Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2004./X.5./sz. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről

Átírás

1 Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/4./X.5./sz. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Hulladékgazdálkodásról szóló 0.évi XLIII.törvény 35.. (3) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/3./VIII.5./Korm.rendelet rendelkezéseit figyelembe véve az alábbi i rendeletet alkotja: I. A rendelet célja és hatálya 1.. A helyi hulladékgazdálkodási terv célja a hulladékgazdálkodásról szóló 0.évi XLIII.törvényben megállapított célok elérése és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek helyi szinten való érvényesítése. A rendelet hatálya Balatonszentgyörgy község közigazgatási területére terjed ki. 2.. II. 3.. A helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet melléklete tartalmazza. 4.. Ez a rendelet kihirdetését követően lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon, hirdető táblára történő kifüggesztéssel. Nagy Lajos polgármester Török Csilla körjegyző

2 1.sz melléklet Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 16/4/X.5./sz. rendeletéhez Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 5 ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ... 7 A TERVEZÉSI SZINT... 7 A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI... 8 TERVEZÉSBE BEVONT HATÓSÁGOK, ÖK-OK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK FORMÁI STB AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA... 9 A TERÜLET BEMUTATÁSA... 9 Általános klimatológiai viszonyok A talajviszonyok leírása Talajdegradációs folyamatok, talajállapot változások Felszíni vizek Felszín alatti vizek Gazdaságföldrajzi leírás A táj élővilágának ismertetése I. A KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETÉNEK JELLEMZÉSE A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA Balatonberény Balatonboglár Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmáriafürdő Balatonszentgyörgy Fonyód Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz... 40

3 II. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA IV. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK MENNYISÉGE A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE V. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A KÉPZŐDŐ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA CSÖKKENTÉSI CÉLOK VI. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM VII. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK IDEJE ÉS KÖLTSÉGE DÉL-BALATONI-SIÓVÖLGYI REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK GAZDÁLKODÁSI PROJEKT TELEPÜLÉSI SZINTŰ FELADATTERV Balatonberény Balatonboglár Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmáriafürdő Balatonyszentgyörgy Fonyód Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI ELLENŐRZÉS, MONITORING MELLÉKLETEK... 89

4

5 Bevezetés A hulladékgazdálkodásról szóló 0. XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. -a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37 (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/3. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere A hulladékgazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg: a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, a keletkező hulladék hasznosítását, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. A törvényben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban OHT) az Országgyűlés 2. november 26-án fogadta el, a 110/2. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT-t és az annak alapján készülő egyéb, különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket kidolgozóik - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket a területen lévő, illetve működő helyi ok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti szervezetek, környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell készíteni (Hgt ). Az ok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása Az ok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az új i rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az i törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi ok i rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az ok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben a más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók. Az i törvény 8. (1) bekezdése nem teljes körű felsorolást ad a települési ok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan az épített és természeti környezet védelme. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: a csatornázás, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a szelektív hulladékgyűjtés, a lomtalanítás. Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra.

6 Az i törvény 8. -a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az ok számára. Ezt a joghelyzetet is figyelembe véve született meg a Hgt., amely már mind a települési számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz. A lakosság és az ok számára a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatosan a Hgt.-ben és kormány-, valamint miniszteri rendeletekben előírt feladatokat az 1. melléklet tartalmazza. A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az OHT-ban és a területi tervekben, stb. meghatározott célok, amelyeket i szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Az az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, gondjait és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét: pénzügyi, szervezeti, műszaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehetőségeket. A kötelező közszolgáltatás megszervezése önállóan is történhet vagy másnak a szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozással is lehetséges. A szomszédos vagy egymáshoz közeli ok tarthatnak közösen üzemben hulladékkezelő létesítményt (pl. lerakót), vagy közös gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre a közszolgáltatás ellátására. A települési hulladékkezelő létesítmények helyét a vonatkozó terület- és településrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével, a helyi hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően kell kijelölni (Hgt. 22. ). Az illetékes környezetvédelmi hatóság (felügyelőség) csak akkor engedélyezi új hulladéklerakó és egyéb létesítmény megvalósítását, működését, ha ezeknek a terveknek megfelelnek. Különböző fejlesztési, beruházási támogatások is csak akkor kaphatók hazai és EU-alapokból (ISPA, a csatlakozás után Strukturális és Kohéziós Alap), ha ezekkel a tervekkel összhangban vannak. Amennyiben az nem készíti el a tervet, nem lesz lehetősége arra, hogy hazai vagy EU támogatást igényeljen. Új települési hulladék lerakására szolgáló létesítményt a Hgt. előírásai szerint (19. (4)) kizárólag térségi célokra szabad építeni. Nagyon sok lerakó már így üzemel. Tehát a lerakók megvalósítása és üzemeltetése az érintett ok összefogását, együttműködését igényli, ezért stratégiai döntéseket kell hozni, hogy hol, milyen feltételekkel, milyen időponttól stb. rakják le a másképp már nem kezelhető hulladékot. Ennek módját, feltételeit a települési ok társulási szerződésben határozzák meg. A környezeti gondokat elemezve megállapítható, hogy nagyon sok közülük olyan, amely globális, országos vagy regionális színtűnek is tekinthető, hiszen bár volna mód az egyes problémák eseti megoldására ezek helyi kezelésére valamilyen okból nem kerül vagy kerülhet(ett) sor (pl. pénzhiány, szakértelem hiánya, érdektelenség).

7 Vannak azonban olyan környezeti ügyek is, amelyek a probléma jellegéből adódóan eleve csak a helyinél magasabb szintek bevonásával, koordinációjával kezelhetők eredményesen (pl. hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás, vízbázisok védelme). Ezért a különböző tervezési szintek csak megfelelő összehangolás esetén lehetnek igazán eredményesek. Ahhoz, hogy a különböző szintű feladatok jól elhatárolhatók és ugyanakkor összehangolhatók legyenek, elsőként a közös szemléleti megközelítést, a célokat és alapelveket kell tisztázni. Fontos, hogy a települések környezetvédelmi tevékenysége ne egyszeri akció legyen, hanem folyamatos tevékenységek sora, amelyek között szoros összefüggés van, az előző lépés eredményeit felhasználva kerül sor a következő lépés megvalósítására. Elengedhetetlen, hogy a helyi közösség érdekcsoportjai között konszenzus alakuljon ki a terv elemeinek, a végrehajtás lépéseinek tekintetében, és ezek az elemek illeszkedjenek a fenntartható fejlődést célzó hosszú távú regionális és országos programokhoz is. A helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal kell foglalkozni. Általános bevezető Tervezés célja: A 0. évi XLIII. törvény értelmében az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján a 3-8 közötti időszakra a Dél-dunántúli Régió hulladékgazdálkodási feladatainak meghatározása. A tervezési szint A helyi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés országos, területi és helyi szinten történik, amely a stratégiai tervezéstől, a megvalósítás-orientált tervezés felé halad. Tervezési időszak: Tervezési terület: Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás (mellékletben az 1.sz. térkép) Balatonberény Balatonboglár Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmáriafürdő Balatonszentgyörgy Fonyód Gamás

8 Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz A tervezés báziséve:2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani a kistérség településein élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, illetve az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, a Dél-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervében és más tervekben, programokban, koncepciókban meghatározott célok, amelyeket i szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotát.

9 Tervezésbe bevont hatóságok, ÖK-ok és egyéb szervezetek, együttműködések formái stb. Balatonberény Község Önkormányzata Balatonboglár Község Önkormányzata Balatonfenyves Község Önkormányzata Balatonkeresztúr Község Önkormányzata Balatonlelle Város Önkormányzata Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata Balatonyszentgyörgy Község Önkormányzata Fonyód Város Önkormányzata Gamás Község Önkormányzata Látrány Község Önkormányzata Ordacsehi Község Önkormányzata Somogybabod Község Önkormányzata Somogytúr Község Önkormányzata Visz Község Önkormányzata Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Dunántúli Regionális Vízmű Rt. Somogy Módusz Kft. Zöldfok Rt. Öko-Top Kft. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága A tervezés alapjául szolgáló állapotértékelés a KSH adatai, a Dél-balatoni Sió-völgyi ISPA projekt adatai, a Területi Hulladékgazdálkodási Terv adatai, valamint a jelen hulladékgazdálkodási terv elkészítése érdekében végzett adatgyűjtés során begyűjtött információk felhasználásával készült. A különböző forrásokból származó adatok sokszor nagyságrendi eltérést mutatnak, vagy a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért az értékelés során több esetben a műszaki becslésre kellett hagyatkozni. A tervek felülvizsgálatánál ezek pontosítása elengedhetetlen. A tervezés során rendelkezésre állt: Dél-dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terve 3. A Dél-Balatoni-Sióvölgyi Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Projekt 2. Balatonlelle Város Települési Környezetvédelmi program Látrány és Térsége Környezetvédelmi Program Látrány, Visz, Somogytúr, Somogybabod Hulladékgazdálkodási Terv A terület bemutatása A kistérség a Balaton déli partján, Somogy megye északi-nyugati részén fekszik. A települések déli irányban a Balaton parton találhatók, a Balatonlellétől benyúló terület a Tetves patak völgye a Balaton-part tipikus háttérterülete. A kistérséget kelet nyugati irányban összeköti a Balatonnal párhuzamos 7-es számú főközlekedési út, illetve a Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es út.

10 A kistérség területe ha, ebből a legnagyobb területet Balatonfenyves település foglalja el hektárral. Település Terület (km 2 ) Népesség (fő) Balatonberény 26, Balatonboglár 32, Balatonfenyves 51, Balatonkeresztúr 21, Balatonlelle 43, Balatonmáriafürdő 26, Balatonyszentgyörgy 23, Fonyód 53, Gamás 42, Látrány 22, Ordacsehi 22, Somogybabod 10, Somogytúr 35, Visz 6, Összesen: 418, Forrás: KSH 2. Általános klimatológiai viszonyok A vidék éghajlata a kontinentális és az óceáni közötti átmeneti vonásokat mutatja. Az évi középhőmérséklet a magyarországi átlagnál magasabb 11,1 C ( év átlagában). A tél enyhe, sok év átlagában kivétel nélkül pozitív előjelűek a havi középhőmérséklet értékek (a leghűvösebb hónapban, januárban 0,4 C). Július, augusztus hónapok 21,3 és 21,4 C-szal a legmelegebbek s egyaránt csapadékosak, de az augusztusi léghőmérsékletre nagyobb szélsőérték ingás jellemző. A térség további jellemzői: Hőségnapok száma (Tmax 30 C): 19 Nyári napok száma (Tmax 25 C): 77 Fagyos napok száma (Tmin 0 C): 85 Téli napok száma (Tmax 0 C): 24 Harmat előfordulása: 109. Az évi átlagos csapadék 665 mm, mely átlag a csapadékos 1995-ös év 773 mm, illetve a legaszályosabb 424 mm csapadékú 0. év szélsőértékeit is magában foglalja. Zivatar 33, havazás 24, köd átlagosan 15 alkalommal fordul elő évente. Hótakaró 26 napig jellemző a térségre. A levegő relatív páratartalma sok év átlagában 73%. A napsütéses órák száma igen kedvező: 2075 óra, ami csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól. Az uralkodó szélirány az északi, de gyakori a délkeleti szél is. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Mérsékelten szeles a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 3,2 m/s. A legélénkebb

11 júniusban, amikor 5 m/s, a többi hónapban általában 3-4 m/s az átlag. A legcsendesebb szeptember, október és november. Szélcsend összesen 15%-os gyakorisággal fordul elő. A talajviszonyok leírása A térség mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, enyhe telű éghajlati adottságai miatt a külső-somogyi flórajáráshoz tartozik, természetes növényzete az erdő. A löszhátakon a potenciális vegetáció az ezüsthársas-gyertyános-tölgyes, valamint a mészkedvelő tölgyes, ami alatt barna erdőtalajok alakultak ki. A kistérség jellemző talajtípusai: A Balatonpart meszes homokján a humuszos homoktalaj a jellemző. A hullámos-dombos felszínű, löszös üledékkel borított dombhátakon alapvetően az erdővegetáció alatt kialakult barnaföldek jellemzőek (Ramann-féle barnaerdőtalaj, rozsdabarna erdőtalaj), a déli lejtőkön a humuszosabb szelvényű csernozjom barna erdőtalaj is előfordul. A mély térszíni fekvésű területeken a vízhatás következtében a réti öntés, réti és lápos talajok alakultak ki. Talaj viszonyait a tó közelsége jelentős mértékben meghatározza. A parti sávban, a valamikori tómederben kialakult turzáson jellegtelen homoktalajok találhatók igen csekély humusztartalommal, jellegtelen, monoton szelvényfelépítéssel. Szintén a korábbi korszakok maradványaként a tó sekély parti öbleit turzásgátak rekesztették el és a lefűződött medencében tőzegláp talajok és a sekélyebb szervesanyag rétegű tőzeges láptalajok képződtek, amelyek helyén mára lényegében lecsapolt és telkesített rétláp talajok találhatók a Berek területén és kisebb területen a Balatonboglárral határos partközeli sávban is. E talajok a felszíntől meszesek, szerves anyag tartalmuk részben kotúsodott. A jégkorszakban a területre hullott lösz részben a lejtőkön felhalmozott, az alatta lévő homokos üledékekkel keveredett. Ez adja a talajképző kőzetét az Arács-Kishegy területén kialakult, homokos vályog fizikai féleségű csernozjom barna erdőtalajoknak, ahol a csernozjom jellegű, nagy mértékű és mélyre hatoló humuszfölhalmozódás és a morzsás szerkezet a felszínen elfedi az erdőtalajra jellemző színt és szerkezetet, ami viszont a mélyebb rétegekben figyelhető meg inkább. Ehhez a talajtípushoz délről csatlakozva (Tóthegy és Rádpuszta térsége), hasonló talajképző kőzeten barnaföldek alakultak ki. Itt a humuszfelhalmozódás már lényegesen kisebb mértékű, a szelvény a felszíntől a talajképző kőzetig az egyenletesen agyagosodott, vöröses barna színű erdőtalaj képét mutatja. Szénsavas meszet csak a talajképző kőzetben tartalmaz. A Ramann-féle barna erdőtalajban a humuszos, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyosodás járul. A karbonát maradványos barna erdőtalajok tulajdonképpen olyan barnaföldek, amelyek képződése során a nagyon mérsékelt kilúgzás nemcsak az agyagrészecskék lefelé mozdítására nem volt képes, de még a karbonátoknak a talajszelvény felszín közeli rétegeiből tökéletes kilúgzásra sem. A réti talajok az időszakosan bő nedvességviszonyok és levegőtlenség hatása alatt képződtek. A szerves anyag a talaj humuszos szintjén sötétszürke-szürkésfeketére színezi. Tápanyag szolgáltató képességük jó. Az öntés réti talajoknál a réti talajokra jellemző humuszképződés és humusz-felhalmozódás, valamint a hajdani öntésanyag alluviális rétegzettsége egyidejűleg figyelhető meg szelvényükben. Humuszos rétegük és szerkezetük kevésbé kialakult, mint a réti talajoknál. Többnyire mély termőrétegűek, jó vízgazdálkodásúak, termékenyek.

12 A láptalajok vagy állandó vízborítottság alatt képződnek, vagy az év nagyobb részében vízborítás alatt állnak és az ettől mentes időszakban is vízzel telítettek. Talajdegradációs folyamatok, talajállapot változások A Dél-nyugat Balatoni Kistérség területén elsősorban az eróziós folyamatok okoznak talajlepusztulást, a defláció nem számottevő. Az erózió mértéke függ a lejtésviszonyoktól (meredekség, lejtőhossz), talajfedettségtől, a talaj fizikai, kémiai tulajdonságaitól, a csapadék intenzitásától, a felszíni vízmozgástól. A lecsapolt és telkesített rétláp talajok, valamint a sekély rétegű tőzeges láptalajok esetében a kiszáradás, kotúsodás, és a szél általi elhordás a legfontosabb degradációs folyamat. A lejtőlöszön kialakult barnaföldek és csernozjom barna erőtalajok szántóföldi művelés alatt gyakran erősen, esetenként a talajképző kőzetig erodáltak. Ezeken a földes kopár foltokon a homokos lösz talajképző kőzet a talaj felső rétegeinél gyorsabban erodálódik. A meredek lejtők esetében tartósan csapadékos időjárás mellett a suvadás veszélye is fennáll. A Balaton vízminőség védelme szempontjából elfogadható állapotnak tekinthető, ha a talajelmozdulás nem haladja meg a 15 tonna/ha/év mennyiséget. Az erózió nemcsak a Balaton vízminőségére jelent veszélyt - felszíni vizekkel elmozduló talaj foszfor tartalma a Balatonba jutva eutrofizációt eredményez -, a talaj minőségében is negatív irányú változások lépnek fel. Csökken a növénytermesztés szempontjából kedvező tulajdonságú humuszos réteg vastagsága. Ezáltal romlik a talaj vízgazdálkodása, tápanyagtartalma csökken. A balatonparti települések közigazgatási területén elhelyezkedő mezőgazdasági művelési ágú területek 50 %- a kisebb-nagyobb mértékben erózióval veszélyeztetett, ezek elsősorban a lejtős területeken elhelyezkedő szőlő és gyümölcs ültevények talaja. A terület %-án meghaladhatja a talajelmozdulás a 15 t/ha/év mennyiséget. A talajvédő gazdálkodás elveivel tisztában lévő gazdálkodó a talajművelést a lejtő irányára merőlegesen, szintvonalakkal párhuzamosan végzi. A szántó vetésszerkezetében a sűrű térállású növények (kalászosok, pillangósok) minél nagyobb arányára törekszik. Az É-D-i irányú meridionális határokon a szőlősorok É-D-i irányú telepítése az ésszerű, hiszen a besugárzás is kedvezőbb a szőlőtövek számára, ugyanakkor a talajművelés is könnyebb. Ennek ellenére gyakran előfordul a K-Ny-i, lejtő irányában telepítő szőlősgazda is. Felszíni vizek A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtők területén található infrastrukturális ellátottságból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza. Ehhez járulnak hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák szennyező hatásai. A Balaton vize jellemzően (Ca,Mg)HCO 3 -os kemény víz, ph-ja enyhén lúgos. Kalciummagnézium hidrogénkarbonátos jellege miatt, az alga növekedésével járó széndioxid elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz állandóan zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az egy métert. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különösen fontos szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, az algásodás mértékét jellemző klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló nitrogén és foszforháztartás jellemzői. A klorofill-a tartalom jelentősen függ az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai, kémiai és egyéb folyamatoktól. Ezek határozzák meg lényegében a víz minőségét, ez az alapja az MSZ 12749: 1993 szabvány szerinti minősítésnek. Az eutrofizálódási folyamat következménye a mocsaras, oxigénhiányos állapot kialakulása. Az eutrofizálódás megakadályozásához elegendő egyetlen (az algák, ill. növények számára)

13 létfontosságú növényi tápanyag hiánya. A Balaton - mint általában a mérsékelt övi tavak - esetében a foszfor az a komponens, amely jelenleg is limitáló faktor és koncenrációjának megfelelő csökkentésével az eutrofizálódás megállítható. Felszíni vizek minősége Törzsszám A mintavétel helye Összehasonlító értékelés az MSZ 12749:93 szerinti vízminőségi osztálybasorolás alapján Oxigénháztartás N és P Mikrobiol. Mikroszenynyezők Egyéb 1 2 háztartás jellemzők 1 2 nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár III. III. III. III. III. II. II. III. III. III. 05FB34 Balatonboglár, Platán strand 05FB36 Balatonfenyves, strand 05FB37 Balatonmáriafürdő, strand 05FB35 Fonyód, i strand 05FB82 Fonyód, városi szabad strand 06FB55 Balatonberény, i strand III. III. III. III. III. II. II. III. III. III. III. IV. III. IV. III. II. II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. II. III. III. III. - IV. - III. - II. - III. - III. IV. III. IV. V. II. III. IV. IV. IV. IV. 05FB81 Balatonlelle, strand - III. - III. - II. - III. - III. 04FB09 Révfülöp és Bboglár IV. IV: III. III. I. II. II. III. III. III. között, tóközép Balatonba torkolló vízfolyások 05FF25 Tetves patak, közúti híd IV. V. III. IV. II. III. III. III. IV. IV. 05FF28 Tetves patak, Visz III. III. II. III. I. - II. III. III. IV. vízmérce 05FB40 Imremajori V. V. III. II. I. - II. III. IV. IV. csatorna közúti híd 05FB41 Zichy-csatorna, IV. V. II. III. I. - III. IV. III. IV. közúti híd 05FB42 Forró-árok, közúti IV. V. III. V. - - I. III. IV. V. híd 05FB70 Jamai-patak, közúti IV. IV. IV. IV. II. I. III. III. IV. IV. híd 05FB71 Kelet-Nyugati főcs., V. V. IV. IV. I. - III. IV. IV. V. közúti híd 05FF23 Nyugati övcsatorna, V. IV. IV. IV. II. III. III. III. III. III. közúti híd 05FF24 Keleti Bozót, közúti IV. IV. III. III. II. II. III. III. III. III. híd 05FB72 ABC csatorna V. V. V. V. I. - IV. IV. IV. IV. Forrás: KDTKÖFE Tájékoztató a Balaton és vízgyűjtője vízminőségi helyzetéről 2. június-augusztus Jelmagyarázat: I., II., III., IV., V. vízminőségi osztályok részletes leírását az 3. sz. melléklet tartalmazza

14 A kistérség települései a Tetves patak, Forró árok, Jamai patak, Keleti-Bozót és a Nyugati Övcsatorna vízgyűjtő területén található. A patakok völgye ma is jellegzetes berekterület. A Tetves patak vízgyűjtő területét nyugatról a Jamai patak, Keleti Bozót, Deseda patak, délről az Orci patak, keletről a Koppány és a Nagymetszés patakok vízgyűjtő területei határolják A Tetves patak vízgyűjtőterülete 100,2 km 2, a patak Vadépuszta magasságában ered, hossza 25,1 km, a mederfenék magassága az eredetnél 154,6 mbf., a meder átlagos esése 2,9 o/oo. Jelentősebb mellékvízfolyásai a következők: Gamási vízfolyás ( km szelvény) Nyárádi vízfolyás ( km szelvény) Tardpusztai vízfolyás ( km szelvény) Föralapi vízfolyás ( km szelvény) A Tetves patak mellékágaival együtt a vízgyűjtő teljes vízhálózatának hossza 76,6 km, a vízhálózat sűrűsége 0,76 km/ km 2. A Tetves patak a hevesebb vízjárású vízfolyások közé tartozik. A vízfolyás vízmennyiségi viszonyainak jellemzésére a Visznél, valamint a Somogybabodnál üzemelő hidrológiai állomások, és az eseti hossz-szelvény mérések alapján van lehetőség. A havi középvízhozamok alakulására egy kisebb és egy nagyobb csúcs a jellemző. A február végi, március elejei hullám a 10%-os meg nem haladási valószínűségűnél nagyobb vízhozamoknál már kimutatható. A kisebb, augusztusban jelentkező hullám az 50%-nál nagyobb meg nem haladási valószínűségű nagyvízhozamok esetében válik jellegzetessé. A Tetves patak vízminőségét két szelvényben, a Visz községnél kiépített vízmércénél havi gyakorisággal, Balatonszemesnél a 7-es úti hídnál kétheti gyakorisággal vizsgálja a Déldunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. A Tetves patak a Balatont a következők szerint terheli: lefolyt vízmennyiség m 3 összes nitrogén 9 t összes foszfor 0,9 t Forrás: A Balaton DDT-KÖFE területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése 1 A Jamai patak Hács községnél ered és Balatonboglárnál torkollik a Balatonba. A vízfolyás hossza 15,85 km, a meder átlagos esése 3,2, jelentősebb mellékvízfolyása a Diászó vízfolyás. A Jamai patak mellékágaival együtt a vízgyűjtő teljes vízhálózatának hossza 34,85 km, a vízhálózat sűrűsége 0,88 km/km 2. A Jamai patak a hevesebb vízjárású vízfolyások közé tartozik. A patakon vízállás-, illetve vízhozam nyilvántartó szelvény nem üzemel, ezért vízjárásának, jellemző vízhozamainak becslése, a vízmintavételekkel egyidőben történő vízhozammérések, a hidrológiai hosszszelvény felvételek és a szomszédos vízgyűjtők megfigyelései alapján történt. A Jamai patak nagyvízhozam adatai a torkolati szelvényben: NQ1% = 12 m 3 /s NQ3% = 9,2 m 3 /s NQ10% = 5,0 m 3 /s NQ33% = 2,8 m 3 /s A havi középvízhozamok alakulására egy nagyobb és egy kisebb csúcs a jellemző, ezek időpontja március eleje, illetve augusztus. A vízfolyás középvízhozama (KÖQ) = 0,076 m 3 /s. A vízgazdálkodási szempontból mértékadó kisvízi készlet (Qaug.80%) = 0,034 m 3 /s. A vízfolyás a korábbi bővízű periódust követően a jelenlegi száraz periódus során a legkisebb vízhozam értéke (LKQ) = 0,000 m 3 /s.

15 A Jamai patak vízminőségét Balatonboglárnál kétheti gyakorisággal vizsgálja a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. A rendszeres vízminőség-ellenőrző vizsgálati eredmények közül 6 komponens került kiválasztásra a jellemzéshez: az oxigénháztartás, a nitrogén és foszforháztartás jellemzői, a mikrobiológiai és mikroszennyezők és egyéb komponensek. A vízminőség időbeni változása a 1. és 2. év mérési eredmények alapján értékelhető. A Pogányvölgyi vízfolyás (Keleti-Bozót árok) a vízfolyások közül a legjelentősebb kiterjedésű vízgyűjtőterülettel rendelkezik: 227 km 2. Mezőcsokonya és Hetes községek határában ered és É-D irányba folyva Fonyód és Fonyódliget között torkollik a Balatonba. A vízfolyás állami (DDT VIZIG) kezelésű szakasza a torkolattól a Buzsáki halastavakig terjed. A Keleti-Bozót vízfolyás mennyiségi viszonyainak jellemzésére elsősorban a Pamuknál üzemelő vízhozam nyilvántartó állomás adatsora alapján van lehetőség. A pamuki adatok mellett a torkolati szelvény vízminőségi mintavételezéseihez rendelt vízhozam mérések, valamint a korábbi hosszszelvény menti vizsgálatok értékei adnak kiegészítő adatokat. A vízfolyás jellemző vízhozam értékei a Pamukra becsült adatok hosszszelvény mentén mért adatokkal kerülnek ismertetésre. A Keleti-Bozót árok nagyvízhozam adatai: NQ1% = 36,0 NQ3% = 27,2 m 3 /s NQ10% = 22,7 m 3 /s NQ20% = 19,6 m 3 /s NQ33% = 15,1 m 3 /s A Keleti-Bozót árok és mellékvízfolyásainak sokéves középvízhozam értéke (KÖQ) = 0,747 m 3 /s. A Keleti-Bozót árok vízminőségét a Buzsáki tározó felett havi gyakorisággal vizsgálja a Déldunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. A Keleti-Bozót árok vizsgálati értékei alapján a Balatonba szállított becsült szennyezőanyag mennyisége (évente): Lefolyt vízmennyiség: m 3 Összes nitrogén: 168 t Összes foszfor: 7,4 t A Nyugati Övcsatorna Pusztakovácsi É-i részén ered és Balatonmáriafürdőnél torkollik a Balatonba. Hossza 28,95 km. átlagos esése 1,9. Jelentősebb mellékvízfolyásai a Sári csatorna, a Boronkai vízfolyás és a Határkülvíz csatorna, melyek az Övcsatorna megépítése előtt közvetlenül a Balatonba folytak. Felszín alatti vizek Az első vízzáró réteg mindenütt három méternél mélyebben helyezkedik el. A vízbázisokra, mint a rétegvizekre mindenhol, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakóterületek, veszélyforrást jelentenek. Ezen környezethasználatok szennyezőanyagokat juttatnak a talajba, veszélyeztetik a felszín alatti vízkészletet. A talajvizek többnyire már elszennyeződtek, ivóvízként való fogyasztásra nem alkalmasak. További szennyezések súlyos következményekkel járhatnak, tekintve, hogy a rétegvizek még megfelelőnek mondható vízzáró réteggel biztosítottak, de a talajvizek hosszú távú károsítása befolyásolja a rétegvizek állapotát. Mindezek felmérésére és a veszélyforrások megszüntetésére irányulnak a

16 vízbázisvédelemmel kapcsolatban meghozott rendeletek, kormányhatározatok, amelyeknek végrehajtását a vízügyi hatóságok koordinálják. A 33/0. (III.17.) Korm. rendelet 5 (1) a) pontja értelmében tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó (szennyvíz, trágya, festékmaradékok, szénhidrogén származékok, egyéb vegyszerek stb.) vagy bomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. A sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése komplex feladat, mely megoszlik a hatóság, a tulajdonos és az üzemeltető között. A terület ivóvízellátás szempontjából leginkább hasznosított vízkészlete a rétegvíz. A felszínhez közeli jó vízadó réteg és a fő vízadó 100 m-nél kisebb mélységben jelentős területet foglal el. A vízgyűjtő terület északi részén előforduló triász és miocén képződmények víztárolás szempontjából alárendelt szerepűek. Hévíztároló kőzetek kutatására az üledékes medence mélyebb rétegei között van lehetőség, pl. Visz térségében. A felszín alatti első vízzáró réteg fölött megjelenő talajvíz a folyóvölgy területén összefüggő víztükröt alkot. A homokos dombhátakon talajvíz nem, vagy csak nagyon mélyen található. A talajvíz áramlási iránya a vízgyűjtő magasabb térszínű részein a völgytengely irányába mutat, a völgytalpakon a mederrel párhuzamos és a Balaton irányába mutat. A vízfolyás az év nagy részében a felszínközeli talajvizet megcsapolja. A Balaton közelében a berek területén az áramlást az emberi beavatkozások (csatornák, halastavak) jelentősen befolyásolják és inkább a Balaton irányából visszafelé fordítják. A kistérség nagyobb részének vízfeleslege van, ami DNy felé haladva fokozódik. A talajvíz a magasabb löszhátakon 20 40, az alacsonyabb szinteken 6 10 m, az alluviumokon 2 4 m mélyen helyezkedik el. A magas talajvízszintek (és az alacsony térszint) miatt nagy a belvízzel borított területek aránya. Gazdaságföldrajzi leírás A kistérség legfontosabb erőforrása a táj, a talaj, az erdők, és a szőlő- gyümölcs kultúrák. Fonyódon korábban intenzív tőzegbányászat folyt, amely napjainkra nagyon lecsökkent, de a hátrahagyott területek rekultivációt igényelnek. A kistérség a Fonyódi- és a Nagyberekben rendelkezik hatalmas tőzegvagyonnal. A Nagyberek hasznosítására várhatóan csak mint természetvédelmi területként kerül sor, tehát nem várható a feltárása. A terület legnagyobb nehézsége az erózióérzékenysége, és a tipikus kisebb parcellás intenzív művelés elterjedése. A kistérségben Látrányban jó minőségű homokot bányásznak. A szántóterület mellett jelentős az erdőterület. Az erdősültség mértéke településenként eltér. A gyepterületek hasznosítása extenzív módon a kistérség gyengébb adottságú településein megindult. A rendszerváltás előtt szinte minden településen folyt kertészeti tevékenység, de ezek a hagyományok abbamaradtak. A szántóterületeken a növénytermesztés valamikor jól alkalmazkodott a természeti adottságokhoz, a termesztett növények köre széles volt. A nagyüzemi gazdálkodás következtében ez a kör igen leszűkült, az országosan általában termesztett növények körére. A főbb szántóföldi növények a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó. A takarmánynövények termesztése háttérbe szorult az árunövényekkel szemben. Ennek oka a jelentősen lecsökkent állatállomány. A gyepgazdálkodás, mint rét-legelő hasznosítása nem kielégítő. A kistérség településeinek külterületein sok a parlagon hagyott terület, növelve a parlagfű elszaporodását.

17 A táj élővilágának ismertetése Az éghajlat mérséklődésével, a növényzet számára kedvező klíma alakult ki, amely a szubmediterrán fajok elterjedésének kedvezett. Megjelent a cser tölgy (Quercus Cerris), a molyhos tölgy (Quercus Pubescens), az ezüsthárs (Tilia Argenta). Az éghajlat hűvösebbé, csapadékosabbá válásával a bükk (Fagus), a gyertyánfa (Carpinus) honosodott meg a térség területén, ami a mai vegetáció növénytársulásait is jellemzi. Jelenleg a területen nem található olyan pont, ahol az őseredeti, természetes flóra tanulmányozható lenne. A szakszerű erdőművelés bevezetésével az erdők faállománya, annak összetétele megváltozott. Az eredeti erdei növénytársulásokon kívül az ősi táj növénykultúráján kívül még igen sok növénytársulás található a térségben. A dombok közé beékelődött völgyek talpi részén, patak partok, halastavak mentén, ahol a talajvízszint egész éven át magas. A legjellegzetesebbek és egyben a legváltozatosabbak a kaszálórétek különféle asszociációi. A rétek két fő típusa közül az alacsonyabb fekvésű patakok, tavak mentén, az ún. nedves kaszálók réti csenkeszekkel találhatók. A társulásokban a fűfélék és az évelő lágyszárú fajok uralkodnak. Az ősi erdei vegetációt egykét évszázados bükk, fenyőóriás, tölgy képviseli. A növény társulások kifejlődését a nagymérvű erdőirtások, a kiterjedt földművelés eredményezte. Jelenleg földművelés zömmel a dombhátakon történik. Az erdei növénytársulások az erdőben gazdag tájon, a magasabb dombtetőkön, domboldalakon találhatók - ott, ahol a földművelés lehetőségei kedvezőtlenek. Az erdők jelentős része gyertyános tölgyes, a magasabban fekvő részeken szubmontán bükkösök, az alacsonyabb peremterületeken a zárt tölgyesek klimatikus zonális társulásokban fordulnak elő. A florisztikai hovatartozás alapján a Nyugat-balkán flóratartomány Somogyi flórajárásába tartozik a terület. Potenciális erdőtársulásai az égeres láperdők, a patakmenti égeresek és a tölgy- kőris-szíl ligeterdők. A bükk, cseresznye, a nagylevelű hárs száma növekszik. Cserjeszintjében megjelenik a Tavaszi lednek és a Szagos müge és a gyöngyvirág. I. A kistérség hulladékgazdálkodási helyzetének jellemzése A szilárd kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok a kistérség területén igen jelentős szezonalítást mutatnak, és a nyilvántartások hiányos volta következtében pontosságuk nem kielégítő. A Környezetvédelmi Minisztérium útmutatója által előírt számítási módszer alapján a kistérség területén minimálisan tonna/év kommunális hulladék keletkezik. Ez az érték alatta marad a bevallásokban/szolgáltatást végző szervezet nyilvántartásában szereplő mennyiségnek, mert nem tartalmazza a Balatonhoz távolabbi lakóhelyről, szálláshelyről naponta odautazók és a be nem jelentett szállásokon lakók által termelt kommunális hulladék mennyiségét. Ezért a települések határában ma is képződnek kisebb hulladékhalmok, amelyeknek megszüntetéséről általában az ok igyekeznek gondoskodni. Még a közvetlen Balaton parti települések némelyikére is jellemző az út menti hulladéklerakás. A hulladéklerakók az európai uniós követelményeknek alig felelnek meg, általában a kisebb lerakóknál a legelemibb technikai feltételek sincsenek meg. A Balaton környezetét jelentős mértékben befolyásolja a települési környezet egy fontos eleme, a keletkezett hulladékok, és azok összegyűjtése, elhelyezése, ártalmatlanítása.

18 Regionális, kistérségi szinten megoldatlan a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világító testek, stb.) szervezett gyűjtése és ártalmatlanítása. Az építési törmelék újrahasznosítása és elhelyezése megoldottnak mondható. A térségben a hulladéktermelő gazdálkodó egységek általában rendelkeznek megfelelő műszaki védelemmel ellátott üzemi gyűjtőhellyel. A veszélyes hulladékok kezelése nagyrészt az előírásoknak megfelelően történik. A kistérségben a szervezett hulladékszállítás megoldottnak tekinthető. A hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése nem jellemző. Elhanyagolható a hulladék energetikai vagy komposztáláson keresztüli hasznosítása. Utóbbira található példa, volumene azonban az összes hulladék mennyiségéhez képest nem számottevő. A dögkutak nagy részének műszaki kialakítása nem ismert, a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése nem zárható ki. Konkrét szennyezésre utaló adat nem áll rendelkezésre, mivel figyelőkutak sehol sem létesültek és konkrét, ilyen irányú vizsgálatokat sehol sem végeztek. A lerakott állati hulladék mennyisége csökkenő tendenciát mutat, ami a településeken korábban működő TSZ-ek felszámolásával és a minimális haszonállat tartással magyarázható. Megállapítható, hogy a balatoni üdülőkörzet települési szilárd hulladékkezelése nem EU konform, számos és súlyos hiányossággal jellemezhető, veszélyezteti a vízbázist, és gátja a fenntartható fejlődési pálya kialakításának. A hulladék kezelésének megoldása nem korlátozható technikai-beruházási feladatokra, intézkedések, szabályozások és beruházások összehangolt, együttes megvalósítása szükséges. Mindezek sikeres végrehajtásának feltétele a tudatosság, a hulladékkezeléssel, környezetvédelemmel és általában a köztisztasággal összefüggő felelős szemlélet erősítése. A kistérség 14 településéből a Zöldfok Rt. a következő 10 településen végez hulladékszolgáltatást (Balatonberény, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy, Fonyód, Gamás, Ordacsehi), Látrány, Somogybabod, Somogytúr és Visz a Somogy Modus Kft. szolgáltatási területén található. Három hulladéklerakó található a kistérség területén, a Látrány és térsége hulladéklerakót a Somogy Modus Kft. üzemelteti, az Ordacsehi és Balatonkeresztúr közigazgatási területén található lerakókat pedig a Zöldfok Rt. A hulladékgazdálkodás (szilárd, folyékony) nem képzelhető el megfelelő műszaki védettséggel rendelkező, alkalmas környezeti feltételek közé telepített hulladékgazdálkodási létesítmények nélkül. Ehhez elengedhetetlen a regionális kezdeményezés és koordináció mellett létrejövő településcsoportok (társulások) létrehozása, amelyek hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás szempontjából összetartoznak, közös hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Egy ilyen rendszer jelentősen növeli a munka hatékonyságát, javítja és meggyorsítja a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési feladatok komplex és hatékony megoldását. Ennek megvalósítása érdekében ISPA pályázat került kidolgozásra Dél-Balaton és Sió-völgy települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása címmel, amely pályázathoz csatlakozott a kistérség mind a 14 települése. Dél-Balatoni-Sióvölgyi Regionális Települési Szilárdhulladék gazdálkodási Projekt (továbbiakban ISPA projekt) A Balatonkeresztúr, Siófok, Tamási, Szekszárd, Bonyhád és Komló vonzáskörzetében lévő települések 2-ben nyertek ISPA támogatást komplex hulladékgazdálkodási elképzelésük megvalósítására. A Dél-Balatoni-Sióvölgyi Projekt a Dél-dunántúli Régió 203 településének 373 ezer állandó (az ide érkező üdülőnépeséggel együtt 468 ezer) lakosának hulladékgazdálkodására terjed ki. A kistérség összes települése csatlakozott a projekthez. Látrány és térsége teraszos-kazettás szippantott szennyvízürítő telep

19 Somogytúr, Berencsepuszta (helyrajzi száma: 0186/1) Az alkalmazott technológia ismertetése A szennyvíztisztító telep (a továbbiakban telep) fogadja, kezeli a szippantó kocsi(k) által beszállított szippantott szennyvizeket, bebocsátja a befogadóba a kezelt szennyvizet, elhelyezi a telepen keletkező melléktermékeket/hulladékokat.

20 A szippantott szennyvizek fogadása A szippantott szennyvizeket szippantó kocsival szállítják be a telepre, ahol a kocsi tartalma egy erre a célra kialakított ürítő műtárgyba kerül leeresztésre. A műtárgy acél anyagú. A beérkező szennyvizek kezelése A telep névleges hidraulikai kapacitása A szennyvízkezelés - mechanikai tisztításból és - biológiai tisztításból, - iszapkezelésből áll. Qátl =100 m 3 /d, 500 m 3 /hét, illetve Qcsúcs =125 m 3 /d, 600 m 3 /hét. A mechanikai tisztítás - első műtárgyként - finom-rácson történő szűrést tartalmaz. A rácsszűrés célja, hogy a szennyvízben lévő darabos jellegű, biológiai úton nem bontható szennyező anyagok pl. műanyag palack, rongy stb. eltávolításra kerüljenek. Az így visszatartott ún. rácsszemét kézi úton kerül eltávolításra. Fizikailag a rács a vasbeton ürítő vályúban nyert elhelyezést. A műtárgyról a megszűrt szennyvíz gravitációsan folyik át a biológiai tisztító egységekbe. A szennyvíztisztítási technológia ún. teraszos-kazettás technológia. A biológiai tisztítás nyílt vízterű, földben kialakított műtárgyakban, a kazettákban valósul meg. A kazetták a domborzati viszonyokat kihasználva úgy vannak elhelyezve, hogy a szennyvíz mindvégig gravitációs úton áramlik egyikből a másikba, illetve hagyja el az utolsót. A kazetták jellege, illetve mérete a következő: Kazetta felülete mélysége térfogata száma jellege (m 2 ) (m) (m 3 ) Tározó anaerob 760 4, anaerob 860 4, anaerob , anaerob 680 3, fakultatív 540 1, fakultatív 340 1, fakultatív 630 1, aerob 340 0, aerob 340 0,6 9. aerob 300 0, aerob 270 0,8 11. aerob 430 0,2-0, A kazettákban a szennyvíz összetételétől, mennyiségétől, időjárási viszonyoktól függően spontán alakul ki az a biokultúra, amely a szerves anyag lebontását végzi. Az aerob terekbe az oxigén bejuttatását az áramló szennyvíz által hajtott kerekek fokozzák. A lebontás során képződő biomassza iszap formájában a kazetták fenekén kiülepszik. A kezelt szennyvíz befogadóba bocsátása A kezelt szennyvíz az utolsó kazettáról drénszűrőn keresztül, gravitációs úton kerül elvételre. A tervezett befogadó mezőgazdasági területre való kiöntözés útján a talaj. A szennyvíztisztítás során keletkező iszap kezelése A szennyvíztisztítás során keletkező iszapot a kazetták környékén lévő tőzegágyra juttatják, bekeverést követően pihentetik.

21 A szennyvíztisztítás során keletkező melléktermékek/hulladékok elhelyezése A (klórmésszel leszórt) rácsszemét a szomszédos hulladéklerakóban nyer elhelyezést. A tőzeggel bekevert, és előzetesen mészhidráttal kezelt iszapot szántóföldön lehet hasznosítani. Látrány, Somogytúr, Somogybabod, Visz és Karád községek kommunális szilárd hulladék ártalmatlanító telep. Somogytúr, Berencsepuszta (helyrajzi száma: 0186/1) A hulladék ártalmatlanító telep (a továbbiakban telep): fogadja a szállító gépkocsi(k) által begyűjtött és beszállított települési szilárd hulladékot, fogadja a szállító gépkocsi(k) által időszakosan begyűjtött és beszállított, a háztartásokban feleslegessé vált veszélytelen szilárd anyagot (lim-lom), kezeli a fentebb leírt hulladékot. A hulladék fogadása A szállító gépkocsik a hulladékot a telep azon részében ürítik, ahol a deponálás várhatóan történik. A fogadáskor megtörténik a szállítmány szemrevételezése. A hulladék kezelése A telep tervezett, névleges befogadó kapacitása 1 m 3 /év, az alábbi megoszlásban: 10 % nyesedék 120 m 3 /év 10 % fém hulladék 120 m 3 /év 80 % kommunális hulladék 960 m 3 /év A telep tervezett tároló kapacitása 10 m 3, így a várható élettartam 10 év, ami 5-ben befejeződik.. Az ártalmatlanítás elve azon alapszik, hogy a térszínen rétegesen, 2 m vastagságig lerakott szemétből kialakított prizmahálózatban, 30 cm vastag földtakarás biztosítása után, oxigén jelenléte nélkül anaerob jellegű biotermikus bomlás megy végbe. A telep kialakítása három réteg depónia kialakítását teszi lehetővé a fentebb leírt módon. Az elhelyezés hatékonyságát időszakos tömörítéssel lehet fokozni Balatonkeresztúri szilárd hulladéklerakó: Jelenlegi körülmények között működtetése 5 év végéig tervezett (gyakorlatilag telítődött). Rekultivációjára a Dél-balatoni, Sió-völgyi települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása című támogatott ISPA projekt keretében kerül sor. A rekultivációt követően -6. évtől- a telep komposztáló telepként, átrakó állomásként és hulladékudvarként működik tovább. Általános ismertetés: A hulladék elhelyezés lehetőségét és feltételeit a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) 3754/1978. tervszámú Dél-Balaton szemét-, szennyvíz- és forgalmi telep kijelölési tanulmányterve vizsgálta meg, mely alapján 1982-ben beruházási programterv készült egy komplex hulladékkezelő és elhelyező telep kialakítására.

22 A hulladéklerakó telep tervét a Somogy Megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat készítette 1984-ben. A tervek a forgalmi telep létesítményeit (szociális helyiség, konténermosó, zárt szennyvízgyűjtők, belső parkoló), valamint a hulladéklerakó kialakítását tartalmazták. A Balatonkeresztúri Községi Közös Tanács Szakigazgatási Szerve által kiadott építési engedély száma 181-7/1984. A terv szerint megépített telep használatbavételére 1985-ben került sor, a használatbavételi engedély száma /1985. A forgalmi telep és a hulladéklerakó a ZÖLDFOK Rt. tulajdonában levő 072/2, 073 és 074 hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el, melyek művelésből kivett területek, bejegyzett használatuk szemétlerakó telep, illetve a 072/2 hrsz-ú ingatlan esetében anyaggödör. A telephelyhez déli oldalon csatlakozó 076 hrsz-ú ingatlan szintén a ZÖLDFOK Rt. tulajdonában van, ennek művelési ága gyep (rét). Területén hulladékelhelyezés nem történik. Az ingatlanok mérete a következő: helyrajzi szám terület (m 2 ) 072/ Összesen Az ISPA projekt részeként elkészült és engedélyezés alatt lévő építési engedélyezési dokumentációhoz kapcsolódva a fenti hrsz.-ú területek 072/2, 073, 074 összevonásra kerültek, és így a hulladéklerakó telep egy -073 hrsz.-ú- ingatlanként kezelt a továbbiakban. A telephely két területegységből áll, a forgalmi telepből, ahol a műszaki és kiszolgáló egységek találhatók, valamint a hulladék elhelyezésére szolgáló anyaggödör területéből. A hulladéklerakót eredetileg egy felhagyott homokbánya bányagödrében jelölték ki, amely kb. 50 x 250 m területű volt, mélysége m. Az eredeti terepszint mbf szint közötti volt, ebbe mélyítették ki a bányagödröt. A forgalmi telep jelenleg mbf szintmagasságban helyezkedik el, területe kb. 150x160 m. A forgalmi teleptől déli irányban lévő bányagödör terepszintig már feltöltött, területe rendezett. A lerakott hulladék takarására a telekhatáron belüli területen kitermelt anyagot használják. A forgalmi teleptől keletre lévő anyagnyerő helyen helyezik el jelenleg a hulladékot, fokozatosan nyugati irányba haladva. A hulladéklerakó a Balaton partvonalától délre 2,5 km távolságra, közvetlenül a 7-es főútvonal mellett helyezkedik el. Megközelítése aszfalt burkolatú bekötőúton lehetséges, mely közvetlenül a 7-es főútvonalról ágazik le. A forgalmi telep és a 7-es főútvonal között m széles véderdő található, mely a vizuális takarást biztosítja. A hulladéklerakóhoz legközelebb eső település Balatonkeresztúr, melynek belterülete 1500 m-re, ÉK-i irányban helyezkedik el. A hulladéklerakótól északra lévő dombos területen zártkert kijelölésére került sor, szőlők, gyümölcsös telepítése történik. A lakosságtól, intézményektől begyűjtött klasszikus szilárd települési hulladék mennyiségét a beérkezés után tonnában, hídmérlegen mérik, az adatok számítógépen rögzítésre kerülnek, majd a telepvezető által kijelölt, feltöltés alatt álló területre borítják. A leöntött hulladékot KTO-150-es 10 tonnás kompaktorrak terítik el, tömörítik. A hulladékot cm-ként takarják. A takaráshoz felhasznált talajt a hulladéklerakó telep területén egy rakodógéppel termelik ki és rakják a takaróföldet a takarás helyére szállító, 5 tonna teherbírású billenőplatós IFA tehergépkocsira. A föld telephelyen belüli szállításához - tekintve, hogy az átlagos szállítási távolság mindössze 100 m - egy tehergépkocsi elegendő. A