Hírlevél. Uniós drogon él a büdzsé. Új megacég jelenhet meg az építőiparban

Átírás

1 KEM KASZTERMENEDZSMENT KFT. Hírlevél D É V F O L Y A M X I I. S Z Á M E C E M B E R Cím: 2800 Tatabánya, Réti út 160. Telefon: +3630/ info@kemekklaszter.hu Honlap: A TARTAL OM BÓL : Új fejlesztési források nyílnak meg Pályázati hőtérkép készül Kiderült ennyi lesz a pesti dugódíj Eldőlt: átszervezik a NAV-ot Adótörvény változások 2016 Az NGM ígéri: 2016 az adócsökkentés éve lesz Lassan kimúlik az EVA A kis cégek harmada az EU támogatásokban bízik A magyar cégvezetők közel fele venne fel új dolgozókat Közbeszerzés: könnyebb lesz a részvétel Döntött a bíróság, visszavonták a Közgép kizárását Pályázati kiírások Gazdasági - pénzügyi továbbképzések Építőipari továbbképzések Uniós drogon él a büdzsé Csak az uniós pénzek tartják a lelket a magyar gazdaságban, a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint hiányoznak a növekedés alapjai: a beruházások és a munkaerő. Az uniós források felhasználásától függ a magyar gazdaság növekedési üteme, és a költségvetési hiány lefaragása is derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) friss technikai kivetítéséből, amely éppen azt tartja az egyik legnagyobb kockázatnak, hogy ekkora a brüsszeli pénzektől való függés. Ahogyan korábban a devizahitelek, úgy most az EU finanszírozása az, ami táplálja a magyar bővülést. A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány megrendelésére készülő Új megacég jelenhet meg az építőiparban Új építőipari óriáscég tarolhat a következő uniós ciklus közbeszerzésein. A VS.hu szerint a Gazdasági Versenyhivatal előtt van egy négy vállalkozás összefonódásáról szóló beadvány. A portál úgy tudja, a régi motorosnak számító Magyar Építő nevű cégben ezentúl a Mészáros Lőrinc veje által vezetett Körösaszfalt, az utóbbi időben a közbeszerzéseket sorra felmérésben a KFI a kormányzati prognózisoknál szerényebb, 2,9 százalékos növekedést vár erre az évre, ami azért magasabb a tavaszi, akkor még igencsak pesszimistának számító 2,8 százalékos jóslatnál. Az intézet a kivetésében jövőre is csak 1,7 százalékos bővülést vár és ezt is azzal a feltételezéssel, hogy 2016-ban a korábban tervezettnél gyorsabb ütemben folytatódik az uniós pénzek lehívása. Ez a bővülés szempontjából kulcsfontosságú: 50 milliárd forint uniós forrás 0,1 százalékkal emeli a GDP-t mondja Romhányi Balázs, a KFI vezetője. Szerinte a 2017-es növekedés is ettől függ: ha sikerül gyorsítani jövőre, akkor az után lesz kisebb a bővülési ütem, ha átcsúsznak a lehívások, akkor 2016 lehet lassúbb, és a rákövetkező év gyorsabb. Az uniós pénzek a költségvetést is jól tartják. Minden száz forint magyar önerőre 570 forintnyi uniós támogatás jut, az így megvalósuló beruházásokból viszont még 40 százalékos importhányad mellett is több mint 120 forint kerül vissza a költségvetéshez adók formájában. Vagyis minél több uniós forrás érkezik, annál jobb lesz a költségvetési egyenleg is: a gazdaság nemcsak növekedési, de egyensúly szempontjából is a brüsszeli pénzektől függ tehát. Eközben hívja fel a figyelmet Romhányi elbizakodottságra sarkall a statisztika értelmezése is: a versenyszféra beruházásai csak látszólag emelkednek, mert a KSH a beruházási kimutatásokban az állami vállalatokat is a versenyszférában szerepelteti, így például a nagy útépítések vállalati beruházásként jelennek meg. A GDPstatisztikában a különválasztás szofisztikáltabb (de később jelenik meg), és itt már látszik: a versenyszférában visszaesnek a beruházások az utóbbi időben. A probléma, hogy nem tudni, az uniós pénzek hajtotta állami beruházások kiszorító hatása érvényesül-e (vagyis nincs építkezés, mert mindenki az államnak dolgozik), vagy esetleg a versenyszféra mély zuhanásáról van szó, és csak az állami megrendelések tartják még életben. Mindeközben a KFI szerint a munkaerő kivándorlása is nagyobb lehet a becsültnél. A munkaerőhiányt jelzi a reálbérek növekedése is, ami így együtt arra utal: a vállalati szektor inkább a konjunktúra végére számít, nem tartós fellendülésre. nyerő West Hungária Bau, valamint az az Épkar szerezne tulajdonrészt, amelynek neve korábban a Kun-Mediátor brókerügyben merült fel. Az újonnan létrejövő megacég bevallottan a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszak pénzeire pályázik.

2 OLDAL 2 Új fejlesztési források nyílnak meg Négy pályázati felhívást tett közzé összesen 1105 milliárd forint értékben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelentette be a fejlesztési tárca. A nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítására szolgáló keret pedig meghaladja a 459 milliárd forintot. A további két felhívásban a Közép-Magyarország régióban 211 milliárd forint, a kevésbé fejlett régiókban 119 milliárd forint fordítható a fenntartható városi közlekedés fejlesztésére és az elővárosi A közel 315 milliárd vasúti elérhetőség javítására. forintos keretösszeg a n e m z e t k ö z i A kormány a nemzeti költségvetés(transzeurópai közleke- ből hozzávetőleg 1000 milliárd dési hálózat részét forintot szán kiemelten fontos, de képező, úgynevezett uniós forrással nem támogatható TEN-T) közúti elérhe- közúti és vasúti fejlesztésekre. Az tőség javítását szolgálja. Európai Hálózatfinanszírozási Esz- köz nemzeti borítékjában közel 400 milliárd forint megpályázható támogatás áll Magyarország rendelkezésére 2016 végéig. A más operatív programokba betervezett támogatásokat is ideértve hazánk a következő években tehát összesen milliárd forintot fordíthat közlekedésfejlesztési célokra mondta Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. kozlekedes/uj-fejlesztesi-forrasoknyilnak-meg Pályázati hőtérkép készül A napokban indul a Transparency International Magyarország (TI) mobiltelefonra fejlesztett alkalmazása, amellyel a felhasználók értékelhetik a környezetükben található, uniós forrásból megvalósított beruházásokat minőségük és hasznosságuk szerint. Aki letölti az alkalmazást, annak a készüléke mindig jelzi, ha egy közösségi támogatás révén létrejött fejlesztés helyszíne mellett halad el, de nemcsak a projekt tényéről küld értesítést a rendszer, hanem minden fontos adatot is megoszt a készülék tulajdonosával. Az információcsere oda-vissza működik majd, hiszen az alkalmazás -hoterkep-keszul visszajelzést és értékelést kér a látott fejlesztés minőségéről, hasznosságáról. A beérkezett osztályzatok alapján egyfajta hőtérkép jelenik majd meg, amely lehetőséget ad a további vizsgálatokra. Ha például a készülékre érkezett adatok szerint egy beruházást már be kellett volna fejezni, de szemmel láthatóan nem történik semmi, azt érdemes jelezni. Ha sokan reagálnak a látottakra, akkor idővel meg lehet határozni azokat a projekteket, amelyekkel a legkevésbé elégedettek az állampolgárok. Kiderült - ennyi lesz a pesti dugódíj Évi ezer forint lesz a díj azoknak, akik átlépik Budapest közigazgatási határát és a belső zónát. Még 2015 tavaszán is reménykedett Tarlós István főpolgármester, hogy valamiképpen megússza főváros a dugódíjat. Ez ügyben maga is kint járt Brüsszelben és tárgyalt az illetékesekkel - írja a Figyelő mai száma. / Folyt. a köv. oldalon. HÍRLEVÉL

3 É V F O L Y A M X I I. S Z Á M O L D A L 3 A budapesti küldöttség azonban nem járt sikerrel, "lepattant a Bizottságról, Brüsszel egyértelművé tette, hogy a 4-es metró támogatási szerződésében vállalt kötelezettséget teljesíteni kell". Azóta versenyfutás van az idővel, ugyanis legkésőbb 2016 végéig be kell vezetni" - fogalmaztak a lapnak. A lap városházi forrásai szerint kétlépcsős szisztéma szisztéma rajtolhat 2016 végén: mindenkinek kell fizetnie éves matricát, aki átlépi Budapest határát - ennek összege pár ezer ( ) forint lenne. Emellett lenne egy belső zóna, ahova már havonta több száz forintos díjért lehetne behajtani - így éves szinten ezer forintos díj jöhet ki. A lap szerint hivatalos bejelentés pénteken várható a Városháza részéről - miközben eddig a témával kapcsolatban egyetlen elemzés, hatástanulmány nem került nyilvánosságra. Egy újabb sarcot azonban egyetlen vezetés sem tud örömmel bejelenteni. Különösen nem a netadó miatti felháborodás és sorozatos demonstrációk után. A lap szerint Budapest vezetése és a kormány retteg attól, mi lesz a politikai hatása, ezért igyekeznek olyan szisztémát találni, ami nem jelent elviselhetetlen terhet az érintetteknek. Az intézkedést ez esetben lehet úgy kommunikálni, hogy "nem mi akartuk, hanem az EU" - írta a Figyelő. Eldőlt: átszervezik a NAV-ot Kivételes eljárásban fogadta el az Országgyűlés a NAV átalakításáról szóló törvényt, így jövőre kétszintű, minisztériumi államtitkár által irányított központi hivatal lesz a NAV tól - a régiós szint megszűnése után a Fellebbviteli Igazgatósághoz fordulhatunk panasszal, ha az elsőfokú adóhatósági döntés nem nyerte el tetszésünket. Hétfőn nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek az Egyes törvényeknek a Nemzeti Adó-és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról címet viselő törvényjavaslatát, amelyet kivételes eljárásban kedden már 119 igen szavazattal, 62 nem ellenében, tartózkodás nélkül már el is fogadtak a képviselők. A törvény leginkább az adóhatóság átalakításáról rendelkezik, de finomít néhány adótörvényen is. Megszűnik a NAV regionális szintje A NAV szervezeti struktúrájának megváltoztatása jelentős egyszerűsítést hoz a jelenlegi többszörös tagoltság megszüntetésével. A bürokrácia csökkentése és a folyamatok gyorsítása érdekében szükséges a szervezeti szintek számának csökkentése, a régiós szint megszüntetése olvasható a törvény általános indokolásban. Az átalakulás nyomán a vám- és az adóterület integrálódik az első fokú szervek szintjén is, amire a NAV 2011-es felállítása óta nem került sor. Összeférhetetlenségi szabályok lazítása Az Átlátszó alkotmányjogászok által szerkesztett blogja figyelt föl arra, hogy az elfogadott jogszabály a közbeszerzési összeférhetetlenségi szabályokat is lazította.bizonyos kiemelt állami vezetők közeli hozzátartozói eddig nem indulhattak a pályázatokon, ám az új jogszabályt ezt lehetővé teszi, ha nem élnek az illető állami vezetővel közös háztartásban. A NAV kormányhivatali státusza 2016-tól megváltozik: a szervezet az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működik majd. A központi hivatalt létrehozó törvény államtitkárra (a törvényjavaslatot előkészítő Tállai Andrásra - a szerk.) ruházza a központi hivatal vezetésével kapcsolatos feladat-és hatásköröket. A törvény elválasztja egymástól a központi hivatalt irányító miniszternek a NAV tekintetében gyakorolható irányítási, és a miniszter által irányított államtitkárnak a NAV tekintetében gyakorolható vezetési jogköreit. A NAV vezetőjének (a kijelölt államtitkárnak) munkáját a törvényjavaslat szerint szakmai területekért felelős helyettes államtitkárok, és legfeljebb két szakfőigazgató segíti. A NAV területi szerveit igazgatók vezetik, akiket az állami adó- és vámhatóság vezetője nevez ki. / Folyt. a köv. oldalon.

4 O L D A L 4 A módosítás egyértelműsíti, hogy az új szervezeti struktúrában, mely szerv járhat el felettes szervként: a területi szervek első fokon hozott döntéseivel szembeni jogorvoslati eljárásokban a Fellebbviteli Igazgatóság, egyéb esetben a területi szervek és a Bűnügyi Főigazgatóság esetén a Központi Irányítás, a Központi Irányítás esetén a kijelölt miniszter. Hatékonyság vagy politikai irányítás? Szakmai munkacsoport világította át a hivatalt, a Belügyminisztérium felmérte a NAV dolgozóinak véleményét, megvizsgálták a jó gyakorlatokat az OECD-országok körében, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is szondázta tagjai álláspontját az adóhatóságról. Mindezek alapján született a törvényjavaslat mondta Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az Országgyűlés ülésén, a kivételes eljárás összevont vitájában. A vizsgálatok, elemzések eredményeként a hatékonyság növelése centralizálást kíván közölte a NAV leendő első embere. Tállai András magára alakítja az adóhatóságot sommázta a Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleményét Bárándy Gergely, az MSZP képviselője, aki nehezményezte, hogy példátlanul rövid idő, kevesebb, mint 24 óra alatt dönt az Országgyűlés egy ilyen súlyú törvényjavaslatról. Ellenzéki vélemény szerint a NAV új szerkezete idegen a magyar közjogi hagyományoktól, amennyiben a kormány ezen túl nem felügyeli, hanem irányítja majd az adóhatóságot, amely fegyveres testület is. Adatvédelmi szempontból aggályosnak tartják e mellett, hogy az adótitkok közvetlenül a kormányhoz kerülnek 2016-tól. Hargitay János, a KDNP vezérszónoka ezzel szemben nem lát alkotmányossági aggályokat: a képviselő szerint a kormányhoz közelebb hozott adóhatóság hatékonyabban és olcsóbban működik majd, hasonlóan az uniós pénzeket elosztó intézményrendszerhez. Tállai András képviselői mandátumáról lemondva, államtitkárként vezethetné az adóhatóságot, mert képviselőként mentelmi joga van, tehát nehéz felelősségre vonni esetleges rossz döntéseiért mondta Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka. Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka úgy vélte, hogy az átalakítás nyomán nem a szervezet működésének hatékonysága, hanem a korrupciós kockázat nő. A politikus szerint az áfacsalások visszaszorítását nem szolgálja a NAV átalakítása. Hatékony, ügyfélbarát A kétszintű központi hivatal felső szintjén helyezkedik el a központi irányítás, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok írta az új struktúráról hétfőn kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A megszűnő hét régiós igazgatóság munkatársai elsősorban a megyék, illetve a NAV központi irányítás munkáját segítik majd. Az új szervezet garantálja a gyorsabb ügyintézést, az egységes jogértelmezést, ezen túl előtérbe kerül az adóhivatal szolgáltató arca, és a végrehajtási mutató is érdemben javulhat írta a tárca. Változik a chipsadó A törvényjavaslat szerint az adóalanyok csökkenthetik a népegészségügyi termékadó összegét legfeljebb az egyébként fizetendő adóösszeg 10 százalékáig terjedő mértékben azon programjaik költségével, melyek célja az egészséges életmódra nevelés, az egészséges táplálkozás megteremtése, propagálása. Kevesebb lesz a becslés vagyonosodási vizsgálatkor Vagyonosodási vizsgálatban becslés alkalmazásának az adóhatóság eljárásában kizárólag a vagyon elleni bűncselekmények, a pénz-és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények, a költségvetést károsító bűncselekmények, a pénzmosás és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt indított büntetőeljárás esetén van helye. Tényleg jön a szuperfelügyelet A törvényjavaslat részletes indokolásából kiderül, hogy előkészítés alatt áll a pénzügyi ágazati szakmák egészét érintő felügyelet (a pénzügyi ágazati közfelügyelet) létrehozása, amelynek részeként a könyvelők, a könyvvizsgálók mellett az adótanácsadókra, adószakértőkre és okleveles adószakértőkre vonatkozó előírások is felülvizsgálatra kerülnek. A felülvizsgálat iránya a jelenlegi előírások, követelmények szigorítása, az érintett szakemberek által nyújtott szolgáltatások minőségének a javítása érdekében. A pénzügyi ágazati közfelügyelet várhatóan július 1-től kerül felállításra. H Í R L E V É L

5 É V F O L Y A M X I I. S Z Á M O L D A L 5 Adótörvény-változások A Magyar Közlöny évi 183. számában november 27-én megjelent az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló évi CLXXXVII. törvény. Cikksorozatunkban adónemenként tekintjük át a legfontosabb változásokat, így az Art.-tal kezdünk. ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI A törvény hatályának módosítása (4..) megteremti annak a lehetőségét és jogszabályi alapját, hogy az eddig külön nyilvántartásban, azaz az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság által külön-külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek egy közös folyószámla nyilvántartásba kerülhessenek (folyószámla integráció). A módosítás egységesen az elszámolás fogalmat használja a közös folyószámlán nyilvántartandó fizetési kötelezettségek kezelésére, amely fogalom tartalmát a törvény az értelmező rendelkezései között határozza meg. A törvény 5/A. paragrafusának módosítása rögzíti, hogy az adóügyekben alkalmazandó ügyintézési határidőt (alapesetben 30 nap) az eljáró adóhatóság vezetője kivételesen indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal mely eljárásokban hosszabbíthatja meg. Garanciális rendelkezés, hogy a határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni. A törvény kiegészül egy új, 6/A 6/L. jelzésű paragrafus sorral. E módosítás egyik kiemelt célja az adózó centrikus adóztatás, a szolgáltató adóhatóság megteremtése. Ennek keretében a jogszabály-tervezet bevezeti a megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó szabályokat, melynek lényege, hogy a jogaikat jogkövető módon teljesítő megbízhatónak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesüljenek. Megbízható adózó Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel: a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül, b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át, c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását, d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, e) nem rendelkezik forintot meghaladó nettó adótartozással, f ) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. (1) bekezdés c) pontja szerinti adószámfelfüggesztés hatálya alatt, g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt, h) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át, i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és j) nem minősül kockázatos adózónak. Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül. Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatotti bejelentés, valamint a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. A megbízható adózók pozitív elbírálásában részesülésének lényegi eleme az is, hogy esetükben a kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa 50%-kal kevesebb, mint az általános szabályok szerint megállapított mérték. A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott, forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb forint összegű tartozásra évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést automatikusan engedélyez. / Folyt. a köv. oldalon.

6 O L D A L 6 A megbízható adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 45 napon belül utalja ki. Kockázatos adózó Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll: a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján, b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján, c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben. A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn. A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik. A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka. Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka. Az adózó minősítése Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül minősítését lekérdezheti. Ha az adózó vitatja a minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, melyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik. Képviselet Ismét változik a képviselet szabályait tartalmazó 7.. A jövedéki ügyintézők megszerzett szakmai tudásának érvényesítését segítő módosítás, hogy több szakmai érdekképviseleti szervezet javaslatára az adóhatóság, valamint a szakminisztérium előtti jövedéki tárgyú hatósági ügyekben képviseleti jogot kapnak a velük munka- vagy megbízási szerződéses viszonyban álló jövedéki alanyok képviseletére. Adóregisztrációs eljárás A jogszabály több ponton szigorít, illetve pontosít az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseken. Az adóregisztrációs eljárással összefüggő adótartozásra vonatkozó összeghatárok a korábbi 15-, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek. A rendelkezés indoka az adózók ösztönzése arra, hogy a költségvetéssel szemben fennálló tartozásaikat minimális szintre szorítsák le. A javaslat beemeli a cégvezetőket is az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe, ezzel is szűkítve a visszaélések lehetőségét. / Folyt. a köv. oldalon. H Í R L E V É L

7 É V F O L Y A M X I I. S Z Á M O L D A L 7 Bevallási nyilatkozat Azon adózók esetében, akik a munkáltatójuk felé nyilatkozatot tesznek arról, hogy az adóévben egyéb más jövedelmet nem szereztek, semmilyen adó-, adóalap kedvezményt nem vesznek igénybe és az adójukról nem kívánnak rendelkezni (ide nem értve az adó 1+1 %- ának felajánlását), azoknak az állami adóhatóság a munkáltató által benyújtott havi járulékbevallások alapján május 20- ig elkészíti a személyi jövedelemadó bevallását (adóhatósági adómegállapítást). Az adózó nyilatkozata a jogkövetkezmények tekintetében a bevallási kötelezettség teljesítését is jelenti egyben. Az 1+1 % mértékű felajánlásról a magánszemély a munkáltató útján, továbbá papíralapon, vagy elektronikus úton önállóan rendelkezhet. Az adóhatósági adómegállapítás elkészítésének feltétele, hogy a január hónapról benyújtott kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló bevallásban a munkáltató adatot szolgáltasson azon magánszemélyekről, akik úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag munkaviszonyból származó bevételük keletkezett az adóévben. Ezen nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a magánszemély nem kíván az adójáról rendelkezni és kedvezményt sem kíván érvényesíteni. A munkáltatók ezen adatszolgáltatása egyszeri, a későbbiekben nem vonható vissza. Az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése érdekében a törvény alapján a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy azon magánszemély részére, aki munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az állami adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó adóbevallási tervezetét. Az adózó az adóbevallási tervezetben szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal a naptári évet követő május 20-ig elektronikus úton fogadhatja el, és ezzel teljesíti az adóbevallási kötelezettségét. Ha az adózó az adóbevallási tervezetet elektronikus úton május 20-ig nem fogadja el, bevallási kötelezettségének az állami adóhatóság közreműködése nélkül kell eleget tennie a naptári évet követő május 20-ig. Az NGM ígéri: 2016 az adócsökkentés éve lesz Az egyszerűsítés és az adócsökkentés éve lesz 2016, több pénz marad az embereknél, a tisztességes cégek pedig a megbízható minősítéssel előnyökhöz juthatnak - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdaság Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében. Csaknem 4,5 millió embert érint, hogy 2016-tól a személyi jövedelemadó általános mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ezzel a jövedelemadóztatás területén az Európai Unió éllovasa lesz Magyarország - fogalmazott a tárca, hozzátéve, hogy a mérséklésnek köszönhetően átlagosan csaknem 30 ezer forinttal marad több az embereknél jövőre. A kétgyermekes szülők családi kedvezménye 25 százalékkal emelkedik, így náluk 60 ezer forinttal több marad. A kulcscsökkentés és a családi kedvezmény-növelés hatását is figyelembe véve a két átlagkeresővel rendelkező kétgyermekes családok jövőre 120 ezer forinttal több jövedelemből gazdálkodhatnak - hangsúlyozta az NGM. A feketekereskedelem visszaszorítása és az alacsonyabb jövedelműek segítése érdekében január 1-től 27-ről 5 százalékra csökken a sertés tőkehús általános forgalmi adója. A jövő évtől még jobban megéri környezetkímélő, elektromos autót venni, mert nem kell utánuk regisztrációs adót, illetéket, gépjárműadót és cégautó-adót fizetni. Csaknem másfél millió magánszemély adóbevallásának kitöltésében segít már jövőre is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Bevallási nyilatkozatot a munkáltatónál vagy a NAV-nál tehet az a magánszemély, aki idén kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet, és a törvényben foglalt további feltételeknek is megfelel. A tárca közleményében kitért arra is, hogy a jövő évtől az adózói minősítés jogintézménye segíti a tisztességes cégeket. Az adóhatóság negyedévente vizsgálja a cégek jogkövetési hajlandóságát. A jelesre vizsgázott cégek megbízható minősítést kapnak, amely számtalan előnnyel jár - fogalmazott az NGM. Az előnyök között említi a nemzetgazdasági tárca, hogy az adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, illetve a kiszabható adóbírság, mulasztási bírság sem haladhatja meg az általános szabályok szerint kiszabható mérték 50 százalékát. Egyes bejelentési, bevallási kötelezettség elmulasztása, hibás teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő kitűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére az adózót, és mulasztási bírságot csak a felhívás eredménytelensége esetén szabhat ki. az-ngm-igeri-2016-az-adocsokkentes-evelesz

8 O L D A L 8 Lassan kimúlik az eva A j ö v e d e l e m a d ó - csökkentések miatt ma már csak keveseknek éri meg az evát választani, a nagycsaládosoknak pedig aligha éri meg az ekho. Egy hetük van a vállalkozásoknak, hogy döntsenek az eva választásáról, ám a megszokottól eltérően most leginkább a speciális adónemben működőknek kell gondolkodniuk a kilépésen. Az egyszerűsített vállalkozói adó ugyanis jövőre még kevésbé éri majd meg, miközben a kata, a kisvállalkozók tételes adója a döntő többségnek eleve sokkal kedvezőbb választás. A személyi jövedelemadó jövő évi egy százalékpontos mérséklése csak felerősíti az évek óta zajló folyamatot: a speciális adónemek helyett sokszor érdemesebb a hagyományosak szerint fizetni a közterheket, mert úgy sokszor alacsonyabbak, mint a kedvezményesnek szánt rendszerek. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (az ekho) a bruttó körülbelül havi 300 ezer forintos jövedelemig biztosan nem éri meg a nagycsaládos újságíróknak, művészeknek és sportólóknak: a három gyerek után járó adó- és járulékkedvezmények érvényesítésével ugyanis a normál szja szerint többet kapnak, mintha a nekik kitalált egyéb esetekben igencsak vonzó adózást választanák. Az ekho adóelőnye a magasabb fizetési kategóriákban jelentősebb, hiszen a szabályok szerint legalább a minimálbér után a normál rendben kell fizetni a közterheket, míg a kedvezményes (a munkavállalóknak összesen csak 15 százalékos levonást, a munkáltatóknak pedig az általános 28,5 százalék helyett 20 százalékos terhet jelentő) adózás e felett érvényesíthető. Jövőre ez az előny egy százalékponttal csökken tovább az szja mérséklése miatt. Az evának is az szja-mérséklés teszi be a kaput. A fénykorban 2006-ban még közel százezren választották a kedvezményes formát, amelynek a nagy előnye az egyszerűsége: a bevételi nyilvántartás, a negyedéves adóelőleg-fizetés és az évenkénti bevallás jelentkezik adminisztrációs teherként csupán. Ehhez párosult a kedvezményes kulcs, amely régen tíz százalék körüli effektív terhelést jelentett. Ez mára 20 százalék fölé került, ezért az eva igazán már csak azoknak a vállalkozóknak éri meg a társasági adóhoz képest is, akik másodállásban viszik a céget, és nehezen tudnak jelentősebb költségeket elszámolni (vagyis nem kell maguk után bért és járulékot fizetniük, és inkább a szolgáltató szektorban dolgoznak). Ennek az oka az általános adók mérséklése: a 10 százalékra csökkentett társasági adó, és a jövőre már 15 százalékos osztalékadó mellett minimális, 10 százalékos költséghányaddal is kedvezőbb a normál rendszerben adót fizetni. Ma már ráadásul az adótanácsadók általános szabálya, hogy hatmilliós (vagyis havi 500 ezer forintos) bevételig egyértelműen a kata éri meg a legjobban. Igaz, a fix összegben meghatározott adó az alacsonyabb bevételnél jelentősebb terhet hoz: a főállásúaknál évi 650, a másodállásúaknál 350 ezer forintos összeg miatt az adónem másfél-két milliós bevételtől kezdi jobban megérni, mint az eva. Értelemszerűen az adóterhelés hatmillió forintnál a legalacsonyabb (hiszen ekkor jut a fix adóra a legnagyobb bevétel). Hatmilliónál azonban itt nem érdemes több bevételt elérni. Az adóelőny ugyan nem veszik el annak ellenére sem, hogy a határ fölötti bevételt 40 százalékos adó sújtja: annyira alacsony az első hatmillió terhe, hogy az extramagas adó ellenére is bőven kedvezőbb lesz 12 milliós bevételig is a kata, mint az eva. A magasabb bevételnél a hátrány azonban, hogy a katás nem lehet már alanyi áfamentes, ami áfabevallással (és ehhez a számlák gyűjtögetésével) jár. Az meg már magával hozza a könyvelés szükségességét, a maga költségével együtt, ám ha van költségszámla, akkor már a társasági adó éri meg jobban. lassan-kimulik-az-eva A kis cégek harmada az EUtámogatásokban bízik Az ipari szegmensben tevékenykedő vállalkozások voltak eddig a legaktívabbak a Széchenyi 2020 program első, kis- és közepes vállalkozások számára elérhető pályázatainál: tízből egy ipari vállalkozás már pályázott is derült ki a Budapest Bank 2015 őszén elvégzett kutatásából. A kkv-k harmada tervezi legalább egy pályázat benyújtását. Az új ciklusban megnyíló pályázati lehetőségekre várva az elmúlt két évben a vállalkozások 12 százaléka, átlagosan millió Ft mértékű beruházást elsősorban a nagyobb értékű ipari és agrárberuházásokat halasztott el. Az uniós forrásokkal kapcsolatos tájékozódásban minden eddiginél többen, a vállalkozások 59 százaléka nyitott a banki segítségre. / Folyt. a köv. oldalon. H Í R L E V É L

9 É V F O L Y A M X I I. S Z Á M O L D A L 9 Az új pályázati ciklusról a hazai kis- és közepes vállalkozások közül 10-ből 6-an kifejezetten jól értesültek, a legnagyobb ismertsége (77 százalék) pedig az ipari és mezőgazdasági vállalkozások körében van. A kkv-k jellemzően még mindig a pályázati tanácsadó cégek hírleveleiből tájékozódnak a lehetőségekről (30 százalék), azonban márciushoz képest megemelkedett a pályázatokat összesítő internetes oldalakat látogató, valamint a kormányzat pályázatokkal foglalkozó honlapját is figyelemmel kísérő vállalkozások aránya. Az uniós forrásokkal kapcsolatos tájékozódásban ugyanakkor minden eddiginél többen, a vállalkozások 59 százaléka nyitott a banki segítségre. A felmérés arra is rámutat, hogy a pályázók eligazodásának érdekében világos kommunikációra van szükség azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire lehet fordítani a forrásokat. Míg a válaszadók 29 százaléka új gépek és eszközök beszerzésére irányuló pályázatra vár ilyenek már voltak és lesznek is, addig 12 százalékuk ingatlanépítésre és felújításra szolgáló forrás után érdeklődik, 7 százalékuk pedig használt eszközt vásárolna, pedig ilyen költségek jellemzően nem, vagy csak nagyon szűk körben lesznek elszámolhatóak a as ciklusban. Az első GINOP pályázatok közel egy éve nyíltak meg, amelyekre a felmérésben résztvevőknek mindössze 4 százaléka adott be támogatási igénylést. Ez az arány várhatóan jelentősen nőni fog, ami serkentheti majd a beruházásokat is. A kkv-k többsége jellemzően 10 és 75 millió Ft közötti összegre pályáztak. A Budapest Bank felmérése alapján az új ciklusban minden harmadik kkv kíván élni az uniós források adta lehetőséggel, azonban ágazati bontásban érezhető változás következett be az elmúlt félévben. Míg korábban majdnem minden második mezőgazdasági vállalkozás tervezte a pályázást, félévvel később csupán egyharmaduknál maradt meg ez a szándék. Jól látható, hogy az ipari cégeknél az erős beruházási hajlandóság komoly és egyre erősödő pályázati szándékkal is párosul: tavasz óta 39 százalékról 51 százalékra nőtt a pályázatot tervező vállalkozások aránya. Ez a növekedés annak is tulajdonítható, hogy számottevő volt az EU pályázatokra várva elhalasztott beruházások száma: a válaszadók 12 százaléka halasztotta el beruházásait az elmúlt két évben a pályázati lehetőségek hiányában, ezen beruházások közel harmada millió forint egyedi értékű. A magyar cégvezetők közel fele venne fel új dolgozókat Optimistábbak lettek a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban a hazai vállalatvezetők: a válaszadók négyötöde szerint továbbra is stabil vagy növekvő lesz a magyar gazdaság teljesítménye, ami közel 20 százalékkal magasabb érték, mint tavaly ilyenkor - egyebek között ez derül ki az EY legfrissebb Tőkebizalmi Barométeréből. A globális trenddel megegyezően a magyarországi vállalatvezetők is bizakodóbbak a gazdasági kilátásokat tekintve, mint voltak egy évvel ezelőtt. A közlemény kiemeli: a globális és a magyar felmérés eredményei egyaránt azt mutatják, hogy a válaszadók 45 százaléka tervez a következő 12 hónapban létszámbővítést, míg százalék tervezi a létszám szinten tartását. A magyar válaszadók 70 százaléka tervezi vállalkozása bővítését, ami jelentősen meghaladja a nemzetközi felmérés eredményeit (33 százalék). A magyar válaszadók összességében bizakodóbbak a magyar gazdaság teljesítményét illetően, mint a globális kilátásokat tekintve: globálisan a vállalatvezetők többsége javuló feltételekre számít a világgazdaságban, a magyar vezetőknek azonban csak alig több mint harmada osztja ezt a véleményt. A felmérés szerint a magyarországi várakozásokban tavalyhoz képest a legjelentősebb pozitív változás a hitelek hozzáférhetőségénél figyelhető meg, itt a válaszadók 55 százaléka számít javulásra. Egyre erősebbek ugyanakkor az eurózóna stabilitásával kapcsolatos aggodalmak. A felmérésben szereplő magyar vállalatvezetők szerint a vállalati stratégiára a következő 12 hónapban a digitalizáció lesz a legnagyobb hatással. A globális felmérés eredményei szerint pedig a vállalati stratégiát a gazdasági erőegyensúly kelet és dél felé irányuló földrajzi eltolódása befolyásolja majd leginkább. Míg a magyar felsővezetők fő prioritása a szigorú költséggazdálkodás, a globális válaszadók a nyersanyagok és devizák növekvő volatilitásának kezelésére irányítják figyelmüket. A megkérdezett magyarországi vállalatvezetők többsége bizalommal tekint az itthoni akvizíciós piac kilátásaira. Az EY várakozásai szerint jelentősen nőni fog a tranzakciós aktivitás a magyarországi vállalatok körében. A közlemény idézi Dezse Margaretet, az EY tranzakciós tanácsadási szolgáltatások üzletágának vezető partnerét, aki elmondta: a magyar válaszadók 45 százaléka számít arra, hogy társasága a következő 12 hónap során elindít valamilyen akvizíciót, és többségük több tranzakciót tervez ez idő alatt, mint amennyit az elmúlt évben lezárt.

10 O L D A L 1 0 Közbeszerzés: könnyebb lesz a részvétel A közbeszerzési eljárásokban résztvevő gazdasági szereplőket érintő fontos változások lépnek életbe november 1. napjával. Sok tekintetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés, így várhatóan jelentősen bővül a közbeszerzési eljárásokban résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny is. A 2014 tavaszán született uniós közbeszerzési irányelveknek való megfelelés érdekében az Országgyűlés új törvényt fogadott el a közbeszerzésekről. Az aláírás előtt álló törvény az uniós közbeszerzési irányelveknek megfelelően számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a közbeszerzési eljárásokat, csökkenti az ajánlattevők adminisztratív terheit, ugyanakkor több kérdésben is szigorúbb a jelenleg hatályos közbeszerzésekről szóló törvénynél. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását. Mindezek mellett a Közbeszerzési Hatóságnak és Döntőbizottságnak feltehetően fontos szerepe lesz az egyes rendelkezések helyes értelmezésében és a jogszabályoknak megfelelő gyakorlat kialakításában. A szabályozás főbb változásai Az üzleti titok fogalmának pontosítása Az üzleti titok jelenleg hatályos szabályozása alapján az ajánlattevők a részvételi jelentkezésük, illetve ajánlatuk egészét üzleti titoknak minősítették, akadályozván a versenytársak jogorvoslathoz való jogának gyakorlását. Az új Kbt. részletesebben és egyértelműbben szabályozza egyrészről azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét: Az ajánlattevő nem minősítheti a teljes részvételi jelentkezést, illetve ajánlatot üzleti titoknak, sőt csatolt indokolásában konkrétan alá kell támasztania: az iratot milyen okból minősíti üzleti titoknak, továbbá, hogy az adat vagy információ nyilvánosságra hozatala miért és hogyan okozna számára aránytalan sérelmet. Ugyanakkor az új Kbt. korlátozza az iratbetekintés lehetőségét is, meghatározva a betekintés iránti kérelem tartalmát. A kérelemben meg kellene jelölni, hogy az ajánlattevő milyen feltételezett konkrét jogsértés kapcsán és a másik ajánlattevő ajánlatának mely részébe kíván betekinteni. Az ajánlattevő tehát kizárólag indokolt esetben és csak korlátozott mértékben tekinthetne be a más ajánlattevő ajánlatába, az új Kbt. így kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlattevők egymás ajánlatait teljes egészében megvizsgálják. Beiktatták a közbeszerzési eljárásokon résztvevő gazdasági szereplők tulajdonosi körének átláthatóságát és az offshore vállalkozások kizárását biztosító rendelkezéseket, ugyanakkor a új Kbt. az irányelveknek megfelelően pontosítja, illetve bővíti is a kizáró okok körét. / Folyt. a köv. oldalon. H Í R L E V É L

11 É V F O L Y A M X I I. S Z Á M O L D A L 1 1 A közbeszerzésből való kizárás pontosítása / Új kizáró okok a közbeszerzésben Új kizáró ok, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódóan kizáró okot nem csak az ajánlatot tevő gazdasági szereplővel szemben, hanem annak vezető tisztségviselőivel, felügyelőbizottsági tagjaival, cégvezetőjével, illetve egyszemélyes gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagjával szemben is meg kellene vizsgálni. Ennek igazolására valószínűsíthetően a nyertes ajánlattevő esetében valamennyi érintett személynek erkölcsi bizonyítványt kellene majd becsatolnia, erről kormányrendelet rendelkezik majd. Lényeges újdonság, hogy az ajánlattevő kizárható akkor is, ha az adott közbeszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérőt döntésének meghozatalában, vagy számára jogtalan előnyt biztosító, bizalmas információt kísérelt megszerezni. Az új törvény bevezeti a kizáró ok hatálya alatt álló ajánlattevők, részvételre jelentkezők és alvállalkozók, illetve az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezet részére az öntisztázást. Ez azt jelenti, hogy a releváns kizáró ok ellenére a gazdasági szereplő által tett intézkedések kellőképpen igazolják a gazdasági szereplő megbízhatóságát, és ily módon, bár az ok fennállása miatt ki kellene zárni, mégis részt vehet a közbeszerzési eljárásban. Öntisztázással az érintett gazdasági szereplő két kizáró okot (járulékfizetési kötelezettség nem teljesítése, illetve tevékenység korlátozás) kivéve bármely egyéb kizáró ok fennállása esetén élhet, azaz akár annak ellenére is megbízhatónak minősülhet, hogy a gazdasági, illetve szakmai tevékenységével összefüggésben bűncselekményt követett el és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította. Az öntisztázással kapcsolatos hatáskörrel a Közbeszerzési Hatóság rendelkezik, és meg is határozza azokat az intézkedéstípusokat, amelyek teljesítése révén a gazdasági szereplő mentesülhet a kizáró ok hatálya alól. Ilyen többek között az okozott kár megtérítése, illetve a hatóságokkal való aktív együttműködés. Ki minősül alkalmasnak? Újdonság, hogy az eddigi gyakorlattal szemben egyes alkalmassági követelmények vonatkozásában már nem lehet oly módon kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet bevonni a szakemberek rendelkezésre állásának, valamint a referenciák igazolásába, hogy ezen szervezet valójában nem vesz részt a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében, azaz nem az adott szervezet valósítja meg a kapacitásainak rendelkezésre bocsátását igénylő építési beruházást, szolgáltatást vagy szállítást. Ebből kifolyólag a jövőben a gazdasági szereplő valószínűsíthetően saját anyavállalatára sem támaszkodhat úgy, hogy nem az anyavállalat teljesíti a szerződés azon részét, amelynek tekintetében a kapacitásait rendelkezésre bocsátotta a gazdasági szereplő alkalmasságának igazolásához. Ennek megoldása lehet: a gazdasági szereplő és anyavállalata közös ajánlattevőként indulnak a közbeszerzési eljárásokban, tekintettel arra, hogy az új Kbt. továbbra is egyértelműen kimondja: a közös ajánlattevők az alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, illetve egyes alkalmassági követelmények tekintetében, például az árbevétel vonatkozásában elegendő, ha a közös ajánlattevők egyike felel meg a követelménynek. Az új törvény értelmében a szakmai és műszaki alkalmassági követelmények körébe tartozó korábbi teljesítésekről szóló referencia igazolása legfeljebb az adott közbeszerzés becsült értéke vagy mennyisége 75%-ának megfelelő mértékben lenne megkövetelhető. (Például: egy 500 millió Ft becsült értékű gyógyszerszállításra irányuló eljárásban legfeljebb összesen 375 millió Ft összegű referencia igazolása követelhető meg.) Könnyebb lesz a referencia felmutatása/igazolása Bevezetésre kerül a műszaki egyenértékűség, amely előírja, hogy az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyával műszakilag egyenértékű referenciákat elfogadni. (Például: egy adott funkciót betöltő épület megépítésére kiírt eljárásban az ajánlatkérőnek el kell fogadnia az olyan épület megépítéséről szóló referenciát is, amely ugyan más funkciót tölt be, de az épület maga műszakilag megegyezik a közbeszerzés tárgyával.) A gazdasági illetve pénzügyi alkalmasság követelményeivel összefüggésben pedig az új Kbt. kimondja, hogy a gazdasági szereplők árbevétele tekintetében sem követelhető meg az adott közbeszerzés becsült értékénél magasabb árbevétel az ajánlatkérő által vizsgálni kívánt években. (Például: 1 milliárd Ft becsült értékű árubeszerzés esetén nem követelhető meg 3 milliárd Ft árbevétel.) E szabályok bevezetése kizárja tehát annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő az indokoltnál magasabb követelményeknek való megfelelés előírásával szűkítse azon gazdasági szereplőknek a körét, akik az adott közbeszerzési eljárásban részt vehetnének, kizárva ezáltal a verseny lehetőségét. Csökken a vállalatok adminisztratív terhe Az új Kbt. bevezeti a nyilatkozati elvet a kizáró okok és az alkalmasság igazolása során. Ennek értelmében az ajánlattevők az ajánlat, illetve részvételi jelentkezés keretében csupán nyilatkozatot kötelesek benyújtani az ajánlattevő és az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetek vonatkozásában. A nyilatkozat megtételére a tervek szerint az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében az ún. egységes európai közbeszerzési dokumentum szolgálna. Más eljárásokban az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása szintén lehetséges, de nem kötelező, azaz a nemzeti eljárásrendben csak nyilatkozni kell, hogy az alkalmassági követelményeknek megfelelnek, azokat teljesítik, s nem állnak a kizáró okok hatálya alatt. / Folyt. a köv. oldalon.

12 O L D A L 1 2 Így a kizáró okok és alkalmasság igazolása elsősorban a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatot tevő gazdasági szereplőtől követelhető meg az ajánlatkérő által. Az ajánlattevőnek tehát nem kell már az ajánlattétel illetve részvételi jelentkezés során olyan adminisztratív terheket vállalnia, amelyek utólag akár feleslegesnek bizonyulhatnak, hiszen az ajánlattevő nyertessége ekkor még nem látható előre. A törvény ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő ne csak a nyertes ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására, hanem a soron következő, általa meghatározott számú ajánlattevőt is. E rendelkezés megakadályozhatja annak a helyzetnek a kialakulását, hogy az eljárás elhúzódjon a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatot tevő gazdasági szereplő kiesése folytán. A széleskörű ajánlattételt biztosítja a törvény azon rendelkezése is, amelynek értelmében az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők részére ingyenesen és elektronikusan hozzáférhetővé kell tennie. A törvényjavaslat értelmében február 1-jétől kötelező lesz a közbeszerzési eljárásokat a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési alkalmazás igénybe vételével lebonyolítani, ugyanakkor a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattételt egyes eljárástípusok kivételével az ajánlatkérő továbbra sem követelheti meg az ajánlattevőktől. Előremutató az új törvény azon rendelkezése is, amely lehetővé teszi, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítése során egyesüljön, szétváljon. Lehetővé teszi azt is, hogy a gazdasági szereplő gazdasági egységként működő teljes üzletágát átruházzák a jogutódjára, illetőleg az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerüljön a szerződés átruházásra. Mindez növekedést eredményezhet a fúziós és felvásárlási piacon, mivel lehetővé válik, hogy a közbeszerzéssel érintett gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel egyesüljön, vagy a közbeszerzéssel érintett üzletágát eladja. Döntött a bíróság, visszavonták a Közgép kizárását Nem szolgáltatott hamis adatot a Közgép, indulhatnak a közbeszerzéseken - döntött a bíróság első fokon. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság első fokú ítélete szerint a gönyűi kikötőfejlesztési tenderben a Közgép Zrt. nem szolgáltatott hamis adatot, így ajánlata érvényes, a kizárása az eljárásból jogszerűtlen volt. A bíróság ezzel részben megváltoztatta a Közbeszerzési Döntőbizottság korábbi határozatát. A ma kihirdetett ítélet azért fontos a Közgépnek, mert a hamis adatközlés a közbeszerzési eljárásokból való 3 éves kizárással jár. Az ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Törvényszéknél. H Í R L E V É L

13 É V F O L Y A M X I I. S Z Á M O L D A L 1 3 Támogatás megnevezése Támogatás formája Támogatás elnyerésének módja GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése vissza nem térítendő standard kiválasztási eljárásrend Forrás összege (Ft) Beadás kezdete Beadási határidő Támogatás célja Kedvezményezettek köre Támogatási feltételek Kiemelt iparágakban (feldolgozóipar) fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások A felhívásban rögzítettek szerint. Támogatás mértéke 35-50% Támogatási minimum összege (Ft) Támogatási maximum összege (Ft) Támogatott projektek száma (minimum - maximum) Támogatás megnevezése Támogatás formája Támogatás elnyerésének módja GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása vissza nem térítendő egyszerűsített kiválasztási eljárásrend Forrás összege (Ft) Beadás kezdete Beadási határidő Támogatás célja Kedvezményezettek köre Támogatási feltételek Támogatás mértéke Hazai KKV-k termelési és szolgáltatási kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások A felhívásban rögzítettek szerint. Max % (ha nem szabad vállalkozási zónában vagy az összes elszámolható költség nagyobb, mint 55 millió Ft, akkor max. 50%) Támogatási minimum összege (Ft) Támogatási maximum összege (Ft) Támogatott projektek száma (minimum - maximum)

14 O L D A L 1 4 Támogatás megnevezése Támogatás formája Támogatás elnyerésének módja GINOP K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések vissza nem térítendő standard kiválasztási eljárásrend Forrás összege (Ft) Beadás kezdete Beadási határidő Támogatás célja Kedvezményezettek köre Támogatási feltételek Felhívás célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések ösztönzése üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények, iparjogvédelmi oltalmak létrejötte céljából. A kiírás a nagy jelentőségű és összetett feladatok megoldását, több szakterületet érintő kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények elérését támogatja a szakterület legkiválóbb szereplőinek együttműködésében. A támogatás révén a kutatási eredmények a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosulva létező, fontos társadalmi jelentőségű problémák megoldásához járulnak hozzá. vállalkozások, kutatóhelyek, nonprfit gazdasági társaságok A Felhívásban rögzítettek szerint Támogatás mértéke projektfüggő (50-80%) Támogatási minimum összege (Ft) Támogatási maximum összege (Ft) Támogatott projektek száma (minimum - maximum) Támogatás megnevezése Támogatás formája Támogatás elnyerésének módja GINOP Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés vissza nem térítendő standard kiválasztási eljárásrend Forrás összege (Ft) Beadás kezdete Beadási határidő Támogatás célja Kedvezményezettek köre Támogatási feltételek A felhívás célja, hogy a kkv-k jelentős szellemi értéket tartalmazó, műszaki, technológiai fejlesztéseihez kiszámítható forrást nyújtson. A kiírás a fejlesztések két, piaci alapon nehezen finanszírozható fázisára koncentrál, a kkv-k házon belüli prototípusfejlesztésére és az ezek eredményeként létrejövő innovatív termékek, szolgáltatások és eljárások forgalomba hozatalára. mikro-, kis-, és középvállalkozások A Felhívásban rögzítettek szerint Támogatás mértéke projektfüggő (50-70%) Támogatási minimum összege (Ft) Támogatási maximum összege (Ft) induló vállalkozások esetében max. 50 M Ft Támogatott projektek száma (minimum - maximum) H Í R L E V É L

15 É V F O L Y A M X I I. S Z Á M O L D A L 1 5 Gazdasági-pénzügyi továbbképzések A szakképzési hozzájárulás változásai Szakmai konferencia Lászlóné Szép Györgyivel Best Western Hotel Hungaria **** (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) január 12. (kedd), ig, regisztráció 9-tól! Ft + áfa / fő ÁFA Folyamatosan teljesített ügyletek új szabályai Aktuális számlázási kérdések Adókonferencia dr. Csátaljay Zsuzsával Best Western Hotel Hungaria **** (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) január 18. (hétfő), ig, regisztráció 9-tól! Ft + áfa / fő ÁFA Folyamatosan teljesített ügyletek új szabályai Aktuális számlázási kérdések Adókonferencia dr. Csátaljay Zsuzsával Best Western Hotel Hungaria **** (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) január 18. (hétfő), ig, regisztráció 9-tól! Ft + áfa / fő Változások a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásában Szakmai Reggeli az OEP szakértőjével OKISZ Irodaház (1146 Budapest, Thököly út ) január 25. (hétfő), 9-12-ig, regisztráció 8:30-tól! Ft + áfa / fő Építőipari továbbképzések Elérési út Témakör Időpontok Helyszín Pont érték 2015/284 Projektmenedzser előadássorozat 87. és 88. előadása Budapest XI. kerület, Műegyetem rkp. 3. II. em pont 2015/280 Sto-Ész-Előadás (Építész Szakmai Előadás) Dunaharaszti, Jedlik Ányos utca pont 2015/269 Épületek energetikai tanúsítása 3 napos komplex képzés Budapest X. kerület, Kerepesi út pont 2015/268 Az építészeti-műszaki tervezői tevékenység előírásai az új Ptk. és a módosult építésügyi jogszabályok tükrében Internet 5 pont összesen (1 pont modulonként) 2015/216 Fókuszban a VIDÉKFEJLESZTÉS c. szakmai fórum Budapest XI. kerület, Villányi út pont alkalmanként