam. Az általános iskolában a 16 óráig tartó oktató-nevelő munka formái: évfolyamon egész napos iskola, évfolyamon napközi otthon, évfolyamon tanulószoba. A tanórán kívüli tevékenységeket (szakkör, DSK stb.) 15 órától látogathatják tanulóink. Folytatódnak a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások az 1-8. évfolyamokon. 4

6 3. Pályázatokkal kapcsolatos feladataink TÁMOP /A ( ,- Ft) Fenntartása. TIOP / IKT eszközfejlesztés a nagyhegyesi általános iskolában Fenntarthatóság biztosítása ,- Ft. (a pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése, alkalmazása) TIOP / Tanulói laptop program Nagyhegyesen ,- Ft. (Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) Fenntartása. TIOP / Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrasruktúra fejlesztése- Tudásexpo Expressz ,- Ft. Fenntartása. TÁMOP / Eötvös József program- Pedagógiai szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és projektháló Fenntartása. TÁMOP-3.1.4/C A Nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskola innovatív iskolafejlesztési projektje Fenntarthatóság: - nyelvi témahét - nyelvi tábor - ökotábor 5

7 4. A 2016/2017 es tanév rendje Szorgalmi idő: A tanítási napok száma: 182 nap Őszi szünet: november 02-tól november 04-ig. - /utolsó tanítási nap október 28., első tanítási nap november 07./ Téli szünet: december 22-től január 02-ig. - /utolsó tanítási nap december 21., első tanítás nap január 03./ Tavaszi szünet: április 13-tól április 18-ig. - /utolsó tanítási április 12., első tanítási nap április 19./ Első félév: január január 27-ig kell értesíteni a szülőket a tanulók eredményeiről DIFER mérés az első évfolyamon: október 10. Kompetenciamérés: május 24-én 6. és 8. évfolyamon Idegen nyelvi mérés: május 17.-én 6. és 8. évfolyamon A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata: évfolyamokon január 09.- április 30. között kell megszervezni 6

8 5. Tanítás nélküli munkanapok Az oktatási miniszter által a tanév munkarendjében biztosított 5 tanítás nélküli munkanapot a tantestület véleménye alapján az alábbiak szerint hasznosítjuk: 1. Belső továbbképzés 2 nap 2. Diák önkormányzati nap 1 nap 3. Tantestületi tanulmányi kirándulás, jó gyakorlat 1 nap 4. Belső adminisztrációs tevékenység 1 nap 7

9 6. Belső továbbképzéseink 1. Önértékelés, önfejlesztési terv készítésének módszere Ideje: október Felelős: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők Résztvevő: a tantestület tagjai 2. A szövegértés kompetenciájának fejlesztési lehetőségei Foglalkozást tart: A TÁMOP pályázat fenntarthatóságába bevont nevelők. Ideje: április Felelős: intézményvezető, helyettes, munkaközösség-vezetők Résztvevők: a tantestület tagjai 3. Nyílt tanítási nap a TIOP-07, TIOP-09 pályázat fenntartása. IKT eszközök alkalmazása a tanítási folyamatban. Ideje: április Felelős: intézményvezető, intézményvezető-helyettes és munkaközösségvezetők Résztvevő: a tantestület tagjai 8

10 7. Értekezletek 1. Alakuló tantestületi értekezlet Tárgya: A tantárgyfelosztás ismertetése. Az éves munka előkészítési feladatainak ismertetése. Ideje: Felelős: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, Résztvevők: a tantestület tagjai 2. Tanévnyitó nevelési értekezlet Tárgya: A munkaközösség-vezetők ismertetik a 2016/2017-es tanévre vonatkozó munkatervüket. A tanév rendjének összeállítása. Ideje: Felelős: intézményvezető, intézményvezető-helyettes Résztvevők: a tantestület tagjai 3. Félévi értekezlet Tárgya: A 2016/2017. tanév I. féléves munkájának értékelése. Ideje: január negyedik hete Felelős: intézményvezető, intézményvezető-helyettes és a munkaközösség vezetők Résztvevők: tantestület tagjai 4. Tanévzáró értekezlet Tárgya: A 2016/2017-es tanév nevelési-oktatási eredményeinek értékelése. Ideje: június negyedik hete Felelős: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség vezetők Résztvevők: tantestületi tagjai 9

11 8. Ellenőrzési tevékenység Szakmai ellenőrzés A évre szóló országos pedagógiai szakmai ellenőrzési tervbe bekerült pedagógusok szakmai támogatása, pedagógiai munkájában való megerősítése történik óralátogatás, foglalkozás látogatás keretében. Belső önértékelési program megvalósítása ben kerül sor intézményi tanfelügyeleti ellenőrzésre. Törvényességi ellenőrzés Az intézményünknek folyamatosan számolni kell a törvényességi ellenőrzés lehetőségével, ezért feladatunk: felkészülni ezen ellenőrzésekre, közreműködni az ellenőrzésekben, illetve az ellenőrzések tapasztalatainak felhasználása. A törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatban a munkajogi dokumentumainkat évente ellenőrizzük külön figyelmet fordítunk: - a tanulói létszám megfelelő kimutatására, - az SNI-s tanulók dokumentációjára, - az oktatásügyi statisztika megfelelő kitöltésére. 9. Vetélkedők Irodalmi vetélkedő 5-6. évfolyamnak tankerületi szinten. Helyi tanulmányi, művészeti, sportvetélkedők, levelezős vetélkedőkön való részvétel az 1-8. évfolyamon. Bekapcsolódunk a tankerület által szervezett vetélkedőkbe a munkaközösségek munkaterve alapján. 10

12 10. Ünnepi megemlékezések műsorok Évnyitó: - évfolyam - Művészeti és sport munkaközösség Október Társadalomtudományi munkaközösség Október évfolyam - Művészeti és sport munkaközösség Advent: - Alsós munkaközösség - Művészeti és sport munkaközösség Karácsony: - 5. évfolyam - Művészeti és sport munkaközösség Névadónkra emlékezünk (január 06.) - Társadalomtudományi munkaközösség - Művészeti és sport munkaközösség Farsang: - 4. évfolyam - Alsós munkaközösség Március évfolyam - Művészeti és sport munkaközösség Néptánc gála: - Alsós munkaközösség - Művészeti és sport munkaközösség 11

13 Ballagás: - 7. évfolyam - Osztályfőnöki-, Művészeti és sport munkaközösség Évzáró: - 3. évfolyam - Művészeti és sport munkaközösség 12

14 11. Kapcsolattartás a szülőkkel Szülőértekezlet minden osztály részére Tanévkezdéshez kapcsolódó tájékoztatás Ideje: szeptember második-harmadik hete Felelősök: Osztályfőnöki munkaközösség vezető, osztályfőnökök Pályaválasztási szülőértekezlet a 8. évfolyamos tanulók szülei részére Továbbtanulási tájékoztatás Ideje: november Felelősök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, Osztályfőnöki munkaközösség vezető, 8. évfolyam osztályfőnökei Félévi szülőértekezlet az első félévi munka értékelése Ideje: február első hete Felelősök: Osztályfőnöki munkaközösség vezető, osztályfőnökök Fogadó órák Ideje: Minden hónap első hetében Felelősök: munkaközösség vezetők, a tantestület tagjai Az osztályok szülői munkaközösségeinek, az iskolai SzM-nek az értekezlete. Téma: A 2015/2016-os tanév értékelése. A 2016/2017-es tanévre vonatkozó munkaterv ismertetése. Ideje: szeptember negyedik hete Felelős: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, Osztályfőnöki munkaközösség-vezető Nyílt nap: szülők látogathatják a tanítás órát, a pedagógusok által megadott időpontban Ideje: április Felelős: a tantestület tagjai, munkaközösség vezetők 13

15 12. Országos mérés, értékelés és eltérő ütemű fejlődés Kompetenciamérések Vizsgálatra kerül a 2016/2017-es tanévben is országos kompetencia keretében a 6. és a 8. évfolyamon tanulók - anyanyelvi, és matematikai alapkészségének fejlődése. A felmérésre május 24-én kerül sor, mely nap tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, viszont részükre kötelező tanórai foglalkozás nem szervezhető. Feladataink: a tanulók felkészítése, az adatszolgáltatás, a mérés megszervezése. Felelősök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes és Szabó Tünde mérésértékelés koordinátor pedagógus. Eltérő ütemű fejlődés október 10-ig gondoskodnunk kell azon első évfolyamos tanulóink körének felméréséről, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdet óta szerzett tapasztalatok alapján alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja, az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását október 28-ig az intézményvezető feladata az érintett létszám jelentése. A vizsgálatokat az iskolának december 02-ig kell elvégezni. Feladatunk tehát: az első évfolyamos tanulók figyelése, az érintett kör felmérése, a létszámlejelentés, valamint a vizsgálatok elvégzése. Felelősök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes és gyógypedagógus. 14

16 A fizikai állapot és edzettség vizsgálata A 2016/2017. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek 5-6. évfolyamon, január 09. és április 30. között kell megszervezniük a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. 15

17 13. Éves önértékelési terv 2016/2017-es tanévre 1. Az intézmény főbb adatai, önértékelési program meghatározásakor figyelembe veendő jellemzői 1.1. Az intézmény általános adatai Az intézmény általános adatait az 5 évre szóló - átfogó - intézményi program tartalmazza Az intézményben önértékeléssel érintett pedagógusok és vezetők A jelen önértékelési tervben önértékeléssel érintett pedagógusok száma: A pedagógus önértékeléssel érintett: pedagógusok száma 27 fő a vezetők közül közvetlen pedagógus feladatot is ellátó vezetők száma: 2 fő összesen: 27 fő. 2. Az éves önértékelési terv készítési kötelezettség Intézményünk az 5 évre szóló önértékelési programját az Oktatási Hivatal által kidolgozott és az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott "Önértékelési Kézikönyv Általános Iskolák számára" nevű intézményi önértékelési standard alapján készítette el. A programot az intézményvezető szeptember 01. napján hagyta jóvá. Az 5 éves intézményi - átfogó - önértékelési programban foglaltak megvalósítása érdekében éves önértékelési terveket kell készíteni. Jelen önértékelési tervünk a 2015/2016. tanévtől 2019/2020 tanév végéig tartó időszakra szóló önértékelési program második évére tervezett feladatokat tartalmazza. Az éves önértékelési terv: figyelembe veszi az Kézikönyvben az éves önértékelési terv összeállítására, tartalmára, szerkezetére, elfogadására vonatkozó előírásokat; 16

18 elkészítése és elfogadása az 5 éves intézményi - átfogó - önértékelési programban meghatározott eljárásrend szerint történt. 3. Az éves önértékelési tevékenység szakmai támogatása Az éves önértékelési tevékenység szakmai támogatása megegyezik az önértékelési programban meghatározott szakmai támogatással. I. A pedagógus önértékelés A pedagógus önértékelés során az adott évben ellátandó feladat: előkészítő szakasz, adatgyűjtő szakasz, önértékelési szakasz, valamint a jövőre vonatkozó célkitűzési szakasz. Az éves önértékelési tervben - az Önértékelési kézikönyv pontja 5. számú, az éves önértékelési terv ajánlott szerkezetét tartalmazó ábráját figyelembe véve a pedagógus önértékelés: Adatgyűjtési feladatok tekintetében megadásra kerülnek: a felelősök, és a határidők; Az önértékelési szakaszba tartozó feladatok tekintetében: határidők. Fontos, hogy az éves önértékelési terv meghatározza a pedagógus értékelés során bevonandó partnerek, azaz: a pedagógus kollégák, a vezető, pontos körét, valamint a bevonás módját. A pedagógus önértékelési feladatoknál tájékoztató jelleggel feltüntetésre kerülnek az adott feladat ellátásakor felhasznált, illetve keletkező dokumentumok. 17

19 II. A vezető önértékelés A vezető önértékelés során az adott évben ellátandó feladat: előkészítő szakasz, adatgyűjtő szakasz, önértékelési szakasz, valamint a jövőre vonatkozó célkitűzési szakasz. Az éves önértékelési tervben - az Önértékelési kézikönyv pontja 5. számú, az éves önértékelési terv ajánlott szerkezetét tartalmazó ábráját figyelembe véve a vezető önértékelés: Adatgyűjtési feladatok tekintetében megadásra kerülnek: a felelősök, és a határidők; Az önértékelési szakaszba tartozó feladatok tekintetében: határidők. Az adatgyűjtési feladatok - önértékelési programban - meghatározott körét minden vezető tekintetében el kell végezni, függetlenül attól, hogy a vezető önértékelésére a jelen éves önértékelési terv keretében sor kerül-e vagy sem. Az így összegyűjtött adatok abban az évben kerülnek felhasználásra, mely évben a vezető önértékelése esedékes. Az éves önértékelési terv rögzíti a vezető értékelés során bevonandó partnerek, azaz: a pedagógus kollégák, a vezető kollégák, a fenntartó, pontos körét, valamint a bevonás módját. A vezető önértékelési feladatoknál tájékoztató jelleggel feltüntetésre kerülnek az adott feladat ellátásakor felhasznált, illetve keletkező dokumentumok. 18

20 III. Az intézményi önértékelés Az intézményi önértékelés során az adott évben ellátandó feladat: előkészítő szakasz, adatgyűjtő szakasz, Az önértékelés jelen időszakában nem kerül sor az: önértékelési szakaszba, valamint a jövőre vonatkozó célkitűzési szakaszba tartozó feladatok ellátására. Az éves önértékelési tervben - az Önértékelési kézikönyv pontja 5. számú, az éves önértékelési terv ajánlott szerkezetét tartalmazó ábráját figyelembe véve az intézményi önértékelés: Adatgyűjtési feladatok tekintetében megadásra kerülnek: a felelősök, és a határidők; Az önértékelési szakaszba tartozó feladatok tekintetében: határidők. Az intézményi önértékelés érdekében történő adatgyűjtési feladatok - Önértékelési Kézikönyvben és az önértékelési programban - meghatározott körét minden évben el kell végezni. Az így összegyűjtött adatok a program záró, 5. évében kerülnek összegzésre. Az éves önértékelési terv rögzíti az intézményi értékelés során bevonandó partnerek, azaz: a pedagógus kollégák, a szülők pontos körét, valamint a bevonás módját. Az intézmény önértékelési feladatoknál tájékoztató jelleggel feltüntetésre kerülnek az adott feladat ellátásakor felhasznált, illetve keletkező dokumentumok. 19

21 Záró rendelkezések Jelen önértékelési tervet év szeptember 01. napjától kell alkalmazni. Az önértékelési tervet az önértékelési program figyelembe vételével kell alkalmazni. Az önértékelési csoport feladatmegosztását az ellátandó feladatok jellege alapján melléklet tartalmazza. Az önértékelési csoport által az értékelendő személyekkel végrehajtott egyeztetés eredményét az éves önértékelési tervhez csatolva meg kell őrizni. 20

22 14. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatását segítő, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program Fejlesztési terv 2016/2017 A es tanévben ellátottak köre: 10 SNI, ebből 3 autista, 5 tanulási zavaros 1 aktivitás és figyelemzavaros és 1 tanulásban akadályozott gyermek. 6 fő BTM-es. Az SNI ellátás szabályai: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke fejlődéséhez szükséges feltételekről, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, együttműködjön az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi 21

23 vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek vizsgálatának lépései Probléma észlelése a pedagógusok, szülők által Vizsgálat kezdeményezése a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat körzeti Szakértői Bizottsági Tagintézményénél a szakértői vélemény iránti kérelem nyomtatványának kitöltésével és az óvoda, iskola részletes pedagógiai véleményének melléklésével. Tankerületi Szakértői Bizottság vizsgálata: gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálat, súlyosabb probléma esetén továbbküldés a megyei Szakértői Bizottságokhoz. (Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Beszédvizsgáló/ Látásvizsgáló/ Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Vizsgáló Bizottság Vizsgálat megállapításainak összegzése a szakértői véleményben. SNI meghatározása, jelzése BNO kóddal, illetve szöveges meghatározással. Ellátást biztosító szakemberek meghatározása. Fejlesztési területek, habilitációs, rehabilitációs ellátási időkeret meghatározása. Intézményi kijelölés FONTOS! Az SNI gyermeket csak akkor veheti fel az intézmény, ha kijelölte számára az óvodát/ iskolát a Szakértői Bizottság. Felülvizsgálat (kontroll) időpontja- folyamatosan követni kell és a felülvizsgálat esedékességét az intézménynek jeleznie kell a Szakértői Bizottságok felé a kontrollt megelőző tanév júniusáig. 22

24 Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti minden második. Azt követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni. Az Nkt. 56. (1) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható: a) az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán az adott tanév január 31- éig szükség szerint bármikor, b) az a) pontban meghatározott évfolyamokra vonatkozóan meghatározott határnapot követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte. Az SNI megjelenése az intézményi dokumentumokban Iskolai Pedagógiai Programban az SNI irányelvek figyelembevételével. Helyi tantervben: SNI kategória, osztályfok megjelenítésével az SNI irányelvek figyelembevételével. Tanmenetekben: tantárgyanként, differenciálás megjelenítésével Az SNI gyermek nyilvántartása Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap - az adott intézmény őrzi dokumentumként, ezzel igazolja, hogy az SNI gyermek megkapja az előírt ellátást. Külív- Tü. 356 r.sz. Pátria Nyomda (rendelni kell!): kitöltése az óvodapedagógus, illetve osztályfőnök feladata Betétív- Tü.357 r.sz. Pátria Nyomda (sokszorosítható) az ellátást nyújtó szakember vezeti a megtartott foglalkozásokról, ha betelt, a külívben kell tárolni. 23

25 A befogadó intézmények feladatai A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: Az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. A fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. A közoktatási törvényben megfogalmazott többletszolgáltatások biztosítása, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Olyan intézményi szabályozás és szemlélet biztosítása, amely lehetővé teszi a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülését és a sérülés-specifikus tanügyi és módszertani eljárások, speciális eszközök alkalmazását. Az együttnevelésben résztvevő pedagógusoktól elvárja, hogy, a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat és a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítsék a pedagógiai folyamatokba, a tananyag-feldolgozásnál, a napi foglalkozásoknál figyelembe vegyék a tantárgyi tartalmak, a foglalkozások tartalmának - egyes sajátos nevelési igényű gyerekek csoportjaira jellemző módosulásait, a gyerekek teljesítményeinek elemzése alapján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazzák, probléma esetén alternatív megoldásokat keressenek. Tárgyi feltételek biztosítása fejlesztő szoba, mozgásfejlesztő terem, berendezés, zárható szekrény, fejlesztő eszközök, anyagok, fénymásoló, papír, számítógép, nyomtató, internet/ telefon használat, szertár/könyvtár használat 24

26 a fejlesztő foglalkozásokhoz: A tanulók óra/napirendjének egyeztetése a gyógypedagógussal, kis csoportos foglalkozások esetén egymással. tanácsadáshoz: Az integráló pedagógusok idejének biztosítása a folyamatos konzultációra. Az utazó gyógypedagógusok számára részt vételi lehetőség biztosítása az osztályozó értekezleteken, az SNI tanulók vizsgáztatásánál, szülői értekezleten, fogadóórán. Felelős vezető kijelölése, akitől szükség szerint információt kap, akihez probléma esetén fordulhat, aki az együttműködést koordinálja, ellenőrzi, értékeli. Eszközbeszerzések, könyvtárfejlesztés, továbbképzések tervezésénél kikérni az utazó gyógypedagógus véleményét az integráció tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztése érdekében. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Ellátottak köre intézményünkben: A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM), valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével (SNI) küzdő tanulók illetve autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók. Célja: Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának irányelvei, céljai, feladatai Az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív befolyásolása, a sérült részképességek fejlesztése, egyéni szükségletek figyelembevétele, társadalmi beillesztés elősegítése. 25

27 Az integrált oktatás elsődleges célja, hogy a sérült tanulók ép társaikkal együtt nevelkedjenek. Munkánk sikerét pedig a későbbi beilleszkedésük illetve az életben való helytállásuk bizonyítja. Az ép társaik számára is fejlesztő hatással van, hiszen számukra természetessé válik, hogy vannak az átlagtól eltérő fejlődésű gyerekek, sőt egy-egy területen ez az eltérés akár pozitív irányba is mutat. Így remélhetőleg a későbbi felnőtt korukban számukra a másság már teljesen természetes lesz és különbségeket nem negatívumként, hanem pozitívumként fogják megélni. Intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás ) és egyéb más pszichés fejlődési zavarral küzdő, hiperaktív és vagy figyelemzavaros, magatartás-zavaros, autista, de integráltan oktatható gyerekek, felzárkóztatását és fejlesztését, a tehetséges gyerekek gondozását. Továbbá feladatunk az iskolai beilleszkedésük segítése, nehézségeik problémáik oldása, tanulási motivációjuk növelése. Sikeres és eredményes tanulási technikák elsajátítása, tanulmányi előmenetelük segítése. A részképesség zavarok csökkentése, a hiányok pótlása. Önbizalom erősítése. További feladatunk a tanulók személyiségfejlesztése mely az önismerettől az önmegvalósítás felé irányul. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a "másság" értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált oktatása valósul meg intézményünkben. Az együttnevelés során fontos feladatunknak tekintjük az iskola pedagógusainak, a szülők és a tanulók közösségének felkészítését a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül. Fejlesztő-nevelő munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei határozzák meg. 26

28 A következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk: A sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában, egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele, támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben, a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén. A megvalósításban résztvevők köre: Fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, iskolapszichológus. Illetve a közvetve és közvetlenül érintett az iskolában dolgozó minden tanító és tanár. Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat és a tanításon kívüli órákat, a fejlesztő foglalkozásokat a közös és a részletes követelmények érvényesítésére. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során szoros együttműködést megvalósítására törekszünk: a gyermek diagnózisát felállító szakértői bizottság, az iskolánkban a gyermek fejlesztését végző, fejlesztésében közreműködő gyógypedagógus, az osztálytanítók, a napközis nevelők, a pedagógiai asszisztens és a szülők között. Tevékenységi területek, lehetőségek: A sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók, sérült részképességek terápiás jellegű korrekciójával. Az alapkészségek mindennapos fejlesztése. Az általános műveltség megalapozása. 27

29 Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával. Rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével biztosítva a tantervi minimum teljesítését. Speciálisan kiscsoportos vagy egyéni felzárkózató foglalkozások szervezése. Folyamatos korrekció, ellenőrzés, értékelés, önértékelés. Képességek mérése, egyéni fejlesztési tervek készítése, fejlődési ütem ellenőrzése, szükség esetén korrekciója. Félévente szöveges értékelés készítése a tanulók előrehaladásáról. Team-munka az érintett pedagógusokkal, tanácsadás. Az érintett gyerekek kötelező kontroll vizsgálatának előkészítése. A még nem ki nem szűrt, de problémás gyerekek nyomon követése, segítése, szükség esetén továbbítása a vizsgálatokra. Szülőkkel való konzultáció, megbeszélés. Szakemberekkel való konzultáció. Az 5-7. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók számára magyar nyelv és irodalom illetve matematika tantárgyakból képesség szerint differenciált órákat szervezünk. Így biztosítva a gyengébb és jobb képességűeknek az optimális feltételeket a fejlődésre. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére felvételi előkészítő órákat tartunk magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból. Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás fő feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek szempontjából: Az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével, mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával. Az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően. 28

30 A tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása. A módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően Tevékenységi formák: az egyéni képességekhez igazodó munkaformák, egyéni fejlesztés, értékelés, csoportos fejlesztés, tanórai differenciálás, kooperatív munkaformák alkalmazására. Tanórán kívül működik: iskolaotthon tanulószoba, erdei iskola, múzeumlátogatás, könyvtárhasználat, színházlátogatás, tanulmányi kirándulások, egyéni, kiscsoportos rehabilitáció, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztatás. úszásoktatás 2.5. évfolyamon gyógytorna logopédiai ellátás Az iskola gyógypedagógusának feladatköre: Tanév elején a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak feltérképezése. A szakértői bizottság diagnózisa alapján egyéni fejlesztése terv készítése. Összeállítja a pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások fajtáit és óraszámát az éves órakeret függvényében, illetve a rászoruló tanulók szükségleteinek megfelelően. Feladata minden érintett tanulóknak a szükségleteihez igazodva és a szakértői véleményben előírtaknak megfelelően az egyéni illetve 29

31 kiscsoportos rehabilitációs, hanilitációs, reedukációs fejlesztő foglalkozások megtartása. Segítségnyújtás a gyermek tanítóinak, tanárainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásosához, javaslat tétel gyógypedagógiai módszerek alkalmazására. Figyelemmel kíséri a gyermek haladását. A szülők számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezéséhez, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről, segíti a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában. Az érintett tanulók esetében minden tanévben az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság számára elküldi azoknak a tanulóknak az adatait, akinek a következő tanévben kötelező felülvizsgálatuk lesz. A tanuló fejődéséről szakvéleményt csatol. A gyógypedagógus a rehabilitációs foglalkozásokról egyéni fejlődési naplót vezet, a gyermek/tanuló állapotában végbement nagyobb változásokat rögzíti. Továbbá még nem ki nem szűrt, de problémás gyerekek nyomon követése, segítése, szükség esetén továbbítja a vizsgálatokra. A tanító, a szaktanár feladatköre SNI s tanulók esetében: A tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén a gyógypedagógussal együttműködve meghatározzák az egyéni haladási ütemet, biztosít. Az oktatás során individuális módszereket, technikákat (differenciált foglalkoztatás, kooperatív csoport és páros munka, fejlesztő programok, speciális tankönyvek, feladatlapok, eszközök) alkalmaz. A közösségépítés során személyes példájával segíti a sajátos nevelési igényű gyermek osztályközösségbe való befogadását. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesíti a méltányos számonkérési, értékelési ill. átmeneti felmentési lehetőségeket minden esetben a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével. 30

32 Egyéni rehabilitáció, foglalkozás: A foglalkozások helye és ideje állandó, így hozzájárul a megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai foglalkozások. Kiscsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, pszichológiai terápiák. A tanórai és a tanórán kívüli fejlesztés kiemelt területei: Az anyanyelvi fejlesztésben különös hangsúlyt kap: a pontos diagnózis, a megfelelő fejlesztési szempontok és módszerek kiválasztása, a vizsgálatok szakszerű elvégzése, a testséma biztonságának kialakítása, a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a balról-jobbra való haladási irány rögzítése, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, a dyslexia prevenció keretében az első osztályban a népi játékokon, gyermekverseken, népdalokon keresztül az egyenletes lüktetés kialakítása, ritmuskészség fejlesztése, a mozgás-beszéd koordinált működtetése, az auditív és vizuális diszkrimináció és emlékezet fejlesztése, az olvasási, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző vagy dyslexia prevenciós módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, grafomotoros fejlesztés, a helyes ejtés, a fonéma hallás fejlesztése, hang- és betűegyeztetési gyakorlatok, 31

33 a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek, könyvtárhasználat, számítógép, internet. Minden részterületen hosszabb begyakorlási, érési időszakot biztosítunk. Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén központi szerepet kap. A matematika fejlesztésében különös hangsúlyt kap: a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, számfogalmak kialakítása és bővítése, az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkező számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. A művészetek területen kiemelt szerepet kap: az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd a téri orientáció, a mozgás-ritmus-beszéd koordináció, a grafomotoros fejlesztés, a szenzomotoros fejlesztés. A mozgásfejlesztés során kiemelt szerepet kap: csecsemőkori ill. nagymozgások fejlesztése, rugalmasság fejlesztése, statikus, átmeneti és dinamikus egyensúly, testvonal átlépésének fejlesztése, végtagszétválasztás, 32

34 ellentétes végtagmozgás fejlesztése, testséma, téri orientáció, ritmusfejlesztése, szerialitás, emlékezet, mozgásutánzás, finommotorika fejlesztésének előkészítése. A személyiségfejlesztés során kiemelt szerepet kap: helyes önértékelés, az énkép erősítése, az önbizalom erősítése, a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs eszköztárának növelése, a hibás-hiányos helyzetfelismerés kompenzálása, a tudatos önirányítás, önkontroll kifejlesztése, az empátia fokozása, a másság elfogadtatása, a kompenzáló és védekező mechanizmusok (extrém magatartás, beilleszkedési zavar, agresszió) csökkentése, illetve megszüntetése. Az élő idegen nyelv tanítása során kiemelt szerepet kap: a játékosság, mondókák, énekek, népi játékok tanítása, az adott nyelvet beszélő népek hagyományainak megismerése. Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, történik negyedik osztálytól. A számonkérés során vagy a szóbeliség, vagy az írásbeliség kerül előtérbe. Tanulói jogviszony, átjárhatóság az SNI gyermekek esetében A beiratkozás módja, folyamata: Iskolánk nyitott minden tankötelezettségi korát elért, integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű (tanulási, magatartási, részképesség, iskolai teljesítmény fejlődési zavara, hiperaktivitás és vagy figyelemzavar, auista) gyermekek 33

35 befogadására, akiket hozzánk irányít, a Tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok. A beiratkozása szakértői bizottság kijelölése alapján mindenkor a szülő kérésére történik. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. 34

36 Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. Fejlesztési területek - nevelési célok Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítése a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra. A kulcskompetenciák fejlesztésének biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében. A Nat alkalmazása a tanterv készítésénél Az enyhe értelmi fogyatékosok kerettanterve: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) 35

37 Oktatásukban a kerettantervben leírt követelmények az irányadók. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni, kollégiumi) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta esetenként más szakember véleményének figyelembevételével készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további másodlagos tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. 36

38 Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek Általános jellemzőik a kölcsönösséget igénylő társas helyzetek, társas viselkedés és azokban való részvétel megértésének zavara, a beszéd szintjéhez képest károsodott a kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív képességek minőségi károsodása miatt a rugalmatlan, sztereotip viselkedés, egyenetlen képességprofil, jellemző rá a beszédfejlődés késése, de olyan is előfordul, hogy nem alakul ki beszélt nyelv, azonban nem a nyelv hiánya, vagy késése a központi probléma. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át megmaradnak, de speciális terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érthető el. Sérülés specifikus fejlesztésre minden érintett gyermeknek joga és szüksége van. Ezért nagyon fontos, hogy a kisgyermek a lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megkezdődjön, mely enyhítheti a fejlődés devianciáját. A nevelhetőség, taníthatóság belenyúlik a felnőttkorba, így sosem késő a fejlesztést elkezdeni. Autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei. A fejlesztésnél figyelembe vesszük a tanulók tulajdonságait, típusos erősségeit, típusos nehézségeit, a kognitív problémákat, gondolkodási képességek nehézségeit, a szó szerinti értelmezést, félelmeiket, szorongásaikat, az esetleges fóbiáikat. Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének céljai, feladatai az egyéni képességek fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció, önállóság megteremtése a hiányzó készségek, esetleges másodlagos problémák leküzdése érdekében, a gyakorlati életre történő felkészítés a tananyag, és speciális módszerek segítségével, probléma megoldási módszerek tanítása. 37

39 A fejlesztési célokat fontossági sorrendben értelmezzük, és e szerint készítjük el az egyéni fejlesztési terveket. Speciális módszerek és eszközök a fejlesztésben A gyermekek képességeinek mérése. A protetikus környezet és eszköztár kialakítása. Vizuális információhordozók és kommunikációt segítő eszköztár kialakítása minden téren segítséget nyújt. Speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása. Nat és kerettanterv alkalmazása A NAT kulcskompetenciáihoz rendelt tudásanyag elsajátítása hosszabb időt vesz igénybe. A NAT fejlesztési területei, nevelési céljai, műveltségi területei alkalmazhatók a sérülés típusának megfelelő adaptációval. Az autizmus spektrum zavar az értelmi képességek bármely szintjén jelen lehet, de iskolánkban átlagos, illetve átlag feletti intelligenciával rendelkező autista tanuló van. A tananyagot minőségi és mennyiségi szempontból szükség esetén módosítjuk a tanulók speciális szükségleteinek megfelelően. Az egyes eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben rögzítjük. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködésével valósul meg. A részképesség zavarok jellegének megfelelően a gyermekek iskolai oktatásában érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Iskolai nevelésük, oktatásuk során kiemelt feladataként kezeljük: az egészséges énkép és önbizalom kialakítását, a kudarctűrő-képesség növelését, az önállóságra nevelést. 38