v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t II.

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2012. Hiv. szám: - Előadó: Sipos Bernadett Melléklet:- Műszaki ea.: Hornyán Sándor Tárgy: Rajka, RAJKA-GREEN KFT., sz. úttól délre eső ingatlanok vízellátása, szennyvízelvezetése vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Rajka 35. H a t á r o z a t I. Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a RAJKA GREEN Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság (9224 Rajka, Szent István út 18.) engedélyes részére, a VIADUKT Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 6l-63.) által készített munkaszámú tervdokumentáció alapján az alábbi adja: 1. Alapadatok: Engedélyesek adata: v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t II. RAJKA-GREEN KFT Rajka, Szent István út Érintett ingatlanok: Rajka 0217/1., 0214/9., 1338., 1357., 1447., 1332., 1328., és 0218/9 hrsz-ú ingatlanok 3. Vízellátás: Vízmennyiség: A tervezett lakóterület vízigénye a teljes beépítésre: Napi vízigény: Q d = 55,0 m 3 /d Órai csúcs: Q csúcs = 1,5 l/s I-es ütem vízigénye: Napi vízigény: Q d = 24,0 m 3 /d Órai csúcs: Q csúcs = 0,67 l/s Vízvezeték: A tervezett telekalakítás környezetében a vízellátás biztosított. A csatlakozási lehetőség a Fáskert lakópark és az számú út csatlakozási csomópontjában található D110 mm-es KPE nyomócső. A meglévő vezetékhez D110 mm-es nyomócsővel csatlakoznak, majd a leágazás után a tervezett vízvezeték keresztezi az számú közutat a es szelvényben. A lakópark területén is D110 mm-es vezetéket terveztek, körvezetékek kialakításával. A tervezett vízvezetéken NA100 mm-es földfeletti tűzcsapokat helyeznek el. Az egyes ingatlanokra D32 mm-es leágazásokat terveztek. Épül összesen:

2 V jelű vízvezeték: D110 mm KPE 304,5 m V jelű vízvezeték: D110 mm KPE 69,0 m V jelű vízvezeték: D110 mm KPE 323,0 m V jelű vízvezeték: D110 mm KPE 199,0 m V jelű vízvezeték: D110 mm KPE 155,5 m V jelű vízvezeték: D110 mm KPE 265,5 m V jelű vízvezeték: D110 mm KPE 308,0 m Összesen: D110 mm KPE 1.624,5 m NA100-as föld feletti tűzcsap: 7 db 219x6,3 mm acél védőcső: 7,0 m 4. Szennyvízelvezetés: Szennyvíz mennyiség: A tervezett lakóterület szennyvíz mennyisége teljes beépítés esetén: Napi szv. mennyiség: Q d = 55,0 m 3 /d Órai csúcs: Q csúcs = 1,5 l/s I-es ütem szv. mennyisége: Napi szv. mennyiség: Q d = 24,0 m 3 /d Órai csúcs: Q csúcs = 0,67 l/s Szennyvízelvezetés: A tervezett lakópark szennyvizeinek a befogadási pontja a Fáskert lakóterületről kijövő és az számú utat keresztező NA200 mm-es KG-PVC csatorna fordítóaknája. Ettől az aknától indul az SZ jelű csatorna és halad az utolsó telekosztásig NA200 mm-es mérettel. Az ehhez a csatornához csatlakozó SZ jelű csatorna feladata az I-es ütemű beépítés teljes területének, de a teljes beépítésre szánt terület szennyvizeinek fogadása is, átemelő segítségével, ami a terület mély pontján került elhelyezésre. A nyomóvezeték a 7-es számú aknához csatlakozik. Iránytöréseknél és kb.: 70 m- es távolságok esetén beton tisztítóaknákat kell építeni előre gyártott elemekből Ø100 cm-es belső átmérővel. A telekhatáron belül 1,0 m-re NA150-es csőből csőakna épül. Szennyvízátemelő: A tervezett átemelő az SZ jelű szennyvízcsatorna befogadó műtárgya, ahova a teljes beépítés szennyvizei érkezhetnek. Az akna vasbeton műtárgy, kör alaprajzú, átmérője Ø1,60 m, a szellőzőcső biofilterrel lesz ellátva, az akna fenekébe ún. Flygt-Top fenék kerül. Főbb építési méretek: - fedlapszint: 126,90 mbf. - terepszint: 126,60 mbf. - csatorna befolyás: 124,05 mbf. - fenékszint: 121,70 mbf. A műtárgyba 2 db Flygt CP MT 2,0 kw típusú szivattyú kerül elhelyezésre. Az átemelőből a nyomócsövek a szerelvényaknába jutnak. A szerelvényaknába a nyomócsövekre visszacsapó szelepeket és elzárókat kell beépíteni. A két nyomócső nadrágidommal egyesül és D110 mm-es KPE csővel megy a befogadó csatornához. Épül összesen: Gravitációs csatorna: SZ jelű szennyvíz csatorna: NA200 KG-PVC 286,5 m SZ jelű szennyvíz csatorna: NA200 KG-PVC 66,6 m SZ jelű szennyvíz csatorna: NA200 KG-PVC 326,0 m SZ jelű szennyvíz csatorna: NA200 KG-PVC 533,0 m SZ jelű szennyvíz csatorna: NA200 KG-PVC 93,5 m SZ jelű szennyvíz csatorna: NA200 KG-PVC 81,5 m 2

3 SZ jelű szennyvíz csatorna: NA200 KG-PVC 55,5 m SZ jelű szennyvíz csatorna: NA200 KG-PVC 84,0 m Összesen: NA200 KG-PVC 1.526,6 m Szennyvízátemelő: Szivattyú típusa: Szivattyú darabszáma: Vízszállító képessége: Emelőmagassága: 1 db Flygt CP MT 2,0 kw db 6 l/sec 4 m Nyomóvezeték: Szny-1-0 jelű szennyvíz nyomóvezeték: D110 KPE 371,5 m III. Az engedélyes k ö t e l e s betartani az alábbi előírásokat: 1./ Az eljáró hatóság előírásai: A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó és szennyvízelvezető rendszereknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő ivóvíz és szennyvízelvezető rendszerrel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. A létesítés során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A képződő hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. A létesítés során füst és porképződés várható, annak minimalizálására törekedni kell. 2./ Az eljárásba bevont szakhatóság előírásai: 2.1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény - és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/2011-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak feltételek közlése mellett adta meg: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád ú ), fent hivatkozott számú megkeresése értelmében, a Rajka Green Kft. (9224 Rajka, Szent István út 18.) megbízásából a Viadukt Építőipari Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (9024 Győr, Baross G. u ) részéről a Kovacsics Zoltán vízilétesítmény tervező (VZ-T/ ) által készített, munkaszámú, Rajka 1408 sz. úttól D-re eső terület telekalakításavízellátás szennyvízelvezetés engedélyezési terv" szakanyag, valamint a tervező által benyújtott területkimutatás és ingatlan-nyilvántartási adatok szerint az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom, a termőföldek minőségének védelme érdekében. 3

4 A víziközművek létesítési munkálatait úgy kell megvalósítani, hogy az a közvetlen szomszédos termőföld területek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges talaj-vízháztartási helyzetet ne okozzon. A területen fellelhető talajvédelmi célú létesítmények működését a kivitelezési munkálatok végzése során biztosítani kell. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya Kulturális Örökségvédelmi Osztály a VIII-B-005/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltételek közlése mellett adta meg: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízögyí Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére a Rajka, sz. úttól D-re eső terület telekalakítása, vízellátása, szennyvízelvezetésének vízjogi létesítési engedélye feltételéül előirt megadja, az alábbi feltételekkel: örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást A földmunkák csak folyamatos régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők! Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. A régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9021 Győr, Széchenyi tér 5.). A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel. Az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés, vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 3./ Egyéb előírások: 3.1. Be kell tartani az alábbi közműkezelői nyilatkozatokban foglaltakat: Rajka Község Önkormányzata 87-29/2012. és 87-6/2012. számú Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ G-2/ /2012. számú Aqua Szolgáltató Kft. 2012/ és 2012/ számú Magyar Telecom Nyrt /2012. számú Égáz-Dégáz Zrt. F /2012. számú E.ON ZRt. 251/162/2012. számú Magyar Közút Nonprofit Zrt. GYMS-142/10/2012. számú Satelit Híradástechnikai Kft. nyilatkozatában foglaltakat. IV. A vízjogi létesítési engedély jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható illetve visszavonható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. 4

5 Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Rajka számon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u ) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, azaz Harmincezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. I n d o k o l á s A RAJKA-GREEN KFT. megbízásából a VIADUKT Kft. nyújtott be kérelmet a Rajka, számú úttól délre eső terület vízellátás, szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedélye tárgyában. Kérelméhez az általa készített munkaszámú terv-és iratanyag 8 példányát, az eljárásra vonatkozó meghatalmazás eredeti példányát, a beruházással érintett közműszolgáltatók tárgyi beruházásra vonatkozó közműnyilatkozatait mellékelte. Az eljárás során pótlólag csatolásra került az eljárás, valamint tárgyi ügyben hatáskörrel rendelkező talajvédelmi szakhatóság igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylata, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (KHVM rend.) 2. (1) bekezdés g) pontja szerinti, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatáról adatlap, a beruházással érintett ingatlanok három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapjai, a Rajka 1338., 1345., 1357., 1447., 1328., 1332., 0218/9., 0214/9 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosának, Rajka község Önkormányzatának vízjogi létesítési engedélyezési eljárásra alapozott hozzájáruló nyilatkozata és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a Rajka 0217/1 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulása, a tervezői jogosultságot igazoló okirat, valamint a meghatalmazás javított példánya. Az eljáró hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása végett az ügyben érintett illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/2011-3/2012 számú szakhatósági állásfoglalását feltételek közlése mellett megadta, mely feltételeket jelen határozat III. fejezet 2.1. pontjában rögzített. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u sz.), fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, a Rajka, sz. úttól D-re eső terület telekalakítása, vízellátása, szennyvíz elvezetése vízjogi létesítési engedélyezési eljárása kapcsán, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése tárgyában. A megkeresést és mellékleteit talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy: o a tervezett víziközművek létesítési munkálatai jelen eljárás során termőföld területeket nem érintenek, o a lakóterület kialakítása céljából belterületbe vont területek ingatlanügyi engedélyezési eljárása során hatóságunk a 17.2/193-2/2012. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adta, o a tervezett beruházás megvalósításával érintett ingatlanok határosak termőföld területekkel is, ezért azok védelme indokolt, o a tervezett beruházás vízjogi létesítési engedély kiadásának talajvédelmi szempontból jogszabályi akadályát nem találtuk. 5

6 Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti talajvédelmi kikötésekkel hozzájárult a Rajka, sz. úttól D-re eső terület telekalakítása, vízellátása, szennyvíz elvezetése tárgyú beruházás, vízjogi létesítési engedélyének kiadásához. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági hozzájárulás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket) 22. (1) bek., a 44 (1) (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tft.) 1. (1) bekezdésén, a 2. a), c) és i) pontján és a 43. (1). bekezdésén, a vízgazdálkodásról szóló évi LVIl. tv. 28. (1) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. r. 32/E. (3) bek. a) pont., továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. r án alapul. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya Kulturális Örökségvédelmi Osztály a VIII-B-005/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalását feltételek közlése mellett megadta, mely feltételeket jelen határozat III. fejezet 2.2. pontjában rögzített. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) a Rajka, sz. úttól D-re eső terület telekalakítása, vízellátása, szennyvízelvezetésének vízjogi létesítési engedélye tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján a hivatal megállapította, hogy a tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. tőrvény (továbbiakban: Kötv.) 19. (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét - a jelenlegi adatok szerint - elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv pontja szerint régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kisérése és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(-het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, Igy a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan Írásbeli szerződést kell kötni (Kötv. 22. (3) bekezdés), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20. (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19. (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23. (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalást a hivatal a fenti feltételekkel adta meg. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tőrvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésén, valamint a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet 8 (1) b) pontja 1. számú melléklet B. I. 1., 2., IV. 1. pontján alapul. A joghatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 18. (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a Korm. rendelet 8. és 2. (1) bekezdése, az illetékességet a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése állapba meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg. 6

7 A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (1) bekezdése alapján Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Kei 72. (1). bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Mosonmagyaróvári Kistérségi Intézete a VIII-R-050/ /2012. számú állásfoglalásban tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadásához feltételek közlése nélkül hozzájárult. Döntését az alábbiakkal indokolta: A Rajka-Green Kft. kérelmére vízjogi létesítési engedély kiadására irányuló eljárásban az Észak- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Kormányrendelet 32./D (2) és 32./E (3) bekezdése alapján. Az engedély kiadása közegészségügyi szempontból nem kifogásolható, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági hozzájárulásomat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V. 22.) Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján adtam ki. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet állapítja meg. A becsatolt dokumentációk, iratok és szakhatósági hozzájárulások alapján megállapíthatóak az alábbiak: A kérelem és mellékletei megfelelnek a KHVM rendelet előírásainak. A terv szerinti megvalósítás megfelel a vízi létesítmény építésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott műszaki és biztonsági szabályoknak. A tervezéssel érintett terület felszín alatti vízbázis védőterületét nem érinti. A tervdokumentációban foglaltak szerinti létesítés vízgazdálkodási előírásokba nem ütközik, Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy a létesítés során szokásos mértékű települési hulladékképződés várható, a kitermelt talaj visszatöltése rétegenkénti tömörítéssel történik. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. Jelentős környezeti hatás nincs, hatásvizsgálat elrendelése hulladékgazdálkodási szempontból nem szükséges. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tevékenység vízellátó, szennyvíz elvezető hálózat építése - engedélyezésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Hatásvizsgálat elrendelése levegőminőségvédelmi szempontból, mivel jelentős hatások nincsenek, nem szükséges. Jelentős légszennyezéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. A munkagépek kibocsátása által a légszennyezés időszakosan jelenik meg. Zajvédelmi szempontból a közmű kiépítésével együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében az építési munkák időtartama alatt a zajvédelmi hatáskört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X. 29.) Korm. rend. 4. (1) bekezdés a) pontja alapján. A kialakított létesítmény üzemszerű használata nem jár környezeti zajkibocsátással. Természet- és tájvédelmi szempontból a beruházással érintett terület nem védett és nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadása táj- és természetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Felszín alatti vízvédelmi szempontból a tárgyi terület nem érint határozattal kijelölt vízbázis védőterületét, felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület, ahol a csapadékból származó utánpótlódás átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. A tervezett vízellátás és szennyvízelvezetés kiépítése és üzemelése során jelentős hatás felszín alatti vízvédelmi szempontból nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból a tervezett beruházás (szennyvízcsatorna építés) felszíni vízvédelmi érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszer kapacitásán belül kielégíthető. 7

8 A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján a tevékenység/létesítmény környezeti hatás szempontjából nem jelentős, hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. A szennyvízcsatornába bocsátható szennyvizek minőségét a hatóság a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén megállapított küszöbértékeknek megfelelően adta meg. A dokumentációban foglaltak és az előírások betartása mellett a létesítmény kialakítása vízgazdálkodási érdekeket nem sért, ezért a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. (1) bekezdésében, a KHVM rendeletben, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (K. r.) 3. (1) bekezdésében foglaltak alapján, jelen határozata rendelkező részében foglalt tartalommal kiadta a vízjogi létesítési engedélyt. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet, hatáskörét a K. r. 1. (1) bekezdése határozta meg. Győr, december 12. dr. Buday Zsolt s.k. igazgató 8