Talaj szerkezet, legjellemz bb talajok TALAJKÉPZ DÉS. Talaj, és talajszelvény definíciója A TALAJ A FÖLDKÉREG KÉRGE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Talaj szerkezet, legjellemz bb talajok TALAJKÉPZ DÉS. Talaj, és talajszelvény definíciója A TALAJ A FÖLDKÉREG KÉRGE"

Átírás

1 Talaj szerkezet, legjellemz bb talajok Készítette: Mucsi Zoltán A TALAJ A FÖLDKÉREG KÉRGE A TALAJ A FÖLDKÉREG LEGKÜLS, LAZA, TERMÉKENY RÉTEGE VIZET ÉS TÁPANYAGOKAT BIZTOSÍT A NÖVÉNYEK SZÁMÁRA TALAJKÉPZ DÉS A TALAJ SZOROS KAPCSOLATBAN ÁLL AZZAL A K ZETTEL, (ANYAK ZET) AMELYNEK MÁLLADÉKÁBÓL KELETKEZIK A MÁLLÁS SEBESSÉGÉT AZ ÉGHAJLAT HATÁROZZA MEG A DOMBORZAT MÓDOSÍTHATJA ÉL VILÁG SZEREPE KIEMELT EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSA K ZETMÁLLADÉK BAKTÉRIUMOK, GOMBÁK ELHALT RÉSZEIB L SZERVES VEGYÜLETEK, HUMUSZ KÉPZ DIK A HUMUSZ NÖVÉNYEK TÁPANYAGELLÁTÁSA A NÖVÉNYEK FOSZFORT, NITROGÉNT VESZNEK FEL TÁPANYAGRAKTÁR MENNYISÉGE BEFOLYÁSOLJA A TALAJ SZÍNÉT Talaj, és talajszelvény definíciója A TALAJSZEMCSÉK KÖZÖTTI HÉZAGOKAT A TALAJNEDVESSÉG A TALAJVÍZ ÉS A LEVEG TÖLTI KI A TALAJLEVEG A HÉZAGOKON KERESZTÜL ÁLL KAOPCSOLATBAN A LÉGKÖRI LEVEG VEL CO2 ÉS AMMÓNIÁT TARTALMAZ (AZ TALAJBAN LAKÓ ÉL LÉNYEK LÉGZÉSE ÉS A SZERVES ANYAGOK BOMLÁSA MIATT TÖBBET MINT A LÉGKÖR) Talajnak tekinthet a felszínt l az elmállatlan zetig terjed néhol vékonyabb, másutt vastagabb, átlagosan 1,5-2 m vastagságú- réteg. Ennek függ leges metszete a talajszelvény. 1

2 TALAJSZELVÉNY szintek: A szint: humusz (avarszint) kilúgozódás B szint: ásványi anyagokakkumulációs szint C szint: k zettörmeléktalajképz dési szint. D szint: anyak zet Talajszelvény A szintjének alszíntjei A 00 : Lehullott avar stb. Az anyagok még felismerhet k. A 0 : Lehullott, rohadt szerves anyag. Az anyagok már nem ismerhet k fel. A 1 : A bomló szerves anyag az anyak zetb l származó ásványi részecskékkel keveredik. A magas szerves anyagtartalom miatt a réteg általában sötét. A 2 : Legnagyobb mérték kilúgozás helye, általában világosabb. A lecsurgó csapadék magával viszi az oldható és finomeloszlású anyagokat ( pl. vasoxidok, humusz és agyag). Talajszelvény B szintjének alszíntjei B szint kevesebb szervesanyagot tartalmaz mint az A és általában tömörebb (altalaj). B 1 : Az átmeneti réteg A és B szint között. B 2 : Felhalmozódási szint. Itt dúsulnak a szerves anyagok, agyagásványok, vas vegyületek. Színe kissé sötétebb. BC: Átmeneti szint a B és C szint között. C szint C szint a B szint alatti réteg. Általában a fels szintek ásványi anyagának forrása. Anyaga az alatta lév zet mállásából keletkezett. Nincs benne humusz és él lény. Színe világosabb D szint A szilárd anyak zet, amely nem tartozik a talajhoz. Magyarország talajai Talajok csoportosítása típusok között az átment folyamatos. 2

3 A TALAJ PUSZTULÁSA LEJT S TERÜLETEK (ERÓZIÓ) EMBERI TEVÉKENYSÉG ER SÍTI HUMUSZBAN GAZDAG RÉTEGET PUSZTÍTJA TERM KÉPESSÉG ROMLÁSA (TRÁGYÁZÁS) VÉKONY HUMUSZRÉTEG MIATT A VISSZAMARADT M TRÁGY A VIZEKET SZENNYEZI Köves sziklás váztalajok A 0 A felszínen elhelyezked korhadásfélben lev növénymaradványok alkotta szint, sötétbarna, humuszban gazdag (0-15 cm). A 1 Alacsony humusztartalmú, barna szint, amelyben a növényi részek nem ismerhet k fel (0-30 cm). B Átmeneti szint. Színe a talajk zett l függ en változik. Nagy mennyiség törmeléket tartalmaz. Humusztartalma igen alacsony. Kémhatása a talajképz zett l függ en változik (10-80 cm). C Tömör, enyhén repedezett szürkésbarna talajképz zet ( cm). Kavicsos váztalajok A A kavicsréteget borító kisebbnagyobb mértékben humuszosodott, iszapos réteg, esetleg lösztakaró (0-15 cm). B A teljesen egynem kavicsréteg felett elhelyezked iszappal, murvával keveredett kavicsréteg. A szint igen gyengén humuszosodott, de lehet gyakorlatilag humuszmentes is (15-50 cm). C Összefügg kavicságy, közte kevés homok ( cm). Földes kopár talajok A Igen vékony, kevés humuszt (0,5-2%) tartalmaz (0-10 cm). B Vékony, csökken mennyiség humuszt tartalmazó átmeneti szint (10-25 cm ). C Világos barnássárga lösz, talajképz zet ( cm). Futóhomok talajok Talajszinteket nem különböztetünk meg. El fordulhatnak azonban kedvez tlen vízmozgást és gyökérfejl dést gátló rétegek. Pl. cementált rétegek, homokk padok stb. Humuszos homok talajok A Humuszos szint. Világosszürke laza homok. Humusztartalma alacsony (0,5-1,5%). CaCO 3 tartalomtól függ en kémhatása savanyú vagy lúgos (0-25 cm). B Igen vékony átmeneti szint, amely az A szintt l világosabb színével és némileg alacsonyabb humusz tartalmával különbözik (25-45 cm). C Sárga, laza, humuszmentes futóhomok, talajképz zet. 3

4 Humuszkarbonát talajok A Barna, barnásfekete, feketésbarna szín, jó morzsás szerkezet vályog, vagy agyag. Humusztartalma 2-5%. CaCO 3 -at minden esetben tartalmaz többnyire 10-40%-ban. ph 8-8,5 (0-25 cm). B Humuszos átmeneti szint, amely a humusztartalom fokozatos csökkenése mellett tulajdonságaiban megegyezik az A szinttel (25-50 cm). C Laza karbonátos alapképz zet ( cm). Rendzina talajok A Altípustól függ en, fekete, feketés-barna, sötét barna, vörösesbarna szín, morzsás szerkezet vályog. Magas szervesanyag tartalmú (5-10%). Szénsavas meszet tartalmaz (0-35 cm). B Kissé rozsdás árnyalatú barna, átmeneti szint, amely tulajdonságai altípustól függ en jelent sen eltérnek (35-75 cm). C Szürkésfehér, tömör talajképz zet ( cm). Erubáz (fekete nyirok) talajok A Fekete, feketésbarna szín agyag, vagy nehéz vályog, laza, kit morzsás szerkezet. Humusztartalma magas (5-8%). Kémhatása semleges körüli, CaCO 3 -at nem tartalmaz (0-15 cm). B Fekete szín, szemcsés, vagy poliéderes szerkezet agyag. Humusztartalma fokozatosan csökken, CaCO 3 nem tartalmaz. Kémhatása semleges körüli. A szint, leg alsó részében sok k zetdarabkát tartalmaz, amelyek fekete bevonattal rendelkeznek (15-30 cm). Er sen savanyú, nem podzolos barna erd talajok A 1 Sötétbarnás-fekete szín szint. Humusztartalma nagyon változó, néhány %-tól 20 %-ig is terjedhet. CaCO3-at nem tartalmaz. Er sen savanyú kémhatású (0-10cm). A 2 Kilúgzási szint. Világos rozsdásbarna szín, gyengén kifejezett morzsás szerkezet. Humusztartalma er sen csökkent. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Savanyú kémhatású (ph 5-5,5, cm). B Felhalmozódási szint. A 2 -nél valamivel sötétebb rozsdabarna szín. Igen gyengén kifejezett morzsás, poliéderes szerkezet. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatása savanyú (ph 5-5,5). Sok oldható vasat és alumíniumot tartalmaz (40-60 cm). C K zettörmelék, mely fokozatosan tömör k zetbe megy át ( cm). Podzolos barna erd talajok A 1 Sötét szürkésbarna, humuszos, laza, morzsás szint, gyökerekkel behálózott (0-10 cm). A Kilúgzási szint. Világos, fakószürke, szürkés-sárga, laza, poros szerkezet vályog. A szerkezeti elemek felületén kovasav lerakódást találunk. A mechanikai összetételben kevés az agyagos rész. CaCO 3 - at nem tartalmaz. Kémhatása savanyúbb, mint az A1 szinté (ph 4-5, cm). B Felhalmozódási szint. Rozsdabarna, vöröses, barnás szín diós, vagy hasábos szerkezet töm dött szint. CaCO 3 -at nem tartalmaz. A fels szinteknél kevésbé savanyú kémhatású (ph 6 körül). Gyakran tartalmaz apró vas, mangán kiválásokat (40-90 cm). C Szürke talajképz zet. A repedésekbe bemosódott a B szint ( cm). Agyagbemosódásos barna erd talajok A 1 Sötétbarna, humuszos, morzsás, vályogos, CaCO 3 -at nem tartalmaz (0 6 cm). A 2 Fakó sárgásbarna, gyengén humuszos, porosan morzsás, vályog. CaCO 3 -at nem tartalmaz (6 30 cm). B Felhalmozódási szint. Vöröses barna, tömött, diós vagy hasábos szerkezet kötöttebb vályog. A szerkezeti elemek felszínén agyaghártya bevonat van. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Gyengén savanyú kémhatású (ph 5,5-6). Vasszepl ket, vasborsókat tartalmaz ( cm). BC Világos barna, gyengén diós, mészmentes átmeneti réteg C Sárga lösz. Talajképz zet. Magas CaCO 3 tartalmú réteg ( cm). 4

5 Pszeudoglejes (pangóvizes) barna erd talajok A 1 Barna szín, morzsás szerkezet vályog. Humusztartalma a szántóföldi m velés alatt álló területeken 2% körüli, si állapotban ennek többszöröse. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatása savanyú (ph 5-6,2, 0-25 cm). A 2 Fakó, szürkésbarna, szürkéssárga, porosan morzsás, lemezes szerkezet vályog. Humusztartalma csökken. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Savanyú kémhatású (ph 5,5-6, cm). B Rozsdabarna, sárgás, tarka márványozott, diós, poliéderes szerkezet vályog, agyag. Humuszt és CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatása semleges körüli. Az A és B szint határánál pszeudoglejes réteg van. Vas- és mangánfoltos (65-120). C Lassú, fokozatos átmenet a talajképz zetbe, rozsdás, glejes foltokkal tarkítva ( cm). Ramann-féle barna erd talajok A Sötétbarna, humuszos, morzsás szerkezet vályog. CaCO 3 -at nem tartalmaz, (0-10 cm). B Barnásvörös, apró diós, enyhén hasábos szerkezet vályog. CaCO 3 -at csak visszameszez dés esetén tartalmaz. Egyéb tulajdonságaiban hasonló az A szinthez. Humuszt nem, vagy csak elenyész mértékben tartalmaz (10-80 cm). C Világos sárgás szín talajképz zet. CaCO 3 -at tartalmaz ( cm). Kovárványos barna erd talajok A Világos barnás szín homok. Humusztartalma elég alacsony, általában 1-2%. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatása savanyú (ph 5,5-6, 0-20 cm). B Sárga homok, amelyben cm-es távolságokban néhány cm vastag vörösesbarna, vasas tömött erek húzódnak. Ezek az erek lehetnek humuszosak is, ilyenkor színük sötétbarna. CaCO 3 -at nem tartalmaz. Kémhatásuk gyengén savanyú (ph 6-6,5, cm). C Laza sárga homok, CaCO 3 -at általában nem tartalmaz. Ha meszes a C szint, a BC határ felett a kovárvány csíkok egymásra tolódnak ( cm). Karbonátmaradványos barna erd talajok A Világos barnás szín, gyengén morzsás szerkezet homokos vályog, vagy vályog. Humusztartalma 2% körül mozog (0-15 cm). B Barnásvörös, apró diós, enyhén hasábos szerkezet vályog. CaCO 3 -at csak visszameszez dés esetén tartalmaz. Egyéb tulajdonságaiban hasonló az A szinthez. Humuszt nem, vagy csak elenyész mértékben tartalmaz (15-45 cm) C Világos sárgás szín talajképz zet. CaCO 3 -at tartalmaz ( cm). Csernozjom barna erd talajok A Barna, enyhén vöröses árnyalatú, morzsás szerkezet vályog. A vöröses színárnyalat leg a szántott, növény által nem borított terület felszínén látszik jól. Humusztartalma 3% körül van. Semleges körüli vagy enyhén savanyú kémhatású. CaCO 3 -at nem tartalmaz (0-30 cm). B Vörösbarna, poliéderes szerkezet vályog. Humusztartalma fokozatosan csökken. CaCO 3 -at csak ritkán tartalmaz. Kémhatása semleges körüli (30-70 cm). C Sárgás szín, igen gyengén morzsás szerkezet talajképz zet. CaCO 3 -at a szint fels részében nem mindig tartalmaz ( cm). Kilúgzott csernozjom talajok A Világosbarna szín, morzsás szerkezet vályog. Humusztartalma 3% körüli. CaCO 3 -at nem tartalmaz, Kémhatása semleges körüli. Átmenet a következ szintbe fokozatos (0-30 cm). B Sötét feketésbarna barna szín vályog. A szint kisé töm dött, enyhén diós, poliéderes szerkezet. Humusztartalma fokozatosan csökken. CaCO 3 -at többnyire tartalmaz. Kémhatása semleges körüli vagy enyhén lúgos. Átmenet a következ szintbe fokozatos. Gyakran az átmenet BC szintként elkülöníthet (30-80 cm). C Sárga lösz krotovinákkal ( cm). 5

6 Meszes, mészlepedékes csernozjom talajok A Sötétbarna, feketésbarna, morzsás szerkezet vályog. A szántott rétegben a szerkezet gyakran leromlott. Humusztartalom kb. 3%. Semleges körüli kémhatású. Átmenet fokozatos (0-30cm). B Sötétbarna, er sen morzsás szerkezet vályog. Humusztartalma fokozatosan csökken. Szemcsék felületét többnyire jól kivehet világos, fakó szürke CaCO 3 lepedék borítja. A szint alsó részében mészerek húzódnak. Kémhatásuk gyengén lúgos. Mésztartalmuk elég magas. (30-80 cm). C Sárga, barnássárga lösz, karbonátos homok, vályog, löszös agyag. Szénsavas meszet tartalmaz. Gyakran mészereket, krotovinákat találunk ( cm). Réti csernozjom talajok A Sötétbarna, barnásfekete szín, szögletesen morzsás szerkezet vályog. Humusztartalma 3,5-4,5% között. Szénsavas meszet többnyire nem tartalmaz. Kémhatása semleges körüli, vagy enyhén savanyú. Átmenet fokozatos (0-50 cm). B Sötét szürkésbarna, szögletesen morzsás szerkezet vályog. Humusztartalom fokozatosan csökken. Ebben a szintben találjuk a legmagasabb CaCO 3 tartalmat, amely mészfelhalmozódásra utal. Esetenként mészlepedéket, a szint aljában mészereket találunk. Kémhatása gyengén lúgos. Átmenet a következ szintbe fokozatos. Állatjáratok is jól láthatók ( cm). C Sárga, világossárga lösz, löszös agyag. Töm dötten porózus szerkezet. Enyhén vasfoltos, mészkonkréciós ( cm). V. SZIKES TALAJOK A szikes talajok terméketlenségének okai A talajok széls ségesen rossz vízgazdálkodása A szikes talajok oldható sótartalma Er sen lúgos kémhatás. A szikes talajok elterjedése Magyarországon 1.szikesedés, 2. szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben Magyarországon a szikesedés a mez gazdasági talajhasználat legnagyobb problémája. Szoloncsák talajok A Szürke, kékesszürke, töm dött, szerkezet nélküli vályog, homokos vályog. Humusztartalma nem nagy, 0,5-2%. Mindig tartalmaz CaCO 3 -at. Vízoldható sótartalma nagy (0,3-0,5%), melynél lehet kevesebb is. Kémhatása er sen lúgos (ph 8,5-9, 0-30 cm). B Kékesszürke, er sen tömött, nedves vályog, homokos vályog, ritkán agyag, amely gyakran összecementált. Humusztartalma az A szinthez képest csökkent. CaCO 3 -at. tartalmaz. Kémhatása er sen lúgos. Vas, mangán foltos, glejes. Átmenet a következ szintbe fokozatos (30-70 cm). C Sárgásszürke glejes, karbonátos talajképz zet. Er sen vizes. A falból gyakran szivárog víz. Kavics, csigamaradványok, vasfoltosság, mészkonkréciók találhatók (70-150). Réti szolonyec talajok A 0-20 cm vastag, világosszürke, szürkésbarna, poros, lemezes szerkezet agyag. Humusztartalma alacsony, 1,5-2%. Kémhatása az enyhén savanyútól a gyengén lúgosig terjed (ph 6,2-7,5, 0-20 cm). B cm vastag, néha vastagabb, oszlopos szerkezet, sötétbarna szín, töm dött agyagos szint (20 30 cm). B 2 Barnás árnyalatú, sötétszürke, diós szerkezet, töm dött agyag. CaCO 3 -at tartalmaz. Er sen lúgos (ph 8,5-9). Er s vas, mangánfoltos, vasborsós jelleg. Többször találunk fehér, kristályos gipszkiválást is. Átmenet fokozatos (40-80). C Sárga, okkersárga, szürkéssárga, karbonátos talajképz zet, vasfoltok, mangánfoltok, mészerek, mészkonkréciók találhatók. Néha glejes ( cm). Sztyeppesed réti szolonyec talajok A Világos barnásszürke szín, poros szerkezet. Humusztartalma alacsony. Vízoldható sókat jelentékenyebb mennyiségben nem tartalmaz. Átmenet éles (0-18 cm). B 1 Sötétszürke, oszlopos szerkezet, vasfoltos agyag. CaCO 3 -at többnyire nem tartalmaz. Kémhatása lúgos (ph 7,5-8). Vízoldható sókat kis mennyiségben tartalmaz. Átmenet éles, színben fokozatos (18-65 cm). B 2 Sötétszürke, diós, agyag, agyagos vályog. CaCO 3 -at tartalmaz. Kém-hatása lúgos (ph 8-9). Vas foltok, vas borsók találhatók. Átmenet fokozatos. C Világos szürkéssárga, okkersárga talajképz zet. Vas, mangánfoltok, vasborsók, mészkonkréciót tartalmaz. Gyakran találunk mészfelhalmozódási szintet. 6

7 Szoloncsákos réti talajok A Sötétszürke, vályog vagy agyag. Humusztartalma 3-5 %. CaCO 3 -at tartalmaz. Kémhatása mésztartalomtól függ en változik, általában semleges körüli, vagy gyengén lúgos (ph 7-8). Nagy sótartalom (0,05-0,5%, 0-30 cm). B 1 Sötétszürke, szürkésfekete szín, töm dötten vályog vagy agyag. Humusz-tartalma alacsonyabb az A-nál. CaCO 3 -at tartalmaz. Kémhatása lúgos (ph 8-8,5). Vízoldható sótartalma nagy (0,05-0,5%, cm). B 2 A talajképz zet és a humusztartalomtól füg- en szürke, szürkéssárga szín töm dött agyag. Humusztartalma csökkent. Kémhatása lúgos (ph 8-9, cm). C Sárga, okkersárga, szürkéssárga talajképz zet. CaCO 3 -at tartalmaz. Vas, mangánfoltos, glejes. Mészerek, mészkonkréciók gyakoriak cm). Szolonyeces réti talajok A Szürke, szürkésfekete szín, rögös szerkezet agyag, vagy nehéz vályog. Humusztartalma 3-5 % körüli. CaCO 3 -at többnyire nem tartalmaz. Kémhatása savanyú (ph 5,5-6,5 körüli). B Fekete, sötétszürkés fekete, tömör, agyag. Humusztartalma némileg alacsonyabb a fels szintnél. CaCO 3 -at többnyire csak a szint aljában tartalmaz. Kémhatása semleges. Gyakran találunk, mészfoltokat, mészkonkréciokat. Vas, mangánfoltosság jelentkezik. Ebben a szintben jelentkezik a Na + ionok felhalmozódása. Átmenet éles. C Sárga, okkersárga. Sok mészkonkréciót tartalmaz. Er sen vas, mangánfoltos. A szint fels részében gyakorta mészfelhalmozódási (Ck) szintet találunk. Típusos réti talajok A Szürkésfekete szín, agyag, vagy nehéz vályog. Humusztartalma 3-6% körüli. CaCO 3 -at többnyire nem tartalmaz, savanyú (ph 5,5-6,5). Átmenet fokozatos (0-50 cm). B Fokozatosan világosodó szürkésfekete barna szín, agyag, vagy nehéz vályog. Humusztartalma fokozatosan csökken. CaCO 3 -at az esetek többségében nem tartalmaz. Gyengén vas, mangánfoltos. Átmenet éles (50-90 cm). C Sárga, okkersárga vagy szürke talajképz zet. CaCO 3 -at tartalmazhat. Mészkonkréciók, csigahéjak. Vas, mangánfoltos. Néha enyhén glejes ( cm). Lápos réti talajok A Fekete szín, kissé szögletes aprómorzsás, lejjebb agyag vagy vályog. Humusztartalma igen nagy, 7-8%, homokon 4-6%. CaCO 3 -at többnyire nem tartalmaz. Kémhatása a CaCO 3 tartalomtól függ en savanyú, vagy enyhén lúgos (0-35 cm). B Barnásfekete töm dött agyag vagy vályog. Humusztartalma er sen csökkent. CaCO 3 - at nem minden esetben tartalmaz. Er sen vasfoltos. Szürkés, glejes foltokat tartalmaz. Átmenet a következ szintbe fokozatos (35-70 cm). C Szürke glejes talajképz zet. Vasfoltokat, mészkonkréciókat tartalmaz ( cm). Mohaláp talajok A Fekete, porosan morzsás, laza koturéteg, meszet nem tartalmaz (0-22 cm). B Sötétszürke, foltos kotusodó zeg, sok csigahéjjal, sok gyökérrel (22-95 cm). C Barna rostos t zeg. Szénsavas meszet nem tartalmaz ( cm). Nyers öntéstalajok A Barna, humuszos, gyengén morzsás, iszapos vályog (0-3 cm). B Barnássárga, gyengén iszapos homok, CaCO3-at tartalmaz (3-50 cm). C Sárga, vasfoltokkal tarkított homok, CaCO3-at tartalmaz ( cm). D Kékes szürkéssárga, iszapos vályog. Glejes, szénsavas meszet tartalmaz ( cm). 7

8 Humuszos öntéstalajok A Szürkésfekete, szürkésbarna szín, gyengén kialakult morzsás szerkezet homok, vályog, agyag. Humusztartalma I-3% között mozog. CaCO 3 -at tartalmazhat, a hordaléktól függ en (0-40 cm). B Az el szinteknél némileg vilá-gosabb szín homok, vályog, agyag. Humusztartalma fokozatosan csökken. CaCO 3 -at tartalmazhat (40-70 cm). C A hordaléktól függ szín talajképz zet. Többnyire vasfoltos, esetleg enyhén glejes. A szelvény egészében jól kivehet öntés rétegeket találunk ( cm). Lejt hordalék talajok A közeli, magasabban fekv területekr l erózió által lehordott eltér kémiai és fizikai tulajdonságú talajok ill. talajképz zetek egymásra halmozódása következtében jöttek létre, minimálisan 50cm-es vastagságban. A víz által lepusztított anyag a lejt k pihen in vagy a völgyekben rakódik le. E lejt hordalék talajok morfológiai bélyegei a hordalékszállítás ütemét l és mértékét l, fizikai, vízgazdálkodási és kémiai tulajdonságai, tápanyagviszonyai, a szállított hordalék összetételét l függenek. A rétegek fordított sorrendben halmozódhatnak fel. Talajképz zet: Bármely k zet lehet. Talajvíz: Változó mélységben. Növényzet: Szántóföldi m velés alatt álló területek, esetleg jó rétek, legel k. Kifejezések Csernozjomképz dés A humuszanyagok felhalmozódása, a kedvez, morzsalékos szerkezet kialakulása, valamint a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemz, és amely egy si füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképz dés eredményei. Jellegzetes humuszosodást mutat. Az aerob baktériumok által termelt és elhalásuk után képz huminsavak a talajoldat kalciumionjaival humátokat képeznek. El feltétele a füves növénytakaró, a talajba jutó szerves anyag baktériumos lebontása, a gyengén lúgos vagy semleges kémhatású talaj, a kalciumban gazdag talajoldat, valamint olyan víz-, leveg - és tápanyagviszonyok, amelyek a biológiai tevékenységnek kedveznek. Erubáz Vulkanikus k zeten (erupciós) kialakuló váztalaj (sekély term réteg ). E k zetek duzzadó agyagásványokban gazdag málladékán képz dött, sekély, sötétbarna-fekete szín talajok széls séges vízgazdálkodásúak (tavaszi vízb ség, nyári kiszáradás), ami gazdag füves és lágyszárú növényzet megtelepedését, de csak meglehet sen csenevész erd társulások tenyészetét teszi lehet vé. Glejesedés Anaerob redukciók eredménye a jelenség, ami a vízzel borított felszínr l-, vagy akár a talajvízszintt l is indulhat. A redukciót kémiai és mikrobiológiai folyamatok egyaránt kiválthatják. A kékesszürkés glejszinteket rendszerint követi egy vöröses szint is, ami az id szakos oxidatív környezetre való utalás nyoma. A vas mellett a redoxi folyamatok kiterjednek a nitrogénvegyületekre, a mangánionokra és a kénvegyületekre. Humusz (televény) A talaj jellegzetes, nagy molekulájú, kolloid tulajdonságú szervesanyaga. Pontos kémiai szerkezeti felépítése nem ismeretes. A legkisebb molekulatömeg, legkevésbé kondenzált vegyületek a fulvosavak. Ezek sói a legoldhatóbbak és legmozgékonyabbak a talajban. A huminsavak már nagyobb molekulatömeg, könnyen kicsapódó vegyületek. Jellemz jük, hogy aromás gy kb l és a hozzájuk csatlakozó oldalláncokból épülnek fel. A gy k egymáshoz közvetlenül vagy hídkötéssel, illetve csoportok segítségével kapcsolódhatnak. Oldalláncaikban fontos tulajdonságaikat meghatározó, funkcionális csoportok vannak. A karboxil- és fenol -OH-csoportok savjelleget, az aminocsoportok viszont bázisjelleget kölcsönöznek (bázikus humusz). Sokrét ködésüknél fogva f leg a kation-, de az anionmegköt (ion) képességük is jelent s. Vízmegköt képességük szintén nagy. Kotusodás A humuszosodás és a szerves anyag elbomlásának folyamata, amin az ásványi részek viszonylagos feldúsulása is értend. El feltétele az elegend ásványi rész és a csaknem állandó leveg zöttség. Következménye a fekete, könny morzsákból álló feltalaj, ami kiszáradva könnyen esik áldozatul a deflációnak. Kovárványosodás Homokon kialakult talajok jellemz folyamata. A homokban a lefelé mozgó híg talajoldatokból kicsapódó anyagok nem összefügg halmozódási szinteket hoznak létre, hanem egymás alatt ismétl tömörebb rétegeket. Kifejezések Krotovina A talajszelvényben rendszerint eltér színnel figyelhet k meg különböz állatok járatai. A talajlakó kiseml sök járatait krotovina-nak nevezzük. Podzolosodás Az agyag szétesés illetve podzolosodás során nagyon savanyú alom anyag fel l folyamatosan érkeznek a savas szervesanyagok, és ezek az A szintben egy kolloidszegény talajanyagra hatnak. Hatásuk már nemcsak a kolloidok diszpergálásában és peptizálásában jelenik meg, hanem megtámadva az agyagásványokat, azok alkotóelemeikre való szétesését váltják ki. A szétesés termékei közül a kovasav nagy része helyben marad, míg a vas és az alumínium ionos, vagy komplex kötésben levándorol a felhalmozódási szintbe, a B szintbe. Ott kicsapódnak a vas-, valamint alumínium oxidhidrátok és amorf, vagy gyengén kristályos formában kiválnak és felhalmozódnak. A podzolosodás folyamata felismerhet a helyszíni vizsgálatok alapján az er s textúrdifferenciálódás (az E és a B-szint agyagtartalmában mutatkozó nagy különbség), az E szint piszkosfehér színe, a B szint vöröses barna, vagy barnás fekete színe segítségével. Poliéderes Poliéderes képz dmények sík lapokkal határoltak. Redzina talajok A tömör, szénsavas meszet tartalmazó k zeteken alakulnak ki, ahol a k zet málladéka kevés szilikátos anyagot tartalmaznak. A legtöbb redzina-szelvény sekély term réteg és köves. Er s humuszosodás és csekély kilúgozás jellemzi. Szikesedés A folyamat általában olyan területeken zajlik, ahol a felszínhez közel van a talajvíz és a párolgás mértéke meghaladja a csapadékét. A talaj oldható sótartalma a felszín közelében megnövekszik. A sófelhalmozódás hatására a talajkolloidok felületén kötött kationok között a nátriumionok mennyisége és aránya megn. Ennek következtében kedvez tlen talajfizikai és kémiai tulajdonságok, valamint rossz vízáteresztés alakul ki. Szologyosodás folyamata az er s kilúgzás következménye, az agyagásványbomlást kovasav kiválás kíséri, akár rétegesen is. Szoloncsák talajok E típus fels szintjeire a vízben oldható nátriumsók felhalmozódása a jellemz, Szelvényfelépítése nem mutat er s tagolódást. Az Na-al telített kolloidok fizikai tulajdonságaik kedvez tlenek, kémhatásuk er sen lúgos. A talajszelvény egyhangú, homogén. A sók mennyisége már a feltalajban 0,5% körüli. A vízben oldott sók nagy része szóda, ritkább esetben konyhasó, vagy Na- és Mg-szulfát. Már a feltalaj szénsavas meszet tartalmaz, ami a mélység függvényében rohamosan n (30-60%). Száraz id ben a felszínen az ún. szikvirágok jelennek meg, ami sóvirágzást jelent. Szolonyec talajok Nátriumsók koncentrációjának maximuma a szelvény mélyebb részeire esik. A fels részen kevés az oldott só. Az A-szint 15 cm-nél vékonyabb, világos szürkésbarna szín, poros vagy lemezes szerkezet. Kémhatása semleges körüli, d lhet gyengén mindkét irányba. 2-3% humuszt tartalmaz és többnyire karbonátmentes. A felhalmozódási szint több agyagot tartalmaz, színe sötétszürke, oszlopos elrendez dés és itt halmozódik. Vályog A homoknál finomabb, az agyagnál durvább szemcsenagyságú talajfajta. A vályog az agyag, a homok és kisebb kövek természetes keveréke. 8

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

A talajok osztályozása

A talajok osztályozása A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

TALAJTAN I. Cziráki László 1014. TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A) Talajtan Az itt látható tematika sajnos még nem véglegesített, az oldal teljes feltöltésére jelenleg nincs lehetőségünk. Amennyiben rendelkezel olyan anyaggal, amelyet megosztanál másokkal is, küldd el

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

Talajtan. Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: Talajtípus kialakulása: Fı talajtípusok Mo-on: 1. Fizikai mállás. 2.

Talajtan. Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: Talajtípus kialakulása: Fı talajtípusok Mo-on: 1. Fizikai mállás. 2. Talajtani ismeretek Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: 1. Fizikai mállás 2. Kémiai mállás 3. Biológiai talajképzıdés Talajtípus kialakulása: 1. Kızetek 2. Éghajlati tényezık 3. Domborzat 4. Növényzet

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Az erdészeti hasznosítás határterületeire jellemzı termıhelytípusok (paraméterek) meghatározása. Dr. Führer Ernı

Az erdészeti hasznosítás határterületeire jellemzı termıhelytípusok (paraméterek) meghatározása. Dr. Führer Ernı Az erdészeti hasznosítás határterületeire jellemzı termıhelytípusok (paraméterek) meghatározása Dr. Führer Ernı 1. A fatermesztés ökológiai alapjai Ökológiai szempontból a szárazföldi ökoszisztémák legfontosabb

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

Talajképződés. Gruiz Katalin

Talajképződés. Gruiz Katalin Talajképződés Gruiz Katalin Talajképző tényezők A talajok képződése kőzetek felületén indul meg. Az alapkőzet egy sor fizikai, kémiai és biológiai átalakuláson megy keresztül mire a föld felszínét borító,

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bicskei Károly. A talaj genetikája. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés

MUNKAANYAG. Bicskei Károly. A talaj genetikája. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés Bicskei Károly A talaj genetikája A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-015-30 A TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Alkalmazott talajtan I.

Alkalmazott talajtan I. Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba 7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás

Részletesebben

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba 5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű

Részletesebben

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * ) 6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát.

különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát. Hogyan képzk pzıdik a talaj? DOKUCSAJEV óta öt talajképzı tényezıt különböztetünk meg: az éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezıket, a talajok korát. emberi tevékenys kenység,, mint a

Részletesebben

Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig

Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Tudományos Diákköri Kutatás Készítette Bacsárdi Szilvia, IV. évf.(bsc) Máté Rózsa, II. évf. (MSc) Témavezetők Dr. Molnár Mónika

Részletesebben

ÉLTETŐ ELEMEINK VIZSGÁLATA HATÁRON INNEN-ÉS TÚL

ÉLTETŐ ELEMEINK VIZSGÁLATA HATÁRON INNEN-ÉS TÚL ÉLTETŐ ELEMEINK VIZSGÁLATA HATÁRON INNEN-ÉS TÚL A TOPOLYAI -KARCAGI TALAJ ÉS ÖNTÖZŐVÍZ ELEMZÉSE Készítették: A határtalanul programban résztvevő topolyai és a karcagi diákok 2013. Az anyagi erőforrások

Részletesebben

A szikes talajok javításának története

A szikes talajok javításának története TALAJVÉDELEM A szikes talajok javításának története Az 1950-es1960 években a szikes talajú gyepek feltörése A jelen : 1985-ben még 2700 ha-n végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj

Részletesebben

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

ADATOK A BALATON-FELVIDÉK

ADATOK A BALATON-FELVIDÉK ADATOK A BALATON-FELVIDÉK TALAJTANI, ERÓZIÓS ÉS BOTANIKAI TÉRKÉPEZÉSÉHEZ KTM 879/K téma JELENTÉS Témavezető: Dr. Füleky György Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1995 TALAJTANI JELENTÉS Készítették: Barczi

Részletesebben

9. tétel. Kulcsszavak, fogalmak:

9. tétel. Kulcsszavak, fogalmak: 9. tétel Burkolatalapok szerkezeti kialakítása, építése Ismertesse a burkolatalapok feladatát! Mutassa be a kötőanyag nélküli alaprétegeket! Mutassa be a kötőanyaggal készülő alaprétegeket! Kulcsszavak,

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok

Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok 1 Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok A talaj definíciója: a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege. Részletesebben: a Föld legkülső, mállott kérge, amely a környezeti tényezők hatására, talajképződési

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

A talaj természettudományos értelmezése kiterjed

A talaj természettudományos értelmezése kiterjed A talajok védelme Növénytáplálkozás szemszögébıl a talaj szilárd, folyékony és gáz fázisból álló heterogén rendszer, mely lehetıvé teszi a növényi-állati és mikrobiális életet a talajban és annak felszínén.

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,

Részletesebben

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Histosol (Szerves talajok) Szerves talaj anyag (organic material) Az alábbi két követelménybıl legalább egyet kielégít

Részletesebben

A Tardonai-dombság természetföldrajzi leírása

A Tardonai-dombság természetföldrajzi leírása A Tardonai-dombság természetföldrajzi leírása A Tardonai-dombság (a kataszteri besorolásban 6.5.31.) az Észak- Magyarországi-középhegység nagytáj (6.), a Bükkvidék középtáj (6.5.) és a Bükklába kistájcsoport

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető:

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető: DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS

Részletesebben

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23. Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt

Részletesebben

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják.

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. Az élettanilag hatékony környezeti tényezõk összessége az ökológiai környezetet alkotják. Fény, hõ, víz, oxigén, széndioxid, ásványi

Részletesebben

11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása. Dr. Varga Csaba

11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása. Dr. Varga Csaba 11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása Dr. Varga Csaba A talaj vízforgalmának jellemzői A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke, s egymáshoz viszonyított

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve Mezıcsát Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve 1. Bevezetı... 4 2. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép... 6 2.1. A környezeti elemek állapota... 6 2.1.1. Levegı... 6 2.1.2. Vizek...

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE

A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE Mérnökgeológia-K zetmechanika 2010 (Szerk: Török Á.. & Vásárhelyi B.) oldal: A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE Wolf Ákos Geoplan Kft., wolf@geoplan.hu ÖSSZEFOGLALÁS: Magyarország déli részén,

Részletesebben

Talajvédelem, talajtan

Talajvédelem, talajtan Készült a HEFOP 3.3.1-P.-2004-0900152/1.0 azonosítójú A Felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése című pályázat keretében. Konzorciumvezető: Pannon Egyetem Környezetmérnöki Tudástár Sorozat szerkesztő:

Részletesebben

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír 1. A talaj vízmegkötő képességének vizsgálata Kötelező védőeszközök Szükséges eszközök - 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír Szükséges anyagok - talajminták

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Tájrendezés és tájvédelem 3.

Tájrendezés és tájvédelem 3. Tájrendezés és tájvédelem 3. A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Tájrendezés és tájvédelem 3.: A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Lektor: Dr. Szalai, Tamás Ez a

Részletesebben

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Két lábbal a földön A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában Dr. KOÓS Sándor Föld Napja a REX Állatszigeten

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

(Részletek a 3. oldalon.) Tarlóhántás: előnyök és hátrányok. (Részletek a 14. oldalon.) (Részletek a 15. oldalon.)

(Részletek a 3. oldalon.) Tarlóhántás: előnyök és hátrányok. (Részletek a 14. oldalon.) (Részletek a 15. oldalon.) Megoldásokat szállítunk 2013/7. szám (július) Az aktuális tartalomból: A talajvédelmi terv és a helyszíni talajmintavétel szabályai (Részletek a 3. oldalon.) A Kölcsönös megfeleltetés betartásának ellenőrzéséről

Részletesebben

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Wolf Ákos Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Királyegyháza, cementgyár - esettanulmányok Tartalom Bevezetés Projekt ismertetés, helyszín bemutatása bb m tárgyak, létesítmények Talajadottságok bemutatása

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

A fény hatása. A fény hatása a növényekre

A fény hatása. A fény hatása a növényekre A fény hatása Napsugárzás mennyisége (szoláris koefficiens) Összetétele Reflexiós koefficiens; albedo Beesési szög évszakok A fény hatása a növényekre A fotoszintetikus aktivitás fényfüggése fotoszintézis

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

3. Földművek védelme

3. Földművek védelme 3. Földművek védelme Általános tervezési kérdések 2 Alapkövetelmények a földművel szemben Funkcionális megfelelőség (vonalvezetés, űrszelvény, forgalmi kapcsolatok stb.) Statikai megfelelőség (teherbírások

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Közlekedésépítő technikus

Közlekedésépítő technikus A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

BWT Hungária Kft., 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Műszaki iroda, bemutatóterem, raktár 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Tel.: 23/430-480 Fax: 23/430-482

BWT Hungária Kft., 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Műszaki iroda, bemutatóterem, raktár 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Tel.: 23/430-480 Fax: 23/430-482 BWT Hungária Kft., 2040 Budaörs, Keleti u. 7. BWT Hungária Kft. Műszaki iroda, bemutatóterem, raktár 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Tel.: 23/430-480 Fax: 23/430-482 E-mail: info.bp@bwt.hu www.bwt.hu G É P

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A. Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése A talajok víztelenítése és öntözése Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és A jegymegajánló dolgozatban három tétel és 10 kiskérdés lesz. A tételek a pontoknak kb. 70%-át a kiskérdések pedig 30%-át teszik ki. Az elégséges jegyhez 50% -os teljesítményt el kell érni a két jegymegajánló

Részletesebben

A TALAJADOTTSÁG ALAPJÁN JAVASOLT,

A TALAJADOTTSÁG ALAPJÁN JAVASOLT, 1/16, pp. 233-239. A Puszta 1999. A TALAJADOTTSÁG ALAPJÁN JAVASOLT, TERMÉSZETKÍMÉLŐ FÖLDHASZNÁLATI MÓDOK KARCAG HATÁRÁBAN KAPOCSI ISTVÁN, KARCAG HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG, NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Vízbesajtolás homokkövekbe

Vízbesajtolás homokkövekbe Vízbesajtolás homokkövekbe Problémák, olajipari tapasztalatok és ajánlások Hlatki Miklós okl. olajmérnök Vízbesajtolás homokkövekbe Tartalom A nemzetközi olajipar vízbesajtolási tapasztalatai A hazai vízbesajtolási

Részletesebben

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról Zebegény község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Vízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek

Vízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek Vízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek Tantárgyi követelmények: A kiadott temetika szerint (vki.ejf.hu-n elérhető): -Aláírás: - 2 db évközi feladat beadása, legalább elégséges

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK

MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK Fekete József MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK Fekete József Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezettudományi Intézet Talajtani és Agrokémiai Tanszék Tájökológiai

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 6. A KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOKAT KIELÉGÍTŐ, VÍZ- ÉS ENERGIATAKARÉKOS ÖNTÖZŐTELEPEK PARAMÉTEREI

ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 6. A KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOKAT KIELÉGÍTŐ, VÍZ- ÉS ENERGIATAKARÉKOS ÖNTÖZŐTELEPEK PARAMÉTEREI ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 6. A KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOKAT KIELÉGÍTŐ, VÍZ- ÉS ENERGIATAKARÉKOS ÖNTÖZŐTELEPEK PARAMÉTEREI DR. TÓTH ÁRPÁD GÖDÖLLŐ, 2007. UMVPontozotelep_paraméter 1 Tartalom

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren (73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu

Részletesebben