A Frontex évi általános jelentése

Átírás

1 European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union A Frontex évi általános jelentése

2 Az Igazgatótanács elnökének elıszava Az elmúlt év során a Frontex a tagállamok és a schengeni társult országok kitartó partnerének bizonyult az Európai Unió külsı határainak igazgatása terén. Megalapítása, azaz 2005 óta a Frontex személyzete 130 fıre nıtt, és ebben az évben a dolgozók száma várhatóan 196 fıre bıvül. Az Ügynökség rendelkezésére álló költségvetés várhatóan 70 millió EUR körül lesz 2008-ban. Ezek a figyelemreméltó adatok azt mutatják, hogy a Frontex jelentıs bıvülésen ment keresztül ben a Frontex átalakította szervezeti felépítését, hogy megbirkózzon a számára kijelölt feladatokkal. Míg 2006-ban az operatív koordináció részesült kiemelt figyelemben, a múlt évben az Ügynökség egyéb fı feladatait dolgozta ki. A kutatás és fejlesztés olyan terület, ahol a Frontex a tagállamok által kidolgozott innovatív határellenırzési eszközök kutatásával foglalkozik, és az ilyen ismeretek bıvítését és támogatását szorgalmazza. A Frontex kidolgozta a határırképzés közös alaptantervének egy új, módosított változatát, amely a tagállami tisztviselık javát szolgáló alapvetı képzési eszköz. Lépéseket tettek a visszatérési mőveletek terén, ahol az Igazgatótanács jelezte, hogy a Frontex koordinatív szerepe bıvíthetı. A kockázatelemzési funkció, amely a Frontex valamennyi tevékenységének alapjaként szolgál, kiemelt figyelemben részesült a Frontexnek nyújtott információk minıségének és színvonalának emelése érdekében ben több mőveletet szerveztek a külsı határokon és e mőveletek hatékonysága fokozatosan nıtt. Ez egyértelmően jelzi, hogy a Frontex keretében a feladatok egyre inkább kiegészítik egymást. Ugyanakkor a CRATE és a RABITS továbbfejlesztése szintén erısítette a tagállamok részvételét a Frontex operatív tevékenységeiben. Az operatív tevékenységek céljára számos különbözı eszközt bocsátottak rendelkezésre. A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállításáról szóló tanácsi határozat arra ösztönözte a tagállamokat, hogy haladéktalanul ajánljanak fel magasan képzett tiszteket ezekbe a csapatokba. E tisztek más operatív tevékenységekre is kirendelhetık. Az ilyen fejlemények által létrehozott környezet arra ösztönzi a tagállami határırtiszteket, hogy szorosabb együttmőködést folytassanak egymással, és tanuljanak egymás legjobb gyakorlataiból. Az integrált határigazgatási koncepció és az annak részét képezı, négy pillérbıl álló belépésellenırzési modell most kezdi meghozni gyümölcsét. Szilárd alapot szolgáltat a következı évekre vonatkozó munkaprogramban meghatározott késıbbi fejlesztésekhez. A Frontex több felhatalmazást is kapott a harmadik országokkal folytatandó együttmőködési lehetıségek feltérképezésére. E tevékenységek elengedhetetlenek ahhoz, hogy létrejöjjön egy olyan platform, amely a problémák kölcsönös megértését segíti elı. A Frontex a már meglévı szakértelmet és kétoldalú kapcsolatait kamatoztatja a tevıleges kapcsolatok kiaknázása és megerısítése érdekében. E lehetıségek felmérése azért fontos, hogy a harmadik országokat rá tudjuk venni a külsı határainknál zajló operatív tevékenységekben való segítségnyújtásra. Nem lenne igaz, ha azt mondanánk, hogy az illegális bevándorlást teljes mértékben ellenırzés alatt tartjuk, de a Frontex tevékenységei egyértelmően megmutatták, hogy az EU bizonyos határain kisebb mértékő az illegális bevándorlók beáramlása. Az elmúlt évben a Frontex eredményesebb volt az illegális bevándorlás felderítésében, és nagyobb hatékonysággal lépett fel ezekben az esetekben. Az Igazgatótanács feladata elsısorban annak biztosítása volt, hogy teljesüljenek a Frontex érdekelt feleinek magas szintő elvárásai, valamint az, hogy a Frontex rendelkezésére bocsátott, 2/69

3 egyre gyarapodó költségvetési eszközöket oly módon használják fel, hogy azzal fenntarthatóan hozzájáruljanak e növekedéshez. Az elıttünk álló évekre tervezett értékeléseket és a már meglévı eredményeket tekintve büszkén mondhatom, hogy a Frontex helyes irányba mozdult el. Az elmúlt két évben azt láttam, hogy az Igazgatótanács eltökélt módon, minden erejével az Ügynökség növekedéséért dolgozott, és megjósolhatom, hogy miután véget ér elnöki megbízatásom, az Igazgatótanács meghatározott területek fejlesztését helyezi majd elıtérbe. Ez lehetıvé teszi a Frontex számára, hogy javítsa termékeit, miután a tevékenységekkel kapcsolatos kívánalmak egyre magasabb színvonalat érnek el. A szervezeti felépítés megfelelı a sokféle feladat megoldásához és az új teljesítménynormák meghatározásához. Mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy az eddig elvégzett hasznos munka a Frontexszemélyzet szakmai alkalmasságának köszönhetı. Arra kérem a tagállamokat, hogy ne hagyjanak fel arra irányuló törekvéseikkel, hogy folyamatosan motiválják személyzetüket a kivételes európai határırizeti tapasztalatok megszerzésére. İszinte tisztelettel: M.A. Beuving elnök (2008. április 24-ig) 3/69

4 Az ügyvezetı igazgató bevezetıje A 2007-es év összességében nehéz volt az EU-ba irányuló illegális bevándorlással foglalkozó tisztviselık számára. És bár derőlátóan szeretnék tekinteni az elkövetkezı évre, óvatosan várom a 2008-as évet. A múlt évben nagy nyomás nehezedett ránk, és a 2008-ra vonatkozó elırejelzések azt mutatják, hogy ez a közeljövıben sem fog csökkenni. A Frontex levonta a 2006-os és a 2007-es év tanulságait, és most már több tapasztalattal rendelkezik arra vonatkozóan, hogyan tudja bevonni a tagállamokat a közös tevékenységekbe és hogyan kezelheti hatékonyabban projektjeit. Végsı fokon ez hozzájárul a Frontex azon céljának megvalósításához, hogy magasabb színvonalú termékeket hozzon létre, felhasználva minden rendelkezésre álló pénzügyi erıforrást, és jelezve, hogy az elızı évhez képest jelentıs pozitív fejlemények történtek. A Frontex évi munkaprogramjának általános célja az volt, hogy a magas színvonalú kockázatelemzési termékeket hozzon létre a többi operatív és igazgatási tevékenységre alapozva. A Frontex személyzete teljes mértékben elkötelezett munkája mellett, és mindent megtett e feladatok teljesítése érdekében. Az én szempontomból nézve a személyzet érdeme, hogy a Frontex teljesítette az Igazgatótanács múlt évi munkaprogramjában meghatározott követelményeket. A munkaprogramon túl a 2007-es évben a Frontex fejlıdni tudott, és az Ügynökség által végzett munka olyan kézzelfogható eredményeket hozott, mint például az alábbiak: a gyorsreagálású határvédelmi csapatok létrehozásáról szóló, július 11-i 863/2007/EK rendelettel elıre pozicionált és meghatározott felépítéső gyorsreagálású egységeket hoztak létre, amelyek kivételes és sürgıs esetekben támogatást nyújtanak a tagállamoknak; e csapatok nemzeti határırökbıl állnak, akik jogosultak fellépni más tagállamok területén; a határırök alapképzésének anyagát magában foglaló közös alaptanterv véglegesítése; több mint húsz ország és olyan nemzetközi szervezetek, mint például az UNHCR, az IOM vagy a CPT szakértıi együtt közös elveket állapítottak meg az EU-ban folytatott határırképzés tekintetében; az EU-ba irányuló egyik legnagyobb mértékő illegális bevándorlást, amely Nyugat- Afrikából indul és a Kanári-szigetekre tart, a 2006-os adatokhoz képest sikerült csaknem 70%-kal visszaszorítani; ez Spanyolország, Szenegál és Mauritánia, valamint a HERA fedınév alatt futó közös mőveletek sorozatában részt vevı egyéb országok közös erıfeszítéseinek eredménye. A múlt évi jelentésben tett állításomra hivatkozva elmondhatom, hogy a Frontex bizonyította, képes koordinálni a tagállamok közötti operatív együttmőködést a külsı határokon. Továbbra is kiemelten foglalkozunk termékeink minıségének javításával, és lépéseket teszünk erıforrásaink felhasználásának optimalizálása érdekében. Mindezt azon hosszú távú célunkat szem elıtt tartva tesszük, hogy szilárd alapot biztosítsunk az EU integrált határigazgatásának megvalósításához. Alkalmazottaink elhivatottsága és szaktudása volt az, ami átvezetett bennünket az elmúlt két év nehézségein. Az Ügynökség és annak értékei melletti elkötelezettségük még sikeresebbé tesz minket az elkövetkezı években. Büszkék vagyunk arra, amit elértünk, és készek vagyunk többet is tenni. Ilkka Laitinen ügyvezetı igazgató 4/69

5 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés és jogi keretrendszer A Frontex saját keretein belül és a kapcsolódó fejlemények fényében a es év során A Frontex és az Igazgatótanács mint irányító szerv A Frontex és partnerei Együttmőködés a nem uniós partnerországokkal, az Europollal és más illetékes szervezetekkel Pénzügyi kérdések és az igazgatáshoz kapcsolódó egyéb ügyek A Frontex költségvetésének változása Bontás (EUR-ban) Az igazgatáshoz és a teljesítményhez kapcsolódó egyéb kérdések fejleményei a Frontex kockázatelemzése alapján Az operatív tevékenységek legfontosabb eseményei Az operatív tevékenységekkel kapcsolatos általános észrevételek Közös mőveletek tengeri határok Közös mőveletek szárazföldi határok Közös mőveletek légi határok Közös mőveletek visszatérési mőveletek Közös mőveletek egyesített erıforrások Kockázatelemzés és a Frontex Helyzetelemzı Központ Kutatás és fejlesztés Képzés Igazgatás Informatika, emberi erıforrások és ügynökségi szolgálat melléklet: Az Frontex Igazgatótanácsának tagjai /69

6 1. Bevezetés és jogi keretrendszer A Frontex-rendelet 20. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint 1 az Igazgatótanács minden évben március 31-ét megelızıen elfogadja az Ügynökség elızı évre vonatkozó általános jelentését, és legkésıbb június 15-ig megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevıszéknek. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A jelentés célja, hogy a Frontex érdekelt feleinek és ügyfeleinek, valamint más érdekelt feleknek átfogó áttekintést nyújtson arról, hogy az Ügynökség a szóban forgó évben mit valósított meg. A jelentés címét a korábbi évekkel ellentétben összhangba hozták a Frontex-rendeletben szereplı megfogalmazással. A cím módosításának az is célja volt, hogy megkülönböztesse ezt a közzétételre kerülı jelentést más tevékenységi jelentésektıl, amelyeket szóbeli vagy írott formában bocsátanak a különbözı érdekelt felek rendelkezésére a Frontexen belül és kívül. A dokumentum nem tér ki minden apró részletre, egyrészt azért, hogy ne tartalmazzon más közzétett dokumentumokban már szereplı adatokat, másrészt hogy ne veszélyeztesse a jövıbeni mőveleteket azáltal, hogy operatív stratégiákat és taktikákat hoz nyilvánosságra. A jelentés törekszik az átláthatóság iránti igény ellensúlyozására, és rámutat néhány olyan operatív tevékenységre, amelyek nyilvános figyelmet kaptak és amelyek már befejezıdtek és megtörtént az értékelésük. E tekintetben fontos megjegyezni, hogy a jelentést a Frontex értékelésérıl és jövıbeni fejlesztésérıl szóló bizottsági jelentéssel [SEC(2008) 150/2] együtt kell olvasni, mivel az említett dokumentumban a Frontex kezdeményezéseivel kapcsolatban tett észrevételek vagy leírások nem ismétlıdnek meg a Frontex évi általános jelentésében. A jelentés négy fı részbıl áll. Az elsı rész a Frontex jogi keretrendszerének változásaival foglalkozik, az Igazgatótanácsot mint irányító szervet vizsgálja, és végül észrevételeket tesz a külkapcsolati kérdésekkel kapcsolatban. A második rész általános áttekintést nyújt a pénzügyi adatokról és azok értékelésérıl, és összeköti azt más, teljesítményhez és igazgatáshoz kapcsolódó kérdésekkel. A harmadik rész áttekinti, miként alakultak 2007-ben a Frontex feladatai. Végül, a negyedik rész a Frontex különbözı egységeinek tevékenységeivel foglalkozik. 1 A Tanács október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., , 1. o.). 6/69

7 2. A Frontex saját keretein belül és a kapcsolódó fejlemények fényében a 2007-es év során A Frontex legfıbb tevékenysége az, hogy a külsı határok igazgatásával kapcsolatos közösségi intézkedések végrehajtása terén végzett tagállami tevékenységek összehangolásával növelje a határbiztonságot. Minden Frontex-tevékenyég elsı lépéseként kockázatelemzést végeznek, amely késıbb a Frontex ügyfelei számára elérhetı és felhasználható, operatív információkon alapuló termékként mőködik. A Frontex értékeli a fenyegetéseket, felméri a gyenge pontokat és mérlegeli a következményeket. Ezért az Ügynökségnek ki kell egyensúlyoznia és elsıbbségi sorrendbe kell állítania az erıforrásokat és a kockázatokat, hogy biztosíthassa a tevékenységek megfelelı módon történı, hatékony és eredményes koordinálását. A Frontex fıként a tagállamok és a schengeni társult országok közötti operatív együttmőködést koordinálja az EU tagállamainak külsı határain. A Frontex a külsı határok igazgatásával kapcsolatos közösségi intézkedések végrehajtása terén végzett tagállami tevékenységek összehangolása révén megerısíti a határırizetet és -felügyeletet. E feladat végrehajtása érdekében a Frontex olyan rendszereket szándékozik bevezetni, amelyek lehetıvé teszik a saját és a tagállamok erıforrásainak jobb elosztását. A Frontex egy másik feladata, hogy támogassa a tagállamokat a nemzeti határırök képzése terén, ideértve a közös képzési szabványok kialakítását is. A Frontex hozzájárul a tagállami határırök szakismereteinek bıvítéséhez, ami az integrált határigazgatás jobb mőködését eredményezi. A közös alaptantervet, amely a képzés szabványosításának egyik legfontosabb eszköze, a Frontex a tagállamokkal szorosan együttmőködve dolgozta ki. A közös alaptanterv az elsı szabványosított képzési program, amely a határırök alapképzését szolgálja szerte Európában. A külsı határok ellenırzését és ırizetét érintı kutatási eredmények nyomon követése az Ügynökség még elvégzésre váró feladata. Ennek révén a Frontex erısíti a tagállamok határırizeti intézményeinek határırizeti képességeit azáltal, hogy megismerteti velük a rendelkezésre álló korszerő technológiákat és termékeket, ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a biztonsági kutatás során kellıképpen figyelembe vegyék a határellenırzési hatóságok sajátos érdekeit. Egy másik lényeges szempont, amit figyelembe kell venni, az (új) technológiák és termékek interoperabilitása. A Frontex támogatást nyújtott a tagállamoknak olyan körülmények esetén, amikor a külsı határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtás vált szükségessé. Ahhoz, hogy a Frontex képes legyen reagálni a gyors lefolyású eseményekre, elıre pozicionált és meghatározott felépítéső gyorsreagálású csapatokat kell létrehoznia, amelyek késedelem nélkül bevethetık egy régióban, és azonnali segítséget nyújthatnak egy vagy több tagállam számára. A Frontex egy másik fontos feladata az, hogy biztosítja a közös visszatérési mőveletek megszervezéséhez szükséges támogatást a tagállamok részére. Az Ügynökségnek a közös visszatérési mőveletekben elsısorban az a szerepe, hogy segítse a tagállamokat e mőveletek megszervezésében. Egy ágfogóbb értelmezés szerint a Frontex tevékenyebb szerepet is vállalhat e 7/69

8 tekintetben. Mindemellett a Frontex a tagállami szakértıkkel együttmőködésben megállapítja az úti okmányok beszerzésének és az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének helyes gyakorlatát. E feladatokat módosították a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl szóló, július 11-i 863/2007/EK rendelet elfogadásával 2. Azóta a Frontex egyik legfıbb feladata, hogy a sürgıs helyzetben vagy rendkívüli nyomás alatt levı tagállamok kérésére gyorsreagálású határvédelmi csapatokat vessen be. Az új jogszabály értelmében a gyorsreagálású határvédelmi csapatokban tevékenykedı határıröknek a Schengeni Határellenırzési Kódexszel összhangban képesnek kell lenniük minden feladat ellátására, és rendelkezniük kell a szükséges hatáskörökkel a határellenırzés és határfelügyelet ellátásához. Ezenkívül a kiküldött határırök jogállását ennek megfelelıen megerısítették az új jogszabályban. A Frontex égisze alatt közös mőveletekben és kísérleti projektekben részt vevı kiküldött határırök ugyanolyan feladatokat és hatásköröket kapnak a határellenırzések és a határfelügyelet végrehajtásához ben a Frontex tovább növelte partnerei számát, legyenek azok uniós/közösségi ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek; ezt a közös érdekő területek azonosításával és az együttmőködés egyszerősítését célzó legmegfelelıbb intézkedések kidolgozásával érte el. Ami a politikai környezet tekintet illeti, az EU déli tengeri határainak további megerısítése kiemelt szerepet kapott. Az IB-Tanács szeptember 18-i ülésén a Tanács kifejezetten hangsúlyozta a Frontexnek e tekintetében meglévı, döntı fontosságú felhatalmazását, és arra buzdította az Ügynökséget, valamint a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fejlesszék tovább a határırizeti és - felügyeleti mőveletek integrált megközelítését, különösen a magas kockázatú területeken. A Tanács felkérte a Frontexet egyebek mellett arra, hogy a déli külsı határoknál a parti ırségek kapcsán határozzon meg és hajtson végre hosszabb távú intézkedéseket, és végezze el a tengerjog elemzését 3. A Hágai Programban meghatározott feladat értelmében a Bizottság 2007-ben megkezdte a Frontex mőködésének, ezen belül fı feladatai ellátásának értékelését. A munka 2008-ban is folytatódik, különösen a vonatkozó (2008. február 13-án) elfogadott bizottsági közleményben megfogalmazottak alapján, a Frontex bizonyos feladatainak kibıvítése és megerısítése tekintetében pedig további intézkedéseket kell mérlegelni. Még folyamatban van a Frontex jogállásának megerısítése az Ügynökségre és a személyzetre vonatkozó kiváltságok és mentességek tekintetében ben tárgyalások kezdıdtek a központról (azaz a székhelyrıl) szóló megállapodásról, megerısítve az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló jegyzıkönyv lényegét, amely a Frontexre is alkalmazandó 4. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a lengyel kormány szóbeli ígéretet tett bizonyos kiváltságokra. Ezen ígéretek azonban nem jelentek meg egyetlen egy megfelelı székhely-megállapodásban sem. Mivel 2007-ben a székhelyrıl szóló megállapodás tárgyalásai még csak kezdeti szakaszban voltak, javítani kell a helyzeten, hogy kialakuljon egy pozitív hozzáállás és 2008-ban sor kerüljön a megállapodás megkötésére. 2 Az Európai Parlament és a Tanács július 11-i 863/2007/EK rendelete a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történı módosításáról és a kiküldött határırök feladatai és hatáskörei szabályozásáról (HL L 199/30, ) 3 A Tanács szeptember 18-i következtetései az EU déli tengeri határainak további megerısítésérıl. 4 A Frontex-rendelet 18. cikke. 8/69

9 2.1. A Frontex és az Igazgatótanács mint irányító szerv 2007-ben a Frontex Igazgatótanácsa öt alkalommal ült össze. Ezeken az üléseken és néhány sürgıs esetben az Igazgatótanács összesen 33 határozatot fogadott el írásbeli eljárás keretében. A szokásosnak nevezhetı határozatok például az éves költségvetés és a munkaprogram mellett aktuális határozatokat is hoztak a gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal (RABIT) kapcsolatban. A 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által biztosított felhatalmazás alapján az Igazgatótanács elfogadta a RABIT-csapatok formájára és számára vonatkozó határozatokat; a létszámszintet határırben határozták meg. Ezenkívül, és a RABIT-hoz kapcsolódóan, az Igazgatótanács határozott a RABIT-csapattagoknak a bevetés, képzés vagy gyakorlatok idején járó napidíj kifizetésére vonatkozó részletes szabályokról során a Frontex mőveleti kapacitása jelentıs mértékben megnıtt. Elıször is az év elején a költségvetési hatóságok az EU általános költségvetésének elfogadásakor 12 millió euróval bıvítették az operatív tartalékot, másodszor pedig a Bizottság további 7 millió eurót bocsátott rendelkezésre a nyár folyamán. Ennek kapcsán az Igazgatótanács szükségszerő és jelentıs módosításokat fogadott el a költségvetés és a évi munkaprogram tekintetében. Az Ügynökség külsı együttmőködése terén az Igazgatótanács megbízta az ügyvezetı igazgatót, hogy kössön munkamegállapodásokat a balkáni régióra (tárgyalások Moldovával, Grúziával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal), továbbá Afrikára (tárgyalások Egyiptommal és a Zöld-foki Köztársasággal) vonatkozóan, valamint az illetékes nemzetközi szervezetekkel (tárgyalások az IOM-mal, az UNHCR-rel, az Interpollal és a FÁK határırszolgálatainak koordinációs szolgálatával). A évi munkaprogramot az Igazgatótanács általi elfogadását követıen 2007 végén teljesen átdolgozták, mivel jelentıs mértékben növekedtek a pénzügyi erıforrások. Az általános költségvetés elfogadásakor a költségvetési hatóságok további 30 millió euróval emelték meg a Frontex költségvetését, ami szükségessé tette egy teljes mértékben átdolgozott munkaprogram (és költségvetés) elkészítését. E felülvizsgálat során néhány új lépés került bevezetésre: elıször is az igazgatótanácsi tagok képviselıit meghívták egy munkatalálkozóra, hogy megkönnyítsék a sürgıs határozatok elfogadását, majd ezt követıen a tagállamok és a schengeni társult országok képviselıit kétoldalú megbeszélésekre hívták novemberben és decemberben, ahol megvitatták elvárásaikat és a tervezett tevékenységekben való ideiglenes részvételüket. Mivel ezek az új lépések igen hasznosnak bizonyultak és mindenki üdvözölte azokat, javasolták azok beépítését a Frontex tervezési eljárásába A Frontex és partnerei Együttmőködés a nem uniós partnerországokkal, az Europollal és más illetékes szervezetekkel Az Igazgatótanács által adott felhatalmazás alapján a Frontex megkezdte munkamegállapodások megtárgyalását 5 országgal (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, a Zöld-foki Köztársasággal, Egyiptommal, Moldáviával és Grúziával). Ezenkívül, a Frontex munkamegállapodást írt alá Ukrajnával. A meglévı munkamegállapodások alapján Oroszország és Ukrajna meghívást kapott 2 integrált határigazgatási szemináriumra; a meghívásnak mindkét ország eleget tett. 9/69

10 Ukrajna emellett 5 Frontex kísérleti projektben is részt vett. A Frontex továbbfejlesztette együttmőködését az IB-ügynökségek közül legfontosabb partnerével, az Europollal, különösen azáltal, hogy hozzájárult az Europol szervezett bőnözésre vonatkozó fenyegetésértékeléséhez ( OCTA ). A Frontex emellett az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Fıigazgatóságához tartozó más uniós ügynökségekkel is szoros kapcsolatot alakított ki, például az EUROJUST, CEPOL és SITCEN ügynökségekkel, továbbá más szervezetekkel, úgy mint az OLAF-fal, a vámegyüttmőködési munkacsoporttal (CCWP) és az Európai Rendırfınökök Munkacsoportjával (EPCTF). Az utóbbi szervezetekkel együttmőködési mechanizmust hoztak létre. A Frontex az UNHCR-rel és az IOM-mal szorosabb kapcsolatot hozott létre. Az UNHCR-rel rendszeres információcsere zajlik azóta, amióta az UNHCR Varsóba Frontex összekötı tisztviselıt nevezett ki. A Frontex az UNHCR által szervezett több tevékenységben is részt vett, ideértve az UNHCR végrehajtó bizottságának a nemzetközi védelemmel és a tengeri kutatással és mentéssel foglalkozó kísérı eseményét. A Tanács szeptemberi következtetései után a három szervezet tanácskozást folytatott arról, hogyan lehet hatékonyabbá tenni az együttmőködést. A migráció és a határigazgatás terén tevékenykedı szervezetekkel például az ICMPD-vel vagy az IOM-mal folytatott együttmőködést projektszinten alakították ki. A Frontex új partnerségeket kutatott fel és alakított ki egyéb szervezetekkel és ügynökségekkel, a megbízatása alá tartozó egyedi munkaterületekre koncentrálva, amelyeket a vonatkozó fejezetekben tárgyalunk. 10/69

11 3. Pénzügyi kérdések és az igazgatáshoz kapcsolódó egyéb ügyek 3.1. A Frontex költségvetésének változása A 2007-es pénzügyi év volt az elsı olyan teljes év, amikor a Frontex pénzügyi függetlenséget ért el. Pénzügyi szempontból a 2007-es évet gyors növekedés jellemezte decemberben a költségvetési hatóságok úgy határoztak, hogy a Frontex költségvetését az elızetes költségvetéstervezethez képest 12 millió euróval megnövelik, ugyanakkor befagyasztják ezt az összeget mindaddig, ameddig bizonyos feltételek nem teljesülnek. A pénz végül június végén vált felhasználhatóvá, így csak az azután következı (operatív) tevékenységek tekintetében állt rendelkezésre augusztusban a Bizottság további 7 millió eurót bocsátott a Frontex rendelkezésére, különösen a tengeri határokhoz kapcsolódó operatív tevékenységekhez. Az, hogy az év utolsó öt hónapjában ilyen összegek álltak rendelkezésre, meghatározó tényezı a kifizetési elıirányzatok 2008-as költségvetési évre való (nem) automatikus átcsoportosításának mértéke tekintetében. A költségvetés növekedésével a személyzet létszáma is 57 fıvel nıtt végére a létszámtervben már csak egyetlen állás maradt betöltetlen (a 49-bıl); az egyéb személyzeti kategóriákat tekintve (szerzıdéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértık) csak 8 álláshelyet nem töltöttek be (kirendelt nemzeti szakértık: 6; szerzıdéses alkalmazott: 2). Költségvetés összesen (EUR) , , Bontás (EUR-ban) 2006 A költségvetési hatóság által elfogadott költségvetés 1. sz. módosítás (augusztus) 1. sz. módosított költségvetés 2. sz. módosítás (november) 2. sz. módosított költségvetés EK támogatás , , , , ,000 Egyéb bevételek (UK/IE/sch engeni 546,000 / 546, , ,300 társult országok Összesen , , , , , novemberében az EP további hitelt nyújtott az Ügynökségnek, mivel további összegekre volt szükség az igazgatási kiadások fedezéséhez. A második módosítás során a Frontex az egyéb 11/69

12 bevételek tételben szereplı összegeket is felülvizsgálta a 2006-os tényleges helyzet tükrözése érdekében. Az Ügynökség még nem írt alá megállapodást a schengeni társult országokkal, ezért kifizetést sem irányoztak elı. Csak az Egyesült Királyságtól származó összeget vették figyelembe A Bizottság által javasolt elızetes költségvetéstervezet Az EP által javasolt növelés A költségvetés i hatóság által elfogadott költségvetés 1. sz. módosítás (augusztus) 1. sz. módosított költségvetés EK támogatás , , , , ,000 Egyéb bevételek (UK/IE/sche 1 000,000 / 1 170,300 / 1 170,300 ngeni társult országok Összesen , , , , ,300 A ,000 euróból ,000 eurót a tartalékba helyeztek, és csak 2007 közepén szabadítottak fel. Miután több tagállam is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Ügynökség hogyan tud reagálni a tengeri határokon fellépı, megnövekedett nyomásra, a Bizottság a június i IB-Tanács során bejelentette, hogy megvizsgálja az Ügynökség költségvetése növelésének lehetıségét augusztusában a Bizottság további 7 millió eurót bocsátott a Frontex rendelkezésére. Az éves költségvetés megoszlása az igazgatási és a mőködési kiadások között EUR % EUR % 2006 Igazgatási/operatív , , Igazgatási/operatív , , Az igazgatáshoz és a teljesítményhez kapcsolódó egyéb kérdések Meg kell jegyezni, hogy az ABAC-rendszer 2006-ban kezdıdött bevezetését 2007-ben befejezték Frontex-nél, és e rendszer a pénzügyi körökben kötelezıen használandó eszközzé vált. A belsı eljárások ily módon történı megváltozása, de fıként a kivételekrıl szóló jelentés mint ellenırzési eszköz bevezetése azt eredményezte, hogy láthatóbbá váltak a pénzügyi tevékenységek végrehajtásakor elkövetett hibák. Összességében elmondható, hogy a eurót meghaladó összegő kötelezettségvállalások viszonylag magas százalékát (30%) jelentették a pénzügyi rendszer kivételekrıl szóló jelentésében. És bár ezek száma 21 igen kevésnek tőnik a kötelezettségvállalások összes számához (1067) képest, egyértelmő, hogy ezen a területen javulást kell elérni és szigorúbb ellenırzési rendszert kell alkalmazni. Jövıre a Frontex intézkedéseket hajt végre, hogy elfogadható szintre csökkentse a pénzügyi és az emberi erıforrásokkal kapcsolatos, bejelentett cselekvések számát, elsısorban azáltal, hogy módosítja a belsı eljárásokat az olyan 12/69

13 gyenge pontok mint például az új feladat vagy új rendszer terén meglévı hiányos tapasztalat kiküszöbölése érdekében. A hatékony igazgatást célzó belsı ellenırzési elıírások végrehajtását és alkalmazását tekintve kijelenthetjük, hogy 2006-hoz képest a helyzet nem sokat változott. Egy indulóban levı szervezet számára nehéz feladat volt egy magasabb fejlettségi szintre lépni, mivel az év során a megállapított prioritások átrendezıdése miatt csökkenteni kellett a ráfordításokat. Az ügyfelek által támasztott elvárások változásai arra kényszerítették a Frontexet, hogy átrendezze erıforrásait, és ezáltal lassítsa az elırehaladást más területeken, elsısorban azokon, ahol az illetı korábban érintett volt. Mindemellett könnyebb különbözı elıírásokat meghatározni egy kicsi és homogén szervezetben során a Frontex az emberi erıforrásokat tekintve a vártnál sokkal gyorsabban bıvült, és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök terén is jelentıs növekedést könyvelhetett el. Jóllehet operatív szempontból ez javította az Ügynökség helyzetét, ugyanakkor kihívást is jelentett számára abban a tekintetben, hogy a továbbiakban is képes lesz-e az ellenırzési elıírások végrehajtására annak érdekében, hogy az igazgatás terén magasabb szintre léphessen. Ez a kijelentés a meg nem valósult elırelépés okára kíván rámutatni, és nem kifogásként szolgál az ellenırzési elıírások végrehajtásának lassú elırehaladására. A Frontex vezetése teljes mértékben tudatában van annak, hogy milyen hiányosságokat kell pótolni ahhoz, hogy az Ügynökség a belsı ellenırzés terén tevékenykedı elismert szervezetté váljon. E tekintetben 2008 lesz az az év, amikor a teljesítménymutatókat magasabb megfelelési szintre emelik. 13/69

14 fejleményei a Frontex kockázatelemzése alapján A Frontex által 2007-ben végrehajtott tevékenységek értékeléskor látnunk kell, hogy azokat nem választhatjuk külön a külsı határokon bekövetkezı fejleményektıl és az Ügynökség feladataitól. Különösen akkor, amikor az Ügynökségnek az uniós tagállamok külsı határainál folytatott operatív együttmőködés összehangolásával összefüggı operatív és igazgatási feladatainak végrehajtása közvetlenül kapcsolódik e fejleményekhez. Ebben a szakaszban csak a Frontex kockázatelemzés elsı szakaszának (adatgyőjtés, adatok egybevetése és hitelesítése) eredményeire fogunk hivatkozni, és a jelentés nem fogja tükrözni az egyéb szakaszok (hipotézis felállítása és ajánlások kidolgozása) eredményeit, mivel ez más dokumentumok, úgymint az éves, illetve célzott és taktikai kockázatértékelés részét képezi. Ami a kockázatelemzést illeti, a Frontex kockázatelemzési részlege által biztosított elemzés és ajánlások rendkívüli mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Frontex 2007-ben értékes, felhasználható eredményekkel tudott szolgálni ügyfelei számára. A nemzeti határokon, sıt az Európai Unió virtuális külsı határain is túlmutató, operatív információkon alapuló termékek biztosítása olyan üzletág, ahol a Frontex úttörı szereplıként jelent meg. Egy olyan hírszerzésen alapuló szervezet számára, mint a Frontex, ez az elemzési termék olyan helyzetet teremt, amelyben lehetıvé válik, hogy proaktív módon hajtsa végre az EU tagállamainak külsı határain folytatott operatív tevékenységek koordinálásának feladatát. Ezen információk kettıs felhasználásából ered, hogy fontos hozzájárulásként szolgálnak a határigazgatásért felelıs illetékes nemzeti hatóságok számára is a határbiztonsággal kapcsolatban hozott, proaktív operatív és megelızı jellegő taktikai döntéseik terén. Az illegális bevándorlás helyzete az EU külsı határainál 2007-ben 2006-ban valamennyi tagállam és schengeni társult ország csökkentı tendenciáról számolt be a külsı határainál észlelt illegális bevándorlás tekintetében ben az általános kép már nem ilyen tiszta; Spanyolország, Németország, Magyarország és Szlovénia továbbra is csökkenı számokról számolt be, ugyanakkor Franciaország, Görögország, Litvánia és a Cseh Köztársaság növekedést jelentettek (1. ábra). A legnagyobb felderítési arányt, azaz az összes felderítés 80%-át Görögország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország jelentette. Figyelembe véve, hogy 2007-tıl a román és a bolgár állampolgárokat nem említik a migrációs statisztikákban, az általános helyzet változatlanságot vagy enyhe emelkedı tendenciát mutat ben hasonló volt a helyzet, amikor a tíz új tagállam állampolgárait már nem említették a hivatalos statisztikákban illegális bevándorlóként. Különösen a légi és a szárazföldi határokon növekszik a nyomás. A tengeri határokon javult az általános helyzet, és csökkent a felderített illegális bevándorlók száma. Spanyolország tengeri határainál a felderítések száma a 2006-os adatokhoz képest 70%-kal csökkent. Olaszország csaknem felderítésrıl számolt be, amely 13%-os növekedést jelent. Görögország esetében is növekedés történt; itt nagymértékben, 170%-kal emelkedett az illegális 14/69

15 bevándorlók száma közel felderített illegális határátlépés történt. A déli tengeri határoknál a helyzet továbbra is igen aggasztó ben Európában az alábbi fı területeket azonosították úgy, hogy azokat a felderített és elfogott illegális bevándorlók száma miatt kifejezetten érinti az illegális bevándorlás problémája: a délkelet-európai szárazföldi határok, különösen a görög-albán és a görögtörök határ; az észak- és nyugat-európai légi határok, különös tekintettel Franciaországra; a dél- és délkelet-európai tengeri határok, különösen a görög-török tengeri határ és az olasz partok. 1. ÁBRA: Illegális határátlépések tagállamonkénti bontásban, 2007 Illegális határátlépések felderítése * Tagállam Összesen Változás Szárazföldi Légi határok határok Ausztria 1, Tengeri határok Belgium 3,633 2,017 1,616 Bulgária 1,134 1, Cseh Köztársaság Ciprus 5, , Dánia Észtország Finnország 98 x Franciaország 5, , Németország 3, , Görögország 73, ,475 1,377 9,342 Magyarország Írország* 2,860 2, Olaszország 21,650-1,195 20,455 Lettország Litvánia 1, Luxemburg 2 x 2 Málta 1,702 x 1,702 Hollandia 2,405 2, Norvégia 481 x Lengyelország 1, Portugália 1, , Románia Szlovákia 1, , Szlovénia 2, , Spanyolország 27, ,080 11,751 Egyesült Királyság 3,332 1,366 1,966 Összesen 163,903 82,371 20,748 48,696 Jelmagyarázat: " + " Növekedés "- " Csökkenés " x " Nincs változás * % ** % *** >30% * - Ez a táblázat nem végleges, és a tagállamok által februárig rendelkezésre bocsátott adatokat tartalmazza. Az összegyőjtött és összevont adatokat a júniusban megjelenı éves kockázatértékelés tartalmazza majd. ** - Az Írországra vonatkozó adatok csak a július december közötti idıszakra vonatkoznak 15/69

16 A beszámolók szerint leggyakrabban albán állampolgárokat lepleznek le az EU külsı határainak illegális átlépése közben. A felderítések elsısorban a görög-albán külsı szárazföldi határnál történnek. E tekintetben az iraki állampolgárok állnak a második helyen, akiket jellemzıen Görögország külsı határainál és különbözı tagállamok légi határainál lepleznek le. A marokkói állampolgárok közül kerül ki szám szerint a harmadik legtöbb illegális bevándorló, akiket rendszerint a tengeri határoknál és a spanyol-marokkói szárazföldi határnál lepleznek le. Afgán, egyiptomi, algériai, eritreai és szomáliai állampolgárokat a tengeri határoknál lepleztek le, míg a palesztin, pakisztáni és szerb illegális bevándorlók fıként a szárazföldi határok felıl érkeznek. Kínai, csakúgy mint a brazil állampolgárokat, rendszerint a légi határoknál lepleztek le ben összesen harmadik országbeli állampolgártól tagadták meg az EU-ba való belépést. Ezen esetek többsége a szárazföldi és a légi határoknál történt. Lengyelországban tagadták meg legtöbb esetben a belépést; Lengyelországot e tekintetben Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság követi. A belépést legtöbbször az EU-val határos harmadik országok állampolgáraitól tagadták meg. A legnagyobb kivétel Brazília volt, amelynek állampolgárát fordították vissza a határnál. A tagállamok esetben derítettek fel illegális tartózkodást. E tekintetben Olaszország jelentette a legmagasabb számadatokat, ahol ilyen esetet derítettek fel. A tagállamok többsége csak a belföldi illegális tartózkodásokat jelentette, a kilépéskor végzett ellenırzések során felderített eseteket nem. A legtöbb felderített illegális bevándorló a szomszédos országokból, Észak-Afrikából, tartósan konfliktusos övezetekbıl vagy a világ legnépesebb országaiból érkezett. A tagállamok 2007-ben csaknem menedékjog iránti kérelmet regisztráltak. Svédországhoz érkezett a legtöbb, közel kérelem; ezt Görögország és az Egyesült Királyság követte (csaknem kérelem). Belgium és Lengyelország egyaránt több mint kérelemrıl számolt be, míg a többi tagállam ennél kevesebb kérelmet jelentett. A legtöbb menedékjog iránti kérelmet iraki állampolgárok nyújtották be (35 000), ıket az Orosz Föderációból érkezı állampolgárok követték. A tagállamok több mint hamis vagy hamisított úti okmánnyal utazó harmadik országbeli állampolgárt fogtak el. E személyek túlnyomó többsége moldovai, ukrán, iraki, kínai és nigériai állampolgár volt, és az esetek több mint felében a légi határoknál, egyharmadában pedig szárazföldi határoknál leplezték le ıket. Franciaország, Magyarország, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország jelentette a legtöbb esetet. Az illegális bevándorlók francia és olasz, valamint román és bolgár hamisított úti okmányokat használtak leggyakrabban. A tagállami határırizeti hatóságok 2007-ben több mint közremőködı személyt lepleztek le. Ezek egyharmada uniós állampolgár volt. 16/69

17 5. Az operatív tevékenységek legfontosabb eseményei 5.1. Az operatív tevékenységekkel kapcsolatos általános észrevételek Az általános célkitőzést az operatív információk alapján vezetett közös mőveletek kezdeményezése, megtervezése, végrehajtása és koordinálása, valamint a legjobb gyakorlatok összegyőjtése képezi, amelyek együttesen költséghatékony módon erısítik a biztonságot a külsı szárazföldi, tengeri és légi határokon. Az alábbi táblázatok célja, hogy áttekintést nyújtsanak a Frontex 2007-es operatív tevékenységei által elért eredményekrıl, és összehasonlítsák azokat a év eredményeivel. Összességében elmondható, hogy a közös mőveletek száma jelentıs mértékben megnövekedett, míg a kísérleti projektek száma az elızı évhez képest nem változott. Érdekes, hogy jóllehet a Frontex operatív tevékenységeiben részt vevı tagállamok száma kismértékben nıtt, a tagállamok által kezdeményezett és vezetett mőveletek száma kevesebb lett. Ez jelezheti azt, hogy tagállamok jobban ismerik és elfogadják a Frontex által koordinált tevékenységeket, amelyek nyilvánvalóan közös mőveleti kezdeményezésekre vonatkozó, egyedileg kialakított javaslatokon alapulnak. Ennek tudható be, hogy nem volt szükség további tagállami beavatkozásokra. A közös mőveletek során elfogott/letartóztatott harmadik országbeli állampolgárok számának csökkenése az alkalmazott operatív taktikák eredménye (beavatkozások a tagállamok területén kívül, sıt, az együttmőködı harmadik országok területén is). Általános A Frontex saját kezdeményezésén alapuló közös mőveletek száma A Tengeri határok 1 6 B Szárazföldi határok 1 10 C Légi határok 3 6 D Különbözı határtípusok 3 4 A tagállami kezdeményezésen alapuló közös mőveletek száma összesen A Tengeri határok 4 1 B Szárazföldi határok 0 0 C Légi határok 0 0 D Különbözı határtípusok 0 0 A közös mőveletekben részt vevı tagállamok száma összesen A Tengeri határok /69

18 B Szárazföldi határok 8 23 C Légi határok D Különbözı határtípusok A közös mőveletek során elfogott/letartóztatott harmadik országbeli állampolgárok száma A Tengeri határok B Szárazföldi határok C Légi határok Az Ügynökség saját kezdeményezésén alapuló kísérleti projektek száma A Tengeri határok 3 2 B Szárazföldi határok 2 5 C Légi határok 0 2 D Különbözı határtípusok 1 2 A kísérleti projektekben részt vevı tagállamok száma A Tengeri határok B Szárazföldi határok Összes Összes C Légi határoknál 0 8 D Különbözı határtípusok Összes Összes A legalább egy közös mőveletben vagy kísérleti projektben részt vevı tagállamok jegyzéke Összes Összes Közös mőveletek és kísérleti projektek költségvetése Az alábbiakhoz kapcsolódó mőveletekhez rendelt kiutalások összesen (a teljes operatív költségvetéshez viszonyítva 3. cím) % % A Tengeri határok , ,6 B Szárazföldi határok , ,2 C Légi határok , ,0 Az alábbiakhoz kapcsolódó összes pénzügyi kötelezettségvállalás a közös mőveletek tekintetében (euróban) /69

19 Tengeri határok Szárazföldi határok Légi határok Különbözı határtípusok A kísérleti projektekhez kapcsolódó összes pénzügyi kötelezettségvállalás Tengeri határok Szárazföldi határok Légi határok Különbözı határtípusok /69

20 5.2. Közös mőveletek tengeri határok évi munkaprogram Eredmények 3 közös mővelet az év elsı felében és 3 4 közös mővelet az év második felében, amelyeket kockázatelemzések alapján hajtanak végre különbözı földrajzi területeken Megvalósíthatósági tanulmány készítése az EU déli tengeri határainak technikai felügyeleti rendszerérıl (BORTEC) az év közepére Kísérleti projektek kidolgozása a földközi-tengeri partiırség-hálózatról szóló megvalósíthatósági tanulmány alapján A tengeri hírszerzés elveire irányuló kísérleti projekt befejezése az év második felében 1-2 kísérleti projekt a legjobb gyakorlatokról A közös mőveletek áttekintése 2007 HERA MINERVA 6 NAUTILUS HERMES 8 INDALO 2007 POSEIDON ZEUS 10 Tagállam(ok) DE, ES, FR, IT, LU, NL, PT, SE, UK AT, BE, DE, ES, FR, IT, NL, PL, PT, RO,UK 1) DE, ES, FR, GR, IT, MT. 2) DE, FR, IT, MT, PT, RO, UK DE, ES, FR, GR, IT, PT, RO, UK BG, CY, DE, ES, FR, GR, IT, MT, PT, RO 1) AT, BG, DE, FR, GR, IT, LV, MT, UK 2) AT, BG, DE, ES, GR, IT, MT, UK 3) AT, BG, CY, DE, FR, GR, IT, MT, NL, PT, RO, SE, UK BE, CY, DE, FI, GR, IT, LV, NL, PL, PT, RO, SE, UK Kötelezettségvállalások (EUR) További részletekért lásd a Frontex értékelésérıl és jövıbeni fejlesztésérıl szóló BIZOTTSÁGI JELENTÉST Statisztikai adatok, SEC (2008) 150/2, 10. o. 6 Lásd ugyanott, 11. o. 7 Lásd ugyanott, 12. o. 8 Lásd ugyanott, 13. o. 9 Összekapcsolt közös mővelet vagy kísérleti projekt, lásd ugyanott, 13. o. 10 Összekapcsolt közös mővelet vagy kísérleti projekt; további részletekért lásd a Frontex értékelésérıl és jövıbeni fejlesztésérıl szóló BIZOTTSÁGI JELENTÉST Statisztikai adatok, SEC (2008) 150/2, 15. o. 20/69

21 A közös mőveletek áttekintése 2007 HERA III Tagállam(ok) DE, ES, FR, IT, LU, MT, PT, RO Kötelezettségvállalások (EUR) Kísérleti projektek áttekintése 2007 BORTEC/EPN 2007 REM Tagállamok BG, CY, ES, FR, GR, IT, MT, PT, RO, SI BG, CY, DE, EE, ES, FI, FR, GR, IT, LV, LT, MT, PL, PT, RO Kötelezettségvállaláso k (EUR) Projekt, közös mővelet vagy egyéb tevékenységcsoport neve Cél és az ügyfeleknek szállított eredmények Idıtartam és idızítés INDALO 2007 HERA III Az általános cél a tagállamok közötti operatív együttmőködés koordinálása volt a külsı határok igazgatása terén, a tagállamok által biztosított eszközök felhasználása mellett, közös ırjáratok szervezésével elıre meghatározott területeken az EU külsı tengeri határainál, az északafrikai országokból az EU-ba irányuló, Spanyolországban partot érı illegális bevándorlók elleni fellépés érdekében. Incidensek száma összesen 27 Felderített illegális bevándorlók száma 343 Letartóztatott közremőködı személyek száma 6 Az általános cél a tagállamok közötti operatív együttmőködés koordinálása a külsı határok igazgatása terén, a tagállamok által biztosított eszközök felhasználása mellett, közös ırjáratok szervezésével elıre meghatározott területeken az EU külsı tengeri határainál, a nyugat- Összesen: 5 hónap Mőveleti szakasz: 22 nap Összesen: 12 hónap Mőveleti szakaszok: 59 nap 21/69

22 afrikai országokból az EU-ba irányuló, a Kanári-szigeteknél partot érı illegális bevándorlók elleni fellépés érdekében. BORTEC / EPN (Európai Parti İrségek Hálózata) 2007 Incidensek száma összesen 31 Elfogott illegális bevándorlók száma 2020 Visszafordított illegális bevándorlók száma 1559 Az általános cél az EPN mint állandó regionális határbiztonsági koncepció létrehozása volt a déli tengeri határoknál, ami lehetıvé teszi a tagállamok nemzeti intézkedéseinek összehangolását, illetve ezen intézkedések beépítését a közös európai tevékenységekbe. Az EPN tevékenységeit a régió tagállamai közösen irányítják, a koordinációt a Frontex végzi. A projekt konkrét célja az volt, hogy a tagállamokkal, azaz Bulgáriával, Ciprussal, Franciaországgal, Görögországgal, Olaszországgal, Máltával, Portugáliával, Romániával, Szlovéniával és Spanyolországgal együtt kiépítsék az Európai Parti İrségek Hálózatát azáltal, hogy nemzeti koordinációs központokat (NCC) hoznak létre, és folyamatos járırtevékenységeket tartanak fenn, illetve azokat más területekre is kiterjesztik, valamint több olyan tevékenység végrehajtása által, amely lehetıvé teszi az integrált határigazgatást. Január december A projekt elsı szakaszában az EPN-t a tagállamok által a Földközi-tenger és az Atlantióceán meghatározott területein folytatott járırtevékenységek alapján hozták létre, mégpedig 22/69

23 úgy, hogy az egyes tagállamokban egy nemzeti kapcsolattartó pontot hoztak létre, amelynek feladata az, hogy a Frontexszel együtt állandó közös mőveletet tervezzen meg, hajtson végre és mőködtessen. A projekt második szakaszában az EPN-t továbbfejlesztették: kidolgozták szervezeti felépítését, létrehozták a nemzeti koordinációs központokat (NCC) és megerısítették a hálózatban részt vevı tagállamok közötti együttmőködést és koordinációt, a Frontex és a tagállamok által közösen megtervezett és végrehajtott, a nyílt tengerre is kiterjedı állandó EPNtevékenységek biztosítása érdekében. REM (Eszközökkel kapcsolatos folyó kiadások) A projekt célja közös szabályok és eljárások kidolgozása a napi üzemeltetési költségek kiszámítására a közös mőveletekben alkalmazott különbözı típusú eszközök (járırcsónakok, járırhajók, helikopterek és repülıgépek) tekintetében. A számítási módszert a rendelkezésre álló eszközök központi nyilvántartásában (CRATE) megtalálható eszközöket figyelembe véve, valamint a közös mőveletek tervezésének és társfinanszírozásának alapjaként kell alkalmazni. A REM-projektet október 26-án fejezték be, a projekt alapján levont következtetéseket pedig a Frontex a novemberi igazgatótanácsi ülésen adta elı. Január december 23/69

24 Egy, a tengeri határokon végrehajtott közös mővelet vagy kísérleti projekt leírása NAUTILUS A Földközi-tenger középsı része és a Máltára irányuló bevándorlás A Frontex kockázatelemzései a déli tengeri határt az Európai Unióba irányuló négy fı illegális bevándorlási útvonal egyikeként azonosítja. Ezért ezen a határon közös mőveletek sorozatát hajtják végre minden évben. A Frontex évi munkaprogramjában hosszabb idıtartamú mőveletek végrehajtását irányozta elı. Ezeket a mőveleteket az EU külsı határainak különbözı részein, az év során folyamatosan, több fázisban hajtják végre. A fázisok idızítése minden esetben a Frontex kockázatelemzésén alapul, amely meghatározza a legforgalmasabb idıszakokat az adott területeken. A Nautilus 2007 elnevezéső mővelet elsı szakasza június 25. és július 27. között zajlott. E közös mővelet célja az volt, hogy a Földközi-tenger középsı részén, a tengeri határon számos tagállam technikai eszközeinek felhasználásával megszilárdítsák az ellenırzést és támogatást nyújtsanak a máltai hatóságoknak a bevándorlókkal folytatott elbeszélgetések lebonyolításában. Ebben a mőveletben öt tagállam eszközeit használták fel: a légi eszközök Németországból és Franciaországból, a hajók Görögországból, Spanyolországból és Máltáról érkeztek. Az interjúkat végzı máltai csapatot olasz és francia szakértık segítették munkájukban. A mővelet ideje alatt 13 incidens történt, és összesen 401 bevándorlót lepleztek le a mőveleti területen. További 63 bevándorlót fedeztek fel a mőveleti területen kívül bevetett eszközökkel. Így összesen 166 bevándorlót mentettek meg. A mőveleti szakasz során 316 bevándorló érkezett Máltára. A Frontex szakértıi a Máltára érkezett bevándorlók 26%-ával beszélgettek el. Máltára elsısorban eritreai, szomáliai, etiópiai és nigériai állampolgárok érkeztek Közös mőveletek szárazföldi határok évi munkaprogram Eredmények 2-3 közös mővelet az év elsı felében és 3-4 közös mővelet az év második felében a kockázatelemzésben azonosított és az illegális migráció útvonalán fekvı földrajzi területen. 1 közös mővelet a hamisított dokumentumokkal kapcsolatos aktuális eljárási mechanizmus alapján. A kapcsolattartó pontok tevékenységeinek értékelése az év elsı felében és a kapcsolattartó pontoknak a FRONTEX közös támogatócsoportjai keretébe való beépítése az év második felében. A határigazgatási küldöttek európai szervezeteivel kapcsolatos kísérleti projektek folytatása, az év második negyedévében konferencia, majd a projektek végrehajtásának folytatása az év végéig. 1-2 kísérleti projekt a legjobb gyakorlatokról 24/69