Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Duna és egyéb folyók szabályozásáról"

Átírás

1 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis Az 1910-ben épült, és az évek során több ízben átalakított szolnoki felszíni vízkivételi mű, - figyelembe véve az elmúlt években a Tisza folyón levonult rendkívüli vízszennyezéseket- igen kiszolgáltatott helyzetben van. Ez a tény különösen kiéleződött a cianid és a nehézfém szennyezéseket követően, melyek megerősítették a tartalék ivóvízbázis mielőbbi létrehozásának szükségességét. A szennyezések levonulását követő nemzetközi összefogás eredményeként számos felmérés készült a Tisza folyó vízgyűjtő területén lévő potenciális szennyező forrásokról, melyek számos színes-, és nemesfém bányászattal (Románia) cellulóz és papíripar (Ukrajna), szénhidrogén tárolás- feldolgozással összefüggő tevékenység (Magyarország) jelenlétéről számolnak be. Szolnok város vízkivételi műve közel 105 ezer ember ivóvízellátást biztosítja, Szolnok és további hat kistelepülés részére. Mint ismeretes a cianid szennyezés kezdeti időszakában végzett vizsgálatok egyértelműsítették, hogy a vízkivételi mű a szennyezés levonulása idején nem üzemeltethető, és csak a szakma és a széles lakossági összefogásnak volt köszönhető, hogy a szennyezés nem okozott hosszabb kimaradást a vízellátásban. Mindezek a város vezetésében és a vízmű üzemeltetőjében megerősítették azt a meggyőződést, hogy a város vízellátása a továbbiakban tartalék vízbázis nélkül nem üzemeltethető. A tartalék ivóvízbázis szükségessége már a A SZÁM TARTALMÁBÓL 1 Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis 2 A holtág keletkezése 3 A holtág épített környezete 4 Szolnok Felszíni Vízmű Alcsi Holt-Tiszáról történő nyersvízellátása 5 A holtág MSZ szerint minősítése 6 Algológia és klorofill tartalom 7 A holtág terhelései 8 A holtág halállománya korábbi időszakban is felmerült. Erre az ipari fejlődés hetvenes években történő kiteljesülése hívta fel a figyelmet számos olyan rendkívüli vízszennyezéssel amelyek nem okoztak a vízkivételi műnél korlátozást de előrevetítették annak eshetőségét. Mérlegelve a terület vízgazdálkodási adottságait, a műszaki megvalósíthatóság feltételeit, két lehetőség kínálkozott: az Alcsi Holt-Tisza, és Tiszazug a rendkívül kedvező vízföldtani adottságaival. Ez utóbbi egy széleskörű vízellátó rendszer kiépítését feltételezte Szelevénytől Szolnokig. A felszíni vízkivételi mű hosszú éveken át történő biztonságos üzemelése, ez utóbbi költséges ám biztonságos megoldást elvetette, és lebegtette az Alcsi Holt-Tiszai vízbázist mint potenciális megoldást. Ennek fényében, az elmúlt évben az Alcsi Holt-Tisza mint egyedüli lehetséges megoldás a köztudatba a város tartalék ivóvízbázisaként épült be. Az urbanizáció során minden szennyvíz elhelyezési igény elhárításra került, a korábbi bekötések megszüntetésére került sor. A végleges megoldást egy 1998-ban készült tervdokumentáció szentesítette. A műszaki megoldást az evezőspálya holt-tiszai végpontjánál kialakított szivattyúállomás, és az ártéren és a meder alatt kiépített átvezetés képezi. Egyidejűleg a vízmű nyersvízi oldalán szükségeltetik átalakítás a Tisza víztől eltérő vízminőség fogadása érdekében. A holtág, átlag vízszintjét figyelembe véve, 10 napos tartalékot jelent az ökológiai vízszint megtartása mellett, illetve a Nagykunsági öntözőrendszeren történő utánpótlás esetén további tartalék hozható létre. Az elkövetkező 1-2 évben megépítésre kerülő rendszer ezzel függetleníti Szolnok vízellátását a vízgyűjtőn bekövetkezhető vízszennyezésektől, melyekkel szemben a Tisza folyó értékeinek megőrzése érdekében további erőfeszítésekre van szükség a megelőzés és az előrejelzés terén egyaránt. Dr. Háfra István igazgató 1

2 A holtág keletkezése A Tisza folyó hajdanán egy lomhán kanyargó síksági vízfolyás volt. A Tisza vízgyűjtő területét az árvízi kiöntések következtében évszázadokon át lápok és mocsarak borították. A síkságra érkező mellékvízfolyások egy részének esés hiányában nem volt határozott lefolyása, ezért bizonytalanul kanyargó, helyenként mocsárba vesző erekké váltak. Ez a szinte lefolyástalan síkság az egyik oka, hogy alkalmanként annak idején igen sekély víz csordogált a Tisza széles völgyében, mederről alig lehetett beszélni. A lomhán folyó vizet a legkisebb akadály ki tudta téríteni útjából. Innen a Tisza kanyargóssága és a meder szinte szakadatlan ide-oda vándorlása. A nyolcszázas évek elején végzett felmérés alapján a tiszai árvizek 18 vármegyében 854 települést veszélyeztettek. Ez részben annak volt tulajdonítható, hogy az évszázadokon át végzett folyamatos erdőirtás és legeltetés következtében fokozatosan növekedett a hegyvidékről a síkságra lezúduló eső és hólé mennyisége, s ez az időjárási viszonyokkal párosulva egyre emelkedő árvízszinteket eredményezett. Így aztán egykor biztonságosnak tekintett ármentes vidékek is veszélybe kerültek és a szántóföldi gazdálkodás kiszámíthatatlanabbá vált. Az 1838-as katasztrofális árvizek hatására meghozott A Duna és egyéb folyók szabályozásáról szóló törvény alapján került sor többek között a Tisza szabályozására is. Az időközben elhunyt Vásárhelyi Pál elképzelései alapján, a munkálatok 1845 nyarának végén kezdődtek el az ünnepélyes tiszadobi kapavágással. Hosszú időben telt azonban, amíg a több mint száz átvágás elkészülte után a nem egészen kétharmadára csökkent, gátak közé szorított (a)tisza-meder megfelelően kifejlődött, s a folyó elfogadta új mederviszonyait. Ahány átvágásra került sor annyi holtág keletkezett. A 101 átvágásból a számú átmetszések estek a Közép-Tisza vidékre. Az közötti időszakban 18 holtág valósult meg, nem került sor a 79. és a 82. számú átvágásokra, a többi kisebb módosításokkal a Vásárhelyi Pál tervei szerint létesült. Így jött létre az Alcsi Holt-Tisza is 1857-ben a 77/II. számú Szapáry-féle átmetszéssel. A holtág a 336,0 és a 338,0 fkm között, a bal parti mentett oldalon helyezkedik el, hossza 14,17 km, átlagos szélessége 75 m. A holtág területe 108 ha, befogadóképessége 4 millió m 3. A holtág épített környezete A holtág mederviszonyaiba megléte óta több mesterséges beavatkozás történt. A vízpótlási vízszint-szabályozási igények kielégítése érdekében létesült az úgynevezett Alcsi zsilip, mely a Tisza alacsony vízállása esetén lehetővé teszi a holtág vízszintcsökkentését, illetve esetleges vízpótlását. A torkolati zsilip 0,80x1,20 m, hossza 57 m. A zsilip és a Tisza folyó közötti fedett csatorna hossza 658 m. Az 2

3 itt lévő szivattyú kapacitás 0,5 m 3 /s stabil és 0,5 m 3 /s félstabil. Kedvezőtlen alacsony Tiszai vízállás esetén vízpótlásra a Nagykunsági öntözőrendszer NK-X-2 öntözőcsatornából történő leadással a Kengyeli belvízcsatorna igénybe vételével van lehetőség. A holtág vizét nagyparcellás öntözésre, illetve a holtág mentén kialakult kertváros kiskertjeinek öntözésére hasznosítsák. A Szajoli Bázistelep tűzivíz igényét egy nagykapacitású vízkivételi mű segítségével szintén a holtág biztosítja. A holtágat érintő közcélú létesítménynek minősíthető továbbá a 4. számú főközlekedési út Szolnok várost elkerülő szakaszán létesített híd. Továbbá üdülés rekreációs céllal létesült a holtágon két horgász versenypálya, illetve egy kajak-kenu evezőpálya, mely több esetben biztosított felkészülési és megmérettetési lehetőséget az ország legjobb evezősei részére. Említésre érdemes továbbá a Kertvárosnak nevezett városrész holtágra épült lakóövezete, mely a korábbi években korlátozás nélkül elfoglalta a parti sávot, számtalan épülettel és horgászstéggel melyek küllemükben, sok esetben kifogásolhatóak, nem illenek a holtág amúgy festői látványában. További beavatkozást jelenthet a már engedélyezett mederkotrás, mely a holtág egy szakaszát érinti, illetve a már említett Szolnok város tartalék nyersvíz ellátása a holtágból. Szolnok Felszíni Vízmű Alcsi Holt-Tiszáról történő nyersvízellátása A tervezési feladat m 3 /nap teljesítményű vízkivételi-, vízszállító rendszer kiépítése, és ehhez kapcsolódó meglévő vízkezelő rendszer technológiai, gépészeti és működtetés intenzifikálása. Vízmennyiség tekintetében a holtág vízgazdálkodásától függően a tervezett vízkivételi ütem 15 napon át üzemeltethető vízpótlás nélkül, illetve a Kengyeli betáplálás üzembe helyezése esetén ez meghosszabbítható akár 25 napra is. A tervezett vízellátó rendszer főbb létesítményei a rács, szivattyú és szerelvényakna illetve a nyersvíz vezeték és szerelvényaknák. A Holt-Tisza medrébe lesüllyesztett rácsműtárgy a partélttől mintegy 13 méterre, 4 méter mély vízbe a fenék alá 1,5 méterre kerül. A műtárgy vasbetonból épül, horgonyzott acélszerkezetű 15 mm-es pálcaközű durvarács. A szivattyú és szerelvényakna terepszint alá süllyesztett 3,0x3,5 m alapterületű vasbeton műtárgy. A műtárgyba két Flygt CP3230 HT455 típusú búvárszivattyú kerül beépítésre. A tervezett vízszállításnál mindkét szivattyú üzemel. A szerelvényaknába klóros-víz bekeverő csonk kerül kiépítésre. Az előirányzott mobil klórozó berendezés 4000g/h teljesítményű 4 db klórpalackkal, automata átváltóval, injektorral, 1 db klór tápvíz-szivattyúval felszerelt. A nyersvíz nyomóvezeték Ø500x28,3 mm-es KPE P6 nyomócső, hossza 1548 m. A Tisza folyót keresztező vezeték 2x Ø315x28,3 mm, hossza 2x237 fm. Szolnok Felszíni Vízmű Az állóvíz jellegű vízminőség a megszokott tiszai víztől eltérő kezelést igényel, ezért az új vegyszeres kezelés a tisztítási technológia megfelelő átalakítását is igényli. A holtág MSZ szerint minősítése A Holt-Tisza vízminőségének jellemzése 9 minta/év (március-november) gyakorisággal vett vízminta alapján történik. A minősítési alapot a Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés ről szóló MSZ szabvány adja. A év vizsgálati eredményei alapján a holtág vizének minősége tűrhető víznek mondható, ugyanis a vizsgált komponensek csoportonkénti elemzése alapján a III. osztályba sorolhatók. Amint a minősítés is sugallja, a holtág minősége egy kedvezőbb vízminőséget tükröz, mely nagy részben tulajdonítható annak, hogy a holtág a Tisza völgy egyik legértékesebb vízfelülete, így nagyobb odafigyelés gondoskodás tárgya is. Ez a rekreációs, 3

4 sportolási, horgászati, vízhasznosítási lehetőségeknek köszönhető. Oxigénháztartás szempontjából majdnem minden vizsgált komponens a II. osztálynak megfelelő érték tartományában található, általában jellemző az adatok kis mértékű szórása, vagyis nem tapasztalhatóak kiemelkedően szélsőséges (korlátozó jellegű) értékek. Inkább megfigyelhetőek az időszakos alga túlprodukcióból adódó oxigén telítettség 100% fölötti értékek. A tápanyagháztartás III. osztályba való besorolását a foszforformák határozzák meg. Az egyéb komponensek közül a meghatározó az elektromos vezetőképesség, melynek átlag 913µS/cm értéke öntözővíz hasznosítás szempontjából inkább közelebb van a kívánatos értékhez (800 µs/cm) mint a tűrhető értékhatárhoz. Algológia és klorofill tartalom A holtág vizén adott hidro-meteorológiai körülmények hatására gyakran tapasztalható az úgynevezett vízvirágzás, amelyet a kékmoszatok okoznak. A holtág a-klorofill tartalma 2,7-264 mg/m 3 között ingadozik, az átlag 30 mg/ m 3. Az összes algaszám (0,5-858 x 10 6 ind/l) erősen változó, a holtág felső végén a legmagasabb értékű. A holtágban az eutrof vizekre jellemző fitoplankton található, a vízvirágzást okozó kékalgák nem torzítják el a fitoplankton fajösszetételét, toxikus hatást más algákra nézve lehet kimutatni. Ugyanakkor a rendszer terheltségét jelzi, hogy az a-klorofill tartalom és az összes algaszám nem mutat időszakos változást, hanem tartósan magas egész évben. A külső-belső hatások következményeként a holtág vizének növényi tápanyag tartalma magas, mely ideális környezetet nyújt az algák számára. Az holtág terhelései A holtág vízminősége különböző szempontok szerint értékelhető. A felszíni vizekre vonatkozó általános minősítési rendszerben általában tűrhető, de gyakran szennyezett, vagy erősen szennyezett osztályba sorolás is előfordul. A holtág vize halgazdálkodási szempontból átlagosan I. osztályú, bár a magas szerves anyag és nitrát ion tartalma kifogásolható. Ipari és öntözővíz felhasználás szempontjából a vízminőség kiváló. Fürdésre a közegészségügyi hatóság álláspontja szerint nem ajánlott. A holtág vízminőségét a szennyezőanyag- és tápanyagterhelés határozza meg. Ez a terhelés két részre bontható: külső és belső terhelés. Külső terhelésként számításba jönnek az esetleges illegális szennyvíz bevezetések, a talajvízzel bemosódó szennyező anyagok, a talaj felsőbb rétegeiből bemosódó szennyeződések, illetve egyéb szennyeződések melyek a holtág jóléti hasznosításához kötődnek. A belső terhelés forrása egy ilyen korú holtágnál, mint az Alcsi Holt-Tisza szinte kimeríthetetlen. Az iszapban hosszú évek alatt felhalmozódott tápanyagok fokozott növényi termeléshez biztosítják az utánpótlást, ha külső forrás elégtelenné válik, gyakorlatilag körfolyamatot okozva. A civilizált területek tavainak, holtágainak legveszélyesebb betegsége: az eutrofizálódás. A vizeknek ez az "elnövényesedése" elsősorban a külső anyagok az előzőekben felsorolt módon történő vízbe jutásán múlik, de holtág hosszú távú megőrzése, hasznosíthatósága és a belső terhelés megszűntése érdekében az iszaptalanítást is szükséges megoldani. A megoldásra váró legfontosabb feladatok közé sorolható a talaj-, talajvízszennyezés megszüntetése. Az ilyen jellegű szennyezés megszüntetése, csökkentése jelenleg csak a part menti, part közeli ingatlan tulajdonosok jó szándékán múlik, bár hathatós szabályozással és egy jól kidolgozott ellenőrzési metodikával javítható a helyzet. Ahol lehetséges, kötelezni kell az ingatlan tulajdonosokat a csatornahálózatra történő rákötésre. Lehetőség híján a keletkező szennyvizek zárt, szigetelt tárolóba történő gyűjtését, szabályos elhelyezését kell kötelezővé tenni és szigorúan ellenőrizni. A felszínről bemosódó szennyezések csökkentése, a tiszta part biztosítása, további lehetőségek a holtág vízminőségének megóvásához. A partmenti mezőgazdasági területeken a biogazdálkodás ösztönzésével, megfelelő szabályozással a műtrágya és vegyszer felhasználás korlátozható. A közúti forgalomból származó szennyezések, káros hatások kiküszöbölése, csökkentése érdekében, 4

5 az utak mentén folytatni kell a fásítást, a védő zöldsáv létesítését. A horgászhelyek környezetében sajnos megszokott látvány az üres, "eldobható" csalis doboz és a békés időtöltés egyéb fölöslegessé vált, hátrahagyott eszközei, csomagolóanyagok, amelyek természetesen nem minden esetben függnek össze a horgászattal, de.. E területen több szempontból jelentős a lemaradás úgy szemléleti mint gyakorlati területen. A környezetbarát csomagolás bevezetésére a horgászcikk gyártókat, kereskedőket volna célszerű ösztönözni. Rengeteg a horgász Szolnokon szokták mondani és ez rengeteg horgász sajnos nem jár jó példával a vízparton. Talán az egyesületeknek nem csak a kötelező regisztráció elvégzésére szorítkozhatnának, tisztelet a kivételnek. És végül de nem utolsó sorban a horgászújságok fizetett reklámhirdetései mellett a vizikörnyezet megóvásáról szóló felhívások is helyet kaphatnának. A holtág halállománya A Tisza folyó valamikor halban leggazdagabb vizek közé tartozott Európában. A vízügyi szabályozást követően a bőség fokozatosan csökkent. A volt kanyarulatok helyén kialakult holtágakra, így az Alcsi Holt-Tiszára is ez jellemző. A holtág még megfelelő élőhelyet nyújt az érzékeny, nemes halak táplálkozására, növekedésére. A természetes szaporodás eredményességét viszont csak a keszeg félék és a törpeharcsák esetében tapasztalhatjuk. A megmaradt élő- és elveszett ívóhely ellentmondásait halgazdálkodással oldhatjuk fel. A holtágon ennek a halászati jogot gyakorló szervezet tesz eleget. A holtág partján évente több ezer horgász hódol szenvedélyének, ahol egyébként két nemzetközi minősítésű versenypály a is épült. A korábbi évek tapasztalata alapján a következő halfajok fordulnak elő jelentősebb mennyiségben: ponty, amur, csuka, süllő, fehér busa, balin, harcsa, angolna, keszegfélék (dévér-, bagoly-, vörösszárnyú keszeg). A kifogott összes halmennyiség 1986-ban kg volt, átlag mennyiség kg /év. A továbbiakban az Alcsi Holt-Tiszában előforduló halfajok rövid főleg halászati és horgászati szempontból jelentős jellemzését adjuk: A ponty élőhelyét eredetileg az alföldi jellegű, nyáron felmelegedő sekély vizű tavak, holtágak, a folyók alsó és középső folyásának mellékágai, kiöntései képezték. Mind a víz hőmérséklete, mind kémiai tulajdonságai vonatkozásában a ponty rövid időn át rendkívüli tűrőképességet mutat. Mindenevő. Zsenge ivadékkorban apró, majd egyre nagyobb planktonállatok, 1-2 hónapos korban fenéklakó férgek, rovarlárvák, majd egyre nagyobb állatok, csigák, kagylók, vizirovarok szolgálnak táplálékul, de közben vízinövényekből is csemegézik. Az idős nagy példányok apróhalat is esznek. A magyar horgász legkedveltebb zsákmánya, mondhatjuk hazai specialitás a pontyfogás művészete. Vizeink legnagyobb termetű gazdaságilag is jelentős halfaja a harcsa. Előfordulási területén viszonylag nagyon eltérő vizekhez alkalmazkodik, ezért hazánk legtöbb jelentős vizében megtaláljuk. Alacsony oxigénigénye, jó kezelhetősége tovább növeli előnyeit. Kedveli az iszapos aljzatot, a parti szakaszt, ahol vízinövényeket, úszó nádszigeteket, vízbe dőlt fákat, ágas-bogas gyökereket talál magának fekvőhelyként. Elsősorban halakat fogyaszt. Kiegészítő táplálékként megeszi a békát. a vízimadarat és víziemlőst. Alkalmasint rovarlárvákat, piócát, gilisztát is eszik. A keszegfélék jól megtalálják a holtágban természetes szaporodásuk feltételeit. Erre utalnak a telepített ragadozóhalak jó növekedési és megmaradási feltételei, hiszen ezek biztosítják táplálékbázisukat. Ugyanerre utal az a tény is, hogy általában mesterséges telepítés nélkül is a fogások 50%-át adják. Mint oxigénigényes fajok (a süllőkkel és busafélékkel) bioindikátorként is szerephez jutnak a holtág oxigénhiányos részein. Az iszapban keresi táplálékát, csigákat kisebb kagylókat, árvaszúnyog-lárvát, amely a legsikeresebb csalija is. Mint szájállása is 5

6 elárulja élelmét elsősorban a fenéken keresi, de állóvizekben gyakran található vízközt is, ritkán feljön a felszínre is főleg a hajnali órákban. Az angolnát Magyarországon 1961-től telepítik rendszeresen. A szakirodalom az Alcsi Holt-Tisza telepítéséről pontos adatot nem közöl, de megemlíti, hogy jelentős angolnakihelyezésre került sor a 70-es évekig. Fenéklakó, a sekélyebb és a mélyebb vizeken egyaránt előfordul. Szívesen tartózkodik a víz alatti kövek hézagaiban és az iszapban. Ragadozó, illetve apróállat evő. Nagyobb planktonrákok, férgek, rovarlárvák, ikra, halivadék, csiga, kagyló, rák, béka a tápláléka. Miután a fejlődési időszaka évre tehető, kérdésként feltehető, hogy az Alcsi Holt-Tisza angolnamentessé válik-e egy idő múlva. Egyenlőre a fogási eredmények nem utalnak ilyen jelenségre. Az amur őshazája Kína, az Amur folyótól délre. Mesterséges úton minden földrészre bevitték. Hazánkba 1963-ban telepítettük be. Folyóvízi hal, de a nagyobb jól érzi magát az állóvizű élőhelyeken is. A hínáros részeken tartózkodik. Növényevő. Békanyálat, hínárt, idősebb korban nádat, sást fogyaszt. Természetes ívóhelye a homokos, sebes, folyószakasz, ahol május-júniusban csoportosan szaporodik. Ikrája lebeg, mivel sok vizet felvéve megduzzad. A nőstény évente és testsúly-kilogrammonként ezer ikrát rak. Egyre népszerűbb horgászhallá válik. Nehezen csalható horogra, harcos hal. A horgászvizek hínártalanításában is szerepet kap, mivel így nagyobb és jobb élőhelye lesz a pontynak, süllőnek. Az anyagban felhasznált képanyag egy részét Lendvai Krisztina szakdolgozatából vettük át. További források: KÖTIKVF: Az Alcsi Holt-Tisza vízgyűjtője ; A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István október 2. Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Szolnok, Ságvári krt. 4 Előfizető neve : Város : Utca, házszám : Irányítószám 6

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 Dunaújváros 2004 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 5 Légszennyezettségi állapot

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 123 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest kategóriája:

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Ikt. szám153-1/10/2009 Műszaki ea.: Pálfiné Jébert Tünde Telefon: 94/504-144

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére! Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu

Részletesebben

A cianid szennyezés kialakulása, vízkormányzás a Kiskörei Vízlépcsőnél

A cianid szennyezés kialakulása, vízkormányzás a Kiskörei Vízlépcsőnél Kisköre, 2010. február 25. A cianid szennyezés kialakulása, vízkormányzás a Kiskörei Vízlépcsőnél Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök Kisköre KÖTI-KÖVIZIG A cianid szennyezés keletkezése, levonulása a Közép-Tiszán

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Milléri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG995 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

2/b. sz. melléklet J E L E T É S OKKP 2008. ÉVI EGYEDI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

2/b. sz. melléklet J E L E T É S OKKP 2008. ÉVI EGYEDI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL 2/b. sz. melléklet J E L E T É S OKKP 2008. ÉVI EGYEDI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL 1 Tartalomjegyzék 1. Egyedi projektek... 4 1.2. A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok kármentesítési munkáinak

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11 SZENNYVÍZELVEZETÉS- ÉS TISZTÍTÁS KONSTRUKCIÓ

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11 SZENNYVÍZELVEZETÉS- ÉS TISZTÍTÁS KONSTRUKCIÓ Hajdúnánás és Hajdúdorog Víziközmű Beruházási Társulás 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. Hajdúnánás Hajdúdorog,,Hajdúnánás Hajdúdorog szennyvízhálózatainak és szennyvíztisztító telepének bővítése és

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KözépTiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (06 56) 523423 Fax: (06 56) 343768 Postacím: 5002 Szolnok,

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 9. évfolyam 6. szám 2002.december VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szolnok város minden időkben szorosan kötődött a Tisza folyóhoz.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

és s felszín n alatti vizek

és s felszín n alatti vizek A Mura tervezési alegységre gre javasolt intézked zkedések Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása A VízgyV zgyűjtő-gazdálkodás s Tervezés társadalmi bevonásának nak tematikus

Részletesebben

GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Geszt Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény,

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

EGYSÜLETI HORGÁSZREND 2014

EGYSÜLETI HORGÁSZREND 2014 Bónom-zug Vizéért Egyesület 5502 Gyomaendrőd, Apponyi u. 14. e-mail: bonomzugiegyesület@gmail.com www.bonom.atw.hu EGYSÜLETI HORGÁSZREND 2014 Általános szabályok: 1. A Bónom-zugi holtágon (halgazdálkodási

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról

KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Tervezés és kivitelezés Tájékoztató a szerződés

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. 38. pontja [Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára] k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. 38. pontja [Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára] k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 108004-1-20/2016. Ügyintéző: dr. Kisgyörgyei Ágnes Csókási Anita Berényi Anita Katona Csaba Kovács Viktor Vinczéné Szántó Gizella Gaál Zoltánné Darányi Réka

Részletesebben

A szennyvíziszap ezüsttartalmát befolyásoló tényezők

A szennyvíziszap ezüsttartalmát befolyásoló tényezők NEMVASFÉMEK, NEMES- ÉS RITKAFÉMEK HULLADÉKAI 3.1 A szennyvíziszap ezüsttartalmát befolyásoló tényezők Tárgyszavak: szennyvíziszap; ezüst; ezüstfelhasználók; ezüstvisszanyerés; hulladékgazdálkodás; ezüstmérleg;

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Úr!

Tisztelt Polgármester Úr! Makó, 2011. november 3. Makó Város Önkormányzata Dr. Buzás Péter Polgármester Úr részére Iktatószám: 441/2/2011. Irattári tsz.: 7005-10 M a k ó Széchenyi tér 22. 6900 Tárgy: Tájékoztató a települési folyékony

Részletesebben

Vadása-tó és előtározó

Vadása-tó és előtározó Vadása-tó és előtározó Vizsgált tényező Mintavétel helye Mért érték 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelet MSZ 12749: Felszíni vizek minősége Alakulását befolyásoló tényező Lehetőségek Kémhatás ph Vadása-tó

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA MEGBÍZÓ: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. TP-TERV MÉRNÖKI IRODA Kft. KULTÚR-CAD Kft. 2014. szeptember

Részletesebben

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON MURAI ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ FEJLESZTÉSE KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0009 NAGY ÁRVIZEK A MURA FOLYÓN Az 1972 júliusában levonuló rendkívüli árhullám, a mértékadó

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Bátya község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára RENDELET Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: Kihirdetés

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2016. JANUÁR 28.

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2016. JANUÁR 28. 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 119-../2016. 6. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Község

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Mezőkövesd Város Önkormányzata a települési környezet védelme, ezen keresztül az emberek életminőségének javítása érdekében a település szabályozási

Részletesebben

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár A tavi ivadék előnevelés technológiája Keltetőházi lárva előállításra

Részletesebben

A SZELIDI-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI. XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Szombathely, 2015. július 1-3. Csóka Zoltán szakaszmérnök, ADUVIZIG

A SZELIDI-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI. XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Szombathely, 2015. július 1-3. Csóka Zoltán szakaszmérnök, ADUVIZIG A SZELIDI-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI Szelidi-tó Szelidi-tó 2/13 Keletkezése: A Holocén korban fűződött le a Duna vonaláról. Limnológiai osztályba sorolása: Természetes medrű, szikes morotva tó Elhelyezkedése:

Részletesebben

1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet

74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet 74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 2008. JANUÁR TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása 9. Idegenforgalmi ismeretek Horgászturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Martfűi halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG992 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Elfogadta: 181/2016. (V. 17.) Kt. hat. Budapest XVI. kerület Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Összeállította: a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája

Részletesebben

BÁTONYTERENYE-MACONKAI SZABADIDŐ- ÉS SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

BÁTONYTERENYE-MACONKAI SZABADIDŐ- ÉS SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET BÁTONYTERENYE-MACONKAI SZABADIDŐ- ÉS SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET 2016.. évii NAPIIJEGYES TÁJÉKOZTATÓ Felhívjuk a figyelmet, hogy e tájékoztató tartalmazza az egységes állami horgászokmány kitöltésére vonatkozó

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

Árvízi események kronológiája

Árvízi események kronológiája Árvízi események kronológiája Horváth Ádám ÉDUVIZIG 1965. évi dunántúli vízfolyások árvizei Az árvízvédelmi készültség elrendelése 1965. április 22. 16:00 III. fok elrendelése a Rába felső jobb és bal

Részletesebben

A projekt célja. Élőhely rekonstrukciós munkálatok a Száraz-ér mentén KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0017 A projekt támogatás tartalma: 492.514.

A projekt célja. Élőhely rekonstrukciós munkálatok a Száraz-ér mentén KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0017 A projekt támogatás tartalma: 492.514. A projekt célja A tervezett élőhely-helyreállítási (rekonstrukciós, revitalizációs) fejlesztés célja a további kiszáradás megakadályozása, vízvisszatartás megvalósítása, az idegenhonos növények terjedésének

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő

Részletesebben

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY (A VITUKI helyszíni programjának szemléltetése, mintavétel a Lipóti

Részletesebben

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.116-18 H E G Y E S H A L O M TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

Elektromos önfelcsévélésű öntöződob működése

Elektromos önfelcsévélésű öntöződob működése Elektromos önfelcsévélésű öntöződob működése 1.Önfelcsévélő öntöző dobok általános leírása: A működési lényegük az, hogy egy dobra felcsévélünk x fm,y átmérőjű KPE műanyag csövet.a gépet letelepítjük az

Részletesebben

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 1. oldal A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget

Részletesebben

1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

NAGYKÖRŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

NAGYKÖRŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 NAGYKÖRŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv alátámasztó munkarészei

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 18579-9/2012. Tárgy: A Robert Bosch Kft. 1103 Budapest, Gyömrői

Részletesebben