2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK"

Átírás

1 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is, amelyeknek eleget kell tennünk annak érdekében, hogy vizsgálódásunk (mérésünk) megfeleljen a tudományosság követelményeinek Követelmények a méréssel szemben Tágabb értelemben mérésnek nevezünk minden olyan információgyűjtést, amely arra irányul, hogy felderítsük valamely változó viselkedését, vagyis attribútumainak eloszlását. Ahhoz, hogy ez a vizsgálódás (mérés) tudományos igényű legyen, ki kell elégítenie három feltételt: érvényesnek, megbízhatónak és objektívnek kell lennie. Lássuk mindezt részletesebben. Objektivitás. A mérés objektivitása azt jelenti, hogy a mérés eredménye nem függhet mástól, csak a kérdéses dologtól (tulajdonságtól, teljesítménytől stb.) Nem befolyásolhatja az, hogy ki végzi a mérést ill. az eredmények kiértékelését. Az egyik legkomolyabb probléma a tudásmérésben az értékelés objektivitása. A kiértékelési eljárást akkor tekinthetjük objektívnek, ha több személy egymástól függetlenül ugyanazt az eredményt rendeli egy adott teljesítményhez. Megbízhatóság (vagy reliabilitás). Ez a kritérium a mérés ill. a mérőeszköz stabilitását jelenti. Ez főként abban fejeződik ki, hogy ismételt mérések alkalmával (esetleg több párhuzamos, azaz egyidejű mérés esetén) ha az egyéb körülmények változatlanok ugyanazokat az eredményeket kapjuk. A társadalomtudományokban szemben a természettudományokkal általában nincs mód a mérések szoros értelemben vett megismétlésére. (Az ismételt méréssel megragadható megbízhatóság csak a lassan változó pszichikus tulajdonságok esetén pl. szorongás, reakcióidő értelmezhető.) Általában az ismétlések között eltelt idő sőt, gyakran maga a mérési eljárás is változásokat idéz elő a kísérleti személyben, aki a második mérés alkalmával már nem lesz ugyanaz. Az ilyen esetekben két vagy több, lehetőleg minél

2 inkább hasonló csoporton (mintán) végzett mérés eredményének összehasonlítása győzhet meg a megbízhatóságról. Előfordulhat, hogy ismétlésre semmiképp sem kerülhet sor (pl. a szóbeli felelet értékelése esetén). A tanár mint mérőeszköz megbízhatóságát az (is) jelzi, ha több független megfigyelő (értékelő) is hozzá hasonló eredményre jut. Mindez természetesen erősen függ a szabatos értékelési szempontoktól. A tudásmérő tesztek megbízhatóságát némileg másképp értelmezzük, erre a későbbiek során még kitérünk. A megbízhatóság mélyebb értelme az, hogy minden olyan tényezőt figyelembe kell vennünk, amelytől a mérés függhet. A mérés instabilitása azt jelzi, hogy valami olyat is mérünk, amit eredetileg nem szándékoztunk, amellyel nem kalkuláltunk, vagyis egy ismeretlen tényező számunkra átláthatatlan módon befolyásolja az eredményeket. Példa: az órát is akkor dobjuk ki, ha összevissza jár. Ha rendre 2 órával többet mutat, még használható. Ugyanakkor például a régi faszerkezetes óra működését befolyásolta a levegő hőmérséklete és páratartalma, ezért megbízhatatlanul működött. A megbízhatóságot külön kell választanunk a mérőeszköz pontosságának ( felbontóképességének ) problémájától. A mérőeszköz pontosságának korlátaiból adódik az ún. véletlen hiba, amely statisztikailag kezelhető. (Ezek a hibák hosszabb távon kiegyenlítik egymást, azaz várható értékük nulla. (A kilós kenyerek pl. dekagrammra nem egykilósak, csak átlagukban feltéve, hogy a pék becsületes.) Ha a mérőeszköz nem megbízható, vagyis az eredményt valami egyéb tényező is befolyásolja, akkor csak bizonyos meghatározott adatokat, eredményeket fog eltorzítani. Ezt az ún. szisztematikus hibát nehéz felfedezni. (Szisztematikus hiba pl., ha a tanár a szép, rendezett külalakú dolgozatokat nem tudatosan feljebb pontozza, vagy ha előítéletes valamelyik nemmel szemben.) Érvényesség vagy validitás. (Valid: érvényes, hatályos.) Ez a kritérium azt jelenti, hogy a változó tartalmának meghatározását, a mérőeszköz ill. a mérési eljárás megtervezését körültekintően kell elvégeznünk, hogy valóban azt a dolgot mérjük, amire vállalkoztunk. Erről természetesen csak akkor van értelme beszélni, ha pontos elképzelésünk van arról, amit vizsgálni akarunk. (Pl. mit tekintünk érvényes tudásnak.)

3 Bonyolult, összetett jelenségeknél fordulhat elő, hogy szándékunkkal ellentétben valami mást, vagy mást is mérünk. Az érvényességről nem könnyű meggyőződni. Fontos a szakmai egyetértés, a más módon nyert információkkal fennálló összhang, illetve a mérési eredmények jósló ereje, az eredmények későbbi beválása, igazolódása. Példa: Ha a matematikai problémamegoldó képességet szöveges feladatokkal mérjük, lehet, hogy valójában a szövegértést, vagy azt is fogjuk mérni. (Itt a mérőeszköz nem azt méri, amire terveztük.) Az, hogy mit nevezünk egy bizonyos tantárgy keretén belül tudásnak, érvényességi problémát is jelent. Pl.: azonos-e a történelemtudás az évszámok ismeretével? (Itt a fogalom nem megfelelő értelmezése vezethet érvényességi problémához.) Vitatottak (különösen bizonyos típusú, régebben pl. az USA-ban általánosan használt) IQ-vizsgálatok. Ezek ugyanis valójában nem az általános értelmességet, a tanulási képességet mérik (e tekintetben nem túl erős a jósló erejük), hanem a verbális képességeket és az általános tájékozottságot, műveltséget (ez utóbbiak a veleszületett képességek mellett jóval erősebben függenek a szociokulturális helyzettől). (Itt a fogalom kidolgozása és a mérési eljárás is rejt érvényességi problémákat. A követelmények (jóságmutatók) lezárásaként két megállapítást ajánlunk az olvasó figyelmébe: Ha a mérés nem objektív, akkor bizonyosan nem megbízható. A megbízhatóság az objektivitásnál szorosabb feltétel. Ha a mérés nem megbízható, akkor nem lehet érvényes sem. Az érvényesség tehát a legszorosabb, de a legnehezebben igazolható feltétel Az adatgyűjtés módszerei Az alábbiakban röviden áttekintjük a pedagógiai kutatásokban leggyakrabban alkalmazott módszereket. (Ezeket szinte kivétel nélkül alkalmazhatjuk a tanulók tudásáról való tapasztalat- illetve információszerzésre is.)

4 Közvetlen módszereknek nevezzük azokat, amelynek során a vizsgálatba bevont személyek viselkedéséről közvetlenül, érzékszerveink útján szerzünk tapasztalatokat. Ezek a megfigyelés és a kísérlet. A közvetett (kikérdezéses) módszerek azok, amelyekkel nem közvetlenül a viselkedésről gyűjtünk információkat, hanem megkérdezzük a vizsgálati személyt, hogyan viselkedett/viselkedne, hogyan vélekedik stb. Ezek a kérdőíves vizsgálatok és az interjú. Megfigyelés A megfigyelés direkt információszerzés érzékszerveinkkel. A tudományos megfigyelés mindig valamilyen jól körülhatárolt céllal, tudatosan és tervszerűen zajlik. A megfigyelt tényeket mindig rögzítjük, hogy az emlékezet torzító hatását és az információvesztést elkerüljük, és hogy a későbbiekben feldolgozhassuk az információt. A megfigyelő csak az észlelt tényeket rögzítheti; az értelmezést gondosan el kell választani az információktól. Etikai kérdések Mint minden kutatásnál, a megfigyelés esetén is fontos a megfigyelt személy tájékoztatása (utólag mindenképpen), személyiségjogainak tiszteletben tartása, önkéntes részvétele a vizsgálatban, hozzájárulása az eredmények közléséhez. Előnye: Mivel az emberek viselkedését természetes környezetükben vizsgáljuk, a megfigyelés a társadalomtudományok egyik legautentikusabb módszere. Érvényessége jó. Hátránya: A megfigyelés idő- és munkaigényes, azaz viszonylag drága módszer. Nagy felkészültséget kíván. Gond lehet a megbízhatósággal, az objektivitással és az általánosíthatósággal. Mire jó? A megfigyelést időigényessége miatt általában a vizsgálódás kezdeti szakaszában alkalmazzuk (előzetes tájékozódásra). Fő módszerként olyan problémák vizsgálatában szerepel, amelyek más módszerrel nem kutathatók. Érvényesség, megbízhatóság, objektivitás, általánosíthatóság

5 A megfigyelés mint módszer érvényessége viszonylag jó, hiszen a jelenséget a maga valójában tanulmányozzuk. Az érvényességet gyengítheti, ha a megfigyelő jelenléte illetve az a tény, hogy a vizsgált személyek tudnak a megfigyelésről befolyással van a jelenségre. (A titokban, azaz a megfigyelő tudta nélkül végzett megfigyelés etikailag kifogásolható!) A megfigyelés megbízhatósága és objektivitása úgy növelhető, ha a megfigyelők számára pontos és részletes utasításokat dolgozunk ki, és gondot fordítunk a feladatra való kiképzésükre. A megfigyelés megbízhatóságát és objektivitását jelzi, ha ugyanazt a jelenséget több megfigyelő egymástól függetlenül (illetve egyetlen megfigyelő két különböző időpontban) ugyanúgy regisztrálja. Mivel a megfigyelés drága és időigényes módszer, általában kis elemszámmal dolgozunk. Ezért ritkán lehet reprezentativitásról beszélni, tehát a megfigyelések nyomán levont következtetések csak óvatosan általánosíthatók. Az általánosíthatóság ellen dolgozik az is, hogy gyakran kénytelenek vagyunk az egyszerűen elérhető alanyokat vizsgálni, vagy a szélsőségesebb eseteket, személyeket tanulmányozni, mert ezek informativitása, magyarázó ereje nagyobb lehet. A megfigyelés sikere érdekében a vizsgálat tervezésekor az alábbi kérdésekre kell választ adnunk. Mit akarunk megfigyelni? Ez két feladatot is jelent: Pontosan körül kell határolnunk a jelenséget (mi a jelenség? mely elemeit figyeljük? stb.) Ki kell jelölnünk a mintát. o Megfigyelhetünk egyetlen esetet is, ekkor esettanulmányról, illetve akciókutatásról beszélünk. o Ha eseményeket akarunk megfigyelni, el kell dönteni, hol, milyen eseteket figyelünk meg. Ez azt jelenti, hogy a mintavételt térben, időben (is) meg kell tervezni. o Ha személyeket akarunk megfigyelni, szintén meg kell határoznunk a mintavételi eljárást.

6 Milyen legyen a megfigyelő és a megfigyelt helyzet viszonya? El kell dönteni, hogy a megfigyelő mennyire merüljön bele a megfigyelt helyzetbe. Az egyik véglet az ún. résztvevő megfigyelés. Ilyenkor a megfigyelő maga is részvevője a helyzetnek, benne van a történésekben. Ebben az esetben a megfigyelő jelenléte kevésbé zavarja a megfigyelt jelenséget, de ekkor a legnagyobb a szubjektivitás veszélye, illetve ebben az esetben a megfigyelő sokszor arra kényszerül, hogy maga is befolyásolja a történéseket. (Ugyanakkor a megértésre is ekkor van a legnagyobb esély.) A másik véglet a teljesen objektivizált, kívül maradó megfigyelés. (A megfigyelő által felvett szubjektív információk, benyomások teljes kiiktatása növeli a megbízhatóságot, de akadályozhatja a megértést, az értelmezést.) Hogyan rögzítsük az információkat? Három feltételnek kell megfelelni a rögzítési eljárásnak: minél kevesebb fontos információ elvesztésével járjon (ezáltal nő a megbízhatóság is); lehetőleg ne hagyjon teret a szubjektivitásnak (a lehető legnagyobb objektivitást igyekezzünk elérni); legyen könnyen alkalmazható. A megfigyelt problémához kell a legmegfelelőbb adatrögzítési eljárást megkonstruálni. A megfigyelési jegyzőkönyv készítésének módszerei A feljegyzések elkészítése is információvesztéssel jár. Ha a jegyzőkönyv készítése a megfigyelés után történik, akkor az emlékezeti hibák miatt, ha a megfigyeléssel párhuzamosan, akkor a megosztott figyelem hibája miatt. 1. Rögzítés kódolás nélkül: ebben az esetben szöveges feljegyzés készül; az eseményeket/tényeket szavakkal jegyezzük fel. Napló: egy személy feljegyzései. A napló mindig erősen szubjektív, már a lejegyzésre kerülő események kiválasztásában is. A napló értelmezéseket is tartalmaz; gyakran keverednek benne a tények és ezek szubjektív lecsapódásai. Kutatásban olyan esetekben alkalmazzuk, ahol mindez előny (mert például éppen a külső események pszichés hatására, értelmezésére, az élmény jellegére vagyunk kíváncsiak). Jegyzőkönyv: a naplónál objektívabb, mert csak észleleteket tartalmaz, értelmezést nem. (Két fajtája a teljes és a szelektív jegyzőkönyv. A teljes

7 jegyzőkönyvben igyekszünk mindent rögzíteni. Ez valójában illúzió, hiszen képtelenség mindent rögzíteni; a teljes jegyzőkönyv is csak bizonyos értelemben lehet teljes. A szelektív jegyzőkönyv pontosan megadott szempontok szerint készül.) 2. Rögzítés kódolással: ebben az esetben a feljegyzést nem szavakkal, hanem kódolt formában végezzük el. A kódolás megkönnyíti a feldolgozást és gyorsítja a feljegyzést, de mindenképpen információvesztéssel jár (amit nem kódolunk, az elvész). A megfigyelő számára külön nehézséget jelent a kódok és a feljegyzés készítésének megtanulása. Kódolási módok: Becslési skála: A megfigyelés, az esemény értékelése és a jelölés időben elkülönül. A megfigyelt jelenségeket több (viszonylag sok) kategória szerint értékeljük egy skálán, a megfigyelés végeztével. Olyankor célszerű alkalmazni, ha nagyobb megfigyelési egységekkel dolgozunk (például egy tanítási óra). A skálák előre ismertek, így szempontként működnek, irányítják a megfigyelést. Előnye: könnyen alkalmazható, feldolgozható. Hátránya: a megfigyelő az értékelő, azaz nem a történést, hanem az értékelést rögzítjük (Az eredeti információk, azaz a tények elvesznek.) A feljegyzés késleletetése pontatlansághoz vezethet. Az aspektusok interferálhatnak, azaz a megfigyelő indokolatlanul összekapcsolhatja őket; nem tudja teljesen függetlenül kezelni a megadott szempontokat. E módszer megbízhatósága és érvényessége a megfigyelő tapasztalatán, felkészültségén múlik. Jelrendszer: a megfigyelési és a feljegyzési periódus itt is elkülönül. A számunkra fontos eseményekhez kódrendszert készítünk. Jelrendszer esetében viszonylag nagy számú kóddal dolgozunk (viszonylag sok időt kell eltölteni ezek megtanulásával, alkalmazásának begyakorlásával). Az előforduló eseményt a viszonylag rövid megfigyelési periódus után kódjellel rögzítjük, mindig csak egyszer. (Tehát nem tudhatjuk, hányszor ismétlődött). Kategóriarendszer: a rögzítést a megfigyeléssel párhuzamosan végezzük, meghatározott időközönként. Ezért csak viszonylag kevés kategóriát alkalmazhatunk; megosztott figyelem szükséges. A feljegyzések ritmusának meghatározására alkalmazhatunk természetes egységet (például egy új jelenség megjelenésekor alkalmazunk új jelölést ekkor nem tudjuk, egy esemény mennyi ideig tartott); vagy meghatározott időegységet (ilyenkor az

8 adott időegység alatt legjellemzőbb kategóriát jegyezzük fel; ez azt jelenti, hogy a nem domináns események elvesznek). A megfigyelőket ki kell képezni a feladatra. (El kell érni, hogy a megfigyelő önmagához képest legyen következetes: ugyanazt a jelenséget ugyanolyan eseménynek értelmezze illetve jegyezze; több megfigyelő esetén a megfigyelők között is legyen egyetértés, stabilitás, mert ezen múlik a vizsgálat megbízhatósága.) Fontos, hogy jól átgondoljuk a jegyzőkönyvkészítési eljárást, és hogy könnyen alkalmazható segédeszközt (adatlapokat stb.) konstruáljunk. Kísérlet A kísérlet valamely jelenség szándékos előidézése abból a célból, hogy megfigyelhessük a vizsgált folyamatot, viselkedést, jelenséget stb. Etikai kérdések A kísérletekkel kapcsolatban különösen fontos az etikai normák betartása. Tiszteletben kell tartanunk az önkéntesség elvét és a személyiségi jogokat. A kísérlet alanyait minél pontosabban tájékoztatni kell (ha ezzel veszélyeztetjük a kísérlet sikerét, a tájékoztatást utólag mindenképpen meg kell ejteni). A kísérlet semmiképpen nem okozhat sem testi, sem lelki ártalmat. A kísérlet esetleges káros következményeinek elhárításáról gondoskodni kell. A kísérlet alapsémája: 1. Kezdő állapot kísérleti inger 2. Végállapot Előmérés Utómérés A kísérletben az 1. és 2. állapot közötti ( a függő változók mentén mért) különbségeket a kísérleti ingernek tulajdonítjuk. Típusai: Laboratóriumi kísérlet: a kísérleti személyek egy elkülönített helyen vesznek részt a kísérletben. Ezáltal biztosíthatjuk a kontrollált kísérleti feltételeket, de korlátozottabb lesz az érvényesség. (Vajon igaz-e az életben, a természetes körülmények között is, amit a laboratóriumban tapasztalunk?)

9 Példa: azt szeretnénk vizsgálni, hogyan változik az izgalmi szint adott feladat megoldása közben, de lehet, hogy ebben az esetben a helyzettől (idegen környezet, idegen emberek, műszerek stb.) való szorongás mértékét illetve változását fogjuk regisztrálni. Természetes kísérlet: az alanyok természetes környezetükben vesznek részt a kísérletben. Érvényessége jó (a fenti értelemben), de nehezebb korrekt módon kontrollálni a kísérleti ingert, mert a megszokott élettérben számos más, ellenőrizhetetlen hatás is éri a kísérleti személyeket. Etikai problémák is felmerülhetnek, mert a természetes kísérletek előnyei elveszhetnek, ha szigorúan vesszük az önkéntesség és a tájékoztatás elvét. Előnye: A kísérlet a megfigyelésnél jóval gazdaságosabb, hiszen célzottan alkalmazzuk: nincs időveszteség. A tudományos igényű tervezés biztosítja a kísérlet logikai tisztaságát, a kontrollált feltételeket; ez általában nagyobb megbízhatóságot jelent. Hátránya: Problematikus lehet a kísérlet általánosíthatósága és érvényessége. Mire jó? A társadalomtudományokban a fent jelzett problémák miatt nincs döntő kísérlet (mint a természettudományokban), és nincsenek hosszú, sokak által megismételt kísérletsorozatok. Ezt a módszert leggyakrabban hipotézisek tesztelésére használják. Érvényesség, megbízhatóság, objektivitás, általánosíthatóság A kísérlet érvényessége azt jelenti, hogy van különbség az 1. és 2. állapot között, észleljük ezt a különbséget, és a változás valóban a kísérleti ingernek (és nem valami más körülménynek) tudható be. Hibalehetőségek: Érvényességi hiba: regisztrálunk változást, de az nem a kísérleti inger, hanem egyéb hatások eredménye. Ezt a hibát úgy kerülhetjük el, hogy o számításba veszünk minden olyan körülményt, amely befolyással lehet a kísérleti inger hatására; o gondosan megválasztott ún. kontrollcsoportot (csoportokat) is bevonunk a kísérletbe. A kontrollcsoport ideális esetben mindenben hasonló a

10 kísérleti csoporthoz, az egyetlen különbség az, hogy ők nem részesülnek a kísérleti ingerben. Ezzel gyakorlatilag azt vizsgáljuk, milyen állapotba kerülne a kísérleti csoport, ha nem kapná a kísérleti ingert. Mérési hiba. Itt is kétféle probléma állhat elő. o A mérőeszköz nem alkalmas a változás pontos regisztrálására, illetve az elő- és utómérés eredményét nem tudjuk összevetni. Ekkor előfordulhat, hogy van változás, de nem észleljük, illetve nincs változás, de mi mégis változást regisztrálunk. o Nehezebben felfedezhető hibát okoz, ha a mérőeszköz interakcióba lép a kísérleti személlyel, mert így maga a mérőeszköz is befolyásolhatja a kísérlet eredményét. Ha például mérőeszközként tudásmérő vagy attitűdmérő kérdőívet alkalmazunk, a problémákon való töprengés maga is növelheti a tudást, illetve változtathatja az attitűdöt. A kísérletek megbízhatósága és objektivitása a szigorú tervezés és kontroll miatt általában jó. A társadalomtudományi kísérleteket is gyakran megismétlik mások, esetleg más körülmények között. Ez is növeli a megbízhatóságot. (Bizonyos, régebben elvégzett, ma már etikailag kifogásolható kísérleteket viszont már nem lehet megismételni. Szintén problematikus a természetes kísérletek megismétlése, mert nem biztos, hogy minden körülményt reprodukálni tudunk, és így kimaradhat valamilyen, a kísérlet szempontjából fontos elem.) A kísérlet általánosíthatósága korlátozott, mert csak a megfigyeléshez képest gazdaságos, de nem nevezhetjük olcsó módszernek. Ezért, valamint az önkéntesség elve miatt a kísérleti csoport általában (statisztikai értelemben) kis elemszámú, és gyakorlatilag soha nem reprezentatív. A társadalomtudományi kísérletekben gyakori, hogy egyetemisták a kísérleti személyek. Kérdés, hogy a rájuk megállapított összefüggések mennyiben terjeszthetők ki az egész lakosságra. Írásbeli kikérdezés (kérdőív)

11 Írásbeli kikérdezés esetén a kutató által összeállított kérdőívet eljuttatjuk a vizsgálat alanyához, aki azt kitölti és visszajuttatja. Etikai kérdések Itt is fontos a vizsgálat alanyának tájékoztatása arról, kik vagyunk, milyen célból végezzük a vizsgálatot; kérnünk kell együttműködését. Ha a válaszoló a nevével szerepel, kérnünk kell hozzájárulását az adatok felhasználásához, közléséhez, illetve biztosítanunk kell, hogy adatait titkosan kezeljük. Előnye: Az egy adatra eső költség az összes módszer közül a kérdőív esetén a legalacsonyabb. A kérdőívek postai úton is eljuttathatók, ezért a vizsgálat lebonyolítását könnyű megszervezni. Így lehetséges nagy elemszámú, reprezentatív minta vizsgálata is. A nagy elemszám lehetővé teszi a statisztikai módszerek alkalmazását. A jól megszerkesztett kérdőív adatait általában könnyű feldolgozni. Hátránya: Kérdőíves vizsgálattal csak közvetetten nyerhetünk információt a tényleges viselkedésről, és nem lehetünk teljesen biztosak a válaszoló őszinteségében. Ezt a tényt az adatok értelmezésénél mindig figyelembe kell venni. A kérdőív érvényessége az előbb vázolt problémán túl a kérdések érvényességén múlik. Kérdőív esetén nem állnak rendelkezésünkre egyéb információk, amelyek kiegészítenék vagy korrigálnák a válaszokban közölteket. Csak azt vehetjük figyelembe, amit a válaszoló leírt. A kérdőíves módszer hátránya még az is, hogy könnyű alkalmazhatósága csak látszólagos. Ha használható, érvényes adatokhoz akarunk jutni, a kérdőív összeállítása, a kutatás lebonyolítása nagyon alapos, minden részletre kiterjedő tervezést, szakmai hozzáértést igényel. Menet közben már nincs mód korrigálásra, ezért az elkövetett hibáknak komoly következményei lehetnek. Mire jó? A kérdőív jól használható módszer minden olyan esetben, amikor nagy tömegű, reprezentatív, statisztikailag feldolgozható adatra van szükség;

12 ha olyan jelenségeket vizsgálunk, amelyek tömegesek, és konkrét, tényszerű adatokkal jól megragadhatók (például migráció, mobilitás); ha az adatközlő számára fontos az anonimitás. Érvényesség, megbízhatóság, objektivitás, általánosíthatóság A kérdőív érvényessége olyan értelemben korlátozott, hogy eleve csak a kérdések által körülhatárolt problémára vonatkozhat. Például a Mit tenne Ön, ha típusú kérdések valójában csak arról adnak információt, mi a kérdezett személy vélekedése saját viselkedéséről egy elképzelt helyzetben. Konkrét, múltbeli tényekre, eseményekre kérdező kérdések érvényességét befolyásolhatja az, mennyire érez késztetést a válaszadó az őszinteségre (illetve arra, hogy megfeleljen egy rejtett elvárásnak). A kérdések érvényessége azon múlik, hogy a válaszadó számára is ugyanolyan jelentése vane, mint amit mi tulajdonítunk neki. A válaszadó őszinteségét és így az érvényességet befolyásolhatja, ha a kérdés (vagy a meghatározott irányba mutató kérdéssor) sugalmazó, vagy érzelmi elemeket tartalmaz. Rontja az érvényességet, ha a kérdőívből kitűnik a kérdező várakozása, szándéka, beállítódása. Megbízhatósága jó, mert a kérdőív mint mérőeszköz stabil, hiszen mindenki ugyanolyan körülmények között találkozik vele, és ugyanolyan kérdéseket kap. A szakmailag korrekt módon megalkotott kérdőív objektív, hiszen nincsenek jelen olyan személyek, akik a válaszokat befolyásolnák. A jól összeállított mintán végrehajtott kérdőíves vizsgálat következtetéseit bátran általánosíthatjuk, hiszen a becslés jósága statisztikai módszerekkel kiszámítható. A kérdőív egy elemi egységét itemnek nevezzük. Itemtípusok Szerkezetük szerint lehetnek kijelentő mondatok (ebben az esetben az egyetértést vagy annak mértékét jelzik a válaszadók), vagy valóságos kérdések (amelyekre valóságos választ várunk).

13 Formailag lehetnek nyitottak (ebben az esetben a válaszadó saját szavaival fogalmazza meg a választ), illetve zártak (amikor felkínált lehetőségek közül kell kiválasztani azt, amely a legközelebb áll a válaszadó véleményéhez). A nyitott kérdésre kapott válaszok sokkal gazdagabbak lehetnek információban, de feldolgozásuk igen nehéz. Ezért inkább csak kisebb elemszámú vizsgálatokban, vagy előzetes tájékozódáskor alkalmazzák. A zárt kérdéseket könnyebb feldolgozni, de információt veszíthetünk, hiszen mesterségesen korlátozzuk a válaszlehetőségeket. Zárt kérdés esetén könnyebb szakmai hibát is véteni (például ha a válaszoló nem talál a felkínált lehetőségek között olyat, amely megfelel az ő álláspontjának, vagy éppen több lehetősége is van). Funkció szerint a következő kérdéstípusok lehetségesek: Háttér -kérdések. Az ilyen kérdések különböző adatokra kérdeznek rá (nem, életkor, végzettség stb.). Ezek azok a tényezők, amelyekkel összefüggésbe szeretnénk hozni a kérdőív válaszait, vagyis ezek a független változók. (Ügyelnünk kell az adatszolgáltatás önkéntességére!) Bemelegítő kérdések. Ezek a kutató számára nem igazán fontosak; azt a célt szolgálják, hogy elősegítsék a válaszadó ráhangolódását, pozitív attitűdjét a kérdezővel szemben, mielőtt a súlyosabb kérdések következnek. Érdemi kérdések. Ezek alkotják a kérdőív magját; e kérdések kedvéért készült a kérdőív. (Az érdemi kérdések tartalma szerint szokás adatgyűjtő kérdőívről, vélekedéseket, motívumokat, attitűdöket vizsgáló és tudásmérő kérdőívről beszélni.) Kontrollkérdések. Ezeket az érdemi kérdések közé rejtjük, azzal a szándékkal, hogy az ezekre adott válaszok őszinteségét, következetességét ellenőrizzük. Levezető kérdések. Ezek feladata, hogy a válaszadó megszabadulhasson attól az esetleges feszültségtől, ami a válaszadás után maradt benne. (Jó hatású, ha a kérdőív végén lehetőséget adunk véleményének, gondolatainak kifejtésére. Ezek az utólagos megjegyzések a kutatás számára is fontosak lehetnek.) Mire ügyeljünk a kérdőív összeállításánál? A kérdőív egész megjelenése legyen esztétikus, kellemes. (Kerüljük a túl terjedelmes, a zsúfolt, áttekinthetetlen elrendezést, a kifogásolható nyomdatechnikát.) Jelöljük meg a vizsgálat célját, kérjük, majd a végén köszönjük meg az együttműködést.

14 Ne okozzon gondot a kitöltés módja; mindig pontosan adjuk meg, milyen módon kell a kérdésre válaszolni. (Ha a válaszolónak azon kell töprengeni, mit is kell tennie, ez negatívan befolyásolja a kérdőív iránti attitűdjét, így a kitartását és őszinteségét is. Esetleg ki sem tölti, vagy nem küldi vissza a kérdőívet.) A kérdések nyelvhelyességi szempontból legyenek kifogástalanok. A kérdések nyelvezetét azokhoz mérjük, akiknek szól a kérdőív. Fontos, hogy a kérdések minden válaszoló számára érthetőek, egyértelműen dekódolhatóak legyenek. Alkalmazzunk semleges kifejezéseket, kerüljük az erős érzelmi konnotációjú megfogalmazásokat. A kérdések sorrendje ne mutasson semmiféle terelést, tendenciát. (Ha kiviláglik a kérdező szándéka, a válaszoló vagy önkéntelenül is igyekszik megfelelni a várakozásnak, vagy elutasítóvá válik egyik sem jó!) Interjú Interjúnak nevezzük azt az adatgyűjtési módszert, amikor a kérdező személyesen keresi fel kérdéseivel a válaszadót. Etikai kérdések Az interjúalanyt fel kell kérni az együttműködésre; tájékoztatnunk kell, kik és milyen célból kérik a segítségét; hozzájárulását kell kérnünk az interjú rögzítéséhez (jegyzetelés, magnó, kamera használata), az adatok felhasználásához, közléséhez. Előnye: A kérdezőnek a szemtől szemben helyzetben lehetősége van kiegészítő információkat gyűjteni; észlelni és pontosítani, ha valami nem világos az interjúalany számára. Az interjú (általában) rugalmas módszer; gyakran sokkal több információt tudunk így összegyűjteni, mint egy rögzített kérdéssorral. A beszélgetés során az interjúalany gyakran nyíltabb és őszintébb, mint ha kérdőívet töltene ki. Az interjút a legtöbben kényelmesebbnek találják, mint az írásos választ. Hátránya:

15 Az interjú nehézkesebb, ezért sokkal drágább módszer, mint a kérdőív: sok időt igényel az elkészítése és még inkább a feldolgozása. Sok múlik az interjút készítő hozzáértésén: ha az interjút készítő hibázik, elveszhetnek az interjú előnyei. Az interjút készítő és a válaszoló között kialakuló kapcsolat (ellenszenv vagy erős szimpátia esetén) befolyásolhatja a válaszok hitelességét (érvényességét). Mire jó? Interjút alkalmazunk a vizsgálatok kezdeti, felderítő szakaszában, amikor még nem tudjuk pontosan, mit is kellene kérdezni ahhoz, hogy a problémához közelebb jussunk; olyan téma vizsgálatához, ami komoly elmélyülést, önelemzést, esetleg az interjúkészítővel való együttgondolkodást igényel, ezért kérdőívvel nehezen vizsgálható; bonyolultabb történések feltárására, amelyeket a válaszoló nem írna le, mert az túl hosszadalmas volna; ha olyan személytől kívánunk adatokat gyűjteni, akinek túl nehéz az írásbeli válaszadás. Érvényesség, megbízhatóság, objektivitás, általánosíthatóság Az interjú is közvetett módszer, ez korlátozza az érvényességet ugyanúgy, mint ahogy ezt a kérdőívnél kifejtettük. Az interjú a megbízhatóság és az objektivitás szempontjából kényes módszer, mert nagyon sok múlik az interjút készítő személyén. Mivel az interjút általában kis elemszámú mintán alkalmazhatjuk, általánosíthatósága szintén korlátozott A mérési modell A mérés fogalma A mérés során egyértelmű hozzárendelést létesítünk egy skála és a vizsgált dolog, jelenség valamely tulajdonsága között.

16 Az egyértelmű hozzárendelés azt jelenti, nem fordulhat elő az, hogy a vizsgált tulajdonság két azonosnak tekinthető állapotához különböző skálaértékek tartozzanak. (Különböző állapotokhoz rendelhetünk azonos skálaértéket; ez már a mérés illetve a mérőeszköz pontosságának a kérdése.) A méréssel a szinte áttekinthetetlenül bonyolult valóság egy részét határoljuk körül, és olyan jellegű információkhoz jutunk, amelyek már kezelhetőbbek a további vizsgálódás számára. A méréshez tehát szükségünk van egy skálára, egy mérőeszközre és egy mérési eljárásra. Ezek alkotják a mérési modellt. A modellel szembeni minimális követelmény, hogy az egyértelmű hozzárendelés mindig elvégezhető legyen, és az eredmények összhangban legyenek egyéb tapasztalatainkkal. A tapasztalatokkal való összhangot jelzi pl. a magyarázó- és jósló erő. Például az olvasásteljesítmény mérésének eredményei alapján nagyjából megjósolható legyen, hogy az olvasásteljesítményt kívánó egyéb feladatokon milyen teljesítményt fog nyújtani az illető. A megfelelés az elvárásoknak azt jelenti, hogy a mért eredmény legyen összhangban a teljesítményről más módon megszerzett információkkal. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a mérési modell bár összhangban kell, hogy legyen a tapasztalatokkal egy elméleti konstrukció. Ez azt jelenti, hogy a mérés során kapott érték nem elválaszthatatlan adottsága a dolognak, hiszen a kérdéses tulajdonság meghatározását, elkülönítését azaz a változó fogalmi meghatározását többé-kevésbé önkényesen végezzük; a megfeleltetést a szám vagy valamilyen más érték hozzárendelését pedig mi hozzuk létre a mérés műveletében. Például az olvasásteljesítmény mérése cél eléréséhez el kell döntenünk, mit tekintünk olvasásteljesítménynek. Ehhez megalkotjuk a feladatokat és a kiértékelési eljárást (beleértve azt is, hogyan rendeljük hozzá a teljesítményhez a pontszámot). A továbbiakban az adott feladatokon elért eredményt tekintjük olvasásteljesítmény -nek, amelynek mértéke az elért pontszám. Vajon mit jelent az, hogy Pistike négyes földrajzból, vagy hogy 115-ös az IQja, vagy 80%-ot ért el a nyelvvizsgán, vagy hogy közepes mértékű tanulási nehézségei vannak? stb. A példák elemezhetők a változó fogalmi tartalma szempontjából, vagy szemügyre vehetjük ennek változásait például az időben

17 (szembetűnő az IQ átértelmeződései ill. a tanulási nehézség fogalmának változása), de vizsgálhatjuk a mérőeszköz, a mérési eljárás szempontjából is. Ugyanígy érdemes elgondolkodni azon, hogy a szóbeli felelet osztályozása a fenti szempontok alapján vajon mérésnek tekinthető-e egyáltalán A mérési skálák A pedagógiai méréseknél és általában a társadalomtudományokban azért számszerűsítjük a különféle adatokat, teljesítményeket, hogy további logikai-matematikai műveleteket végezhessünk velük. A számszerűsítéshez különféle skálákat használhatunk az adatok természetétől és a mérési eljárás (illetve a mérőeszköz) érzékenységétől függően. A skálák abban különböznek, hogy a rajtuk megjelenített adatokkal (a skálaértékekkel) milyen matematikai műveleteket tudunk a továbbiakban elvégezni. Ennek a statisztikai feldolgozásoknál van különös jelentősége. A használt skála az adatok ún. mérési szintje meghatározza, milyen statisztikai eljárásokat használhatunk az adatok feldolgozásakor. Skálatípusok Nominális skála. Nem skála a szó megszokott értelmében. Az adatokon csoportosítást tesz lehetővé, és a csoportokhoz nevet (nomen=név) rendel; ezek a skálaértékek. Ezeket a neveket teljesen önkényesen választhatjuk és változtathatjuk meg. A skálán elvégezhető logikai művelet az azonosság megállapítása (eldönthető, egy adat melyik csoportba tartozik). Például a biológiai nem is egy nominális skálán való elhelyezést jelent (ez is mérés!). A skálaértékek lehetnek: férfi-nő, vagy 1, 2; de ugyanúgy lehetne 0, 1 is. Rangskála. Akkor alkalmazhatjuk, ha az adatok természete lehetővé teszi, hogy közöttük sorrendiséget állapíthassunk meg, de nem tudjuk megítélni, számszerűsíteni ebben a sorban az eltérés mértékét. Az elvégezhető logikai műveletek: azonosság, rendezés. A skálaértékekhez tetszőlegesen rendelhetek neveket (de természetesen célszerű olyanokat választani, amelyek kifejezik az értékek sorrendiségét).

18 Ha számokat rendelünk a skálaértékekhez, tudnunk kell, hogy ezek csak annyiban viselkednek számként, hogy sorrendiséget fejeznek ki, de nem képezhető például a különbségük vagy a hányadosuk. Példa: rangskálán sorolhatjuk be a szülők iskolai végzettségét (8 osztálynál kevesebb, általános iskola, szakmunkás-bizonyítvány, érettségi, főiskola, egyetem), vagy egy kérdéssel, problémával kapcsolatos attitűdöt (teljesen egyetértek, inkább egyetértek, inkább nem értek egyet, egyáltalán nem értek egyet). Intervallumskála. Ennek a skálának már van 0 pontja, de ezt mi jelöljük ki. (Nem természetesen adott.) A számegyenest azonos hosszúságú szakaszokra, azaz intervallumokra bontjuk, és ezekhez az intervallumokhoz rendelünk számokat (esetleg neveket). Elvégezhető műveletek: azonosság, rendezés, különbségképzés. Nem képezhető azonban a skálaértékek hányadosa. Példa: az időszámítás, hiszen mi jelöltük ki önkényesen az időszámítás kezdetét (van is olyan rendszer, mely ettől eltérően számol.)az osztályozás legjobb esetben is csak intervallumskála, hiszen nem mondhatjuk, hogy a négyes kétszer annyit tud, mint a kettes. Van 0 pont is, de ezt elnevezésben tehetnénk pl. a hármas helyére, és használhatnánk negatív számokat is. Ezek csupán konvenciók. Ha nem tudjuk garantálni, hogy a kettes és a hármas között ugyanakkora a különbség, mint a négyes és az ötös között, akkor nem intervallumskálával, hanem rangskálával van dolgunk. Arányskála. Az arányskálán elhelyezhető adatokkal úgy dolgozhatunk, mint a valódi számokkal. Van rögzített ( természetesen adott ) 0 pont. Az arányskálán mért adatokkal minden matematikai művelet elvégezhető. Arányskálán mérhető pl. a testsúly hiszen annak már van értelme, hogy a 20 kg kétszer olyan nehéz, mint a 10kg. A pedagógiai értékelésben arányskálát használunk, amikor pl. pontokkal fejezzük ki a teljesítményt. Az értelmezést azonban körültekintően kell végeznünk, mert nem jelenthetjük ki minden további nélkül, hogy a 20 pontot szerzett tanuló kétszer annyit tud, mint a 10 pontos.

19

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE L 216/76 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.20. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban" PM-0439-1304-BS

Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban PM-0439-1304-BS Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban" PM-0439-1304-BS Intézmény, időpont: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető oktató neve: Kovácsné Patyik Gabriella Korcsoport/ osztály: felnőtt képzés

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez

Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez 2. RÉSZ: Alsó tagozatból felső tagozatba és általános iskolából középiskolába 2 Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen Ungarndeutsches

Részletesebben

Az álláspályázat szóbeli része

Az álláspályázat szóbeli része Az álláspályázat szóbeli része Az állásinterjú Az állásinterjúra való meghívással döntő ponthoz érkezett a jövőbeli munkahely megszerzésének útján. Fontos mérföldkövet ért el. Ekkor már tudhatja, hogy

Részletesebben

A munkavédelmi kultúra gyors ütemű átalakítása egy globális vállalatnál

A munkavédelmi kultúra gyors ütemű átalakítása egy globális vállalatnál MUNKAVÉDELEM 1.1 A munkavédelmi kultúra gyors ütemű átalakítása egy globális vállalatnál Tárgyszavak: munkavédelem; vállalati kultúra; vállalatirányítás; munkaszervezés; munkabiztonság. A General Electric

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

E T I K A I K Ó D E X E. I. Az Etikai Kódex célja és hatálya

E T I K A I K Ó D E X E. I. Az Etikai Kódex célja és hatálya A GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZRT. E T I K A I K Ó D E X E I. Az Etikai Kódex célja és hatálya A piaci siker egyik kulcsa a vállalat céljait támogató és a munkatársak magatartásában is megnyilvánuló pozitív

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatk MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése Nikitscher Péter Széll

Részletesebben

Adatkezelési Szabályzat

Adatkezelési Szabályzat Adatkezelési Szabályzat I. Az adatkezelő (Szolgáltató) A Szolgáltató neve: REKARD HELIOSZ Szolgáltató Betéti Társaság Székhelye és postai címe: 9024 Győr, Répce u. 47. Nyilvántartó hatóság: Győri Törvényszék,

Részletesebben

A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az Igazgatóság elfogadó/módosító határozatának száma és kelte: 36/2010 2010. szeptember 15. A PSZÁF jóváhagyásának

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

NEVELÉSI TANÁCSADÓK EGYESÜLETE

NEVELÉSI TANÁCSADÓK EGYESÜLETE Nemzeti Erőforrás Minisztérium Dr. Hoffmann Rózsa Oktatásért Felelős Államtitkár részére Tárgy: Nevelési tanácsadók, nevelési tanácsadás Tisztelt Államtitkár Asszony! A Minisztériumban október 5-én tartott

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A 2012. ÉVI TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK ÉRETTSÉGI VIZSGADOLGOZATOK STATISZTIKAI ÉS KVALITATÍV ELEMZÉSE A TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉP- ÉS EMELT

Részletesebben

MEDIÁCIÓ HELYI KÖZÖSSÉGEKBEN

MEDIÁCIÓ HELYI KÖZÖSSÉGEKBEN MediKoz_Borito.qxp 4/28/2009 10:44 AM Page 1 MEDIÁCIÓ HELYI KÖZÖSSÉGEKBEN MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Készült az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Települési mediáció modellprojekt címû programja keretében

Részletesebben

Szerzőinknek A folyóiratunkba szánt kéziratok tartalmi és formai követelményei

Szerzőinknek A folyóiratunkba szánt kéziratok tartalmi és formai követelményei Szerzőinknek A folyóiratunkba szánt kéziratok tartalmi és formai követelményei Szerzők, témák, szerkesztési elvek A Területi Statisztika szerkesztősége az eddigi szerzők megbecsülése és megtartása mellett

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Kísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett

Kísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett Kísérletek A kísérlet ebben a fejezetben úgy jelenik meg, mint a tudományos megfigyelés egyik módja, ahol a társadalomtudósok igyekeznek jelenségeket megérteni, általánosításokhoz jutni. A kísérlet lényege:

Részletesebben

Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül

Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001 pályázati azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

Mesterséges intelligencia, 7. előadás 2008. október 13. Készítette: Masa Tibor (KPM V.)

Mesterséges intelligencia, 7. előadás 2008. október 13. Készítette: Masa Tibor (KPM V.) Mesterséges intelligencia, 7. előadás 2008. október 13. Készítette: Masa Tibor (KPM V.) Bizonytalanságkezelés: Az eddig vizsgáltakhoz képest teljesen más világ. A korábbi problémák nagy része logikai,

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,

Részletesebben

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Apedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit

Apedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit Szivák Judit A kezdõ pedagógus Az elsõ és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau Új címszó jelent meg a pedagóguskutatás nemzetközi szakirodalmában a hatvanas hetvenes években: a

Részletesebben

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Kapocs EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KORAI FEJLESZTŐ és GONDOZÓ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetõ. Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal. Otthonbiztonság

Tartalomjegyzék. Bevezetõ. Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal. Otthonbiztonság Otthonmentõ öv Tartalomjegyzék Bevezetõ Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal Otthonbiztonság Az otthonok sérelmére elkövetett bûncselekmények 3. oldal

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

Vasúti szállítás és infrastruktúra I.

Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Közlekedési Tanszék Arató Károly Vasúti szállítás és infrastruktúra I. Győr, 2009. Tartalomjegyzék A./ VASÚTI TEHERKOCSIK IDŐFELHASZNÁLÁSAI 7 1. Kereskedelmi

Részletesebben

HEMPEL HEMPADUR 45141/ HEMPADUR 45143. Alkalmazási utasítás. Alábbi dokumentum a vonatkozó termék adatlappal együtt érvényes.

HEMPEL HEMPADUR 45141/ HEMPADUR 45143. Alkalmazási utasítás. Alábbi dokumentum a vonatkozó termék adatlappal együtt érvényes. Alábbi dokumentum a vonatkozó termék adatlappal együtt érvényes. HEMPADUR 45141/ HEMPADUR 45143 45148 BÁZIS, 97820 TÉRHÁLÓSÍTÓVAL 45148 BÁZIS, 97430 TÉRHÁLÓSÍTÓVAL Érvényességi kör: Felület előkészítés:

Részletesebben

MEDIAREY HUNGARY SERVICES KFT. ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

MEDIAREY HUNGARY SERVICES KFT. ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT MEDIAREY HUNGARY SERVICES KFT. ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. A SZABÁLYZAT CÉLJA A jelen Szabályzat célja, hogy rögzítse a Forbes klubkártya kibocsátója, a Mediarey Hungary Services Kft. (a

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

MULTIMÉDIÁS OKTATÓANYAGOK ÉRTÉKELÉSE ÉS A MINŐSÉG KÉRDÉSEI

MULTIMÉDIÁS OKTATÓANYAGOK ÉRTÉKELÉSE ÉS A MINŐSÉG KÉRDÉSEI Bán Anetta MULTIMÉDIÁS OKTATÓANYAGOK ÉRTÉKELÉSE ÉS A MINŐSÉG KÉRDÉSEI Bevezetés, problémafelvetés Hazai és nemzetközi tapasztalatok is mutatják, hogy alkalmas multimédiás oktatóprogramok használatával

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

A kontrollált kísérlet módszere és alkalmazása a diszkriminációkutatásban. Simonovits Bori Budapest, 2011

A kontrollált kísérlet módszere és alkalmazása a diszkriminációkutatásban. Simonovits Bori Budapest, 2011 A kontrollált kísérlet módszere és alkalmazása a diszkriminációkutatásban Simonovits Bori Budapest, 2011 A KLASSZIKUS KÍSÉRLET definíciója és hozzávalói A kísérletek az oksági folyamatok kontrollált vizsgálatának

Részletesebben

Intézményértékelés szervezetfejlesztés

Intézményértékelés szervezetfejlesztés Intézményértékelés szervezetfejlesztés Cseh Györgyi 1. Bevezetés 1.1. Intézményértékelés, de miért? Miért is kell intézményértékeléssel foglalkozni? Érdemes ezt végiggondolni! John MacBeath professzor

Részletesebben

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK...

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... Haladó Tanfolyam Tartalomjegyzék I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... 3 1. BEVEZETŐ AZ EXPOZÍCIÓS PROGRAMOKBA... 3 1. ISO érzékenység... 5 2. WB Fehér egyensúly beállítása... 9 3. Fénymérési

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM M Á N D Y I V Á N Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 3 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE... 4 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE... 6 1. Iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

Béres Mária TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Színes matematika tankönyvsorozat 2. osztályos elemeihez

Béres Mária TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Színes matematika tankönyvsorozat 2. osztályos elemeihez Béres Mária TANÍTÓI KÉZIKÖNYV a Színes matematika tankönyvsorozat 2. osztályos elemeihez Béres Mária, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2009 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu Vevőszolgálat: info@ntk.hu Telefon:

Részletesebben

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is.

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is. Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel biológiai, társadalmi,

Részletesebben

Matematika 8. PROGRAM. általános iskola 8. osztály nyolcosztályos gimnázium 4. osztály hatosztályos gimnázium 2. osztály. Átdolgozott kiadás

Matematika 8. PROGRAM. általános iskola 8. osztály nyolcosztályos gimnázium 4. osztály hatosztályos gimnázium 2. osztály. Átdolgozott kiadás Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Dr. Sümegi Lászlóné szaktanácsadó Zankó Istvánné tanár Matematika 8. PROGRAM

Részletesebben

A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN

A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Kenese Attila 2013. március Bevezető

Részletesebben

Reiczigel Jenő, 2006 1

Reiczigel Jenő, 2006 1 Reiczigel Jenő, 2006 1 Egytényezős (egyszempontos) varianciaelemzés k független minta (k kezelés vagy k csoport), a célváltozó minden csoportban normális eloszlású, a szórások azonosak, az átlagok vagy

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia dr. Szüts Korinna dr. Pump Judit Az eljárás

Részletesebben

A földrajztanítási- tanulási folyamat

A földrajztanítási- tanulási folyamat A földrajztanítási- tanulási folyamat Írta: dr. Makádi Mariann A földrajzi- környezeti ismeretek, jártasságok és készségek elsajátításának határozott rendje van. A tantervek követelményrendszeréből adódó

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

Működési kockázati önértékelések veszteségeloszlás-alapú modellezése

Működési kockázati önértékelések veszteségeloszlás-alapú modellezése 506 HITELINTÉZETI SZEMLE HAJNAL BÉLA KÁLLAI ZOLTÁN NAGY GÁBOR Működési kockázati önértékelések veszteségeloszlás-alapú modellezése Tanulmányunkban a működési kockázatok önértékelésen alapuló modellezését

Részletesebben

Minőségmenedzsment alapok

Minőségmenedzsment alapok MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT20A001) Z ALAPKÉRDÉSEK 2007/08/2 félév 3. zárthelyi dolgozat Minőségmenedzsment alapok Tesztek (A zh-n nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 Ruzsányi Tivadar - Kindler József A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 - A tényinformációk és értékinformációk valóságismereti szerepe Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot idézi

Részletesebben

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.) 2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatások beszerzésére

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatások beszerzésére ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatások beszerzésére Jelen Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) Megrendelő és Vállalkozó közötti ügyletekre vonatkozó szerződéses kapcsolat szabályait tartalmazzák

Részletesebben

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA Az Előzetes tájékozódási kötelezettség; A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása; Érdek-összeütközés, összeférhetetlenség, ösztönzés

Részletesebben

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos Tóth Péter Budapesti Mûszaki Fõiskola, Tanárképzõ és Mérnökpedagógiai Központ Gondolkodásfejlesztés informatika órán Az informatika tantárgy mindössze 15 20 éves múltra tekint vissza a közoktatásban. Ennek

Részletesebben

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 klik.devecser@gmail.com www.gardonyi-devecser.sulinet.hu TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 1. Az intézmény bemutatása... 2 1.1. Az intézmény

Részletesebben

A korszerű rendszer és menedzsment eszközök alkalmazása a klasszikusan vett szervezési és vezetési elemek

A korszerű rendszer és menedzsment eszközök alkalmazása a klasszikusan vett szervezési és vezetési elemek Kettészakadt-e a magyar ipari karbantartó társadalom? gondolatok Veszprém kapcsán (2011) dr. Péczely György ügyvezető igazgató A.A. Stádium Kft. Bevezetés Szeretem a veszprémi karbantartási konferenciát,

Részletesebben

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Dr. Pálvölgyi Ferenc AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Magyarország európai integrációja az iskola világában is szükségszerű változásokat hozott. Folyamatosan módosultak az oktatási

Részletesebben

Társas lény - Zh kérdések (első negyedév) Milyen hatással van ránk mások jelenléte? Mutass példákat!

Társas lény - Zh kérdések (első negyedév) Milyen hatással van ránk mások jelenléte? Mutass példákat! Társas lény - Zh kérdések (első negyedév) 2011/2012-2. félév Kiskérdések: Milyen hatással van ránk mások jelenléte? Mutass példákat! Mások jelenléte javítja az egyén teljesítményét az egyszerű vagy jól

Részletesebben

A helyzet felmérése egy adott országban

A helyzet felmérése egy adott országban 2 A helyzet felmérése egy adott országban 2 2.1 A helyzetfelmérés fontossága... 27 2.1.1 Az aktuális helyzet feltérképezése az alapadatok összegyûjtésével.. 27 2.1.2 Az adatok minôsége... 29 2.2 A biztonsági

Részletesebben

ELMÉLETI KÉPZÉSI PROGRAM

ELMÉLETI KÉPZÉSI PROGRAM Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont VASÚTSZAKMAI OKTATÓ ELMÉLETI KÉPZÉSI PROGRAM NAPPALI HATÓSÁGI KÉPZÉS 2013. Készült a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. megbízása

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

Ritzelés körkéses ritzelőgépeken

Ritzelés körkéses ritzelőgépeken Ritzelés körkéses rizelőgépeken - 1 - Ritzelés körkéses ritzelőgépeken 1 Bevezető A ritzen német szó hasítást, karcolást jelent. Nyomdai körökben ritzelés (riccelés) alatt leginkább öntapadó anyagok öntapadó

Részletesebben