ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG A határozat jogerős: H A T Á R O Z A T Vízikönyvi szám: Tata-94 I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KEMOBIL ZRt. (Cégjegyzékszám: Székhely: 2890 Tata, Agostyáni út 81. Adószám: ) kérelmére, az ENVIRO-PASSZ Kft. által T26-01/2012. tervszámon készített tervdokumentáció alapján a Tata, Agostyáni út 81. szám alatti telephely ipari vízellátása érdekében (2158/10 hrsz) 2 db új talajvíz termelőkút létesítésére vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: 1.)Az engedélyes adatai: Teljes név: KEMOBIL VEGYIPARI TERMELŐ és ÉRTÉKESÍTŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Rövid név: KEMOBIL ZRt. Cégjegyzékszám: Székhely: 2890 Tata, Agostyáni út 81. Adószám: ) Műszaki adatok: 2.1 Az érintett ingatlan: 2980 Tata, Agostyáni u. 81 (Tata 2158/10 hrsz.) 2.2. A tervezett víztermelő kutak műszaki adatai: KTK-1 jelű termelőkút: EOV Koordináták: X= m Y= m Talpmélység: 30, 0 m Csövezés: 0, 0-30,0 m között Ø 160 mm KG PVC Szűrőzés: -18,0-25,0 m között Szűrőkavics: 2/4 mosott gyöngykavics Kútfej-kiképzés: 2,0 x 1, 5 x 2,0 m-es, földbe süllyesztett, zárható vasbeton kútfej-akna. KTK-2 jelű termelőkút: Év: Hó: Nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 233-2/2013. Hiv. szám: - Tárgy: Tata Előadók: 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Favi\2013\HorvathC\233-2.doc dr. Horváth Cecília/ Bartókné Hajnali Beáta/ Melléklet: - Kemobil Zrt. Agostyáni u. 81. sz. alatti víztermelők kutak vízjogi létesítési engedélye - határozat

2 EOV Koordináták: X= m Y= m Talpmélység: 30, 0 m Csövezés: 0, 0-30,0 m között Ø 160 mm KG PVC Szűrőzés: -18,0-25,0 m között Szűrőkavics: 2/4 mosott gyöngykavics Kútfej-kiképzés: 2,0 x 1, 5 x 2,0 m-es, földbe süllyesztett, zárható vasbeton kútfej-akna Vízigény: KTK-1 jelű kútból: m 3 /év KTK-2 jelű kútból: 520 m 3 /év II. Az engedélyesnek a kivitelezés során az alábbi előírásokat kell betartani: 1./ Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások: 1. A kútfúrás kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek a Felügyelőséget a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal értesítenie kell. 2. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 3. Amennyiben a furat, továbbmélyítése a tervezett mélység 15 %-át meghaladja, illetve ha az engedélyben meghatározottól eltérő vízkészletet vesz igénybe, a megvalósult kútra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni. 4. Az elkészült kutakban 12 óra tisztítókompresszorozást kell végezni a legnagyobb homokmentes vízhozamig. 5. A kompresszorozás ideje alatt 2 óránként mérni kell a termelt vízhozamot, a hozzátartozó üzemi vízszintet és vízhőmérsékletet. 6. A tisztítókompresszorozást követően a kúttalp mérést kell végezni, szükség esetén ki kell tisztítani. 7. A tisztítókompresszorozás és a szivattyúzás előtt meg kell mérni a nyugalmi szinteket. 8. A kutak próbaszivattyúzását három lépcsőben kell elvégezni, a kompresszorozáskor mért maximális homokmentes vízhozam 40, 60, 80 %-ával. A három szivattyúzási lépcső minimális együttes időtartama 24 óra. A próbaszivattyúzást folyamatosan kell végezni. 9. A szivattyúzás befejezése után visszatöltődés mérést kell végezni a nyugalmi vízszint beállásáig. A vízszint méréseket 1., 2., 4., 8., 15., 30., 60., 90., 120. percben kell elvégezni, a méréseket 30 percenként kell ismételni, amíg három egymást követő mérés azonos értéket nem ad. 10. A kútfejeket úgy kell kialakítani, hogy a mindenkori vízszint, vízhozam-mérés, vízmintavétel lehetősége biztosítva legyen 11. A felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. 12. A kútépítési munka során illetve annak befejezésekor a létesítményt olyan állapotba kell hozni, hogy azok kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá a kifolyó víz esetén szabad vízfolyás keletkezzék. 13. A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak részét képezi a külön jogszabály szerinti építési napló, tartalmaznia kell továbbá a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve a fúrási napi jelentést. A kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani 14. Az eredmények értékeléséhez a kutak terepszintjét és csőperemét be kell szintezni, valamint meg kell határozni az EOV koordinátákat. 15. Valamennyi mért értéket rögzíteni kell az építési naplóban. 16. Amennyiben a kivitelezés folyamán (illetőleg utána) megállapítható, hogy a tervezett kutak nem talajvízre, hanem rétegvízre támaszkodnak, úgy a kutakra vonatkozóan Vízföldtani naplót kell készíttetni, melyet a vízjogi üzemeltetési engedélyhez mellékelni kell. 17. A keletkező hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, majd engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba kell szállítani. A veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell gyűjteni és kezelni. 2

3 18. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 19. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 20. A fúrás során fellépő kiporzást szükség esetén vízpermetezéssel kell csökkenteni.a kivitelezés kizárólag a jóváhagyott, tervdokumentációkban foglaltak, valamint a szakhatóságok, kezelők és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 21. A kivitelezés során be kell tartani a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében a közművezetékek fektetése esetében meghatározott védőtávolságokat. 22. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 23. Az engedélyest jelen vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízmennyiség 50%-a után vízkészletjárulék fizetési kötelezettség terheli, melyet az alábbiak szerint kell teljesíteni: A vízkészletjárulék kiszámításához szükséges szorzók: Vízigény 50 %-a: 6370 m 3 /év Vízfelhasználás célja: gazdasági célú egyéb Vízkészlet jellege: talajvíz Minőségi osztály: II. g szorzó: 2, 0 A vízkészletjárulékot a tárgyévet követő év január 15-éig kell befizetni a Győri Felügyelőség Központosított bevételek beszedése célelszámolási, számú forintszámlára. A hatóság a bejelentkezéshez és a bevalláshoz szükséges adatlapokat az engedélyes részére e határozatához mellékelve megküldi. III. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell - a jogszabályokban (18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet és 101/2007. (XII.23.) Korm. rendelet) előírt dokumentációkat; - (rétegvíz felhasználása esetén) a vízföldtani naplót; - a fúrási naplót; - a tényleges EOV koordinátákat tartalmazó megvalósulási dokumentációt, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelezői nyilatkozatot; - valamint a kút üzemelési szabályzatát. Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható illetve visszavonható. V. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. 3

4 VI. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Tata-94 számon a vízikönyvbe bejegyzi. VII. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A vízjogi létesítési engedély kiadása ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, azaz: Hatvanötezer Ft. A díjat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr MÁK számú előirányzat felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S A KEMOBIL Zrt. megbízásából az Enviro-Passz Kft. nyújtott be kérelmet az elsőfokú hatósághoz vízjogi létesítési engedély iránt a Kemobil Zrt. Tata, Agostyáni út telephelyén folyó tevékenysége ipari vízellátását szolgáló talajvízkutak fúrására. A kérelmező az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, Ft-ot befizetett, a befizetés igazolásáról szóló bizonylatot megküldte, továbbá a kérelmét a hatóság felhívására további műszaki dokumentációval és adatokkal egészítette ki. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2417/ számú levelében nyilatkozta, hogy a beruházással érintett ingatlan nem esik vízbázis védőterületére, vagy vízügyi igazgatósági kezelési területre, továbbá, mint a felszíni és felszín alatti vízkészletek vagyonkezelője igényt tartott a tárgyi engedélyezési eljárásban való részvételre. Levele alapján a hatóság az engedélyezési tervdokumentációt részére megküldte. Az eljáró hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása végett az ügyben érintett illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Kulturális Örökségvédelmi Osztály XII-B-4/1359-2/2012. számú végzésében a kulturális örökségvédelmi szakhatósági eljárását hatáskör hiányában - megszüntette. Indokolása szerint a tervezett tárgyi beruházás a szakhatóság jelenlegi adatai szerint kulturális örökségvédelmi elemeket nem érint, így figyelemmel a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: K. rend.) 8. (1) bekezdésére nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni és a további hatósági eljárásokban sem vesz részt. Felhívja azonban az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 45. (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kéri az Örökségvédelmi Iroda, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot értesítse (Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2892 Tata, Pf. 224.). A szakhatóság hatáskörét a Kr. 8. (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bek. c.) pontja, illetékességét a Kr. 2. (1) bekezdése határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 45/A (3) bekezdésén alapján döntött a szakhatósági eljárás megszüntetéséről. Állásfoglalását a Ket. 44. (6) bekezdésére és 71. (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hozta meg. 4

5 A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Népegészségügyi Intézete XII-R-070/ /2012. számú a közegészségügyi szakhatósági eljárását hatáskör hiányában - megszüntette. Indokolása szerint az ügyben a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdés b.) pont hatályos szövege alapján megállapította, hogy hatásköre kizárólag az állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek vízjogi engedélyezésére terjed ki. Hatásköre hiányában szakhatósági eljárását megszüntette. A beküldött kérelem és tervdokumentáció alapján megállapítható, hogy: A tevékenység megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet porszennyezésével járhat. A kútfúrásnál használt dízel üzemű munkagép, szállító jármű kipufogógáza az érintett területeken minimális többlet légszennyezést okozhat. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A hatásterület a 0206 hrsz-ú ingatlan (legelő) határán belül jelölhető ki. Az érintett telep környezetében felszíni vízfolyás nem található. Legközelebbi felszíni víz a Cseke-tó, a vasút túloldalán. A létesítés során építési (műanyag, fém, stb.) hulladékok keletkezése várható. Az ipari víztermelő kutak üzemeltetése során hulladék keletkezése nem várható. A tevékenység felhagyása során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése várható. Az érintett ingatlan nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem pedig az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tervezett termelő kutak megépítése a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható. A termelő kutak vízbázis hidrogeológiai védőterületét ill. védőidomát nem érintik. A kivitelezéssel érintett ingatlan (Tata 2158/10 hrsz, művelés alól kivett, ipartelep) a kérelmező Zrt. kizárólagos tulajdonát képezi. A kérelem és a tervdokumentáció megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet és a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet előírásainak. A fentiek alapján megállapítható, hogy a kutak megvalósítása vízgazdálkodási, vízvédelmi érdeket nem sért, ezért a határozat rendelkező részében foglalt tartalommal a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. (Vgtv.) 28.. (1) és 29. (1) bekezdései és 30. (1) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 5. (1) bekezdése és 11. alapján. A kivitelezéssel kapcsolatos előírásokat a hatóság a felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet aiban (továbbiakban: KvVM rend.) továbbá a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendeletben foglaltak alapján írta elő. A vízföldtani napló készítési kötelezettségről a 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 8. -a rendelkezik. A tervdokumentáció szerint talajvízre támaszkodó kutakat terveznek kivitelezni, mely esetben vízföldtani naplót nem kell készíteni, tekintettel 8. (1) b.) pontban foglalt feltételekre, mivel nem emberi fogyasztásra szánt a víz, illetve az 50 m3/nap mennyiséget nem haladja meg a tervezett vízigény. Azonban, a tervdokumentáció is említi (7. oldal), hogy a tervezési területen a rétegvíz nyugalmi vízszintje a talajvíz nyugalmi vízszintjétől alig különbözik, és mivel a fúrás 30,0 m terepszint alatt tervezett, lehetséges, hogy az elkészült kutakban rétegvíz kerül szűrőzésre. Ez esetben a KvVM rendelet 8. (1) a.) pontját kell alkalmazni, mely előírja a vízföldtani napló készítési kötelezettséget a kutakra. A fentiekre tekintettel a hatóság a rendelkező részben feltételes módon határozta meg előírásai között a vízföldtani napló benyújtásának kötelezettségét, az függ a feltárt vízkészlet jellegétől. 5

6 Az engedélyben lekötött, vízfelhasználás tekintetében az engedélyes vízkészletjárulék fizetésére köteles a Vgtv. 15/A. (1) bekezdése alapján. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII.26.) KHVM rendelet 4. alapján a vízjogi létesítési engedélyben lekötött az engedélyben vízigényként megjelölt vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni. A vízkészletjárulék fizetési kötelezettség a Vgtv. a 15/C. (6) bekezdése szerint a vízjogi engedély jogerőre emelkedésével keletkezik. A bejelentkezéshez szükséges adatlapot a hatóság a határozattal egyidejűleg megküldi. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, február 4. dr. Buday Zsolt igazgató 6