Rózsa Úti Általános Iskola

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Rózsa Úti Általános Iskola OM azonosító: Elfogadta: A veszprémi Rózsa Úti Általános Iskola nevel testülete március 25-én

2 TARTALOMJEGYZÉK ISKOLÁNKRÓL... 3 NEVELÉSI PROGRAM... 3 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 3 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVEL -OKTATÓ MUNKA CÉLJAI... 4 III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 5 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK V. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK VI. AZ ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV VII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM VIII. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI IX. AZ OSZTÁLYF NÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYF NÖK FELADATAI X. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE XI. A SZÜL, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTM KÖ-DÉSÉNEK FORMÁI XII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI XIII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, NEVEL -OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK HELYI TANTERV I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS EZEK ÓRASZÁMAI II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI III. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA IV. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI V. A TANULÓK ESÉLYEGYENL SÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK VI. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI VII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMÉTLÉS SZÁMONKÉRÉ-SÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MIN SÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE,MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK, MIN SÍTÉSÉNEK FORMÁJA VIII. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ EL ÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA IX. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA X. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVEL -OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT ESZKÖZÖK ÉS FELSZE-RELÉSEK JEGYZÉKE XII. PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3 MOTTÓ: Aki megért S aki megértet, Egy népet Megéltet. Kányádi Sándor ISKOLÁNKRÓL Bevezet Iskolánkban, a veszprémi Rózsa Úti Általános Iskolában, 1987 óta folyik a veszprémi gyerekek nevelése-oktatása. Az iskola története arra kötelez bennünket, hogy nevel és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézet emberek cselekv együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az intézmény alapító okirata szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó, tanköteles korú gyermekek általános m veltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola m ködik. A beiskolázási körzetünkben él családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevel és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között él, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képesség gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szül k célja azonos: gyermekeinkb l az életben boldogulni tudó m velt, jól képzett embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk m ködése során több változáson esett át, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok f célja: emberséget és tudást adni a felcsepered veszprémi polgároknak! I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK NEVELÉSI PROGRAM A Rózsa Úti Általános Iskolában a mindennapi nevel és oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi pedagógiai alapelveket tartjuk szem el tt: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink felszabadultan, otthonosan érezhetik magukat. Ennek érdekében: A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. Tanulóinkat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. 3

4 Diákjaink egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. Minden tanítványunk egyöntet en számíthat valamennyi pedagógus szinte, jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Iskolánk életében az szinte, szeretetteljes kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, tanuló és nevel, szül és nevel, nevel és nevel között. Tanulóink megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, évfolyamonként és tantárgyanként felmen rendszerben, a helyi tantervek szerint. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszer ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és b vítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevel ink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekb l. Ennek érdekében: Tanulóinkat felkészítjük az önálló ismeretszerzésre és önm velésre a szilárd alapkészségek kialakításával. Iskolánkban törekszünk a gyermekek kulturális hátrányainak csökkentésére. Kiemelked képesség tanulóink tehetséggondozása folyamatos, tervszer. Segítünk a gyermekeknek elsajátítani a szül k támogatásával a tanulás tanulásának módszereit. Fontos nevelési feladat a világban való eligazodás képességének fejlesztése. Ehhez fejlett kommunikációs képességeket alakítunk ki, mely az egyéni boldogulás egyik alapfeltétele. Iskolánk biztosítja, hogy tanulóink elsajátítsanak alapfokon egy idegen nyelvet. Biztosítjuk, hogy praktikus, hasznos alapismereteket szerezzenek az informatikában. Tanulóink, a szül k és a nevel testület körében egyaránt fontosnak tartjuk, hogy a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. A gyermek, a szül és a pedagógus közös feladata, hogy a továbbtanulási igényt a reális önismeret alapján fogalmazzák meg. A családdal közös alapvet értéknek tekintjük a sz kebb és tágabb hazához való köt dés érzését, környezetünk megóvásának igényét, nemzeti kultúránk és történelmünk megbecsülését, a haza, szül föld iránti szeretetet. Fontosnak tartjuk, hogy nevel i munkánkat a humánum, az egyén és a közösségek iránti tisztelet jellemezze. II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVEL -OKTATÓ MUNKA CÉLJAI Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melynek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat, boldogságukat megteremteni, hogy az egyben a sz kebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. 4

5 Ennek érdekében: Célunk az, hogy minden tevékenységünket az oktatás és nevelés területén egyaránt a gyerekek okos szeretete hassa át. Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermek személyiségének értékeit. Célunk az, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mell zheti a segít készséget és az együttm ködési képességet. Célunk az, hogy els sorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Célunk, hogy lehet leg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdekl désének, illetve távolabbi céljainak megfelel programokat, tevékenységi formákat. Célunk, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytathassa tanulmányait. Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a gyermek és szül egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejl désre. Célunk az, hogy az egyetem tanszékeivel olyan kapcsolatot tartsunk fenn, amely kölcsönös emberi és szakmai együttm ködésen alapul. Célunk jó és korrekt kapcsolatot tartani mind a fenntartóval, mind az önkormányzattal, mind a város többi iskolájával. Célunk a szül kkel olyan szemléletben együttm ködni, hogy iskola és szül egyaránt érezze: közösek céljaink és érdekeink. Célunk más városok iskoláival való kapcsolattartás az oktatásunk színesítése érdekében. Az idegen nyelv elsajátításának támogatására külföldi iskolákkal is partnerkapcsolatot alakítunk ki. III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A pedagógus pálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejl désének. A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelés állandó feladata. A tantervben képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A m veltségi területekben rejl nevelési lehet ségek komplexitása jó alkalmat teremt azon 5

6 személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az intézmény arra törekszik, hogy megtalálja a megfelel partnereket, amelyek közrem ködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A szül k, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és min ségének emelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer m ködtetésében az osztályf nök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szül, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályf nökt l kapja az els dleges információkat az iskoláról. Célunk, hogy egészséges gondolkodású, önmaguk képességeit és adottságait ismer (és abban bízó) tanulókat neveljünk. Feleljenek meg a mai kor kihívásainak, legyenek minél sikeresebbek, és tudják feldolgozni kudarcaikat is. A személyiségfejlesztés teend i az alapfokú oktatás két szakaszában jelentkeznek: alsó tagozat az 1-4. évfolyam fels tagozat az 5-8. évfolyam A személyiségfejlesztés f bb területei A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. Tanulók m veltségének, világszemléletének, világképének formálása. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok. A magatartás-viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása. Kulcskompetenciák fejlesztése: alapkészségek fejlesztése; az egészséges testilelki fejl dés segítése; az egyéni tanulási mód kialakítása; a kommunikációs képesség fejlesztése; információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése; szociális kompetenciák fejlesztése. 1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek empatikus készségekkel, tudjanak tolerálni társas kapcsolataikban. Akarati tulajdonságaikat tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, szorgalmasak, megbízhatóságra, rendszerességre törekv k. Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják, mire képesek. Legyenek kreatívak, rendelkezzenek mobilizálható tudással, az önképzés és az egész életen át tartó tanulás igényével. Tudják önmagukat menedzselni. Kiemelt feladat az alsó tagozaton: A motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdekl dés, felfedezési vágy). A képességek fejlesztése (felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és ért olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás). 6

7 Kiemelt feladat a fels tagozaton: Képességek fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás). A motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény). 2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók m veltségének, szemléletének, világképének formálásával veltségi területek: magyar nyelv és irodalom matematika idegen nyelv ember és társadalom ember és természet földünk és környezetünk testnevelés és sport vészetek informatika életvitel és gyakorlat A magyar nyelv és irodalom területén fontos szerepe van az anyanyelvikommunikációs képességek fejlesztésének. A tanulóknak a tanítás-tanulás folyamatában a tantárgyi ismereteken túl azt is meg kell tanulniuk, hogy olyan világban élünk, ahol a szót értés jelent sége ugrásszer en megn tt. A személyes kapcsolatokban, az érvényesülésben óriási jelent sége van a kommunikáció min ségének ugyanúgy, mint az érdekérvényesítésben, a tanulmányok folytatásában, a sikeres életben. Ezért kell tudatosítani a tantárgyak ismeretanyagának elsajátításakor, hogy a kommunikációs képesség érték, amely a képességek fejl dését és azok irányait is meghatározza. A matematikatanítás célja és feladata megismertetni a tanulókat az ket körülvev környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival. Megalapozni a korszer és jól alkalmazható matematikai m veltségüket, fejleszteni gondolkodásukat. Az életkoruknak megfelel szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismeretet. Kialakítani az önálló gondolkodás igényét, a problémamegoldás örömét, és ez szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre. Fontos a reális önbizalom, akarater, igényes kommunikáció kialakítása, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztése. Az idegen nyelv ismerete, az idegen nyelvi kommunikáció képessége itt, Európa közepén egyre fontosabb. Ezért az iskola tantárgyi rendszerében kiemelt jelent séget kap az idegen nyelvi képzés, az emelt óraszámú angol és német nyelvoktatás. Ennek célja, hogy a tanulók a mindennapi életben képesek legyenek a célnyelven kommunikálni, információkat szerezni, tájékozódni. Az évek el re haladtával egyre 7

8 nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. Az idegen nyelv ismerete segít megismerni az adott nyelven beszél népek életét és kultúráját. A levelezés és a személyes kapcsolatok révén gyakorolhatják és továbbfejleszthetik az iskolában szerzett ismereteiket. A tanulók eljutnak a nyelvtanulási stratégiák olyan szint használatához, amelyek lehet vé teszik számukra az iskolán kívüli idegen nyelvi hatások (internet, filmek, tévém sorok, újságok) hasznosítását, és az irányított, önálló haladást. Ember és társadalom m veltségi területek tanítása-tanulása, gyakorlása a személyiség jegyeinek sokoldalú gazdagodását segíti el. Általuk a tanulók megtanulják értékelni, megbecsülni szokásainkat, hagyományainkat. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékének tisztelete, ápolása révén felébresztjük a hazaszeretet érzését Tájékozottak lesznek más népek életformája, szokásai körében. A különböz m veltségi területek ismerete gazdagítja személyiségjegyeiket, ezekb l példát meríthetnek, formálják ízlésüket, igényesebbé teszi ket. Megismerik az alapvet állampolgári jogokat és kötelességeket. Megtanulnak nyitottak lenni a társadalmi jelenségek felé. A tanulók világszemléletének, világképének formálása révén választ keresnek arra, hogy hol a helyük a világban. Fejlesztési területek: kritikai gondolkodás; tájékozódás térben és id ben; kommunikáció; ismeretszerzés és tanulás. A természettudományi ismeretek segítenek eligazodni korunk technikai vívmányai között. A biológiai ismeretek segítenek az él világ megismerésében, az emberi szervezet felépítésének megismerésében. Segít eligazodni szervezetük m ködésében, érzelmi-szexuális problémáik kezelésében és felel sségteljes feln tté válásukban. A sz kebb és tágabb hazához való köt dés érzését, környezetük megismerésének és megóvásának igényét szaktárgyi ill. osztályf nöki órákon, és séták, kirándulások alkalmával alakítjuk ki tanulóinkban. Be kell épülniük személyiségükbe a környezettudatos magatartás és életvitel elemeinek. Gyakorlattá kell válnia a környezetvéd magatartásnak, a környezetbarát termékek használatának. A testnevelés és sport az intézmény egységes nevel -oktató munkájának szerves része. Célunk, hogy a diákok saját értékrendjükben kiemelten kezeljék a testkultúra eszközeit, a testgyakorlatokat, mozgásos játékokat, sportági tevékenységeket, mint egészségfejleszt tényez ket. Az iskola összes tanulójával próbáljuk megszerettetni a testedzés örömét, illetve segítséget nyújtunk a szabadid hasznos eltöltéséhez. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsüljék társaik teljesítményét, és felismerjék annak egészségügyi és prevenciós értékeit. Els dleges cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon mindennapjaik részévé. A m vészetekkel való ismerkedés során fejlesztjük a tanulók esztétikai érzékét, kreativitását, mozgáskultúráját. Formáljuk ízlésüket, felébresztjük alkotó kedvüket. Célunk, hogy olyan készségek, képességek alakuljanak ki a tanulókban, melyek alkalmassá teszik ket a m alkotások ért befogadására és alkotókészségük kibontakoztatására. 8

9 Az informatika m veltségi terület kiemelt feladata a megismerési képességek fejlesztése. Az információk megtalálása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Az iskolának a különböz médiában való eligazodásra kell nevelnie. Fontos a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Olyan tanulókat kell nevelnünk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehet ségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az életvitel és gyakorlat oktatása során tudatosítjuk az emberek által végzett munka fontosságát. Gyakoroltatjuk a tanulók önellátására, környezetük rendben tartására, a feln tt szerepek megtanulására irányuló képességeket. A gyakorlati tevékenységekhez szükséges készségek és képességek fejlesztése, a pozitív alkotó magatartás kialakítása. A pályaorientáció megvalósítása érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, melyek el segítik, hogy tanulóink megismerjék és kipróbálják képességeiket, elmélyedhessenek az érdekl déseiknek megfelel területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket, pályaismeretüket. 3. A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása Az élet és az egészség védelme a nevelési alapértékek között els helyen áll. Az egészségnevelés célja motiválni a tanulókat: az egészséges életmód kialakítására majd továbbvitelére, az elsajátított magatartásformák szinten tartására és fejlesztésére (helyes táplálkozás, rendszeres testmozgásra való igény, állóképesség fejlesztése, megfelel higiéniás szokások kialakítása), a rendszeresség, pontosság igényének kialakítására (napirend, hetirend, tanulási terv, szabadid s tevékenység, szórakozás stb. helyes tervezése, kiválasztása), a pozitív életszemléletet és pozitív beállítottság kialakítására, a testi-lelki egészség óvására. Kiemelt feladat az alsó tagozaton: egészségvéd öntevékenység, befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség, természettudatos magatartás kialakítása. Kiemelt feladat a fels tagozaton: egészségvéd öntevékenység önállósulása, önmegismer, önértékel, önfejleszt képesség kialakítása (emberismeret, pályaválasztás, tehetséggondozás), kreativitás, önkifejezés fejlesztése, befogadói képesség, reális énkép (önbizalom, önbecsülés) öntevékenységi és önállósulási vágy felkeltése, egészségkárosító szokások elkerülése, tudatos egészségvéd viselkedés, drogprevenció, a sport, mint aktív életforma elfogadása, a szabadid hasznos eltöltésének igénye. 9

10 4. A magatartás- és a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Egyik legfontosabb feladatunk a tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól egymással és a feln ttekkel szemben. Az iskolán kívül, nyilvános helyeken a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal járuljanak hozzá az intézmény jó hírnevéhez. Elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben a megfelel hangnem, a kulturált beszédmodor, a nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is. Célunk, hogy az alapvet erkölcsi értékeket megismerjék, tudatosítsák és meggy déssé alakítsák. Megértsék a társas kapcsolatok fontosságát, kialakuljon az együttm ködési készségük. A fentiek elsajátítására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken (pl.: színházlátogatás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, stb.) Kiemelt feladat az alsó tagozaton: szociális hajlamok (köt dés, csoportképzés, hovatartozási köt dés, birtoklás, párképzés) szokásainak kialakítása, segítés, együttm ködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás. Kiemelt feladat a fels tagozaton: meggy dés, el ítéletek legy zése, empátia, tolerancia, kialakítása, konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés-meggy zés) formálása, kritikai gondolkodás kialakítása. A személyiségfejlesztés megvalósulásának színterei A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Kiemelt feladatként kezeljük a motiválást, a tevékenykedtetést, a differenciálást. Lehet ségei: felel si rendszer nevelési beszélgetések, didaktikus játékok manuális foglalkozások, kézm ves tevékenységek, komplex foglalkozások (zenei, irodalmi, képz vészeti) vészeti csoportok foglalkozásai népi játékok, népszokások, bábozás, játszóház túrák, séták, kirándulások iskolán kívüli programok, szabadid s tevékenységek (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.) játékfoglalkozások, sportvetélked k, sportfoglalkozások iskolai sportkör (minden tanulónak) szakkörök (egyéni érdekl dés és igény szerint, minimum létszám: 15 f ) tanulmányi, kulturális versenyek, pályázatok kulturális és sportrendezvények ünnepségek, megemlékezések iskolai, illetve osztálykeretben diákönkormányzati munka és programok 10

11 erdei iskolák, táborok projektnap IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s feln ttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok kés bbi hasznosításához. 1. A közösségfejlesztés feladatai A tanórákon a pedagógus az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illessze be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja. Célunk, hogy a diákok fogadják el a közösségi normákat, szokásokat, értékrendeket. Harmonikus embertársi kapcsolatok, közösségi magatartás kialakítása és fejlesztése. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása. A magyar nyelv és irodalom, a történelem tantárgyban országunk kiemelked íróinak, költ inek m veivel, népünk történelmi múltjának ismertetésével, hagyományainak bemutatásával ki kell alakítani nemzeti múltunk, hagyományaink megbecsülését, meg rzését, az összetartozás er sítését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: A világtörténelmi események bemutatásával, a világirodalom kiemelked alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismertetésével a tájékozottsági szintet emelve tudatosítani kell országunk köt dését Európához és a nagyvilághoz. Nyitottság kialakítása a környezettudatos gondolkodásra bolygónk, a Föld megóvása érdekében. Az iskola törekszik nemzetközi kapcsolatok felvételére és b vítésére. A meglév kapcsolatokat ápolja, csereprogramokkal segíti a tanulók idegen nyelvi fejl dését, más országok, népek szokásainak, életmódjának megismerését. Kommunikációs kultúra fejlesztése: A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának legf bb színtere a diákönkormányzat munkájában való részvétel, ahol a problémaérzékenység, a vitakultúra fejlesztése, a véleménynyilvánítás alkalmazása, a feladat- és felel sségvállalás, a konfliktuskezelés módjait sajátítják el a diákok. Elfogadó, együtt érz és segít kész magatartás a sérültekkel, sajátos nevelési igény egyénekkel, a másság tiszteletben tartása. 11

12 A tanulókban fel kell ébreszteni a beteg, sérült, id s embertársaik iránti empátiát, segít kész magatartást. Más emberek világnézeti, vallási nézeteinek elfogadása, másságának tiszteletben tartása alapvet vonásukká kell, hogy váljon. A közösségfejlesztés színterei a személyiségfejlesztés színtereivel megegyez k. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, s t, az iskolát segít szül i közösségnek, szervezetek vezet inek is. Megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója, szül je, segít je példaként áll a diákok el tt. 2. A közösségfejlesztés folyamata A közösség szervez dése. A közösség központi magjának kialakítása. A közösség érésének id szaka. A közösség kiteljesedése. 3. Az osztályközösség fejlesztése Az azonos évfolyamra járó és a közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. A tanulók a csoportbontásos tanítási órák kivételével a tanórák többségét az órarend szerint közösen töltik. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, amely önmaga diákképviseletér l dönt. Az osztályközösség vezet je az osztályf nök. Az osztályf nök meghatározó szerep az osztály értékrendjét, az osztályon belüli viszonyokat, magatartásokat, az erkölcsi normákat illet en. A folyamatos fejlesztés biztosítása alsó tagozatban nagyfelmen rendszerrel, fels tagozatban az osztályf nökök személyének megtartásával történik. A tanulók közösségben elfoglalt helyének megismerésére szociometriai méréseket végzünk. Változatos nevelési módszereket alkalmazunk annak érdekében, hogy a peremhelyzet tanulók közösségben elfoglalt helye pozitív irányba változzék. 4. Az osztályközösség fejlesztésének feladatai 1-2. évfolyamon Alakuljon ki az osztályon belül sokoldalú tevékenységi rendszer a mindennapi élet megszervezéséhez. Alakuljon ki a felel sök rendszere, és kezdetben ellen rzés mellett, majd önállóan végezzék munkájukat. Váljon az együvé tartozás meghatározóvá, jöjjenek létre hagyományokat er sít tevékenységek. Alakuljon ki a társakért, közösségért való felel sség érzete évfolyamon Növekedjen az összetartozás érzése, er södjenek a baráti kapcsolatok. Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, diákönkormányzathoz. 12

13 Fejl djön a közvélemény a magatartás jelent s szabályozójává, az egyén felel ssége mellett növeljük a közösség felel sségét is. Készüljenek a fels tagozatba lépés átmeneti feladataira évfolyamon A közösség igazodjon az új formákhoz és követelményekhez beépülése a fels tagozatba folyamatos legyen. Szilárduljon meg az osztályközösség egysége. Er södjék a közösségért érzett felel sség. Válasszanak diákönkormányzati vezet ket, akik kapcsolódjanak be az iskola diákönkormányzati tevékenységébe, a diáktanács ülésein elhangzottakról rendszeresen számoljanak be. Éljenek javaslattételi, véleményezési és döntési jogukkal. Fokozatosan kerüljön el térbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehatásban és az ellen rzésben is. Növekedjék a döntéshozatal iránt érzett felel sség, csökkenjen a feln tt irányítás. A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit. Érezzék a fegyelem jelent ségét, mind a tanulásban, mind a közösségben. A fegyelem néhány alapvet eleme váljon szokássá évfolyam Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete. A közösség aktívan vegyen részt az iskolai élet szervezésében. Éljenek javaslattételi és véleményezési jogukkal. Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek. Els sorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabbaknak. Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására, készüljenek a középfokú intézmények új követelményrendszerének megismerésére. Az egyéb foglalkozások közösségfejleszt feladatai Tanulószoba: A fels tagozatban tanítási napokon délutáni id szakban tanulószobás csoportok m ködnek. F feladatuk a házi feladatok elkészítése, a másnapi tanítási órákra való felkészülés. A tanulókkal való foglalkozás differenciáltan történik, az egyéni fejlesztés fontos szempont. Nevelési feladatai a tanórákon végzett fejlesztéssel megegyeznek. Napköziotthon: Az alsó tagozatos gyermekek tanítási órai és tanórán kívüli tevékenysége összefügg rendszert alkot. A tanítási órák, az órákra való felkészülés és a különböz szabadid s tevékenységek rendszere biztosítja a tanulók egyéni képességekhez igazodó fejlesztését, illetve a pihenés, a kikapcsolódás és a testmozgás lehet ségét. 13

14 Kiemelt feladatai: Nevelés és személyiségformálás erkölcsi értékek kialakítása és fejlesztése. Az otthonosság megteremtésével nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, a megfelel tanulási környezet kialakítása. Az önálló tanulás módszereinek elsajátítása. A rendszeres testmozgás biztosítása. A szabadid hasznos eltöltésének segítése. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevel testülete dönt. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök m ködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyiak, vagy szervez dhetnek valamilyen közös érdekl dési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevel testülete dönt. Szakkör vezetését olyan feln tt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélked k: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, m vészeti stb.) versenyek, vetélked k, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélked k megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevel k szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevel i a tantervi követelmények teljesülése, a nevel munka el segítése céljából az osztályok számára kirándulást szerveznek. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül k vállalják. Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíthetik a táborszer módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerült költségeket a szül k vállalják Múzeumi, kiállítási, könyvtári és m vészeti el adáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közm vel dési intézményekben, illetve m vészeti el adásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha ez költségekkel is jár önkéntes. A felmerült költségeket a szül k vállalják 14

15 Szabadid s foglalkozások: A szabadid hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevel testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerül igényekhez és a szül k anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadid s programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, családi hétvége stb.). A szabadid s rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül k vállalják Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola tévé alkalomszer en szolgáltat m sort. Szerkeszt je a rendszergazda, a sorkészítésben pedig a diákok segítik. Célja az iskolaújsággal együtt a diákközösség tájékoztatása. Iskolaújság: alkalomszer en megjelenik meg. Szerkeszt je egy feln tt segít, a cikkek írói a diákok. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak az iskola nevel és oktató tevékenységét l függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján, el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, interaktív tábla stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 5. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskolai diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervez közössége. Életkori sajátosságaikból kifolyólag iskolánk fels tagozatán m ködik, de itt is a diákönkormányzatot segít pedagógus irányítása mellett, sokszor a pedagógusközösséggel közösen. Iskolánk diákönkormányzata minden év szeptemberében újraalakul, demokratikus úton választja saját vezet it, tisztségvisel it. Ezután megfogalmazzák azokat a célokat, feladatokat, melyeket az adott évben megvalósítani kívánnak. Feladata különösen: A közösség iránti felel sségérzet kialakítása, fejlesztése. A hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek biztosítása. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, a közösség iránti felel sségérzet, felel sségtudat kialakítása, fejlesztése. Közösségi és szabadid s programok megszervezése. A régi tevékenységek, hagyományok mellett új hagyományok teremtése. Olyan közös érdekeken alapuló célok kijelölése, melyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel er södik, fejl dik maga a közösség. 15

16 6. Iskolatörténeti hagyományok Célunk meg rizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Tízévenként jubileumi kiadvány megjelentetése. Önálló, saját készítés videók, újságok, fotóalbumok, iskolatörténeti albumok szerkesztése. Rózsa Gála ötévenkénti, M vészeti Fesztivál évenkénti megrendezése. Kiállítások szervezése. Kapcsolattartás nyugdíjas pedagógusokkal, öregdiákokkal közös és egyéni találkozásokon, programokon (pedagógusnap, kirándulások, évfordulók stb.). Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság el tt zajlanak szerepl i tanulóink, pedagógusaink, a gyerekek szülei -, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. E tevékenységek az iskola nevel -oktató munkájának szerves részét alkotják. Iskolai ünnepségek, megemlékezések: tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ballagás október 6.: megemlékezés október 23.: ünnepi m sor az aulában november 13.: a magyar nyelv napja január 22.: a magyar kultúra napja február 25.: megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól március 15.: ünnepi m sor az aulában karácsonyi ünnepi m sor az aulában Mikulás 1-4. évfolyamon osztálykeretben április 16.: megemlékezés a holokauszt áldozatairól április 22.: Föld napja anyák napi m sor alsó tagozaton osztálykeretben június 4.: nemzeti összetartozás napja pedagógusnap Rendezvények: diákönkormányzati nap papírgy jtési akció az sz folyamán bérletes színház és hangverseny látogatás farsang alsó és fels tagozatosoknak februárban játszóházak az alsó tagozatosoknak az iskolai könyvtár rendezvényei képz vészeti kiállítások majális/juniális projektnap 16

17 Fogadóórák, szül i értekezletek: Szül i értekezletet tanév elején, félév záráskor és tanév végén tartunk. A fogadóórák id pontját az adott tanév munkatervében rögzítjük. Táborok: sítábor a környez országokban (önköltséges és önkéntes) erdei iskola (önköltséges és önkéntes) vándortábor (önköltséges és önkéntes) A település és az iskola kapcsolatának hagyományai Tanulóink és tantestületünk tagjai többségében veszprémi polgárok, természetes tehát, hogy rendszeres és aktív résztvev i vagyunk a városi kulturális és sportrendezvényeinek, a tanulmányi versenyeknek. Ilyenek: A város iskolái által meghirdetett verseny- és rendezvénysorozatok. Városi és megyei szervezés tanulmányi versenyek. Területi sport-, kulturális és tantárgyi versenyek. Iskolánk sok tanulója színház- és hangversenybérlettel rendelkezik. Kapcsolatot tartunk a Laczkó Dezs Múzeummal, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárral, valamint a lakóterület könyvtárával. Fontosnak tartjuk a folyamatos szakmai kapcsolatot a körzeti és más óvodákkal. Az együttm ködés min sége és tartalmi mélysége jelent sen megkönnyíti a gyermekek számára az átmenetet, informálja a szül ket iskolaválasztási döntéseikben. Nyílt napok és játszóházak keretében mutatjuk be iskolánkat a leend els osztályosoknak és szüleiknek. Fontos a középiskolákkal való kapcsolattartás els sorban a 8. osztályosok beiskolázásakor. A pályaválasztási felel s tájékoztatja a tanulókat és a szül ket a középiskolák kínálta lehet ségekr l. A megyei pedagógiai szakszolgálat széleskör szakmai kínálatával szolgálja igényeinket, melyeket többnyire ki is tudunk használni. Folyamatos, él kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadó és a Családsegít munkatársaival. Az önkormányzat és a tankerület munkatársaival napi kapcsolatban vagyunk. Törekszünk az iskolát nyitottá tenni különböz kulturális rendezvényekkel (kiállítás, hangverseny, stb.) a lakóterület polgárai számára. V. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszer ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük meg rzése és védelme érdekében; 17

18 tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód kialakítását és fenntartását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelel szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség meg rzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az els segély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejl dés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést els sorban a következ tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehet ségének biztosítása: - testnevelés órák, - játékos sportfoglalkozások, - az iskolai sportkör foglalkozásai, - tömegsport foglalkozások, - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szerepl környezetismeret, természetismeret, biológia, életvitel és gyakorlat, testnevelés tantárgyak tananyagai; c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályf nöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, els segély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a fels tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, természetjáró); - lehet ség szerint minden évben osztályonként egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélked az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd ) segítségének igénybe vétele: - évente egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy-egy osztályf nöki óra megtartásában; 18

19 - a tanulók egészségügyi és higiéniai sz vizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános sz vizsgálaton kell részt venniük.) VI. AZ ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az els segélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú. Ennek fejleszthet sége a már gyermekkorban elkezdett els segélynyújtó foglalkozások apró lépcs iben rejlik, melyek hatásosak lehetnek. Baleset-megel zés Cél: A tanulók felkészítése a balesetekre, az el forduló veszélyekre, saját maguk és társaik testi egészségének védelmére. Feladat: Figyelemfelhívás balesetveszélyes helyzetekre, közlekedési- és baleset-megel zési ismeretek nyújtása. Tevékenységek: El adások, tanácsadás. Oktatófilmek megtekintése, megbeszélése. Év elején balesetvédelmi oktatás szaktárgyi órákon, t zriadó próbák. Els segélynyújtás: Cél: Az els segélynyújtás jelent ségének hangsúlyozása. Az egészségkultúra növelése. Feladat: Els segély-nyújtási ismeretek átadása, az elsajátított ismeretek lehet ség szerinti gyakorlása. Tevékenység: Szakkör, érdekl dési kör, versenyek, vetélked k, el adás, bemutatás, interaktív foglalkozások. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ismerjék meg az els segélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják a leggyakrabban el forduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, sajátítsák el a legalapvet bb els segély-nyújtási módokat, ismerkedjenek meg a ment szolgálat felépítésével és m ködésével, sajátítsák el, mikor és hogyan kell ment t hívni. 19

20 Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszer ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek els segély-nyújtási alapismeretek területén, a tanulóknak bemutatjuk, és gyakoroltatjuk velük az els segélynyújtás alapismereteit, a tanulók az életkoruknak megfelel szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az els segélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az els segély-nyújtási alapismeret elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának el segítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Ment szolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Els segélynyújtók Országos Egyesületével, tanulóink bekapcsolódnak az els segélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélked kbe, támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, els segély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítását els sorban a következ tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szerepl alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek: Tantárgy: Biológia Kémia Fizika Testnevelés Informatika Életvitel és gyakorlat Katasztrófavédelem Els segély-nyújtási alapismeretek: - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és üt eres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések, forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés - csonttörések - vérzések - áram okozta sérülések - ütések, szúrások - gyakorlati ismeretek - tájékoztatás - el adások - órák - gyakorlás 20

21 az 5-8. évfolyamon az osztályf nöki órák tanóráin feldolgozott els segélynyújtási ismeretek: teend k közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a ment szolgálat felépítése és m ködése, a ment k hívásának helyes módja, valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd ) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal 5-8. évfolyamon egy-egy osztályf nöki óra megtartásában, az els segély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök, (Ifjúsági Vöröskereszt, els segélynyújtó), egy-két évente els segély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Ment szolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Els segélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával, évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, els segélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó vagy a fels tagozatos tanulók számára. VII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felel s életvitel el segítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztel szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan m ködését el segíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelel szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával, - a földi rendszer egységével, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem lehet ségeivel, - lakóhelyünk természeti értékeivel és környezetvédelmi feladataival- 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést els sorban a következ tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szerepl környezetismeret, természetismeret, életvitel és gyakorlat, biológia, földrajz, kémia tantárgyak tananyagai; b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályf nöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; 21

22 c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - lehet ség szerint minden évben osztályonként egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a Föld napja alkalmából játékos vetélked vel, akadályversennyel az alsó és a fels tagozatos tanulók számára; - a szelektív hulladékgy jtés megszervezése az iskolában. VIII. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályf nöki, munkaközösség-vezet i, diákönkormányzatot segít feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szül i értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevel testületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jelleg munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közrem ködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 22

23 IX. AZ OSZTÁLYF NÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYF NÖK FELADATAI Az osztályf nököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, els sorban a felmen rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályf nök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejl dés jegyeire. Együttm ködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szül i munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi el menetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Min síti a tanulók magatartását, szorgalmát, min sítési javaslatát a nevel testület elé terjeszti. Szül i értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teend ket: napló vezetése, ellen rzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Tanulói tájékoztató füzet ellen rzése. Segíti és nyomon követi osztálya kötelez orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzend ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felel sével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola el tt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közrem ködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályában. X. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevel és oktató munkánk egyik alapvet feladata a kiemelt figyelmet igényl tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejleszt módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük: a sajátos nevelési igény ; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd ; a kiemelten tehetséges; 23