Pedagógiai Program. Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola

Átírás

1 Pedagógiai Program Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola (a módosítással érintett fejezetek kiemelve, az új részeket egységes szövegbe szerkesztetten) Hatályos: A módosított Pedagógiai Program szeptember 1-jétől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Nevelőtestületi elfogadás dátuma: augusztus 28.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Tartalmi összefoglaló Az iskola küldetésnyilatkozata Az iskola jövőképe Nevelési Program Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Sajátos nevelési igényű tanulók A tehetség, képesség kibontakoztatását elősegítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Tanulóink szociális környezete A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Tanulmányok alatti vizsgák követelményei A felvétel és az átvétel helyi szabályai Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Helyi tanterv A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői Az intézmény heti óraterve Tantervi óraszámok /K/ Választható tanórán kívüli foglalkozások és azok óraszámai Tantárgyi szerkezet Helyi tantervünk prioritásai Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: NAT) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Célja, feladata Kiemelt fejlesztési feladatok A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei 37. 2

3 18.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendszeressége Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig A tantárgyi osztályzatok Az értékelés dokumentálása A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Oktatási eredményvizsgálatok A csoportbontások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai Projekt A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az egész napos iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési-oktatási programja Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének sorrendje Az írásbeli beszámoltatások formái Az írásbeli beszámoltatások rendje Az írásbeli munkák értékelése Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Célja Elvei és korlátai A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Záró rendelkezések A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 57. 3

4 1. Bevezetés 1.1. Tartalmi összefoglaló Az intézmény a jelenleg hatályos Pedagógiai Programját dolgozta át a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. A tartalmi felépítés a évi CXC. törvény 24. (4). és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 4. -a alapján készült Az iskola küldetésnyilatkozata A jó iskola kérdése nem az, hogy "lássuk, mit nem tudsz", hanem, hogy "mit tudsz", a te sajátos képességeid (és az intelligenciák legalább nyolcféle formája) szerint." Vekerdy Tamás Intézményünk jellemzői: befogadó, az egyéni fejlődést biztosító nevelés - oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazunk. pedagógiai munkánkban megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. nyitott szemléletű, ahol az emberi értékek minél teljesebb kibontakoztatása a cél. minden területen fontos a folyamatos fejlődés, önfejlesztés. pedagógiai gyakorlatunkban meghatározó a pedagógusok közötti aktív együttműködés. az értelmi képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a sokszínű, személyiséget gazdagító művészeti nevelés Az iskola jövőképe Az intézmény elsődleges célja a tanulók életre való felkészítése, a társadalmi beilleszkedés segítése. Fontosnak tartjuk minden területen a folyamatos fejlődést, nyitottságot, a korszerűség és innováció szükségességét. Minden tanuló személyisége egyszeri és megismételhetetlen érték, lehetőség arra, hogy az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés segítségével kiteljesedjék egyénisége. Intézményünk partnerközpontú. 2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban tanító pedagógusok a napi nevelő-, oktatómunkájuk során az alábbi pedagógiai alapelveket érvényesítik: Iskolánkban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben tanulóink és munkatársaink jól érzik magukat. Tiszteletben tarjuk egymás személyiségi jogait, személyiségét. Tanulóinkat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. Oktató munkánk során maximálisan figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. 4

5 Diákjainkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket. Minden gyermek számíthat a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájában és egyéb problémáinak megoldásában is. Arra törekszünk, hogy többirányú, korrekt, egymást tiszteletben tartó kapcsolatok alakuljanak ki tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, valamint nevelő és nevelő között egyaránt. Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka célja, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik számára reális cél a továbbtanulás. Kívánatosnak tartjuk, hogy a lehető legmagasabb szintű tudás mellett a szilárd etikai értékrend, az erkölcsi igényesség is jellemezze diákjainkat. Célunk a diákközpontú iskola, a humánus, alkotásra ösztönző légkör, a befogadó szemlélet biztosítása, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé. Fontosnak tartjuk felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásával. Törekszünk a tehetségek, egyéni adottságok felismerésére, kibontakoztatására, a szorgalmas, kitartó munka igényének kialakítására. Művelt, tájékozott, folyamatos tanulásra, továbbképzésre alkalmas, fizikailag edzett fiatalokat kívánunk nevelni, akik reményeink szerint az iskolánkban megszerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is európaivá válnak. Nevelési alapelvünk a hazafiság, a hazaszeretet, a nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítása, gyakorlása. Célok: Az iskolánkban folyó nevelő-, oktatómunka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Fő célkitűzésünk, hogy tanulóink a kor követelményeinek megfelelő: általános műveltséggel, kompetenciákkal, tudással, idegen nyelvi és informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a tanulmányi fejlődés a kompetencia mérése eredményében is és a középfokú továbbtanulásban is megmutatkozzon. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-, oktatómunkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 %-a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladási feltételeknek. (Elsődleges célunk, hogy tanulóink legalább 60 %-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legmagasabb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben való éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Feladatok Legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a korszerű ismeretek, a készségek és képességek kialakítása, bővítése. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. 5

6 Különösen fontos, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink magukévá tegyék, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete és védelme. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. A természeti környezet megóvása. Az állatok és a növények védelme, szeretete Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészség védelme (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete. Szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességének kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Másrészt mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az intézményünkben folyó nevelő- és oktatómunka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek. Az iskolában alkalmazunk sajátos pedagógiai módszereket /kooperatív technikák, projektoktatás, témahetek/. A tanulás-tanítási technikák alkalmazása során a tananyag, témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. 6

7 A célok megvalósításában, a feladatok teljesítésében felhasználható eszközök, eljárások Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Nevelési céljaink megvalósítását segítik elő az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola nevelő- és oktatómunkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Diákjaink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulás, a folyamatos ismeretszerzés megtanítása, tanulóink felkészítése az egész életen át tartó tanulásra. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 7

8 A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A diákok testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári kötelességek és jogok megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Cél: Az emberek a környezetegészségi szempontokat felismerve megelőzzék a testi-lelki bajok, betegségek, diszharmóniák kialakulását. Ez a nevelési cél egyben jövőirányultságot, a prevenció szemléletének megerősödését, a környezetről és az egészség megőrzéséről szerezhető tudás alkalmazását együttesen jelenti. Nemcsak a tudás bővítését célozza meg, hanem a magatartás és az életvitel megváltoztatására irányul, szokásokat formál, a környezethez és az egészséghez fűződő erkölcsöt alakítja. Érzelmi viszonyulásokat formál, felelős cselekvésre szoktat, a hétköznapi életvitel környezet- és egészségtudatosságát erősíti, tehát átfogja az ember egészét. A jövő nemzedék életminőséghez való jogait tiszteletben kell tartani, ezért a környezet kímélése és megtartása szempontjából a fogyasztás mérséklése, az önkorlátozás képességének erősítése jelentenek kiemelkedően fontos és nehéz nevelési feladatot. A legerősebbek és élethosszon meghatározóak a család által képviselt életviteli- és szerepminták, melyek alapvetően modellértékűek. Az óvodai, iskolai családi életre nevelés során elő kell készíteni a gyermekekben a leendő szülőt, akik egyszer majd együttesen formálják saját gyermekeik környezeti erkölcsét, egészségre vezető életmódbeli szokásait. A környezetegészség-nevelés leghatékonyabb forrását, a családot, kiemeltem kell kezelni, 8

9 hiszen a megelőzés szempontjai itt érvényesülnek a legerőteljesebben. Az óvoda és az iskola szerepe is rendkívül fontos. Az intézmények környezetegészségi nevelése nemcsak a kidolgozott tananyagra, az előkészített taneszközökre, és a felkészült pedagógusokra épül, hanem elsősorban a mindennapi élet konkrét példáira, azaz magának a nevelőintézménynek a belső világára. A környezettudatosság és az egészségmegőrzés a jövőre irányuló életviteli stratégiát és a jövőre figyelő értékrendet követel. A fogyasztói társadalom értéktartalma és üzenetei ezzel ellentétesek. A fenntarthatóság, az élet minőségének biztosítékai a jelen önkorlátozásait is megkövetelik, hogy lehetőségek maradjanak a jövő generáció számára. Mentálhigiénés feladatok: Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. Oktató-, nevelőmunkánk során figyelembe vesszük az egyéni adottságokat. Az egészségre káros szokások megelőzésére prevenció kidolgozása. Formái: családi- és egészségnap diák-önkormányzati programok diákfórumok rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások egészségnevelési programok bevezetése, felhasználása ismeretterjesztő filmek, pályázatok együttműködés kialakítása: iskolaorvos, drogambulancia, rendőrség Testi fejlődés: Mozgási igényre nevelés: Minden pedagógusnak szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Biztosítani kell a mindennapi testmozgást, ami az általános iskola minden évfolyamán nagyon fontos. Ezt a célt szolgálják: tartásjavító gimnasztika, gyógytestnevelés tömegsport órák versenyszerű sportolás lehetőségeinek bővítése sportrendezvényeken, kistérségi rendezvényeken való részvétel erdei iskola szülőknek, pedagógusoknak szervezett sportolási lehetőségek. Higiénés magatartásra nevelés: Fontos az egészség megóvása, és a megóvást szolgáló prevenció: fogápolási programok vetélkedők, versenyek, bemutatók, ismeretterjesztő filmek. Egészséges táplálkozásra nevelés: Az egészséges életmód feltétele, a helyes táplálkozás. az egészséges táplálkozási szokások megismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében. az iskolai büfé kínálatának bővítése környezetbarát és egészséges árukkal. Növekedés, változás, szexualitás, családi életre nevelés. 9

10 Lényeges, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára, és a családi élet harmóniájának meghatározó erejű fontosságára. A témát feldolgozzuk: tanórai keretben tájékoztató programok, előadások szervezése iskolaorvos, védőnő bevonásával. 5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola a gyermekek életének jelentős színtere. Iskolánkban sokféle helyzetben kerülnek egymással tartósabb vagy csupán rövid idejű kapcsolatba a tanulók. A hagyományos csoportok mellett fokozatosan nő a valamilyen választás eredményeként (érdeklődés, tanulási szándék) összeálló tanulóközösségek szerepe. Törekvésünk, hogy közösen hozott törvények által meghatározott feltételrendszerben, hozzáértő pedagógiai segítséggel, minél többen vegyenek részt érdemi módon közösségeink és az iskola egésze ügyeinek intézésében, a közös kormányzásban. Tehát tudatosítjuk a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Normarendszerünk kiterjed a környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő- és oktatómunka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. A tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása a nevelő-, oktatómunka alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különböző iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanórán kívül művelődési lehetőségek (könyvtár, színház, múzeum) biztosítása. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 10

11 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösségek által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, s ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Általános vélemény, hogy az iskolai nevelés és oktatás legfontosabb (legdominánsabb) szereplője a pedagógus. Munkája elvégzéséhez rendkívül fontos elméleti tudása, módszertani ötletessége, de mindezek csak kiegészítői lehetnek mélyről jövő elhivatottságának és gyermekszeretetének. A pedagógus közvetítője az intézmény által meghatározott pedagógiai alapelvek megvalósulásának. A pedagógus feladatai: A pedagógus alapvető feladata a gyermekek nevelése és oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, az elsajátítás szintjének ellenőrzése az iskola által meghatározott módszerek segítségével és alkalmazásával. A nevelő- és oktatómunkája során, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődési ütemét és szociokulturális hátterét, gondoskodik a tanulók személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakozásáért. Rendszeresen tájékoztatja a szülőt, gondviselőt a gyermek tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról. Betartja és betartatja a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat. Tiszteletben tartja a szülők, tanulók és a kollégái emberi jogait és méltóságát. Az ismereteket tárgyilagosan és szakszerűen közvetíti. Felkészülve érkezik a tanítási órákra, azokat a tanulók képességeire alapozva megtervezi. Részt vesz szakmai továbbképzéseken, különös tekintettel a kötelezően előírtakra. Kötelező adminisztrációs feladatait pontosan, naprakészen elvégzi. Részt vesz a nevelőtestületi, szülői értekezleteken, fogadóórákon, iskolai ünnepeken és megemlékezéseken. Hivatásához méltóan viselkedik magánéletében is. A hivatali titkokat megőrzi. A tanulók érdekében együttműködik kollégáival és más intézményekkel. Betartja a pedagógiai etika íratlan szabályait is. Önkéntes vállalás vagy az intézményi vezetés megbízása alapján részt vesz a nem kötelezően előírt programok szervezésében, végrehajtásában (ünnepi műsorok összeállítása, tanulmányi- és sportversenyekre való felkészítés és azokon való részvétel, táboroztatás, erdei iskola stb.). Aktívan részt vállal a szakjának megfelelő munkaközösség munkájából. 11

12 Osztályfőnökként végrehajtja az osztályfőnök munkaköri leírásában előírtakat. Napközis nevelőként szervezi a rábízott csoport ebédeltetését, a délutáni tanulmányi és szabadidős foglalkoztatását Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg egy évre. Munkáját a NAT, a kerettanterv, az iskola Pedagógiai Programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Az osztály közösségi életének szervezése. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki órák tanmenete. Személyiség- és közösségfejlesztő munkája, az iskola Pedagógiai Programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében: Törekszik tanulói személyiségének, család és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére. Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó értékrendet. Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Szervezi, és havonta értékeli az osztályában a tanulmányi versenyt, havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát. Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását, decemberben és májusban intenzív fejlesztő foglalkozást szervez a bukásra állók számára. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre. A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit a munkaközösség által meghatározott formában, tanmenetben rögzíti. Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola Pedagógiai Programját, de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést. Minden iskolai programban helye van a rendre, tisztaságra, udvarias, kulturált viselkedésre, fegyelmezett munkára és tanulásra, a munka és a dolgozó ember tiszteletére, az önművelés igényére, testi-lelki egészség megőrzésére, 12

13 környezetvédelemre, demokratizmusra, önismeretre, harmonikus, társas kapcsolatokra való nevelésnek. Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a ráfordított időt és az osztályfőnöki tematikába kerülő egyéb kérdéseket az iskola Pedagógiai Programja, a tanulók fejlettségi szintje és érdeklődése alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat: egyesekre a tervezettnél több vagy kevesebb időt fordíthat. A nevelő munkája tervezésében az osztályfőnöki tanmenetet foglalkozási tervvel egészíti ki. Ebben megtervezi a gyerekek személyiségfejlesztése érdekében elvégzendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait, s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységeket (munka, kirándulások, egyéb rendezvények). Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit, kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját, felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést, az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket. A gyerekek minden iskolai tevékenységét (beleértve a tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokat is) értékeli, bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét. Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra. Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését. Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel. Évente 2-2 alkalommal szülői értekezletet, fogadóórát tart. Megismerteti a szülőkkel az iskola Pedagógiai Programját, házirendjét, megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. Segíti osztályában a szülői munkaközösség munkáját, képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület és a szülői szervezet előtt. Kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőivel. Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az esetleges iskolai alapítvány támogatásában Osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - szükség szerint végez családlátogatásokat a szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit. Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló, törzslapok pontos szabályszerű, naprakész vezetéséért. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról. 13

14 A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrzőbe, rendszeresen ellenőrzi, hogy aláíratták-e az ellenőrzőbe került jegyeket és bejegyzéseket. Regisztráltatja és összesíti és jelzi a tanulók hiányzásait, adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez. Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja. A szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja. Titoktartási kötelezettség vonatkozik rá. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Egy gyermek helyzetét sok tényező befolyásolhatja: adottságai, képességei egészségi állapota, testi épsége a család légköre, a harmónia szintje szülei házasságában a család életkörülményei és életmódja, kultúrája. Az iskola feladata, hogy: alkalmazkodjon a tanulók eltérő élethelyzetéhez, ismerje meg a gyermek családi és egyéb körülményeit; nyerje meg a szülőket, hogy partnerek legyenek az iskolai évek alatt; a személyre szóló feladatok, a személyes beszélgetés, a törődés segítse a gyerekek önértékelésének, önbizalmának növelését; alkalmazzunk preferáló, megerősítő módszereket; segítsük az önkontroll kialakítását, ismertessük meg a konfliktuskezelő technikákat; alkossunk olyan szabályokat, amihez alkalmazkodni tud, illetve amihez alkalmazkodnia kell; szükség esetén szakember segítségét igényeljük (pszichológus, fejlesztő pedagógus ). A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekorvossal, védőnővel, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató órák, napközi otthon, tanulószoba, felzárkóztató foglakoztatások, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. 14

15 7.2. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk fogadja a beiskolázási körzet sajátos nevelési igényű tanulóit, kiemelt feladatunknak tekintjük az iskola életébe való maradéktalan integrálásukat. Azoknak az SNI tanulóknak kerül sor a többségi tanulókkal történő együttnevelésére, akiknek nevelését-oktatását a szakértői bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, az ellenőrzés és értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, s az egyéni foglalkozásokat. A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációs és rehabilitációs órakeret) és csoportszervezési előírások megtartásával speciális szakemberek igénybevételével folyik A tehetség, képesség kibontakozását elősegítő tevékenységek Az iskolai nevelés, oktatás egyik fontos feladata a tehetségek felkutatása, kibontakoztatása és nevelése. Az egyes tehetségek: matematikai, zenei, nyelvi, sport stb. más-más életkorban mutatkoznak meg, és más sajátosságai vannak. Nélkülözhetetlen tehát minden tanuló alapos megismerése, hiszen a tehetséget a tanulás és a munkatevékenység során ismerhetjük meg. Iskolánkban minden szaktanárnak feladata a tehetséges tanulók felismerése és fejlesztése. Tanítási módszerünk alkalmat ad: differenciált munkára, kreatív gondolkodásra, önállóságra az ismeretszerzésben, kutatásra, búvárkodásra. Mindezek során feladatunk, hogy: biztosítsuk számukra az állandó megerősítést, reális önismeretre, szerénységre neveljük, alkalmas feladatokon keresztül fejlesszük alkotóképességüket, hívjuk fel a figyelmet a tervszerű munkavégzésre, a többféle megoldás elvárásával kitartó munkára neveljük, fejlesszük vitakészségüket. A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, képesség szerinti csoportbontások, választható tantárgyak tanulása, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, iskolai sportkör, versenyek, bemutatók, vetélkedők, szabadidős foglakozások, a könyvtár, az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás segítése. 15

16 7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanulási kudarc, illetve zavar többféle forrásból származhat: a családi környezet hiányos vagy nem az iskola által képviselt szocializáló hatása a gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága, fejlődésének, érésének biológiai okok miatt történő akadályoztatása a gyermek pszichés funkcióinak lassú vagy hiányos kialakulása. A teljesítményzavar következtében másodlagos tünetként viselkedési, magatartási zavar is felléphet. A tanulási zavarok hátterében álló okok sokfélesége miatt a gyerekeknél eltérő tünet együttesek alakulnak ki. Ebből a szempontból iskolánk változatos, közvetlenül észlelhető arculatot mutat: tanulási akadályozottságtól kezdve a tehetséges gyermekig a részképességzavarral küzdő, lassan tanuló gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig; az iskolaéretlen, lassan fejlődő gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig a nehezen kezelhető, magatartási problémát mutató gyermektől kezdve a jól alkalmazkodó és beilleszkedő gyermekig. A megoldást segítő tényezők lehetnek: a megoldásra koncentráló pedagógusi beállítódás és felkészültség az osztályfőnöki munka presztízsének növelése a pedagógusok továbbképzése az ismeretközpontúság és a vele járó túlterhelés oldása a tevékenység-, és képességorientáltság erősítése a figyelem fejlesztése az intézményváltás kritikus pontjain mutatkozó nagyobb figyelem a tanulók folyamatos és alapos megismerése. Gyermekeinknél lényegében már az óvodában megkezdődik ez a munka, amikor a gyermekek logopédiai gondozásban vesznek részt, hisz a beszédfogyatékos tanulók logopédiai gondozásának döntő szakasza a korai fejlesztés, illetve az óvodáskor. A súlyos beszédfogyatékos, illetve korábban ellátatlan gyermekek esetében azonban ez általában áthúzódik a kisiskolás korra is. A logopédiai gondozás másik fő területe a részképességzavar tünetit mutató tanulók iskolai fejlesztése. Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő, értő olvasás-írás készséget, fejlessze a gyermek kifejezőkészségét, segítse az olvasás, írás, eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, hiszen a jól elsajátított olvasni tudás alapja minden későbbi tanulásnak. Az olvasástanítás nem fejeződik be az első osztályban, hanem ellenkezőleg, épp csak megkezdődik. A negyedik osztályban olvastatott ismeretközlő szövegek hasonlítanak legjobban a későbbi úgynevezett magyarázó tankönyvekhez. Ha azok olvasása nehézségekbe ütközik, a későbbiekben az olvasás gyengesége gátja a tanulásnak. A szókincs-, olvasás- és írásvizsgálatokat, valamint a diszlexia reedukációt a Meixnermódszer alapján végezzük. Jelen pillanatban és a közeljövőben a gondoskodást a pedagógusok részéről a következőkben határozzuk meg: 16

17 - ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét; - tudjon differenciáltan oktatni, nevelni; - semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót; - az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit; - a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is értékelje a fejlődést; - a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására; - a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon. A felső tagozat tanárainak eredményes bánásmódját segíti, ha az osztályfőnök: - már a tanév megkezdése előtt megismerkedik, érdeklődik a szülőktől, az alsós tanítótól; - kéri a logopédus, fejlesztőpedagógus tanácsait; - a tanuló problémáit megismerteti a szaktanárokkal; - szükség esetén szakemberhez fordul; - figyelemmel kíséri a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményeit; - gondoskodik a megfelelő iskolafokozatba kerülésről, a pályaválasztásról; - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről írásban véleményt ad. Tevékenységeink: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a képesség szerinti csoportbontás; - a napközi otthon; - a tanulószoba; - az egyéni foglalkozások; - a felzárkóztató foglalkoztatások (korrepetálások); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek csoportos vagy egyéni használata; - a továbbtanulás irányítása, segítése A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű - de különösen a szociális hátrányban lévő - tanulókat képességük kibontakoztatásában. Országos jelenség a tanulólétszám csökkenése és ezzel párhuzamosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb környezetben lévő tanulók száma. Elsődleges feladatunk felmérni, megismerni azokat a tényezőket, amelyek a hátrányos helyzetet előidézik, okozzák. Családi környezet: a család lakásviszonyai túlságosan alacsony jövedelem a szülők alacsony iskolázottsága, önművelés hiánya családi hagyományok a család élete, a családtagok magatartása (helytelen nevelési módszerek) 17

18 a gyermek nem megfelelő helye a családban, közömbösség, az iskola munkájának lebecsülése családi házon kívüli környezet: az utca, a lakókörnyezet negatív hatása. Iskolai környezet: az intézmény hiányos tárgyi ellátottsága az iskolába naponta távolról való bejárás a tanítás hatékonyságának nem megfelelő színvonala helytelen nevelői magatartás a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben. A hátrányok számbavétele, az okok feltárása szükségessé teszi annak meghatározását, hogy: a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében az iskola feladata: segíteni a tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése önismereti csoportok létrehozása drog- és bűnmegelőzési programok szervezése mentálhigiénés programok szervezése pályaorientációs tevékenység felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, családlátogatás) tanulószoba, napközi igénybevételének motiválása kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, gyermekvédelemmel tankönyvtámogatás biztosítása táborozás, kirándulások pályázatok, IPR Tanulóink szociális környezete Az általános iskolákban jellemzően különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motiváltságú, kultúrájú gyermek tanul. Iskolánkra ez fokozottan érvényes, mert a község fiatal részét frissen idetelepült, anyagi és egzisztenciális szempontból a középréteghez tartozó szülők alkotják. A szülők egy másik - szerencsére nem nagy - része a munkanélküliekhez tartozik. Ebből kifolyólag vannak veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, kiemelt aktív segítséget igénylő, különösen problémás családokban élő és részképességzavarokkal küzdő gyermekek. A szociális hátrányok okai: anyagi nehézségek kulturális háttér helytelen nevelési elvek negatív családi kapcsolatok etnikai megkülönböztetettség. Szociális hátrányokból kialakuló problémák: önismereti, önértékelési problémák 18

19 tanulási zavarok beilleszkedési gondok magatartási zavarok. Gyermekek segítésének módjai Anyagi jellegű támogatások: eszközök, iskolaszerek tanulmányi, levelező versenyek nevezési díjainak átvállalása útiköltség a verseny színhelyére iskolán kívüli rendezvényeken a részvétel anyagi feltételeinek biztosítása. Tanulást segítő tevékenységek: felzárkóztatás korrekció szakkör középiskolára és szaktárgyi versenyekre felkészítő foglalkozás hosszabb türelmi idő biztosítása beszédfejlesztés, szókincs, kommunikáció egyéni bánásmód. Életvezetést segítő tevékenységek: pozitív viselkedési formák megerősítése szabadidős tevékenységek szervezése pedagógiai és szituációs játékok alkalmazása drog- és bűnmegelőzési program (tájékoztatjuk a szülőket az igénybe vehető segítségek lehetőségeiről, módjairól) pályaorientációs tevékenység egyéni bánásmód. 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják. - Az iskola igazgatója évente legalább két alkalommal a diákönkormányzati üléseken. - A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a hirdető táblán keresztül. - Az osztályfőnökök folyamatosan, az osztályfőnöki órák keretein belül. - Részletes szabályozás a házirendben. 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató/ ellenőrző füzeten keresztül) tájékoztatják. 19

20 A tanulók a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója félévente egy alkalommal a szülői közösség ülésén, az osztályfőnökök fogadóórán és szülői értekezleteken. A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködésre az alábbi fórumok teremtik meg a lehetőséget: a.) Családlátogatás, melynek feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermekek optimális fejlesztésének érdekében; b.) Szülői értekezlet, melynek feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól; a helyi tanterv követelményeiről; az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról; a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről; az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról; a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. c.) Fogadóóra feladata a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes, hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d.) Nyílt tanítási nap szervezése: Az iskola nyitott, ezért a szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy közvetlenül nyerjenek betekintést az iskolai nevelő-, oktatómunka mindennapjaiba, ismerjék meg a tanítási órák lefolyását. Ezért a szaktanárral való előzetes egyeztetés, előzetes megbeszélés alapján részt vehetnek a tanítási órákon, hogy közvetlenül tájékozódjanak gyermekeik és az osztályközösségek iskolai életéről. e.) Írásbeli tájékoztató a szülők tájékoztatására a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével. 10. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Intézményünk tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez. A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló- és javítóvizsga) követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai 20

21 munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. A javító vizsga időpontját a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola bejáratára kell kifüggeszteni. A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel, az konzultációs lehetőséget biztosíthat. A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet. Különbözeti vizsga tehető érvényes jogszabályok alapján, átvétel esetén, ha az előző intézmény helyi tanterve eltér iskolánk helyi tantervétől írásbeli határozat alapján. A külföldről hozott bizonyítványt honosítás után elfogadjuk, az évfolyam megállapítása az általános eljárás szerint történik. Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni. Az a tanuló, aki tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javító vizsgát tehet. Háromnál több tantárgyi bukás esetén a tantestület egyéni mérlegelés alapján dönt a javító vizsga lehetőségéről. Ha ezt a tanuló nem kapja meg, tanulmányait évfolyam megismétlésével folytatja. A javító vizsga augusztus 15 - augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. Pótló vizsgát tehet a tanuló előzetesen egyeztetett időpontban, ha neki fel nem róható okból nem tud részt venni a számára előírt vizsgán. Független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról a tanuló szülei kérelmére a jogszabályban meghatározott eljárás szerint. Osztályozó vizsga tehető nevelőtestületi határozat alapján, ha a tanuló hiányzása meghaladja a tantárgyi, illetve egész tanévre a törvény által előírt mértéket, ha tantárgyi követelmények rövidebb idő alatt történő teljesítését engedélyezték, valamint, ha a gyermek igazgatói határozat alapján magántanulói státuszban folytatja tanulmányait. Az osztályozó vizsga tantárgyai 250 óránál többet hiányzott tanulók, illetve a magántanulók esetében: 1. évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, környezetismeret évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, környezetismeret. 5. évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, természetismeret, történelem és társadalomismeret, idegen nyelv. 6. évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret/ fizika, természetismeret/biológia-egészségtan, földrajz, idegen nyelv, informatika évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv, informatika. Mentesítés az értékelés alól A tanulót - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján az intézményvezető mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy részére szöveges minősítést, értékelést engedélyez, vagy egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez, de a tanuló köteles a tanítási órákon, fejlesztő foglalkozásokon az előírtak szerint 21