MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás

1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ 3. Pedagógiai program és helyi tanterv

2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Dr. Kormos Vilmos Bratinkáné Magyar Éva Major Mónika Nagy István

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A MAGYAR NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI RENDSZER Az oktatási rendszer szintjei Az óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Középiskolai képzés Gimnáziumi képzés Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Szakképzés Felsőfokú szakképzés Felsőoktatás A közoktatás rendje A KÖZOKTATÁS TARTALMI SZABÁLYOZÁSÁNAK ESZKÖZEI A tartalmi szabályozás központi (országos) szintje A bemeneti szabályozás központi eszközei Óvodai nevelés országos alapprogramja (ONAP) Nemzeti alaptanterv (Nat) Kerettantervek A kimeneti szabályozás központi eszközei Vizsgák Érettségi vizsga Szakmai vizsgák Művészeti vizsgák Országos és nemzetközi mérések Országos mérések Nemzetközi mérések A tartalmi szabályozás helyi (intézményi) szintjei Óvodai nevelési program Pedagógiai program Helyi tanterv PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ ISKOLÁK ALAPDOKUMENTUMA A pedagógiai program fogalma

4 4.2. A pedagógiai program jogszabályi háttere A pedagógiai program részei A pedagógiai program ajánlott tartalmi elemei Bevezetés, beköszöntő Alapadatok Helyzetelemzés Küldetésnyilatkozat A pedagógiai program kötelező tartalmi elemei Az iskola nevelési programja Helyi tanterv Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak A kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Az előírt tananyag és követelmény A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A magasabb évfolyamba lépés feltételei Az ismeretek számonkérése, a tanulók beszámoltatása, munkájuk és magatartásuk értékelése Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Szakközépiskolai és szakiskolai szakmai program A nevelési-oktatási folyamat ellenőrzésének, irányításának rendszere Tanműhelyi program Kollégiumi program Záradék A pedagógiai program elfogadása A pedagógiai program jóváhagyása A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánossága PEDAGÓGIAI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA A munkafolyamat megtervezése

5 5.2. A pedagógiai program készítésének folyamata A pedagógiai program tartalmi és formai követelményei A törvényi háttér megismerése Egyeztetés a fenntartóval Az iskolahasználók igényeinek, elvárásainak megismerése Tantestületi döntések meghozatala A diákönkormányzat szerepe a pedagógiai program megalkotásában A szülők szerepe a pedagógiai program megalkotásában A feladatok listája, ütemezése Munkacsoportok létrehozása A feladatok ütemezése A pedagógiai program fejezeteinek elkészítése, felülvizsgálata Az iskola pedagógiai hitvallása Az iskola korábbi tevékenységrendszere A tantárgyak kiválasztása A tanítási célok meghatározása Az óraszámok meghatározása A tantárgyak tartalmi tervezése MELLÉKLETEK sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet

6 1. BEVEZETÉS A tartalmi szabályozás kétszintű rendszerének bevezetése komoly kihívás elé állította a magyar iskolákat és pedagógusokat. Ez nem csak sajátosan magyarországi helyzet, mert Európa csaknem valamennyi országában a nagyobb iskolai önállóság megteremtése a cél, és a helyi programfejlesztés egyre több országban a pedagógushivatás részévé vált. Amikor Magyarországon bevezették a Nemzeti alaptantervet, az ország valamennyi iskolájára érvényes közös tantervi követelmények mellett minden egyes iskolának ki kellett alakítani saját részletes, helyi tantervét. Sokan úgy gondolták, hogy ez nem megvalósítható elképzelés, mert az iskolák és a pedagógusok erre nem voltak felkészülve, hiszen korábban soha nem kellett tartalmi tervezéssel foglalkozniuk. A pedagógiai program, a helyi tantervek elkészítése azt feltételezi, hogy a tantestületek olyan feladatokat oldjanak meg, amelyek kevés iskolában meglévő szakmai kompetenciákat igényelnek: az iskola sajátos adottságainak feltárása és elemzése, a sajátos adottságoknak megfelelő intézményi célok meghatározása a céloknak megfelelő eszközök kiválasztása. Ezek csak akkor vezetnek működőképes program megalkotásához, ha az eltérő szakmai értékek és érdekek egyeztetésének eredményeként jön létre. Az áttekinthető és jól használható pedagógiai program elkészítése még napjainkban is nehézséget jelent a tantestületek és a pedagógusok számára. A módszertani összefoglaló célja, hogy a közoktatási intézmények segítséget kapjanak pedagógiai programjuk és helyi tantervük elkészítéséhez. A legfontosabb céljaink között szerepel, hogy a dokumentum áttanulmányozása után, teljes körű átfogó képet kapjunk a pedagógiai program készítésével kapcsolatban. Ehhez a közoktatás rendszerének felépítését és tartalmi szabályozását is át kell tekintenünk. Ezért a módszertani összefoglalóban a következő főbb témaköröket érintjük: A magyar nevelési és oktatási rendszer A közoktatás tartalmi szabályozásának eszközei A pedagógiai program A pedagógiai program készítésének módszertana 6

7 A pedagógiai programnak vannak a jogszabály által meghatározott kötelező elemei és vannak ajánlott tartalmi elemek. Ezek a dokumentum jobb áttekinthetősége és értelmezhetősége miatt, külön fejezetben kerültek elhelyezésre. Az iskolák az oktatási rendszer szintjeinek (alap-, és középfokú) és típusainak (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) megfelelően, különböző tartalmú pedagógiai programokat készítenek. Céljaink között szerepelt az is, hogy minden képzési szintet figyelembe véve érintsük a témaköröket és minden iskolatípusnak megfelelő segítséget nyújtsunk a szakmai alapdokumentum elkészítéséhez. Az egyes fejezetek a pedagógiai programban és a helyi tantervben az intézmények által részletesebben kifejtendő tartalmi elemeket tárgyalja. Leírtuk, hogy az alapdokumentum egyes fejezetei mit tartalmazzanak, milyen szempontokat célszerű figyelembe venni az elkészítés során. A mellékletben az egyes témákhoz kapcsolódó mintákat helyeztünk el, amelyek ajánlások, nem szükséges az iskola programjába pontosan ezeket beépíteni, de segítséget jelent, a jobb értelmezhetőséghez és a gyakorlati magvalósításhoz. 7

8 2. A MAGYAR NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI RENDSZER A nevelés és az oktatás hivatalos nyelve a magyar, azonban első, vagy második oktatási nyelvként saját nyelvüket több etnikai és nemzeti kisebbség (pl. német, román, szlovén, szerb, horvát) használja. Általános, ill. középiskola szintjén is rendelkeznek kisebbségi oktatási intézményekkel, melyeknek fenntartója legtöbb esetben a helyi önkormányzat. A magyar nevelési és oktatási rendszer működését szabályozó alapelveket a Magyar Köztársaság Alkotmánya, és az oktatással összefüggő törvények (a közoktatásról, a szakképzésről, a felsőoktatásról, stb.) rögzítik. Ezek rendelkeznek arról, hogy az állam ingyenesen biztosítja az állampolgárok számára a kötelező általános és középiskolai oktatást. Biztosítja továbbá, hogy a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető legyen a szakképzés, illetve a felsőfokú oktatás. A jogszabály az óvodai nevelést és az általános iskolai oktatást a helyi önkormányzatok kötelezői feladatellátásához rendeli, a középiskolai oktatást azonban a megyei önkormányzatokhoz. A középiskolák fenntartását azonban a helyi önkormányzat átvállalhatja. A legtöbb diák ezekben az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben tanul. Az oktatási rendszer liberalizációját követően azonban egyre több, egyéb fenntartású (egyházi, magán, alapítványi) intézmény jelent meg a 90-és évektől az óvodai nevelés és az iskolai oktatás szintjén is Az oktatási rendszer szintjei A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében az óvodai nevelés a gyermekek két és fél éves korában kezdődik. A tankötelezettség az iskolaérettségétől függően, a 6. vagy 7. életév betöltésétől annak a tanévnek a végéig tart, amikor betöltik a 18. életévüket. 8

9 A közoktatási rendszer szakaszai Évfolyam, életkor 2,5 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig 1-8. évfolyam évfolyamok az érettségire felkészítő középiskolákban 13. (vagy 14.) évfolyamtól (13.) évfolyam a szakiskolákban A nevelő oktató munka szakaszai az alapfokú nevelés-oktatás szakasza a középiskolai nevelés-oktatás szakasza a középfokú, szakiskolai nevelés-oktatás szakasza az általános műveltséget megalapozó szakasz az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő és pályaorientációs szakasz Az óvodai nevelés szakasza Az egyes szakaszok részei 1-2. évf.: bevezető szakasz 3-4. évf.: kezdő szakasz 5-6. évf.: alapozó szakasz* 7-8. évf.: fejlesztő szakasz évf.: az általános műveltséget megszilárdító + a szakközépiskolában a szakmai orientáló szakasz évf.: az általános műveltséget elmélyítő, az érettségi vizsgára közvetlenül felkészítő + a szakközépiskolában a szakmacsoportos oktatás szakasz A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz az általános műveltség megalapozását elmélyítő, konkrét szakma(k) megszerzésére felkészítő szakasz évf.: az általános műveltség megalapozását folytató szakasz (13.) évf.: a konkrét szakma(k) megszerzésére felkészítő szakasz * 25-40% nem szakrendszerű oktatás 2004/2005-től felmenő rendszerben (a 2008/ /2011. tanévben lehet 20% ig KT (19) bekezdés 9

10 Az óvodai nevelés Ezen oktatási szint az iskolarendszer integrált, kulcsfontosságú részét képezi (a 2,5-7 éves korosztály). Az óvodalátogatás tetszőlegesen választható az utolsó év (öt éves kor) kivételével, ami kötelező. A helyi önkormányzatok által fenntartott óvodákban az ellátás térítésmentes, csak az alapfeladataikon felüli szolgáltatásokért kérhetnek ellenszolgáltatást, pl. az óvoda programján kívüli foglalkozásokért, étkeztetésért, kirándulásokért, stb Általános iskolai oktatás Az általános iskolának nyolc évfolyama van, ahol alapfokú nevelés-oktatás folyik. A tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az általános iskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges az iskolaérettség igazolása. Az általános iskolákban felvételi nem tartható. A nagyvárosokban beiskolázási körzet alapján történik a felvétel. Ennek értelmében az iskolák kötelesek felvenni azokat a diákokat, akik a lakóhely szerint érintett körzetben laknak, de a szülők kérelmezhetik gyermekük felvételét bármely intézménybe. Ebben az esetben az iskola igazgatója dönt a felvétellel kapcsolatban, de először a körzetbe tartozó gyermekeket köteles felvenni, csak akkor vehet föl más körzetben lakó diákot, ha ezen felül még van lehetősége úgy beiskolázni, hogy a törvényben előírt maximális osztálylétszámot nem lépi túl Középiskolai képzés Az általános iskola befejezése után, középiskolában folytathatják tanulmányaikat a diákok. Három iskolatípus (gimnázium, szakközépiskola és szakiskola) áll rendelkezésre, hogy a sikeres vizsgát követően, képességeiknek, tudásuknak és a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő ismereteket elsajátítva léphessenek a munka világába. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg (két tanítási nyelvű, vagy nyelvi felkészítő oktatás esetén) a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. 10

11 A közoktatási törvény az általános és a középiskolai képzés formáira többféle lehetőséget biztosít: 8+4 éves képzés Ez az úgynevezett hagyományos képzési forma, ahol az általános iskolában 8 évig tanulnak a diákok, majd ezt követően kezdik meg a középiskolai tanulmányaikat, amely ebben az esetben bármely típusú középiskolában (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) folytatható. 6+6 éves képzés A diákok az általános iskolában hat éven keresztül tanulnak, majd gimnáziumba felvételizhetnek, ahol szintén hat tanévet eltöltve érettségi bizonyítványt szerezhetnek. A gimnáziumba központi felvételi eljárás eredményeként kerülhetnek be azok a diákok, akik sikeresen teljesítették a követelményeket. A 6 osztályos gimnáziumban speciális tanterv szerint tanulnak a diákok, ezért a hasonló képzést folytató iskolák közötti átjárhatóság nehézkes. Ha valaki a követelményeknek nem tud eleget tenni, akkor az általános iskola 7. illetve 8. osztályába is ugyanezen okok miatt nehézkes visszatérni. Ezért mind a szülők, mind a diákok részéről alapos mérlegelés után célszerű ezt a képzési formát választani. Csak azok a diákok tudnak megfelelően teljesíteni, akik kiváló eredménnyel végezték 6. osztályig az általános iskolát és szülői ráhatás nélkül, kötelességtudatból önállóan képesek tanulni. 4+8 éves képzés A diákok az általános iskolában négy évet töltenek, majd felvételi után nyolc évig tanulnak a gimnáziumban. A tanulmányaik végén érettségi vizsgát tesznek. A 6+6-os képzéshez hasonlóan, ebben az esetben is központi felvételi eljárás eredményeként kerülhetnek be az iskolába. Ebben az esetben a diákok még fiatalabb korban kerülnek a gimnáziumba, ezért megfontoltabb döntés eredményeképpen célszerű ezt a képzést választani Gimnáziumi képzés A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. A képzésre az általános iskola tanulmányok után jelentkeznek a diákok. Rendszerint a hozott pontok, az írásbeli és szóbeli felvételi eredménye 11

12 alapján alakul ki a felvételi rangsor. A felvételt nyert diákok négy évig tanulnak, majd érettségivel zárul a középiskolai tanulmányuk. Hat vagy nyolc évfolyammal is működhet a gimnázium. A nevelés és oktatás a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos gimnáziumban az ötödik évfolyamon kezdődik, és - a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumban is - a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. Az érettségi vizsgával rendelkezők vagy a felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat, vagy szakképzésben valamilyen OKJ-s bizonyítványt szerezhetnek Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. Az általános iskolai tanulmányok sikeres befejezését követően jelentkezhetnek a szakközépiskolákba a diákok. A felvételi eljárás során a meghatározott tantárgyak érdemjegyeiből keletkezett pontszám és a központilag szervezett írásbelin elért pontok alapján alakul ki a felvételi rangsor. Vannak olyan intézmények, ahol szóbeli felvételit is rendeznek. Erre csak akkor van lehetőség, ha írásbelire is sor került. Ha valaki művészeti szakmacsoportos képzésre jelentkezik (pl. táncos), akkor még képesség illetve készségmérésre is szükség van. A felvételi eljárás rendjét, a jogszabályok figyelembevételével az intézmény határozza meg. A szakközépiskola képzés négy éve alatt az érettségi sikeres teljesítésére készítik fel a diákokat. Csak szakmai orientációs tárgyakat tanulnak, a szakmai képzés csak a 13. évfolyamon kezdődik meg a sikeres érettségit követően. A szakképzési időszak 2 vagy 3 évig tart, szakmától függően Szakiskolai képzés Az általános iskolában eltöltött nyolc sikeres év után 9. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A szakiskolák jellemzően az általános iskolából hozott tantárgyi eredmények alapján lehet bekerülni a választott iskolába. A szakiskolának kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama van. A szakképzési 12

13 évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. Az általános műveltséget megalapozó szakasz a 9. és 10. évfolyamon valósul meg, ahol jellemzően általános műveltségi tárgyakat tanulnak, néhány szakmai orientációs tantárgy mellett. A 11. évfolyamtól kezdődik a konkrét szakma megszerzésére felkészítő szakasz. Alternatív szakképzés A hagyományos szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem foglalja magába a évfolyamos alapozó képzést, így a tanulók már a kilencedik évfolyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. évfolyam végén szakmai vizsgával zárul. A képzések gyakorlati hátterét a kilencedik évfolyamon az iskolai, míg a tizedik és tizenegyedik évfolyamon külső szakmai gyakorlat is kiegészít. Az elhatározás a szakiskolák kezében van, amelyek önállóan dönthetnek arról, hogy a es tanévben bevezetik-e a korai szakképzést is, vagy csupán a jelenlegi forma szerint képeznek Szakképzés A kompetencia alapú, modulrendszerű szakképzés az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben megjelent Országos Képzési Jegyzék alapján szervezhető. A szakképzés két formája az iskolai rendszerű, amely a közoktatás része és az iskolarendszeren kívüli, melynek változatos formái léteznek és nem részei a közoktatásnak. A szakmai tanulmányok megkezdésének feltétele, a szakmánként meghatározott iskolai végzettség megszerzése. Ennek megfelelően vannak a 8 és 10 évfolyam, érettségi illetve másik szakképesítésre ráépülő végzettség megszerzése után választható szakképzések. A szakképzés időtartama is az OKJ-ben meghatározott, többségében 2 éves időszak. Amennyiben a tanulmányok befejezését követően a diákok sikeres vizsgát tesznek, megkapják a végzettséget igazoló szakmai bizonyítványt Felsőfokú szakképzés Az Országos Képzési Jegyzékben szerepelő felsőfokú szakképesítések megszerzéséhez érettségi szükséges, a képzés pedig felsőfokú oktatási intézményekben, vagy velük megállapodást kötő középiskolákban, szakképző intézményekben történik. A felsőfokú szakképzések elsősorban 13

14 olyan szaktudást igénylő munkákra készítenek fel, amelyekhez szükségtelen a felsőoktatásban tanulni, és inkább a gyakorlati elemeken van a hangsúly. A felsőfokú szakképzés a felsőfokú tanulmányok főpróbájának is tekinthető, az így megszerzett tudást, kreditpontok formájában beszámíthatják a továbbtanulásnál Felsőoktatás Az érettségi bizonyítványt a felsőoktatási rendszerbe való belépéshez minden intézmény megköveteli. Számos felsőfokú képzést nyújtó intézmény vagy program szigorúbb felvételi követelményeket állít. Az érettségi tantárgyak teljesítésére közép- és emeltszinten van lehetőség, ezek eredményét átváltják pontokra, amely alapján a felvételizők bekerülhetnek a kiválasztott intézménybe. A felsőoktatásban további követelményeket is állíthatnak, mint pl. nyelvvizsga, középfokú szakirányú végzettség, illetve bizonyítvány. Magyarországon a felsőoktatási intézmények állami-, magán-, illetve egyházi egyetemek és főiskolák, amelyeket az állam akkreditál, azaz hivatalosan elismer. A bolognai folyamat Célja: a könnyen áttekinthető és összehasonlítható végzettségek, háromciklusú rendszerbe (Bachelor-Master-PhD) szervezve, amely lehetővé teszi a más országban szerzett végzettségek és egyéb, felsőoktatásban szerzett képesítések elismerését. Az egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszerben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek. A felsőoktatás három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll: alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg, mesterképzés (1-2 év), ez a korábbi egyetemi szintet jelenti, doktori képzés (3 év), tudományos fokozat (PhD) megszerzésének a lehetősége. 14

15 2.2. A közoktatás rendje Minden tanév megkezdése előtt az oktatási miniszter rendeletben határozza meg a tanév rendjét. Ebben rögzítésre kerül a tanév első és utolsó tanítási napja, a tanítási szünetek pontos időpontja, az érettségi és szakmai vizsgák ütemezése. Ennek megfelelően általánosságban elmondhatjuk, hogy a tanév szeptember 1-jén kezdődik, és a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő, szeptember 1-jétől, június 15-éig 185 tanítási napból áll től három (kb. 1 hét) iskolai szünet van: ősszel, télen, és tavasszal; továbbá a nyári szünet, amely hét hosszú. Minden héten 5 tanítási nap van, a tanítási órák általában 45 percesek. A maximális heti tanítási óraszámot törvény szabja meg a különböző évfolyamokon. 15

16 3. A KÖZOKTATÁS TARTALMI SZABÁLYOZÁSÁNAK ESZKÖZEI A tartalmi szabályozás rendszere Forrás: Vágó Irén Vass Vilmos: Az oktatás tartalma 16

17 Magyarországon a közoktatás szabályozása 2 szintű, központi (országos), helyi (intézményi). A szabályozás 2 pólusú, egyrészt a bemenet, másrészt a kimenet felől szabályozza az intézményekben a nevelő-oktató munka tartalmát. Központi szint (országos) Helyi szint (intézményi) Bemeneti szabályozás Az óvodai nevelés országos programja Nemzeti alaptanterv Kerettantervek (választható) Nevelés program (óvodák) Pedagógiai program Helyi tanterv (iskolák) Kimeneti szabályozás Vizsgák közoktatási: érettségi szakképzés: szakmai vizsgák Országos és nemzetközi mérések Intézményi szintű mérések (nem kötelező) Belső vizsgák (nem kötelező) 3.1. A tartalmi szabályozás központi (országos) szintje Az oktatásért felelős miniszter ellátja a közoktatás ágazati irányítását, melynek hatásköre kiterjed a közoktatási törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója. A szakközépiskolában és a szakiskolában folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzési törvény határozza meg. Az oktatásért felelős miniszter (az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után): kiadja a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelvét, a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, 17

18 az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelvét, ellátja ezek felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén kezdeményezi a módosítást, gondoskodik az óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról, meghatározza az érettségi vizsga követelményeit, és ellátja az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, közreműködik a tankönyvkiadáshoz biztosított állami kezességvállalású hitel és vissza nem térítendő támogatás nyújtásának előkészítésében, jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a tankönyv kiadását és a tankönyv forgalmazását, gondoskodik - az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, az Országos Köznevelési Tanács közreműködésével dönt a könyv tankönyvjegyzékbe történő felvételéről, továbbá gondoskodik a tankönyvjegyzék közzétételéről, kiadja a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét, gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal közreműködésével, működteti a közoktatás információs rendszerét, létrehozza és működteti az oktatási jogok biztosának hivatalát, meghatározza a közoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével, továbbá a berendezésével, taneszközellátottságával kapcsolatos követelményeket, javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra, jóváhagyja az iskolák által használt bizonyítványnyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat és forgalomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást, 18

19 ellátja a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének kezelésével és felhasználásával kapcsolatos - jogszabályban meghatározott feladatokat, ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitikai feladatokat. az általa vezetett minisztérium költségvetésének a terhére országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa. a pedagógus-továbbképzés programjai jóváhagyásával összefüggő döntés-előkészítés céljából Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületet hoz létre. ha megítélése szerint a közoktatási intézmény működése, működtetése jogsértő, tájékoztatja a jegyzőt, főjegyzőt, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében gyakorolni tudja a törvényben meghatározott jogkörét. a szakképzés irányításával kapcsolatos hatásköröket az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszterek a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolják. A Közoktatás-politikai Tanács A Közoktatás-politikai Tanács az oktatásért felelős miniszter közoktatáspolitikai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. A Közoktatás-politikai Tanács a bármely tagjának kezdeményezésére jogosult állást foglalni, javaslatot tenni - a közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével - a közoktatást érintő bármilyen kérdésben. Szakmai bizottságok Az oktatásért felelős miniszternek: a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos döntéseinek előkészítésében Országos Kisebbségi Bizottság vesz részt. a tanulói jogokkal összefüggő döntéseinek előkészítésében Országos Diákjogi Tanács működik közre, véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a tanulói jogokat érintő bármilyen kérdésben. a szülői jogokkal összefüggő döntései előkészítésében az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács működik közre, véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a szülői jogokat érintő bármilyen kérdésben. 19

20 A bemeneti szabályozás központi eszközei Óvodai nevelés országos alapprogramja (ONAP) Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi jogok es alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláirt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket veszi figyelembe és meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Abból kell kiindulni, hogy az óvodai nevelésnek az emberi gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi gyermeki jogok es alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg, a gyermek nevelése elsősorban a család joga es kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak Nemzeti alaptanterv (Nat) Magyarországon a közoktatásban a központilag kidolgozott, az iskolák és tanárok számára kötelező érvényű tantervek léteztek ig a tantervekhez különböző tankönyvek készülhettek, és ez lényegesen lazította a központi szabályozás szigorát után azonban szélsőséges központi irányítási rendszer alakult ki, ami azt jelentette, hogy egy tantárgyi tantervhez mindig csak egy tankönyv készülhetett. A 80-as években már megjelentek a szaksajtóban azok az írások, amelyek felvázolták egy olyan dokumentum gondolatát, mely a minden tanulónak állampolgári jogon járó közös alapműveltséget tartalmazza, s melyet a nevelőtestületek sajátos helyzetükhöz, értékrendjükhöz alakíthatnak, azt kiegészíthetik. Ez az elképzelés a 90-es években, az ún. kettős tantervi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv a központi oldalon, pedagógiai program és helyi tanterv az iskolai oldalon - öltött testet és kapott törvényi megerősítést. Ennek a rendszernek határozott előnye, hogy miközben biztosítja az alapműveltség, a kulturális örökség egységes átadását, és ezzel megteremti az iskolák közti átmenet minimális garanciáit, roppant rugalmas alkalmazkodást enged meg az iskolák részére. Nagyfokú döntési szabadságuk van a tantárgyi rendszer, az óraterv és az iskolai 20