2008. évi általános jelentés

Átírás

1 European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union évi általános jelentés European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union

2 A Frontex Igazgatótanácsa elnökének elıszava november 26-án hatályba lépett az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség (Frontex) felállításáról szóló tanácsi rendelet. Ezt követıen kialakították az Ügynökség struktúráját, és ily módon a Frontex végül október 3-án kezdhette meg tevékenységét. A megalakulási folyamat során az EU külsı határainak igazgatásáért felelıs szakértıi központ esetében a tagállamok a szülı, míg az Európai Bizottság a bába szerepét töltötte be. Azt is mondhatnánk, hogy miután létrejött a jogi keret, az Európai Unió létrehozta azt az operatív eszközt, amely támogatást nyújt a tagállamoknak és a schengeni társult országoknak a schengeni vívmányok következetes végrehajtásához. Megalakult a Frontex Igazgatótanácsa, amelynek hatáskörét a rendelet preambuluma egyértelmően meghatározza: az Ügynökség feladatainak hatékony ellenırzése. E célból az Igazgatótanács fı feladatai közé tartozik az ügyvezetı igazgató kinevezése és utasítása, valamint az Ügynökség elızı évre vonatkozó általános jelentésének, illetve a következı évre vonatkozó munkaprogramjának és költségvetésének elfogadása április 25-én léptem hivatalba a Frontex Igazgatótanácsának elnökeként. Hivatalomat a kezdetektıl fogva olyannak tekintettem, mint amely az ülések összehívásának és vezetésének feladata mellett kapcsolattartási pontot biztosít a tagállamok érdekei, javaslatai és felvetései számára, és amely szavatolja az említett érdekek, javaslatok és felvetések európai uniós kontextusban való, az Ügynökség általi és az Ügynökséggel együttesen történı, lehetı legjobb szinten való megvalósítását. Visszatekintve, az Igazgatótanács évi munkáját a nézetek nyíltszíni cseréjének és az eredményorientált megközelítésnek a megfelelıképpen kiegyensúlyozott kombinációja jellemezte, amely hatékonyabb döntéshozatalt eredményezett. Itt szeretném külön megköszönni az Igazgatótanács tagjainak tevékeny és építı jellegő hozzájárulását, az Ügynökség munkatársainak pedig a kitőnı együttmőködést és az Igazgatótanács üléseinek elıkészítését. Emellett az Igazgatótanács a Frontex és az Európai Unió Tanácsának elızı évi hatékonyabb együttmőködéséhez is hozzájárult. Ezt elsısorban az Igazgatótanács ülésein a Tanács elnökségét betöltı tagállamot képviselı tagok által végzett, az Ügynökséggel kapcsolatos tevékenységrıl szóló rendszeres, naprakész tájékoztatásnak volt köszönhetı. Itt szeretnék külön köszönetet mondani a Szlovéniát és Franciaországot képviselı igazgatótanácsi tagoknak. Szeretném kiemelni a visszatérési kérdésekkel foglalkozó ad hoc igazgatótanácsi munkacsoport és a 33. cikk szerinti értékeléssel foglalkozó irányítóbizottság kiváló munkáját, és mindenkinek köszönetet mondok részvételéért volt az az év, amikor a Frontex tevékenységének megkezdése óta a legnagyobb költségvetés és 2/43

3 személyi állomány felett rendelkezhetett. Ennek eredményeképpen az Ügynökség sokkal tevékenyebb volt, mint valaha, és hatékonyabb volt a tagállamok operatív támogatással és szolgáltatással való ellátása területén is. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni azt a figyelemreméltó elırehaladást, amelyet a visszatérést szolgáló közös légi járatok területén sikerült elérni. Szakpolitikai szinten a év volt az, amikor az Ügynökség két értékelést is kapott. Februárban a Bizottság a Frontex jövıbeni fejlesztésérıl szóló közlemény formájában adta közre értékelését. E közlemény javaslatait mind a Tanácsnak a szlovén elnökség alatt az Európai Unió tagállamai külsı határainak igazgatásáról kiadott következtetéseibe, mind pedig a francia elnökség alatt született Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumba beépítették. Végül az év második felében egy dán társaság a Frontex-rendelet 33. cikke szerinti független külsı értékelést végzett. Mindkét értékelés eredményeinek nyomon követése meghatározza az Igazgatótanács jövıbeni napirendjét. A év távlatában pedig az Igazgatótanács a Frontex-rendeletre, az Ügynökségre és annak munkagyakorlatára vonatkozó módosításokkal kapcsolatban az Európai Bizottság részére javaslatokat fogalmaz meg, fogad el és bocsát ki. Emellett az Igazgatótanács elıször fogad el az Ügynökség évi tevékenységeinek vonatkoztatásában eligazításul szolgáló többéves tervet. A Frontex évi általános jelentésének szerkezete kis mértékben módosult az elızı évihez képest. A nyilvánosságnak szól, és ezért az olvasónak érthetı áttekintést kell adnia az Ügynökség tevékenységeirıl, kitérve bizonyos lényeges operatív tevékenységekre és sikertörténetekre. E cél sikeresen megvalósult. Emellett azonban hangsúlyoznom kell, hogy a évi általános jelentés sikeresen szemlélteti az európai polgárok érdekében történı integrált határigazgatás szempontjából a Frontex által képviselt hozzáadott értéket és elidegeníthetetlenséget. Robert Strondl elnök (2008. április 25. óta) 3/43

4 Az ügyvezetı igazgató bevezetıje A év újabb fontos év volt a Frontex fejlıdése szempontjából. Elmondható, hogy az Ügynökség a jelentıs költségvetési és személyzeti bıvítés két elsı évét követıen a konszolidált növekedés útjára lépett. Ezt az évet az Ügynökség növekedésének stabilizálására és az operatív, szervezeti és szakpolitikai szinten jelentkezı valamennyi igény kielégítésére tett erıfeszítésünk jellemezte. Operatív szinten csökkent ugyan a közös operatív tevékenységek száma, ám hosszuk a hatékonyság növelése érdekében jelentıs mértékben megnövekedett és 2008 között jelentıs mértékben (az EU-tagállamok beszámolói szerint 24%-kal) megnıtt az EU külsı határain észlelt illegális határátlépések száma. Ez az általános tendencia az olaszországi Lampedusa szigeténél és a görögtörök határon elért, megkettızıdött számú, a megnövelt mértékő ellenırzéssel elért felderítésnek köszönhetı. Ezzel szemben a Kanári-szigetekre az EU-ba tartó nyugat-afrikai útvonal fı belépési pontjára való illegális bevándorlás csökkenést mutatott a megerısített ellenırzéstıl a kiindulási országokkal kötött együttmőködési megállapodásokig terjedı intézkedések sikeres végrehajtását követıen. A Frontex 2008-ban azért tudott jobb eredményt elérni, mert a tagállamok nagyobb mértékő elkötelezettséget mutattak az iránt, hogy szakértıket és eszközöket juttassanak el a jelentıs migrációs nyomás alatt álló országokba. Szervezeti szinten az Ügynökséget három részlegbe szerveztük át, amelyek a következık: mőveletek, kapacitásfejlesztés és igazgatás. E módosítás a határbiztonsággal kapcsolatos fejlesztések ellenırzésében való strukturált és holisztikus megközelítés kialakításának szükségességébıl eredt. Az új részlegstruktúra kialakítása azzal, hogy lehetıvé teszi az egységek közötti eredményesebb koordinációt, hatékonyabbá teszi a hasonló fejlesztések kezelését és megkönnyíti a Frontex alaptevékenységeinek megfelelı igazgatását. E lépés megkönnyíti a többéves stratégiai gondolkodásnak a tervezési folyamatainkba való bevezetését is. Az elsı kedvezı eredmények már decemberben, alig három hónappal az új struktúra bevezetését követıen megfigyelhetık voltak. Végül 2008 a Frontex jövıjével kapcsolatos megfontolások éve volt. Az Európai Bizottság által elıkészített, a Frontex jövıjérıl és általában az integrált határigazgatásról szóló ajánlásokat a Tanács következtetései és az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum aláírása követte. Ilyen módon az a jogi és politikai környezet, amelyben a Frontex feladatait ellátja állandó mozgásban van, és büszke vagyok arra, ahogyan az Ügynökség megfelelt annak a sok új kihívásnak, amellyel szembesülnie kellett. 4/43

5 Összességében azt mondhatom, hogy az elmúlt év kulcsfontosságú volt a Frontex számára. Az Ügynökség sajátosan fogalmazva a gyermekkorból a kamaszkorba lépett, ami mindig kalandos vállalkozás. A Frontex által az elmúlt év során elért kedvezı eredmények nem lettek volna lehetségesek a Frontex személyzetének határozott elkötelezettsége nélkül: ismételten tanúbizonyságot tettek arról, hogy a siker kizárólag közös erıfeszítés révén érhetı el. Megtiszteltetés, hogy elkötelezett szakemberek csapatának vezetıje lehetek, és örülök, hogy együtt állhatunk a következı év kihívásai elé. Ilkka Laitinen ügyvezetı igazgató 5/43

6 Tartalomjegyzék évi általános jelentés...1 Tartalomjegyzék Bevezetés A Frontex általános ismertetése A jelentés célja Fejlemények Az EU külsı határainál tapasztalható helyzet Szakpolitikai szintő fejlemények Ügynökségi szintő fejlemények A költségvetéssel kapcsolatos témák összefoglalása Pénzügy és emberi erıforrások A költségvetés alakulása A 2008-ra átcsoportosított elıirányzatok (Táblázat: lásd a IV. mellékletet) A évi elıirányzatok (Táblázat: lásd a IV. mellékletet) A pénzgazdálkodás egyéb aspektusainak áttekintése Emberi erıforrások (a teljes táblázat az V. mellékletben található) Sikertörténetek Közös mőveletekkel foglalkozó egység...28 A HAMMER alapszintő közös mővelet Kockázatelemzés...29 A FISO kísérleti projekt: az elemzési kapacitás fejlesztése...29 A FronBAC projekt az elemzési képességek fejlesztése a Frontexnél és a tagállamokban Képzés...31 Egységes alaptanterv és más általános képzés...31 A légi személyzet képzése a repülésbiztonság javítása és a tapasztalatok bıvítése...31 A hamisított okmányokra vonatkozó képzés a tartalom naprakész jellege Egyesített erıforrások...33 Dacia 2008 növekedés Kutatás és fejlesztés...34 A VIS fejlesztése...34 I. melléklet Az Igazgatótanács tagjainak felsorolása...35 II. melléklet A évi operatív tevékenységek felsorolása...37 III. melléklet A 2008-ban tartott tanfolyamok felsorolása...40 IV. melléklet évi elıirányzatok (a meghatározott rendeltetéső bevételekkel együtt)...41 V. melléklet A személyzet létszáma /43

7 1. Bevezetés 1.1. A Frontex általános ismertetése Az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökséget a október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 349., ) hozta létre. A Frontex összehangolja a külsı határok igazgatása terén a tagállamok közötti operatív együttmőködést; segítséget nyújt a tagállamoknak a nemzeti határırök képzésében, beleértve a közös képzési követelmények kialakítását; kockázatelemzést végez; nyomon követi a külsı határok ellenırzését és határırizetét érintı kutatási eredményeket; támogatást nyújt a tagállamok részére a külsı határoknál fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevı körülmények esetén; és a közös visszatérési mőveletek megszervezéséhez szükséges támogatást biztosít a tagállamok részére. A Frontex a teljes mértékő koherencia elımozdítása érdekében szoros kapcsolatot tart fenn a külsı határok biztonságáért felelıs többi közösségi és európai uniós partnerrel, például az Europollal, a CEPOL-lal, az OLAF-fal, a vámügyi együttmőködéssel, valamint a növény- és állategészségügyi ellenırzı szervekkel. A Frontex az EU tagállamai külsı határainak igazgatásával kapcsolatos közösségi intézkedések végrehajtása terén végzett tagállami tevékenységek összehangolása révén megerısíti a határbiztonságot. A Frontex-rendelet 1 a Frontex célkitőzéseként írja elı a külsı határok igazgatására vonatkozó meglévı és jövıbeli közösségi intézkedések alkalmazásának megkönnyítését és hatékonyabbá tételét. A Frontex azáltal jár el így, hogy biztosítja a tagállamok ezen intézkedések végrehajtása érdekében tett lépéseinek összehangolását, és ezzel hozzájárul a személyek ellenırzésének és az Európai Unió tagállamai külsı határırizetének hatékony, magas és egységes szintő megteremtéséhez. 2 A Frontex jövıképét a következıképpen határozza meg: 1 A Tanács október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról (Frontex-rendelet), L 349/1 2 A Frontex-rendelet 1. cikke 7/43

8 A Frontex az európai integrált határigazgatási koncepció sarokköve, amely támogatja a legmagasabb szintő szakmaiságot, interoperabilitást, integritást, valamint az érdekeltek kölcsönös tiszteletben tartását. E jövıkép elérése érdekében a Frontex küldetésnyilatkozatának megfelelıen négy célkitőzés elérésére törekszik: TUDATOSSÁG A Frontex célja az, hogy operatív információk alapján és a helyzet elemzése révén helyzetképeket győjtsön az EU külsı határainak biztonságára esetlegesen hatást gyakorló változások, kockázatok és fenyegetések értékeléséhez; az Ügynökség emellett a határbiztonság megerısítése érdekében figyelemmel kíséri a technológiák és a megoldások fejlıdését; ennek célja a határokon áthaladó jogszerő forgalom elımozdítása érdekében kezdeményezések kidolgozása, valamint az operatív tevékenységek és a technikai támogatás európai szinten való végrehajtása. REAGÁLÁS A Frontex célja, hogy kulcsfontosságú szerepet töltsön be az Európai Uniónak az integrált határigazgatással kapcsolatos koncepciójának végrehajtásában, különösen a határellenırzés területén azáltal, hogy közös tevékenységeket kezdeményez, és hogy a legnagyobb hatékonysággal hangolja össze európai uniós szinten a rendszeres operatív határbiztonsági intézkedéseket, valamint hogy (továbbá) készen áll arra, hogy a tagállamokat a vészhelyzetek kezelésében hatékonyan támogatja és az EU külsı határainál a biztonságot rendkívüli helyzetekben is biztosítja. INTEROPERABILITÁS A külsı határok hatékony igazgatása szükségessé teszi a nemzeti, európai és nemzetközi szinten való interoperabilitást. A Frontex célja, hogy központi szerepet játsszon az EU külsı határainak hatékony igazgatását támogató doktrínák, szükségletek, operatív és igazgatási eljárások és technikai megoldások harmonizációjának elımozdításában. TELJESÍTMÉNY A Frontex törekszik arra, hogy az erıforrások fokozottan hatékony felhasználása, a munkafolyamatok fejlesztése, valamint a meghatározott célkitőzések megvalósítása segítségével a munkaprogramokban megjelölt elvárásoknak megfelelı eredményeket érjen el. A Frontex a HUMANITÁST, a NYITOTT KOMMUNIKÁCIÓT, a SZAKMAISÁGOT, a CSAPATMUNKÁT és a MEGBÍZHATÓSÁGOT olyan értékeknek tekinti, amelyeket személyzete minden tagjának el kell fogadnia, osztania kell, meg kell élnie és végre kell hajtania, a Frontex partnereinek pedig ezeket tiszteletben kell tartaniuk. Az említett öt érték alkotja a Frontex tevékenységeinek alapját minden szinten. 8/43

9 Az alapvetı jogok teljes mértékő tiszteletben tartása és elımozdítása a humanitás értékéhez tartozik. Ez a modern európai határigazgatás legfontosabb sarokköve A jelentés célja A Frontex általános jelentése fıként a nyilvánosságnak szól. E tekintetben a Frontex évi általános jelentésének szerkezete kis mértékben módosult, részletessége a Frontex évi általános jelentéséhez képest pedig általánosabb szintre mérséklıdött. A Frontex évi általános jelentése a évi munkaprogramot veszi viszonyítási pontként, de nem célja, hogy az abban kitőzött célok mindegyike tekintetében összevetést készítsen. Tág perspektívájú áttekintést ad az olvasónak a 2008 során végzett tevékenységekrıl, emellett pedig kiemel egyes operatív tevékenységeket és sikertörténeteket. Ezt az információt általános és közérthetı pénzügyi tájékoztatás színesíti. Noha a Frontex-rendelet elıírja az év során elvégzett operatív tevékenységek átfogó, összehasonlító elemzésének az általános jelentésben való közzétételét, el kell ismerni, hogy a jelenlegi értékelı rendszer nem teszi lehetıvé valamennyi összegyőjtött információ összevetését és elemzését. A Frontex operatív tevékenységei túl sokfélék az elért kör, hozzájárulás, végtermékek és hatás tekintetében, még ha csupán egyetlen operatív terület, például a közös mőveletek tekintetében vizsgáljuk is ıket. Mindez jelenleg lehetetlenné teszi az egyes operatív tevékenységek során összegyőjtött információk összevetését. A fı kihívást nem az egyes tevékenységek rendszeres és kötelezı alapon végrehajtott értékelése jelenti, hanem ezek összevetése és a kapott információn alapuló hipotézisek felállítása. Ezt a 33. cikk szerinti, 3, a COWI által 2008 folyamán elvégzett értékelés is megállapította. Ennek következményeképpen 2009-re vonatkozóan prioritásként határozták meg az operatív tevékenységek felmérésére és értékelésére szolgáló szabványosított rendszer kialakítását. E rendszer kialakítása figyelembe veszi a hozzájárulás- és végtermék-orientált mérésrıl a hozzájárulás- és hatásorientált (eredményorientált) értékelésre és elemzésre való átállásról szóló javaslatot. Emellett a 2009 folyamán győjtött információk az elkövetkezendı évek során felmérendı és értékelendı operatív tevékenységek esetében szolgálhatnak alapként és referenciaértékként. 3 A Frontex-rendelet 33. cikke a következıt írja elı: Az Ügynökség tevékenységének megkezdését követı három éven belül, azt követıen pedig ötévente az Igazgatótanács megbízást ad e rendelet végrehajtásának független, külsı értékelésére. 9/43

10 2. Fejlemények 2.1. Az EU külsı határainál tapasztalható helyzet 2008-ban a Frontex többek között összesen mintegy az EU tengeri és szárazföldi külsı határain történt, a tagállamok által bejelentett illegális határátlépés felderítéséhez kapcsolódó információ győjtését és elemzését végezte el tel összevetve ez 20%-os növekedést jelent. A növekedés túlnyomó része az eredményesebb olaszországi és görögországi felderítéseknek tudható be. Noha a tengeri határok esetében kicsit nagyobb az arányuk, az illegális határátlépések felderítése majdnem egyenlı mértékben oszlik meg a tengeri és szárazföldi határok között. Míg azonban a tengeri határok esetében a felderítések száma határozottan emelkedett (körülbelül 69%-kal), a szárazföldi határok esetében a felderítések száma kis mértékben csökkent. Ahogyan 2007-ben is, a Törökországgal való görög tengeri és szárazföldi határon, valamint az Albániával való szárazföldi határon történt felderítések tették ki az összes európai uniós felderítés majdnem 50%-át. A Frontex Poseidon elnevezéső összehangolt közös mőveletére is az említett területen került sor. A tengeri határok esetében Olaszország jelentette be további értékelésre és elemzésre a legtöbb felderítést ( esetet, illetve az összes tengeri felderítés 41%-át), fıként Lampedusa szigetének környékérıl (31 300), de Szicília legnagyobb szigetérıl (3 300), Szardíniáról (1 600) és a szárazföldrıl (800) is. Lampedusa szigeténél az illegális bevándorlók száma több mint kétszeresére növekedett 2007 és 2008 között. A Lampedusa szigeténél tapasztalható növekedéssel párhuzamban a szomszédos Máltára érkezık száma szintén megnıtt, a évi felderítéssel szemben ban felderítés történt (+55%). A Frontex Nautilus és EPN-Hermes elnevezéső összehangolt közös mőveleteire a Földközi-tenger középsı részén került sor. Görögországban a török tengerpart menti tengeri határon 2007 és 2008 között szintén megduplázódott a felderítések száma: illegális határátlépés történt. A felderítéseket jellemzıen hat, a török partokhoz közel fekvı szigetrıl jelentették be: Lesvos, Chios, Samos, Patmos, Leros és Kos szigetérıl. Spanyolország illegális határátlépés tengeri határainál való felderítésérıl számolt be tel 4 Az áttekintés elkészítésekor a tagállamok illegális határátlépésre vonatkozó adatainak ellenırzése még nem készült el teljes mértékben. 10/43

11 összevetve a Kanári-szigetekre érkezık száma ra csökkent (-26%), a Spanyol-félsziget és a Baleári-szigetek mentén való felderítések száma szintén csökkent (-23%). A Hera 2008 elnevezéső közös mőveletet a Frontex az Atlanti-óceánon, a nyugat-afrikai tengerpart közelében hajtotta végre. A Minerva 2008 és az EPN-Indalo 2008 elnevezéső közös mőveletek a Földközi-tenger nyugati részére terjedtek ki. A Görögország és Albánia közötti szárazföldi határszakasz esetében jegyezték az illegális határátlépések legnagyobb arányát felderítéssel, ám 2007-tel összevetve a felderítések száma 10%-kal csökkent. Meg kell jegyezni, hogy az e határszakaszon felderített legtöbb többségében albán nemzetiségő illegális bevándorló egy régóta meglévı és hatékony visszafogadási megállapodás alapján hamarosan visszatért Albániába. E jó együttmőködés ellenére azonban a visszatérített emberek jellemzıen ismét gyorsan illegális határátlépést követnek el. Összesen felderített illegális határátlépésrıl számoltak be a görög-török szárazföldi határ esetében. A görögalbán szárazföldi határtól eltérıen az illegális bevándorlókat nem gyorsan fordítják vissza, és nem is nagy számban hez képest e határszakasz esetében az illegális határátlépések felderítése 14%- kal csökkent. A Poseidon 2008 elnevezéső összekapcsolt (a tengeri és szárazföldi határokon végrehajtott) mővelet e területre összpontosított. A Ceutánál és Melillánál lévı, Marokkóval közös európai uniós külsı határnál történt illegális határátlépések felderítései illegális határátlépéssel a harmadik helyen szerepelnek az EU szárazföldi határszakaszai között. A keleti szárazföldi határokon (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia) történt felderítések illegális határátlépést mutattak at jelentett be egyedül Lengyelország, amely Szlovákiával (978), Magyarországgal (877) és Romániával (756) együtt a keleti szárazföldi határok esetében bejelentett valamennyi illegális határátlépés 95%-át teszi ki. Az Ariadne, a Five Borders, a Gordius és a Lynx 2008 elnevezéső közös mőveletek a keleti szárazföldi határokra összpontosítottak ban a tagállamok összesen alkalommal tagadták meg a belépést az EU külsı határainál tel összehasonlítva ez 11%-os csökkenést jelent. Az elemzések szerint e csökkenés a lengyel ukrán és a lengyel belarusz határon megtagadott belépések csökkenésének tudható be, a rendes forgalom amiatti csökkenését követıen, hogy 2007 decemberében Lengyelország belépett a schengeni övezetbe, és szigorúbb vízumkövetelményeket vezettek be. Az EU keleti szárazföldi határainál megtagadott belépések száma összesen volt. A megtagadott belépések száma nagyjából egyenlıen oszlik meg a szárazföldi (körülbelül ) és a légi (mintegy ) határok között, ugyanakkor számuk sokkal kisebb (6 700) volt a tengeri határok esetében. Emellett Spanyolország arról számolt be, hogy a Marokkóval közös, Ceutánál és Melillánál lévı határánál a belépést alkalommal tagadták meg. A belépés Ceutánál és Melillánál való megtagadása e szárazföldi európai uniós külsı határ sajátságos helyzetét tükrözi. Az a határszakasz, ahol a legtöbb , vagy az összes 13%-át kitevı alkalommal tagadták 11/43

12 meg a belépést, az Egyesült Királyság légi határa volt. Az Egyesült Királyság adatai azonban magukban foglalják az EU-n kívüli és belüli légi járatok esetében megtagadott belépéseket is. A második legnagyobb számot megtagadott belépést a spanyol légi határ esetében jelentették be. Az illegális tartózkodások felderítése jelzéssel szolgálhat az illegálisan az Európai Unióba vándorlók végsı célpontjait és másodlagos mozgását illetıen. A tagállami adatok arra utalnak, hogy 2007-hez képest az illegálisan az EU-ban tartózkodóként felderített személyek száma körülbelül 15%-kal növekedett. A felderített illegális tartózkodások kilencven százalékát mindössze nyolc tagállamból jelentették be. Az élen Franciaország (81 200) és Spanyolország (77 000) tette ki az összes felderítés 40%-át, és ezek az országok rögzítették a legnagyobb növekedést 2007 és 2008 között. A tagállamok második, Olaszországból és Görögországból álló csoportja nél valamivel kevesebb felderítésrıl számolt be. A harmadik, Portugáliából, az Egyesült Királyságból, Belgiumból és Svédországból álló csoport és közötti alkalommal felderített illegális tartózkodásról számolt be. A többi tagállam egyenként nél kevesebb felderítésrıl számolt be. Figyelembe vettük az információgyőjtéssel kapcsolatban annak a kockázatát, hogy a beérkezett adatok, illetve következésképpen a rájuk épülı elemzések megbízhatóságát befolyásolhatják úgynevezett szürke vagy fekete értékek, és lépéseket tettünk annak érdekében, hogy ezeket elfogadható szintre csökkentsük. A Frontex 2008-ban győjtötte össze és elemezte elsı alkalommal az emberkereskedelemre vonatkozó információkat ben 22 tagállam az emberkereskedelem több mint áldozatáról számolt be. Németország (3 345) és Románia (2 492) számolt be a kereskedelem áldozatainak legnagyobb számáról, melyeket Spanyolország (1 490) és Franciaország (1 002) követett ben az emberkereskedelem összesen azonosított közremőködıjérıl számoltak be összesen 17 tagállamban. A legnagyobb számokat Románia (1 509) és Németország (1 282) jelentette be, melyeket Olaszország (863) és Spanyolország (691) követett Szakpolitikai szintő fejlemények A határigazgatás területén 2008-ban szakpolitikai szinten olyan fejlemények következtek be, amelyek hatással voltak, illetve lesznek a Frontexre. Az Európai Unió tagállamai külsı határainak igazgatásáról szóló a szlovén elnökség alatt kiadott tanácsi következtetések 5, valamint a francia elnökség alatt 5 Tanácsi következtetések az Európai Unió tagállamai külsı határainak igazgatásáról, a BEL- és IGAZSÁGÜGYI Tanács ülése, Luxemburg, június 5. és 6. 12/43

13 született Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum 6, továbbá a Frontex Ügynökség értékelésérıl és jövıbeni fejlesztésérıl, valamint az európai határırizeti rendszerrıl (EUROSUR) szóló európai parlamenti jelentés 7 fontos szakpolitikai iránymutatásokat tartalmaz az európai uniós határigazgatás jövıbeni fejlesztésére vonatkozóan. Az iránymutatások némelyike az Ügynökség rövid és hosszú távú prioritásainak megnevezésével közvetlenül hivatkozik a Frontexre, a többi a határigazgatáshoz kapcsolódó jövıbeni intézkedéseket, azaz az ırizetet (EUROSUR) és az új IKT-rendszerek (pl. a be- és kiléptetési rendszerek, a regisztráltutazó-program és az elektronikus utazásengedélyezés) használatát határozza meg. A migráció és a menekültügy területén is van néhány fontos jogi és szakpolitikai kezdeményezés (a Dublin II-rıl, a közös európai menekültügyi rendszerrıl és az EURODAC-ról szóló rendeletek javasolt módosításai). A tanácsi következtetéseket követıen a Frontex javított a közös mőveletek tervezési folyamatán és a kockázatelemzés minıségén. A különbözı közös mőveleteknek a programokká és állandó mőveletekké való átalakulása a jelenleg hatályos munkamegállapodásokkal összhangban magában foglalja a harmadik országokkal való ügynökségközi együttmőködés és operatív együttmőködés intenzívebbé tételét. Szakpolitikai szinten a schengeni bıvítés (Svájccal), a Lisszaboni Szerzıdésrıl folyó viták, valamint a nemzeti hatóságoknak és az Európai Parlamentnek az illegális bevándorláshoz kapcsolódó problémák tekintetében megnövekedett figyelme hosszú távú megközelítést kíván. A globális gazdasági és politikai fejlemények a határbiztonsággal kapcsolatos fejlemények figyelemmel kísérésében megnyilvánuló strukturált és holisztikus megközelítés iránti igény növekedéséhez járultak hozzá. A fontos nemzetközi szereplıkkel, valamint az érintett harmadik országok illetékes hatóságaival a migráció és az alapvetı jogok területén megkötött munkamegállapodásokkal újabb együttmőködési lehetıségek tárultak fel 8. A többek között az Europollal, az UNHCR-rel, az IOM-mal, az EMSA-val, az Interpollal, az ICMPD-vel és a CEPOL-lal való együttmőködés új szakaszba lépett. A Frontexnek az európai uniós ügynökségekkel és a nemzetközi szervezetekkel közös külsı együttmőködési stratégiája a hálózatalapú megközelítés, a határigazgatási tevékenységek által érintett különféle területeken 6 Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum, 13440/08 7 Az Európai Parlament jelentése a Frontex Ügynökség értékelésérıl és jövıbeni fejlesztésérıl, valamint az európai határırizeti rendszerrıl, A6-0437/ Intézmények: IOM ; UNHCR ; Europol ; a Tanács Fıtitkársága (Sitcen) ; EMSA ; Harmadik országok: Horvátország, ; Moldova, ; Grúzia, /43

14 tevékenykedı, az integrált határigazgatás jobbá tételéhez hozzájárulni tudó stratégiai partnerek keresése felé mozdult el. E partnerek például a biztonság, a bevándorlás és a menekültügy, a vámügyek, a tengeri ügyek, a szállítás, a technológia és a válságkezelés területén aktívak ban a Frontex különösen a nyugat-balkáni régióra összpontosított, mivel az Igazgatótanács megbízta az ügyvezetı igazgatót, kössön munkamegállapodásokat Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró és Szerbia illetékes hatóságaival. Az ügyvezetı igazgató az Amerikai Egyesült Államok és Brazília tekintetében is megbízást kapott. Munkamegállapodásokat írtak alá a horvát, a grúz és a moldovai hatóságokkal. A harmadik országokkal, például a nyugat-balkáni országokkal kötött munkamegállapodások és az Orosz Föderációval, Moldovával és Ukrajnával való együttmőködés kialakítása mind kedvezıen befolyásolták a Frontex kockázatelemzési kapacitását, és a korábban említett harmadik országoknak a Frontex által összehangolt operatív tevékenységekben való részvételét eredményezték Ügynökségi szintő fejlemények A Frontex külsı környezetét érintı újabb fejlemények hatékonyabb kezelése és a Frontex alaptevékenységei megfelelı igazgatásának megkönnyítése érdekében sikerrel állították fel a különbözı Frontex-entitások közötti hatékonyabb együttmőködést lehetıvé tevı új szervezeti struktúrát. Az új igazgatási rendszer bevezetése és a további strukturális szint létrehozása arra irányult, hogy hatékonyabban felelhessenek meg az általánosabb és horizontálisabb megközelítés iránti igénynek. Az új struktúra megkönnyíti a döntéshozatalt és a folyamatorientált koordinációt, hatékonyságot biztosít, valamint a hosszú távú megközelítés (programozás) alapjaként és a mátrixalapú szervezet elemei felé vezetı útként hozzájárul a hatékony irányítás alkalmazásához. 14/43

15 FRONTEX ORGANISATION A FRONTEX SZERVEZETE MANAGEMENT BOARD IGAZGATÓTANÁCS EXECUTIVE DIRECTOR ÜGYVEZETİ IGAZGATÓ INTERNAL AUDIT BELSİ ELLENİRZÉS DEPUTY EXECUTIVE DIRECTOR ÜGYVEZETİIGAZGATÓ-HELYETTES EXECUTIVE SUPPORT ÜGYVEZETİI TÁMOGATÁS AIDES-DE-CAMP HELYETTES EXTERNAL RELATIONS KÜLKAPCSOLATOK FRONTEX LIAISON FRONTEX-ÖSSZEKÖTİK PLANNING & CONTROLLING TERVEZÉS/ELLENİRZÉS QUALITY MANAGEMENT MINİSÉGIRÁNYÍTÁS INFORMATION & TRANSPARENCY INFORMÁCIÓ ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG OPERATIONS Division MŐVELETI részleg OPERATIONS MŐVELETEK 15/43

16 RISK ANALYSIS KOCKÁZATELEMZÉS FRONTEX SITUATION CENTRE FRONTEX HELYZETELEMZİ KÖZPONT CAPACITY BUILDING DIVISION KAPACITÁSFEJLESZTÉSI RÉSZLEG TRAINING KÉPZÉS RESEARCH AND DEVELOPMENT KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS POOLED RESOURCES EGYESÍTETT ERİFORRÁSOK ADMINISTRATION Division IGAZGATÁSI részleg FINANCE AND PROCUREMENT PÉNZÜGY ÉS BESZERZÉS ADMINISTRATIVE SERVICES IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK LEGAL AFFAIRS JOGI ÜGYEK Az igazgatási struktúra módosításain túl a Frontex további szervezeti változtatásokat hajtott végre, amelynek célja az információfeldolgozás iránti növekvı igények kielégítése. A Frontex Helyzetelemzı Központját (Frontex Situation Centre, FSC) különálló egységként hozták létre, amely alkalmas arra, hogy megbirkózzon az Ügynökség operatív szükségleteibıl fakadó feladatokkal. Az FSC tevékenységének fókuszpontja ezért az, hogy folyamatosan rövid távú képet alkosson és szolgáltasson az EU külsı határainál fennálló helyzetrıl. Ha valamely helyzet kritikussá válik, és jelentıs mértékő figyelmet igényel, a belsı és külsı partnerek bevonásával a hét minden napján és a nap minden órájában tevékenykedı vészhelyzeti intézkedési mechanizmus kezd mőködni. A Frontex jogi keretei figyelembe vételének érdekében a Frontex Helyzetelemzı Központjának biztosítania kell az információcsere rendelkezésre állását, bizalmas jellegét és integritását. E szerv teljes mőködıképességének eléréséhez még rendezni kell a belsı kihívásokat, szakmai alkalmazásokat kell felállítani, és fenn kell tartani az európai uniós szintő partnerekkel való együttmőködést. Valamennyi bejövı és kimenı formális információ mederben tartása és irányítása érdekében a Frontexen belül a Frontex Helyzetelemzı központ egységes (központi) csomópontként tevékenykedik. Míg a kockázatelemzési egység (Risk Analysis Unit, RAU) mérete mérsékelten növekedett 2008 folyamán, a munka volumene exponenciálisan nıtt. E növekedést a fı ügyfeleknek az egység által nyújtott tevékenységekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni, megnövekedett elvárásai követték. Az igények többségének kielégítése érdekében megnövelt kapacitás azt jelentette, hogy a RAU által végzett analitikai munka típusa és területe diverzifikáltabbá vált. E fejleményekkel 16/43

17 összhangban a mennyiség és a minıség tekintetében megnövekedett a fı termékek és a RAU-nak a Frontex összehangolt tevékenységei tervezésében való szerepe, különösen a féléves kockázatértékelés, a Frontex kockázatelemzési hálózata (Frontex Risk Analysis Network, FRAN) negyedéves értékeléseinek és a taktikai szempontokra koncentráló értékelések bevezetésével. A Frontex hatásköre és annak megértése alapján, hogy a kockázatelemzés valamennyi operatív tevékenység alapjaként és hajtóerejeként szolgál, a legnagyobb erıfeszítést az elsısorban a minıség tekintetében felmerülı elvárások teljesítése érdekében tették. A munkateher mennyisége és a kért termékek azonban negatív hatást gyakoroltak; további személyzet toborzása talán orvosolhatná a helyzetet és összhangban volna a Frontex külsı értékelésérıl szóló jelentésben (a COWI-jelentésben) tett javaslatokkal. A mőveleti egység (Operations Unit, OPS) létrehozását a rendelkezésre álló költségvetés megnövelt összege tette lehetıvé a minden eddiginél több és jelentıs mértékben megnövelt idıtartamig tartó tevékenység elvégzése érdekében. A hosszú távú közös mőveletek, például a Hera vagy a Poseidon idıtartama jelentıs mértékben megnıtt, ami gyakorlatilag állandó mőveletekké tette ıket. A Frontex által összehangolt operatív tevékenységek többsége a tisztviselık és eszközök rendelkezésére állásának idıtartama és alkalmazása növelésével jelentıs mértékben elımozdítható ban az együttmőködési struktúra (kapcsolattartó pontok) és a rugalmas reagálás bıvítésének (a 4.1. fejezetben említett Hammer alapszintő közös mővelet) kialakítását támogató projektekben elırehaladás ment végbe. Mindkét területet jelentıs mértékben támogatták a tagállamok a kiküldött határırök számának tekintetében. A határırizeti szerveknek az operatív tevékenységekben való megnövekedett mértékő részvétele mellett a partnerügynökségek és -intézmények például az Europol és az UNHCR is részt vettek ezekben. A Frontex-rendelet 9. cikkének új értelmezése (az összesen 15-bıl) öt közös visszatérési mővelet (joint return operation, JRO) pénzügyi támogatását tette lehetıvé. A tagállamok melegen üdvözölték ezt a visszatoloncolás területét érintı újabb fejleményt, amely hozzájárult a közös visszatérési mőveletek szervezésében való tevékenyebb részvételhez. Az operatív egységek növekvı igényeinek ellátása a Frontex különbözı szolgálataira, például az igazgatási, a pénzügyi és a humán erıforrás részlegre tartozik. Az Ügynökség e részeit illetıen az Ügynökséggel kapcsolatos legfontosabb évi fejleményt a személyzet számának folyamatos növekedése, és annak szükségessége jelentette, hogy a nagyobb munkaterheléssel a évihez hasonló erıforrásokkal kellett megbirkózni hez képest a költségvetés majdnem 70%-kal nıtt, a személyzet száma pedig több mint 40%-kal, azaz 128-ról 181-re növekedett. Az 1776 beérkezett jelentkezés alapján kiválasztott 201 jelölttel összesen 48 kiválasztási eljárást folytattak le. A pénzügyi rendszert az ellenırök ajánlásainak megfelelıen igazították ki, de a rögzített pénzügyi kivételek és az operatív tevékenységekhez kapcsolódó fizetési késedelmek száma tekintetében a rendszerben voltak hiányosságok. A már a 2008 végén elindult tervezési folyamat fejlesztésével kezdve a Frontex további belsı 17/43

18 intézkedéseket tesz a jövıbeni hatékony pénzgazdálkodás biztosítása érdekében. Emellett az Ügynökség a tagállamokat határozottan az elırefizetés eszközének használatára ösztönzi, amely a pénzügyi év folyamán zökkenımentesebb költségvetési gazdálkodást tesz lehetıvé. A képzés területén 2008-ban a legnagyobb hangsúlyt a nemzeti képzési tevékenységek és a képzési/oktatási programok további harmonizációjára helyezték ban jelentısen növekedett az elvégzett tevékenységek (114-rıl 197-re) és a résztvevık (1200-ról 2100-ra) száma. A képzés jelentıségét a évi költségvetés is tükrözte, amelyben a források nyolc százalékát különítették el a képzési feladatokra. Eközben a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységekre helyezett hangsúly a Frontex európai uniós biztonságkutatásban elért stabil helyzetének konszolidálására, valamint az európai határırizeti rendszerrel (EUROSUR) és a be- és kiléptetési rendszerrel kapcsolatos fejlesztések támogatására összpontosult. A Frontex szorosan együttmőködött a Bizottsággal az európai uniós biztonságkutatás olyan módon való irányításában, hogy az a határırizet igényeihez illeszkedjék. A Frontex Helyzetelemzı Központja mellett az Egyesített Erıforrások Egység szintén 2008-ban jött létre. Ez az újjászervezés a Frontex operatív válaszlépési kapacitásának növekvı fontosságát tükrözi. Az Ügynökség a Frontex közös támogatócsoportjainak (Joint Support Team, FJST) létrehozásával és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok (Rapid Border Intervention Teams, RABIT) felállítására szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok megállapításával megerısítette a tagállamoknak a szakértık és a mőszaki eszközök bevetésére való képességét. A RABIT-tagok bevetésre való alkalmasságának és készültségének megırzése érdekében 2008-ban többféle tanfolyamot és a valós körülmények között végrehajtott gyakorlatot tartottak. Az elmúlt évben egy Romániában tartott gyakorlat során a határırök rendelkezésre állása mellett a határırizeti eszközök rövid idı alatti bevetésére való kapacitást tesztelték. 18/43

19 3. A költségvetéssel kapcsolatos témák összefoglalása Pénzügy és emberi erıforrások 3.1. A költségvetés alakulása Pénzügyi szempontból 2008 olyan évként jellemezhetı, amikor folytatódott a gyors növekedés. A évi költségvetés a évihez képest 68%-kal, 70,4 millió EUR összegőre nıtt. BUDGET DEVELOPMENT A KÖLTSÉGVETÉS ALAKULÁSA A végleges költségvetések összehasonlításában a 2006-os évhez viszonyítva a növekedés 367%-ot tesz ki. Az ilyen gyors növekedés következésképpen fogyasztásbeli problémákat vet fel, mivel az éves pénzügyi ciklus eltér az operatív ciklustól. A Frontex rendelkezésére bocsátott források hasznosítása növekedett az elmúlt évben, de még mindig viszonylag alacsony szinten van. 19/43

20 A költségvetési hatóság által elfogadott költségvetés Változások az év folyamán Végleges költségvetés Az igazgatási/operatív összegek közötti megoszlás (%) Felhasználás (%) ,8/68,2 27, /65 31, ,1/71,9 51,3 * A felhasználás aránya nem tartalmazza az átcsoportosításokat 3.2. A 2008-ra átcsoportosított elıirányzatok (Táblázat: lásd a IV. mellékletet) A pénzügyi év lezárását követıen a Frontex a 2007-ben kapott kifizetési elıirányzatok teljes felhasználásáról számolhat be. Az elıirányzatokat december 31. elıtt kell felhasználni, vagy közvetlenül 2007-ben, vagy pedig 2008-ra átcsoportosítva. Az Ügynökség a 2007-ben rendelkezésére bocsátott kifizetési elıirányzatok 64%-át tudta felhasználni, nagyjából egyenletesen megosztva a és évi kifizetések között. A kifizetési elıirányzatok ilyen szintő felhasználása természetesen alacsony. Meg kell jegyezni azonban, hogy a Frontexet számos, a Frontex hatáskörén kívül álló külsı tényezı is befolyásolta, illetve befolyásolja második felében a Frontex költségvetését 7 millió EUR összeggel növelték (20 %). Mivel a költségvetés egy évre szól, ezért meglehetısen nehézkesnek bizonyult az indokolt projekteknek az év hátralévı részében való elindítása és befejezése. Emellett a támogatási költségvetések túlbecsléséhez vezet, ha a projektköltségvetések becslése az egyes kedvezményezettek támogatható költségeinek szintjére vonatkozó elégséges, elızı idıszakokra vonatkozó adatok nélküli történik, valamint ha a kiküldött határırök esetében a napidíjak és szállásköltségek európai uniós plafonjait alkalmazzák. Általában a tényleges költségek végül sokkal kisebbnek bizonyultak. Ezt a megállapítást támasztja alá egyfelıl a szárazföldi és légi határokon végzett mőveletek kifizetési elıirányzatai felhasználásának, másfelıl a tengeri határokon végzett mőveletek kifizetési elıirányzatai felhasználásának különbsége. A költséges operatív eszközök, például a tengeri mőveletek esetében a hajók és légi jármővek használata miatt a személyzettel kapcsolatos költségek túlbecslésének hatása sokkal kisebb, ami a kifizetési 20/43

21 elıirányzatoknak a szárazföldi és légi határokon folytatott mőveletek szintje kétszeresének felhasználásához vezet. A másik aspektus arra vonatkozik, hogy a támogatás kedvezményezettjei képesek-e a támogatási megállapodásokban a végsı kifizetési igény elküldésére vonatkozóan megállapított határidı betartására. A határidı a mővelet végét 45 nappal követıen zárul le, de a gyakorlat azt mutatja, hogy sok akár nagyobb összegekre vonatkozó, illetve különösen a nagyobb összegekre vonatkozó igénylést sokkal késıbb kapnak meg, néha akár 6 9 hónappal a mővelet lezárását követıen. 21/43

22 A 2007-rıl automatikusan átcsoportosított, 2008-ban kifizetendı elıirányzatok Költségvetési tétel Átcsoportosítot t Teljesített kifizetése k Visszavont (visszavoná sra vár) (A) (B) (C) Alkalmazottak: % Egyéb adminisztrációs kiadások: % Operatív tevékenységek: % Mőveletek és projektek (szárazföldi határok) 3010 Mőveletek és projektek (tengeri határok) % % Mőveletek és projektek (légi határok) % Mőveletek és kísérleti projektek stb., összevonva % Visszatérési együttmőködés % Kockázatelemzés % Képzés % Kutatás és fejlesztés % Mőszaki eszközök kezelése % Különbözı operatív tevékenységek % Mindösszesen % A 2007-bıl átcsoportosított, az Igazgatótanács döntése alapján 2008-ban kifizetendı elıirányzatok 22/43

23 Költségvetési tétel Átcsoportosít Teljesített Visszavont ott kifizetések (visszavoná sra vár) (A) (B) (C) 1. cím Alkalmazottak: cím Egyéb adminisztrációs kiadások: % cím Operatív tevékenységek: Mindösszesen % A Frontex az összes átcsoportosított elıirányzatnak csupán 62%-át tudta kifizetni. Ennek következményeként közel 8,5 millió EUR felhasználatlanul maradt. Ezt az összeget visszafizetik a Bizottságnak A évi elıirányzatok (Táblázat: lásd a IV. mellékletet) A 2008-ban rendelkezésre álló költségvetés elegendı volt a Frontex tevékenységei számára, a költségvetésnek csupán 7%-át nem tudták felhasználni (lekötni). Az eredetileg elıre jelzett elıirányzat ennél pontatlanabb volt, amely az ügyvezetı igazgató hatáskörébe való átcsoportosításokon is látszik. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez szakpolitikai változásokat is jelez, például a pénzügyi év során a visszatérési együttmőködés költségvetése megötszörözıdött. A költségvetés felosztása az operatív tevékenységeknek tulajdonított jelentıséget tükrözi. A évi költségvetésben rendelkezésre álló összegek több mint 70%-át közös operatív tevékenységekre irányozták elı. 23/43

24 2008 Original Budget Distribution A évi költségvetés eredeti felosztása Staff Alkalmazottak Other Administrative Expenditure Egyéb adminisztrációs kiadások Operational Activities Operatív tevékenységek Az operatív költségvetésen belül a rendelkezésre álló összegek több mint 60%-át irányozták elı tengeri mőveletekre. A költségvetés jelentıs részét a tengeri mőveletek során alkalmazott eszközök, például a hajók és légi jármővek emésztik fel. A évi operatív költségvetés második legnagyobb részét (13%) a képzési tevékenységekre irányozták elı, amelyet a szárazföldi határon folytatott mőveletek (8%) követtek Original Operational Budget Distribution A évi operatív költségvetés eredeti felosztása Operations and projects, landborders Mőveletek és projektek (szárazföldi határok) Operations and projects, seaborders Mőveletek és projektek (tengeri határok) Operations and projects, airborders Mőveletek és projektek (légi határok) Pooled Resources Egyesített erıforrások Return co-operation Visszatérési együttmőködés Risk analysis Kockázatelemzés 24/43

25 Training Képzés Research and development Kutatás és fejlesztés Miscellaneous operational activities Különbözı operatív tevékenységek Reserve Tartalékok 2008-ban a Frontex kötelezettségvállalási elıirányzatokra rendelkezésre álló költségvetésének 91%- át használta fel. A címek közötti különbségek korlátozottak voltak: az 1. cím esetében 98%, a 2. cím esetében 83%, a 3. cím esetében pedig 94% A pénzgazdálkodás egyéb aspektusainak áttekintése 2008-ban a bejelentett kivételek száma 167-re növekedett, ami 20,2 millió EUR-t tesz ki tel összevetve (eltekintve a január 1-je és március 31-e között bejelentett 24 kivételtıl) ez abszolút értékben 113%-os, pénzügyi eszközökben tekintve pedig 98%-os növekedésnek felel meg. A kivételek számának és az érintett összeg növekedése valószínőleg a Frontex költségvetésének növekedéséhez (+68%) és a mőveletekre elıirányzott pénzügyi eszközök növekedéséhez (+91%) kapcsolható. Mindazonáltal ez azt mutatja, hogy 2008 folyamán a pénzgazdálkodás megerısítésére tett erıfeszítéseket fokozni kell. A fenti táblázat a pénzgazdálkodási folyamat második negyedévét követı szigorítása utáni csökkenı tendenciát is megjeleníti. A EUR összegő küszöböt meghaladó kivételek tekintetében 2008-ra az abszolút és a relatív értékek csökkenése (valamennyi bejelentett kivétel 23%-áról 18%-ára, illetve 33%-áról 11%-ára) volt jellemzı. 25/43

26 A hatékony igazgatást célzó belsı ellenırzési elıírások végrehajtását és alkalmazását tekintve a helyzet csak keveset változott 2007-hez képest. A Frontex olyan stratégiai pozícióra tett szert, amely lehetıvé teszi a szervezet számára, hogy a szervezeti fejlettség magasabb szintjére lépjen. A Frontex meghatározó ügyfelei által támasztott elvárások változásai arra kényszerítették a Frontexet, hogy 2008 folyamán az egyéb területeken átrendezze erıforrásait, és hogy eljárásbeli lépéseket számoljon fel vagy lassítson le ban a Frontex növekedése az emberi és pénzügyi erıforrások tekintetében a becsült és tervezett határok között maradt. Jóllehet operatív szempontból ez lehetıvé tette az Ügynökség helyzetének további javulását, ugyanakkor kihívást is jelentett számára abban a tekintetben, hogy a továbbiakban is képes lesz-e az ellenırzési elıírások végrehajtására. Ez az ellenırzési eljárások végrehajtásának lassú elırehaladására nem szolgálhat kifogásként. A Frontex vezetése teljes mértékben tudatában van annak, hogy az elért elırehaladás korlátozott mértékő, továbbá hogy milyen meglévı hiányosságokat kell pótolni Emberi erıforrások (a teljes táblázat az V. mellékletben található) Az elmúlt három év költségvetésének növekedéséhez az emberi erıforrások ezzel párhuzamos növekedése társult. A növekedés dinamikája nem volt olyan erıs, mint a költségvetés esetében, de a személyzet létszámának évi növekedése ezzel együtt is 41%-os volt az elızı évi 83%-oshoz képest. Staff Number Developments A személyzet létszámának alakulása Staff Number A személyzet létszáma A következı táblázat a személyzet Ügynökségen belüli eloszlását szemlélteti. A Frontex emberi 26/43

27 erıforrásainak majdnem 50%-a a Mőveleti Részleghez tartozik. A legnagyobb egység a közös mőveletekért felelıs egység 50 alkalmazottal rendelkezik; ezt az egységet az igazgatási szolgáltatások egysége és a kockázatelemzési egység követi. Az egységek közül az 5 alkalmazottal rendelkezı jogi ügyekkel foglalkozó egység a legkisebb. Staff Distribution Személyzeti eloszlás Joint Operations Közös mőveletekkel foglalkozó egység Administrative Services Igazgatási szolgáltatásokkal foglalkozó egység Risk Analysis Kockázatelemzés Executive Support Ügyvezetıi támogatás Finance and Procurement Pénzügy és beszerzés Training Képzés Situation Centre Helyzetelemzı Központ Pooled Resources Egyesített erıforrások R&D K+F Legal Affairs Jogi ügyek Internal Audit / QM Belsı ellenırzés/minıségirányítás 27/43

28 4. Sikertörténetek Általános észrevételek A Frontex évi általános jelentésének befejezı része néhány sikertörténetnek tekinthetı tevékenységet ismertet. Egyes esetekben az észlelt gyengeségeket is kiemeljük azzal a céllal, hogy a nyilvánosság tömör áttekintést kaphasson a Frontex tevékenységeirıl Közös mőveletekkel foglalkozó egység A HAMMER alapszintő közös mővelet A Hammer mővelet operatív koncepciójának célja a légi mőveletek esetében alkalmazott olyan új megközelítés bevezetése volt, amelynek célja a csempészek bőncselekményeinek jelentıs mértékő megzavarása a tagállamok és a schengeni társult országok külsı légi határainál kifejtett nagyobb, rövid távú és helyi jellegő ráhatás gyakorlása révén ban három operatív szakaszra került sor, amelyek operatív területenként a schengeni rendszeren kívüli légi járatok kb %-át fedték le. 25 ország több Frontex közös támogatócsoportját, kiküldött határırét és szaktanácsadóját küldték ki a célzott kockázatelemzésekben meghatározott 189 helyszínre. Ezek mellett 115 repülıtér vett részt a Frontex Helyzetelemzı Központja által összehangolt bejelentési gyakorlaton. E közös mőveleten keresztül a Frontex jelenleg olyan, jelentıs mennyiségő naprakész információt kap a légi határokon folyó illegális bevándorlásról, amely mostanáig nem állt a további kockázatelemzés rendelkezésére. A mővelet a kisebb európai repülıtereken történı illegális bevándorlás és a fapados légi társaságok e területen való részvétele terén ez ideig értékes betekintést nyújtott. Emellett a Hammer volt az elsı olyan közös mővelet, amely tesztelte és igénybe vette az újonnan létrehozott Frontex Helyzetelemzı Központot, amely az elemzési adatok győjtésében és ellenırzésében rendkívül eredményesnek bizonyult. Emellett a nemzeti Frontex kapcsolattartó pontok, a reptéri határellenırzési hatóságok és a Frontex vezetése napi helyzetjelentés formájában kapta meg a szükséges visszajelzést. A tagállamokon és a schengeni társult országokon kívül számos partner, például az EUROPOL, az Interpol, az UNHCR és az EU Tanácsának Fıtitkársága (a FADO) is részt vett a mőveletben. Az elsı három szakaszban 762 illegális bevándorlót derítettek fel az operatív területek repülıterein, ami 695 esetben eredményezte a belépés megtagadását. Továbbá 71 hamis dokumentumot is találtak. A Hammer mőveletet olyan sikeres tesztként ismerték el, amelybıl kitőnik, hogy a Frontex képes arra, 28/43