Okleveles könyvvizsgáló

Átírás

1 Okleveles könyvvizsgáló Adózási ismeretek, A feladatsor Vizsgafeladatok megoldása Az okleveles könyvvizsgálói képzés átalakított tantárgyi struktúrájában önálló tárgyként megjelent adózási ismeretek szeptember 7-i írásbeli vizsgafeladatokat az idei 10. lapszámban közöltük. Most ezen példasor megoldását adjuk közre, ami reményeink szerint nemcsak a hallgatók, de olvasóink, a gyakorló szakemberek munkáját is elõsegíti. 1. példa (25 pont, javasolt kidolgozási idõ perc) 1. A nyugdíj-biztosítási járulék alapjának meghatározása: a) Munkavállalók és tulajdonosok 2x Ft/fõ +3x Ft/fõ = Ft Két nagytulajdonos esetén a személyes közremûködésre tekintettel járó bruttó javadalmazás (kvázi bér ), három fõállású munkavállaló esetén a bruttó munkabér. b) Megbízási jogviszony 3x x90% = Ft Mindhárom megbízott 10%-os költséglevonásról nyilatkozott. Mivel a juttatás esetükben eléri a minimálbér 30%-át, így biztosítási jogviszony keletkezik, jövedelmük tb-járulékalapot képez. c) Telefonszámla x20%x1,54 = Ft A járulék alapja az szja-val növelt számlázott érték. d) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem a tagi jövedelemmel rendelkezõ tulajdonosnál x(10+5)%x200/365 = Ft A kamatmentesen adott kölcsön miatt keletkezett jövedelem összevonandónak minõsül, így járulékalapot képez. A kamatkedvezménybõl származó jövedelem meghatározásához figyelembe vett kamat: jegybanki alapkamat+5%, azaz 10+5=15%. A folyósítás napjától eltelt napok száma 200, így a keletkezett jövedelem a kölcsön összegére vetített 15%-os kamatból az idõarányos rész. A nyugdíj-biztosítási járulék alapja összesen Ft A nyugdíj-biztosítási járulék összege összesen: x0,24 = Ft 2. Az egészségbiztosítási járulék alapjának meghatározása: A júliusi törvénymódosítás következtében a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után az egészségbiztosítási járulék mértéke 2%, az ezt meghaladó járulékalapra 5%. a) Munkavállalók és tulajdonosok 2%-os járulék alapja: 2x x = Ft 5%-os járulék alapja: 2x x = Ft b) Megbízási jogviszony 2%-os járulék alapja: 3x x 90% = Ft 5%-os járulék alapja: nincs, mivel a járulékalap x0,9 = Ft, amely kisebb, mint a minimálbér kétszerese. c) Telefonszámla x20%x1,54 = Ft A járulék alapja az szja-val növelt számlázott érték. Amennyiben a telefonszámla bizonyíthatóan magánszemélyhez nem köthetõ, ebben az esetben a járulék mértéke a minimálbér kétszereséig 2%, az ezt meghaladó összegre 5%. A feladat nem tért ki a telefonszámla részleteire, ezért mindkét megoldás elfogadható. (A kidolgozás az 5%-os járulékfizetést mutatja be.) d) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem x(10+5)%x200/365 = Ft A kamatmentesen adott kölcsön miatt keletkezett jövedelem összevonandónak minõsül, így egészségbiztosítási járulékalapot is képez, mert a kölcsönt tagi jövedelemmel rendelkezõ tulajdonosnak folyósították. A 2%-os egészségbiztosítási járulék alapja összesen: Ft A 2%-os egészségbiztosítási járulék összege: x0,02 = Ft Az 5%-os egészségbiztosítási járulék alapja összesen Ft Az 5%-os egészségbiztosítási járulék összege: x0,05 = Ft Egészségbiztosítási járulék összesen: Ft Szerzõk: Bary László Dr. Gyenge Magdolna Joó Ágnes Lakatos László Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai 3. A szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása: A szakképzési hozzájárulás alapja az egészségbiztosítási járu- 456 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT

2 lék, így minden, a feladatban szereplõ járulékalap a szakképzési hozzájárulásnak is alapját képezi. A szakképzési hozzájárulás alapja összesen: Ft A szakképzési járulék összege összesen: x0,015 = Ft 4. Munkaadói járulék A munkaadói járulék alapja a munkaviszonyban álló alkalmazottak társadalombiztosítási járulék alapja, amely július 1-jétõl az egészségbiztosítási járulékhoz hasonlóan sávos rendszerûvé vált. A minimálbér kétszeresét meg nem haladó rész esetén a járulék mértéke 1%, az ezt meghaladó járulékalapra 3%. a) Munkavállalók 1%-os bér díj miatt = 3x = Ft 1%-os munkaadói járulék = x1% = 4290 Ft 3%-os bér miatt = 3x = Ft b) Telefonszámla (A kidolgozás során 3%-os járulékkal számoltunk, de a részletek ismerete hiányában az 1% alkalmazási is elfogadható.) x20%x1,54 = Ft 3%-os munkaadói járulék = ( )x3% = x3% = Ft Összes munkaadói járulék = = Ft 7. Munkavállalói járulék A munkavállalói járulék alapja az alkalmazottak járulékalapja, így a levonandó összeg a fõfoglalkozásúak után 3x x1,5% = Ft 8. %-os eho Nagytulajdonosok eho kosara : Ft telítettség vizsgálata. A kistulajdonosok nyilatkoztak a 450 e Ft-os plafon elérésérõl, így csak a nagytulajdonosokkal kell számolnunk. A nagytulajdonosok teljes mostani osztalékra jutó eho összege (ha nem lenne a 450 e Ft-os felsõ korlát) x45%x14% = Ft lenne, de a felsõ korlát közelsége miatt ennél kevesebb is lehet a tényleges fizetési kötelezettség. A kosarat tölti többek között a kifizetõt terhelõ 2%-os, illetve 5%-os egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyéni eho, illetve az ekho. A példában a nagytulajdonosok után egészségbiztosítási járulékot fizetett a társaság, illetve az osztalékká vált osztalékelõleg miatt már történt egyéni eho-levonás május hónapban. Bér utáni eb-járulék elsõ félévre = 6x x5% = Ft/fõ 7 8. havi bér utáni eb-járulék = 2x x2%+2x x5% = = Ft/fõ 5. Vállalkozói járulék a) Tagi jövedelem után 2x x2,5%+2x x4% = = Ft b) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem után: x4% = Ft (Mert a kölcsön is az egyik tulajdonoshoz köthetõ.) Vállalkozói járulék összesen: = Ft 6. Magánszemélyek különadója A két tulajdonos esetén a társaság kifizetõként az egész éves jövedelem figyelembevételével az elsõ forint bér, illetve tagi jövedelem után vonja a különadót, lévén, hogy a havi díjazás ismeretében az egész év tekintetében a jövedelem meghaladja a Ft-ot. A megbízási díjjal foglalkoztatottak esetén azért kell vonni a különadót, mert arról nyilatkoztak, hogy jövedelmük eléri a nyugdíjjárulék-fizetés felsõ határát. Ez a nyilatkozat az adózás rendjérõl szóló törvény értelmében arra kötelezi a társaságot, hogy a különadó levonásáról ennek alapján gondoskodjon. a) Tagi jövedelembõl levont: x = /12x4% = x2 fõ = Ft b) Megbízási díjastól levont: x90%x4%x3fõ = Ft c) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem miatt az ügyvezetõtõl levont: x4% = 1973 Ft Összesen: = Ft A nagytulajdonosok 45 45%-os részesedéssel bírnak. A májusi elfogadással osztalékká vált a korábban kifizetett elõleg, így annak eho-ját ekkor el kell számolni. Osztalékból levont eb-járulék 05. hóban = x45%x14% = Ft/fõ Az egyik ügyvezetõ (2.) tulajdonos által felvett kölcsön egészségbiztosítási járuléka: x5% = 2466 Ft Eddigi kosártelítettség bér és osztalék miatt = = Ft Hiányzó összeg/1. tulajdonos = = Ft Hiányzó összeg/2. tulajdonos = = Ft Összesen = = Ft Ajándék utáni 11% eho Százalékos eho alapja = 9500x1,25x8 = x8 = % eho: x11% = Ft Összes %-os eho = = Ft Összefoglalás Számla megnevezése összeg (Ft) számított megadott 5. Nyugdíjbiztosítási járulék* Egészségbiztosítási járulék* Szakképzési hozzájárulás Munkaadói járulék SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 457

3 Számla megnevezése számított összeg (Ft) megadott 4. Vállalkozói járulékbefiz. köt Magánszemélyek különadóbefizetési kötelezettsége Munkavállalói járulékköt Százalékos eho-kötelezettség példa (40 pont, javasolt kidolgozási idõ perc) Angyalok A különítmény Ez a feladat a társasági adó ismeretét teszteli. A feladatban négy, részben azonos érdekeltséghez tartozó vállalkozás adóalapját kell meghatározni, illetve be kell mutatni, hogy miként érinti az adóalapot egy átalakulás (beolvadás). A feladat kidolgozását érdemes a megadott sorrendben elvégezni, mert az egyes cégek összefüggenek. Bosley Bosley (e Ft) Megjegyzés Adózás elõtti eredmény Kamat (1) K+F-kedvezmény 0 (2) Adóalap (1): Mivel a társaság átlagos saját tõkéje negatív a vizsgált idõszakban, a teljes kamat adóalapot növelõ adóalap-korrekció. (2): A kutatáshoz kapcsolódó (K+F) adóalap-csökkentõ tétel most nem vehetõ igénybe. Ennek oka az, hogy a teljes aktivált kísérleti fejlesztés mögött magyar vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatás áll. Az igénybe vehetõ adókedvezmény értéke a beruházás összegének és a kedvezmény intenzitásának szorzata, azaz x0,5 = eft. Az igénybevétel részleteit (például halasztás) a feladatban nem kellett bemutatni. Natalie Natalie január 1-jén beolvad az anyavállalatba; ennek következtében a kft (jogutóddal) megszûnik. A társaság 2009-ben már nem végzett tartalmi tevékenységet, így csak a beolvadáshoz kapcsolódó teendõk várnak az adóbevallás készítõjére. Ebbõl egyet találunk Natalie Kft. kapcsán: a tárgyi eszközök miatt elõálló könyv szerinti érték és nyilvántartási érték különbségét kell rendezni (növelõ-csökkentõ tételek). Natalie (e Ft) Megjegyzés Adózás elõtti eredmény 0 Könyv szerinti érték Nyilvántartási érték (1) Adóalap (2) (1): A telekre értékcsökkenést nem szabad elszámolni, a kõépület értékcsökkenése pedig 2% a tao-törvény szerint. Ezek alapján az aktuális nyilvántartási érték a kétéves értékcsökkenéssel aktualizált bruttó érték (ez a feladatban szerepelt): eftx2%x2 év = 4800 eft. Nyilvántartási érték: = eft, plusz a telekérték (14 000) együttese ( eft). (2): Ez a negatív adóalap továbbvihetõ a jogutódba az általános (veszteség elhatárolásához kapcsolódó) feltételek mellett. Charlie Charlie (e Ft) Megjegyzés Adózás elõtti eredmény (elõzetes) Tõkekivonás eredménye (1) Adózás elõtti eredmény (végleges) Tõkekivonás miatti korrekció (1) Natalie továbbhozott vesztesége (2) Goodwill amortizációja (2/a) ÉCS számviteli törvény szerint X ÉCS tao-törvény szerint (3) Mágneses cipõ terven felüli écs 250 (4) Segédanyag értékvesztése 0 (5) Támogatás miatti növelés (6) Támogatás miatti csökkentés (6) Osztalék (7) Adóalap (1): Charlie eredményét (az adóbevallás kiindulópontját) módosítani kellett a Dylan-nal kapcsolatos tõkekivonás eredményhatásával. Elsõként a tõkekivonás arányát kell meghatározni. Ez a kivont és az eredeti jegyzett tõke aránya: 4500/5000 = 90%. A tõkekivonás eredménye pozitív, hiszen Dylan nyereséget halmozott föl. A tõkekivonás eredménye Dylan kivont (arányos) tõkéjének és a megszûnõ befektetés könyv szerinti értékének a különbözete: x90% 4500 = eft. Ennek következtében a végleges eredmény az e nyereséggel megemelt összeg lesz. Ez a nyereség egyben adóalap-korrekció is, mivel azt már Dylan korábban leadózta. (2): A beolvadó cégbõl továbbhozott veszteség (lásd feljebb, Natalie Kft-nél). (2/a): Charlie Natalie megszerzésekor goodwillt mutatott ki. Mivel a beolvadáskor nem értékelték át Natalie eszközeit, a goodwillt adózási szempontból az eredmény terhére már elszámoltnak kell tekinteni. Ezért a Charlie könyveiben szereplõ, goodwillre elszámolt amortizáció növelni fogja az adóalapot. (3): A feladatból csak annyi derült ki, hogy az adótörvény szerinti leírás és a számviteli szabályok szerinti leírás megegyezik. Számszerûsíteni az éves értékcsökkenés összegét nem lehetett. Ez az ismeretlen összeg azonban azonos összegû adóalap-korrekciókhoz vezet, így nettó hatása biztosan nulla. (Ezekért a korrekciókért extrapontot lehetett a vizsgán kapni.) (4): Mivel a terven felüli leírás forrása avulás, az adótörvény nem ismeri el a leírást. (5): A készletérték-vesztést elfogadja a jogszabály adóalapcsökkentõként, adóalap-korrekció nincs. 458 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT

4 (6): A támogatások páros korrekciók. Elsõként meg kell emelni az adóalapot az adott támogatás összegével. Mivel az alapítvány megfelel a feltételeknek levonható a támogatás öszszege az adóalapból. Emellett a támogatás tartós adományozásnak minõsül, és ez már a folyósítás második éve, a csökkentés mértéke 120% lehet. (1500x1,2 = 1800 eft) (7): A kapott osztalék az adóalapot csökkenti (mert a másik vállalkozás leadózta). Alex Alex (e Ft) Megjegyzés Adózás elõtti eredmény Igazgatási költség (1) Arányos igazgatási költség (1) Adóalap (1): A fióktelepre vonatkozó szabályok szerint nem a felmerült, hanem a tulajdonossal egyben számolt és bevételarányos igazgatási költségeket lehet érvényesíteni. Ezért egyrészt a tényleges igazgatási költségekkel megemeljük, az arányosítással számított értékkel pedig lecsökkentjük az adóalapot. 3. példa (35 pont, javasolt kidolgozási idõ perc) általános kulcsot kellett alkalmazni. A példában szerepelt, hogy más országokban nem kellett adószámot kérniük, azaz most nem kellett vizsgálni, hogy az adott tagországban elérte-e az ottani magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások értéke a helyi adókötelezettség szintjét. A Japánba nyújtott szolgáltatás harmadik országba irányuló export, ami adólevonásra jogosító adómentes bevétel, ezért nem számolhatunk most vele. Ebben az idõszakban (még) 20%- os adókulcs volt hatályban. Ebben az idõszakban érkezett be az elõleg, ami ugyancsak tartalmaz fizetendõ áfát. A teljes befolyt összeg eft volt, ennek áfatartalma 0,2x(24 000/1,2) = 4000 eft. A fizetendõ adó összegébe a beérkezett fordított adó is beleszámít (ezt a másik, a beszerzést terhelõ áfaösszegek táblázat összegzõ sora, tárgyév 1 9. havi adatait tartalmazó rovatából olvashatjuk ki ( eft). Ebben a táblázatban az adómentes beszerzésbõl származó sor nem tartalmaz adatot. Erre viszont nincs is szükség, hiszen az adómentes beszerzés adótartalma nulla. (A x-gal jelzett lábjegyzet alapján az adómentes beszerzésre fordított összeg ugyan meghatározható lenne, de mivel most csak annak adótartalmára (ami 0!) van szükségünk, így ez a számítás értelmetlen!) ÜT áfa 1. III. negyedévi áfa meghatározása (8 pont) A III. negyedévi áfa összegét közvetlenül nem lehet meghatározni, miután az elsõ három negyedév forgalmi adatai egyben szerepelnek. Emiatt a teljes 9 hónapra kell kiszámolni az áfa összegét, s abból le kell vonni az elsõ két negyedév végeredményét. Miután az elsõ két negyedévben a megadott adatok szerint az elõzetes és a fizetendõ adó összege éppen megegyezett, így a teljes 9 hónapra számítható érték egyben a III. negyedévi összeggel egyezik meg! A fizetendõ áfa meghatározása A táblázatban szereplõ forgalmi adatok közül a tárgyév 1 9. hónapokra vonatkozó oszlopból a következõket lehet figyelembe venni: Megnevezés Összeg Belföldi társalgás eft Német társalgás német magánszemélyeknek eft Francia társalgás francia magánszemélyeknek eft Egyéb adóköteles tevékenység eft Összesen: eft Áfa (20%) eft A külföldi, de EU-adószámmal rendelkezõk felé az áfatörvény 46. és a alapján olyan számlát kellett kibocsátani, amelyben áfa nem szerepelhetett, helyette a fordított adózásra kellett utalni. A magánszemélyek viszont miután nincsen EU-adószámuk fordított adózás alá nem vonhatók, így esetükben a hazai A fizetendõ adó a fentiek összegzésébõl: = eft. Az elõzetesen levonható adó összegét a már hivatkozott beszerzést terhelõ áfaösszegek táblázat tárgyév 1 9 havi adatainak összesítését tartalmazó rovatból kiolvashatjuk: eft. (A fordított adó összege természetesen ebben is benne van!) Miután eddig a társaságnak csak adóköteles bevételei voltak, így a beszerzést terhelõ áfa teljes egészében levonható! A III. negyedévi áfa összege a fizetendõ és a levonható adók különbsége: = 296 eft azaz 296 eft befizetendõ áfa, amit október 20-ig kellett a cégnek bevallania és befizetnie. A harmadik negyedévi áfa összege nem éri el az egymillió forintot, így a negyedéves gyakoriság sem változik (ámbár ennek megint nincs jelentõsége ebben a példában). 2. Az elõleget felhasználó végszámla tartalma () A végszámla kiállítása azért tér el a szokásostól, mert az elõleg beérkezésének idején érvényes adókulcs a korábbi 20%-ról a negyedik negyedévre 25%-ra változott. Ebben az esetben viszont az elõleg adótartalma utólag sem változhat meg [a 84. (2) bekezdése alapján]. A végleges teljesítéskori adómérték csak a még hátralévõ összegre vonatkozhat, emiatt többféle formátumú, de természetesen ugyanarra a végeredményre vezetõ megoldás fogadható el. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 459

5 Egyik megoldás lehet, ha két végszámlát állítanak ki. Az elsõ megegyezik az elõleggel, ennek adókulcsa a korábbi 20%, vele szemben szerepel benne az azonos összegû elõleg, így a fizetendõ összeg 0. Ez a számla eft+20% áfa = eft+4000 eft = eft tartalmaz teljesítésként és levonandó elõlegként egyaránt. A másik számla már csak a hátralékról szól. A teljes nettó összeg a példa szerint eft volt. Ebbõl levonva az elõleget = eft adódik. Ehhez már a 25%-os adómérték tartozik, így a második számla tartalma a következõ: % áfa = = eft. Ez lesz egyben a fizetendõ összeg is! Másik megoldás szerint egyetlen végszámla készül, így ebben többféle adómérték is szerepel. Az elõleg a teljes ár 62,5%-át tette ki (20 000/ = 0,625). A végszámlában tehát a teljes összeg 62,5%-ára még a 20%-os-, míg a fennmaradó részre az új, 25%-os mérték lesz érvényes. Ha ezt egy sorban szerepeltetik, akkor a hozzá kapcsolódó adómérték egy átlagos áfakulcs lesz, ami esetünkben (0,625x20%)+(0,375x25%) = 21,875%. Ez vonatkozik a teljes bevételre ,875% áfa = = eft. Ebbõl kell levonni az elõleg címén korábban beérkezett tételeket: % áfa = = eft. A fentiek különbségébõl fizetendõ összegként ismét a korábbi eredményre jutunk: eft+25% áfa = = eft. A fentiektõl eltérõ formájú, de azonos végeredményre vezetõ más megoldásokat is el kell fogadni! IV. negyedévi áfa meghatározása (23 pont) A negyedik negyedévi áfa meghatározásánál a már említett áfakulcsváltozás mellett egy új tevékenység, az ingatlan-bérbeadás miatti adólevonásra nem jogosító adómentes bevétel következményeivel is számolni kellett. Ez az ingatlan-bérbeadás nem tartalmaz széfszolgáltatást, parkolóhely-kiadást és kereskedelmi szálláshely nyújtását sem (ezek a jogszabály szerint mindenképp adókötelesek lennének), így vizsgálni kellett az ebbõl származó bevétel adókötelezettségét. Az áfatörvény az ingatlan-bérbeadást általánosan az adólevonásra nem jogosító adómentes bevételek közé sorolja. Ettõl abban az esetben lehet eltérni, ha a bérbe adó külön bejelentkezik a bérbeadás vonatkozásában az adókötelezettség alá. Miután a példa szerint ez nem történt meg (ehhez semmilyen további bejelentéssel nem éltek), így a tárgyév végére lett a társaságnak adólevonási joggal nem járó adómentes bevétele is. Emiatt viszont mivel tételes elkülönítést a beérkezõ tételekre nem tudnak alkalmazni az egész éves levonható áfa változott a negyedik negyedévtõl, hiszen csak az arányosítás módszerét alkalmazhatják, az viszont már nemcsak az utolsó negyedévre, hanem egész évre szól. Fentiek alapján az utolsó negyedéves áfa összegének meghatározására megint a III. negyedévi számításoknál használt gondolatmenet alkalmazható, azaz meg kell határozni az egész éves áfaösszegeket. Ezen belül az elõzetes áfából a levonható részt a levonási hányados alapján kellett kiszámolni. Miután meg kellett osztani az elõzetes áfát, így a bázisévben beruházott ingatlan akkor teljes mértékben visszaigényelt adóösszegét is felül kell vizsgálni. Az eladott autót korábban magánszemélytõl vettük, azaz a beszerzéskor nem kapcsolódhatott ahhoz a beérkezõ számlában kimutatott és le nem vonható áfa, emiatt a törvény 87. -a szerinti adómentesség nem alkalmazható. A fizetendõ áfa kiszámításánál így a beérkezett összegbõl a 25%-os adómértékkel számított adót is figyelembe kell venni, miután a táblázat nem tartalmazza ezt az értéket. A szabadalomvásárlás teljes mértékben lezajlott. Az ellenértéket kifizettük, a táblázat tartalmazza annak adóját is, így nem kell külön számolnunk vele. A mûszaki gép (társalgást segítõ berendezés) vásárlása is az utolsó negyedévre esett. Ennek adatai is szerepelnek a táblázatban, viszont az ellenértéket csak január végén, a bevallási határidõ után fizettük ki, tehát az esetleges visszaigénylésnél ez az áfatartalom még nem kérhetõ el, azt át kell vinni a következõ idõszakra. Az ingatlanátalakítás is a negyedik negyedévben történt. A példa szövegében szerepel, hogy a kivitelezõnek mekkora összeget fizettünk. Az is kiolvasható, hogy a tevékenység hatósági engedélyköteles volt, tehát erre a fordított adózás érvényes. Mivel az ezzel kapcsolatos tételeket a táblázat nem tartalmazza, azzal külön kell számolni! A tárgyévi levonási hányados meghatározása Elsõként az összes adóköteles bevételt kell meghatározni. Ebben valamennyi társalgás szerepel, hiszen az EU-ba nyújtott szolgáltatás és a harmadik országi export egyaránt adólevonási joggal együtt járó tevékenységek. Az autóeladás mivel korábban a cégnél használt tárgyieszköz-értékesítésrõl van szó a levonási hányados kiszámításában nem számít. Összes társalgás (az árbevétel táblázatból) éves összeg: eft Egyéb adóköteles bevétel: eft Autóeladás (nincs benne a táblázatban) Nem számít bele! Összes éves adóköteles bevétel: eft 3 pont Adómentes bevételként csak az ingatlan-bérbeadás ellenértéke vehetõ figyelembe, ez eft. A levonási hányados (LH) nyers, kerekítés nélküli értéke a következõ: LH = /( ) = 0,8822 Az LH-t két tizedes jegyre felfelé kell kerekíteni (5. sz. melléklet 5. pont), így: LH = 0,89 A tárgyévi egész éves elõzetes áfa meghatározása 4 pont 460 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT

6 Az éves levonható áfa a levonási hányados és az éves elõzetes áfa szorzata: 0,89x = eft Az ingatlan miatti éves korrekció A beszerzéskor miután akkor csak adóköteles bevétele volt a cégnek a teljes (20%-os mértékû!) áfaösszeg levonásra került. Értéke x0,2 = eft. Megnevezés Összeg A beszerzéseket terhelõ áfatáblázat tárgyévi összesen oszlopának összesen rovata: eft Szabadalomvásárlás Benne a táblában! Társalgó berendezés (NINCSEN KIFIZETVE!) Benne a táblában! Ingatlanátalakítás fordított adója eft Elõzetes áfa összesen: eft Ennek egy huszada a törvény a alapján: /20 = 1850 eft Ebbõl az áfaösszegbõl az adólevonásra nem jogosító bevétel miatt 89% igényelhetõ vissza, azaz 11% nem. 1850x0,11 = 203,5 eft. Ez meghaladja a jogszabály szerinti 10 eft-ot, azaz az utólagos módosítás hatását az éves adóelszámolásban szerepeltetni kell! Emiatt ezzel az értékkel csökkentjük a fenti kiszámolt eft-os összeget. Tárgyévi levonható áf = ,5 = ,5 eft 3 pont Tárgyévi fizetendõ áfa meghatározása Az elõleg felhasználása, a végteljesítés ugyan benne van a bevételadatokban, így azzal külön nem kellene számolni, azonban az elõleg része nem ebben az idõszakban lett áfás, azt már a III. negyedévben elszámoltuk. Emiatt az elõleg nettó értékét a bevétel adatokból le kell majd vonni. IV. negyedévi áfa meghatározása Az éves fizetendõ áfa összegébõl le kell vonni az éves levonható áfa összegét, majd az elõzõ negyedéves befizetésekkel (viszszaigénylésekkel) kell azt korrigálni ,5 = ,5 eft. Mivel az elsõ két negyedévben megegyezett a fizetendõ és a levonható adó, így azok egyenlege nulla. A harmadik negyedévben 296 eft-ot fizettek be, holott egész évre visszaigénylõ pozícióban van a társaság, így ezzel az öszszeggel még növelni kell a visszaigényelhetõ adót. IV. negyedéves áfa = ,5 eft (VISSZAIGÉNYLÉS). A most vásárolt mûszaki berendezés ellenértékét viszont még nem fizettük ki, így az arra jutó áfa (még) nem igényelhetõ vissza. A gép nettó értéke eft volt. Ennek áfaartalma x0,25% = 3750 eft. A kiutaltatható IV. negyedévi áfa értéke = , = 9985,5 eft. Eltéve a következõ idõszakra : 3750 eft 4. Ha magánszemélytõl vásárolták volna a szabadalmat () Ebben az esetben miután a magánszemélynek ez volt az egyetlen ilyen ügylete nem beszélhetünk rendszeres üzleti tevékenységrõl, így az eladó nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. Ennél fogva a beszedett tízmilliós ellenértékben áfa nem szerepelhet. Akkor viszont ennek korábbi áfatartalmával, azaz 2000 eft-tal kevesebb lett volna az éves elõzetes áfa, aminek 89%-át vonhattuk le, így a kiutaltatható összeg 2000x0,89 = 1780 eft-tal kevesebb lenne. 9985, = 8205,5 eft. IV. negyedévi áfaköteles bevételek a táblázatból Belföldi társalgás eft Német társalgás német magánszemélyeknek eft Francia társalgás francia magánszemélyeknek eft Egyéb adóköteles tevékenység eft Autó eladás nettó értéke eft Ingatlanátalakítás nettó értéke (fordított adó) eft Levonandó a III. n. évi elõleg nettó összege eft IV. negyedévi fizetendõ áfaalap összesen: eft Áfa (25%) eft Beszerzésekhez kapcsolódó IV. negyedévi fordított adó eft 1 9. havi fizetendõ adó (az elsõ részbõl) eft Éves fizetendõ áfa: eft 3 pont SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 461