A TANODÁK LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSI HÁTRÁNYOK KOMPENZÁLÁSÁBAN:
|
|
- Hanna Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TANODÁK LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSI HÁTRÁNYOK KOMPENZÁLÁSÁBAN: CÉLOK, TÍPUSOK, HATÉKONYSÁG Elnök: Opponens: Fejes József Balázs SZTE BTK Neveléstudományi Intézet Papp Z. Attila MTA Kisebbségkutató Intézet Tanodamozgalom a célok, pályázati kiírások és indikátorok tükrében Fejes József Balázs SZTE Neveléstudományi Intézet A 2009-es és a 2013-as tanodakutatás eredményeinek az összehasonlítása Németh Szilvia T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. Korrepetálás vagy egyéni fejlesztés? Gyakorlatok a 2013-as Tanoda-vizsgálat eredményei alapján Zágon Bertalanné Fejlesztő, közoktatási szakértő Egésznapos iskola vagy tanoda Lannert Judit T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. Tanodatípusok tipologizálási kísérelt esettanulmányok alapján Szűcs Norbert SZTE Felnőttképzési Intézet 115
2 SZIMPÓZIUM - ÖSSZEFOGLALÓ A tanodák hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulókat támogató komplex hátránykompenzáló kezdeményezések, amelyek az iskolai sikeresség elősegítése érdekében jöttek létre, és általában a civilszférához köthetők. A tanodák megalakulása mögött álló alapvető feltételezés, hogy a hagyományos iskola a hátrányos helyzetű és roma tanulók sajátos szükségleteihez nem alkalmazkodik megfelelően, amit egy eltérő szemléletű intézmény ellensúlyozhat. Ebből következően a tanoda általában az iskolától független, legtöbbször térben is elkülönülő kezdeményezés, amelyet délután, hétvégenként, illetve iskolai szünetekben látogathatnak a tanulók. Közel két évtizede működnek tanodák hazánkban, ugyanakkor e kezdeményezésekkel összefüggésben számos alapvető kérdésről nem folyt eddig párbeszéd. Ezek közül e szimpózium a következőkre fókuszál: milyen szerepe lehet a tanodáknak a hátránykompenzálásban, hogyan viszonyulnak a pályázati kiírások a kitűzött célokhoz, a tanodák mely területeken segíthetik a tanodába járó gyermekek, fiatalok fejlődést, milyen célból, szakmai háttérrel jönnek létre, milyen jellemző tanodatípusok azonosíthatók. Az első előadás, amely a Tanodamozgalom a célok, pályázati kiírások és indikátorok tükrében címet viseli, az oktatási hátránykompenzálással foglalkozó szakirodalom és a pályázatokhoz kapcsolódó dokumentumok alapján egy áttekintést kínál a tanodamozgalom történetéről, céljairól, valamint a tanodák eredményességének bizonyos kérdéseiről, megalapozva ezzel a további előadások mondanivalóját. A 2009-es és a 2013-as tanodakutatás eredményeinek az összehasonlítása című előadás a Roma Oktatási Alap megbízásából készült eddigi két legátfogóbb hatásvizsgálat összevetése alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogyan változott a tanodák működése a két adatfelvétel közötti időszakban, főként a tanodák iskolásítási törekvéseinek következményeire fókuszálva. A harmadik előadás a Korrepetálás vagy egyéni fejlesztés? Gyakorlatok a 2013-as tanoda-vizsgálat eredményei alapján címmel a tanodák többségében tapasztalt egyéni fejlesztő próbálkozások gyakorlatát, a fenntartható tanulási sikerhez, eredményességhez szükséges feltételek megteremtésének lehetőségeit, valamint szervezeti és tanulásszervezésimódszertani variánsok bemutatását helyezi a középpontba. Az Egésznapos iskola vagy tanoda című előadás ugyancsak a 2013-as tanodakutatásra épül, empirikus adatok alapján elemzi a tanodás tanulók fejlődését, ugyanakkor rendszerszintű következtetéseket fogalmaz meg a tanodakutatás eredményei, valamint a nemzetközi mérések hátránykompenzálással kapcsolatos tapasztalatai alapján. A Tanodatípusok tipologizálási kísérelt esettanulmányok alapján című előadás jelenleg működő tanodák munkatársaival készült interjúk alapján kíván különböző profilú tanodákat megkülönböztetni, amely segítséget kínálhat többek között a tanodák hatékonyságának pontosabb megítéléséhez, valamint megalapozhat egy differenciáltabb pályázati kiírást. 116
3 TANODAMOZGALOM A CÉLOK, PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK ÉS INDIKÁTOROK TÜKRÉBEN Fejes József Balázs SZTE Neveléstudományi Intézet fejesj@edpsy.u-szeged.hu Az első tanodák a kilencvenes évek közepén jelentek meg, fenntartásuk elsősorban adományokhoz kötődött. Az ezredforduló után megtörtént a tanodák legitimációja, a közoktatási törvényben nevesítik, és több pályázatot is kiírnak finanszírozásuk érdekében. E pályázati források következtében egyre növekvő számban szerveznek tanoda típusú kezdeményezéseket hazánkban. A tanodák többsége e pályázati forrásokra támaszkodik, így a kiírások elvárásai alapvetően meghatározzák a tanodák működését, ugyanakkor a célokról és működés feltételeit meghatározó szabályozásról eddig nem folyt szakmai párbeszéd. Az előadás az oktatási hátránykompenzálással foglalkozó szakirodalom és a pályázatokhoz kapcsolódó dokumentumok alapján áttekinti a tanodamozgalom történetét, céljait és az eredményesség meghatározásához kapcsolódó témakörök közül néhányat. A tanoda főként a családi erőforrások hiányából adódó nehézségek enyhítése felől kíván beavatkozni, a célcsoport iskolai karrierjét érintő legsúlyosabb probléma megoldásához, az extrém mértékű szelekciós mechanizmusok enyhítéséhez alig járulhatnak hozzá. Ugyanakkor számos olyan település létezik, ahol hiányoznak az integrált oktatás megvalósításához szükséges feltételek, e településeken különösen fontos szerepet játszhatnak a tanodák az oktatási hátrányok kompenzálásában. A tanodapályázatok nyerteseinek áttekintése alapján kirajzolódó kép szerint a tanodák többsége rövid életű, egyegy projektcikluson keresztül működik. A folyamatosság hiánya vélhetően nem kedvez a pedagógiai munka hatékonyságának, többek között a felhalmozott tapasztalatokat, a különböző intézményekkel és a családdokkal kialakított együttműködést vagy a működési rend kialakítását tekintve, de a költséghatékonyság kérdése is felvethető. A pályázati kiírások céljai között az érettségire való felkészítés, a felsőoktatásba való bejutás lehetőségének megteremtése központi helyet foglal el, azonban az adatok tükrében hangsúlyosabban szükséges megjeleníteni, ösztönözni a szakiskolában tanulók támogatását, valamint a lemorzsolódás megakadályozását mind a szakiskolában, mind az érettségit adó középfokú intézményekben. A pályázati kiírások szerint rendkívül széles körű, látszólag a formális iskolai oktatás céljait messze meghaladó feladatok ellátására alkalmas a tanoda. A rendelkezésre álló időt figyelembe véve kérdéses, hogy egy tanoda meg tud-e felelni az elvárt feladatok mindegyikének úgy, hogy az iskolában töltött idő töredékét tölthetik az érintett tanulók a tanodában. Az előadás a tanodapályázatok kiírása, megvalósítása és eredményességének megítélése kapcsán fogalmaz meg olyan javaslatokat, amelyek hozzájárulhatnak e kezdeményezések hatékonyságának növeléséhez. Az áttekintett témakörök közül több ugyanakkor általános érvényű, a hazai oktatási hátránykompenzáló programok többsége esetében felvethető. 117
4 A 2009-ES ÉS A 2013-AS TANODAKUTATÁS EREDMÉNYEINEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSA Németh Szilvia T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt szilvia.nemeth@t-tudok.hu 2008 és 2013 között két esetben került sor a Roma Oktatási Alap (ROA) megbízásából tanoda-vizsgálatra. A 2008/2009-es tanévben zajló, kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt felhasználó kutatás elsődleges célja a magyarországi tanodák teljes körű kérdőíves lekérdezése volt. A kutatási terv azzal a nem titkolt szándékkal (is) született, hogy a vizsgálat adatgyűjtése és elemzése által meghatározhatók legyenek a tanoda-működés eredményességének kritériumai, mintegy adalékul szolgálva a majdani tanoda-támogatási pályázatok tervezéséhez. A kutatás teljeskörű volt, összesen 64 tanodajellegű tevékenységet folytató szervezet megkeresése történt meg. A 2012/2013-as tanévben a ROA által támogatott 19 tanoda szakmai-pedagógiai munkáját követtük nyomon. A tanodások körében (19 helyszínen) három időpontban történt kompetenciamérés: bemeneti mérés októberben, időközi mérés februárban, és kimeneti mérés májusban. A kutatási terv alapján a programba bekerült 19 tanoda mindegyikében monitoring-látogatást tettünk, hogy kvalitatív módszerekkel gyűjtött adatokkal gazdagítsuk az elemezhető információk körét. A két kutatás között eltelt öt év alatt, markáns változás ment végbe a tanodák vonatkozásában. A tanodaműködtetés a pályázati források hektikus hozzáférhetősége miatt veszélybe került, évről évre drámaian csökkent a még működő tanodák száma. A 2008-ban feltárt sokféleséget, mind célrendszer, mind módszertan, mind célcsoport vonatkozásában egy sokkal homogénebb tanodai kör váltotta fel. A jelen előadás célja, annak körüljárása, hogy milyen következményekkel járt a tanulók és a szülők vonatkozásában a tanodák iskolásítási törekvése? Azaz milyen következményei vannak annak, ha a többnyire civil szervezetek által foglalkoztatott önkéntes munkaerőt a helyi iskola pedagógusai váltják fel, s ha rajtuk keresztül a helyi iskola pedagógiai kultúrája szivárog át a helyi tanodába is? Milyen változást okoz, ha a tanulási teljesítménynövelés indirekt eszközeit, mint például aktív, tartalmas szabadidős tevékenységek biztosítása, egy tanítás-tanulás központú, az iskolai teljesítménynövelést azonnali célként előtérbe állító gyakorlat váltja fel? Miként támogatható a hátrányos helyzetű, főként roma tanodások identitáserősítése e megváltozott térben? S miként viszonyul a szülő ehhez az új tanulási környezethez? Mi a szülő szerepe egy ilyen tanodai modellben? 118
5 KORREPETÁLÁS VAGY EGYÉNI FEJLESZTÉS? GYAKORLATOK A 2013-AS TANODA-VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ALAPJÁN Zágon Bertalanné zsofru@t-online.hu A tanodák nagy részének kiemelt feladata a tanulási sikeresség, a tanulás eredményességének növelése. Ez elsősorban a bukás, évismétlés, lemorzsolódás, kimaradás, megelőzését, az osztályzatok megőrzését, kisebb mértékben emelkedését jelenti. A tanodákban folyó tanulást segítő munka ehhez alkalmazkodva a legcélravezetőbb megoldásként az aktuális tananyag megértését, gyakoroltatást, a klasszikusnak nevezhető korrepetálás jellegű foglalkozásokat alkalmazza. A hiányok, az el és lemaradás okainak felderítésére, folyamatos, szisztematikus megszüntetésére sem idő, sem felkészültség, sem eszközök nem, vagy hiányosan állnak rendelkezésre. Pedig az okok között az ismert, általánosan jellemzők mellett nagyon sok és sokféle egyéni különbség is van. A tanulás sikerességét biztosító képességek, a kompetenciák helyzetének feltárása, tudatos fejlesztése nélkül tartós siker nem érhető el. Gátolja ennek kialakulását az iskola mindent és mindenkor minősítő-osztályozó gyakorlata, amelyhez a tanodának szükséges alkalmazkodnia, hiszen a folyamatos számonkérés különböző formái miatt nincs lehetőség az egyéni fejlődési-haladási ütem kivárására. Hiányzik a fejlesztéshez szükséges belső és külső szakértelem, elsősorban az anyagi erőforrások szűkössége, hektikussága, a szakképzett fejlesztőpedagógusok kevés száma, valamint a pedagógusok ilyen irányú tudásának hiányossága miatt. Az un. fejlesztő gyakorlat kialakulásához, a mindent uraló frontalitás mellett, gyakran helyette olyan tanulásszervezési eljárások alkalmazására is szükség lenne nemcsak a tanodában, hanem a vele együtt dolgozó iskolában is, amelyekkel lehetőség nyílik az egyéni, kiscsoportos fejlesztésre. Gyakran gátja a tanoda korszerű tanulást segítő-fejlesztő munkájának a vele párhuzamosan dolgozó iskola konzervatív gyakorlata is. Az előadás a tanodák többségében tapasztalt egyéni fejlesztő próbálkozások gyakorlatát, a fenntartható tanulási sikerhez, eredményességhez szükséges feltételek megteremtésének lehetőségeit, szervezeti, tanulásszervezési-módszertani variánsok bemutatását helyezi a középpontba. 119
6 EGÉSZNAPOS ISKOLA VAGY TANODA Lannert Judit T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. A magyar közoktatás eredményessége az elmúlt években több területen is romlott. A PISA adatoknak a T-TUDOK által az OH megbízásából végzett mélyebb elemzése rámutatott arra, hogy a nem megfelelő iskolai tanítást nem tudja kompenzálni az iskolaidőn túli mechanikus és extenzív korrepetálás. A sikeres országok az oktatási rendszeren belül érik el azt, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is megfelelő tudáshoz jussanak. Magyarországon az iskolai problémákat exportálni szokás az iskolán kívüli és gyakran civil szférába, az egyik ilyen iskolán kívüli hátránykompenzáló intézmény a tanoda. A tanodák annak idején sokféle céllal és civil alapon indultak, mára viszont szinte mindegyik a tanulási eredmények javítását tűzte ki maga elé célként. A T-TUDOK a REF megbízásából a 2012/2013-as tanévben 19 támogatott tanoda szakmai-pedagógiai munkáját követte nyomon, ahol az egyik cél a tanodai munka eredményességének feltárása volt. Az adatfelvétel eredményeként elkészült tisztított adatbázis 342 tanodás (69%) és 154 kontroll csoportos (31%) diákot tartalmazott. Elemzésünk egyik kulcskérdése az volt, hogy a tanodába járás összefüggésben áll-e a kompetenciaeredményekkel, képes-e kompenzálni a hátrányos helyzetű diákok lemaradásait. Ez implicite azt a feltevést is tartalmazza, hogy a tanodák célja a tanulók kompetenciáinak fejlesztése. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanodák hatása kimutatható ugyan, de elsősorban a mechanikus ismétlést alkalmazó korrepetálások által javítható alapszintű matematikai ismeretek terén. A bonyolultabb problémamegoldó készségeket igénylő feladatok terén javulás nem volt kimutatható. A tanodás és nem tanodás gyerekek közötti különbség nem volt számottevő, ugyanakkor kompetenciáik szintje meglehetősen alacsonynak bizonyult. A tanodák eredményessége jól láthatóan nem függetleníthető el a környező iskolák minőségétől. Kutatások sora bizonyítja, hogy a koragyermekkori nevelés minősége kulcsfontosságú a későbbi iskolai eredményesség tekintetében. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az eredményes országokban az iskolai problémákat nem az iskolán kívül, hanem az iskolán belül próbálják megoldani. Az egyik ilyen gyakorlat a kisebb gyermekek bioritmusát és életkori sajátosságait jobban figyelembe vévő egésznapos iskolai oktatás. Ma Magyarországon viszont nemcsak hogy egyszerre létezik két egymásnak ellentmondó elképzelés, mint az egésznapos iskola és a tanoda, de ezek gyakorlati megvalósulása éppen, hogy a rendszer eredménytelenségét konzerválja. 120
7 TANODATÍPUSOK TIPOLOGIZÁLÁSI KÍSÉRLET ESETTANULMÁNYOK ALAPJÁN Szűcs Norbert Szegedi Tudományegyetem JGYPK Felnőttképzési Intézet Két évtizedes múltra tekint vissza a hazai tanodamozgalom, amely eddig öt nagyobb pályázati körben igényelhetett támogatást központi forrásokból. E pályázatokból közel 250 tanoda típusú kezdeményezés részesült már támogatásban, napjainkban mintegy 130 tanoda működik TÁMOP-finanszírozásból (Fejes, 2014). Bár a tanodák ismertek és elismertek az oktatási hátránykompenzálás területén, illetve egyre növekvő központi támogatásban részesülnek, viszonylag keveset tudunk a tanodák működésének részleteiről (kivételként l. Németh, 2008; Lannert, Németh és Zágonné, 2013). Ebből következően a tanoda jellegű kezdeményezések támogatása, a tanodák mindennapi pedagógiai gyakorlatán, szükségletein alapuló valóságos igények és a pályázati kiírások szinkronizálása is nehézkes. Kutatásunk keretében a TanodaPlatform szakértői csoport tagjai 20 tanodáról készítettek esettanulmányt tanodavezetőkkel és tanodai munkatársakkal felvett interjúkra támaszkodva. Az interjúvázlat témakörei a (1) tanodát fenntartó szervezetre és a kezdeményezés előzményeire, (2) a település oktatási és szociális helyzetére, valamint a (3) tanoda működésére (pl. célok, célcsoport, munkatársak, napi működés, beágyazottság) irányultak. Eredményeink szerint a tanodák társadalmi környezete, célcsoportja, prioritásai és pedagógiai munkája rendkívüli heterogenitást mutat. A rendelkezésre álló információk szerint profiljukat a következő szempontok határozzák meg leginkább: célcsoport, településméret, a szervezet korábbi tapasztalatai a célcsoport kapcsán, a szervezet társadalmi beágyazottsága az adott településen, valamint a működést biztosító források. Interjúkutatásunk tapasztalatai alapján megfogalmazható, hogy a különböző profilú tanodák eredményeinek megítéléséhez, fejlesztésének támogatásához, valamint a pályázati rendszer finomhangolásához eltérő szempontrendszer kidolgozása javasolható, amely szükségessé teszi a különböző típusú tanodák figyelembe vételét már a pályázati kiírások során. Eredményeink segítséget nyújthatnak a tanodák hatékonyságának pontosabb megítéléséhez, egy referenciatanoda-hálózat kialakításához, a tanodák által kifejlesztett jó gyakorlatok összegyűjtéséhez és terjesztéséhez, valamint megalapozhatnak egy differenciáltabb pályázati kiírást. 121
AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenA 2009-es és a 2013-as tanodakutatás eredményeinek az összehasonlítása
A 2009-es és a 2013-as tanodakutatás eredményeinek az összehasonlítása A REF tanoda monitoring-programok fő eredményei Németh Szilvia, oktatáskutató T-Tudok Zrt. Országos Neveléstudományi Konferencia,
RészletesebbenA PÁLYAORIENTÁCIÓ, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A KÖZNEVELÉSBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 A PÁLYAORIENTÁCIÓ, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A KÖZNEVELÉSBEN A kutatásról Fejlesztést megalapozó
RészletesebbenEgésznapos iskola vagy tanoda?
Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben
RészletesebbenTanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért
TanodaPlatformkonferencia a tanodamozgalom fejlesztéséért 2014. december 12. 10.00 15.30 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 40. Mi is az a tanoda Miről szól ez a konferencia
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenTanulási környezetek és tanulási utak
XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eszterházy Károly Főiskola, Eger 2013. november 7-8-9. Tanulási környezetek és tanulási utak Imre Anna Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kutatási
RészletesebbenHazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.
Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez
1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: /2015. 8. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez a Segítő
RészletesebbenLemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás. Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság
Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság 1 Oktatáspolitikai ajánlások EU 2020 stratégia Európai Tanács,
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenTÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése
TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése II. modul Gyakorlati megoldások a felsőoktatás minőségfejlesztésének folyamatában módszertani alap Rendszerépítés módszertana Elégedettségvizsgálatok
RészletesebbenTÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt
TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb
RészletesebbenAz esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában
2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenEFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel
EFOP-3.3.7-17-2017-00027 Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel A projektben részt vevő intézmények Szandaszőlősi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
RészletesebbenBÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,
BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében
Mobilitás és immobilitás a magyar társadalomban KEP-Mobilitás Kutatási Centrum nyitókonferencia 2018. június 21. A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenIntézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján
Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.
RészletesebbenEsélyegyenlőség a közoktatásban. Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető
Esélyegyenlőség a közoktatásban Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban Budapest Intézet 2009. év végi jelentéséből A magyar közoktatási
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenEFOP KERETÖSSZEG: 4,9 Mrd Ft. TÁMOGATANDÓ PÁLYÁZATOK SZÁMA: db
EFOP-3.11.1-17 SZÜLŐ-SULI TANULÓK ISKOLAI ELŐMENETELÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A KORAI LEMORZSOLÓDÁS VISSZASZORÍTÁSA AZ ISKOLA-CSALÁD EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE ALAPOZOTT EGYÉNI FEJLESZTÉSEN KERESZTÜL PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenTanodakutatás 2013. A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása. XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged
Tanodakutatás 2013 A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása Németh Szilvia Lannert Judit XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged 1 Monitoring program célja 1. A Roma Education
RészletesebbenEFOP ESÉLYTEREMTÉS A KÖZNEVELÉSBEN TANODA
EFOP 3.1.7-16 ESÉLYTEREMTÉS A KÖZNEVELÉSBEN TANODA TANODÁK MAGYARORSZÁGON EFOP-3.3.1-15 Tanoda programok támogatása 288 tanoda projekt Magyarországon (2018.01.) EFOP-3.3.1-16 Tanoda programok támogatása
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök
Szakdolgozati témakörök Oktatók Téma Gyenes Zsuzsa Andragógia BA Andragógia MA 1. Az időskori önkéntesség egyéni és/vagy társadalmi haszna. 2. Aktív állampolgárok nevelése - a közművelődés lehetőségei.
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
Részletesebbenes országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben
2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és
RészletesebbenA minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása
A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény
RészletesebbenA köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár
A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenSZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában
SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben
Részletesebben1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u
Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996
RészletesebbenIRÁNY A FELSŐOKTATÁS A PETŐFI KOLLÉGIUM TEHETSÉGES DIÁKJAIÉRT TÁMOP A
IRÁNY A FELSŐOKTATÁS A PETŐFI KOLLÉGIUM TEHETSÉGES DIÁKJAIÉRT Pályázat száma: A projekt címe: Irány a felsőoktatás A Petőfi Kollégium tehetséges diákjaiért Projekt helyszín: Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai
RészletesebbenTovábbtanulási munkacsoport Fodorné Strausz Irma
Pályázati program: TÁMOP 3.3.2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása A projekt címe: ESÉLYTEREMTÉS A BARCSI NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN TÁMOP-3.3.2-08/2-2008-0034 Továbbtanulási munkacsoport
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL
BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)
RészletesebbenTovábbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12
Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív
RészletesebbenAz intézményi önértékelés és a tanfelügyeleti értékelés eredményei alapján. Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium
2017-2022 Az intézményi önértékelés és a tanfelügyeleti értékelés eredményei alapján Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium TERÜLET - 1. Pedagógiai folyamatok Tervezés: Az intézmény vezetése irányítja az intézmény
RészletesebbenA tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok
A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok Imre Anna Eszterházy Károly Egyetem - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2018. Augusztus 30. Előfordul-e az Önök iskolájában, hogy kikérik a
RészletesebbenTÁMOP A Én is továbbtanulok
TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-0018 Én is továbbtanulok A pályázat indulása Iskolánk, a Szolnoki Műszaki Szakközép és Szakiskola Pálfy-Vízügyi Tagintézménye 2013-ban pályázott a TÁMOP-3.3.10.A-12-2013 kódszámú
RészletesebbenEGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió
EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják
RészletesebbenA TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ
A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TELEPÜLÉSEK JÖVŐKÉPE VÍZIÓ FEJLESZTÉS
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési
RészletesebbenLandorhegyi Sportiskolai Általános Iskola éves önértékelési terve
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola éves önértékelési terve 2018/2019-as tanév Az intézményi önértékelési csoport tagja: A munkaközösségek számainak változása miatt a tagok létszáma csökkent. Tagok:
RészletesebbenSZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
KÖSZÖNJÜK A MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁT SZENTANNAI SÁMUEL KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
RészletesebbenA projekt szakmai megvalósítása
A projekt szakmai megvalósítása sa Előad adó: : Szabó Istvánn nné szakmai vezető A magyar közoktatási rendszerből az egyes korosztályok közel harmada kerül ki úgy,hogy nem rendelkezik a foglalkoztathatóságukhoz
RészletesebbenBEVEZETŐ. Grúber György igazgató
BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenMódszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez
Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az intézmények ellenőrzését végző szakértők
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák A tervezés
RészletesebbenSZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenHALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA
HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)
RészletesebbenKorreferátum Havas Gábor előadásához
Korreferátum Havas Gábor előadásához Szántó Zoltán Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Székház, Díszterem 2008. November 25. A családi szocializáció és a
RészletesebbenA tanítási-tanulási motivációk néhány szabályozási kérdése
A tanítási-tanulási motivációk néhány szabályozási kérdése A magyar oktatási rendszer eredményességéről Fórika László, AJBH 2017. nov. 29. A motiváció jelentősége A pedagógus, a tanuló és a szülő motiváltsága
RészletesebbenArany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője
Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési
RészletesebbenA Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.
A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenA Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely
A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs
RészletesebbenAZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.
RészletesebbenÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás
ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban
RészletesebbenA közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet
A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,
RészletesebbenAz eredményesség dimenziói és mérési lehetőségei. Szemerszki Marianna Nikitscher Péter Ercsei Kálmán. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az eredményesség dimenziói és mérési lehetőségei Szemerszki Marianna Nikitscher Péter Ercsei Kálmán EDUCATIO Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás Papp László Budapest Sportaréna Oktatáskutató és Fejlesztő
RészletesebbenIntézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás értékelése alapján
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás értékelése alapján Intézmény neve: Baptista Szeretetszolgálat Gyöngyszem Óvodája Intézmény OM azonosítója: 201 839 Intézményvezető neve: Béresné Dobránszky
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5
RészletesebbenAz ENI-projekt félidőben
Az ENI-projekt félidőben Az egész napos iskola projekt keretében zajló fejlesztések, a hátránykompenzáció lehetőségei, a jelenlegi iskolai gyakorlat Kőpatakiné Mészáros Mária, Réti Mónika, Mayer József,
RészletesebbenA 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján
A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenAz oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán
Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Salomvári György vezető közoktatási szakértő Közoktatási Osztály Az előadás tematikája 1. A KIR rövid története
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenSZAKMAI SZEMPONTOK GINOP A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése GINOP-6.2.3-17 - A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA SZAKMAI SZEMPONTOK Előadó: Ütőné dr. Visi Judit Szakmai
RészletesebbenA DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.)
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) IMRE ANNA BERÉNYI ESZTER ORSZÁGOS
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona 3950 Sárospatak, Rákóczi út 1. : 47/311-039 Fax: 47/311-720 E-mail: refi@reformatus-sp.sulinet.hu OM azonosító: 039227 ESÉLYEGYENLŐSÉGI
RészletesebbenA TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenAZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL SZÉLL KRISZTIÁN XIV. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI
RészletesebbenNovember 6. csütörtök
RÖVID PROGRAM Országos Neveléstudományi Konferencia Debrecen, 2014. november 6-8. 9.30 17.30 Regisztráció November 6. csütörtök 10.30 11.00 MEGNYITÓ (Aula) A részvevőket köszönti Tóth Zoltán, a konferencia
RészletesebbenTÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045
Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb
RészletesebbenDIGITÁLIS KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A SZOLNOKI TANKERÜLETI KÖZPONT INTÉZMÉNYEIBEN EFOP
DIGITÁLIS KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A SZOLNOKI TANKERÜLETI KÖZPONT INTÉZMÉNYEIBEN EFOP-3.2.3-17-2017-00045 PROJEKTADATOK I. Kedvezményezett: Szolnoki Tankerületi Központ Megvalósítók: PROJEKTADATOK II. Projektazonosító:
RészletesebbenVeresné dr. Somosi Mariann
Az 1.3. A felsőoktatás szakember-kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a gyakorlati oktatás erősítése című alprojekt középiskolai vonatkozású eredményeinek ismertetése
RészletesebbenRef # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok
Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenBeszámoló a 2016 /2017. tanév munkájáról
kék cella: számadatokkal; zöld cella: szövegesen kitöltendő 1.1. Személyi feltételek engedélyezett álláshelyek száma 204 engedélyezett pedagógus álláshelyek száma 135 ebből könyvtáros 1 engedélyezett technikai
RészletesebbenTÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra
TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem
RészletesebbenA Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus
RészletesebbenMigráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése II. szakasz
TÁMOP-3.4.1. TÁMOP-3.4.1.B-11/1-2 konstrukció Migráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése II. szakasz Van közünk egymáshoz? Hozzám, hozzád, mindenkihez, és akin múlik, hogy mi lesz a világból?''
RészletesebbenSIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
RészletesebbenA Rumi Rajki István Általános Iskola pedagógiai munkájának elemzése
A Rumi Rajki István Általános Iskola pedagógiai munkájának elemzése A 2014/2015. TANÉVBEN ÉS A KORÁBBI TANÉVEKBEN MEGSZERVEZETT ORSZÁGOS ALAPKÉSZSÉG, KÉPESSÉG MÉRÉS A HIVATAL ÁLTAL FELDOLGOZOTT ÉS KÖZZÉTETT
RészletesebbenA teljeskörű önértékelés célja
1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
RészletesebbenA Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév
A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében
RészletesebbenA szaktanácsadó szerepe és lehetőségei a lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatásában
A szaktanácsadó szerepe és lehetőségei a lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatásában Benczúr Katalin OH PSZKF főosztályvezető-helyettes A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
RészletesebbenAz új típusú szaktanácsadás
Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató
RészletesebbenJavaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre
Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében
Részletesebben