Az erdészeti hasznosítás határterületeire jellemzı termıhelytípusok (paraméterek) meghatározása. Dr. Führer Ernı

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az erdészeti hasznosítás határterületeire jellemzı termıhelytípusok (paraméterek) meghatározása. Dr. Führer Ernı"

Átírás

1 Az erdészeti hasznosítás határterületeire jellemzı termıhelytípusok (paraméterek) meghatározása Dr. Führer Ernı 1. A fatermesztés ökológiai alapjai Ökológiai szempontból a szárazföldi ökoszisztémák legfontosabb jelentısége szervesanyag-termelésükkel függ össze. A szárazföldi ökoszisztémák közül a fás vegetáció a levegıbıl nagy tömegő széndioxidot képes fotoszintézis útján felvenni és az így megkötött szenet hosszú ideig tárolni ill. megújítható energiaforrásként a fosszilis energia-hordozókat helyettesíteni. Ezért a fás vegetáció produktumának, a fának sokcélú hasznosításával hat-hatósan hozzájárulhatunk a légkör széndioxidszintjének csökkentésén keresztül az elıre jelzett klímaváltozás mérsékléséhez. A piacgazdálkodás kiteljesedése idején az erdészeti ágazatban is elengedhetetlen egy teljesítı-képes és jövedelmezı erdıgazdálkodás. A bevételek döntı hányada és így a jövedelem is a megtermelt fa mennyiségétıl és minıségétıl függ. A fás vegetációk szervesanyag-produkcióját alapvetıen a termıhely termıképessége határozza meg. Ez, a fatermesztés esetében még inkább érvényesül, hiszen itt -ellentétben a mezıgazdálkodással-, produkció-növelı emberi beavatkozás nincs. Ennek megfelelıen, ahol az ökológiai feltételek azt lehetıvé teszik, ott un. minıségi fatermesztést kell folytatni. A minıségi fatermesztés legfontosabb célkitőzése a legnagyobb, és választékszerkezetébıl adódóan a legértékesebb fatérfogat megtermelése, a lehetı legkisebb ráfordításokkal. A minıségi fatermesztésre alkalmas állományok az elsı és a második fatermési osztályba sorolhatók, a termıhely termıképessége itt a legnagyobb és a gazdálkodás jövedelmezı (1. ábra). Az elsı és a második fatermési osztályú gyorsan-növı fafajokból létrehozott energetikai faültetvények, mint alternatív fatermesztés, energiaellátásunk vonatkozásában új perspektívát jelenthetnek abban az esetben, - ha ökonómiai értelemben az ily módon megtermelt faanyag értékesítése az alapanyag-elıállító számára jövedelmezı tud lenni, - ill. ha ökológiai szempontból a termesztı közeg, azaz a biotóp, vagyis az erdei termıhely termıképessége nem fog romlani.

2 2 A közepes termıképességő termıhelyek harmadik és negyedik fatermési osztályba sorolt faállományai már csak mennyiségi fatermesztésre alkalmasak, minıségire azonban nem. Ebbe a csoportba tartozó állományok fafajoktól függı jövedelmezısége általában szerény, vagy nem kimutatható. Az erdınek a fatermesztésnél nem kisebb jelentıségőek azon szolgáltatásai, melyek a talajvédelemben, a vízvédelemben és mindezeken keresztül a természetes környezet változatosságának, biológiai sokféleségének megırzésében nyilvánulnak meg. Ezeket a funkciókat, ugyan nem egyforma mértékben, de valamennyi erdı betölti, ezért a gyenge termıképességő termıhelyek általában ötödik-hatodik fatermési osztályú állományainak jelentısége a gazdasági értéküknél jóval nagyobb. Itt un. fenntartó-jellegő fatermesztés folytatható csak, és ez ökonómiai értelemben veszteséges gazdálkodásnak számít. Ez utóbbi termıhelytípusok jellemzését a jelentés 2. fejezetében részletesen megtaláljuk. Mivel a fatermesztés lehetıségeit döntıen az ökológiai feltételek határozzák meg, ezért a legfontosabb döntési tevékenység mindig az alkalmazandó fafajok helyes megválasztása. Mindez több generáció (rövid-, közepes- és hosszú vágáskor) távlatában behatárolja a termesztés színvonalát, az üzem biztonságát és a várható hozamok nagyságát. A fafaj-megválasztás ökológiai és ökonómiai alapja annak tisztázása, hogy mely fafajokat érdemes a termıhely és a teljesítmény szerint elsısorban termeszteni. Természetesen ezen döntésünknél a jövıben nemcsak az egyes fafajok termıhelyigényének ismeretébıl kell kiindulni, hanem tekintettel kell lennünk arra is, hogy a javasolt fafajok az alomlebomláson keresztül a gyökérrendszerükbıl adódó talajfeltáráson át, milyen mértékben befolyásolják a termıhely termıképességét. A fatermesztés jellegének megfelelıen ezért legelıször is tisztázandó a fı- és mellékfafajok szerint differenciált fafaj-kombináció, már ahol az elegyesség indokolt. Figyelembe kell továbbá venni az egyes fafajok és választékok ökonómiai értékét, az erdımővelési és használattechnikai lehetıségeket, valamint az erdı egyéb, védelmi szerepébıl adódó elvárásokat. Vagyis a gyakorlat nyelvére lefordítva a fafaj-megválasztás célja: annyi ökológiai szempontból indokolt, vagy javasolható ıshonos fafajt, amennyi a termıhely termıképességének fenntartásához szükséges, és annyi gazda-sági szempontból értékes fafajt, amennyi a termıhelyi hozamképességet hosszútávon optimálisan hasznosítja. Tekintettel az elmondottakra, a minıségi fatermesztésnek csak ott lehet létjogosultsága, ahol az összfatermés mennyiségének leggyengébb választékösszetétel melletti árbevétele is nagyobb, mint a fatermesztés egész idıszakában keletkezett ráfordítások összege. Ebben az esetben az ökonómiai értéknövelés egyedüli eszköze az erdı belsı élettani és állományszerkezeti törvényeire épülı, szakszerő és tervszerő erdınevelés. Ma még természetesnek kell tartanunk, hogy

3 3 erdımővelési tevékenységünk egyik meghatározó fokmérıje -tekintettel a hoszszú termelési ciklusból és az erdı egyéb funkcióiból adódó sajátságokra-, a gazdaságosság. Már Madas András 1969-ben leírta, hogy "a fatermesztés a jövıben - a fakereslet ellenére is - csak a nagy és értékes hozadékot szolgáltató erdıkben lesz pénzügyileg gazdaságos." A beavatkozások szükségességét és mértékét pedig mindig a termıhely teljesítıképessége és a fatermesztés célja határozza meg. Vagyis az erdıterületek osztályozása és az ebbıl adódó erdımővelési követelmények világos megfogalmazása sürgetı feladatunk. Tekintettel az elmondottakra, ökológiai szempontból az alábbi termıhelyeket célszerő szétválasztani: - jó termıképességő, nagy szervesanyag-termelésre alkalmas, kiegyensúlyozott vízháztartású, magas puffer-képességő, mély termırétegő, vályogos talajfizikai féleségő genetikai talajtípusok, melyeken minıségi fatermesztéssel jövedelmezı erdıgazdálkodás folytatható, - csekély szervesanyag-termelésre képes, alacsony, vagy csak nehezen hasznosítható tápanyag-ellátottságú, sekély termırétegő, igen laza, vagy erısen kötött fizikai talajféleségő, ebbıl adódóan szélsıséges vízháztartási viszonyokkal rendelkezı genetikai talajtípusok, melyeken elsısorban fenntartó-jellegő fatermesztés végzése lehet csak indokolt, - közepes szervesanyag-termelésre alkalmas, közepes tápanyag-ellátottságú, közepes mélységő, néha száraz, más-kor nedves genetikai talajtípusok, melyeken egyrészt az ıshonos fafajú természetes erdıtársulások minıségi fatermesztéssel csak szerényebb jövedelmet nyújtanak, másrészt a fenntartó-jellegő fatermesztés kiegészítéseként a nem ıshonos fafajok alkalmazása a gazdasági teljesítı-képesség növelésének egyik eszköze lehet (alternatív fatermesztés). A minıségi fatermesztésre és részben energetikai-ültetvények számára alkalmas jelentıs elterjedéső termıhely-típusok az alábbiak: - bükkös klímában a mély termırétegő, többletvízhatástól független, zömében vályog talaj fizikai féleségő ranker, agyagbemosódásos- és pszeudoglejes barna erdıtalajok, - gyertyános-tölgyes klímában nagy többségében mély termırétegő, zömében többletvízhatástól független, némely esetben szivárgó viző, vályog talajfizikai féleségő ranker, barnaföld, agyagbemosódásos- és pszeudoglejes barna erdıtalajok, rozsdabarna- és lejtıhordalék erdıtalajok, - kocsánytalan tölgyes- ill. cseres klímában mély és közepes termırétegvastagságú, változó-, szivárgó- ill. állandó vízhatású, de nagyrészt több-

4 4 let-vízhatástól független hidrológiai kategóriájú, zömében vályog, néhol homok, ill. agyag fizikai talajféleségő ranker, barnaföld, pszeudoglejes- és karbonát-maradványos barna erdıtalajok, rozsdabarnaés réti erdıtalajok, valamint réti öntéstalaj, - erdıssztyepp klímában mély és közepes mélységő, zömében idıszakosés állandó vízhatású, homok-, vályog- és agyag fizikai talajféleségő réti talaj és kombinációi, mélyben sós réti talaj, valamint csernozjom jellegő homoktalajok. Alternatív fatermesztésre alkalmas jelentıs elterjedéső termıhely-típusok az alábbiak: - bükkös klímában a többletvízhatástól független, közepes termırétegő, vályog vagy agyag fizikai talajféleségő rendzina, ranker, barnaföld, erısen savanyú-, agyagbemosódásos- és pszeudoglejes barna erdıtalajok, - gyertyános-tölgyes klímában zömében közepes termırétegő, zömében többletvízhatástól független, némely esetben szivárgó viző vagy változó vízhatású, többségében vályog, másrészt homok és agyag talajfizikai féleségő rendzina, ranker, barnaföld, agyagbemosódásos- és pszeudoglejes barna erdıtalajok, rozsdabarna és lejtıhordalék erdıtalajok, - kocsánytalan tölgyes- ill. cseres klímában közepes és sekély, esetenként mély termırétegvastagságú, változó, idıszakos ill. állandó vízhatású, de nagyrészt többletvízhatástól független hidrológiai kategóriájú, zömében vályog és homok, néhol agyag fizikai talajféleségő rendzina, ranker, erısen savanyú-, pszeudoglejes-, karbonátmaradványos-, kovárványos- és csernozjom barna erdıtalajok, rozsdabarna erdıtalaj, réti és lejtıhordalék talajok, - erdıssztyep klímában közepes mélységő, zömében többletvízhatástól független, illetve idıszakos és állandó vízhatású, homok-, vályog- és agyag fizikai talajféleségő csernozjom barna erdıtalaj, réti csernozjom, valamint réti talaj és kombinációi. Fenntartó-jellegő erdıkezelésre alkalmas jelentıs elterjedéső termıhely-típusok az alábbiak: - gyertyános-tölgyes klímában a sekély termırétegő, többletvízhatástól független, vályog fizikai talajféleségő földes váztalaj, - kocsánytalan tölgyes- ill. cseres klímában sekély termıréteg-vastagságú, többletvízhatástól független hidrológiájú, törmelék-, vályog- és homok fizikai talajféleségő sziklás-köves és földes váztalajok, gyengén humuszos homoktalaj,

5 5 - erdıssztyepp klímában sekély, közepes mélységő és mély termırétegő, többletvízhatástól független, homok- és vályog fizikai talajféleségő földes váztalaj, gyengén humuszos homok és kombinációi, mészlepedékes csernozjom talaj. A felsorolt termıhelyek mellett még igen sok termıhelytípus-változat tartozik az egyes kategóriákba, de azok elıfordulása országosan jelentéktelen, kétségtelen lokálisan (községhatáron belül) számottevı is lehet. jó fatermési osztályok I II közepes minıségi fatermesztés jövedelmezı III IV V gyenge VI alternatív (mennyiségi) fatermesztés energetikai faültetvény fenntartó-jellegő fatermesztés nem jövedelmezı, határterület 1. ábra: Termıképesség fatermesztés jövedelmezıség 2. Fenntartó-jellegő erdıgazdálkodásra javasolt termıhelytípusok jellemzése (Babos-Járó-Szodfridt nyomán) 2.1. BÜKKÖS KLÍMA Sziklás-köves váztalaj A szilárd alapkızet törmeléke között található kevés málladék és humusz jelenti a talajt. A gyökerek által hasznosítható réteg legfeljebb 30 cm, amelyben a finomföld aránya 10-20%-nál nem több. A gyökerek a kızetrepedésekbe is be-

6 6 hatolnak, ezeknek a szerepe a fák szilárdítása. Ezt a talajtípust a kızet felaprózódása szerint bontjuk altípusokra. A lejtık aljában inkább a mélyen felaprózott, az oldalakban a sekélyen felaprózott altípus a gyakoribb. - A sekélyen felaprózott sziklás-köves váztalajnál cm mélységben összefüggı tömör kızet következik, amelyben csak kevés repedést találhatunk. Minden tömör alapkızeten elıfordul: bazalt, andezit, mészkı, dolomit, homokkı, gneisz. - A mélyen felaprózott sziklás-köves váztalaj alapkızete összetöredezett kızetbıl áll, és csak a felsı rétege mállott annyira, hogy hasznosítható legyen a faállomány számára. Általában a geológiai idıkben felaprózott kızet összehordásából keletkezett. Az altípusokat az alapkızet karbonáttartalma és a felsı cm-es réteg törmelék- ill. finomföldtartalma szerint alapján bonthatjuk változatokra. Általában minden sziklás-köves váztalaj vízgazdálkodása rossz, a kızetrepedésekben a páralecsapódás jelenthet némi elınyt. A talaj biológiai élete korlátozott, ezért a tápanyagellátottság is gyenge. Viszont jól levegızı talajok. Hegy- és dombvidékeinken mindenhol elıfordulnak, de nem nagy területen. Fıleg a meredek oldalakon találhatók, ahol a termıréteg folyamatosan csökken az erózió következtében. A rajta álló erdı mindig védelmi, talajvédelmi jellegő. Az állomány alig záródik, növekedése gyenge. A karbonátmentes alapkızeten könnyebb az erdısítése Ranker talajok Vulkáni eredető hegy- és dombvidékeinken elterjedt talajok. Bázisokban gazdag eruptív kızetek vályogos, agyagos málladékán képzıdnek. A lejtıkön mőködı gyenge erózió akadályozza a fejlettebb típus kialakulását. Az A szint vékonyabb-vastagabb átmenettel kapcsolódik a málló alapkızethez. A humusztartalom jelentıs, felül 5% körüli, cm-nél 1% alá csökken. Az egész szelvény vályogos, jó szerkezető, feltalaja morzsás, mullhumuszos. Gyakran B szint kialakulása is felismerhetı, kezdıdı diós szerkezettel és némi rozsdás árnyalattal. Az egész szelvényben sok a kızettörmelék, a tufás kızeteken erısen mállott állapotban. A kémhatás semleges vagy gyengén savanyú. A savanyú kémhatású rankerekhez hasonló morfológiájú talajok már inkább erısen savanyú barna erdıtalajokhoz tartoznak.

7 7 Altípusokat nem különítünk el. A vastag termırétegőek a kialakuló B szinttel átmenetet képeznek a barnaföldhöz vagy a nem tipikus agyagbemosódásos barna erdıtalajhoz. A változatokat a törmelékesség, a termıréteg vastagsága és a fizikai talajféleség szerint választhatjuk szét. A rankerek vízgazdálkodása jó, levegızésük is kifogástalan. Tápanyag-ellátottságuk különösen a nitrogén és kálium vonatkozásában kitőnı, foszfortartalmuk az alapkızettıl függ, az erdı számára mindig elegendı. Az andezit, bazalt hegyeken, riolit kızeten, és fıleg mindezek tufáin mindenütt gyakori talajtípus. Erdıgazdasági értékelés A rankereken nagyon változó összetételő és növekedéső állományokat találunk. Erdıgazdálkodás szempontjából a sötét színő erdıtalajok közül a legnagyobb termıképességőek. Többletvízhatástól független hidrológiájú, igen sekély és sekély termırétegő, törmelék, homok, vályog és agyag fizikai talajféleségő változatai gyenge termıképességőek Savanyú, nem podzolos barna erdıtalaj Nem podzolos, erısen savanyú barna erdıtalajok. Az alapkızet agyagpala, kvarcos homokkı, fillit, gneisz, kvarcos konglomerát, porfirit és hidroandezit. Az anyakızet mindig törmelékes, gyakran erısen mállott. A B szintet csak gyenge rozsdás árnyalat mutatja. Kolloidfelhalmozódás nincs. Erıs savanyodás, kilúgozódás jellemzi a szelvényt. A termıréteg elhatárolása elég bizonytalan, leginkább a gyökerek jelenléte utal a hasznosított talajréteg vastagságára. A C szint gyakran tömött, levegıtlen, sıt glejes is lehet. Az A szintre jellemzı a szervesanyag-felhalmozódás és az erısen savanyú humusz. A humusz formája leggyakrabban nyers vagy nyers humusz és móder átmenete, a fenyvesekben a száraz tızeg sem ritka. Az A szint cm vastag, humusztartalma a 15-20%-ot is meghaladhatja. A humuszos réteg néhol elválik az ásványi résztıl, de általában nem éles az átmenet. A termıréteg cm-nél nem több. A kémhatás erısen savanyú, de elıfordul nagyon erısen savanyú is, fıleg az A szintben. A ph lefelé növekszik. Az altípusokat a humuszforma szerint választjuk el. - A nyershumuszos erısen savanyú barna erdıtalaj A szintje nyers humusz, melynek vastagsága cm, és gombafonalakkal, gyökerekkel sőrőn átszıtt, szınyegszerő. Az ásványi talajjal nem keveredik.

8 8 - A savanyú humuszos erısen savanyú barna erdıtalaj humuszos szintje nyershumusz és móder keveréke vagy móder. A humusz a törmelék közé bemosódott. Az egész szelvény savanyú kémhatású. A változatokat a törmelékesség és a termıréteg vastagsága szerint különítjük el. Az erısen savanyú barna erdıtalajok vízgazdálkodása gyenge rossz szerkezetük és kolloidszegénységük miatt. Ezt a csapadékban gazdag, párás klíma ellensúlyozza. Az alsó talajrétegek gyakran levegıtlenek és idıszakosan glejesek. A tápanyagfeltáródás rossz, a fák mikorrhiza-kapcsolatokkal biztosítják tápanyagfelvételüket. Savanyú alapkızeten, humid klímájú hegy- és dombvidékeinken kis elterjedéssel fordulnak elı. A lombfák növekedése gyenge, záródásuk nem teljes. A nyershumusz-felhalmozódást nitrogéntrágyázással és meszezéssel lehet megszüntetni. Többletvízhatástól független hidrológiájú, sekély termırétegő, homok, vályog vagy agyag fizikai féleségő változatai gyenge termıképességőek GYERTYÁNOS-TÖLGYES KLÍMA Sziklás-köves váztalaj A termıhelytípus általános jellemzését ld. bükkös klímánál Kavicsos váztalajok A folyóvízi hordalék kavicsból áll a talaj, közte durva homok vagy iszap alkotja a kevés finom földet. A felsı cm-ben több a málladék, a humusz, ez a réteg lehet kavicsban szegény is. A kavics legnagyobb részt kvarc, ami a mállásnak ellenáll. Az ısi öntésterületeken (İs-Rába) a víz fluktuálása folytán a kavicsot a vas gyakran cementálta. Másutt a régi geológiai korban összehordott kavicsot a CaCO 3 ragasztotta össze. A kavicsos váztalajokban nem találunk genetikai szinteket. A felsı rétege már humuszosodhat. A kavics lazasága, illetve cementáltsága alapján két altípust választunk el. - A laza kavicsos váztalaj a kavics laza tömege; közte sóderos, iszapos csíkok gyakoriak, de olyan kis mennyiségben, hogy nincs számottevı hatásuk a termıképességre. - A gyengén cementált kavicsos váztalaj anyagát a vas, CaCO 3, esetleg a kovasav némileg összeragasztotta, de nem annyira, hogy az vízzáró

9 9 réteggé állna össze. A felsı réteg laza, és gyengén humuszos. Gyakori, hogy a felsı cm kavics- szegény homok, iszap, vagy porhullásból származó anyag. A változatokat fıleg a ragasztóanyag, a kavics és a közte levı anyag szemcseösszetétele és a humusztartalom szerint alakíthatjuk ki. A kavicsos váztalajok víz- és tápanyag-gazdálkodása általában rossz, még akkor is, ha a felsı réteg humuszos és kavicsszegény. Különösen a karbonátos kötıanyagú kavicsos váztalajok szélsıségesen szárazak. A folyók teraszain, régi ártereken, törmelékkúpokon találhatók. A kavicsos váztalajok erdıgazdasági értéke csekély. A száraz klímában levı karbonátos kavicsos váztalajok nem erdısíthetık, vagy csak egészen gyenge állomány (feketefenyves) létesíthetı rajtuk. A párásabb, csapadékosabb klímájú karbonátmentes kavicsos váztalajokra erdeifenyıt kell ültetni. Javítja az erdısítés sikerességét e talajok mélyforgatása. A savanyú kavicsos váztalajokon, az úgynevezett cseriföldeken a vas cementáló hatásának megelızésére a mélyforgatást meszezéssel célszerő összekapcsolni. Többletvízhatástól független hidrológiájú, igen sekély vagy sekély termırétegő, törmelék fizikai talajféleségő változata gyenge termıképességő Földes váztalaj Földes kopárnak is nevezik. A laza, földes alapkızetek gyakori váztalaj típusa. Mindig másodlagosak, erózió következtében jöttek létre. Kétféleképpen alakulhattak ki. Állandó gyenge erózió viszi el a felsı réteget, ezért mélyebb talaj nem tud kialakulni. Vagy gyors erıteljes lehordás vitte el a már kialakult talajt, és még nem alakult ki újabb termıréteg. A felsı cm réteg humuszos, alatta a nyers anyakızet található. Az alapkızet lehet lösz, márga, apoka, karbonátmentes löszszerő vályog, nyirok, vörösvályog. Altípusait a karbonátosság szerint választjuk el, ide sorolva a földes alapkızet csonka erdıtalajait is. - A karbonátos földes váztalajok hazánkban gyakoriak, fıleg löszterületeink helytelen mezıgazdasági mővelése folytán jöttek létre. A felsı cm-es réteg humuszos, kalciumtartalmú, gyakran a mész kimosódásának folyamata már megkezdıdött. - A nem karbonátos földes váztalajok kis elterjedésőek, fıleg a dunántúli dombvidék erdıtalajainak eróziója során alakultak ki. Alapkızetük a

10 10 löszszerő vályog, mészkıhegyeinkben a vörösagyag, esetleg nyirok. Tömöttek, levegıtlenek, nehezen humuszosodnak. - Csonka erdıtalajok alakulnak ki, ha a földes alapkızet erdıtalaja annyira erodálódik, hogy csak cm-es termıréteg, rendszerint a B szint, marad vissza. Ennek felsı néhány cm-e másodlagosan humuszosodhat. A földes váztalajok, különösen a karbonátosak, víz- és tápanyag-gazdálkodása nagyon rossz. A nem karbonátosak és a csonka erdıtalajok levegızése nem megfelelı, gyakran nagy a holtvíz-tartalmuk. A löszvidékek mezıgazdaságilag hasznosított lejtıin kisebb-nagyobb foltokban kialakult másodlagos képzıdmény. A karbonátos földes váztalajok vékony humuszrétege nem tud elég vizet tárolni zárt állomány számára. A nem karbonátos földes váztalaj esetében a tömöttség és levegıtlenség a legkedvezıtlenebb tényezı. Ha többletvízhatástól független hidrológiájú, igen sekély termırétegő, homok, vályog vagy agyag fizikai féleségő, akkor gyenge termıképességő termıhelynek minısül Lejtıhordalék talajok Az öntéstalajokhoz hasonló felépítéső, de nem folyóvízhordalékból, hanem a hegy- és domboldalakról az erózió által a völgyekbe lehordott talajokból származik. Az egymásra rakódott különbözı szintek eltérı rétegzettségőek, gyakran humuszosak. A rétegek elmosódnak, de a felsı cm-es humuszos feltalaj kivételével egymással nincsenek genetikai kapcsolatban. A különbözı lejtıhordalékok azokban a völgyekben, amelyekben vízfolyás is van, gyakran öntésrétegekkel (kavics, homok stb.) is tarkítottak. Nem ritka, hogy karbonátos és nem karbonátos, különbözı vastagságú és minıségő rétegek váltakoznak. Lejtıhordalékot találunk a hegyoldalak kisebb-nagyobb teraszain is. A lehordott anyag eltemethet kialakult talajt vagy több humuszos réteget is. Az altípusokat az öntésekhez hasonlóan különítjük el: - Karbonátos lejtıhordalék talajok - Nem karbonátos lejtıhordalék talajok - Két- vagy több rétegő lejtıhordalék talajok A változatokat a rétegek vastagsága, összetétele és humusztartalma szerint alakítjuk ki.

11 11 A lejtıhordalék talajok rendszerint jó vízgazdálkodásúak, mert a hegy- és domblábaknál, teraszokon, völgyekben a szivárgó víz mindig nedvességtöbbletet jelent. Az agyagos rétegezettségőek között elıfordulnak glejesek is. A vízfolyás menti lejtıhordalékoknál a mozgó talajvíz is gyakori, amelynek ingadozása jelentıs. A durva kavicsos, homokos, törmelékes rétegő típusok vízgazdálkodása gyakran gyenge. Tápanyagellátottságuk szinte kivétel nélkül kifogástalan, mert a lejtıkrıl többnyire a legértékesebb feltalaj erodálódik. Hegy- és dombvidékek teraszain, völgyekben gyakori. Üde erdıtípusok talajai. A túl nedves magas talajviző változatokon réteket alakulnak ki. Az eredeti erdıtípusa és a származéktípusok is rendkívül változatosak. Többletvízhatástól független, sekély termıréteg vastagságú, törmelék, homok, vályog és agyag fizikai talajféleségő változata gyenge termıképességő Humuszkarbonát talajok Laza, földes, nagy CaCO 3 -tartalmú kızeteken, erdıs tájak hegy- és dombvidékein kialakult talajtípus. Fiatal képzıdmények, kialakulásuk egy viszonylag nem régi C szintig érvényesülı erózió után indulhatott meg. Környezetük erdısült volt, és így aránylag gyorsan megtelepedett a fás növényzet is a sekély termırétegő meszes talajon. A-C szintesek, a két szint között az átmenet keskeny. A C szint felsı rétegében gyakori a CaCO 3 -felhalmozódás. Az egész szelvényük CaCO 3 -tartalmú, a kilúgozódásra csak az utal, hogy a szénsavas mésztartalom felülrıl lefelé nı. Termırétegük cm vastag, laza, morzsás szerkezető, sötétbarna színő, humusztartalma 2-4%. Mullhumusza a mezıségi humuszhoz hasonló. A humuszkarbonát-talajok fejlıdésük folyamán aránylag gyorsan barnafölddé alakulnak, és gyakori, hogy a vastag termırétegő (60-80 cm) változatain kialakuló B szint rozsdás árnyalata átüt a humusz sötétbarna színén. Altípusokat nem különítünk el. A hasonló jellegő csernozjom barna erdıtalajoktól abban különböznek, hogy az A és C szint között az átmenet keskeny, és a feltalaj is CaCO 3 -tartalmú. A változatokat a termıréteg vastagsága szerint lehet elválasztani. A humuszkarbonát talajok vízgazdálkodása a termıréteg vastagságától függ. A CaCO 3 -tartalom szárító hatását a gazdag humusztartalom és a morzsás szerkezet részben ellensúlyozza. A fák gyökerei elsısorban a humuszos réteget szövik át

12 12 sőrőn, de a molyhos- és a csertölgy néhány gyökere az alapkızetbe is behatol. Tápanyag-gazdálkodása kifogástalan, bár a foszfor egy része nehezen felvehetı. A márga és lösz alapkızető dombok meleg oldalain, elsısorban a Dunántúlon, fordul elı. Nem nagy elterjedéső talajtípus. Általában a sekély termıréteg miatt száraz talajtípus. Az eredeti erdıtípusaiban molyhos tölgy kisebb-nagyobb elegyaránnyal mindig van. A mélyebb termırétegő változatán már a csertölgy, mezei juhar is elegyedik és zárt állomány alakul ki. Párás klímában gyertyános-cseres tölgyest találunk a humuszkarbonát talajon. Sekély termırétegő változatára feketefenyıt telepítsünk. Többletvízhatástól független hidrológiájú, igen sekély vagy sekély termırétegő, homok vagy vályog fizikai féleségő változatán gyenge az állományok növekedése Erubáz talajok A bázisokban gazdag eruptív kızetek fekete rendzinához hasonló talajai. Hazai viszonyok közt andeziten, bazalton, ritkán rioliton és ezek tufáin alakulnak ki, de mindig száraz gerinceken, szélnek, eróziónak kitett oldalakon. A-C szintes talajok. Az A szint sekély, humuszban gazdag, porosan morzsás, laza, kissé vályogosodik és kızettörmelékkel kevert. A szervesanyag az ásványival szemben túlsúlyban van. A humusztartalom 5 %-nál nagyobb. A humuszos termıréteg cm és keskeny átmenettel csatlakozik az alapkızethez. A kızetrepedésekbe a humusz kissé bemosódik és a vályogos málladékkal keveredik. Humuszformájuk rendzina humusz. Kémhatásuk semleges vagy gyengén savanyú. Altípusokat nem különítünk el. Nem nagy elterjedéső és jelentıségő talajok. A következı fejlıdési állapotot képviselı, ranker talajba való átmenete gyakori. A változatokat esetleg az erodáltság, illetve a termıréteg vastagsága alapján alakíthatjuk ki. Érdemes figyelembe venni, hogy tömör vagy tufás kızeten kialakult típusról van-e szó. Az A szint jó víz- és levegıgazdálkodású, szerves kolloidokban gazdag, jó szerkezető. A termıréteg sekélysége és a domborzati adottságok miatt azonban száraz talajok. Tápanyaggazdálkodásuk jó.

13 13 Andezit és bazalt hegyek meredek oldalain és keskeny gerincein, kis platóin fordul elı foltosan. A legszárazabb gerinceken, ormókon csak ligetes cserjések vannak, ezeken a talajokon helyettük feketefenyıt ültessünk. A cm-es termırétegen kedvezıbb domborzatú részeken molyhos tölgyesek, alacsony cseresek találhatók kevés kocsánytalantölggyel. Ide már erdeifenyı is ültethetı. A szurdokokban a párás adottságok közt a hárs, a bükk és a gyertyán is megél. Többletvízhatástól független hidrológiájú, igen sekély és sekély termırétegő, vályog vagy agyag fizikai féleségő változata gyenge termıképességő Ranker talajok A termıhelytípus általános jellemzését ld. bükkös klímánál Pszeudoglejes barna erdıtalajok A talajszelvény három (ABC) szintes. A B vagy C szint vízvezetése rendesen gyenge, ezért a leszivárgó vizet felduzzasztja, és fölötte, valamint benne redukciós, glejes állapot alakul ki. A glejesedés lehet tartós vagy az év egy részére korlátozott. A túlzottan bı nedvességet sosem a talajvíz, hanem a csapadék vagy szivárgó víz okozza. Az A szint az altípustól függıen változó, lehet A l A 3, A l A 2, de sok esetben nem tagozódik rétegekre. Ha a B szint pszeudoglejes, akkor az A 2, illetve A 3 szintben apró vasborsó vagy vasszeplı is gyakori. A B szint változatos, teljesen pszeudoglejes, márványozott vagy csak az alsó része ilyen. Mindig levegıtlen, tömött, de lehet kissé poliéderes szerkezető. A C szint felé a határt sokszor nagyon nehéz megállapítani. A pszeudoglejes barna erdıtalaj szelvényének kémhatása nagyon változó. Az altípusokat a kimosódási folyamatok szerint különítjük el. - Podzolos pszeudoglejes barna erdıtalaj az erısen málló, palás szerkezető, savanyú alapkızeteken alakul ki. A szelvény a podzolos barna erdıtalajhoz hasonló, de a B szint pszeudoglejes. Hazánkban elég ritka. - Agyagbemosódásos pszeudoglejes barna erdıtalaj az agyagbemosódásos barna erdıtalajhoz hasonló felépítéső, de a B szintjében pszeudoglejes. - A tipikus pszeudoglejes barna erdıtalaj A szintje nem tagozódik rétegekre, kémhatása gyengén savanyú. Humuszos, fakó szürkésbarna. A B szint pszeudoglejes. - Egyes változatoknál a B szint cementált kavics, és az egész szelvény idıszakosan túl nedves vagy túl száraz. Ezek az ún. cseri talajok. A változatok elkülönítésére a pszeudoglejes réteg mélysége és a pszeudoglejesség mértéke mellett a fizikai talajféleség alkalmas.

14 14 A pszeudoglejes talajok vízgazdálkodására jellemzı az idıszakosan túl bı nedvesség. Levegıgazdálkodásuk a pszeudoglejes rétegig megfelelı. Tápanyagállapotuk jó. Elsısorban határozottan humid klímában kialakuló talajtípusok. Az állandóan pszeudoglejes talajokon a nagy vízfogyasztású, többszintő állományok nevelése, fenntartása szükséges. Többletvízhatástól független vagy változó vízellátású hidrológiai kategóriájú, igen sekély vagy sekély termırétegő, törmelék, homok, vályog vagy agyag fizikai talajféleségő változatai gyenge termıképességőek Savanyú, nem podzolos barna erdıtalaj A termıhelytípus általános jellemzését ld. bükkös klímánál Típusos réti talaj Tipikus alakjukban fıleg ott találkozunk vele, ahol a vízrendezés kevéssé változtatta meg a hidrológiai viszonyokat. A talajvíz kapillárisan telíti a feltalajt is, és csak a tenyészidıszak alatt süllyed annyira, hogy a humuszos A szint némi levegıhöz jut. Az A szint mindig humuszban gazdag (2-5 %), szárazon sötétszürke, tömött. Humuszformája réti humusz. Az A szint vastagsága rendkívül változó ( cm). Az A és C szint közt az átmenet keskeny. A C szint tömött, humuszmentes, glejes, vaskiválásos, a talajvíz szintje alatt van, vagy legalább kapillárisan telített. Kémhatása az alapkızettıl függıen a savanyútól a lúgosig változik. Altípusokat nem különítünk el. A változatok közt a homokon, vályogon és agyagon kialakult réti talajokat különválasztjuk, további bontást szükséges végezni az alapkızet karbonátossága szerint. - A homokos réti talaj A szintje szerkezet nélküli, de tömött. - A vályogos és agyagos alapkızetőeknek szerkezete poliéderes, durván rögös. A karbonátos típusokban, különösen az átmeneti rétegben, a CaCO 3 felhalmozódás rendszeres, iszapos mészpad, mészkonkréciók alakjában. A karbonátmentesekre a vaskiválások jellemzık (vaspettyek, vasborsók, rozsdás foltok). A buckás homokvidéken gyakori, hogy a réti talaj homokborítást kapott, ilyenkor a borítás vastagsága és az azon kialakult talajtípus szerint értékeljük.

15 15 A réti talajok vízellátása legtöbbször túlzottan bı. A hasznosítás során ezt célszerő szabályozni. Tápanyagellátása jó, de csak megfelelı levegızés mellett biztosított a biológiai tápanyagfeltárás. A homokos változat meszes homokvidékeken, leginkább a Duna-Tisza közének mély fekvéseiben gyakori. A vályogos és agyagos alapkızetőek agyagos üledékeken fordulnak elı, a Tiszántúlon, a Körösök mentén nagy összefüggı területen. A réti talajok eredetileg fátlanok, mert a réti körülményekre jellemzı pangóvizes vízbıséget fafajaink nem viselik el. Vízrendezés után erdısíthetık. A lecsapolások óta részben beerdısültek, részben betelepítették ıket. A természetes kiszáradás után a tölgy-szil-kıris ligeterdı vagy a gyertyános-kocsányos tölgyes telepszik meg rajtuk. Megfelelı talajelıkészítés után lehet betelepíteni. A nagyon kötötteket, ha nem karbonátosak, meszezéssel javíthatjuk. Többletvízhatástól független, változó vízellátású és állandó vízhatású, igen sekély vagy sekély termırétegő, homok, vályog és agyag fizikai féleségő változatai kedvezıtlen adottságú, gyenge termıképességő termıhelyek KOCSÁNYTALAN TÖLGYES, ILLETVE CSERES KLÍMA Sziklás-köves váztalaj A termıhelytípus általános jellemzését ld. bükkös klímánál Kavicsos váztalaj A termıhelytípus általános jellemzését ld. gyertyános-tölgyes klímánál Földes váztalaj A termıhelytípus általános jellemzését ld. gyertyános-tölgyes klímánál Humuszos homok A megkötött homokon megtelepült, többé-kevésbé záródott növényzet elhalt szervesanyag a feltalajba keveredve megkezdi a talaj kialakítását, ennek elsı lépése a humuszréteg növekedése. A gyengén humuszos homoknál ez cm, a humusztartalom pedig 1% körüli. Az eliszapolható rész 5-6%-nál nem több. A homokszemcsék legnagyobb része kvarc. A humuszréteg alatt a talajalakulás jelei nem láthatók. Gyakori, hogy a különbözı mélységben eltemetett humuszos

16 16 vagy vályogos szintek találhatók. A gyengén humuszos homokon a lágyszárú növényzet és az igénytelen fafajok állománya is többé-kevésbé záródik. Az altípusokat a karbonáttartalom és az eltemetett rétegek szerint választjuk szét. - A karbonátos gyengén humuszos homok a Duna-Tisza közének, a Kisalföldi homokvidéknek elterjedt talajtípusa. Az egész szelvény CaCO 3 - tartalmú. A felsı humuszos réteg átmenettel csatlakozik az alatta levı homokhoz. A szelvényben homokkıpadok, mészkiválások elıfordulhatnak. - A nem karbonátos gyengén humuszos homok a karbonátmentes homokvidékek talaja. Keskeny humuszos rétege alatt világos rozsdás színő, laza homok következik. Kémhatása semleges vagy gyengén savanyú. - Két vagy többrétegő gyengén humuszos homok (kombináció) rendkívül változatos felépítéső. A felsı humuszos réteg alatt egy vagy több humuszos vagy vályogos réteg található, de a kedvezı víz- és tápanyag-gazdálkodású rétegek a felszín alatt csak cm-re kezdıdnek. A talaj lehet karbonátos, karbonátmentes vagy részben karbonátmentes. A változatok a homok mechanikai összetétele, a kombinációknál az eltemetett rétegek mélysége és minısége szerint különíthetık el. A gyengén humuszos homokok víz- és tápanyag-gazdálkodása a futóhomokénál jobb. A két vagy többrétegő altípus vízgazdálkodása jó-közepes is lehet. Homokvidékeken gyakoriak. A humuszos homokra már zárt, de csak gyenge növekedéső erdıt lehet telepíteni. Fı fafaja karbonátos altípuson a feketefenyı, nem karbonátos altípuson az erdeifenyı. A két vagy többrétegő gyengén humuszos homok mindig jobb termıerejő, de egyedi elbírálást kíván. A többletvízhatástól független, igen sekély termırétegő, durva homok-homok fizikai talajféleségő humuszos homok gyenge termıképességő Humuszos öntéstalajok A folyók, patakok hullámterének magasabb fekvéseiben és az ármentes öntésterületeken még fiatal öntéstalajok. Az elárasztás már ritka, és a hordaléklerakódás jelentéktelen és ritkán következik be, ezért a talajképzıdés az erıteljesebb humuszosodással már megindulhat. Humuszrétegük cm, a humusztartalom 1-2 % körüli. A hordalék mechanikai összetételétıl függı rétegzettség jól

17 17 felismerhetı. Elıfordulnak eltemetett humuszrétegek vagy kialakult talajok. A karbonátos, gyengén humuszos öntések általában lazábbak, mint a nem karbonátosak. Az eltemetett talajszintő, fıként az eltemetett réti talajú szelvények gyakran talajhibát jelentenek, mert az elborított réti A szint tömött, levegıtlen, idıszakosan glejes, gyökérzáró. Fıleg a tiszai öntésterületen elterjedt, de a Duna hullámterében is elıfordul. Az altípusokat ugyanúgy választjuk szét, mint a nyers öntéstalajoknál, de a humuszréteg vastagsága mindig 20 cm-nél nagyobb. Altípusai: - Karbonátos, gyengén humuszos öntéstalajok - Nem karbonátos gyengén humuszos öntéstalajok - Két vagy több rétegő gyengén humuszos öntéstalajok A változatoknál a rétegek felépítésére kell nagy figyelmet fordítani, fıleg a durvább homokos vagy kavicsos rétegek, illetve a tömött agyagos szintek gyakran talajhibát okoznak. A gyengén humuszos öntéstalajok vízgazdálkodása részben a magassági fekvésektıl függ, mert a középmagas és magas fekvésben kapnak vízborítást, illetve alulról emelkedı kapilláris vizet. Ennél azonban gyakran nagyobb jelentıségő a humuszosodásuk, rétegzettségük és a fizikai talajféleségük. Általában jó vízgazdálkodásúak. Tápanyagellátásuk jó. A nagyobb folyók árterében és hullámterében gyakori. Természetes erdıtípusuk a tölgy-szil-kıris ligeterdı. Ha talajhibától mentesek, akkor kiváló nyár termıhelyek. A nagyon homokos vagy nagyon karbonátos, magas fekvéső gyengén humuszos öntésekre inkább a fehérnyár való. Többletvízhatástól független, sekély termırétegő, homok, vályog vagy agyag talajfizikai féleségő humuszos öntéstalajokon gyenge növekedésőek az állományok Lejtıhordalék talajok A termıhelytípus általános jellemzését ld. gyertyános-tölgyes klímánál Humuszkarbonát talajok A termıhelytípus általános jellemzését ld. gyertyános-tölgyes klímánál.

18 Rendzina talajok A mészkövek, dolomitok és tömör meszes homokkı jellegzetes A-C szintes talajtípusai. Kialakulásuk nagy kalciumkarbonát-tartalmú tömör alapkızeten megy végbe. Ezek a kızetek kevés agyagos részt tartalmaznak, ezét mállásuk során kevés ásványi kolloid keletkezik, és a képzıdı szervesanyag uralkodik. A rendzinák A szintje humuszban gazdag, kızettörmelékkel kevert, porosan vagy lazán morzsás. Humuszuk tipikusan rendzina humusz, amely a mullhumuszhoz hasonló; a barna és vörösagyagos rendzinákban már azzá is alakul. Az A szint CaCO 3 -mentes, csak a kızetdarabok meszesek. Kémhatása semleges vagy gyengén savanyú. A sötét feketésbarna A szint a kızetrepedésekbe is bemosódik. A termırétegük 80 cm-nél csak akkor vastagabb, ha összemosódott anyagú. Három altípust különítünk el. - Fekete rendzina A szintje vékony fekete, porosan morzsás humuszban rendkívül gazdag. A termırétege cm, sok kızettörmelékkel. A dolomiton kialakult fekete rendzinának különösen poros a szerkezete. - Barna rendzina a nagyobb mennyiségő agyagos részt tartalmazó karbonátos tömör kızetbıl alakul ki. Gyakran hulló por is keveredik a kızetmálladékhoz. A humusz mellett már az agyagkolloidok mennyisége is számottevı. Az A szint morzsás, sötétbarna, humuszban gazdag. A termırétege cm, CaCO 3 -mentes és vályogosodik. - A vörösagyagos rendzinát inkább a reliktum talajokhoz lehetne sorolni, mert a vörösagyag a régi geológiai idık mészkövön kialakult erdıtalajának maradványa. Ma is a mészkövek mélyedéseibe összegyőlt anyag, amelyen a rendzinára jellemzı talajképzıdés indul meg. Az A szintje barna, morzsás, humuszos, laza, rendszerint keskeny. Alatta vörös, agyagos, poliéderes szerkezető kızettörmelékkel kevert reliktumréteg található. Ez az anyag tölti ki a kızetrepedéseket is. A változatok elkülönítését a termırétegek különbözısége határozza meg. A fekete rendzina szivacsszerően szívja fel a vizet, de termırétege vékony, az alapkızet nagy vízvezetéső, és a sötét szín miatt gyorsan kiszárad. A barna rendzina a növényzet számára sok felvehetı vizet képes tárolni, de termırétege csak közepes vastagságú. A vörösagyagos rendzina agyaga sok vizet vesz fel, de ennek nagy része holtvíz. Vízvezetése rossz, mert nagy a duzzadóképessége. Elınye, a vörösagyag a kızetrepedések víznyelését csökkenti. A rendzinák tápanyagellátása elfogadható, a barna rendzináé jó.

19 19 A fekete és barna rendzina mészkı- és dolomithegyeinken mindenütt elterjedt. A vörösagyagos rendzina nem gyakori, mészkıterületeken kis foltokban fordul elı. A fekete rendzina általában sekély termırétegő, száraz. Déli kitettségben karsztbokorerdı, mélyebb termırétegen molyhos-cseres tölgyes a természetes erdıtípusa. A feketefenyı itt értékesebb állományt alkot. Északi oldalon, párásabb völgyben gyertyános cseres, hárs-kıris sziklaerdıt találunk, gyertyános-tölgyes, nagyobb tengerszint feletti magasságban bükkös is megél rajta. Az állományok legfeljebb közepes növekedésőek. A barna rendzinán zárt cseres molyhos-tölgyesek vagy cseres kocsánytalan tölgyesek vannak. Párás klímában gyertyános-tölgyesek ill. bükkösök állnak rajta. A vörösagyagos rendzinák állományai a mélyebb termırétegő fekete rendzinákéhoz hasonló. A rendzinák többletvízhatástól független hidrológiájú, igen sekély és sekély termırétegő, törmelék, vályog vagy agyag fizikai féleségő változatai gyenge termıképességőnek minısülnek Erubáz talajok A termıhelytípus általános jellemzését ld. gyertyános-tölgyes klímánál Ranker talajok A termıhelytípus általános jellemzését ld. bükkös klímánál Pszeudoglejes barna erdıtalaj A termıhelytípus általános jellemzését ld. gyertyános-tölgyes klímánál Karbonátmaradványos barna erdıtalaj Erdı alatt alakul ki, ennek ellenére a CaCO 3 még nem vagy csak a termıréteg felsı szintjébıl mosódott ki. Az alapkızet lösz, homok, vagy bármilyen karbonátos laza üledék lehet. Az egész termıréteg humuszos, a felsı rétegben a humusztartalom 3-5 %. A humusztartalom lefelé csökken, és a B szint kialakulása már megkezdıdhet. Ilyenkor egy rozsdabarna árnyalatú réteg is elkülöníthetı. Humuszformája már mezıségi humusz, mert kialakulásában a főnövényzetnek is nagy a szerepe. A szervesanyag bomlása a száraz nyárban erısen csökken, ezért a humuszfelhalmozódásnak megvan a lehetısége. Az A szint lehet karbonátmentes, de legtöbbször karbonátos, a CaCO 3 mennyisége növekszik felülrıl lefelé. A humuszos réteg alján mészerek és mészkonkréciók is elıfordulhatnak. A kémhatás az A szintben semleges, ha a CaCO 3 már kimosódott,

20 20 egyébként gyengén lúgos. A C szintben a sok kalciumkarbonát miatt már rendszerint lúgos a kémhatás. Altípust nem különítünk el. A változatok elválasztásánál az alapkızet az irányadó. A földes alapkızeten kialakult karbonátmaradványos barna erdıtalaj szerkezete morzsás, a homokon kialakulté homokos. Ide soroljuk azokat a barna erdıtalajokat is, amelyek másodlagosan elmeszesedtek mezıgazdasági mővelés vagy karbonátos réteggel való beborítás következtében. A karbonátmaradványos barna erdıtalajok humuszának vízgazdálkodást javító hatását lerontja a jelenlevı sokszor nagymennyiségő CaCO 3. A közeli talajviző változatok növényzete a kapillárisan felemelt vizet is hasznosítja. Tápanyagellátottságuk megfelelı. A mezıségi területekkel érintkezı vidékeken fordul elı, valamint meszes homokvidékeink, fıleg a Duna-Tisza köze talajvíz közeli területein. A mezıség és az erdı határán levı CaCO 3 tartalmú talajon gyakran különösen a déli fekvésekben nem alakul ki zárt állomány. A közeli talajviző változatok viszont tölgy-szil ligeterdı igényeit is kielégítik, kiváló növekedéső akácosok és nyárasok termıhelye. Többletvízhatástól független hidrológiájú, sekély termıréteg-vastagságú, homok fizikai talajféleségő változata csak gyenge növekedéső állományok kialakulását teszi lehetıvé Réti csernozjom talajok Azok a csernozjom talajok tartoznak ide, amelyek kialakulásában a mezıségi klíma mellett a közeli talajvíz vagy az összefutó vizek okozta réti hatás is érvényesül. Sok az olyan réti talaj, amely a lecsapolás óta átalakulóban van csernozjommá. A réti csernozjomokra jellemzı, hogy színük a réti humusz miatt kissé kékes- fekete, morzsáik gyengén poliéderesek, és egész szelvényük tömött. A humuszos A szint aránylag keskeny átmenettel csatlakozik a C szinthez. A CaCO 3 -tartalomban nincs felülrıl lefelé egyenletes emelkedés, hanem ahol a szénsavas mész megjelenik, ott mennyisége nagy. Az átmeneti rétegben sok a mészkonkréció. Az állatjáratok száma kicsi. Az idıszakos nedvesség hatásáról tanúskodnak az átmeneti rétegben a vaspettyek, rozsdafoltok. Rendszerint az egész szelvény vályogos, de az agyagosodás is gyakori. Az altalajban fellépı szikesedés hasábos, rögös szerkezetet alakít ki. A CaCO 3 -mentes A szint kém-

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Talaj szerkezet, legjellemz bb talajok TALAJKÉPZ DÉS. Talaj, és talajszelvény definíciója A TALAJ A FÖLDKÉREG KÉRGE

Talaj szerkezet, legjellemz bb talajok TALAJKÉPZ DÉS. Talaj, és talajszelvény definíciója A TALAJ A FÖLDKÉREG KÉRGE Talaj szerkezet, legjellemz bb talajok Készítette: Mucsi Zoltán A TALAJ A FÖLDKÉREG KÉRGE A TALAJ A FÖLDKÉREG LEGKÜLS, LAZA, TERMÉKENY RÉTEGE VIZET ÉS TÁPANYAGOKAT BIZTOSÍT A NÖVÉNYEK SZÁMÁRA TALAJKÉPZ

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása

3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása 3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása Koordinátor: Bidló András Sorszám Cím Résztvevő intézmények Felelős személy C.1 1. Termőhelyi (klíma) változás hatása a NymE KFI Bidló fatermésre

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

A talajvizsgálati eredmények értelmezése

A talajvizsgálati eredmények értelmezése A talajvizsgálati eredmények értelmezése A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezıgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban

Részletesebben

Erdı- és Vadgazdálkodás

Erdı- és Vadgazdálkodás Erdı- és Vadgazdálkodás ERDİMŐVELÉSI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Dr. Rédei Károly Dr. Szendrei László ERDİMŐVELÉSI ALAPISMERETEK 1. AZ ERDİ ÖKOLÓGIAI JELENTİSÉGE, SZEREPE A TERMÉSZET HÁZTARTÁSÁBAN

Részletesebben

AZ ÚJ ERDİTELEPÍTÉSEK MŐSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉSE

AZ ÚJ ERDİTELEPÍTÉSEK MŐSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉSE AZ ÚJ ERDİTELEPÍTÉSEK MŐSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉSE Az értékelı munka elvi megfontolásai Az erdı, mint környezetkímélı mővelési ág A termıföld legtermészetesebb, leginkább környezetkímélı mővelési formája

Részletesebben

Magyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe

Magyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe Magyarország :00 000 méretarányú agrotopográfiai térképe Magyarországon a gazdaság fejlődésének egyik meghatározó tényezője a mezőgazdaság. A mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit és korlátait elsősorban

Részletesebben

A vadászoktatás új generációja

A vadászoktatás új generációja ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító

Részletesebben

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei Elıszó Az eredményes növénytermesztés egyik alapvetı feltétele a termıhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerő tápanyagellátás. Ehhez egyfelıl ismernünk kell a legfontosabb makro-

Részletesebben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados

Részletesebben

ADATOK A BALATON-FELVIDÉK

ADATOK A BALATON-FELVIDÉK ADATOK A BALATON-FELVIDÉK TALAJTANI, ERÓZIÓS ÉS BOTANIKAI TÉRKÉPEZÉSÉHEZ KTM 879/K téma JELENTÉS Témavezető: Dr. Füleky György Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1995 TALAJTANI JELENTÉS Készítették: Barczi

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához

Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft. 1037 Budapest, Jablonka u. 96. Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához Készült: Az MgSzH Erdészeti Igazgatóság felkérésére Budapest 2009 TARTALOM

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80 Buró Botond 1 A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA 2 BEVEZETÉS: Magyarországon számos kutató végzett rétegtani elemzéseket hazai mintaterületeken. Ilyen rétegtani vizsgálatok, olyan feltárásokban

Részletesebben

Mezıgazdasági növénytermesztés alapjai Fıiskolai jegyzet. Készítette: Dr. Komonyi Éva

Mezıgazdasági növénytermesztés alapjai Fıiskolai jegyzet. Készítette: Dr. Komonyi Éva Mezıgazdasági növénytermesztés alapjai Fıiskolai jegyzet Készítette: Dr. Komonyi Éva 2013 Tartalomjegyzék Bevezetés. A mezıgazdaság jelentısége és fejlıdésének rövid áttekintése 4 1. A növénytermesztés

Részletesebben

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Két lábbal a földön A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában Dr. KOÓS Sándor Föld Napja a REX Állatszigeten

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A. Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése A talajok víztelenítése és öntözése Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles

Részletesebben

6. Az 5. (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni.

6. Az 5. (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni. - 1-36/2010. (IV. 13.) FVM rendelet Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 112. (2) bekezdése 6. és 18. pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

A veszélyeztetés elıidézıi:

A veszélyeztetés elıidézıi: Környezetvédelem A veszélyeztetés elıidézıi: Népesség szaporodása Urbanizáció Iparosodás Ipari és városi agglomerációk kialakulása Korszerő, nagyüzemi mezıgazdasági termelés Vegyszerek fokozódó használata

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése Új gyep kialakítása 1. A talaj elıkészítése Mindenek elıtt tudnunk kell, hogy a talajokban sok millió gyommag arra vár, hogy mővelést követıen a talaj felszínére kerülve kikeljen. Ezért ne siessük el a

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok

Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok 1 Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok A talaj definíciója: a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege. Részletesebben: a Föld legkülső, mállott kérge, amely a környezeti tényezők hatására, talajképződési

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

Magyarország borvidékei

Magyarország borvidékei Magyarország borvidékei Borvidék termıhely több település közig.-i területére hasonló ökológiai (éghajlati, domborzati, talajtani) adottságok, fajtaösszetétel, mővelésmódok, hagyományok sajátos jellegő

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Az eke felépítése, eketípusok, az ekék beállítása, ekére ható erık

Az eke felépítése, eketípusok, az ekék beállítása, ekére ható erık Az eke felépítése, eketípusok, az ekék beállítása, ekére ható erık A talajmővelés alapmőveletei és gépei Forgatás Ekék Ásógépek Keverés Tárcsák Talajmarók Boronák Lazítás Talajlazítók Kultivátorok Aprítás,

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát.

különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát. Hogyan képzk pzıdik a talaj? DOKUCSAJEV óta öt talajképzı tényezıt különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát. emberi tevékenys kenység,, mint a

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára * Bevezetés Az agroökológiai

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM ELTE Geofizikai Tanszék Geomega Kft. Budapest Dr. Tóth T Tamás ELİAD ADÁSVÁZLAT Egyenáram ramú elektromos mérésekm Szeizmikus (akusztikus) mérések Radar (elektromágneses)

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

ERDÉSZET. Erdővédelem. 1. Erdészet, erdıgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog

ERDÉSZET. Erdővédelem. 1. Erdészet, erdıgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 1. Erdészet, erdıgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdıgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termıhely, fafajok 2.3. Erdıtársulások 2.4. Erdıdinamika ERDÉSZET Erdővédelem

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK Fontosabb csoportjai: -Tavaszi vetéső szálastakarmányok: - Nyári másodvetésőek -İszi vetéső áttelelı keverék zöldtakarmányok - Csalamádék - Silótakarmányok Tavaszi

Részletesebben

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarország száraz termőhelyeire telepített feketefenyvesek pusztulnak.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

A Ca és Zn növénytáplálási jelentısége hazai talajaink tápanyagellátottságának függvényében

A Ca és Zn növénytáplálási jelentısége hazai talajaink tápanyagellátottságának függvényében A Ca és Zn növénytáplálási jelentısége hazai talajaink tápanyagellátottságának függvényében A kalcium és a cink a növények számára létfontosságú tápelemek. Együttes tárgyalásukat sajátságos antagonisztikus

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Légszennyezés terjedésének modellezése III. 15. lecke

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Természeti értékek. A napsütéses órák száma évente mintegy 2000 óra. Ebbıl nyáron 810-820, télen 190-200 napsütéses óra az átlag.

Természeti értékek. A napsütéses órák száma évente mintegy 2000 óra. Ebbıl nyáron 810-820, télen 190-200 napsütéses óra az átlag. Természeti értékek A település területe a Békési sík nagytájon belül a marosi hordalékkúp központi részén helyezkedik el. Felszínét egységes földtani felépítés jellemzi. A kis felülető holocén alluviumok

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor Készletgazdálkodás TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor KÉSZLET A készlet az üzletben lévı áruk értékének összessége. A vállalkozás

Részletesebben

31. Hét 2009. július.31. Péntek

31. Hét 2009. július.31. Péntek Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.31. Péntek Összegzés Kedvezı makrogazdasági adatok által támogatott optimista hangulatban telt a tegnapi amerikai kereskedés. Már a nyitásban jelentıs pluszok mutatkoztak

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet

54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. 2015. június 17. OVF, Budapest

Dr. Tóth Árpád. 2015. június 17. OVF, Budapest Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. június 17. OVF, Budapest A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro- és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben