Hírlevél. Mire számíthat 2016-ban az építőipar?

Átírás

1 KEM KASZTERMENEDZSMENT KFT. Hírlevél É V F O L Y A M I I. S Z Á M F E B R U Á R Mire számíthat 2016-ban az építőipar? Cím: 2800 Tatabánya, Réti út 160. Telefon: +3630/ info@kemekklaszter.hu Honlap: A TARTALOMBÓL: Egyre több cég lépne a számítógépeik megtámadása ellen 2 Így csökkentenék a vállalkozások terheit az adótanácsadók 2 Itt az új pályázatok: 138 milliárdot osztanak el vidékfejlesztésre 3 Jó nemzetközi kapcsolatok kellenek a kis cégeknek 4 Tömegesen indulhatnak idén gyakornoki programok 4 Orbán 25 milliárd forintot ajánlott Kecskemétnek 5 Eu pénzek nélkül alig halad előre a magyar gazdaság 5 Több mint négyszázmilliárdot költene az NFM közlekedésfejlesztésre 6 A közúti infrastruktúra intenzív fejlesztését ígérik 2020-ig 7 Májusig elkészül az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet 7 Tao: csökkentsük együtt az adóalapot! 8 Számvitel: Tudomány? Mágia? Mindkettő! 10 Fontos változás: ezeket az illetékeket már nem kell fizetnie 12 Pályázati lehetőségek 13 Gazdasági - pénzügyi továbbképzések 14 Építőipari továbbképzések 15 Ipar Napjai Látható trend nélkül hullámzóan, egy-egy nagy projektnek kiszolgáltatottan, de összességében a várt volument hozta tavaly az építőipar. A felére zsugorodott rendelésállomány miatt a szakértők a nagy kérdésnek az idei évet tartják, a növekvő lakossági megrendelések ugyanis nem pótolják az uniós forrásból finanszírozott közberuházásokat, amelyeknek egyelőre semmi jele. A vártnak megfelelően alakult az építőipar tavalyi termelése, az ÉVOSZ 2100 milliárdos volumennel számolt, az év végi tényadat pedig 2170 milliárd forint lett - kommentálta a KSH friss jelentését a Napi.hu-nak Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke. Ennél azonban sokkal izgalmasabb kérdés, hogy hogyan tovább, hiszen hiába nőtt valamennyire az utolsó hónapban az új szerződések volumene, ezek kisebb értékűek lehettek, hiszen a rendelésállomány összességében év/ év alapon 48 százalékos lemaradásban van. A jelenlegi kapacitáslekötés a 2014-esnél százalékkal kisebb önkormányzati, állami megbízásokat tartalmaz - mondta az ÉVOSZ elnöke. Késnek a közmegrendelések A számokból egyértelműen látszik, az ágazat tavaly még mindig az előző uniós pénzügyi ciklus által finanszírozott megbízásokat teljesítette, az új ciklus forrásaiból, két év elteltével sem született még építőipari megrendelés. Ha 2016 közepére nem érkeznek meg az új uniós pénzügyi ciklus forrásait felhasználó, nagy értékű közmegrendelések, akkor a növekvő lakossági építési megbízások nem tudják kitölteni a keletkező űrt, és 2016 rosszabb lehet 2015-nél - vélte Koji. összesen nagyjából 40 ezer lakás építési megbízását hozhatja az építőiparnak. Nem csak a csok-osoknak kellene elérhető hitel Ahhoz, hogy a növekedés dinamikus legyen, szükség lenne rá, hogy a kereskedelmi bankok a csokos ügyfeleken túli körben is 3-4 százalékos THM-mel hitelezzék az otthonteremtést, mert a jelenlegi 5-9 százalékos kamatszint és a két számjegyű THM nem érik el lakásvásárlók, építők ingerküszöbét. Koji szerint érdemes lenne a lakásfelújítás áfájának visszaigényelhetővé tételéről is elgondolkodni, ami az építőipari megrendelések növekedésén túl a kivitelezések fehéredését is magával hozná, s rövid időn belül költségvetési bevételeket is generálna. Trend nélkül hullámzott a tavalyi termelés A KSH számai megegyeznek a GKI idei építőipari prognózisával is - erősítette meg lapunknak Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor a fejlődés láthatóan nem egyenszilárdságú, egy - egy nagy projekt lététől, előrehaladásától függően hullámzott, mindenfajta trend nélkül. Petz szerint is 2016 az igazi nagy kérdés, a GKI prognózisa egyelőre stagnálást jósol. Az ágazat idei teljesítményében elég sok a bizonytalansági tényező, az azonban biztosnak tűnik, hogy a csok hatása idén még nem, vagy alig jelentkezik majd - mondta Petz Raymund. Véleménye szerint 2016 átmeneti év lesz az építőiparban. A lakáspiac várható élénkülésével kapcsolatban Koji úgy fogalmazott, helyén kell kezelni az új támogatási csomagot, mert a lakásépítés pillanatnyilag mélyponton van. Az ÉVOSZ arra számít, hogy a 2015-ös adatok összesítése után, tavaly 8 ezres bővülésről ad majd számot a KSH, ez idén és a következő két évben is évente új gyarapodhat, ez a kormányzati ciklus végégig, ban_az_epitoipar html

2 O L D A L 2 Egyre több cég lépne a számítógépeik megtámadása ellen A kiberbűnözők egyre merészebb és rugalmasabb aktivitása, a nagyobb károkozás miatt a gazdálkodó szervezetek fokozott éberséggel és határozottabb fellépéssel kezelik az informatikai kihívásokat - állapítja meg az amerikai Cisco Systems internetes hálózati berendezés gyártó és infokommunikációs szolgáltató vállalat éves kiberbiztonsági jelentése. A Cisco Systems Magyarország Kft. ma közölte: a felmérésbe 12 országból bevont 2400 IT-biztonsági szakértő közül 2015-ben 10 százalékkal kevesebben tartották szervezetük biztonsági rendszerét naprakésznek, mint 2014-ben. Ugyanakkor a felmérés megállapította, hogy egyre több szervezet igyekszik aktív válaszlépésekkel garantálni a biztonságot, 90 százalékuk fejleszti alkalmazottai biztonsági tudatosságát, például oktatással, a biztonságos magatartás házon belüli szabályozásával. Nőtt a gazdálkodó szervezetek körében a biztonsági ellenőrzést és az incidenskezelést külső szakértőkre bízó gazdálkodó szervezetek aránya is tavaly. Különösen a kis- és középvállalatok körében jellemző ez, ben 14, tavaly 23 százalékuk vett igénybe külső segítséget. Egyre több nagyvállalat világíttatja át kiberbiztonsági szempontból a beszállítói láncát és a partneri hálózatát alkotó kis- és középvállalatokat, mert a kisvállalati beszállítói kör által képviselt strukturális sebezhetőség nagy kockázatot jelent a nagyvállalatok számára. A kockázati tényezők köre a támadási infrastruktúrának a közösségi média felületeire való kiterjedésével is jelentősen bővült tavaly a Cisco tanulmányának megállapítása szerint. Kedvező fejleményként állapítja meg a tanulmány a kiberbiztonsági incidensek felderítési idejének a csökkenését, amit a Cisco tavaly októberre 17,5 órára tudott csökkenteni a júniusi 35,3 óráról. A rövidebb felderítési idő jelentősen enyhíti a kibertámadások által okozott károkat - mutat rá a Cisco Systems 2015-ös kiberbiztonsági jelentése. Ács György, a Cisco regionális hálózatbiztonsági szakértője a jelentés megállapításainak magyarországi vonatkozásairól szólva elmondta, hogy a sok esetben elöregedett infrastruktúrák, valamint az elavult vállalati rendszerek és gyakorlatok fokozott veszélynek teszik ki a cégeket. A nagyvállalatok Magyarországon is elkezdtek rájönni, hogy fontos a biztonsági támadások elleni védekezés, de nem elégséges - mutatott rá, hangsúlyozva: egyre több cég foglalkozik már azzal, hogy mi fog történni támadás után, hogyan lehet minél hamarabb a támadást lokalizálni, nyomon követni, és a költségeket csökkenteni Így csökkentenék a vállalkozások terheit az adótanácsadók A vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentésére és az adószabályok egyszerűbbé, érthetőbbé tételére dolgozott ki javaslatot a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete. / Folyt. a köv. oldalon. H Í R L E V É L

3 É V F O L Y A M I I. S Z Á M O L D A L 3 Az MTI-hez szerdán eljuttatott tájékoztatásuk szerint a 29 pontból álló javaslat több területet érintő elemet tartalmaz. A legnagyobb csoportot az adóadminisztrációt csökkentő javaslatok teszik ki; ezek egyszerűbbé tennék a vállalkozások és a számvitellel, adótanácsadással foglalkozó szolgáltatók életét, ésszerűsítenék a bürokratikus terhelést, emellett a vállalkozók számára költségcsökkentést jelentenének, ugyanakkor nem járnának költségvetési bevételkieséssel - hangsúlyozta az egyesület. A szervezet javasolja, hogy a bevallásokban jelenleg kért adatok jelentős részét szüntessék meg. Indítványozzák, hogy a végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre vonatkozó adatokkal kapcsolatban állítsák vissza a december 31. előtti szabályozást, és ne kelljen ezekről nyilatkozni az adóhatóságnak a foglalkoztatási jogviszony létesítésnél, módosításánál. Az egyesület felvetette a munkáltatói tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok eltörlését is. Felesleges például a munkáltatói tájékoztatási kötelezettség az adónyilatkozat és egyszerűsített bevallás lehetőségéről, a két különböző társadalombiztosítási nyilvántartásba vételről szóló igazolás, vagy a jövedelemigazolástól független járulékigazolás - fejtette ki közleményében az egyesület. Az általános forgalmi adó (áfa) kapcsán a többi között szükségesnek tartanák a pénzforgalmi szemléletű áfa igénybevételére jogosult vállalkozások körének kiszélesítését a nettó árbevételi korlát emelésével. Javasolják a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát is, és így a kapcsolt vállalkozás meghatározásán alapuló iparűzési adó számítást. Álláspontjuk szerint az iparűzési adó esetében komoly egyszerűsítést jelenthetne az is, ha a befizetéseket egy elszámolási folyószámlára lehetne teljesíteni. A növekedési adóhitel esetében az adóhalasztás lehetőségének szabályaival kapcsolatban vetik fel a módosítás szükségességét úgy, hogy már kétszeres növekedés esetén is legyen igénybe vehető a hitel. A szervezet javaslatokat tesz az adónemek csökkentésére, az egyes adónemeken belüli eltérő adózási lehetőségek megszüntetésére, az adózók képviseletére, a jóhiszeműség vélelmére, az egyszerűsített foglalkoztatásra, a végelszámolással kapcsolatos illetékekre vonatkozóan is. Részletesen foglalkozik a javaslat a bírósági végrehajtásból fakadó munkáltatói terhek csökkentésével is. Az egyesület ebben a javaslatban is megismételi korábbi felvetését, hogy a kötelező gazdasági kamarai nyilvántartási hozzájárulást töröljék el. A közlemény szerint az adótanácsadók egyesülete eljuttatta javaslatait a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM). A tárca kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy április 30-ig elkészítik és benyújtják a kormánynak az adózás rendjéről szóló új törvénytervezetet. Az NGM azt közölte, hogy a többi között adótanácsadó cégek és különféle szervezetek bevonásával dolgoznak a törvénytervezeten. Olyan ügyfélbarát adózási rendszert szeretnének kialakítani, amely gyorsabb az eddigieknél, és kevesebb adminisztrációs terhet ró az emberekre és a vállalkozásokra. Itt az új pályázatok, 138 milliárdot osztanak el vidékfejlesztésre Hat új pályázati felhívás jelent meg a vidékfejlesztési program keretében, mintegy 138 milliárd forint összegben, a pályázatok az önkormányzatok, a mezőgazdasági termelők, valamint a magánjogi erdőgazdálkodók számára biztosítanak fejlesztési forrást - közölte a Miniszterelnökség. A pályázatok keretösszegéből 12 milliárd forint a 2000 lakosnál kevesebbel rendelkező települések autonóm és természetközeli szennyvízkezelési megoldásait, 26,9 milliárd forint pedig a vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztését szolgálja. A gazdálkodók a Natura 2000 erdő-, valamint mezőgazdasági területek, illetve a természeti hátránnyal érintett területek számára nyújtott kompenzációs kifizetésekre is beadhatják kérelmüket mintegy 74,97 milliárd forintig. A mezőgazdasági biztosítási díjhoz 23,7 milliárd forint támogatást különített el a szaktárca - írták. / Folyt. a köv. oldalon.

4 O L D A L 4 Kiemelték, hogy a most megjelent felhívásokkal együtt a Miniszterelnökség mintegy 610 milliárd forint pályázati forrást nyitott meg a vidékfejlesztési program keretében. Ez a közötti uniós programozási időszakban a rendelkezésre álló 1300 milliárd forintnak közel a fele. A fennmaradó forrást pedig majd az éves fejlesztési keret szerint még az idén kiírják - tették hozzá. Jó nemzetközi kapcsolatok kellenek a kis cégeknek A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességéhez szükség van az erős nemzetközi kapcsolatrendszerre - hangsúlyozta Ducsai-Oláh Zsanett, az Enterprise Europe Network (EEN) magyarországi konzorciumának vezetője, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója csütörtökökön az EEN éves fogadásán. Az Enterprise Europe Network (EEN) az Európai Bizottság által létrehozott, 63 országban működő vállalkozásfejlesztési hálózat, mintegy 600 üzletfejlesztéssel foglalkozó szervezetet fog össze az európai kis- és középvállalkozások nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítésére. Ducsai-Oláh Zsanett kiemelte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások a kutatás-fejlesztés és innováció felhasználásával tudnak versenyképesek maradni. A konzorciumvezető úgy értékelte, hogy a EEN magyarországi konzorciuma 2008 és 2014 között, az első ciklusban sikeresen működött, ezt folytatva végzi tevékenységet a mostani időszakban is, jelenleg mintegy ügyfélnek nyújt szolgáltatást. Az EEN tanácsadás keretében célpiacot javasol, támogatást nyújt a külpiacra lépési stratégia felépítésében, az adatbázisa és kapcsolati hálója segítségével felkutatja a potenciális üzleti partnereket, üzletember találkozókat szervez - emelte ki a vezérigazgató. Tömegesen indulhatnak idén gyakornoki programok Kisebb vállalkozások használhatják a pályakezdőket segítő 15 milliárd forintot. Számos nagyvállalat működtet gyakornoki programot, de ezek a lehetőségek alapvetően az egyetemek, főiskolák hallgatóit célozzák. A szakképzésből kikerülteknek kevesebb lehetőségük van válogatni, pedig a munkatapasztalat megszerzése számukra is alapvető fontosságú. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban megjelent egy pályázat, amely 15 milliárd forintot biztosít elsősorban a kis- és középvállalkozások számára, hogy gyakornoki programokat működtessenek. Az uniós támogatást a gyakornokok alkalmazásával és betanításával járó többletköltségekre, a többi között a fiatalok bérére, a vállalati gyakornoki kapcsolattartók díjazása, a gyakornoki hely kialakításához szükséges tárgyi feltételek biztosítására kapják a cégek. A megjelent pályázaton 1,9 és 30 millió forint közötti összegeket kérhetnek a vállalkozások. A gyakornoki idő kilenc hónap, emellett négy és fél hónap továbbfoglalkoztatást kell vállalnia a cégnek. A program elsődleges célja a közvetlen munkahelyteremtés elősegítésén túl az iskolai rendszerű képzésben, felnőttoktatásban vagy felnőttképzésben megszerzett szakképesítés hasznosulásának elősegítése, a fiatalok korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, ezzel a későbbi foglalkoztathatóságuk növelése. / Folyt. a köv. oldalon. H Í R L E V É L

5 É V F O L Y A M I I. S Z Á M O L D A L 5 A felhívás az Ifjúsági Garancia rendszeréhez kapcsolódik, amelynek lényege, hogy minden 25 év alatti fiatal az iskolai tanulmányai befejezését vagy a munkanélkülivé válását követő négy hónapon belül konkrét foglalkoztatási vagy továbbképzési ajánlatot kapjon. Ezt különben az EU viszonylatában is vállalta Magyarország. (A cégek és a fiatalok között a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat területi kirendeltségei közvetítenek.) A szakmunkás fiatalok gyakornoki képzése leginkább ismerettségi alapon valósul meg Magyarországon, az kap lehetőséget például egy autószerelő kisvállalkozásnál, aki ismeri a műhely tulajdonosát vagy vezetőjét mondta egy vállalkozás vezetője. Kiemelte, aki klasszikus értelemben vett szakmunkás, fizetett gyakornokságot akar magának, annak legalább a szomszédba, Ausztriáig el kell mennie, vagy meg kell próbálkoznia egy nagyobb vállalatnál megpályázni egy helyet. Megnéztük, hogy azokon az internetes oldalakon, ahol gyakornoki helyeket kereshetnek maguknak a fiatalok, milyen lehetőségeket kínálnak. Nagyítóval sem találtunk mondjuk egy szakács, egy villanyszerelő vagy éppen egy autószerelő melletti helyet. Saleses, kommunikációs, könyvelő, marketinges, projekt manager, mérnök, programozó fiatalra azonban bőven van igény. Orbán 25 milliárd forintot ajánlott Kecskemétnek Huszonötmilliárd forintot bocsát Kecskemét rendelkezésére a kormány, hogy a város létrehozhasson egy gazdaságfejlesztési alapot - közölte Orbán Viktorminiszterelnök kedden Kecskeméten, ahol a Modern városok program részeként megállapodást írt alá Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterrel. A kormányfő a közös sajtótájékoztatón elmondta azt is: megegyezés született arról, hogy a kecskeméti reptéren épül egy polgári célokat szolgáló kifutópálya, továbbá az ipartelepek folyamatos áramszolgáltatásának biztosítása érdekében fejlesztik a hálózatot. A kabinet és Kecskemét megállapodott a város körüli körgyűrű teljes megépítéséről és az 52-es bekötőút négysávossá bővítéséről is. Emellett létrejöhet egy egyetemi ipari kutatóközpont a megyeszékhelyen. Felújítják továbbá a vasúti főpályaudvart, és tervben van a kecskeméti elővárosi vasútrendszer kialakítása is - ismertette Orbán Viktor, aki a megállapodásról tájékoztatva beszámolt a Kodály Intézet fejlesztéséről, új iskolaépület építéséről és a kecskeméti Városháza felújításáról is. onkormanyzatok/orban-25- milliard-forintot-ajanlottkecskemetnek EU-pénzek nélkül alig halad előre a magyar gazdaság Idén 2,1 százalékos, jövőre 2,5 százalékos magyar gazdasági növekedésre számít az Európai Bizottság. A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelése emlékeztet arra, hogy a magyar GDP tavaly 2,7 százalékkal, 2014-ben pedig 3,7 százalékkal nőtt. A növekedés várható lassulása annak tudható be, hogy mérséklődik az EUforrások felhasználása és ezáltal csökken azok növekedésserkentő ereje. Az idén 2,1 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, amely ma tette közzé Brüsszelben az esedékes téli gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, az infláció viszont fokozatosan nőni fog. A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt marad, 2016-ban a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható.

6 O L D A L 6 Több mint négyszázmilliárdot költene az NFM közlekedésfejlesztésre Újabb huszonhat közlekedésfejlesztési beruházással pályázik Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira. A kormány jóváhagyásával a második pályázati felhívás február közepi benyújtási határidejéig egyebek mellett a Budapest- Hatvan vasútvonal és a déli összekötő Duna-híd korszerűsítéséhez, az M15-ös és az M e s a u t ó u t a k négysávúsításához kapcsolódó támogatási igényt jelentett be a fejlesztési tárca. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteki tájékoztatása szerint sikeres pályázati szereplés esetén CEF-hozzájárulással valósulhat meg a Százhalombatta- Pusztaszabolcs vasútvonal felújítása, 35 mozdony korszerűsítése, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása, vagy a sűrített földgázzal (CNG) üzemelő infrastruktúra kiépítésének előmozdítása a magyar innováción alapuló önkiszolgáló töltőegységek telepítésével. A benyújtott projektjavaslatok között számos, a dunai hajózás lehetőségeit bővítő elképzelés is helyet kapott, főként a kikötői infrastruktúra és a folyami információs szolgáltatások fejlesztése terén. Magyarország a kivitelezési feladatokon túl előkészítési, tervezési munkákkal is pályázik, amelyek például a Hegyeshalom-Rajka vasútvonal későbbi korszerűsítését alapozhatják meg. A projektjavaslatok benyújtásának jóváhagyásáról rendelkező kormányhatározatok megjelenése a közeljövőben várható, az Európai Bizottság 2016 nyarán dönt a tagállami tervek támogatásáról - közölte az NFM. A tárca felidézte, Magyarország a tavalyi első pályázati felhívásnál nettó 86 milliárd forintot nyert el tizenhat közlekedési fejlesztéshez a CEF forrásaiból. Az akkor elfogadott beruházások közé tartozik egyebek között a komáromi Dunahíd megépítése, a Kelenföld- Százhalombatta vasúti vonalszakasz korszerűsítése, 59 elővárosi motorvonat korszerűsítése és az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőpontok létesítése. A kétoldalú támogatási megállapodásokat már minden nyertes projektre megkötötték, megvalósításukhoz 2015 decemberében meg is érkezett 11 milliárd forint előleg. A 2016 őszén megjelenő harmadik pályázati felhívásban már a más országok által fel nem használt forrásokért is harcba lehet szállni állami vagy magán projektjavaslatokkal - emelte ki a fejlesztési tárca. A huszonhat új közlekedésfejlesztési javaslat összesített elszámolható költsége hozzávetőleg 450 milliárd forint. A projektmennyiség így alkalmas lehet arra, hogy a magyar keretből még megmaradt forrásokat teljes egészében lekösse - idézi a közlemény Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt. Hozzátette, az NFM ezzel együtt a harmadik fordulóra is részletesen kidolgozott fejlesztési tervekkel készül majd. A már aláírt támogatási szerződéssel rendelkező kivitelezési és előkészítési munkák megvalósítása részben már zajlik, és minden esetben legkésőbb idén nyáron megkezdődik. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egy új uniós alap, célja a transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsítása a közötti időszakban, a közlekedés mellett az energetikában és távközlésben is. A közlekedési ágazatra fordítható teljes pénzügyi keret 24,05 milliárd euró, ebből 11,30 milliárd eurót kizárólag a kohéziós országok használhatnak fel. Magyarországnak 1,08 milliárd eurót (337 milliárd forintot) különítettek el a harmadik körös pályázatok elbírálásáig. A nemzeti keretben lévő források összértéke, a 15 százalékos hazai önrészt is beleértve, nettó 396 milliárd forint - áll a közleményben. kozlekedes/tobb-mintnegyszazmilliardot-koltene-az-nfmkozlekedesfejlesztesre H Í R L E V É L

7 2016. ÉVFOLYAM II. SZÁM OLDAL 7 A közúti infrastruktúra intenzív fejlesztését ígérik 2020-ig A közúti infrastruktúra intenzív fejlesztése várható a következő években, 2020-ig látványos javulást tapasztalhatnak majd a közlekedők hangsúlyozták az országos közúthálózat fenntartásáért megkötött közhasznúsági szerződést aláíró felek csütörtökön, Budapesten. Tasó László, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kifejtette: összesen több mint 2000 milliárd forint áll rendelkezésre közlekedésfejlesztésre 2020-ig. Ebből, a közhasznúsági szerződés keretében, mintegy 401 milliárd forint jut a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek feladatai színvonalas ellátásához. A társaság a 60 milliárd forintnyi éves működési költségén felül idén 6 milliárd forintot, 2017-ben 13 milliárd, 2018-ban 20 milliárd, 2019-ben 28 milliárd, 2020ban pedig 38 milliárd forintot költhet a meglévő úthálózat fenntartására, javítására, így például kátyúzásra - tette hozzá az államtitkár. Májusig elkészül az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet A gazdasági tárca április 30-ig elkészíti és benyújtja a kormánynak az adózás rendjéről szóló új törvénytervezetet, jelenleg ezen dolgozik az érintettek bevonásával - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére. Az MTI azt követően kereste meg a szaktárcát, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, ma Magyarországon egy átlag magyar vállalkozásnak 277 munkaórára van szüksége évente, hogy adókötelezettségeit teljesítse. "Fordulópont jött el a magyar adórendszerben, olyan adóhatóságot alakítunk ki, amely tevőlegesen segíti a magyar gazdaság fejlődését. Az adóhivatalnak partnerként kell támogatnia a vállalatokat, vállalkozásokat és a magánszemélyeket, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban, könnyebben tehessenek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Ehhez az új modellhez új eljárási szabályokra van szükség" - fejtette ki az NGM. A szaktárca közölte: többek között adótanácsadó cégek és különféle szervezetek bevonásával dolgoznak a törvénytervezeten. Olyan ügyfélbarát adózási rendszert szeretnének kialakítani, amely gyorsabb az eddigieknél, és kevesebb adminisztrációs terhet ró az emberekre és a vállalkozásokra. majusig_elkeszul_az_adozas_rendjerol_szolo_uj_torvenytervezet html

8 O L D A L 8 Tao: csökkentsük együtt az adóalapot! A naptári évvel megegyező üzleti évű cégek esetében jelen időszakot a könyvvizsgálat és a társasági adóbevallás előkészületei határozzák meg. Cikksorozatunk előző részében a jövedelem-(nyereség-)minimum számításának szabályait ismertettük. A Tao. törvény rendelkezési szerint, ha az adózás előtti eredmény vagy az általános szabályok szerint számított társasági adóalap meghaladja a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, akkor az általános szabályok szerint számított adóalap lesz az, amely után a társasági adó fizetési kötelezettségét teljesíteni kell az adóalanynak. A Tao. törvény 6. (1) bekezdése alapján az általános szabályok szerint számított adóalap nem más, mint az egyes adóalap korrekciós tételekkel módosított adózás előtti eredmény. Cikksorozatunk soron következő részeiben a teljesség igénye nélkül az egyes fontosabb adóalap csökkentő illetve növelő tételek szabályait ismertetjük, remélhetőleg hozzájárulva ezzel is a pontos adóalap kalkulációk és bevallások elkészültéhez. Elsőként követve a Tao. törvény sorrendiségét is az elhatárolt veszteség szabályait helyeztük mikroszkóp alá és vizsgáltuk meg. A Tao törvény 7. (1) bekezdésének a) pontja értelmében a társasági adó alapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt csökkenti a korábbi évek elhatárolt veszteségéből az adózó döntése szerinti összeg. Mit értünk elhatárolható veszteség alatt? Az elsőként megválaszolandó kérdés, hogy mi az az elhatárolható veszteség. Sokan keverik a negatív adózás előtti eredményt, számviteli törvény szerinti eredménytartalékot az elhatárolható veszteséggel, ezért lényeges rávilágítani a számításának lényegére. Az elhatárolható veszteség nem azonos a negatív adózás előtti eredményével, nem is hozható közvetlen összefüggésbe a negatív eredménytartalékkal sem, hanem a Tao. törvény 17. (1) bekezdése értelmében elhatárolható veszteségen a Tao. törvény 6. (1)-(4) bekezdése szerinti negatív adóalapot kell érteni. Így tehát, ha a korrekciós tételekkel módosított adózás előtti eredmény bármely évben negatív, akkor ez a negatív összeg főszabály szerint elhatárolható veszteségként figyelembe vehető. A fentieket az alábbi példákon szemléltetjük: Megnevezés e Ft-ban Adózás előtti eredmény Adóalapot növelő tételek Adóalapot csökkentő tételek Általános szabályok szerinti adóalap Elhatárolható veszteség A harmadik oszlopból jól látszik, hogy hiába negatív az adózás előtti eredmény, a pozitív általános szabályok szerinti adóalap miatt nem keletkezik elhatárolható veszteség. A negyedik oszlop alapján pedig, hiába a e Ft-os adózás előtti eredmény, ha az általános szabályok szerinti adóalap csúnya kifejezéssel élve kevésbé negatívabb, akkor elhatárolt veszteségként szintén csak a negatív általános szabályok szerint számított adóalap vehető figyelembe. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a Tao törvény jogszabályhelyre vonatkozó pontos utalással határozza meg az elhatárolható veszteséget, ezért nagy jelentősége van az általános szabályok szerinti adóalap kifejezés használatának. Előző cikkünkben bemutattuk, hogy meghatározott esetekben a jövedelem-(nyereség-)minimum, mint adóalap után teljesíti az adóalany a társasági adófizetési kötelezettségét, ezt azonban nem a Tao. törvény 6. (1)-(4) bekezdése írja elő amire az elhatárolható veszteségnél utal a jogszabály -, hanem a 6. (5) bekezdése. Ezért a jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adózásnak semmilyen hatása nem lehet az elhatárolt veszteségre. Ilyen módon, ha a társaság ugyan a jövedelem-(nyereség-)minimum után állapítja meg a társasági adóját, mégsem veszti el jogosultságát arra vonatkozóan, hogy a negatív általános szabályok szerinti adóalapját elhatárolható veszteségként kezelje. Természetesen, ha a jövedelem-(nyereség-)minimum összege is negatív erre a megváltozott szabályok miatt elenyésző számban kerülhet sor továbbra is az általános szabályok szerinti negatív adóalap és nem a negatív jövedelem-(nyereség-)minimum lesz az, amely elhatárolható veszteségként kezelhető. / Folyt. a köv. oldalon. H Í R L E V É L

9 É V F O L Y A M I I. S Z Á M O L D A L 9 Az előzőeket a következő táblázatban foglaltuk össze: Megnevezés Bármilyen feltételnek meg kell-e felelni ahhoz, hogy a negatív általános szabályok szerinti adóalapot a társaság elhatárolhassa veszteségként? A kérdés nem arra keresi a választ, hogy egy következő adóévben, milyen feltételek teljesülése mellett használható fel az elhatárolt veszteség, hanem arra világít rá, hogy van-e feltétele annak, hogy a negatív általános szabályok szerinti adóalapot veszteségként el lehessen határolni. A gazdasági világválságot megelőző időszakban a Tao. törvény tartalmazott arra vonatkozóan előírást, hogy meghatározott feltétek teljesülése esetén (pl. egymás után három adóév, amelyben az általános szabályok szerinti adóalap negatív; vagy ha a bevételek nem érik el a költségek, ráfordítások 50%-át) a negatív általános szabályok szerint számított adóalap csak az adóhatóság engedélyével volt elhatárolható. Ezt a rendelkezést a jogalkotó a válság kezdetekor hatályon kívül helyezte. Jelenleg csak egy olyan generálklauzulát tartalmaz a Tao. törvény, hogy az elhatárolható veszteségnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartása mellett kellett keletkeznie. Mennyi időre határolható el a veszteség? A fenti kérdés már az elhatárolt veszteség felhasználásához kapcsolódik, nevezetesen arra keresi a választ, hogy meddig vehető figyelembe az elhatárolt veszteség adóalapot csökkentő tételként. A Tao. törvény 17. (1) bekezdésének előírása szerint az elhatárolt veszteséggel az adóévet követő 5 adóévben lehet csökkenteni a társasági adó alapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt. Figyelemmel azonban arra, hogy az 5 adóéves szűkítést január 01-től vezette be ismét a jogalkotó (2004. január 1. és december 31. között a jogszabály nem tartalmazott időbeli szűkítést, míg január 01. előtt szintén volt 5 adóéves korlát) átmeneti rendelkezést hoztak a január 01. előtt keletkezett veszteségek felhasználhatóságára vonatkozóan. Eszerint a december 31-ig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített veszteségek legkésőbb a december 31-ét magában foglaló adóévben számolhatóak el csökkentő tételként az adóalap meghatározása során. Milyen feltételek mellett használható fel a korábbi évek elhatárolt vesztesége az adóévi adóalap csökkentéseként? Láthattuk, hogy a jogalkotó időbeli korlátot állított fel a veszteség felhasználására, ugyanakkor további számszaki korlátot is figyelembe kell venni. A Tao törvény 17. (2) bekezdése alapján a korábbi évek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el csökkentő tételként. A következő példán keresztül szeretnénk a fentieket szemléltetni: e Ft-ban Adózás előtti eredmény Általános szabályok szerinti adóalap Jövedelem-(nyereség-)minimum Elhatárolható veszteség Megnevezés évi elhatárolt veszteség évi elhatárolt veszteség évi elhatárolt veszteség e Ft-ban 4. Adózás előtti eredmény Az elhatárolt veszteség nélküli csökkentő tételek Növelő tételek Elhatárolt veszteség felhasználása nélkül számított adóalap ( ) Felhasználható elhatárolt veszteség (7./2) Általános szabályok szerint számított adóalap (7.-8.) évi elhatárolt veszteségből még továbbvihető ( ) A Tao. törvény értelmében az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell felhasználni, ezért a példában legelőször a majd a évi veszteség kerül felhasználásra, és csak ezt követően használható fel a évi veszteségből az 50%-os korlát figyelembevételével e Ft. / Folyt. a köv. oldalon.

10 O L D A L 1 0 Milyen szabályokra kell még figyelemmel lenni az elhatárolt veszteség felhasználása során? A Tao. törvény 7. (1) a) pontja értelmében az adózó döntése, hogy csökkenteni kívánja-e a társasági adó alapját az előző évek veszteségével vagy sem., és ha igen, akkor mekkora összeggel. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 49. (1) bekezdése alapján nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ily módon, ha például a társaság a fenti példa szerint a e Ft felhasznált veszteség helyett csak e Ft felhasználásáról rendelkezik, és ennek megfelelően állapítja meg adófizetési kötelezettségét, utóbb nem nyújthat be olyan önellenőrzést, amelyben a felhasznált elhatárolt veszteség összegét változtatná meg. Ugyancsak ez a szabály érvényesül abban az esetben, ha eredetileg a társaság egyáltalán nem vett figyelembe elhatárolt veszteséget csökkentő tételként, akkor egy önellenőrzéssel sem változtathatja meg ilyen irányú döntését. Ugyanakkor a Tao. törvény egy esetben lehetővé (kötelezővé) teszi önellenőrzés vagy adóellenőrzés során a figyelembe vett elhatárolt veszteség növelését. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha önellenőrzés vagy adóellenőrzés során arra derül fény, hogy az adóalany tévesen, alacsonyabb összegben állapította meg a társasági adó alapját, és bevallásában az elhatárolt veszteséget a felhasználható maximum összegben határozta meg, akkor az önellenőrzés vagy adóellenőrzés során a megnövelt adóalaphoz kell igazítani a felhasználható elhatárolt veszteséget is. Nézzünk erre is egy példát: Tételezzük fel, hogy a társaságnál az előző évek elhatárolt és felhasználható vesztesége e Ft. Megnevezés Elhatárolt veszteség felhasználása nélkül számított adóalap e Ftban Felhasznált elhatárolt veszteség Általános szabályok szerint számított adóalap Megnevezés Elhatárolt veszteség felhasználása nélkül számított adóalap e Ftban Felhasznált elhatárolt veszteség Általános szabályok szerint számított adóalap Az első esetben a társaság az 50%-os korlátra figyelemmel a maximum összegben határozta meg a felhasznált elhatárolt veszteség összegét. Ilyenformán, ha egy esetleges önellenőrzés vagy adóellenőrzés az elhatárolt veszteség felhasználása nélkül számított adóalapot e Ft-ban állapítaná meg, akkor a felhasznált elhatárolt veszteséget is hozzá kell igazítani ehhez az összeghez és e Ft-ban meghatározni. A második esetben a társaság nem a maximálisan felhasználható elhatárolt veszteség figyelembevételével állapította meg a társasági adó alapját, így egy önellenőrzés vagy adóellenőrzés során sem kell a megnövelt e Ft-hoz hozzáigazítani a felhasznált elhatárolt veszteség összegét, az továbbra is e Ft marad. Mely esetekben érvényesül speciális szabály is? Átalakulás, egyesülés, szétválás esetében illetőleg, ha a társaságban többségi befolyást szereznek az általános szabályok mellett speciális rendelkezések előírásaira is figyelemmel kell lenni. A jogalkotó célja a speciális rendelkezésekkel annak kiszűrése, hogy gazdasági cél nélkül, kizárólag a felhasználható elhatárolt veszteség megszerzése miatt jöjjön létre felvásárlás majd beolvadás. A társasági adó számítása során tehát kellő figyelmet szükséges fordítani az elhatárolt veszteség felhasználására, felmérni, hogy milyen lehetőségek állnak a társaság előtt és mindezt mérlegre téve meghozni a döntést arról, hogy csökkenteni kívánja-e a társaság az adott adóév vonatkozásában az adóalapját az elhatárolt veszteséggel vagy sem, és ha igen, akkor milyen összegben. Adott esetben célszerű adózásban jártas szakember véleményét is kikérni az adószámítás vagy a készített kalkulációk ellenőrzése során. Számvitel: Tudomány? Mágia? Mindkettő! - devizás tételek év végi értékelése A vállalkozások és könyvelőik már dolgoznak a évi beszámolón, ráadásul a számviteli törvény változásaira is figyelniük kell. Ezért most még inkább fontos, hogy ne sodorjon minket magával a lendület a régi rutin -, és ne válasszunk a törvény lehetséges alternatívái közül az adott cég számára előnytelen megoldást. Az alábbiakban a lehetséges veszélyforrásokra szeretném felhívni a vállalkozók figyelmét. A devizaalapú forintos követelésekből és kötelezettségekből csak azt kell a mérleg fordulónapján átértékelni, amelyeknél a könyvekben szereplő forint értéktől eltérő forint értéket kell kapnia, illetve megfizetnie a társaságnak. / Folyt. a köv. oldalon. H Í R L E V É L

11 É V F O L Y A M I I. S Z Á M O L D A L 1 1 Így például, ha a termék eladási árát euró alapon forintban határozzák meg, vagyis a szerződésben a szerződő felek az alkalmazandó árfolyamot is rögzítették (X Ft/deviza), akkor az ebből adódó követelést és kötelezettséget nem kell év végén átértékelni. Tegyük fel, hogy valamely termék adás-vételéről szóló szerződésben a vevő és a szállító úgy egyeztek meg, hogy az áruért 3000 eurónak megfelelő forintot kell a vevőnek fizetnie, és a szerződés szerinti árfolyam 300,-Ft/ euró. Ekkor a szállító 900 ezer forintról állítja ki a számlát ez az összeg lesz az ő követelése a vevővel szemben-, míg a vevő is ezt az értéket könyveli a szállítóval szemben kötelezettségként. Mivel a szerződés szerint ezt a 900 ezer forintot kell a vevőnek megfizetnie, ezt a követelést és kötelezettséget nem kell év végén átértékelni, hiszen a követelés-kötelezettség könyv szerinti értéke megegyezik a fizetendő összeggel. A vállalkozások életében (és a könyveiben) az év végén átértékelendő tételek között általában hitel-, kölcsönnyújtásból, illetve pénzügyi lízingből adódó devizaalapú forintos követeléseket és kötelezettségeket találunk, mivel ezekben az esetekben ritkán kerül sor az árfolyam fentiek szerinti rögzítésére. Azaz nem a könyv szerinti értéket kell fizetni, hanem ettől eltérő összeget, az árfolyamok időközbeni változása miatt. Ezeket a tartozásokat tehát a mérleg-fordulónapon fennálló devizaösszeg alapján kell átértékelni. Amennyiben ennek összege nem állapítható meg a szerződésből (előfordul, hogy a lízingszerződésből kifelejtették az árfolyamot, vagy a devizaösszeget), akkor a lízingbevevő könyvelője kénytelen egy apró trükköt bevetni: folyószámla egyeztetőt küld a lízingbeadónak ezt egyébként is illik -, és ezen kéri, a másik fél adja meg a mérleg-fordulónapi tőketartozás devizaösszegét. Ennek alapján már átértékelhető a tartozás. A figyelmes Olvasó még biztosan emlékszik, fentebb arról volt szó, hogy az immateriális javak, a tárgyi eszközök, készletek mérlegértékét nem értékeljük át. Viszont a kapcsolódó szállítói kötelezettséget igen Nincs itt egy icurka-picurka ellentmondás? Nos, az év végi átértékelési eredménye a pénzügyi műveletekben jelenik meg, és nem befolyásolja az említett eszközök (aktivált) bekerülési értékét. Ugyanez a helyzet a beruházásra, készletbeszerzésre a szállítónak külföldi devizában adott előleggel is. A készletbeszerzésre, beruházásra devizában adott előleg követelésnek minősül, ezért a mérleg-fordulónapon a devizás követelés értékelési szabályát kell alkalmazni itt is. Ezeknek az előlegeknek az év végi átértékelési eredménye is a pénzügyi műveletekben jelenik meg, nem része a beruházás, készlet bekerülési értékének (függetlenül attól, hogy a beruházásra adott előleget a mérlegben a tárgyi eszközök között, míg a készletre adott előleget a készletek között kell kimutatni). Más az helyzet az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig felmerülő árfolyam-különbözettel, de arról később még lesz szó. Előfordulhat, hogy a vállalkozásnak a devizás eszközöknél értékvesztést kell elszámolnia. Értékvesztés részesedésnél, értékpapírnál, követelésnél és követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásnál merülhet fel. Amennyiben ezek az eszközök devizás eszköznek minősülnek, akkor az értékvesztésüket is devizában kell meghatározni. Könyvelni viszont forintban kell, ráadásul év végén még az átértékelési kötelezettség is felmerül! Ezért az első lépés az, hogy az értékvesztés forintértékét a devizaeszköz árfolyamán kell meghatározni, majd a következő lépésben az év végi átértékelést elvégezni. Nézzünk erre egy példát! Tegyük fel, hogy egy vállalkozásnak áruszállítási szerződésből, ben euró követelése keletkezett egy másik céggel szemben, amit az ügylet teljesítési időpontjában érvényes, a számviteli politikája szerinti árfolyammal számított át forintra. Mondjuk, ez az árfolyam 290,-Ft/ euró volt, azaz a könyvelésben 580 ezer forint, az érintett vevővel szembeni követelés szerepel. A szóban forgó vevő mindebből egy árva forintot sem fizetett ki december 31-ig, ezért a szállító év végén 20 százalékos értékvesztést számol el erre a követelésre. Ezt a 20 százalékot először devizában állapítjuk meg (ez jelen esetben 400 eurót jelent), majd ezt az értékvesztést a követelés könyv szerinti árfolyamán kell forintosítani, ami 290Ft/ euró. Az értékvesztés forintban elszámolt összege tehát 116 ezer forint lesz. Ezek után kell a devizás követelést a mérleg-fordulónapi árfolyamra átértékelni. (Az értékvesztés is devizás tételnek minősül, ezért az értékvesztést is a mérleg-fordulónapi árfolyamra át kell értékelni.) A devizás tételek év végi átértékelése egyedileg történik. Minden devizás tételnél egyedileg kell megállapítani a mérleg-fordulónapi érték és a könyv szerinti érték különbözetét. Ezért nem lehet mondjuk - a vevőköveteléseket, szállítói tartozásokat összevontan értékelni, hanem egyesével, számlánként kell az értékelési különbözetet megállapítani. Az év végi átértékelés egyenlegét viszont összevontan kell elszámolni. A könyvelési munka megkönnyítése érdekében célszerű a devizás tételek év végi értékeléséhez technikai számlát (például a 47-es számlacsoportban megnyitott számlát) használni, és az egyedi értékelések árfolyam különbözetét ezen könyvelni. Az átértékelés végén a technikai számla egyenlege megmutatja majd az átértékelés összevont különbözetét. Ezt előjelének megfelelően kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (ha egyenlegében árfolyamnyereség), vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (ha egyenlegében árfolyamveszteség) elszámolni. Lényeges, hogy a devizás tételekben - az összevont átértékelési különbözetben- nem vehető figyelembe a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó, devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek (például beruházási hitel), a tárgyi eszköz, az immateriális jószág üzembe helyezésének időpontjáig elszámolt év végi átértékelési különbözete (Szt (4) bekezdése c) pont). Ezen kötelezettségeknek az év végi átértékelési különbözete a vagyoni értékű jog, a beruházás bekerülési értékének a részét képezi, ezért azok nem jelenhetnek meg eredményben. A könyvelők évente legalább egyszer szembekerülnek a problémával: most kell az adóalap - mondjuk banki hitelfelvétel vagy pályázat miatt-, vagy éppen nem kell, jobb lenne faragni a fizetendő adóból. Ilyenkor a 24. órában, szegény könyökvédősnek kell találnia azonnal és természetesen legális megoldást a helyzetre. Ennek lehetséges eszköze az árfolyamveszteség elhatárolása, vagy éppenséggel a döntés arról, hogy nem határolják el azt (Szt (4)-(5) bekezdése). A számviteli törvény - szűk körben megengedi az árfolyamveszteség elhatárolását. A devizakészlettel nem fedezett, üzembe helyezett beruházáshoz kapcsolódó devizatartozások (devizában, illetve devizaalapon forintban fennálló beruházási hitet és pénzügyi lízingtartozás, külföldi pénznemre szóló kötvénykibocsátásból adódó kötelezettség) esetében az év végi átértékelésből adódó a pénzügyi műveltek egyéb ráfordításai között elszámolt -, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség összegét a vállalkozás vezetőségének döntése alapján - teljes mértékben elhatárolhatja a társaság. / Folyt. a köv. oldalon.

12 O L D A L 1 2 Az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalakor azonban mérlegelje azt is a menedzsment, hogy bár az árfolyamveszteség elhatárolása mellett bármikor dönthet akkor is, ha a tartozás a megelőző üzleti években fennállt, de a vállalkozás akkor nem határolta el az árfolyamveszteséget -, de ha egyszer ezt a módszert bevezeti, akkor ezt a szabályt a következő üzleti években is alkalmaznia kell, amennyiben a tartozás év végi átértékeléséből árfolyamveszteség keletkezik. Itt egy picit álljunk meg, és tisztázzuk, mit is kell értenünk a sokat emlegetett, de igazából mégsem definiált, nem realizált árfolyam -különbözeten! A nem realizált árfolyam-különbözet egy elképzelt, elméleti különbözet. A nem realizált árfolyam-nyereség/veszteség azt mutatja meg, hogy milyen összegű nyereség vagy veszteség realizálódna akkor, ha a cég nyilvántartásban lévő összes devizás ügylet egy csapásra lezárulna: azaz a mérleg-fordulónapon az összes érintett követelés befolyna, a deviza/valutakészletet átváltaná forintra a társaság, továbbá rendezné az összes, érintett kötelezettségét is. Visszatérve az elhatárolás problémájához: ha a cég a szóban forgó árfolyamveszteséget elhatárolja, akkor az elhatárolt összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képeznie. A számviteli törvény szerint a céltartalék képzése más módszerrel is történhet: a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képezni. Tekintve, hogy mind a két szabály alkalmazható, célszerű mindkét módszerrel kiszámolni a céltartalékot és azt választani, amely kedvezőbb a cég számára. Az elhatárolt árfolyamveszteség és a képzett céltartalék különbözetének összegét eredménytartalékból lekötött tartalékba át kell vezetni. Cikkem következő részében fentieket egy esettanulmányon keresztül vesszük górcső alá, megbeszéljük a vevők év végi minősítésének és a követelések elengedésének számviteli és adózási következményeit. Fontos változás: ezeket az illetékeket már nem kell fizetnie Idén bővült a tárgyi illetékmentes eljárások köre. Számos illeték mellé járhat mentesség, vagy kedvezmény, ám a törvényben ezek a tételek különböző helyeken találhatók meg. Érdemes tehát körülnézni- hívja fel a figyelmet az Adó.hu. Az illetékekről szóló törvény meghatározza, melyek a tárgyi és alanyi illetékmentes eljárások - azaz mely esetekben nem szükséges illetéket fizetni. Illeték az ügyfél által az államnak fizetendő pénzösszeg, amely valamilyen vagyonmozgással -öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházások-, vagy állami és önkormányzati tevékenységgel - bírósági eljárás, közigazgatási engedélyezés és egyebek - áll összefüggésben - ismerteti a portál. A fizetendő díj mértékét úgy állapítják meg, hogy az az adott eljárással kapcsolatban az eljáró hatóságnál felmerülő és másra át nem hárítható valamennyi költségre fedezetet biztosítson. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel határozzák meg. Az illetékmentesség azt jelenti, hogy meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyek mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól (ez a tárgyi illetékmentesség), valamint azokat a jogalanyokat, amelyeknek nem kell illetéket fizetni. (Ez az alanyi illetékmentesség.) A tárgyi illetékmentes eljárások köre 2016-tól bővült. Így többek között illetékmentes: A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal, Az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása. Az eltulajdonított okmányok pótlása tárgyában indult eljárás, Az oktatási igazolvány kiállítása, A gépjárművezetői engedély első alkalommal történő kiállítása, A vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás, Valamennyi adóhatósági igazolás kiállítása, A 160 négyzetméter hasznos alapterületnél kisebb, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépülettel kapcsolatos építési engedélyezési eljárások, A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás, Mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása. Rengeteg fajta illeték van és sok mentesség, kedvezmény. Az Adó.hu ajánlása szerint, az érintetteknek érdemes a saját ügyletüket beírni a Google keresőbe, kiegészítve az illeték szóval, mert így megtalálják annak a hatóságnak a honlapját, ahol tájékozódhatnak a hatósági szolgáltatási díjról vagy az illetékről. Ezen kívül a területileg illetékes kormányhivatalok ügyfélszolgálatának felkeresése is célszerű lehet. H Í R L E V É L

13 É V F O L Y A M I I. S Z Á M O L D A L 1 3 Pályázati lehetőségek GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Beadási határidő: Maximum igényelhető összeg: Ft. Támogatás intenzitás: nincs megadva Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: Támogatás minimum összege: Ft. GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Beadási határidő: Maximum igényelhető összeg: Ft. Támogatás intenzitás: nincs megadva Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: Támogatás minimum összege: Ft. GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Beadási határidő: Maximum igényelhető összeg: Ft. Támogatás intenzitás: 50% Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: Támogatás minimum összege: Ft. GINOP Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása Beadási határidő: Maximum igényelhető összeg: Ft. Támogatás intenzitás: 75% Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: Támogatás minimum összege: Ft. GINOP Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Beadási határidő: Maximum igényelhető összeg: Ft. Támogatás intenzitás: nincs megadva Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: Támogatás minimum összege: Ft.

14 O L D A L 1 4 Gazdasági-pénzügyi továbbképzések Felkészülés a 2015-ös évzárásra, éves adóbevallásra Esettanulmányok, számítási példák, új szabályok Adószeminárium Helyszín: Hotel Hungaria City Center (volt Best Western Hotel Hungaria) **** (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) Időpont: március 8. (kedd), 9-12-ig, regisztráció 8:30-tól! Részvételi díj: Ft + Áfa / fő AJÁNLÓ Azon vállalkozásoknak, akiknél az üzleti év megegyezik a naptári évvel, a 2015-ös évzárással együtt hamarosan számot kell adniuk éves adókötelezettségeikről is. Előadónk gyakorlat orientáltan, számpéldákon és esettanulmányokon keresztül mutatja be a évzárásban először alkalmazandó szabályokat (a os jogszabály változások alapján), illetve kitér a komplikáltabb más esetekre is. Társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, reklámadó, témában várjuk Önöket. Személygépjármű adózása, lízing Adóreggeli Helyszín: Hotel Hungaria City Center (volt Best Western Hotel Hungaria) **** (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) Időpont: március 17. (csütörtök), 9-12:15-ig, regisztráció 8:30-tól! Részvételi díj: Ft + Áfa / fő AJÁNLÓ A lízing, mint finanszírozási forma egyre növekvő súllyal részesedik a kkv és vállalati szektorban. Rendezvényünkön résztvevőink megismerhetik a hitelen kívüli egyéb finanszírozási lehetőségeket, különféle szabályozási, elszámolási formákat szakértő előadóink tolmácsolásában. Emellett különös hangsúlyt fektetünk a személygépkocsikkal kapcsolatos adózási kérdések vizsgálatára. Az ingatlan bérbeadásából származó gyakorlati problémák és megoldásuk Helyszín: Hotel Hungaria City Center (volt Best Western Hotel Hungaria) **** (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) Időpont: március 9. (szerda), ig, regisztráció 9-tól! Részvételi díj: Ft + Áfa / fő AJÁNLÓ Minden szerződés annyit ér, amennyit betartanak belőle, de ha már jogvita van, a leírt szövegnek nagyon nagy a jelentősége. Előadónk tapasztalata, hogy nem minden bérbeadással foglalkozó jogász van tisztában minden jogi problémával, hiszen nem lenne akkor annyi peres eljárás. A cél nem elméleti oktatás, kizárólag gyakorlati tapasztalatok, a perekből leszűrhető szerződési hiányosságok, ezek elkerülése, a végrehajtási nehézségek megkönnyítése. H Í R L E V É L

15 É V F O L Y A M I I. S Z Á M O L D A L 1 5 Építőipari továbbképzések Elérési út Témakör Időpontok Helyszín Pont érték 2016/14 Szakszerű és jogszerű tervezés Pécs Boszorkány út 2. Székesfehérvár Fürdő sor 3. 2 pont alkalmanként 2016/13 Nemzetközi Építészkongresszus (MÉSZ) Budapest V. kerület Vigadó tér 2. 3,5 pont 2016/8 Szabad szemmel: Párizs Külföld Találkozó: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminál 3 pont 2016/6 PORTÁK között: Láthatatlan Zsinagóga Budán Budapest II. kerület Frankel Leó u pont 2016/4 Porták Között: Toronyiránt a belváros rejtőzködő templomai Budapest V. kerület Petőfi tér - szobornál 1 pont 2016/3 Napelem és építészet pont 2015/297 PORTÁK KÖZÖTT: A fal adja a másikat... avagy a pesti épületdíszek titkos nyelve Budapest IX. kerület Találkozó: Iparművészeti Múzeum 1 pont 2015/295 Nemzetközi Minősített Passzívháztervező képzés - 9 modulos előadás Budapest IX. kerület Canada Hotel - Soroksári út ,5 pont modulonként 2015/288 Konferencia és városi séta. Stabilizált kőzet és gumi burkolatok Budapest XIII. kerület József Attila tér. 4. 1,5 pont

16 IPAR NAPJAI május ban újra megrendezésre kerül a legátfogóbb ipari szakkiállítás, melynek célja összehívni és felvonultatni az ipar szinte összes ágazatát, annak érdekében, hogy a résztvevők kihasználhassák az iparágak között lévő szinergiát. Kiemelt téma: IPAR 4.0 Az egymással szoros kapcsolatban álló ipari ágazatok keresztmetszetét a ma minden területen kulcsfontosságú szerepet betöltő, a teljes gyártási láncolatot átfogó IT rendszerekre épülő Ipar 4.0 adja. A 2016-os IPAR NAPJAI-n a kiállítók kiemelt figyelem mellett mutathatják be napjaink vezető technológiai irányzata, az Ipar 4.0 adta lehetőségeket, különös tekintettel az automatizálásban és az ipari elektronikában rejlő fejlődési irányokat. A koncepció alapja az egymással kommunikáló intelligens gépek (M2M), az önbeállító gyártási folyamatok és a rendkívül hatékony tömeggyártás. Programkínálat: A széles kiállítói kör mellett magas szakmai színvonalú programokkal, konferenciákkal jelentkezik majd a kiállítás. A rendezvény kiemelt témájához csatlakozik az IPAR 4.0 tematikára épülő Fraunhofer SZTAKI projektközpont előadás szorozat és workshop, melyen többek között olyan előadók tapasztalatait, gondolatait, jövőbe vetítő elemzéseit hallgathatják meg az érdeklődők, mint Monostori László, a SZTAKI és Fraunhofer-SZTAKI igazgatója, aki az IPAR 4.0 adta új kihívásokról és lehetőségekről tart majd előadást, vagy mint az aacheni Fraunhofer IPT képviselője, aki bemutatja az aacheni perspektívákat az Industrie 4.0-val kapcsolatban. Az EMOSZ 2 napos konferenciát szervez az IPAR NAPJAI keretén belül, melynek kiemelt témái a gépek CE jelölése, a villamosenergia elosztás szabályai és érintésvédelme lesznek. Csatlakozik a szakkiállításhoz a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és 4 színvonalas előadással várja majd a látogatókat IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. is, melynek témái: A rugalmas foglalkoztatás elősegítése a kis- és közepes vállalkozásoknál, Minőség és versenyképesség, Térítésmentes nemzetközi technológiai partnerkeresési szolgáltatás ipari vállalkozások számára és Környezeti kibocsátások. Végül, de nem utolsó sorban mg kell említeni a MAJOSZ Beszállítói Fórumot is, melyen az autóiparban dolgozó vagy ahhoz szorosan kötődő szakemberek kereshetik, illetve találhatják meg új üzleti partnereiket. Az előzetes számítások alapján elmondható, hogy a kiállítóknak már több mint a fele lefoglalta helyét a kiállításon, folyamatosan érkeznek a visszajelzések, a jelentkezések a rendezvényre. Számos világmárkát képviselő cég, illetve hazai és nemzetközi kis- és középvállalatok is készülnek, hogy 2016 májusában az IPAR NAPJAI-n bemutassák termékeiket, szolgáltatásaikat, fejlesztéseiket és újdonságaikat az érdeklődőknek. Minden adott tehát ahhoz, hogy 2016-ban is sikeres rendezvény várja a kiállítókat és látogatókat. -vasarkozpontban