A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa"

Átírás

1 A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi. A Dunát a Tiszával összekötő csatorna hajózható csatorna első ütemeként épült. Építését 22 km elkészülte után félbehagyták. A következő másfél évtized építései nyomán a csatorna folyamatosan beépült a Duna-völgyi belvízrendszerbe, annak kettős működésű főcsatornája. Dolgozatomban a kiépült csatornaépítés megkezdésétől napjainkig tartó történetét kívánom bemutatni. Az építés előzményei A Dunát a Tiszával az ország középső részén összekötő hajózható csatorna régóta foglalkoztatta a magyar társadalmat. A csatorna kiépítésének ügyét neves politikusok és jeles vízügyi szakemberek is támogatták. A csatorna kialakítására, különböző szempontok előtérbe helyezésével, számos változat készült, a megvalósításra javasolt megoldásban nem történt megegyezés. Az I. világháborút követő határmódosítások ismét előtérbe helyezték a csatorna ügyét. A nyomvonalat 1943-ban véglegesítették, és a talajmechanikai vizsgálatokkal megkezdték a tervezés előkészítését. A munkák az ország hadszíntérré válásakor félbeszakadtak. A háború után Tildy Zoltán köztársasági elnök szorgalmazta a csatorna építését. A korábban elfogadott nyomvonal kismértékű módosításával meghatározták a csatorna kiépítésre javasolt nyomvonalát[1] évben elkészítették a csatorna építésének 3. éves tervét, melyben a Soroksári Duna Sári közötti 22 km hosszú szakasz öntözési célú, félszelvényű kiépítését irányozták elő. Az FM által kiadott ismertetés fedőlapja (forrás [2])

2 A csatorna építése Az építés megkezdése A csatorna kivitelezését március 22-én kezdték meg. Az első kapavágást Tildy Zoltán köztársasági elnök tette. Az ünnepi eseményről a Magyar Távirati Iroda tudósítása részletesen beszámolt.[3] A kor lelkes stílusában megfogalmazott, a politikai szempontokat előtérbe helyező beszédekből nyomon követhető a célkitűzések hangsúlyváltozása, megismerhetjük a tervezett beavatkozásokat és azok ütemezését is: március 22-én reggel Dunaharaszti határában ünnepélyes keretek között megindult a Duna-Tisza csatorna építése. A csatornának a 3 éves terv keretében egyelőre csak az első 22 kilométeres szakasza épül meg, mégpedig félszélességben, de már ez az első szakasz is lehetővé teszi nagy területek öntözését Az ünnepélyes munkakezdés képei a filmhíradóban (forrás[4]) Ünnepélyes munkakezdés Tildy Zoltán kezébe veszi az ásót Keresztes Mihály államtitkár mondott megnyitó beszédet.- Ünnepeljünk mondotta, annak a munkának a megkezdését, melynek elvégzését a magyar nép több mint egy évszázada tervezi Nagy öröm és büszkeség számunkra a tudat, hogy 1948-ban Kossuth és Széchenyi örökét átvehettük, és a felszabadult magyar nép végezheti el azt a munkát, amely hatalmas lépéssel viszi előre népi demokráciánkat a virágzó mezőgazdaság és a parasztság jólétének megteremtése felé. A csatorna építése nyolc és félmillió munkanapba kerül, így nagymértékben hozzájárul a munkanélküliség megszüntetéséhez. A hároméves terv folyamán elkészülő 22 kilométeres szakasz mintegy hold öntözését teszi lehetővé éppen azon a területen, ahol a parasztságnak a legnagyobb küzdelmet kellett vívnia a sivatagszerű homokkal és a szárazsággal. A csatorna összefüggővé teszi majd az ország 750 km hosszú viziút rendszerét, megteremtve a Duna és a Tisza magyarországi összeköttetését. Teljes megépítése után a közlekedésben évi 60 millió forint megtakarítás mutatkozik majd. A csatorna lehetővé teszi, hogy az Alföldet könnyen és olcsón elláthassuk épület- és tüzelőanyaggal, és az Alföld terményeit olcsó vizi úton szállíthassák rendeltetési helyére. A csatorna gazdasági életünk egyik ütőere lesz, ezért az egész országnak meg kell mozdulnia, hogy a csatorna mihamarabb elkészüljön. Hallósi Ferenc miniszteri osztályfőnök ismertette ezután a csatorna építésének tervét. A csatorna a Soroksári Duna-ágból Dunaharaszti és Taksony között ágazik ki, és Lajosmizse, Kecskemét érintésével Ókécskénél éri el a Tiszát. A vízlépcsőkön való átjutást hajózsilipek oldják meg, a felfelé haladó ágban három, a Tisza felé hat zsilip. A csatorna olyan széles lesz,

3 hogy két ezertonnás uszály kitérhet egymásnak. Gyón alatt szivattyútelep épül, a csatornát 34 híd íveli majd át, azon kívül kilenc kikötőt építenek. A csatorna várható forgalma megközelíti a hárommillió tonnát. Teljes kiépítése 350 millió forintba kerül, és 5-6 esztendeig tart. Az első három évben megépülő 22 kilométeres szakasz eléri a pestvármegyei főcsatornát, azt ellátja vízzel s így nagy területek öntözését teszi lehetővé. Ennek a szakasznak munkálatai június 1-ére elkészülnek Az ünnepséget Tildy Zoltán beszéde zárta. A köztársasági elnök nagy tetszéssel fogadott beszéd után a nemzeti zászlócskákkal megjelölt helyre ment, ásót vett kezébe s kiemelve az első ásónyi földet, azt a készen álló talicskába helyezte. Utána nyomban a Rákóczi induló hangjai mellett megindult a munka, az ifjúság munkabrigádja és a kubikusok hada nekilátott a föld kiemelésének. Az építés ütemezése Az építés ütemezésébe többször beleszólt a politika. Az építés terv elfogadása és a kivitelezés megkezdése közötti időszakban az építés feltételeit lényegesen módosító döntések születtek: A Tervhivatal és a FÉKOSZ közötti tárgyalás eredményeként 600 főnyi kubikus csoport azonnali munkába állását rendelte el. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsának kívánsága szerint a Tervhivatal ifjúsági rohamcsapatot állított be a csatorna építésére. A torkolati szakaszon tervezett beavatkozásokra kiírt pályázatot a Földművelésügyi Minisztérium eredménytelennek nyilvánította, és a csatornaépítési kirendeltségét a munkák házi kivitelben való elvégzésére utasította. Az államosítás során állami tulajdonba került kotrógépek legcélszerűbb kihasználása érdekében a Mélyépítő Igazgatósággal egyeztetve kidolgozták, mely államosított kotrógépek álljanak munkába a csatornán. A legfontosabb változást a 3. éves terv azon rendelkezése okozta, mely szerint, a havi költség összegek növelésével az július 31-ig előirányzott munkákat már december 31-ig be kell fejezni. Előírták továbbá, hogy a Duna-völgyi Lecsapoló Társulat területének északi részén való öntözéshez szükséges vizet - a keresztező XXX. és Szittyó csatornákon keresztül év májusától a DTCs-ből kell adni. [5] A változások átvezetése érdekében az építés 1947-ben jóváhagyott tervét júniusában módosították. A módosított 3. éves terv tartalma A Duna-Tisza csatorna Kirendeltség által kidolgozott terv szerint december végéig elkészül a csatorna 22,5 km hosszú kezdeti szakasza félszelvénnyel, mint öntöző főcsatorna kilométerenként 2,26 cm fenékeséssel, a Dunaharaszti kiágazásnál 93,70 maf., a Dunavölgyi-Főcsatornába való betorkolásnál 93,20 maf. fenékszinttel. A hajózható szelvény csak a folyásirány szerinti jobb oldalon alakítják ki. 2,0 m-es padka és 4,0 m széles vontató út is létesül. A csatornán öt közúti hidat terveztek, ebből a három éves terv keretében három végleges vasbeton híd épül, míg kettő pedig híd provizórium. A közúti hidak mellett összesen 5 db őrházat terveztek. [5]

4 Duna-Tisza-csatorna helyszínrajza a módosított tervben (forrás [5]) A terv a Szabadkai vasútvonal alatt a korábban átépítésre tervezett híd helyett a meglévő, korábbi csatornatervek figyelembevételével épült hidat használja fel a félszelvényű csatorna átvezetésére. A mederszűkületben Larsen szádfalak beépítésével árvízi elzárást alakítanak ki, nehogy a Soroksári Dunába betörő árvíz a csatornán keresztül az egész, eddig magasparttal védett, Pestvármegyei Duna medencét elárassza. A hajó és az úszókotró átengedése céljából 8,0 m széles és 2,05 m mély nyílást hagytak, melyet betétgerendával lehet elzárni. Duna-Tiszacsatorna hossz-szelvénye a módosított tervben (forrás [5]) A tervezett beavatkozások költsége 25 millió Ft volt.

5 Az építés kivitelezése A csatorna létesítése során kitermelendő földmunka mennyisége 2,2 millió m 3, ennek egynegyede kézi földmunka. A módosított terv a csatorna építésére részletes építési technológiát, azok végrehajtására havi bontású ütemezést dolgozott ki. A terv szerint a Soroksári Duna és a vasúti töltés közé eső 3 km hosszú szakaszból kikerülő 0,425 millió m 3 földet hossz-szállítással a taksonyi holt mederbe szállítják. A talajvíz feletti földtömeg kitermelését 9 m 3 űrtartalmú földnyeső gépekkel, a talajvíz alatti rész kitermelését pedig vonóvedres lánctalpas kotróval, valamint vedersoros úszókotróval irányozták elő. A vasúton túli további 20 km-es vonalszakasz földmunkáját (1,731 millió m 3 ) keresztszállítással tervezték. A talajvíz feletti földmennyiséget (0,518 millió m 3 ) kubikusok és ifjúsági rohamcsapatok termelik ki. A talajvíz alatti föld kitermelését itt is gépi munkával vonóvedres kotróval, és vedersoros úszókotróval tervezték. Kubikosok a csatorna építésénél forrás [4] Munkában a Torontál kotró forrás [6] A munkavégzésről kevés dokumentáció maradt. A hírügynökségek április-június hónapokban még rendszeresen közöltek a DTCS építésében való részvételre vonatkozó felhívásokat, illetve az abban való részvételre vonatkozó több ezer fős felajánlásokat. A további tudósítások a munka gyors ütemben való előrehalásáról a számolnak be. Az esetenként pontatlan, újságírói túlzásokat is tartalmazó beszámolók értékes tájékoztatást adnak a munkavégzésről: A Duna-Tisza csatorna tavasszal megindult építkezései erős ütemben haladnak előre. Az első szakasz földmunkáinak 90%-a már kész, s a félszélességben megépített csatorna 15 km-es szakasza már meg van töltve vízzel. Befejezés alatt áll a csatornán keresztül vívő Dunaharaszti vasbetonhíd, melyen a forgalom néhány héten belül megindul. Ez a híd Magyarországon eddig ismeretlen munkamódszerrel készül. Ugyanis nem a kivájt mélyedés fölé épül, mint eddig, hanem a talajra, amikor a híd már elkészült elmállasztanak a vasszerkezet alól, erős vízsugár segítségével. (Újfajta hidat építenek a Duna-Tisza csatorna fölött. MTI 1948 december 6.) [3] Az 1949 augusztus 4-i MTI hírek a csatornán folyó gépi földmunkákról és a munka év végi határidőre történő befejezéséről tudósítanak: Jelenleg a Duna-Tisza közén folynak jelentős csatornázási munkálatok.itt épül most a Duna-Tisza csatorna első szakasza A csatorna földmunkálatait kizárólag gépekkel végzik,

6 melyek a földet kitermelik, és a parton kijelölt helyre szállítják. A 3-4 m mély víz alól kotrógépekkel termelik ki a földet. Ezek a gépek köbméter földet termelnek ki naponként. E nagymértékű gépesítés segítségével a Duna-Tisza csatorna 22,5 kilométeres szakaszát, mely a csatorna egész hosszának körülbelül negyedrésze, még ez évben megépítik. (A még ez évben elkészülő Duna-Tisza csatorna mellékcsatornával együtt a 60 ezer hold öntözését biztosítja. MTI augusztus 4.) [3] Az építési munka teljesítéséről az Országos Vízgazdálkodási Hivatal a Duna-Tisza-csatorna egyes munkáinak felülvizsgálatáról szóló irataiból [7] tájékozódhatunk Az OVH felülvizsgálati iratának fedlapja (forrás [7]) Az 1951 januári keltezésű ügyirat az 1948 évi költség előirányzat szerint 6,7 millió Ft (a teljes előirányzat 25%-a) értékű munka - Duna-Tisza csatornán létesített 4 ideiglenes fahíd provizórium, az árvízi elzárás, a hossz-szállításos kordélyos földmunka és az ifjúsági kézi erejű keresztszállításos földmunka, valamint a Dunaharaszti közúti híd építésének és a kisajátítások leszámolási iratait tartalmazza. Ezen munkák összköltsége 4,9 millió Ft volt. A legjelentősebb eltérést az okozta, hogy a két véglegesnek tervezett közúti híd helyett lényegesen kisebb költségű, ideiglenes vastartós fahíd épült. Nem épültek meg a tervezett csatorna őrházak. Az elkészült földmunka mennyiségéről kevés információnk van. Az alkalmazott kotró gépek teljesítménye elmaradt a kívánatostól. Az építéshez rendelkezésre bocsátott gépek műszaki színvonalát jelzi, hogy az 1948-ban készült költségvetésben a kotrók helyreállítására jelentős összeg (1,270 millió Ft) volt előirányozva. A leszámolás alapját képező júliusi felülvizsgálati jegyzőkönyv előadja, hogy az1949- re tervezett gépi erejű földmunkát a gépek kis teljesítménye, illetve a traktorok meg nem érkezése miatt, a kivitelező nem tudta határidőre teljesíteni, ezért szükségessé vált mintegy m 3 kordés munkával való elvégzése. További érdekes adatokat tudhatunk meg a munka állásáról az 1950 július 5-i, a Torontál kotró munkájával kapcsolatos értekezlet jegyzőkönyvéből. [7] A bizottság a kotró eddigi

7 munkájának vizsgálata alapján megállapítja, hogy annak munkavégzése nem gazdaságos, egységára az előirányzatnál lényegesen magasabb, teljesítménye pedig jelentősen elmarad a várt értéktől. A teljesítmény növelésére nincs lehetőség. A gép a megengedettnél erősebben van igénybevéve, meghibásodás esetén a javítás úgyszólván lehetetlen. Ennek veszélye miatt a kotró jelenlegi helyen való alkalmazását azonnal be kell szüntetni. A munka végső határidőre (1951. IV.30.) történő befejezéséhez 2 db puttonyos kotró munkába állítása szükséges a föld elszállítására alkalmas berendezéssel együtt. Alternatív megoldásként a munka a behozatal alatt álló lépegető kotróval irányozandó elő, ez esetben határidő módosítás is szükséges. A befejezéshez szükséges anyagi eszközök hiányában a kivitelezést 1950 októberében abbahagyták, a gépeket a tiszai munkákra irányították. [8] A csatorna mai formájának kialakulása Hosszú évek teltek el, míg a csatorna jelenlegi formája kialakult. A területen a korábban kiépült csatornarendszerhez való szabályozható kapcsolatot biztosító vízkormányzó műtárgyak ezt követően (a Duna-völgyi Főcsatornán (DVCs) a Sári zsilip ben, XXX. csatorna beeresztő zsilipje 1957-ben, a XX. Árapasztó csatorna és zsilipjei 1959-ben) létesültek. Zárt Dunaharaszti tűsgát forrás (9) Sári zsilip felvizi oldala forrás (9) A DTCS medrében is további beavatkozásokra volt szükség. Az évben végzett kotrás során ugyanis a tervezett fenékmélységet a csatorna hosszának mindössze 1/3 részén érték el, a fenékszint helyenként 2,0 m-rel is magasabb volt a tervezettnél. A medret tovább szűkítették a rézsűt alkotó folyós homokban keletkezett becsúszások, valamint a torkolati szakaszon a partélre helyezett depónia felületéről bemosódó homok. Ezek, a Dunaharaszti tűsgát a szűkületével párosulva, a meder eredetileg 8,0 m 3 /s ra tervezett vízszállító képessége az évek során 2,0 m 3 /s -ra csökkent. A vízszínesés növelésével és kisebb kotrási munkák elvégzésével a csatorna vízszállítását 5,0 m 3 /s-ra lehetett növelni. [9] A csatorna vízszállításának további növelése céljából a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság tanulmányt [10], majd beruházási programot készített. [11] Ez meghatározza azokat a beavatkozásokat, melyek megvalósításával a DTCs eredeti 8,0 m 3 /s vízszállítása a meglévő műtárgy jelentős átalakítása nélkül elérhető. A tanulmány szerint ehhez a Sári zsilip felvízszintjének 60 cm-es leszállításával előállított vízszint mellett a csatorna szelvényének közti szakaszának kotrása, a szűkületet jelentő Dunaharaszti tűsgát környezetének mederbiztosítása, valamint a Sári zsilipnél kiágazó társulati csatorna mélyítése szükséges.

8 A tanulmány alapján 1964-ben készült kotrási terv [12] a meder a csatorna szakaszán a bennmaradt, illetve az időközben befolyt anyag eltávolításával m fenékszélességű meder kialakítását irányozta elő. A Dunaharaszti tűsgát környezetében lévő szűkületet nem tudta megszüntetni, ezt a rávezetés kialakításával próbálta ellensúlyozni. Az előirányzott munkálatok évben elkészültek. Erre az időre elkészült a kapcsolódó csatornák zsilipeinek átépítése, melynek során a műtárgyakat öntözővízszint szabályozásra alkalmas zárószerkezettel látták el. Kettős hasznosítási céllal (fennsíki területek vízelvezetése, csatorna menti felszíni öntözőte lepek vízellátása) megépült továbbá a XX. csatornát a Duna-Tisza csatornával összekötő un. XX. Árapasztó csatorna. Ezzel a csatorna jelenlegi formájának kiépítése befejeződött. A csatornán ezt követően csak a vízelvezetési-vízhasznosítási célnak megfelelő, az eredeti állapotának megőrzését, illetve annak fenntartását elősegítő beavatkozások történtek évi és az 1984 évi Országos Vízgazdálkodási Kerettervben a hajózható csatorna kialakítása még szerepelt. A fejlesztés céljára biztosítandó területet kisajátították, a meder megközelítésére, illetve keresztezések kialakítására vonatkozó előírások is sokáig érvényben maradtak. A csatorna szerepe A kiépült csatorna a Duna-völgyi rendszer működését alapvetően átalakította. A DTCs-n keresztül ugyanis a meglévő csatornák felhasználásával a Ráckevei-Duna felől öntözővíz bevezetésére, a belvízi időszakban pedig a Ráckevei Duna felé történő vízkivezetésre nyílt lehetőség. A csatorna ezt a feladatát a vízellátás és a belvízelvezetés aktuális igényének megfelelően ellátta. A rendszer helyszínrajza (forrás [13] )

9 Öntözés A Duna-Tisza csatornán bevezetett víz a csatorna menti területek vízellátásán túl a déli irányban kiágazó csatornákon keresztül (XXX. csatorna, Szittyó, DVCS) mintegy 2,0m 3 /s vízfelhasználással közel 4000 ha terület öntözését biztosította. A DVCs-n keresztül pedig az Alsó-Duna-völgy területére további 2,0 m 3 /s öntözővizet kellett leadni.. A Duna-Tisza-csatorna vízkészletére támaszkodva a csatorna mentén, Alsónémedi-Ócsa- Dabas térségében nagykiterjedésű felületi öntözőtelepek létesültek. A fejlesztések során a felületi öntözés folyamatosan háttérbe került. Az új telepek már esőszerű technológiával készültek ben épült a Duna-Tisza-csatorna menti legjelentősebb öntözőtelep, a 964 ha területű Alsónémedi 10. öntözőfürt Alsónémedi öntözőfürt nyomásközpontja Lineár öntöző berendezés Ezt követően az öntözés fejlesztés üteme lelassult, de az 1970-es évek 80-asévekben még létesültek új öntözőtelepek, illetve vízkivételek. (XXIV. tápcsatorna, lineár öntözőtelep Alsónémedi Dabas térségében. A nagygazdaságok megszűnésével a csatornából történő öntözés jelentősen lecsökkent, az öntöző berendezéseket felhagyták, helyettük csőkutakat létesítettek. Belvízelvezetés A Duna-Tisza-csatorna belvízi időszakban a Duna-völgyi főcsatorna alsó szakaszának tehermentesítését biztosítja. A csatorna kiépítése lehetőséget teremtett az Észak-Duna-völgyi rendszer csatorna vonalától északra fekvő, a DVCS felső vízgyűjtőjét magába foglaló 434 km 2 területrész belvizeinek a Ráckevei Duna felé történő kivezetésére. A XX. Árapasztó kiépülése további 291 km 2 terület belvizeinek átirányítását biztosította. A csatorna szélsőséges belvízi helyzetekben is jól szolgálta a térség belvízmentesítését évi jeges árvíz [14] során Tassi zsilipen keletkezett talajtörés következtében a Ráckevei Duna és a Duna vízszintjének kiegyenlítődése megkezdődött. A nagyerővel betörő víz a Duna-Tisza csatornán keresztül a Duna-völgy nagy részét elönthette volna. Szükségessé vált a vasúti híd szelvényében létesített árvízkapu lezárása. A szokásos tűs elzárás alkalmazásával kellő időben nyugodt körülmények között biztosítani tudták a betörő víz kizárását. Az közötti nedves időszak belvizei során jelentős (11,0-5,7 m 3 /s) a vízmennyiséget vezettek ki a csatornán. A maximális értéket a Dunaharaszti tűsgát szelvényében február március hónapokban mérték, amikor a Szúnyogi szivattyútelep átépítése miatt - a Duna-völgyi főcsatorna teljes területünkre eső szakaszának belvizeit a DTCs felé kellett kivezetni. Ennek nagyobb része (közel kétharmada) a fennsíki területekről, a DVCs felső

10 szakaszából és a XX. csatornából érkezett, kisebb része a DTCs saját vízgyűjtőjéről lefolyt, illetve beszivárgó vízből adódott. [15] Az elkövetkező időszakban a csatornán belvízi időszakban levezetésre kerülő víz mennyisége - elsősorban a hátság felöl érkező vizek csökkenése miatt - az folyamatosan csökkent. A közötti nedves időszakban a Dunaharaszti tűsgátnál mért maximális vízhozam csak 4,2 m 3 /s volt. XX. csatorna magas vízállása a Mántelki útnál 1966 (forrás[15]) Uszadék felhalmozódás a Dunaharaszti halrácsnál 2000(forrás[15]) A védekezések során a mennyiségi problémák helyett az R/S/D vízszint tartásából, valamint a jelentős uszadék felhalmozódásból adódó problémák kerültek túlsúlyba. Tisztított szennyvizek befogadása A 90-es évek közepétől folyamatosan épültek ki a települések szennyvíztisztító telepei. A csatorna menti települések közül Dunaharaszti és Alsónémedi a tisztított szennyvizeit közvetlenül a DTCs-be vezette. A fennsíki területeken túlnyomóan nyárfás öntöző telepek létesültek. A belvízcsatornák tisztított szennyvízbevezetésre való felhasználása megnövelte a vízminőségi káresemények kockázatát, valamint a fokozott vegetáció miatt a csatornák fenntartási igényét. Belvízvédekezéskor a vízlevezetést csak az uszadék folyamatos eltávolításával lehet biztosítani. A csatornán több esetben fordult elő a nem kellően tisztított szennyvíz miatt halpusztulás. Szabad idő célú hasznosítás A Duna-Tisza-csatorna 41,6 ha vízfelülete közkedvelt horgászvíz. A horgászati célú felhasználás, a telepített nemes halak élet feltételeinek biztosítása fokozott vízminőségi követelményt jelent, a parti sávban ugyanakkor fokozott környezeti terhelést eredményez. A csatorna közel állandó vízszintje, nyugodt vízfelülete vízitúrára, parti sávja gyalogos, illetve kerékpár túrákra alkalmas. Az ezekhez szükséges infrastruktúra kiépítése még várat magára. Fejlesztési elképzelések A csatorna rekonstrukciója A komplex hasznosítás a csatorna fokozott igénybevételét eredményezte. Az utolsó kotrás óta eltelt közel 40 évben a csatornában jelentős mennyiségű iszap halmozódott fel. A

11 évben a Duna-Tisza-Hátság vízpótlás, illetve a belvízcsatornák rekonstrukciója beruházások keretében a Vízügyi Igazgatóság elvégezte a szelvények közti szakasz iszapolását, a mintegy 50 m-es parti sáv rekultivációját erdő telepítésével. A beruházást a pénzügyi források hiánya miatt le kellett állítani. A rekonstrukció a csatorna teljes hosszának mindössze egy negyedén készült el, így az a vízpótló rendszerekre nem tudott számottevő hatást gyakorolni. A csatorna vízszállító képességének, valamint a jó környezeti állapot biztosítása érdekében többször felmerült a csatorna felújítása. A beavatkozások tetemes költsége az esetleges fejlesztés a munkák elvégzését hátrébb sorolta. Duna-Tisza közi hátság vízpótlás A csatorna bővítésének szükségessége a Duna-Tisza Hátság vízpótlása során ismét napirendre került. A Duna vízkészletéből való vízpótlás ugyanis ennek a nyomvonalnak a felhasználásával biztosítható. Ennek megoldására az elmúlt 25 évben több változat is készült. A jelenleg kidolgozás alatt lévő vízpótlási koncepció a homokhátság vízpótlása érdekében a vizet a hátság gerince környezetébe javasolja felemelni, majd onnan azt a vízszétosztó csatornákon keresztül a meglévő csatornákba bevezetni. [16] Az Északi vízszétosztó csatorna vízpótlása az R/S/D-ből a DTCs n keresztül történne. A koncepció a DTCs vízszállításának növelését, és a tisztított szennyvíz bevezetések kiváltását irányozza elő. A folyamatos vízpótlás biztosítása a csatorna jelenlegi üzemét alapvetően módosítja. Ennek megvalósítása a teljes rendszer üzemének áttekintését igényli. A Dunát Tiszával összekötő csatorna a meglévő nyomvonalon történő kiépítése jelenleg nincs napirenden. A két folyó összekötésére felmerült javaslatok az abban kitűzött célkitűzések megvalósítására más-más, - a megépült csatorna vonalától eltérő nyomvonalat jelöltek meg. A koncepcióban azonban olyan műszaki megoldásokat javasolnak, amelyek nem lehetetlenítik el a DTCS esetleges későbbi megvalósítását. Összefoglalás A Duna-Tisza-csatorna a Dunát a Tiszával összekötő hajózható csatorna első ütemeként félszelvénnyel, öntözési céllal épült. Az 1948-ban nagy lendülettel kezdett, de kiviteli nehézségekkel küzdő munkát a 22 km elkészülte után, 1950-ben leállították. Az építés befejezése, a hiányosságok megszüntetése további éveket vett igénybe. Bár a csatorna eredeti célját, a vizi közlekedés biztosítását, nem érte el, az építők erőfeszítése nem volt hiába való. Az elvégzett beavatkozások eredményeként a csatorna folyamatosan beépült a meglévő csatornarendszerbe, és biztosítani tudta az aktuális vízelvezetési illetve vízpótlási igények kielégítését. A kiépült csatorna további beavatkozások megvalósításával alkalmas további vízpótló rendszerek vízellátására. A Duna-Tisza Hátság északi területének vízellátását is ezen a vonalon tervezik. A fejlesztések tervezésénél a múlt örökségével számolni kell, a tapasztalatokon érdemes elgondolkodni.

12 Hivatkozások jegyzéke [ 1] Lampl Hugó-Hallóssy Ferenc: A Duna-Tisza csatorna Budapest [ 2] Duna-Tisza csatorna ismertetése. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa ? Budapest [ 3] MTI archivum archiv mti.hu/ [ 4] Filmhiradok online [ 5] Duna-Tisza csatorna kirendeltség: Duna-Tisza csatorna módosított 3 éves terve 86/1948. KDV-VIZIG tervtár [ 6] Kisdunai nagyhajók: Duna-Tisza csatorna építése. [7] Országos Vízgazdálkodási Hivatal: a Duna-Tisza csatorna egyes munkáinak felülvizsgálatáról szóló iratai [8] Fejér László: Vizeink krónikája. Vízügyi Múzeum, levéltár és könyvgyűjtemény Budapest, 2001 [9] KDV-VIZIG: A Dunavölgyi vízrendszer belvíz és öntözővíz szállításának a terve 1965 [10] KDV-VIZIG: Duna-Tisza csatorna kotrása Tanulmány 1962 KDV-VIZIG tervtár [11] KDV-VIZIG Duna-Tisza csatorna bővítésének beruházási programja N-5/1962 Duna-Tisza csatorna [12] KDV-VIZIG: Duna-Tisza csatorna1965. évi kotrási terve 1964 Duna-Tisza csatorna [13] VITUKI: Észak-Duna-völgyi (16.sz) belvízrendszer fejlesztési tanulmánya [14] ] KDV-VIZIG: Jelentés az 1956.évi márciusi jeges árvízről KDV-VIZIG tervtár [15] KDV-VIZIG: Belvízi záró jelentések KDV-VIZIG tervtár [16] ÖKO ZRt:Vízkészletgazdálkodási projekt elkészítése a Duna-Tisza közi hátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása érdekében - című projekt stratégiai környezeti vizsgálatához, l

A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE

A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működése során bekövetkezett változások áttekintése Kajcsa Zsuzsa A Közép-Duna-völgy belvízrendszerei a XX. század elején megkezdett,

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Árvízi események kronológiája

Árvízi események kronológiája Árvízi események kronológiája Horváth Ádám ÉDUVIZIG 1965. évi dunántúli vízfolyások árvizei Az árvízvédelmi készültség elrendelése 1965. április 22. 16:00 III. fok elrendelése a Rába felső jobb és bal

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

SZERETFALVA-DÉDAI VASÚT

SZERETFALVA-DÉDAI VASÚT t% Beszterce felé SZERETFALVA-DÉDAI VASÚT Szeretfalva 1941-1942 Sajónagyfalú A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK GAZGATÓSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL ÉPÍTETTÉK CSENGERYés PALLAY ÉS vitéz ZILAHI-BALOGH GYULA vasútépítési

Részletesebben

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2008. évi Beszámolójának szöveges indoklása

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2008. évi Beszámolójának szöveges indoklása I. Általános indoklás A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2008. évi Beszámolójának szöveges indoklása 1.) Az intézmény 2008. évi szakmai tevékenységének és működésének összefoglalása:

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. 38. pontja [Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára] k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. 38. pontja [Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára] k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 108004-1-20/2016. Ügyintéző: dr. Kisgyörgyei Ágnes Csókási Anita Berényi Anita Katona Csaba Kovács Viktor Vinczéné Szántó Gizella Gaál Zoltánné Darányi Réka

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Szigetköz Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács 2013. február 28-i ülése Előadó: Pintér Beatrix, projektvezető (Országos Vízügyi Főigazgatóság) Előadás: Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. KOMÁROM, ALMÁSFÜZITŐ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONAL FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI Szerzők: Déri Lajos - Horváth

Részletesebben

KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról

KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Tervezés és kivitelezés Tájékoztató a szerződés

Részletesebben

Belvízvédelmi Intézkedési Terv

Belvízvédelmi Intézkedési Terv Belvízvédelmi Intézkedési Terv Készült: Taksony, 2009.november.15. Összeállította: Rung József Mérnök Üzemgazdász MK. 13-1146 Tervezési szakterület:vz-t 1/9 Tartalomjegyzék 1. A TERÜLET ISMERTETÉSE 3 2.

Részletesebben

A Kiskörei Hallépcső bemutatása

A Kiskörei Hallépcső bemutatása Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. A Kiskörei Hallépcső bemutatása Előadó: LOVAS ATTILA igazgató KÖTIVIZIG FEJES LŐRINC szakaszmérnök KÖTIVIZIG Kiskörei

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

2/b. sz. melléklet J E L E T É S OKKP 2008. ÉVI EGYEDI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

2/b. sz. melléklet J E L E T É S OKKP 2008. ÉVI EGYEDI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL 2/b. sz. melléklet J E L E T É S OKKP 2008. ÉVI EGYEDI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL 1 Tartalomjegyzék 1. Egyedi projektek... 4 1.2. A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok kármentesítési munkáinak

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

Felszíni vízrendezés

Felszíni vízrendezés Felszíni vízrendezés Alapfogalmak Mezőgazdasági vízrendezés: célja a természetes hidrológiai körülmények között a mezőgazdasági termelés szempontjából optimális vízgazdálkodási helyzet kialakítása, ehhez

Részletesebben

A SZELIDI-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI. XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Szombathely, 2015. július 1-3. Csóka Zoltán szakaszmérnök, ADUVIZIG

A SZELIDI-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI. XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Szombathely, 2015. július 1-3. Csóka Zoltán szakaszmérnök, ADUVIZIG A SZELIDI-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI Szelidi-tó Szelidi-tó 2/13 Keletkezése: A Holocén korban fűződött le a Duna vonaláról. Limnológiai osztályba sorolása: Természetes medrű, szikes morotva tó Elhelyezkedése:

Részletesebben

1. Állami hozzájárulás- üzemeltetési és fenntartási faladatok ellátáshoz

1. Állami hozzájárulás- üzemeltetési és fenntartási faladatok ellátáshoz TARTALOMJEGYZÉK 1. Állami hozzájárulás- üzemeltetési és fenntartási faladatok ellátáshoz...3 1.1 AVOP, UMVP...3 1.2. Vizi létesítmények fenntartási feladatai...4 2. Rekonstrukció, fejlesztések...5 3. Átkötő

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KözépTiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (06 56) 523423 Fax: (06 56) 343768 Postacím: 5002 Szolnok,

Részletesebben

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Készítette: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről

Részletesebben

Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság

Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság Ráckevei (Soroksári)- Duna- ág Ø Tó- jellegű, két torkola1 műtárggyal mesterségesen szabályozo9 víztest, Ø vízutánpótlása

Részletesebben

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről 1. ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉS TÁRGYA 1.1 A tervezés tárgya, a feladat ismertetése: Budaörs Város Önkormányzata Budaörs Frankhegy Közműtervezés KÉ-23143 (KÉ-23802)számú egyszerűsített közbeszerzési eljárás

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET Újhartyán Önkormányzata Képviselő Testületének./2012. (.) számú határozata Újhartyán Község Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

Sárpilis település belvíz - és csapadékvíz elvezetése

Sárpilis település belvíz - és csapadékvíz elvezetése Sárpilis település belvíz - és csapadékvíz elvezetése Jelenlegi helyzet Kül-és belterületi felszíni vízelvezetés, helyi vízkárok kialakulása Külterületi befogadó árkok Sárpilis község a Tolna megyei Sárköz

Részletesebben

A TISZA-TÓ (KISKÖREI-TÁROZÓ) NEM VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE

A TISZA-TÓ (KISKÖREI-TÁROZÓ) NEM VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE Melléklet A TISZA-TÓ (KISKÖREI-TÁROZÓ) NEM VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE (A KÖTIVIZIG által, a Tisza-tó vízhasználatára készült szabályzat, helyi, módosított változata)

Részletesebben

HIDAK A JÖVŐ PROJEKTJEIBEN

HIDAK A JÖVŐ PROJEKTJEIBEN HIDAK A JÖVŐ PROJEKTJEIBEN Kovács Ákos beruházási vezérigazgató-helyettes Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Nemzeti Közlekedési Napok, 2013. november 6. TARTALOM A NIF Zrt. beruházásában megvalósuló

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA MEGBÍZÓ: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. TP-TERV MÉRNÖKI IRODA Kft. KULTÚR-CAD Kft. 2014. szeptember

Részletesebben

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ M4 Autópálya Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasz KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Megbízó: Budapest -2014- UTIBER Kft.: Uvaterv Zrt.: Roden Kft.: Szentes László,

Részletesebben

Dél Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat 5900 Orosháza, Luther u. 29. TEL.: 06-68-411-544, FAX: 06-68-512-851 E-MAIL: dvgt@dvgt.

Dél Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat 5900 Orosháza, Luther u. 29. TEL.: 06-68-411-544, FAX: 06-68-512-851 E-MAIL: dvgt@dvgt. Dél Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat 5900 Orosháza, Luther u. 29. TEL.: 06-68-411-544, FAX: 06-68-512-851 E-MAIL: dvgt@dvgt.hu Orosháza - 2010 - Tartalomjegyzék 1. Hidrometeorológiai helyzetkép...

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007. (IV. 24.) rendelet a közúti forgalmi rend változtatásáról

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007. (IV. 24.) rendelet a közúti forgalmi rend változtatásáról Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007. (IV. 24.) rendelet a közúti forgalmi rend változtatásáról (Egységes szerkezetben a 24/2015. (VIII.05.) 20, 17/2015. (VII.09.) 19, 33/2014.(IX.30.)

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

12. Útüzemeltetés: munkaterületek ideiglenes forgalomkorlátozása, téli útüzemeltetés

12. Útüzemeltetés: munkaterületek ideiglenes forgalomkorlátozása, téli útüzemeltetés Útépítés és fenntartás 12. 12. Útüzemeltetés: munkaterületek ideiglenes forgalomkorlátozása, téli útüzemeltetés Útépítés és fenntartás 12. 12.2. Az előadás végén Az előadás végére a hallgatók tisztában

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

1239 Budapest, Grassalkovich út 162. Tárgy: Beszámoló a Kisdunáért Önkormányzati Társulás 2010. évi munkájáról

1239 Budapest, Grassalkovich út 162. Tárgy: Beszámoló a Kisdunáért Önkormányzati Társulás 2010. évi munkájáról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. Tárgy: Beszámoló a Kisdunáért Önkormányzati Társulás 2010. évi munkájáról Tisztelt

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Serényfalva, Kossuth L. út 63.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Serényfalva, Kossuth L. út 63. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-án 14:30 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak:

Részletesebben

Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül

Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül Készítette: Takácsné Tóth Ágnes és Márton Attila Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22. JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László

Részletesebben

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezési, Hatósági és Humánpolitikai Osztály Városi Főépítész Székhely: Kazincbarcika, Fő tér 4. Levelezési cím: 3701 Kazincbarcika, Fő tér 4 email: lautner.emoke@kazincbarcika.hu.

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Úr!

Tisztelt Polgármester Úr! Makó, 2011. november 3. Makó Város Önkormányzata Dr. Buzás Péter Polgármester Úr részére Iktatószám: 441/2/2011. Irattári tsz.: 7005-10 M a k ó Széchenyi tér 22. 6900 Tárgy: Tájékoztató a települési folyékony

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek Jelenlegi állapot ismertetése Őcsény település Tolna megye keleti részén, a Tolnai-Sárköz kistáj

Részletesebben

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41.

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. N A G Y V E N Y I M H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. szerinti v é l

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata

Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Asbóth Miklós Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Kalocsa hidakban nagyon gazdag település.

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÖSSZEFOGLALÓ A MARCAL MEDENCÉT TERHELŐ 2010. OKTÓBER 4-ÉN BEKÖVETKEZETT VÖRÖS-ISZAP KATASZTRÓFA KÁRMENTESÍTÉSI ÉS KÁRELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATAIRÓL 2011.

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft.

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft. Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló Kft. Tisztelt Olvasó! Az intézményi radioaktív hulladékok kezelését és tárolását végző RHFT - jelen szakmai kiadványunk tárgya társaságunk megalakulásakor került

Részletesebben

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1 TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1 Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

55/1978. (XII. 10.) MT rendelet

55/1978. (XII. 10.) MT rendelet 55/1978. (XII. 10.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról Budapesten, 1976. évi

Részletesebben

Szerződés 1.számú módosítása

Szerződés 1.számú módosítása Szerződés 1.számú módosítása Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/138 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Kivitelezés Hirdetmény típusa: Tájékoztató a szerződés módosításáról/ké/2011.12.30 KÉ Eljárás fajtája:

Részletesebben

MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu

MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu http:// www.melyepterv.hu ISO 9001 Tanúsított

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 185-17/2016. Tárgy: Baj, Németh Sándor egyéni vállalkozó 03 hrsz-ú ingatlanon lévő Baj.-III homokbánya környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása Ügyintéző:

Részletesebben

5. 1 1. E G Y E D I B E A V A T K O Z Á S O K R É S Z L E T T E R V E I

5. 1 1. E G Y E D I B E A V A T K O Z Á S O K R É S Z L E T T E R V E I MOSONI-DUNA 17,76; 12,; MARCAL 1, FKM - DUNA 1793,65 FKM 5. 1 1. E G Y E D I B E A V A T K O Z Á S O K R É S Z L E T T E R V E I MOSONI-DUNA 17,76; 12,; MARCAL 1, FKM - DUNA 1793,65 FKM 5.11. Egyedi beavatkozások

Részletesebben

Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2002. (VI.21.) rendelete. a helyi építési szabályzatról. A rendelet hatálya

Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2002. (VI.21.) rendelete. a helyi építési szabályzatról. A rendelet hatálya Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2002. (VI.21.) rendelete a helyi építési szabályzatról Berzék község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.:D.670/12/2011. A Közbeszerzési

Részletesebben

2x 3,5 m nyílású duzzasztó a Duna-völgyi főcsatorna 84+230 km szelvényében. Elzáró szerkezet gyártása és behelyezése

2x 3,5 m nyílású duzzasztó a Duna-völgyi főcsatorna 84+230 km szelvényében. Elzáró szerkezet gyártása és behelyezése 1. oldal 1 2x 3,5 m nyílású duzzasztó a Duna-völgyi főcsatorna 84+230 km szelvényében "A" változat "B" változat "C" változat "D_1" válttozat "D_2" változat "E_1" változat "E_2" változat 1_1 Mélyépítés

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS VÁROSFEJLESZTÉSI ALPOLGÁRMESTERE

SZENTENDRE VÁROS VÁROSFEJLESZTÉSI ALPOLGÁRMESTERE SZENTENDRE VÁROS VÁROSFEJLESZTÉSI ALPOLGÁRMESTERE Az előterjesztés előkészítésében közreműködött: Főmérnök, Jogi Iroda A határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges! ELŐTERJESZTÉS Egres

Részletesebben

Nyúli üzemmérnökség tevékenységének bemutatása

Nyúli üzemmérnökség tevékenységének bemutatása Nyúli üzemmérnökség tevékenységének bemutatása A Nyúli Üzemmérnökség a megye Győrtől délre eső részén az Észak-Bakonyig húzódó területen biztosítja 40 település ivóvízellátását és 34 település, településrész

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelete Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (KVSZ) (módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

Város Polgármestere E L Ő T E R J E S Z T É S

Város Polgármestere E L Ő T E R J E S Z T É S Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu E L Ő T E R J E S Z T É S A Madár forrás problémakör

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Tódor György. T á j é k o z t a t ó

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Tódor György. T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Tódor György T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről,

Részletesebben

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása-

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- KÉT HÍD EURÓPÁBA -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- Készítette: Orosz Csaba (PhD) okleveles építőmérnök, egyetemi docens Princz-Jakovics Tibor okleveles építőmérnök,

Részletesebben

A hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék.

A hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám: 1078-1/11/2009.III.

Részletesebben

Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é

Részletesebben

Hajdú-Via Kft. 4033 Debrecen, Sámsoni út 141/a sz. Tervszám: 040/11 TARTALOMJEGYZÉK

Hajdú-Via Kft. 4033 Debrecen, Sámsoni út 141/a sz. Tervszám: 040/11 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK az "Önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése" tárgyú pályázat keretében a 4080 Hajdúnánás, Széchenyi u., Ady Endre krt., Bethlen G. krt. gyűjtőút engedélyes tervdokumentációjához. 1.1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

I. MEGOLDÁSRA VÁRÓ KIEMELT TÉMAKÖR... 1 II. BEVEZETÉS... 1 III. A 4. SZÁMÚ TERÜLETI DIVÍZIÓ... 1 III./1. KAPCSOLAT MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL...

I. MEGOLDÁSRA VÁRÓ KIEMELT TÉMAKÖR... 1 II. BEVEZETÉS... 1 III. A 4. SZÁMÚ TERÜLETI DIVÍZIÓ... 1 III./1. KAPCSOLAT MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL... Tájékoztató az ALFÖLDVÍZ Zrt. szolgáltatási tevékenységéről TARTALOM I. MEGOLDÁSRA VÁRÓ KIEMELT TÉMAKÖR... 1 II. BEVEZETÉS... 1 III. A 4. SZÁMÚ TERÜLETI DIVÍZIÓ... 1 III./1. KAPCSOLAT MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL...

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON MURAI ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ FEJLESZTÉSE KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0009 NAGY ÁRVIZEK A MURA FOLYÓN Az 1972 júliusában levonuló rendkívüli árhullám, a mértékadó

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Önkormányzati Képviselőtestület 8296 Monostorapáti Száma: 230-11/2008. J e g y z ő k ö n y v Készült: Monostorapáti község Önkormányzati Képviselőtestületének 2008. szeptember 19-én /pénteken/ 7.30 órai

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Martfűi halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG992 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ. Budapest XXI. kerület Csepel kerékpárforgalmi hálózatának Koncepció Tervéről

ALPOLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ. Budapest XXI. kerület Csepel kerékpárforgalmi hálózatának Koncepció Tervéről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ Budapest XXI. kerület Csepel kerékpárforgalmi hálózatának Koncepció Tervéről Készítette: Dr. Polinszky Tibor főépítész Kiricsiné Kertész

Részletesebben

A MAGYAR VÍZÜGYI TÖRVÉNYEK A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG

A MAGYAR VÍZÜGYI TÖRVÉNYEK A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG A MAGYAR VÍZÜGYI TÖRVÉNYEK A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG Babák Krisztina 1 Sokan a Tiszavölgy mindinkábbi elaljasodását legfőképp az erdők általános elpusztításának tulajdonítják, melyhez képest a meztelen

Részletesebben

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához 1.sz. melléklet Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 147/2006. (Vlll.29.), 253/2009.(Xll.22.), 149/2011.(Xll.15.)

Részletesebben

Javaslatok a Hortobágy alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Kissné Jáger Erika KSzI Kft.

Javaslatok a Hortobágy alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Kissné Jáger Erika KSzI Kft. Javaslatok a Hortobágy gy-berettyó alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Kissné Jáger Erika KSzI Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Fax: +36 63 450-068. Dokumentum: DOKUMENTÁCIÓ Építési munkákhoz

Fax: +36 63 450-068. Dokumentum: DOKUMENTÁCIÓ Építési munkákhoz Nagytőke Község Önkormányzata 6612 Nagytőke, Széchenyi tér 6. Magyarország +36 63 450-6090 Fax: +36 63 450-068 Dokumentum: DOKUMENTÁCIÓ Építési munkákhoz Vállalkozási szerződés a Nagytőke Község ivóvízminőség-javítás

Részletesebben

2015. március 16-án (hétfő) du. 15.00 órára

2015. március 16-án (hétfő) du. 15.00 órára H O S S Z Ú P Á L Y I N A G Y K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T E 4 2 7 4 H o s s z ú p á l y i, S z a b a d s á g t é r 6. T e l : 5 2 / 3 7 5-5 1 1, 5 2 / 5 9 8-4

Részletesebben

Beszámoló az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület 2010-ben végzett munkájáról.

Beszámoló az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület 2010-ben végzett munkájáról. Beszámoló az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület 2010-ben végzett munkájáról. Formázott Tevékenységünk társadalmi hasznossága Egyesületünknek mintegy 140 tagja a jelképes napi 1Ft tagdíj egy

Részletesebben

Klasszikus sertéspestis vaddisznóban

Klasszikus sertéspestis vaddisznóban Klasszikus sertéspestis vaddisznóban (Védekezési intézkedések Pest megyének az M3 autópályától északra eső részén) (2008.) Magyarországon a klasszikus sertéspestis betegség 2007. elején jelent meg Nógrád

Részletesebben